Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-05-22 / 21. szám

aM VASÁRNAP IGÉJE Lelkét árasztja ránk Ézs 44, 1—5 A feltámadott és mennybement Krisztus azzal bízta meg tanítvá­nyait, hogy szolgáljanak az egész világnak. Ök ezt pünkösd előtt le­hetetlennek tartották, de pünkösdkor azonnal megkezdték a parancs végrehajtását. A feltámadott Krisztus ma is pünkösdöt ígér, hogy Szentlelke által hitet és erőt adhasson a szolgálatra. ISTEN LELKÉT ÁRASZTJA RÁNK, MERT 0 TEREMTETT ES VÁLASZTOTT KI BENNÜNKET. Tehát megkezdte már a múltban ajándékozását, és ez sziklaszilárd támasza jelen szolgálatunknak. Ahogy Izrael népe története mutatja, ugyanúgy a mi tapasztalatunk is az, hogy Istennek célja van velünk. Az a célja, hogy úgy vezesse éle­tünket, hogy az üdvösség útját járjuk, hogy ezen az úton segítsünk mindig és mindenhol az embereken, s igy szerezzünk örömöt atyai szívének. Kiválasztásával pedig elhatároló hangsúlyt tett arra, Hogy az övéitől fokozott mértékben kéri számon a hűséges szolgálatot. Szentlelke által a parancs mellé az erőt is megadja. Legyen hát a múlt bizonysága a jelen szolgálatunk erőforrása a Krisztustól ka­pott parancs teljesítése közben! ISTEN LELKÉT ÁRASZTJA RÁNK, HOGY ÁLTALA MEGÁLD­JA MINDENNAPI ÉLETÜNKET. Nem hagyja abba ajándékozását, es ez az éltetője folyamatos szolgálatunknak. Üjra és újra megszégye­nülünk kicsinyhitűségünk miatt, és újra és újra megtapasztaljuk, hogy lelke által alkalmasak vagyunk a vigasztaló szóval, vagy cse­lekvő, segítő szeretettel való szolgálatra. Azt ígéri, hogy Lelke által olyanok leszünk, mint a víz mellé ültetett fa: megvan számára az él­tető víz, amely nemcsak a kiszáradástól menti meg, hanem nö­vekedését is biztosítja. Legyen hát az Isten Szentlelkével való, állan­dó „összeköttetésünk” — igéje által — erőforrásunk a szolgálat vég­zése közben. ISTEN LELKET ÁRASZTJA RÁNK, ÍGY TESZI A SZOLGALA­TUNKAT EREDMÉNYESSÉ. A sokféle „eredmény” közül olyat említ a próféta mai igénkben, amely a legtermészetesebb velejárója a „föl­dön szolgáló gyülekezet” életének. Közelebb kerülnek Istenhez azok, akiknek mi Istenről bizonyságot teszünk. Nem csodálatos, lelki titkok föltárulásában, hanem úgy, hogy egymáshoz kerülünk közelebb. Tu­dunk együtt örülni, vagy feladatot együtt teljesíteni, egymás számá­ra az áldás eszközei leszünk, és egymást dicsérettel emlegetjük. Hét­köznapi eredmények ezek, de ahol megvalósul belőlük valami, ott érezhető az Isten közelsége is, mert embertársaink között megélt sze­retetünk — az Istentől kapott szeretet bizonyságtevő továbbadása — csökkenti leginkább Isten és ember között a távolságot. Egyetlen elő­csalt mosoly, vagy egyetlen előre segítő lépés lehet egyúttal az üdvös­ség útján való járás elösegitöje is, tehát igy is szaporíthatja Isten az ö népét „az üdvözülökkel”. Legyen hát minden apró eredmény erő­forrás jövendő szolgálatunk számára. Pünkösdöt várva, adjunk hálát már most Isten teremtő, éltető és eredményt adó Szentleikéért! Bárány Gyula IMÁDKOZZUNK! Urunk, Istenünk! Köszönjük, hogy már teljesítetted ígéreted: el­küldted Szentlelkedet. Add, hogy mindig, újra és újra elfogadjuk öt, hogy erejével mi is teljesíteni tudjuk a tőled kapott parancsot. Újítsd meg reménységünket, hogy mint élő gyülekezeted szolgálhassunk itt a földön „széles e világnak". Ámen. „Halld meg. Uram, hivó hango­mat!” (Zsolt 27, 7) VASÁRNAP. — „Kiálts, ne saj­náld a torkod! Mondd meg né­pemnek, hogy mi a bűne” (Ézs 58,1 — Lk 13,34 — Jn 15,26—16,4 — Zsolt 27,1—6). Prófétává nem a hangereje teszi az embert, hanem a felelősségérzet mások sorsáért. Ehhez a szolgálat belső hajtóereje szükséges, az a meggyőződés, hogy mindig érdemes szólni, mert nin­csenek reménytelen esetek, HÉTFŐ. — „Ami igaz, ami tisz­tességes, ami igazságos, ami tisz­ta. ami kedves, azt vegyétek fi­gyelembe!” (Fii 4.8 — Mik 6,8 — Jer 29, 11—14a — ApCsel 4,23— 31). Az igaz, hogy a másiknak is igaza lehet. Ezt vegyétek figye­lembe. Az tisztességes, ami az érintettnek is javára válik. Ezt vegyétek figyelembe. Az igazsá­gos, ami szeretetből történik. Ezt vegyétek figyelembe. Az tiszta, ami mögött nincs hátsó szándék. Ezt vegyétek figyelembe. Az ked­ves, ami békét és örömöt ered­ményez. Döntéseiteknél ezeket ve­gyétek figyelembe. KEDD. — „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” (Rm 8,31 —2 Kir 19.34 — Jn 15,17—21 — ApCsel 4,32—37). Nem naivitás ez Pál apostol részéről? Minden sikerült neki. amit csak akart? Senki nem volt, aki nem értett volna veié egyet? Szó sincs róla! Nagyon is reális, jó valóságérzékű ember volt. Csakhogy a teljes valóság iránti érzéke Istent is érzékelte, aki a kudarcok ellenére is igényt tart szolgláatára. Istent, aki fel­tétlen szeretetével lefegyverzett minket, ellenségeit. sadalmi pozíciója, vagy magas ta­nultsági foka mondatta Péterrel ezeket a jelzőket. Inkább az, hogy — bár olyanok, amilyenek — még­is ilyen értékesek Isten számára.! Ö adja meg' értéküket, amikor az' embertársért dobogó szívvel aján­dékozza meg őket. PÉNTEK. — „Arról is mondott nekik példázatot, hogy mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk”. (Lk 18,1 —Zsolt 145.18 — Zsid 11,32—40 — ApCsel 5,17—33). Jézus azokat a gondola­tait világította meg egy-egy pél­dázattal is, melyeket különösen fontosnak . tartott. Ezek közé az alapvetően fontos tanítások közé tartozik az imádkozás is. S hogy bele ne fáradjunk az imádkozás­ba. Mert az, ellentétben a közfel­fogással, fárasztó munka. De mint minden munkának, ennek is meg­van a gyümölcse. SZOMBAT. — „A názáreti Jé­zus Krisztus az a kő, amely szeg­letkővé lett” (ApCsel 4,10—11 — Ézs 28,16 — Ézs 41,17—20 — Ap­Csel 5,34—42). Az építkezések mindennapi gyakorlatából veszi az apostol a hasonlatot, hogy meg­értesse, kicsoda számára Jézus. A sarokkőhöz kell illeszteni a fal további részeit. Jézus így számá­ra: a mértékadó. Ma máshogyan építkezünk talán, de számunkra is lehet Jézus a viszonyítási alap. Hozzá, szavához igazodva illesz­kedhetünk a helyünkre és lehe­tünk a körülöttünk épülő világ hasznos részei. Bízik László evangélikus elet — SOPRONI otthonunkban üdülők szállást kaphatnák. Érdeklődni lehet Németh Margit otthonvezetőnél, 9400 Sopron, Zerge u. 9. — ELEKTROMOS padfűtés, harang villamosítás, villámhárító-szerelést vi­dékre is vállalok. Bódy Gyula, 1147 Budapest, XIV.. Erzsébet királyné út 96ra. Tel.: 833-002. » # — OTTHONVEZETÖT keresünk bör- csi, kis létszámú öregotthonunkba: egészségügyi gyakorlattal, háztartási ismeretekkel rendelkező, középkorú, egyedülálló nőt. Várostól 15 km köz­vetlen autóbuszjáratokkal. Fizetés megegyezés szerint. Levélcím: Szere- tetintézmények Igazgatótanácsa, 9025 Győr, Péterffy S. uí 5. Istentiszteleti rend Budapesten, 19??* május 22-én Deák tér de. 9. (úrv.) Harmati Béla- de. 11. (úrv.) Harmati Béla, du. ö. Har­mati Béla. Fasor de. 11. Szirmai Zol­tán, du. 5. Szeretetvendégség. Dózsa György út 7. de. fél 9. dr. Muntag An- dorné. Ülló'i út 24. de. fél 11. Kará­csony Sándor u, 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de 12. (magyar). Thaly Kál­mán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kő­bánya de. 10. Bogya Géza. Vajda Péter u. de. fél 12. Bogya Géza. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Boros Károly. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár újtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Ma- túz László. Kispest de. 10. Kispest We- kerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV- telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákos­palota nagytemplom de. 10. Reuss András. Rákosszentmihály de. fél 11. dr. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Rá­koshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rá­kosliget de. 10. Kosa László. Rákoske­resztúr de. fél 11. Ferenczy Zoltán. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. Foltin Brúnó. Torockó tér de. fél 9. Foltin Brúnó. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. dr. Groó Gyula. XII., Tartsay Vil­mos u. 11. de. 9. Csengődv László, de. 11. Csengődv László, du. fél 7. Ruttkay Elemér. Budakeszi de. 8. Ruttkay Ele­mér. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Modori u. 6. de. 10. Filippinvi János. Kelenföld de. 8. Bencze Imre. de. 11. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. -Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. dr. Rezessy Zoltán. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Bencze Imre. Csil­laghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. A LUTHERÁNIA ÉNEK ÉS ZENEKARA május 29-én, pünkösdvasárnap délután 6 órakor istentisztelet keretében a Deák téri templomban BACH MÜVEIBŐL EGYHÁZZENEI Áhítatot tart. Sorrend: G-dúr fantázia 84. kantáta Igehirdetés Esz-dúr preludium és fuga „Jesu, meine Freude” motetta Közreműködik: Benczúr Erzsébet — szoprán Orgonái: Trájtler Gábor Vezényel: Weltler Jenő Igét hirdet: Dr. Hafenscher Károly A belépés díjtalan SZERDA. — „Ö a láthatatlan Isten képe. a teremtmények kö­zött az eLsőszülött” (Kol 1,15 — 5 Móz 4.39 — 1 Kor 2.12—16 — Ap­Csel 5,1—11). Hasonlítsuk össze ezt a mondatot az ember terem­tésével kapcsolatos bizonyságté­tellel. Aszerint Isten az embert ..a maga képmására” teremtette. Amikor tehát Jézusról, mint ..Is­ten képmásáról” szólunk, arról te­szünk bizonyságot, hogy olyan emberek szeretnénk lenni, mint Jézus. Hozzá szeretnénk hasonlí­tani. Hogy a mi életünk képén fel lehessen ismerni elsőszülött, testvérünk. Jézus vonásait is. CSÜTÖRTÖK. — „Ti választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok” (1 Pt 2,9 — Zak 13.9 — Jn 7,37—39 — ApCsel 5,12 —16). Legkevésbé valószínű, hogy a levél címzettjeinek előkelő tár­A Masrvarors^áen FvanaeliKu? Esvház SanoosztáJvánaU la Dia Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért telel: Me/ósj Gvőrsry Felelő® taadn: Barkánvi László Szerkesztőséé es kiadohjvatai: 11)88 Budaotei ' VLQ. Puslan u. L2 Tlefon: L42-(T-4 Csekkszámla szám: Ma—20 412—Vili EiJófízstest ár: es?v évre 126.— Ft Arualtia a Ma orvai Posta Index: ISSN 0133—»302 77.1218 Athenaeum Nv„mda Sudaoest Ruta cin, maaasnvomäs Felelős vezeiö: Soproni Béla veeengazgató Köszöntünk, Sopron! Ez a csodálatos város évszázadok óta polgárainak hűségéből és hazaszereteté­ből, valamint diákjai roppant táborának vonzódásából nyerte fényét és csillogá­sát. Csipkés tornyai, ősi palotái. — melyek egykori királyok szállásai voltak, — s díszes polgári épületei a nyugati határszélen egyfajta konokságot fejeznek ki. Dacoltak ezek a falak és tornyok a történelemmel, sokszor az alattomos vég­zettel, s nem ok nélkül nyerte el 1922- ben a „civitas fidelissima”, a leghűsége­sebb város jelzőjét. Mert Sopron, a magyar limesek nyuga­ti szélére sodródott városa történelmi megpróbáltatása nemcsak az első világ­háborút követően vált drámaivá. Mélyen a középkorban ugyancsak szemet vetet­tek karcsú tornyaira, jól védhető bástyái­ra. díszes polgárházaira és vagyonára a környező államok feltörő uralkodói. A tatardúlás után IV. Bélának 1243-ban Harcos Frigyestől kellett visszavívnia, majd 1273-ban Otokár cseh király, a ma­gyar oligarchiák árulása révén tette reá kezét. Ez utóbbi epizód váltotta ki egye- bek között Sopron várossá nyilvánítását. Mert Otokár túszokat szedett a városból, de a polgárok nem törődve a túszok sorsával, a legelső alkalommal hűséget fogadtak a fiatal IV. László királynak. A hűség jutalmául 1277-ben a Sopronban tartózkodó király jogaikban megerősítet­te polgárait és városi rangra emelte Sopront. Hunyadi Mátyásig, aki szintén időzött falai között, a hét szabad királyi varos egyike. Az 1277-es nevezetes esztendő adott alkalmat arra. hogy idén a város 700 éves történetéről nagy ünnepségek kere­tében megemlékezzünk. És itt azonnal hozzátesszük, hogy Sopron nemcsak á benne lakó. polgároké. Sopron az egész országé. Így ünneplése mindnyájunk öröme. Azzal pedig, hogy Sopront az ország is ünnepli és köszönti, csak gaz­dagodik a város. Az együvé tartozás biz­tos tudata, a hevesebben lüktető szeretet a közös múltra, jelenünkre és jövendőnk­re teszi a pecsétet. EZ A HŰSÉGES VÁROS mindenkor benne volt az ország vérkeringésében. Királyi dekrétumok születtek itt, neveze­tes országos események színhelye volt. A szellemi áramlatok falain soha sem tör­tek meg. A legutóbbi időkig, a szocialista eszme épp úgy otthont talált a városban, mint a hosszú évszázadok haladó eszméi. Ma a város a környék ipari és kulturá­lis centruma. Sopron kissé az otthagyott szívektől fényes és meleg. Igen, mert az újkor haj­nalától beszélhetünk arról, hogy Sopron „iskolaváros”. Az első időkben, a 16 század második felétől, a reformáció új törekvéseitől indíttatva a polgárság azon­nal iskolát szervezett. S ahogy az év­századok gyűrűi rárakódtak a falakra, úgy növekedtek az iskolák és tanulók számai. A környék, s később egész Dunántúl, de volt rá eset, hogy Bécsig terjedően járatták ide nemesek és polgá­rok. de parasztok is gyermekeiket. Volt idő, amikor alig hiányzott valami, hogy egyetemi rangra emeljék intézményeit, s ha a reakció nem vet gáncsot időközben, Sopron is felsorakozott volna a büszke egyetemi városok közé. (Ez azután csak az első világháború .befejezésével követ-, kezeit be.) AZ EGYIK LEGŐSIBB INTÉZMÉNYÉ a korai reformáció idejében. Hummel Kristóf polgármester által létrehívott. 1557-ben alapított iskola. A város polgár­sága ez időben szinte teljes egészében a reformációnak hódolt. Négy osztályból állt az iskola. Az alsóbb osztályokban elemi ismereteket oktattak, míg a felső­ben latin, görög nyelveket, filozófiát, sőt a leendő teológusoknak hébert. Ezt a 420 évvel ezelőtti időt szokták az evan­gélikus líceum alapítási évének tekinteni. Nem bonyolódunk az iskola történeté­be. Abba. hogy az ellenreformáció idején milyen nehézségek adódtak az intézmény életében, hogy évekig szünetelt császári rendeletre az oktatás, és csak 1606-ban, a bécsi béke után nyithatta meg újra kapuit. De 1606 azért nevezetes esztendő, mert az eddigi német iskola mellett ez- időtől volt magyar „tagozata”. 1657-ben épült fel, tehát éppen az alapítás centenáriumára a mai Berzsenyi gimná­zium helyén a magyar gimnázium. Ez lesz a híressé váló líceum, amely rendkí­vül mély gyökereket bocsátott a magyar kulturális életbe. Maga az épület az 1676-os tűzvész alkalmával elpusztult, újra kellett építe­ni. Es itt egy hiedelmet el kell oszlat­nunk! A köztudatban úgy szerepel, hogy az 1557-ben létrehívott iskola egyházi volt. Nos. való igaz. hogy buzgó polgár- mestere, Hummel hívta létre és a város volt a gazdája. Más kérdés, hogy a város polgársága evangélikus volt, és intézmé­nyében a reformáció szelleme uralkodott. Tanítóit igy idézhették a pozsonyi rend­kívüli törvényszékre, s a Vittnyédi-házba igy került jezsuita gimnázium. A szóban forgó iskola az 1682-es sop­roni országgyűlés után ismét megnyithat­ta kapuit a „magyar tagozat” előtt. Es ez időtől kezdve a soproni egyházközség lett a fenntartója. Mint ilyen. 1948-ig működött. E két és fél évszázad alatt sok belső reformon esett keresztül. A líceum szellemét azonban mindenkor haladó ereje határozta meg. A 18. század derekán Comenius nyomán a reáltárgyak mellett a magyar nyelvre esett a hang­súly. S a század végén, az intézmény büszkeségét, az első magyar önképzőkört alakították. 1790-ben „Magyar Társaság” néven. A megalapítás Kis János. Kazinczy meghitt barátja nevéhez fűző­dik. A líceum 1853-tól a Dunántúli egyház- kerület fenntartása alá került, s mint ko­rábban már volt, újra egyesítették o teológiával. Az 1666-ban alapított könyv­tára országos hírű volt. Ma 37 ezret meg­haladja köteteinek száma. És mint emlí­tés történt, az intézmény jeles személyi­ségeket nevelt falai között, s a magyar szellemi élethez mindenkor jó alapokat teremtett. A VÁROS 700 EVES ÜNNEPLÉSE során találkozik az öregdiákság is. Köz­tük a 420 évre visszaemlékező „licistálc”. A találkozó alkuimul szolgál arra, hogy újra felelevenítsék a haladó hagyomá­nyokat, kedves perceket töltsenek az ősi „alma mater” falai között, kizarándokol­janak a soproni parkerdő szélére, a Deákkúthoz, ahonnan azóta is búcsúztat­ják az érettségiző diákokat, és újra'szi­vükbe zárják a kedves, soktor nyú várost. V . dr, Hsdey Pál i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom