Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-01-09 / 2. szám

As Ökumenikus Tanács elnökségi ülése • • T em plomainkért Mindig örömmel közöljük lapunk hasábjaim azokat a beszámolókat, híradásokat, amelyek egy-egy templomnak vagy más az igehirdetés és a gyülekezeti összejövetelek céljára szolgáló egyháza épületnek a meg­épüléséről, felújításáról, vagy felszerelésének a gazdagításáról szolnak. Hála Istennek, gyülekezeteink tagjai templomszeretetének, az illeté­kes felettes egyházi és állami szervek megértésének és támogatásá­nak, valamint az egyházi világszövetségek segítségének, hogy szinte folyamatosain közölhetünk ilyen örömhíreket. íme lapunk mostani szá­mában is. Ügy gondoljuk és ebben aligha tévedünk, hogy ilyenkor nemcsak az ünneplő gyülekezetei, az ünnepi szolgálatot végző püspököt, esperest, vagy szerkesztő bizottságunk tagjait tölti el szívből jövő öröm, hanem olvasótáiborunk tagjait, rajtuk keresztül egész egyházunk népe is szí­vesem osztozik az örömben és hálaadásban. Hogy ez az örömünk folyamatos maradhasson és a templom vagy más gyülekezeti hélyiség építésében, javításában testvéri segítségre szoruló gyülekezeték is megérjék a hálaadás ünnepének napját — ad­ják gyülekezeteink minden esztendőben, a Vízkereszt ünnepe utáni első vasárnap istentiszteleti perselyét templomainkért. E néhány sor­ral is szeretnénk gyülekezeteink figyelmét felhívni erre az egész egy­házunk szempontjából áldásos szolgálatra. ff Megújulás Osagárdon 1976. december 20-án ülést tar­tott az ökumenikus Tanács el­nöksége, melyben helyet foglalt D. Káldy Zoltán és D. dr. Ottlyk Ernő püspök is. Mint ismeretes, az ökumenikus Tanács korábban úgy határozott, hogy lépéseket tesz az ökumenikus együttműkö­dés keretének bővítésére olyan felekezetekkel, amelyek előzőleg nem voltak tagjai az Ökume­nikus Tanácsnak. A Magyaror­szági Bolgár és Román Ortodox Egyház az egyházfőhatóságilag illetékes Szófiai, illetve Bukares­ti Pátriarkátus egyetértésével az Ökumenikus Tanács tagegyházá­vá vált, a Magyarországi Szerb Ortodox Egyház mint vendég, az Unitárius Egyház pedig mint megfigyelő vesz részt az ökume­nikus Tanács munkájában. En­nek megfelelően a Magyarországi Román Ortodox Egyházat dr. Mészáros Tivadar püspöki hely- nök, a Magyarországi Bolgár Or­todox Egyházat Jordan Mitzov főlelkész, a Magyarországi Szerb Ortodox Egyházat Vujusics Du­sán püspöki helynök, az Unitá­rius Egyházat pedig dr. Ferencz , József püspök képviselte az ülé­sen. Elnöki tájékoztató D. dr. Bartha Tibor, az öku­menikus Tanács elnöke áttekin­tést adott a tanácsmunkáról, s az ökumenikus helyzet értékelése során hangsúlyozta: a tanács tag­egyházai az elmúlt időszakban is konstruktív szerepet játszottak a nemzetközi egyházi életben. Je­lentős erőforrás ehhez a szolgá­lathoz a hazai ökumené egysége, s az ökumenicitás olyan értelme­zése és gyakorlata, amelynek szellemében a tagegyházak köl­csönösen elismerik, megbecsülik egymást, épülnek egymás hagyo­mányai és értékei által. Ehhez párosul az a teológiai munka, amely az egyes felekezetekben külön és az Ökumenikus Tanács­ban közösen egyaránt folyik. Eme ökumenikus aktivitás felé, ame­lyet teológiai tényezők motivál­nak, s amelynek — a tagegyhá­zak és az ökumenikus Tanács részéről egyaránt — szilárd kere­teket biztosít a magyar állam­mal kapcsolatos korrekt jó vi­szony, egyre nagyobb figyelem és elismerés nyüvánul meg nemzet­közileg is a testvéregyházak ré­széről. Különösen a harmadik világ és az itt élő egyházak ér­deklődése fokozódik minden olyan ország iránt, amely nem volt gyarmatosító, s a magyar öku­mené iránt, amely gyakorlatában a teológiai fáradozások mellé pá­rosul a haladó célokat támogató szociáletikai állásfoglalás is. A magyar ökumené örömmel üd­vözli az EVT-n belül az olyan fejlődést, amelynek irányára egy­re inkább az jellemző, hogy az evangélium hirdetése, a Krisz­tusban nyert lelkiajándékok a ke- resztyénséget az emberiség szol­gálatára indítják. Nem hagyható figyelmen kívül az a nagy lehe­tőség és felelősség, amely az egy­házak előtt áll a béke, a társa­dalmi igazságosság, az európai biztonság és együttműködés, az enyhülés és a leszerelés ügyének szolgálatában. Annál is inkább nagy a felelősség, mert vannak egyházi körök, amelyek még mindig a hidegháború szellemé­ben tekintenek a szocialista tár­sadalmi berendezkedésű orszá­gokra, és az ezekben élő egyhá­zakra. Az Ökumenikus Tanács tagegyházai a jövőben is hozzá­járulnak a hidegháború leküzdé­séhez és fokozzák erőfeszítéseiket az ökumenikus együttműködés területén, az emberiség békéjé­nek, a társadalmi haladás és igaz­ságosság ügyének szolgálatában. Az elnöki előterjesztés vizsgálta azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével bővíteni lehetne a párbeszédet, az ökumenikus együttműködést — ahol különbö­ző okok miatt nem tagsági ala­pon és teológiai kérdésekben, ott — a szociáletika, a humanitárius és hazafias célkitűzések területén olyan hazai felekezetekkel, ame­lyek nem tagjai az ökumenikus Tanácsnak. A Keresztyén Békekoníerenciárói Dr. Tóth Károly, a Keresztyén Békekonferencia főtitkára tartóit tájékoztatót a mozgalom munká­járól. Bevezetőül nagy elismerés­sel szólt arról a hozzájárulásról, amelyet a mozgalom a magyar ökumené, a KBK magyar regio­nális bizottságának tagegyházai­tól teológiailag, erkölcsi-szellemi, anyagi támogatásban és személyes közreműködésben kap. Rámuta­tott arra, hogy mind a világ- békemozgalom, mind a KBK előtt nagy lehetőségek állanak. A KBK munkáját illetően kiemelte a teológiai fáradozások jelentőségét és fontosságát, hangsúlyozva, hogy továbbra is nagy szükség van a békemunkára a világ ke­resztyénéi között, hogy a keresz- tyénség maga is hatékony béke­erővé válhassék. Különösen fon­tos ez azoknak a visszaéléseknek a láttán, amelyek során a ke- resztyénséget bizonyos körei meg­kísérlik szembeállítani a társa­dalmi haladással. Az egyházakra prófétai szolgálat vár. De meg kell szabadítani a prófétai szol-( gálát fogalmát attól az egyoldalú vonástól, amely az utóbbi nem­zedékekben kapcsolódott hozzá, s amely jegyében egyesek igyekez­nek arra az ad hoc társadalmi- politikai kritikára szűkíteni a prófétai szolgálat tartalmát, ame­lyet az egyház alkalmilag gya­korol. Az egyházak prófétai szol­gálata sokkal inkább abban is áll, hogy erőt adjon és támoga­tást az emberiség ügyét előbbre vivő társadalmi kérdésekhez és ezek megoldásához. Rendkívül fontos a keresztyének szolgálata abban a tekintetben, hogy segít­senek az enyhülés fogalmát tar­talommal megtölteni olyan érte­lemben is, hogy a keresztyének világszerte egyre jobban megért­sék és képviseljék: az enyhülés és a béke minden ember érdeke. Igen jelentős a szolgálata a KBK mozgalmának különösen a har­madik világ területén, ahol dön­tő fontosságú a békének és a társadalmi igazságosságnak az összekapcsolása, amit a KBK kez­dettől fogva képviselt. A harma­dik világ népei kézzelfoghatóan megtapasztalhatták a KBK, és többek között a magyar keresz­tyének támogatását pl. az Afrika- vasárnap gyűjtési eredményei­A tekintélyes dán keresztyén napilap, a „Kristeligt Dagblad" anyagi gondokkal küzd és arra kényszerült, hogy többet írjon saját magáról. Az egyik felelős szerkesztő, Jens Ravn Ölesen így jellemezte a lapot: „Evangélikusok vagyunk, ökumenikus beállítottsággal.” Majd így folytatta: „Néhány ol­vasó a lapot a nevéért fizeti elő, függetlenül attól, hogy mit írunk. Mások ragaszkodnak hozzá, hogy olvassák, amit írunk, függetlenül nevétől.” A szerkesztő vélemé­ben. A harmadik világ keresz­tyénéi új, másfajta orientációt keresnek, mint amilyennel ré­gebben, a gyarmatosítás és a sok­szor azzal összekapcsolódó misz- szió idején rendelkeztek. Ez nagy felelősséget ró a keresztyénségre. Hasonlóan ahhoz a szolgálathoz, amely a leszerelés ügyének elő­mozdításában áll előtte és vár rá. Biztató jelenség, hogy a világ- keresztyénség körében erősödnek azok a katolikus és nem-katolikus hangok és megnyilatkozások is, amelyek a leszerelés mellett fog­lalnak állást, s szorgalmazzák a keresztyének fokozottabb és ha­tékonyabb szolgálatát a leszerelés érdekében. A keresztyének egy­séges állásfoglalása óriási erköl­csi támogatást jelentene a lesze­relés ügye mellett. A KBK fő­titkára rámutatott a békestruk­túrák támogatásának fontosságá­ra. Ezek között első helyen áll az ENSZ, amely máris nagy elisme­réssel értékeli a KBK eddigi szol­gálatait és kezdeményezéseit (pl. az ENSZ - vasárnap) is. A keresz­tyének abban a tudatban támo­gatják az ENSZ munkáját, hogy ismerik azokat a mélyebb teoló­giai összefüggéseket, amelyek az emberiség és az egyházak, a ke- resztyénség egysége között van­nak. A KBK főtitkára végül tá-. jékoztatta , az elnökség tagjait az ötödik Keresztyén Béke Világ- gyűlés 1978-ra tervezett összehí­vásának előkészületeiről. Az ökumenikus Tanács vezető- testülete kifejezte azt a készségét, hogy miként eddig, úgy a jövő­ben is minden támogatást megad a KBK munkájához. A Tanács munkájának és az ökumenikus helyzet megvitatása során felszólalt D. Káldy Zoltán, egyházunk püspök-elnöke, aki rámutatott az erők összpontosítá­sának szükségességére, és Palotay Sándor, a Szabadegyházak Taná­csa elnöke, aki a Tanács tag­egyházainak az ökumenikus együttműködéssel kapcsolatos as­pektusait hangsúlyozta. \ Az Ökumenikus Iroda jelentése Dr. Prőhle Károly ökumenikus főtitkár bemutatta az elnökség­nek az 1976. és 77. évi ökume­nikus naptárt, valamint az öku­menikus Iroda, a Teológiai Szemle, és a német és angol nyelven megjelenő sajtószolgálati folyóirat (Hungarian Church Press és Ungarischer Kirchlicher Nachrichtendienst) 1977. évi költ­ségvetését, amelyet az elnökség elfogadott, valamint beszámolt az Ökumenikus Iroda működéséről. A napirenden szereplő ügyek megtárgyalása után az ülés Lacz- kovszkí János baptista elnök imádságával ért véget. A. Z. nye szerint a Kristéligt Dagblad arra törekedik, hogy a keresz­tyén felelősséget gyakorolja a társadalomban a feleletek keresé­sében, ami még nem jelenti azt, hogy minden további nélkül lé­teznének „keresztyén válaszok” a politikai kérdésekre. Ölesen meg­állapítja, hogy a lap sokszor a kommunista sajtóval azonos diag­nózist állít fel, „de különböző a válaszunk. Ennek oka, hogy mindkettőnknek szilárd meggyő­ződése van; ez az, ami általában hiányzik a társadalomban”. MIÉRT SZEREPEL AZ „ŐS” JELZŐ a Nógrád megyei község­nek a nevében? A falu ténylege­sen ősi, már a XV. század elején létezett. A XVI. század második felétől Agárd népe sokat szenve­dett a töröktől. Maid amikor a törököt kiűzték hazánk területé­ről, a magyar őslakosság mellé felvidéki szlovák evangélikusok telepedtek le. A szlovákok ma­gyar családokkal házasodtak ösz- sze, így ősagárd népe magyar és szlovák ősöktől származik. A Vác környékén élő protestáns falvak az ellenreformáció idején sokat szenvedtek a váci püspökség ma­gatartásától. Fegyveres erőszak­kal vették el a környék templo­mait, s a lelkésznek és a tanító­nak néhány nap alatt el kellett hagynia a falut. Ösagárdon 1718— 1785 között pásztor nélkül ma­radt a nyáj. Ez alatt az idő alatt a falu lakossága Bánkra járt isten- tiszteletre. SZÁZKILENCVEN ÉVVEL EZ­ELŐTT, 1786-ban — amikor már újra volt lelkésze a gyülekezetnek — készült el a templom, II. József Türelmi Rendelete alapján, de udvarban és harang nélkül. An­nak idején a faluból mindenki ki­vette részét az építkezésből, A ma emberét is bámulatba ejti, hogyan voltak képesek fogatokkal szállítani a templomhoz szüksé­ges nagy mennyiségű épitőanya- got. A 70 cm vastag falakat kö­vekből és téglákból építették, vár­falakra emlékeztető formában. Ebből adódik a templom rendkí­vül erős, masszív jellege. Ennyit a gyülekezet ősi mivoltáról. A MEGÚJULÁS JELE a ma? ősagárdi gyülekezetben abban mutatkozik, hogy fiatal és tett­erős lelkészüknek, Kalácska Bélá­nak a vezetésével három év alatt, 1973-tól fogva elvégezték a lel­készlak felújítását, villamosítot­ták a templom harangjait és or­gonáját, és ami a legnagyobb erő­feszítést jelentette, a templomot kívül-belül felújították. Az ösz- szes munka során a gyülekezet 600 munkanapot adott fizikai munkával és 200 000 Ft-ot adott pénzösszegben. A HIT GYÜMÖLCSÉT LÁT­HATJUK, ha magát a hitet nem A Keresztyén Békekonferencia észak-rajna-wesztfáliai, rajna- pfalzi, saarvidéki, bajor, hesseni és brémai csoportjainak képvise­lői az Aachen melletti Zweifall- ban találkoztak egymással, hogy eszmecserét folytassanak a moz­galomnak NSZK-beli jövőjéről. A tanácskozáson kitűnt, hogy az is. Csak Isten láthat bele az em­berek szívébe. De a? ősagárdi gyülekezet áldozatkészsége mö­gött kétségtelenül az Isten ügyé­nek szeretete tapasztalható meg. Az áldozatkészség jele, hogy min­dig volt ember a segédmunka el­végzésére is. Olykor éjjel egyig is dolgoztak. A garázst pedig egész éjszaka tartó munkával építették meg. Több száz hekto­liter vizet fuvaroztak kéthektós hordókkal az építkezéshez. Ezek az erőfeszítések mutatják legkéz- zelfoghatóbban a gyülekezet tag­jainak egyházszeretetét. D. DR. OTTLYK ERNŐ PÜSPÖK IGEHIRDETÉSE a templom új- raszentelésének ünnepén átfogó képet adott Isten szeretetéről, er­ről az egyszerű, mindenki által követhető, érthető, világos mér­tékről. Alapgondolata: szeretni és adni. Ezt állandóan, személyvá­logatás nélkül, gondolkodás nél­kül, bőségesen, ahogy Isten maga is ad. Aki így cselekszik, ad, se­gít, szeret, az végzi Isten törvé­nyét, mert Isten maga sem tesz mást. Mindig ad, nemcsak a koz­mosz, a Föld az ő műve, hanem elsősorban az, hogy Jézus Krisz­tust adta oda a világért. Ez a Jézus sem tett mást, mint Isten gondolkozásmódját folytatva, ki­javította a földi életben mindazt, ami hibát a bűn és egymás meg nem becsülése eredményezett. Gyógyított, segített, adott. A ke­resztfa oltárán pedig odaáldozta magát érettünk. Aki neki tanít­ványa, az mind így él, lába . nyo­mába lép, alázatos szívű, hosszú- tűrő, megértő, türelmes. A NÓGRÁDI LELKÉSZEK NAGY LÉTSZÁMMAL gyülekez­tek össze. Garami Lajos esperes­sel az élen, hogy együtt örüljenek a lélekben é6 épületeiben is meg­újult gyülekezettel. Hangsúlyoz­ták, hogy a község életszínvona­lának emelkedésével párhuzamo­san növekedett az ösagárdi gyü­lekezet adakozókészsége is. Ez az érem gazdasági oldala. Az evan­gélium ereje pedig a másik oldaL Az ige hitet támasztott, s ebből a hitből fakadt az adakozó­készség. Ennek a jele az is, ami Ösagárdon történt. o. M. NSZK-ban szervezetten működő regionális bizottság és a nevezett csoportok között nincsen semmi­féle különbség a Keresztyén Béke- konferencia célkitűzéseit illetően, és ezért a résztvevők úgy határoz­ták, hogy a jövőben szorosan együttműködve végzik egyházi békemunkájukat. KRISTELIGT DAGBLAD A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA AZ NSZK-BELI CSOPORTJAINAK EGYESÜLÉSE KANADAI EVANGÉLIKUS LAP A különböző egyházszerveze­tekben élő kanadai evangéliku­sok évek óta tárgyalásokat foly­tatnak közös egyházi lap indítá­sáról. Terveik most már határo­zott formát kezdenek ölteni, A lap megindítását 1978-ra terve­zik- Kanadában kb. félmillió evangélikus él.

Next

/
Oldalképek
Tartalom