Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-07-31 / 31. szám

m GYERMEKEKNEK. A templomba megyünk . A gyülekezet életéhez hozzátar­tozik a templom. Templom, vagy más istentiszteleti összejövetelre szolgáló hely nélkül nincs gyüle­kezet. Ahol új gyülekezet alakul, ott a hívek első és legfontosabb feladatuknak, tekintik a templom­építést. A tempiomépítés izgal­mas feladatának végzése közben szokott véglegesen megerősödni, összekovácsolódni egy újonnan alakult gyülekezet. De hát miért olyan fontos a gyülekezet életében a templom? Azért, mert a templom a gyüle­kezeti élet középpontja. A temp­lomban szoktak összegyülekezni a hívek istentiszteletre. hogy együtt énekeljenek. , imádkozza­nak, meghallgassák Isten igéjét és ezáltal hitükben megerősödje­nek. A templomi istentiszteleten éli át a gyülekezet az Istennel és egymással való közösséget és itt készül fel azokra a feladatokra, amelyek a hétköznapi életben várják a gyülekezetei és az egyes hivöket. Legalább egyszer egy héten, rendszerint vasárnap min­den templomban van istentiszte­let. A legtöbb templomban azon­ban vasárnap és ünnepnapon több alkalommal is (reggel, dél­előtt és este) összegyülekeznek a hívek istentiszteletre. Vannak gyülekezetek, ahol a gyermekek részére külön istentisztelet van. Vannak olyan templomaink is, ahol mindén reggel, vagy a hét­nek meghatározott reggelén is van istentisztelet, hogy a hívek munkába menetel előtt erősöd­hessenek Isten igéjével. Egyes időszakokban, ádventben. böjt­ben. nagyhéten és reformáció he­tében esti istentiszteletek is van­nak templomainkban. A templomban istentisztelet ke­retében, vagy istentisztelet után közösen vesz úrvacsorát a gyüle­kezet. Annak bizonyságaképpen, hogy Isten megbocsátja bűnein­ket és új élettel ajándékoz meg bennünket, ostyában és borban Jézus Krisztus testét és vérét vesszük magunkhoz. A templom­ban. rendszerint istentisztelet ke­reteben keresztelik meg a kis gyermekeket, hogy a keresztség által már a kis gyermekek is tag­jai legyenek a gyülekezetnek. A templomban az oltár előtt szoktak egymásnak hűséget esküdni a fiatal házasok, hogy Isten áldá­sával indulhassanak el a házas élet útján. Vannak gyülekezetek, ahol a gyászolók a temetés után a templomban gyászistentisztelet­re gyülekeznek össze, hogy meg­hallgassák Isten vigasztaló igéjét. Ezen kívül a gyülekezetét érin­tő minden fontos esemény a templomban megy végbe. Itt van a konfirmációi ünnepély, amikor a gyermekek először járulnak úr­vacsorához. A templomban iktat­ják be a gyülekezet új lelkészét, felügyelőjét és presbitereit. A templomban tartja a gyülekezet a hálaadó, vagy emlékező isten- tiszteteket, amikor a templom­építésre. a gyülekezet megalaku­lására, vagy más jelentős esemé­nyekre emlékezik. A következő hetekben a temp­lommal fogunk megismerkedni. Bemutatjuk a templom 'épületét, szólunk arról, hogy milyen be­rendezések tartoznak hozzá a templomhoz és hogyan folynak le a templomi események, isten­tiszteletek és egyéb alkalmak. Mindezzel azt szeretnénk elérni, hogy gyermekeink otthon érezzék magukat a templomban és öröm­mel vegyenek részt az istentisz­teleteken és a templomban lezajló minden gyülekezeti eseményen. örül mi szívünk. Mikor ezt halljuk: A templomba megyünk. Hol Üristennek , Szent igéjét halljuk. Selmeczi János Az érzelmi szegénységről Régen évszázadokra volt szük­ség az emberiség ismeretanyaga kétszereződéséhez. Felgyorsult ko­runkban évtizedek alatt kétszere­ződik tudásunk. Az ember megis­merő képessége hihetetlen távla­tokat nyit. Társadalmilag az ötö­dik rendet alkotják a tudósok. A szabadon kérdező, kételkedő és kutató elme korát éljük. AZONBAN ARÁNYTALAN­SÁG JELENTKEZIK önkifejté­sünkben és a megismert igazsá­gok megvalósításában. A gazdag ész-kultúra nem jár együtt min­den esetben a szív kultúrájával. Az értelmi, (racionális) mellett háttérbe szorul az érzelmi ténye­ző (emocionális). Pedig a kettő összetartozik és egyensúlyt igé­nyel. Érzelmi töltés nélkül a szó nem lesz ige. a megismert igaz­ság pusztító erővé válik, robot­ízű, gépies lesz az élet. nagyszerű technikai vívmányok mellett el­vész a személyesség, a szépség, az ünnep. Ami csak naturális éppen úgy megszegenyíti életünket, mint ami csak romantikus. A valóság központi zónája az emberszív funkciója. Itt kap erkölcsi vere­tét az igazság. Mintegy ünnepi ruhába öltözik. S ünnep nélkül nem lehet. élni. csak létezni. Tár­sadalmunk egyre tudatosabban számol ezzel. Akik az egyház kö­rén kívül állnak, ma mennyire szebben és ünnepélyesebben élik át a névadást, házasságkötést, vagy temetést. Ne feledjük el, hogy az egyház szolgálata tulaj­donképpen az ünnepszerzés. In­doka a bűnbocsánat, távlata az örök élet. Ezért meghasonlás önmagunk­kal az érzelmi szegénység, a sze­mélytelenség. ..szívtelen” liturgia, elgépiesedett diakónia. Nagyfejű, de kisszívű emberek rosszul kép­viselik Isten ügyét. Hiszen ez atyai szívben fogant, megváltó szív áldozatában valósult meg és lélekszárnyon, a szív melegével jelent vonzást mindenki számára. Szeretet éltei Isién gyermekeivé Mai istentiszteletünkön arról hallunk, ami a legnagyobb az élet­ben: a szereletröl. Ahogy nincs tűz meleg nélkül, éppen úgy nem lehet hit szeretet nélkül. Ha hitemmel megismerem mennyire szeret engem Isten, ak­kor a szívem feltétlenül megtelik Isten iránti szeretettel. Az ilyen szív képtelen magába zárkózni, tenni akar valami jót. És mivel Is­ten nem szorul rá az ember jóeselekedeteire, az Isten szeretetéért hálás szív mindenestől az emberek felé fordul, az emberek szolgá­latának szenteli magát. Szolgál, segít, tanácsol ingyen, mert maga is ingyen, minden érdem nélkül kapta Isten szeretetét. A keresztyén szeretet követi példaképét: Istent. Faji. felekezeti, világnézeti különbség nélkül kész jót tenni mindenkivel, nem nézi, hogy kap-e viszonzást azoktól, akikre idejét, erejét, pénzét, akár egész életét is áldozza. Nem vár elismerést, kitüntetést, csak csen­desen követi az emberre lett Istent a szeretet szolgálatában. így le­szünk a mennyei Atya igaz gyermekei. Gödöllő A GÖDÖLLŐI GYÜLEKEZET­BEN új felügyelőt, gondnokot és presbitériumot iktatott hivatalá­ba Keveházi László, a Pestme­gyei Egyházmegye esperese és Bizik László lelkész. Az esperes 1 Pt 5, 1—4 alap­ján tartott igehirdetésében rá­mutatott arra, hogy a gyüleke­zetei nemcsak a lelkész, hanem a presbiterek is képviselik, akik­nek úgy kell szolgálniuk a gyü­lekezeten belül, de egyszersmind a gyülekezeten kivül is, hogy példaképei legyenek a nyájnak és szolgálatukkal segítsék egész társadalmunkat is. Lehoczky Miklós felügyelői székfoglalójában úgy szólt, mint aki elkötelezettnek érzi magát a jézusi szeretet-parancSolat mind­két részéért: szeresd az Urat. sze­resd felebarátodat! . A szeretet­nek ez a kettős élése így nem csak a gyülekezet jelenlétéről tanúskodik, de a gyülekezet tag­jain keresztül a szolgáló Jézus Krisztus szeretetét is továbbítja. KÖSZÖNTÖTTE AZ ÜJ PRESBITÉRIUMOT Mészáros István, a helyi református gyü­lekezet főgondnoka és Kiss Pál egyházmegyei felügyelő, aki ki­emelte, -hogy olyan presbiterekre van szüksége az egyházmegyé­nek és az egész egyháznak, akik valóban társai az egyházi veze­tőségnek az egész társadalomért és a világért vállalt felelősség­ben. Ezt a felelőséget hemcsak a tizenhárom férfi és női presbiter eskütétele jelezte, hanem az a tény is, hogy — Afrika-vasárnap lévén — a százfőnyi gyülekezet több, mint ezer forintot továb­bított a gyülekezet távoli és mé­gis közeli testvéreinek. g ^ A GÖRÖG IMÁDTA A SZÉP- < SÉGET. A zsidó hódolt a szentség ’ élőtt. A kettő ötvözete és teljes­sége a szeretet (agapé), ami a ke- resztyénség szíve. Erre kell nevel­nünk a hozzánk tartozókat gyer­mekkoruktól, Tudatos szívkultűra a dolgunk. Mert nem mindegy, hogyan adunk ajándékot, hogyan élünk együtt, hogyan dolgozunk közös munkahelyen, hogyan pihe­nünk, hogyan elevenítjük fel a múlt tényeit és hogyan álmodunk a jövendőnkről. Tudnom kell dol­gomat. mert tisztáztam kritikus, éles elmével — de szívem szere- tetével sőt szenvedélyes odaadás­sal végezzem! Nagyszerű élmény, ha valaki munkájáról szenvedé­lyes szeretettel számol- be. Nem szabad sem az igazság érvényesí­téséért. sem a hazugság leleple­zéséért és kiküszöböléséért szenv- telenül küzdeni. Nem méltó hoz­zánk. Hiszen a szív teszi az em­bert. Mindenkihez szivén át vezet a rövid út. Mert a szeretet a leg­nagyobb! -v Igyekezzünk széppé tenni minden napunkat. Apró örömszerzés, kedves figyelem, né­hány szál virág, néhány meleg sor, tiszta derű. kellemes hangu­lat. s ami oly nagyon is ..hiány­cikk”. a gyengédség! Egyszerűen nem igaz. hogy korunk beszéd­módja szükségképpen naturális, nem igaz. hogy nemzedékünk számára a közönséges, trágár vicc. filmen-képernyőn az ágyje­lenet. a biológiai vetület kizáróla­gossága, a vetkőző szám. a geng­szter és a krimi a jellemző. Ér­demes idézni Pál apostolt, áld. börtönből írta: ..ami csak igaz, ami csak tisztességes, ami igazsá­gos. ami tiszta, ami kedves, ami jó hírű. ha van valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelem­be!” (Fii. 4,8) KERESSÜK MEG az elfelejtett húrt. Csendüljön fel a szeretet örökszép melódiája. Tegye a zord tényeket javunkat szolgáló erő­forrássá. Az igazság szeretetben formál életet. Gyermekkorunk gyöngyszemei mindig a megta­pasztalt szeretetnek, a szívnek ajándékai. Fiatalságunkat ez te- szi hamvassá és vonzóvá, öregsé­günkben is ezek az emlékek gaz­dagítanak. S amikor a halál kö­nyörtelenül mindent lehánt ró­lunk. kiderül mindenki számára, hogy egyedül a szeretet marad meg. Világhorizonton a századvégi emberideál a művelt fő és az ér­ző szív. Együtt! Az egyháznak ..szakmája” ilyen emberek ková­csolása. Csak ne maradjunk adó­sok ezzel. Nehogy az öreg zsoltá- ros mondata jellemezzen bennün­ket: „elhagyott engem a szívem is!” (Zsolt 40, 13). S a régi szív megkövesedett volna, kérhetünk új szívet Istentől. Szívet, amely szeret határtalanul és szemé!vvá- logatás nélkül. Új szívet, amely örömmel szolgál, hiszen nem is tehet mást. Báliké Zoltán Istenhez hanyatló árnyék? Isten ször­nyetege? Hivó vagy tagadó? Gyengeség, halálközelség viszi-e Istenhez? Vagy csupán az emberen kívüli erők jelképé,, latja-e benne? Káromló vagy misztikus? Káronüó misztikus? Istennel perelő pró­féta? Ady Endre „minden titkok titkai" több mint tél százada foglalkoztatják az irodalomtörténészeket, de a gondolkodó olvasót is. Káprázatos életműve új meg új kérdések labirintusaiba vezet, s a vá­lasz gyakorta múlik a kérdézőn magán. Dehát honnan az -ellentétek sokasága? Miért ez a véget nem érő belső viasko- dás? Korszakok, tájak, világok határmezs­gyéjén születet. A Partium fia. háta mö­gött Erdély, előtte a magyar ugar. távo­labb a város, Párizs, ahol újmódi daloic születnek, mert a régi formákban nem lehet kifejezni a vér és arany zenéjét, a kisemmizettek jajszavát, a vesztébe ro­hanó Európa haláltáncát. Maradiságaval nyomasztó a még jelenlevő múlt, halal- sejtető. háborús arccal rémlik föl'a iövo. a népét fellő költőt rettenet űzi, látja, amit rajta kívül senki sem lát és vállal­ja a látnok, a próféta sorsát: a küzdel­met, s a belső vergődést is. A próféta, az igazi, az ószövetségi is mindig forradalmár, aki egyszerre küzd királlyal, hatalmassággal, de a vaksággal vert néppel is. Ostoroz, sírat. jövendöl, végzet ellen szegez emberi erőt. Ady ezt a sorsot vállalja, s nem tehet mást, belső parancs kényszeríti, ki nem térhet előle: „A tolakodó Gráciát ellöktem, én nem költőnek, de mindennek jöttem." És mi­vel prédikátor ősök ivadéka, akiben ép­Költő az Illés szekerén pen a népe iránti szeretet ébreszti a tu­dat legmélyebb, gyermekkori rétegét, a magyar kálvinizmus hagyományát: „pro­testáns, harcos vérmezön lelkem a kor Gusztáv Adolfja’, költői forradalmához, nyelv- és jelképteremtő újításához is a Bibliát tekinti forrásnak. Károli Gáspár, Szenei Molnár Albert és a magyar-refor­mátorok erőteljes nyelvének- gyökereiből szívja az éltető nedveket. Régi nyelv fia­talítja a századvég szecessziós, fáradt ki­fejezésmódját, és újra időszerű a hajdani mondanivaló. Szenei Molnár így szól át a századokon: „Perelj Űram perlőimmel, harcolj én ellenségimmel! Te kardodat ragadd elő. és segedelmemre jöjj elő! Ady így kiállt föl: én ügyem a te ügyed is / Hogyha hívedet meg nem tar­tod / Nem hisz neked majd senkisem: Isten. Titok, elő a kardod!” , „Szentírásos ember, kinek szent az írás” — költői levelében Móricz Zsig- mondot illette ezzel az önmagára is ér­vényes jelzővel. Egész versciklussal for­dul É/saiáshoz (miként később, egy má­sik háborúban egy másik magyar költő. Radnóti Miklós is Ézsaiást. „a rettentő szavak tudóját” idézi). Itt nyoma sincs a dekadencia színpompájának, a komor fenségű hang Babylon sötét vizei mellől szól. ahol már a fűzfákra akasztották a citerákat. De Adyt, nemcsak Ézsaiás ih­leti. hanem a teljes Biblia. A ..csillag-zuhttó angyal trombiták” — a Jelenések könyvének szavára ügyelő Ady hozott magával valami mély és fe­lejthetetlen emléket Párizsból: a franc:a új katolikusok transzcendens Isten-élmé­nyének hatását; s ez elől nem zárja el szívét az ószövetségi próféták nyomába lépő, partiunk protestáns. A századvég halálközelség érzése heves Isten-keresés­re indítja Európa íróit, hiába hirdeti Nietzsche, a fasizmus filozófiai előhírnöke, hogy ..Isten meghalt”, Dosztojevszkijtől és Tolsztojtól Paul Verlainig terjed a megtérők tábora, Advnak talán az egyéb-. ként olyannyira más. a szelíd osztrák Rilke a legközelebbi lélekrokona. ,,Kiolt­hatod szemem Te, látlak, száj nélkül hív­lak hallgatag...” — írja Rilke, és felel neki a Kalota partjáról Ady Endre: ,.Mi­kor elhagytak, mikor a lelkem roskadoz­va vittem Csöndesen és váratlanul / átölelt az Isten.” — „ És megvakultak / Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom. I De öt, a fényest, nagyszerűt, j Mindörökre látom.” Protestáns és misztikus? — kérdezhet­nénk, ha nem emlékeznénk Árva Beth­len Katára. Petrőczv Kata Szidóniára — éppen a magyar irodalomból. Az Isten- élmény nem ismer felekezeti határokat. Csupán a ragyogást, amit átérzőjének ad. hogy harsogó napsugarak, fényes mennydörgések hímrfikus pillanatait rög­zítse: „Napsugarak zúgása, amit hallok I Számban nevednek jő íze van Szent mennydörgést néz a két szemem / Iste­nem, Istenem, Istenem Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott. I Hogy te voltál élet, bú, csók öröm / S hogy te leszel a halál, köszönöm.” De Ady nem középkori hímnuszköltő, nem is Istenről töprengő filozófus, hanem vergődő-gyötrődő XX. századi ember, aki viaskodik Istennel, mint hajdan Jákob, és egyedül viaskodik, nem tartozván eleven egyházi közösségbe; dacol, perlekedik, ké­telkedik, tagad, visszatér bűnbánattal, le­roskad, majd újra győz benne a dac és újra kezdi: százszor is, végül is.” „Lírájának legmélyebben zengő húrja a bűnbánat, a legmagasabban zengő az Isten-szerelem” — mondja róla Makkai Sándor, a legnagyobb magyar vallásos költőnek nevezvén őt. mivelhogy nála az istenes vers nem meditációból, hanem heves szenvedélyből fakad. Szenvedélyből, miként az emberszere­tet is. Mert Ady. a forradalmár az Em­ber szeretetétől indítva küldi a frigyládát a magyar proletároknak: együtt zokog a grófi szérűn a koldussereggei. halottak élén jár háború idején, ember az emiDer- telenségben. s küzd. míg csak él; „Oszlik lelkemnek barna gyásza: I Nagy. fehér fényben jön az Isten, / Hogy ellenségim leigázza.” Győzhetetlen. Száz évvel a születése, csaknem hatvan évvel a halála után is frissen, elevenen szól hozzánk. Illésként a tüzes, gyors szívek szekeréről kiált. Ezt a hangot nem a fül. csak. a kitárult szív foghatja föl. És válasz a sokféle kér- dés'helyett, csak egyre érkezik: mit mond nekem?! Bozóky Éva OROSZ ORTODOX EGYHÁZ naptára tartalmazza. Az orosz or­todox hierarchiához tartozik a pátriárka, azután 12 metropoli- ta, 29 érsek és 37 püspök. E 79 személyiség közül 11 tölt be köz­egyházi funkciót. Az Orosz Ortodox Egyháznak jelenleg 68 püspöke van, akik közül 57-en a moszkvai patriár- kátusban, 11-en pedig különböző államokbn tevékenykednek. Ezt az adatot az Orosz Ortodox Egyház Moszkvában kiadott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom