Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-03-27 / 13. szám
Ali VASÁRNAP IGÉJE Jézus látása más János 2,13—22. Ezsaiás próféta könyvében olvashatjuk ezt az igazságot: „Bizony, a ti gondolataitok, nem az én gondolataim, és a ti utaltok nem az én utaim — így szól az Űr." (55, 8). Ha a mi emberi látásunk nem mindig egyezik Jézu$ látásával, akkor annak oka nem Jézus, hanem a mi bűnünk, amely időnként eltorzítja a mi látásunkat. Ez az ige is arról beszél, hogy Jézus látása más volt, mint a zsidóké. A TEMPLOMMAL KAPCSOLATBAN. Emberi elgondolás szerint értelmes dolog volt az, hogy a jeruzsálemi templom nagy elöudva- rán mindenki megvásárolhatta az áldozati állatot, aki nagy távolságból érkezve nem hozhatta magával az áldozatra szánt hibátlan állatját. A pénzváltóknak pedig azért volt létjogosultságuk, mert a templomadót más pénzben kellett fizetni, mint ami forgalomban volt. Hogy azután ez a vásártér lassan beköltözött a templom előcsarnokába, vagy sem, azt nem tudjuk. A lényeg az, hogy a templomba érkező Jézust állatbőgés, alkudozás, emberi tolongás és lökdösődés fogadta. Jézus pedig másként látta ezt a vásári üzérkedést, mint a vevők és az eladók. Biztos, hogy igy gondolkodott: hát ezek nem tudják, hogy hol vannak? Ez a méltó felkészülés az istentiszteletre? Ezért font korbácsot Jézus, és ezért tette meg azt, amit megtett. Az is nyilvánvaló azután, hogy a szeretet adta kezébe az ostort. Isten háza iránti féltő szeretet. Ha ember kezében emelkedik magasra a korbács, akkor a lezúduló ütés mozgatója a harag, a gyűlölet, vagy a másik megalázása. Jézus kezében az ostor a megtisztítás eszköze volt, csapásaival nem összetörni és megalázni akart, hanem tisztítani. Jézus templomtisztítása Isten iránti hálára indit bennünket, ha arra gondolunk, hogy Ö csodálatos szeretetéböl tisztította meg egyházunkat, amely a múltban nagyon is össze volt kötve azzal a földi méltósággal és gazdagsággal, amelyben egyedüli biztos alapját látta. Meghagyta viszont azt az Igét, aki igazán egyházzá teszi az egyházat, és Aki egyetlen biztos fundamentuma annak. SAJAT SZEMÉLYÉVEL KAPCSOLATBAN is másként mutatkozott meg Jézus, mint ahogyan Öt a zsidók látták. Akkor azt kérdezték Tőle: milyen jogon tetted ezt. Bizonyítsd meg valamiféle jellel, hogy próféta vagy. Ezzel szemben úgy állt előttük Jézus kezében az ostorral, mint az Isten Fia, mert úgy beszélt a templomról, mint az Ö atyjának házáról. — De különös az is, hogy a templom vezetősége és őrsége eltűrte a tisztítás munkáját. Nem tettek ellene semmit sem, pedig könnyen megakadályozhatták volna ebben Jézust. Ez csak úgy magyarázható, hogy amit Jézus tett, az az Ö jeleinek, ha úgy tetszik csodáinak egyike volt. Jézus egyszer ráparancsolt a háborgó elemekre: „hallgass el, némulj meg! És elállt a vihar, egészen csendes lelt a tenger” (Mk 4, 39). A templomban bizonyosan igy kiáltott: távozzatok innen! Azok pedig futva meneküllek. Mind a két esetben ugyanaz az isteni erő és hatalom nyilatkozott meg. Ha az ostorcsapás néha személyes életünket éri, jusson eszünkbe: Jézus az Isten fia, szeretettel tisztogatja életünket. HALÁLÁVAL ÉS FELTÁMADÁSÁVAL KAPCSOLATOS szavait sem értik meg a zsidók. Sőt a tanítványok is a feltámadás után jutottak hitre. Amikor Jézus a 45 évig épült templom lerombolásáról szólt, valamint arról, hogy Ö három nap alatt felépíti, senki nem értette meg, hogy az ö testének templomáról, az Ö haláláról és feltámadásáról beszélt. Arról az időről, amikor a most kezében korbácsot tartó Jézus hátát verték korbáccsal. Jézus értünk való szenvedése és halála szerez ma is nekünk bűnbocsánatot és megtisztulást, feltámadása pedig feltámadást és örök üdvösséget. Szakái Árpád IMÁDKOZZUNK! „Könyörülj rajtam kegyelmeddel, Istenem, töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal! Teljesen mosd le rólam bűnömet, és vétkemtől tisztíts meg engem! Mert tudom, hogy hűtlen voltam, és vétkem mindig előttem van. Egyedül ellened vétkeztem, azt teltem, amit rossznak tartasz. Rejtsd el orcádat vétkeim elöl, töröld el minden bűnömet! Tisza szivet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem.” Ámen. Istentiszteleti rend Budapesten, 1977. március 27-én Deák tér de. 9. (úrv.) Harmati Béla, de. 11. (úrv.) Dr. Káldy Zoltán, du. 6. dr. Haíenscher Károly. Fasor de. 11. (úrv.) dr. Muntag Andorné, du. 6. dr. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 18. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Bogya Géza, du. 5. Szeretetvendégség: Harmati Béla. Vajda Péter u. de. fél 12. Bogya Géza. Zugló de. 11. (úrv.) dr. Groó Gyula. Rákosfalva de. 8. dr. Groó Gyula. Gyarmat u. 14. de. fél 10. dr. Groó Gyula. Kassák Lajos út 22. de. lt. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangepán ú. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. (úrv.) Tur- csányi Károly. Pesterzsébet de. 10. Virágú Gyula. Soroksár Üjtelep. de. fél 9. Virágú Gyula. Pestlőrinc de. 11. Ma- túz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MAV- telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota kistemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. Sashalom de. 9. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákosliget de. 10. dr. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Ferenczy Zoltán. Bécstkapu tér de. 9. (űrt'.) Foltin Brúnó, de. fél 11 (német), de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. dr. Koren Emil. Torockó tér de. fél 9. dr. Koren Emil. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XII.. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Görög Tibor, de. 10. mos u. 11. de. 9. Csengödy László, de. 11. Csengödy László, du. fél 7. Csen- gődy László. Budakeszi de. 8. Takács József. Pesthidegkút de. fél 11. dr. Lehel László. Modori u. 8. de. 10. Filíppi- hyi János. Kelenföld de. 8. (úrv.) Rutt- kay Miklian Géza. de. 11. (úrv.) Ott- lyk Márta. du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) OH! vk Márta. Nagytétény de. fél 9. Missura Tibor. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Missura Tibor. Budaörs du. 3. Missura Tibor. Törökbálint du. fél 5. Missura Tibor Csillaghegy de, fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. — ALBERTI. Az egyetemes imahéten Kiss János fóti gondnok, Vető Béla levél tárvezető és Tóth Károly pilisi lelkész szolgáltak a gyülekezetben. A LUTHERÄN1A Ének és zenekara április 3-án, virágvasárnap és április 9-én, nagyszombaton délután 6 órakor isten- tisztelet keretében a Deák téri templomban előadja J. S. BACH JANOS PASSIÖJÄT Közreműködnek: Kalmár Magda. Buday Lívia, Fülöp Attila, Melis György, Polgár László és Trajtler Gábor. Vezényel: Weltler Jenő Igét hirdet április 3-án DR. KÁLDY ZOLTÄN püspök DR. HAFENSCHER KAROLY lelkész A belépés díjtalan „Én őértük odaszentclem magamat, hogy ők is megszentelődje- nek az igazsággal” (Jn 17, 19). VASÁRNAP — „Ha egyesek hűtlenné váltak, vajon az ő hűtlenségük megszünteti-é az Isten hűségét? Szó sincs róla!” (Róm 3, 3—1 — I Sám 12, 22 — Jn 8, 46— 59 — Zsolt 43). A hűség az élet boldogságának egyik tartóoszlopa. Ez áll a hitéletre is. S mindkettőben sokszor kidöntjük ezt az oszlopot és azután félünk, hogy nincs visszaút. Az Ür azt üzeni, hogy emberi hűtlenség áz ő hűségét nem befolyásolja. Bízzunk ebben, de ez őrizzen is a hűtlenné válástól! HßTFö. — „Ne tervezzetek egymás ellen magatokban semmi rosszat!” (Zak 7, 10 — 1 Kor 13, 1 — Zsid 7, 23—27 — Lk 22, 14— 23). Ha filmszalag vagy magnetofon rögzítené mindannyiunk gondolatát, Indulatát, ami érzelem- és gondolatvilágunkban megfogam- zik, kétségbeejtő dolgokat látnánk. És ezek a rejtett dolgok mozgatóéról tudnak lenni embertársainkkal való kapcsolatunknak. Ezért lesz pokollá sok-sok ember, élete. Isten ismeri ezt a rejtett világot, ezért parancsolja, hogy a legelrejtettebb gondolatunkon se legyen úrrá a rossz- indulat, hanem indulatainkat is hassa át a Jézus Krisztus szolgáló szeretete. KEDD. — „Menj el, és hirdesd az Isten országát!” (Lk 9, 60 — Zsolt 48. 11 — Zsid 9, 16—22 — Lk 22, 24—30). „Az ő országa, melyet szerezett. Igazság, békesség és szeretet” — mondja egy énekünk. Aki ezt hiszi, az hirdesse is ezt, mert az emberi jó együttélésnek az alapja csak az igazság, a béke és a szeretet lehet. Nem elvont, a gyakorlati élettől nem idegen tehát az, amit Isten országa nyújtani akar.' Az emberi közösségekben tetteinkkel kell hirdetnünk, hogy Isten országa bennünk helyet kapott. SZERDA. — „Az Űr erőt ad népének” (Zsolt 29, 11 — Lk 24, 49 — Jn 13, 31—35 — Lk 22, 31—38). Erőre nemcsak a munkavégzéshez van szükségünk. Az élet vállalásához is erő kell. Erő kell ahhoz is, hogy a legkülönbözőbb körülmények között dönteni tudjunk esetleg érdekünk ellenére is a tiszta, az igaz mellett. Erőre van szükség, hogy Isten parancsolatai szerint tudjuk irányítani az életünket. És erő, kell ahhoz is, hogy mulasztásainkat észrevegyük. Kérjük hát naponta az Űrtől az erőt! CSÜTÖRTÖK. — „A szeleket tette követeivé, a lángoló tüzet szolgájává” (Zsolt 104, 4 — Róm 1, 25 — Zsid 10, 1—10 — Lk 22, 39—46). Amilyen gyönyörű, amilyen bonyolult és mégis csodálatosan törvényszerű, ahogy mindennek helye és értelme van a világmindenségben, ez a hivő embernek Isten hatalmáról beszél. Az egész teremtett világ hirdeti nagyságát. És ebből a megfoghatatlan nagyságból egyszerűsödött szeretetté Jézus Krisztusban, hogy minden ember élhessen belőle. PÉNTEK. — „A ti életetek olyan, mint a lehelet, amely egy kis ideig látszik, aztán eltűnik” (Jak 4, 14 — Prétí 3, 14 — Jn 11, 47—55 — Lk 22, 47—53)-. Az élet legfájdalmasabb pontja a múlandóság. A legmagabiztosabb ember is eljut egyszer annak a meglátására: életünk nincs a mi kezünkben. De ha tudunk bízni abban, hogy az élő Jézusban való hit által örök élet vár a halálon túl, akkor az élet múlandósága többé nem ejt kétségbe. SZOMBAT. — „Vegyétek fel az én igámat és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek” (Mt 11, 29 — JSir 3, 27 — Zsid 10, 19—23 — Lk 22, 54 — 62). Amikor Jézus az ő igáját kínálja nekünk, akkor nem terhet akar ránk tenni, hanem lehetőséget akar adni az élet esetleg elkerülhetetlen terheinek hordozásához. A szelídség, a megalázkodni tudás, de nem a mások megalázása, az az eszköz, aminek a segítségével a terhek alatt is békességre tudunk jutni. Nobik Erzsébet — KISKÖRÖS. A gyülekezet énekkarának szeretetvendégségén február 21-én Dr. Koren Emil, a Budai Egyházmegye esperese előadást tartott az új énekeskönyv előkészületi munkájáról, s a'rrói, hogyan kapcsolnak össze az énekek a közegyházzal. EVANGÉLIKUS ÉLET A MasvarurszÄsn Évanaehúus Eavnéz Saltoos2rál.vánaK laola Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésén telel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és- kiadóhivatal: 1088 Budaoest VIEL. Puskin u. 12 Telefon: 142-074 Csekkszámlaszam: 516—20 412—Vili Előfizetést ár: egy évre 120.— Ft Árusít)© a Magyar Posta Index: 25211 ISSN 0133—1302 77.0788 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs tnaeasnvomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató HALÁLA ÉVFORDULÓJÁN kíváncsi, kutató szemmel nézek a szobám falán levő Beethoven- maszkra, a boltozatos és sokat sejtető homlokra, a makacsul összeszorított szájra. Ki is volt ő? Belebelehallgatok müveibe, keresem, hogy melyik is á legkedvesebb számomra. De mindegyik csak újabb izgatott töprengést hoz, friss kérdésekkel állít szembe. Mi is a titka művészetének? Szülővárosából, Bonnból útja Becsbe vezetett, s ott, a zenei világ akkori fővárosában ajándékozta meg az emberiséget csaknem minden művével. Mozarttól akart tanulni, de már nem találkozhatott vele életében. Haydn még mestere volt, de őneki, mint a „bécsi hármas” legfiatalabbiá- nak. már szűknek bizonyultak a klasszicizmus keretei, zenéiével szélesre tárta a 19. századi romantika és minden későbbi zene kapuiát. A Bachtól Bartók felé vezető úton ő nemcsak láncszem, hanem nagy állomás volt, ahol minden idők zenészének odafigyelve meg kell állni. A III. (Eroi- ca) szimfónia bemutatóján mondta valaki: „mestermű, a magasabb rendű muzsika igazi stílusa”, s egy Nagyok között is az egyik legnagyobb Százötven éve, 1827 március 26-án halt meg Beethoven másik vélemény: „adnék egy krajcárt, ha már vége lenne”. Művészetét lehet megbámulni, lehet tőié viszolyogni is. de kihagyni soha. Életműve „már puszta zene voltában is több, mint zene, és több is akar lenni: erkölcsi állásfoglalásra. világnézetre kényszerít, nem tűri, hogy hallgatója részvétlen és tárgyilagos maradjon” — írja Szabolcsi Bence. Korát a felvilágosodás friss levegője hatotta át. mely az ő gondolkodását is meghatározta. Goethe még tisztelettudóan, főhajtással utat engedett a császári család tagjainak; Beethoven ugyanazon a sétányon elvárta, hogy a nagyurak térjenek ki az ő zsenije elől. Az alkotásban nagyok előtt viszont tudott megalázkodni: a fiatalok. Schubert és Liszt muzsikájáról nagy elismeréssel nyilatkozott. Sokan mondják, hogy ember- gyűlölő, mogorva egyéniség volt. Ennek épp az ellenkezőjét tanúsítják a zenéihez választott szövegek és levelezése egyaránt. De miért is ne lehetne különc és zárkózott egy muzsikus, akit már 31 éves korától a süketülés, az állandó gyomorpanaszok és a látásromlás rémei kínoznak? Mégis, ilyen testi szenvedések és az értetlenség megpróbáltatásai közepette születtek csodálatos művei, zongoraszonátái, szimfóniái, kamaraművei. melyek éppen az ember szeretetéről, megértéséről, küzdelmeiben való szolidaritásáról beszélnek. BEETHOVEN NEM VOLT SEM EGYHÁZI, SEM VALLÁSOS SZERZŐ. Mégis ő ajándékozott meg minket, a C-dúr misével és a Missa Solemnissel, melyek mai templomi zenénknek is legnagyszerűbb darabjai. A Missa Solem- nis megírása előtt igen alaposan tanulmányozta az egyházi koráüs és zsoltáréneklést. A Kyrie kottája elé ezt írta: „Szívtől ismét lehetséges szívig menni”, a eredőhöz pedig; „Isten mindenek fölött! Isten sohasem hagyott el!” Vallásos tárgyú munkásságának érdekessége, hogy a katolikus Beethoven a felvilágosodás egyik nagy evangélikus költőjének. Gel- lerinek a költeményeiből is megzenésített néhányat. Ezek közül való a mai egyházi rendezvényeinken is többször szereplő „Isten dicsősége” című ének. Oratóriuma, a „Krisztus az Olajfák hegyén” már életében az egyik legnagyobb közönségsikert jelentette. Vallásos tárgyú művei tiszta hitet sugároznak. Isten nagyságáról és szeretetéről, a mi emberi küzdelmeinkről szólnak a zene nyelvén, E művei nélkül mai egyházi 2enénk is elképzelhetetlen. HOZZÁNK, MAGYAROKHOZ IS TÖBB SZÁLLAL KÖTÖÍÖTT. A bécsi magyar kancellária műpártoló titkára jelentős mértékben támogatta fiatalkori kibontakozását, A Brunswick családhoz fűződő meleg barátsága, a Mar- tonvásároti töltött napok hazai zenetörténetünk egyik legszebb fejezetét jelentik. Maga Beethoven is hálásan emlékezik az ő „bajuszos magyarjaira”, akiknek szívesen küldött műveiből a pesti színház megnyitására. Jó tudni azt, hogy megpróbáltatásokkal teli életében országunktól és népünktől mindig a tisztelet és a szeretet megértését kapta, művészetében és személyes életében egyaránt. KI IS VOLT Ő? Mi a titka művészetének? Halálának évfordulóján be kell vallanom: Beethovent értékelni vagy méltatni lehetetlenség, csupán egy szűkös kaleidoszkópon keresztül, töredékesen villanthatok fényt teljességére, hogy mások is elkezdjék keresni és megragadni őt. Grillparzer, a neves költő írta temetésére: ,,... Nem vesztettétek el őt. inkább megnyertétek!.. Akit gyászoltok, immár minden idők nagyjai között áll, minden időkre sért- hetetlenül.” Valóban, ö ma is az egyik legnagyobb Isten nagy ajándékai között. Vaiíinyi Gábor
