Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-01-02 / 1. szám

Az Északi Egyházkerület presbiteri ülése összképet adott az Északi Egy­házkerület egy esztendei életéről a november 25-én tartott presbi­teri ülés, amely D. dr. Ottlyk Er­nő püspök és dr. Mihály Dezső egyházkerületi felügyelő elnökle­tével jött össze. A PÜSPÖKI JELENTÉS át­tekintést nyújtott arról az össze­függésről, amelyben az egyház él. A nemzetközi légkör enyhülésé­ben is vannak, akik a feszültség­re, a katonai költségvetések nö­velésére és a fegyverkezési haj­sza folytatására törekednek. A keresztyén békekonferencia antirasszizmus bizottsági ülésén a püspök felszólalásában igyeke- kezétt segíteni a konferencia progresszív hangját, amely első­sorban az egyenlítőtől délre eső Afrika problémáira vonatkozott. A lipcsei, jénai, berlini hittudo­mányi karokon „A magyarorszá­gi evángélikus egyház útja a szo­cializmusban” címmel tartott elő­adás-sorozatot. Egyházunk dia­kóniai teológiája és annak fejlő­dése nagy érdeklődést váltott ki az előadás-sorozatot követő hoz­zászólásokban, valamint a pro­fesszorokkal és a püspökökkel való beszélgetés során is. A Lutheránus Világszövetség Európai Egyházak Konferenciá­ján folyt a felkészülés a Dar-es- Salaam-i nagygyűlésre. Itt a püs­pök a lelkésztovábbképzésről tar­tott előadást. A Hazafias Népfront községi, városi, megyei szintű gyűlései je­lentették a felkészülést a VI. kongresszusra. Sok lelkészünket, felügyelőnket, presbiterünket, egyháztagunkat választották be a különböző népfrontbizqttságokba. .Ottlyk püspök a Hazafias Nép­front budapesti nagygyűlésén szólalt fel nemcsak egyházunk — hanem felkérésre — a reformá­tusok, szabadegyháziak, izraeliták nevében is. „A LEL KESZTOVÁBBKÉPZÉS ÜGYE. nemcsak .hivatali köteles ségem, hanem .szívből, szeretetboi és lelkesedéssel végzett szolgála­tom is. Szeretem lelkésztestvére­imet és jól érzem magam közöt­tük. Örülök, ha beszélhetek velük és körükben lehetek. Természete­sen ennek elvi-teológiai bázisa van. A lelkészi Összejövetelek nem öncélúak. Utunk teológiáját tanítjuk, tanuljuk, műveljük, szolgáljuk, fejlesztjük. Erre a célra összpontosítja egyházunk minden szellemi erejét. Ennek a célkitűzésnek a jegyében megy végbe az országos lelkészkonfe­renciák szolgálata is és a lelkészi munkaközösségek feladatai is” — mondotta a püspök. Majd részle­tesen jellemezte a lelkészi mun­kaközösségek .szolgálatát és érté­kelte az ott elhangzott előadáso­kat' A DIAKÓNIA munkaterületé­nek fellendüléséről szólt a beszá­moló. Egymást követik a nagy beruházások, amiknek élén áil a nyíregyházi Elim egészségügyi gyermekotthon felújítása. A Gyenesdiáson tartott országos diakóniai konferencia nyújtott áttekintést az intézmények hely­zetéről. A sok örvendetes jelen­ség mellett a munkaerőhiány je­lenti a gondot. A diakóniai mun- kásképzö tanfolyamot éppen a diakóniai szolgálat fiatal erőkkel való felfrissítése. érdekében ha­tározta el az országos presbitéri­um, s ennek értelmében indult meg a tanfolyam azok számára, akik élethivatás-szerűen Vállalják egyházunkban a diakóniai szol­gálatot. Az október 4-én ünnepé­lyesen megnyitott tanfolyam első része november végén fejeződött be. AZ EGYHÁZMEGYÉNK életé­ben két kiemelkedő esemény volt. a győr-soproni egyházme­gyében a gyülekezetek és .egyhá­zunk vezetőségének bizalma is­mét Weitler Rezső soproni lel­kész felé fordult, aki már több mint húsz esztendeje pásztorolja az egyházmegye gyülekezeteit és lelkészeit. Vele egy időben iktatta be a püspök Pócza Zoltán egy­házmegyei felügyelőt is. A másik kiemelkedő esemény az újravá­lasztott fejér-komáromi egyház­megye elnökségének beiktatása volt. Az egyházmegyei közgyűlé­sen dr. Nagy István esperes ,;Az élet okos istentisztelete” címszó alá foglalta össze székfoglalója mondanivalóját Ugyancsak ek­kor iktatta be a püspök tisztsé­gébe Ör. Szelényi Gusztáv újra megválasztott egyházmegyei fel­ügyelőt. ' „A GYÜLEKEZETEK LATOL­GATÁSA és az ezzel kapcsolatos igehirdetői szolgálat: szívügyem. Ez a legszeretettebb szolgálatom. Felejthetetlenek számomra azok az alkalmak, amikor az oltártól és a szószékről tekinthetem át a gyülekezetek népét. Nagyon há­lás vagyok Istennek, hogy szol­gálhatok az ige hirdetésével. Amíg hangzik igéje, Szentjeiké­vel új életet teremt, kézbe vesz mindnyájunkat és alakít Jézus akarata szerinti emberré. Rendszerint templomrenoválás alkalma, vagy áj parókia épí­téséért érzett hálaadás voltak az indító okai kiszállásaimnak. Egy másik ilyen terület a személyi kérdésekkel kapcsolatos, amikor beiktatás, lelkészavatás tette ak­tuálissá a szolgálatot. Az Evangé­likus Életben csaknem valameny- nyi gyülekezeti szolgálatomról megjelent riport vagy élménybe­számoló, ezért itt most a részle­tekre nem térek ki, Csupán azt említem meg, hogy az elmúlt év­ben ötvenkét anyagyülekezetnek vagy leánygyülekezetnek a temp­lomában szolgáltam igehirdetés­sel és rendszerint előadással is” — hangzott a püspöki jelentés­ben. A KÖSZÖNET SZAVÁVAL fordult a püspök az Állami Egy­házügyi Hivatal 25 éves fennállá­sa alkalmából a Hivatal dolgozói felé. különösképpen is Miklós Im­re államtitkár felé, akit az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend aranyfokozatával tüntetett ki. A hozzászólások sorában Szent- Ivány Ödön a Déli Egyházkerület köszöntését tolmácsolta, dr. Nagy ■István és Garami Lajos esperesek a lelkésztovábbképzés, W eitler Rezső és Benkóczy Dániel espere­sek a béke- és népfrontmunka, Berzsenyi Miklós egyházmegyei felügyelő és Síkos Lajos esperes a püspöki gyülekezetlátogatások jelentőségének tárgyában szólal­tak feL RÉSZLETES JELENTÉSEK hangzottak el az egyházkerület­ben folyó minden jelenéggel és munkaággal kapcsolatban. Ezzel gazdag összkép bontakozódott ki az egyházkerület egyesztendei életéről és szolgálatáról. Köszönt a ma A köd eltakarta a falut, a dombokat, a templomtornyokat, ébredő házakat, ahogy a tegnapot a kegyelem. 1 Fut a vonat velem. S lassan bontakozik, a fehér ködből, mint új remények zengő dallama, új feladatok; új! szolgálatok ígéretföldje, — sárguló őszi fák között zsendülő, új vetés zöldje — s .jóreggelt. köszönt rám — a ma. Túrmezei Erzsébet A visszakapott gyermekszív Máté 18, 1—5 Valaki kiszámította, hogy az emberiség történelmét kereken ötven­ezer évre becsülve és egy-egy nemzedék átlagkorát 62 évben számol­va, most a 800. generáció él a földön. 650 nemzedék élete barlangok­ban pergett le, 70 nemzedék óta kapcsol össze az írott beszéd, csupán 6 nemzedéket a nyomtatott betű és 2 nemzedéket határoz meg az elektromos gép. Korunkban egyetlen nemzedék életébe sűríti a tech­nikai forradalom világunk harmadik nagy változását a korai kőkor­szakban megindult földművelés és a barbár életformából a civilizáció­ra való áttérés. Mindez azonban nem hozta meg az emberiség minden álmának megvalósulását. Sokszor még az egész emberiség puszta léte is kockán forog. Az emberi tudás ugyan a csillagokig ér, de korunk sok emberének elveszített gyermekszíve miatt kevés a szeretet, sok a magány és sokan nem látjuk az élet értelmét, még ma is a világ je­lentős részén, de itt is, ott is még a mi humánusan gondolkodó társa­dalmunkban is. JÉZUS VISSZAHÍVJA TANÍTVÁNYAIT A GYERMEKI ÉLETBE. Az első tanítványok ugyan megszomorodtak Jézus másodszor bejelen­tett szenvedése és halála hallatára, de utána újra nekibátorkodtak, hiszen Mesterük meglepően intézte el a „templomadó” megfizetését — így újra felcsendül a régi kérdésük: „ki nagyobb a mennyek országá­ban?” A válasz félreérthetetlenné teszi Isten országa rendjét s ezzel megszabja a gyülekezet életét is. Mert az új világ ajtaján csak gyermekek férnek be. Semmijük sin­csen amivel dicsekedhetnének, de van Atyjuk s ezért mindenük meg­van. Tisztátalanságuktól naponta megszabadítja, éhségüket naponta megelégíti. Mindent kapnak. Ha könnyűt, ha nehezet... hiszen sorsu­kat nem maguk irányítják. Szerető atyjuk oltalmában élnek teljes vé­dettségben. Ha közben szállnak is az évek, ha meg is öregednek — ők megmaradnak gyermekként. A GYERMEK ALÁZATOS, MERT TÖKÉLETESEN BÍZIK ATYJÁ­BAN. Nem okoskodik, nem kérkedik, nem ismer különbséget az em­berek között. Kicsinek tudja magát, de ez nem keseríti meg, pontosan így boldog, hiszen mindenkinél nagyobbnak látja édesapját. Tőle mindent megkérdezhet. Neki mindent elmondhat A szeretet művésze a gyermek. Hányszor elmondja: édesapám, én úgy, de úgy szeretlek téged... de ezt várja is. Ha fáj valami, csak a szeretet csitítja el és ad „könnyű" álmot. Ha fél, elég az a megbízható, erős kéz homlokán. Ha eltévedne, a meghallott, atyai kiáltás utat je­lent vissza otthonába. SZERETNE OLYAN LENNI, MINT ÉDESAPJA. Meghívja pajtását ebédre, megajándékozza játékszereivel, odaadja salját vagy kesztyű­jét, annak nincs. Egyszerűen nem veszi észre, hogy pajtásának bőre más színű, nem zavarja, hogy amíg édesapja egyetemen tanít, pajtá­sának apja. három műszakban dolgozik a gyárban. Nem henceg szép, kertes házukkal, míg a kis barátja talán kevésbé szép lakásban la­kik családjával.. Mindent szeretne megosztani, örömöt szerezni, hogy egészen olyan legyen, mint az ő édesapja. Mert a „kicsi” a nagy, a gyermekszív szerétete tesz széppé mindent, szófogadása őrzi a ház rendjét, nyitottsága előtt ledőlnek a válaszfa­lak, a „felnőtt” problémák egyetlen, ártatlan kérdésére megoldódnak. A végpusztulástól is otthont és világot egyformán csak ez a gyermeki szív menthet meg! HA KARÁCSONYKOR EGYETLEN PILLANATRA IS, de megre­megett a szívünk, régi énekek tolultak ajkunkra, elgyönyörködtünk a kicsikben, sőt talán lekuporodva a szőnyegre játszottunk is velük — ne keljünk fel újra, ne akarjunk „nagyok” lenni maradjunk meg „ott lent”. Jézus is ott van, Akitől visszakapjuk elveszített gyermekszí­vünket! Kalikó Zoltán IMÁDKOZZUNK! Atyám! Nem tudom, mikor és hogyan, de elveszítettem gyermek­szívemet. Ezért vagyok sokszor nyugtalan és mindennel elégedetlen. Nem tudok sokszor jóízűen nevetni. Éjszakáim is gyakran nyugtala­nok. Gondok gyötörnek és félelmek szorongatnak mert elvesztettem Benned vetett bizalmamat. Ajándékozz meg gyermeki szívvel. Gond­talanul akarok élni és mindenkit szeretni. Te Gyermekeddel hoztad el országodat földünkre. Űr Jézus áldott légy, hogy gyermek lettél Mária ölén. Segíts, hogy ezentúl én is gyermekként éljek Atyáin oltal­mában bízva és testvéreimet szeretve. Ámen. A Keresztyén Békekonferencia „Gazdaság és politika bizottsága brnoi ülésének zárójelentése A KERESZTYEN BÉKEKON­FERENCIA „Gazdaság és politi­ka” tanulmányi bizottsága, a KBK csehszlovákiai, tagegyházai­nak meghívására, 1976. novem­ber 25. és 28. között Brnoban, a Csehszlovák Huszita Egyház kon­ferenciai központjában tartotta ülését. A tanácskozást, amelyen 18 országból 55 küldött vett részt, •dr. H. Hellstem (Svájc), a KBK alelnöke vezette. Az. ülésen jelen volt a Keresztyén Békekonferen­cia másik két aleínöke; dr. H. Mo- chálski (NSZK) és dr. Jón Mi- chalko egyetemes püspök (Cseh­szlovákia) is, s Michalko püspök a KBK nemzeti bizottsága nevé­ben köszöntötte- a megjelenteket. Dr. Tóth Károly, a KBK főtitkár ra, a maga köszöntésében a bi­zottság előtt álló feladatok fon­tosságát hangsúlyozta, Pudich püspök a Csehszlovákiái Huszita Egyház nevében köszöntötte á vendégekét; AZ ÜLÉS F<3 TÉMÁJA „A bé­ke és a fejlődés” volt: A bizottság munkájának középpontjában az „új nemzetközi gazdasági rend” célkitűzései állottak. Az ezzel a témával kapcsolatos főelőadást dr. Helmutt Faulwetter professzor (NDK) tartotta. A fejlődő orszá­gok nézeteit M. M. Cheriyan (In­dia), Lakshman Geonewardene (Sri Lanka) és Kim Song Ryul lelkész (Koreai NDK) fejtette ki. A fejlett kapitalista országok ré­széről dr. Paul Peachey profesz- szor : szólott hozzá a kérdéshez. Rajtuk kívül V. D. Sestrimski professzor (Bulgária) „Leszerelés és fejlődés — a fegyverkezés és a leszerelés gazdasági vonatkozá­sai” és dr. Josef Smolik profesz- szor (Csehszlovákia) „Az evan­gélium és a gazdasági igazságos­ság — a keresztyének felelőssége az új gazdasági világrend kiala­kítása” címen tartott előadást. AZ ELŐTERJESZTETT ELEM­ZÉSEK NYILVÁNVALÓVÁ TET­TÉK, hogy a kapitalista világ­rend — mivel azt a kizsákmá­nyolás mechanizmusa határozza . meg — a harmadik világ számá- rg a gazdasági fejlődést nem ké­pes biztosítani. Az új nemzet­közi világrendnek vissza kell szorítania a kapitalista piacme­chanizmus befolyását és meg kell valósítania a nemzetközi gazdasági kapcsolatok demok­ratizálódását. Ebben a folyamat­ban — amelyet csak feszültsé­gek csökkentésével lehet véghez­vinni — nagy jelentősége van a fejlődő és a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak elmé­lyítésének. Mivel az új gazdasá­gi világrend a társadalmi erők és a közvélemény növekvő támo­gatása nélkül elképzelhetetlen, az egyházaknak és a keresztyének­nek felelős szerep jut az antiim- pcrialista harc új formáinak fel­ismerésében és véghezvitelében. A bizottság ezt a feladatot olyan elkötelezésként értelmezi, amely •a keresztyének számára az Isten országáért való felelősségválla­lásból következik. A BIZOTTSÁG ÖRÖMMEL VETTE TUDOMÁSUL a Koreai Keresztyén Szövetség (Koreai NDK) részvételét és kifejezte szolidaritását a koreai keresztyé­nek és a koreai népnek azt az igazságos fáradozását, amelyet Korea békéjéért és az ország bé­kés egyesítéséért folytatnak. A konferencia vezetői udvari­assági látogatást tettek dr. M. Sehmirchnél, Brno városa helyet­tes polgármesterénél. A Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya mellett működő Egyházi Állam­titkárság igazgatója, dr. Karol Hruza, fogadást adott a résztve­vők tiszteletére. A bizottság tagjainak egy ré­sze vasárnap Brno és környéke több gyülekezetében igét hirdet­tek és vendégei voltak ezeknek a gy ülekeze telcnek. A MAGYAR PROTESTÁNS EGYHÁZAK RÉSZÉRÖ1 dr. Ko­csis Elemér professzor, a Debre­ceni Refomálus Teológiai Aka­démia dékánja és dr. Vámos Jó­zsef professzor, az Evangélikus Teológiai Akadémia prodékánja, mint a bizottság tagjai vettek részt az ülésen. A nevezettek meglátogatták a namesti huszita gyülekezetei, ahol az istentiszte­leten igehirdetéssel . szolgáltak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom