Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-02-20 / 8. szám

fm *** a~m giäjf a Evangélikus Elet ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP r ) XLII. ÉlnFOLYAM 8. SZÁM 1977. február 20. Ara: 2,50 Ft A Királyhágónál változik a vi­lág .A szerpentin éles kanyarok­kal egyre mélyebbre ereszkedik a Kőröshöz, amely itt nem las­san hömpölygő alföldi folyó, ha­nem sellőkön csobogó erős sod­rású víz. A túloldalon messze fönt fel-feltűnik a Vlegyásza, a Vigyázó csúcsa. Oldalában s a tetőin egykor őrtüzek gyúltak híradásul. A lármafák régen el­hamvadtak, s mi egészen más fé­nyek felé megyünk. Fények gyúlnak Kolozsvárt, az ökumenikus szeretet tüzei. Tisz­teletbeli doktorokat avatnak ün­nepélyesen az Egyetemi Fokú Egységes Protestáns Teológiai In- tézetben. Közöttük van D. Káldy Zoltán is, a Magyarországi Evan­gélikus Egyház országos püspök­elnöke. A kolozsvári Teológia Ez a nagy múltú tanintézet 1895.-ben alakult az ősi erdélyi református akadémiák csúcsa­ként, mint Református Teológiai Fakultás. Itt készültek a refor­mátusok mellett lelkészi szolgá­latukra a romániai magyar evangélikus teológusok is. 1948- ban ez az intézet közös protes­táns Teológiává szerveződött a romániai protestáns egyházak összefogásából, s a Román Szo­cialista Köztársaság kormányá­nak támogatásával. Fenntartói a romániai Református Egyház, a Zsinatpresbiteri Evangélikus Egy­ház (magyar nyelvű), az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház (német nyelvű), és az Unitárius Egyház. De itt nyerhetnek ma­gasabb teológiai képesítést a sza­badegyházakban pásztori szolgá­latra induló ifjak is, mint ahogy nemrég tett doktori szigorlatot egy baptista lelkész is. Professzo­ri kara a fenti négy egyháztest teológiát művelő lelkészeiből vá­lasztódik ki. Jelenlegi rektora dr. Rapp Károly evangélikus teoló­giai professzor, aki 25 éve műkö­dik tanárként az Intézetben. Két­emeletes impozáns épülete ránéz a kolozsvári ortodox katedrális- ra s az Operára. Az ökumenikus együttes ■ A tiszteletbeli doktorokat ava­tó ünnepi ülés a méltóságteljes, templomszerű díszteremben fo­lyik. A professzori kar előtt ki­emelt helyeken ülnek az avatan- dók, névsor szerint: J. J. von Alimén református teológiai ta­nár Neuschattelből (Svájc), Csete K. István református püspök Ju­goszláviából, H. H. Esser refor­mátus moderátor Münsterből (NSZK), Gyenge Imre református szuperintendens Ausztriából, D. Sz. Harrington unitárius lelkész New Yorkból, D. Káldy Zoltán püspök, és G. Kretschmar evan­gélikus teológiai professzor Mün­chenből (NSZK). A termet zsúfolásig megtöltő vendégsereg első soraiban látjuk a romániai protestáns püspökö­ket: D. Papp László nagyváradi református püspök, nemzetgyűlé­si képviselőt. D. Nagy Gyula ko­lozsvári református, Szedressy Pál kolozsvári evangélikus, D. Klein Albert nagyszebeni szász evangé­likus. Kovács Imre kolozsvári uni­tárius püspököket. A romániai ökumenikus megértésnek és egy­másra figyelésnek különösen is szép jele. hogy a Román Ortodox Egyház igen nagyszámú delegáció­val vett részt az ünnepségeken, közöttük D. Teofil Herinianu ko­lozsvári érsek, D. dr. Nicolai Mladin szebeni metrooolita. Ni­colai Coman nagyváradi püspök, Emílián Birdas gyulafehérvári püspök, Visarion Astileanu aradi püspök és mások. A romániai ró­mai katolikus egvházat Márton Áron gyulafehérvári püspök he­lyettese képviselte. Aktívan részt vett a kétnapos jinnenséaeknek szinte minden al- ks'mán Gheorohe Nenciu. a val­lásügyi államtitkárság vezetője Kolozsvári ünnepnapok Tiszteletbeli doktorrá avatták D. Káldy Zoltán püspököt Bukarestből, Julian Sorin, az ál­lamtitkárság igazgatója és H. T. Homarescu, a kolozsvári tarto­mány vallásügyi titkárságának inspektora. Jelen volt Prof. dr. Docent J. Vlad, a Bábes-Bólyai A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Tudományegyetem rektora, Prof. dr. Docent V. Campianu, a Béke- bizottság kolozsvári elnöke, és A. Vasilescu, Kolozsvár megye fő­jegyzője is. A promotio Az ünnepséget dr. Binder Pro­rektor rövid magyar, német, la­tin és görög nyelvű szolgálata után dr. Rapp Károly rektor nyi­totta meg. Az ökumenikus meg­értésre és szeretetre mutatott rá, amikor köszöntötte a jelenlévők széles táborát. Románia népeinek közösségében — mondotta —nin­csenek külön örömök. Mindnyá­jan az egész nép közös örömét tápláljuk a kölcsönös szeretet erejével. Az ünnepélyes promotio so­rán a díszdoktorjeiöltek tudomá­nyos munkásságát az Intézet pro­fesszorai ismertették, mégpedig D. dr. Juhász István, dr. Tőkés István, dr. Geréb Pál, dr. Binder Herman és dr. Lengyel Lóránd. D. Káldy Zoltán püspököt, aki­nek ez harmadik tiszteletbeli doktorátusa, dr. Lengyel l,óránd mutatta be. Méltatta a diakónia teológia kimunkálásában végzett irodalmi, egyházpolitikai és egy­házvezetői érdemeit s nemzetközi hatását a teológiai eszmélkedés- ben. Az új díszdoktorok ünneDé- lyesen átvették a művészi kiállí-' tású okleveleket, majd nevükben Esser moderátor és Harrington lelkész között D. Káldy Zoltán püspök mondott köszönő szavakat^ Köszöntések Káldy püspök köszöntötte az ünnepséget s a jelen voltakat. Rá­mutatott arra, hogy az evangé­lium középpontjában vagyunk, amikor felismerjük Krisztusban a Diakonoszt. Ez a Krisztus oldja meg az egyházak belső kérdéseit, az egymással való kapcsolatok ökumenikus kérdéseit, de azt is, hogy megtalálja az egyház külde­tését a világban, a társadalomban, a népek között. Ennek keretében szólt arról az örvendetes tényről, hogy Magyarország népét és Ro­mánia népét a szocializmus építé­sének közös ügye is összetartja. Külön kifejezte örömét az ortodox egyház testvéri jelenléte fölött. Majd átadta az intézetnék aján­dékul budapesti Teológiánk em- lékplakettiét s a Herendi Porce­lángyár nagy méretű Krisztus- . szobrát, Horvay alkotásának má­sát. A püspök szavait rendkívül lel­Végül a vallásügyi államtitkár­ság köszöntését Gheorghe Nenciu elnök adta át. Az egymás jobb megértésének szép pillanataként köszöntötte az ünnepséget. Az egy­háznak világi szolgálata ma fon­tos a társadalomban — mondotta. Ilyenek az etikai feladatok, az egyenjogúság az életre, az embe­riség civilizációja stb. ökumeni­kus valóságban élünk nemcsak nemzetközi szinten, de Románián belül is. Ebben az országrészben, Erdélyben, népi és egyházi plura­lizmusban élünk. Ennek jellemző vonása a román hazához való hű­ség a nemzetiségi és vallási kü­lönbözőségek között. A vallási ökumenizmushoz társul a demok­ratikus és humanista szemlélet, s ez az ökumenizmus jellemző az ortodox egyház s a többi egyhá­zak egymással folytatott dialógu­sára is. Itt kapcsolódott Nenciu einök konkrétan Káldy püspök szavaihoz is, és kiemelte a diakó­nia teológia jelentőségét ökume­nikus összefüggésekben is. Teológiai értekezlet Az ünnepséghez csatlakozott másnap az új díszdoktorok, pro­fesszorok és az egyházak jelenvolt képviselői számára rendezett teo­lógiai megbeszélés. Ennek alap­referátumát dr. Geréb Pál pro­fesszor tartotta „Az egyházak kö­zössége” címen. Az előadásokból és hozzászólá­sokból kiderült, hogy bár a romá­niai keresztyéneknek nincsen öku­menikus szervezetük, de egymás­sá! évek óta rendszeres és mélyre­ható megbeszéléseket, konferen­ciákat tartanak, amelyek igen gyü­mölcsözőek a testvéri megértés és egymás kölcsönös megbecsülése terén. Az egész délelőttre kiterjedő teológiai diszkusszió során D. Kál­dy Zoltán püspök is felszólalt. Ar­ról beszélt, hogy minden tanitás- beli különbözőség ellenére mikép­pen kapcsolja egybe igaz közös­ségre az Űrvacsora Isten népét, s hogyan valósul mea az egység a magát az Űrvacsorában szétosztó Diakonoszban. Az egyház mint közösség diakóniai közösség — mondotta. Az evangélikus nap Vasárnap, január 23-án Káldy püspök a kolozsvári evangélikus gyülekezeté volt. A fehér templom fehér padiai ünnepélyes és vára­kozó arcokkal teltek meg a dél­előtti istentiszteletre. Meghatottan lepek arra a szó­székre, amelyről Járosi Andor, Argay György prédikált, s amely­ről most Szedressy Pál püspök hirdeti az igét — kezdte a püspök prédikációját, amelyet 2 Kor 5:14 —16. alapján tartott: a Krisztus szeretete szorongat minket. Gazdag tartalmú szó a „szoron­gat” (görögül: szünecho). Jelenté­se: összetart, fogva tart. láncra ver, kerget, hajt, ösztönöz. Nem a mi szeretetünk ilyen Krisztus iránt, hanem fordítva: a Krisz­tus szeretete ilyen irántunk. Er­ről a szeretetről szól Pál, s ez kényszeríti öt is térdre. Ez a sze­retet ösztönöz és hajt arra is. hogy prédikáljunk és szeretetszolgála­tot végezzünk. Ez a. krisztusi sze­retet, hűség, áldozat, s a róla szóló örömhír élteti az egyházat, s ez a hír a jövője. Ez a szeretet összetart. Ez is benne van a szünechóban. A Me­csekben egy út menti feszületen ez a felírás olvasható: így szere­tett. Ügy tehát, hogy meghalt ér­tünk, s Krisztussal együtt min­denki meghalt. Elfogadtuk a halá­los ítéletet. És ezért hordozhatjuk a feltámadott Krisztus életét is. Akik hisznek, már átmentek a halálon. Ezentúl Krisztus arca áb- rázolódik ki rajtunk. Tekintetünk­ben, szeretetünkben megjelenik valami Krisztusból. Nem élhetünk többé önmagunk­nak, bár mindig kísért az önma­gunknak élés veszélye. Az egyhá­zat is. Krisztus kifordította az éle­tünket a sarkaiból. Nem magunk felé fordít, hanem az emberek felé. ahogyan ő is az emberek felé fordult. Élni a keresztyén ember, az egyház csak akkor tud. ha a másik ember, a nép. a társadalom felé fordul. Hívők és nem vallá­sos emberek felé egyaránt, öre­gek és elhagyottak felé. fiatalok és íárstalánok felé. Különböző fe­lekezetű és nemzetiségű emberek felé. Mi lesz velem, ha mindent má­sokért kell tennem? Boldog csak az lehet, aki mákokat boldogít. Ez lesz. Itt, a Román Szocialista Köztársaságban is akkor lesz az egyház boldog, ha másokért él. Ez a megmaradás titka. Ezután csak Krisztuson keresztül nézzünk a vi­lágra, emberekre, másokra. Nem test szerint, hanem a Krisztuson keresztül: magyarokra, románok­ra, németekre, szlovákokra. Csak úgy szabad egymásra néznünk, s csak úgy ismerjük fel igaz valónk­ban egymást, ha Krisztuson ke­resztül látjuk meg egymást: őérte is meghalt a Krisztus, őérte is fel­támadott. Csak az a gyülekezet tud meg­maradni, amelyiket Krisztusnak ez a szeretete szorongatja, zárja össze, űzi és hajtja. A kövek énekelnek Istentisztelet végén Szedressy Pál püspök köszöntötte D. Káldy Zoltánt. Reményik „Kövek zsol­tára” versét idézte. A vers e fehér templom építőjéről szól. Vele együtt megszólal a gyülekezet tör­ténete is. 1696-ban alakult. Két évszázad ellenreformációja zúgott el fölötte. 1816-ban vették meg a templomtelket s kezdték az épí­tést. Köszönjük a szavakat, ame­lyek most azt mutatták meg, hogy merre vezet a továbbépítés -— mondotta Szedressy püspök. Káldy Zoltán válasza négy mon­dat láncolatában szólt. 1. Öt világrész számos templo­mában prédikáltam már. s vágy­tam, hogy egyszer a kolozsvári fe­hér templomban is szólhassak. Ez a vágyam most betelt, s szorongat az öröm. 2. Szorongatott az öröm már akkor is, amikor alig néhány hete Szedressy Pált Budapesten kö­szönthettük, s összekötött a test­véri szeretet. Maradjunk meg eb­ben a kikötések nélküli kötelék­ben. 3. A „Kövek zsoltárát” már diákkoromban is szavaltam. Most hallottam ezt a zsoltárt: nekem ezek a kövek énekelnek. De. ezek nem hideg kőhangok: ez a templom szívekkel van bélelve. És ezeknek a szíveknek az éneke még szebb. 4. S az ajkak magyarul énekel­nek. Örülök annak, hogy a román kormány így is biztosítja a vallás- szabadságot. Tudjuk, az egyház új énekeskönyvet szerkeszt és adhat ki. Köszönjük, hogy a román ál­lam mindezt biztosítja. A búcsú Az elválás mindig szorosabbra is fűz. Ennek a jele volt a püs- pökiakáson a gyülekezet vezetői­vel és tagjaival az együttlét. Me­leg tekintetek, olykor könnyeken át csillogó fény. Apró tüzek. Nem a Vigyázón, — de vigyázón, hogy tiszta és szép maradjon a meg­épült kapcsolat. És igaz. D. Koren Emil Dr. Káldy Zoltán püspök Cipruson Európai parlamenti képviselők konferenciát terveznek a ciprusi kérdésről. A konferenciát előkészítő bizottság tagja Dr. Káldy Zol­tán, egyházunk püspök-elnöke, aki így február 19—20-án Nicosiában, Ciprus szigetén részt vesz az előkészítő bizottság ülésén. MEGVÁLTOZOTT ÉS FIATALABB EGYHÄZTANÁCSOK HANNOVERBEN Az egy évvel ezelőtt megtar­tott gyülekezeti választások kiér­tékelése azt mutatja, hogy a han­noveri evangélikus gyülekezetek presbitériumainak összetételében jelentős változások történtek a múlthoz képest. Ma a presbiterek 25 százaléka nő. húsz évvel ez­előtt csak 3 százalék volt. A 45 évesnél fiatalabbak aránya 1956- hoz képest 11%-ról 41%ra emel­kedett. míg a 60 évesnél időseb­bek aránya 42%-ról 16%ra csök­kent. VÁRAKOZÁSOK A KORHÁZI LELKIGONDOZASSAL KAPCSOLATBAN Élettapasztalatot és kedvességet inkább várnak a betegágyon fek­vők, mint kegyességet. Ez tűnik ki abból a vizsgálatból, melyet az NSZK-bart végeztek. A megkér­dezettek többsége ugyan vigasz­taló tartalmú beszélgetést kíván, de csak feleannyian vallásosat. A megkérdezettek kétharmada vesz szívesen esv imádságot, de csak egyharmad. kérné ezt kifejezetten. Minden második megkérdezett kéme úrvacsorát a többi beteg és a hozzátartozók jelenlétében, A megkérdezettek kétharmada lelkész látogatásához ragaszkodik, egyharmad azonban nem-lelkész látogatásával is elégedett lenne. Minden hatodik megkérdezett mondotta, hogy senkije sincs, aki­vel személyes dolgait megbeszél­hetné. kés és hosszan tartó taps kísérte. Az ünnepséget s az új díszdok­torokat meleg szavakkal köszön­tötték D. Panp László, D. Klein Albert és D. Kovács Imre püspö­kök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom