Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-04-10 / 15. szám

A Békesség Fejedelmének képviseletében „BÉKESSÉG NÉKTEK!”, hang­zott a feltámadott Jézus ajkán, amikor tanítványainak először megjelent. Jézusnak ezt a mon­datát természetesen lehet úgy is értelmezni, hogy o Feltámadott a kor megszokott köszöntésével üd­vözölte övéit, azonban Jézus egész működése és tanítása feljogosít bennünket arra, hogy e mondat mögött a Feltámadottnak azt a célkitűzését lássuk, hogy mun­kálja az emberek külső és belső békéjét. Amikor feltámadott Urunk 1977 húsvétján az igében és az úrvacsorában megjelenik közöttünk, újra ezzel a köszön­téssel lép felénk. Ez elősorban azt jelenti, hogy a bűnbocsánat evan­géliumával lelkünk békességét hozza, de benne van ebben a kö­szöntésben az is. hogy Jézus ma is mindent megtesz azért, hogy ezen a földön ne legyen háború, hanem a föld népei békében él­jenek egymással. A FELTÁMADOTT JÉZUS­NAK ERRE A HÁBORÚT MEG­AKADÁLYOZÓ, békét munkáló szeretettére, ma is nagy szükség van. Nagyon sok területe van föl­dünknek, ahol ma is megvan a veszélye annak, hogy bármelyik pillanatban kirobbanhat a hábo­rú. s megindulhat az emberi éle­tek és értékek értelmetlen pusz­títása. Gondoljunk csak a Közel- Kelet térségére. Libanonban bár­melyik pillanatban kiújulhat az ellenségeskedés. Az a tény, hogy a palesztin nép évtizedek óta hiá­ba küzd azért, hogy visszatérhes­sen hazájába, állandó feszültsé­get, és tűzfészket jelent ebben a térségben. Ugyanilyen tűzfészek Dél-Afrika térsége is. ahol a fe­hér kisebbség a színes bőrű la­kosságot a legelemibb emberi jo­gok gyakorlásától is megfosztja. Érthető, hogy ennek is az ered­ménye olyan állandó feszültség, amely bármikor robbanhat. Saj­nos. öreg kontinensünk sem men­tes ezektől a feszültségektől. Ügy látszik, hogy egyes nyugati körök­nek nem tetszik, hogy Helsinki szellemében megindult az enyhü­lés Európában és ezért mindent elkövetnek, hogy J hidegháborús hisztérikus hangulatkeltéssel fe­szültségeket támasszanak. Pedig éppen az ellenkezőjére lenne szükség- olyan légkörre, hogy az enyhülést kövesse a fegyverek csökkentése és a leszerelés. Bár­merre tekintünk a világ térké­pén, sokfelé lappang a feszült­ség. a háború kirobbanásának ve­szélye. A FELTÁMADOTT JÉZUS A BÉKE MUNKÁLÁSÁT tanítvá­nyain, a keresztyéneken keresz­tül is végzi. Amikor egyes keresz­tyének, vagy közösségek a jó aka­ratú emberekkel együtt munkál­kodnak azért, hogy csökkenjenek a feszültségek és a népek békében éljenek egymással, akkor a ke­resztyének ezt a munkát Jézus­nak, a Békesség Fejedelmének képviseletében teszik. Több módja Is van annak, hogy a keresztyének bekapcsolódjanak ebbe a munkába. Egyes keresz­tyén személyiségek is nagyon ál­dásos munkát fejthetnek ki a bé­ke megteremtése érdekében. Gondoljunk csak Albert Schwei­tzer, vagy Martin Luther King munkálkodására, akik nemcsak az egyház történetébe, de az embe­riség egyetemes békéjének törté­netébe is aranybetűkkel írták be a nevüket. AZONBAN AZ EGYES KE­RESZTYÉN SZEMÉLYISÉGEK MUNKÁJA MELLETT egész kö­zösségek mozgósításával sokkal hatékonyabban tudják végezni a keresztyének a béke ügyének szolgálatát. Ezért olyan nagy je­lentőségű a Keresztyén Béke- konferencia munkája. A Keresz­tyén Békekonferencia a béke szolgálatát úgy végzi, hogy ta­nulmányi munkájával ráirányítja az egyes keresztyén egyházak fi­gyelmét arra, hogy hol van a leg­nagyobb szükség a keresztyének segítségére és azt is megmutatja, hogyan tudnak az egyes keresz­tyén közösségek a leghatéko­nyabban segíteni a béke ügyének. A mozgalomnak az egész világra kiterjedő szervezete van és így mindenütt jelen tud lenni, ahol segítségre van szükség. A BÉKE MUNKALASÁBAN A KERESZTYÉNEK EGYÜTT DOLGOZNAK más vallásé, és más világnézetű emberekkel. Er­re azért van szükség, mert a vi­lágon sokféle vallású és a külön­böző világnézetű embereknek kell együtt élni és kell megtalálni a békés együttélés legalkalmasabb módját. A keresztyének elöljár- batnak ennek a keresésében is. Ez év júniusában Moszkvában a vi­lág nagy vallásainak képviselői fognak tanácskozni arról, hogy mit tehetnek közösen a feszültsé­gek enyhítéséért, a fegyverkezés csökkentéséért és a leszerelés megvalósításáért, A világ külön­böző részeiről érkező képviselők pontos és hő képet tudnak rai- zolni arról, hogy a világ külön­böző térségeiben melyek a legiz­galmasabb problémák, amelyeket közös erőfeszítéssel kell megol­dani. A konferencián bizonyára sok sző esik majd arról is. hogyan lehet a feszültségeket csökkente­ni. az enyhülés folyamatát mélyí­teni és a világ békéjét minél job­ban megszilárdítani. A KONFERENCIÁN A VILÁG KERESZTYÉN EGYHÁZAI MEL­LETT ott lesznek a magyarországi egyházak küldöttei is. Küldöt­teinken keresztül a hazai egyhá­zak minden egyes tagja bekap­csolódhat. feltámadott Urunknak békességet munkáló szolgálatába. Dr. Selmeczi János Méltók voltak a Nobel béke-díjra Szenvedélye a béke volt Az elmúlt évben volt 75 éve, hogy először osztottak Nobel-dí- jakat olyanoknak, a lük elöl jár­tak a béke ügyének szolgálatá­ban. A díjazottak listáján protes­táns egyházi személyek nevével is találkozunk. Néhány cikkben ró­luk emlékezünk, akik megérde­melték, hogy tisztelettel, megbe­csüléssel és köszönettel adózzék nekik az emberiség * JÓL ÍTÉLT A NORVÉG STOR­THING (PARLAMENT) ÖT TAGJA 1930-ban, amikor Söder- biom Náthánt egyhangúlag béke Nobel-díjra terjesztette fel. Már majdnem későn, mivel e magas kitüntetés hordozója csupán egy évvel élte túl a kitüntetéssel járó ünnepséget. Pedig nem volt öreg, hiszen, amikor meghalt is. alig töltötte be a 65. évét. Ó volt az el­ső egyházi személy, aki a béke Nobel-díj kitüntettjei sorában szerepelt. A SVÉDEK KÖZÜL SÖDER- BLOM NEVE A LEGISMER­TEBB Gusztáv Adolf. Nobel Alf­réd mellett. Idehaza evangélikus körökben különösen. Nemcsak azért, mivel a testvén' svéd egy­ház legmagasabb méltóságát töl­tötte be (érseke volt a svéd egy­háznak 1914-től haláláig), és még csak azért sem. mivel a soproni hittudományi fakultás díszdokto­ra volt (1929-től). inkább mivel lapjaink következetesen foglal­koztak nevével. A világkeresz- tyénség egyik olyan alakja,, aki­nek az ökumené rendkívül sokat köszönhet, aki szinte éleiét tette fel arra az ügyre, hogy a feleke­zetek között feszülő drótakadályt felszedje, és közös feladatokra szólítsa az egyházakat Nem kívánjuk e néiiány. ren­delkezésünkre álló sort életrajzi adatokkal megtölteni. Bár rend­kívül érdekes állomásai voltak ennek az aránylag rövid életnek. S az is bizonyos, hogy a korábbi munkája, érdeklődése nem ma­radt nyom nélkül e fáradhatat­lan ember életében. Az, hogy a vallástörténet és vallásfilozófia professzora volt korábban, (egy időben párhuzamosan Uppsalá- ban és Lipcsében), s hogy követ- ségi lelkészként több helyütt Az NDK-beli Egyházszövetség konferenciát rendezett a Berlin közelében fekvő Ferchben feb­ruár 28. és március 3. között az orgonakészítő vállalatok képvi­selőinek és az egyházak orgona­megfordult, nyilván elhatározó benyomásokat tettek életére. AMI ENNEK AZ EMBERNEK A KARAKTERÉBEN IGAZAN VONZÓ, az az. hogy egyszerre tu­dott a legtágabb érteimben vett világkérdésekkel, s a legegysze­rűbb gyülekezeti, ill. személyi problémákkal foglalkozni. Álljon előttünk az a Söderblom. aki a világ nagy kérdései közül a leg­égetőbbet, a békét tette sajátjá­vá, s élete végéig szenvedélyes munkálója volt. Különös úton ve­zette őt Isten és megható volt az a hit, amellyel szándékát egyez­tette Isten akaratával. Kevesen gondolnak arra, hogy hányszor mérlegelte és tette kér­désessé Söderblom a keresztyén élet kihatását, lét- és valósulási formáját. Az egyház szétszakado- zottsága tapasztalati valóság volt. Egymás közötti versengés, vérig sértő rivalizálás, titkos háborúság járt a szétforgácsoltság nyomá­ban. Söderblom tétele az volt: a világ nagy, egyetemes kérdéseiben azért nincs hatása és hitele az egyház népének, mivel önmagá­ban meghasonlott, Azért nem tud­ta a történelem során megfékez­ni a háborúkat, mivel érdekellen­téteknek esett áldozatul az egyház és mivel érdekközösségbe került a hadviselő felekkel. S a látszó­lagos békekorszakokban szívós háborúság dúlt a felekezetek kö­zött EZZEL A KONCEPCIÓVAL KÉT ÜGYET SZOLGÁLT EGY­SZERRE. Az egyik az egyház ökumenikus gondolata volt. míg a másik a béke ügyének szolgá­lata Aligha tudnánk ma már megmondani, melyik állt szívéhez közelebb. De az bizonyos, hogy mindkettőért egyszerre lobogott. Ezzel kapcsolatban örökítsünk meg életéből egy epizódot! A szá­zad elején, a tizes években egy­re szorongatóbb valósággá vált az első világháború kitörésének ve­szélye, Évekig kóválygott a há­ború lehetőségének fekete felhő­je Európa ege felett. Söderblom érzékeny lelke, mint szeizmográf a földrengést, jelezte a veszély nagyságát. Emberfeletti erővel sürgette a? ökumené megvalósí­tását Meggyőződése volt, ha együtt, egy táborban van a ke- resztyénség. fel tudja tartóztat­szakértőinek részvételével. A konferenciára meghívták egyhá­zunkat is, és részt vett rajta Trajtler Gábor egyházzenei igaz­gató. ni a végzetet. Az előtérben e pil­lanatban a béke kérdésé állt, a háttérben az egység. A keresz­tyén felelősség a történelem so­rán először szólalt meg ilyen egy­értelműen: talán sikerül így meg­menteni a világ békéjét. Törté- netietlen lenne felvetnünk a kérdést, mi lett volna, ha néhány évvel korábban sikerül Söder­blom terve. Mert álékor, amikor felröppent a háború tűzmadara, tehát 1914- ben, éppen a háború kitörésének pillanatában Konstanzban, 12 or­szág, 30 egyház 90 képviselője ült együtt, hogy tárgyaljanak a béké­ről és a keresztyén egységről. Majdnem sikerült! S a konstanzi gyűlésről ennyi maradt fenn: „majdnem”. Csak augusztus 2-án tudtak a delegátusok ülést tarta. ni. S ha belelapozunk a történe­lembe, az augusztus 2-a körüli napokra estek az ultimátumok, mozgósítások, hadüzenetek. Ki­tört a háború! A riadt delegátu­sok szorongó érzéssel csomagol­tak. hogy a határzárlatok előtt az utolso vonattal hazarobogjanak, íme, a kudarc a késedelemért! SÖDERBLOM EGYEDÜL MA­RADT A „MAJDNEM SIKE­RÜLT” GONDOLATTAL. A há­ború kitört, véres aratása mind» járt az első napokban megkezdő­dött. Ez év őszén lett érsek, és számára most minden elölről kez­dődött. Az új terv így fogant meg benne: megállítani a háború tü­zes szekerét. Még 1914 ádventjé- ben kibocsátott egy felhívást a békéért és keresztyén közösségért. s ebben azt kérte, hogy az egy­házak emeljék fel szavukat a gyű­lölet és bosszú ellen. A felhívás­nak a semleges államok egyhá­zain kívül alig tettek eleget, 1917-ben néhány egyház Uppsa- lában ülést tudott tartani, s ezen, mint békeközvetitők, vállalták Söderblom nyilatkozatát. A háború azonban rohant a maga útján mindaddig, míg ki nem fulladt, maga mögött hagy­va vért, könnyet, jajt. Söder- blomnak sem maradt más vissza, mint könnyeket törölni, vigjaszta- ni és segíteni a szenvedőkön. És aki életét tette erre a nagy. szent ügyre, a kimerült, kiábrándult, kiégett Európában, szinte egyedül lendült újra munkába. Ami nem sikerűit 1914-ben a Bodeni-tó partján, Konstanzban, az 1925- ben megvalósult Stockholmban, Élete legnagyobb műve mégis te­tő alá került, a világkonferencia egybeült. Ez volt az ún. „Gyakor­lati keresztyénség” mozgalma. z z ökumené egyik pillére, és szülő- gondolata — hogy e! ne felejtsük —, a világbéke kérdése volt. ' Dr. ítcdey Pál ORGONASZAKÉRTÖK KONFERENCIÁJA ÜJ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ LÉTREJÖTTE — SZAKADÁSBÓL Egységes keresztyén húsvét 1977-ben Új evangélikus egyházat alakí­tottak azok az amerikai gyüleke­zetek. melyek kiszakadtak a 2,8 millió tagot számláló Missouri- Svnodból. Az új egyházhoz, az evangélikus egyházak szövetségé­hez (Association of Evangelical Lutheran Churches) mintegy 150 gyülekezet tartozik. összesen 75 000 egyháztaggal, és így — a lélekszámot tekintve — az. ötödik evangélikus egyház az Egyesült Államokban. Az új egyház létrejötte, illetve „A színek Istentől vannak, de a különbségeket mi csináltuk” — je­lentette ki Reinhard Brückner nyugatnémet lelkész, a Keresz­tyén Akadémia Dél-Afrikából ki­utasított igazgatója egy interjú­ban. A faji elkülönítés vallásos indoklása kétségkívül tévtanítás. A fajoknak az oltárok előtt való elkülönítésének semmi köze sincs az egyházhoz. „A legrosszabb a2, hogy az oltár előtti és az isten, tiszteleten való elkülönítést kö­vette az asztalnál és ágyban való elkülönítés. Világosan meg kell mondanom, hogy ennek már sem­mi köze sincs a keresztyén élet- bez, hanem itt hatalmi érdekből a szakadás egy már évek óta fo­lyó vita és feszültség következ­ménye, mely egyre súlyosbodott. Elszakadtak a Missouri-S.vnodtól azok, akik helyeselték a modern tudományok alkalmazását a Szentírás tanulmányozásában, míg a „konzervatívok” ragaszkod­nak a Biblia betű szerinti ihle- tettségéről szóló tanításhoz. Az új egyház nyitott a többi evangéli­kus egyház iránt, felajánlotta a szószék és oltárközösséget — el­lentétben a konzervatívokkal. és hagyományból keresztyénelle- nes erőknek adtak helyt.” „A fe­hér gyülekezetekben még nagyon sok fenntartás van, hogy istentisz­teleteiket és úrvacsorázásukat magától értetődően és mindenkor megnyissák a feketék előtt. Még nagyobb az ellenkezés fekete gyü­lekezetekkel való közös esperessé- gek: vagy feketékkel együtt közö­sen használt templomok ellen, vagy az ellen, hogy fekete lelké­szek szolgáljanak közöttük. De közben vannak fekete lelkészek, akik már ezt a Német Szövetségi Köztársaságban gyakorolják, hogy megfelelő tapasztalatot szerezze­nek." Különleges esztendő az idei a keresztyénség történetében! Hosz- szú évszázadok óta most először fogjuk ugyanis együtt ünnepelni Krisztus feltámadásának emlék­napját. az ortodox keresztyénség- gel. Naptárreform 1582-ben Húsvét ünnepének időpontját 325-ben rögzítették a keresztyén egyházak az első tavaszi holdtölte utáni vasárnapra. Tudjuk, hogy az első gyülekezetek minden va­sárnap, az Úr napján megemlé­keztek Jézus feltámadásáról. Las­san történt a mai ünnepek ki­alakulása és az egyházi év beosz­tása húsvéthoz viszonyítva. Mi­vel húsvét ünnepe évente válto­zott és március 22—április 25. között bármelyik napra eshetett, ehhez képest számították az előt­te levő böjti vasárnapokat és eszerint volt több vagy kevesebb vasárnap pünkösd, illetve Szent- háromság ünnepe után. A római Julius Caesar által Krisztus előtt már 46-ban beve­zetett Időszámítás azonban a négyévenként beiktatott szökőna­pok ellenére is annyira eltért a csillagászati napévtől, hogy ez az eltérés a XVI, századra már tíz napra nöi'e.kedett. 1582-ben XIII. Gergely római pápa naptárról or­mot hajtott végre és elrendelte, hogy a keresztyén világ 1582. ok­tóber 4. után a következő napot október 15-nek jelölje. A római pópát el nem ismerő keleti, ortodox egyházak azonban ezt a változtatást nem hajtották végre. így a keresztyénség két nagy csoportja, a keleti és nyuga­ti keresztyénség. más-más idő­pontban ünnepelte húsvétot. Ez az eltérés azt jelentette, hogy ta­vai v például az ortodoxok a hús­vétot nem velünk együtt, ápri­lis 18-án. hanem egy héttel ké­sőbb tartották. Az idei évben is az volt a helyzet, hogy az orto­dox karácsony január 7-re esett. Ökumenikus húsvét Az idei húsvét ünnepének te­hát különleges színt kölcsönöz az a tény. hogy a szakadás évszáza­dai után az ortodox keresztyén- seggel együtt ünnepelhetjük Jé­zus feltámadását Ez a tény arra indította a különböző egyházak vezetőit, hogy megbeszéléseket kezdjenek a 325-ben bevezetett hagyomány megváltoztatásáról. Az ökumenikus mozgalom legna­gyobb szervezetében, az Egyhá­zak Vllágtandcsában, ahol a kü­lönböző protestáns felekezetek mellett az ortodox keresztyének is ott vannak, az a vélemény ala­kult ki, hogy húsvét ünnepét a kővetkező évtől kezdve mindig egységesen április második szom­batja utáni vasárnapon ünnepel­jék. Ehhez a javaslathoz csatla­koztak a római katolikus egyház képviselői is. A javaslat akkor hajtható végre, ha az ortodox egyházak zsinata hozzájárul. A keresztyén egyházak egysé­gének szép jele volna, ha ez év­től kezdve újra együtt ünnepel­nénk Jézus feltámadását. Az egyes egyházak sokféle hagyomá­nya mellett, a szokások különbö­zősége ellenére is, összekapcsoló erő a keresztség szentsége, a ke­reszt szimbóluma, a Szentiras, és így tovább. Remélhető, hogy az idei húsvétiéi kezdve az egysé­ges keresztyén naptár, az együtt ünnepelt húsvét is összekötő ka­pocs marad. Az ortodox egyházak szokása szerint húsvét ünnepén, az ünne­pi istentiszteleken a gyülekezetek tagjai így köszöntik egymást: ..Feltámadott az Űr!” A világon ma élő. kereken egymilliárd ke­resztyén együttes ünnepléssel mondhatja, rá a választ: „Bizony­nyal feltámadott I" Iff. Harmati Béla A FAJI ELKÜLÖNÍTÉS VALLÁSOS INDOKLÁSA: TÉVTAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom