Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-01-30 / 5. szám

b Hitünk mai kérdései ,Feltámadott az írások szerint” Reményteljes prognózis Év elején vagyunk. Még fülünkben cseng a „boldog újévet!” jókí­vánsága, az éjfélkor elénekelt Himnusz dallama, s a poharak kocca­nása. De már határozottan előre tekintünk, nem úgy mint néhány he­te. hátra, mert a múlt évet lezártuk. És benne vagyunk az újban. Az élet folyamatát, szakadatlan áramlását azonban csak emberi tuda­tunk metszegeti, szeletelgeti és barázdálja. Ez a folyamat aligha áll meg akkor, amikor tizenkettőt kondul a torony órája s éjfélről átlen­dül mutatója egy új esztendőbe. Csak mi szoktuk meg, hogy könnyet ejtünk a múlton, s mosolyogva üdvözöljük a jövőt. MÉGIS AMOLYAN ÜJESZTENDÖS HANGULATTAL rovom e so­rokat. Tele derűvel és reménységgel. Optimizmusomat nem tudta le­törni sok, öles újságcím, mély hangú rádiókommeniár, s szomorú je­lenetek egész sora a képernyőn. Láttam földrengéseket, szétlőtt, rom­ba dőlt városokat, halottakat; olvastam háborús veszedelmekről, puccsokról, összeesküvésekről, terrorizmusról; hallottam a fegyverke­zesekre fordított milliárdokról, inflációról, válságról, s mi minden másról, ahogyan az információ csatornáinak nyitott zsilipjén zúdult reám a híranyag. Le kellene törnöm, el kellene keserednem. Hát csalc ilyen a mi világunk? De én tudom, hogy minél sötétebb az éjszaka, annál fényesebben ra­gyognak a csillagok, s tudom, hogy a felhők mögött változatlanul ra­gyog az Isten áldott, éltető Napja. A SŰRŰN ÖMLESZTETT INFORMÁCIÓANYAGBÓL lelkem an­tennája mindenkor azokat a hangokat szűri ki, amelyek töretlen op­timizmusomat táplálják. Olyan folyamat ez, mint az archeológusnál, aki először csak egyetlen csontot talál, aztán addig kutat, keres, míg lassan egybeáll az őslény csontváza. Biztos gerince él már bennem is az előremutató, jövőt sejtető valóságnak. Mondjam másként? Bizo­nyos vagyok a jó diadalában. A téli varjak sokat kárognak, de kikelet jön minden télre! És ha nehéz is a tavasz prognózisát most még pon­tosan megadni, mégis tudom, hogy jön. És most, az információk, bonyolult szövevényéből emelünk ki né­hány szálat, amelyek reménységünket táplálják. NÉHÁNY HETE VALAMIFÉLE „ÜZENETVÁLTÁS” TÖRTÉNT a világ két nagyhatalmának vezetője között. Fogalmazásom nem egészen precíz, és kiegészítésre szorul. Hogy egészen pontos legyek: Brezs- nyevről és Carterröl van szó. Köztudott, hogy az utóbbit most vá­lasztották csak meg, s amikor az üzenetváltás történt, még nem gya­korolta elnöki funkcióját. Keveset is tudunk róla. Annyit azonban már igen. hogy hivő baptista. S én most a jelzőre tenném a hangsúlyt. Minden bizonnyal az új elnök hite a jövőben fog vizsgázni. De térjünk az üzenetváltás lényegére! „Keletről" történt a kezde­ményezés, s alapjaiban jó kezdeményezésnek mondhatjuk. A Brezs- nyev-féle üzenetben arról van szó, hogy a Szovjetunió nem fenyeget senkit katonai erejével, változatlanul az enyhülés folytatására törek­szik, nincsen szükség „misztikus veszélyekkel való önijesztgetésre”, ennek értelmében a fegyverkezési hajsza fokozására. Sőt inkább arra, hogy mihamarabb megkössék a SALT II-t. Majd további korlátozáso­kat vezessenek be a fegyverkezésben, szereljék le a felhalmozott készleteket. „Nagyon szeretnénk, ha 1977-ben valódi áttörés történne a fegyverkezési hajsza megszüntetese irányában, és így ez az eszten­dő elfoglalhatná méltó helyét a történelemben.” S végül szívesen ta­lálkozna az új elnökkel. A KEZDEMÉNYEZÉS MAGJA JÓ FÖLDBE HÜLLT. Azonnal széles visszhangja támadt. Akik érezték, hogy meg kell ragadni a pillanat lehetőségét, azonnal kinyújtották feléje kezüket. És a címzettnek, Car­ter elnöknek első „vizsgája” biztató volt. Beiktatása előtt jószándékról tanúskodott. Jelezte, hogy kész találkozni 1977-ben Brezsnyevvel. „Az előttünk levő év nem lesz könnyű" — jelentette ki —, „de van remény a megoldásokra”. íme, az egyik reménytkeltö esemény! Nem kívánom túlértékelni, ae egyáltalában nem lehet közömbös dolog az ilyen jellegű csúcstalálko­zó. Igaz, közben sok disszonáns hang is zdvarta ezt a kezdeményezést — óh, mintha ehhez nem szoktunk volna hozzá — magát Cartert is próbálták más véleményre hangolni. Egyet azonban nem szabad el­felejtenünk, ha a két nagyhatalom egyezségre jut és egyértelmű a bé­keszándéka, világháború nem lesz. A MÁSIK BIZTATÓ JEL a nyugatnémet választásokkal kapcsola­tos Amint az is köztudott, az elmúlt év végén, ha szerény többséggel is. de a régi koalíció megőrizte vezetését. Ennek politikája kipróbált, ismert. Nem véletlen, hogy a kormány első külpolitikai programja kö­zé a régi elvet vette fel; a Kelettel kapcsolatos kérdések változatlanok lesznek. A Szovjetunióval barátságát tovább bővíti. Nem maradt ki a nyilatkozatból a Helsinki Záróokmány, amelyet magára nézve köte­lezőnek tart. S végül Szovjet—NSZK csúcstalálkozó áll a küszöbön. Nem túlozhatjuk el ennek jelentőségét sem, az azonban mégiscsak nagy eredmény, hogy a tőkés világ negyedik hatalma ilyen program­mal nyitja meg új kurzusát. ÉS VEGYÜK A HARMADIKAT! Éppen az elmúlt napokban volt a bekeszeretö erők moszkvai világfóruma. Talán tudott dolog az is, hogy a mozgalom milyen szélesre tárta kapuit, hogy hány fajta közösséget, csoportosulást mozgósított a jó ügy érdekében. Nem értékelni kívánom a forum jelentőségét, de egyet le kell szegeznünk: a béke ügye nem kizárólag a kormányok, államférfiak ügye. Ez a tömegek ügye első­sorban! Es a tömegek mozgósítása csak elősegíti és nem hátráltatja azt a kérdést, amire a vezetők legjobb szándékuk, mellett már hajlan­dók. LÉNYEGESNEK LÁTOM MINDHÁROM KEDVEZŐ JELET új év elején. És ha nem is tudok pontos politikai prognózist nyújtani az 1977-es évre, mégis derűlátóan kijelenthetem, hogy az enyhü­lés útjáról nem kanyarodtunk zsákutcába. Minden nyitott, min­den lehetőség adott, csak élni kell vele. Es ha e néhány sor a sötéten- látók, a hírinvázióból csák a veszedelmet, katasztrófát kiolvasó embe­rekbe reménységet öntött, nem volt hiábavaló e publikáció megírása. ______________________________ R. p! A keresztyének feltámadáshite és az egyház feltámadásról szóló tanítása Jézus Krisztus feltáma­dásán alapszik. Jézus feltámadá­sának az őskeresztyén gyülekezet­ben hetenként megünnepelt alkal­mából alakult ki a vasárnap ün­nepnapja. A feltámadott Jézus pa­rancsára indultak el az apostolok az evangélium hirdetésére és a szentségek kiszolgáltatására. Pál apostol úgy beszél Jézus feltáma­dásáról, hogy ez nem egyik, vagy egyik legfontosabb eseménye a történelemnek és része a keresz­tyén hitnek, hanem a legdöntőbb, ezen áll vagy bukik a keresztyén egyház léte, a keresztyén bizony­ságtétel értelme és az egyes ke­resztyén ember jövője. Ha Jézus fel nem támadt, akkor üres a pré­dikáció, üres a hit és minden em­bernél nyomorultabbak vagyunk Pál persze nem úgy használja itt a „ha” szót, mintha kétségei len­nének Krisztus feltámadásának ténye felől, hanem azt húzza alá, hogy éppen Krisztus feltámadása ad értelmei és tartalmat az evan­géliumnak, a keresztyén bizony­ságtételnek, hitnek és a keresz­tyén ember életének. AZ ELSŐ KERESZTYÉNEK BOLDOG BIZONYSÁGA VOLT, hogy „az Űr feltámadt, valóban feltámadt!”. De kezdettől fogva kérdésként is hangzott és hangzik ma is: valóban feltámadt? Nem­csak kívülállók fogadták kétség­gel a feltámadás hírét, hanem Jézus tanítványai is. Az üres sír­ról beszámoló asszonyok szavának nem adtak hitelt húsvét reggelén és Tamás a Feltámadottal találko­zók bizonysága ellenére sokáig, makacsul kételkedett. Két évez­red során sokan sokféleképpen igyekeztek cáfolni a feltámadás történelmi, valóságos voltát és az egyházon belül is voltak, vannak irányzatok, amelyek nem tudják megemészteni a feltámadás való­ságos történeti tényét és spiritua- lista, filozófiai, vagy pszichológiai utakon próbálják megkerülni' a feltámadás objektív, reális voltát. Anélkül, hogy a Jézus feltámadá­sa körül mind a mai napig dúló -óta érveinek és ellenérveinek végtelen sorához látnánk, nézzük, hogyan tudósít a Szentírás az ese. menyről. JÉZUS FELTÁMADÁSÁNAK. ÉLETRE KELÉSÉNEK PILLA­NATÁRÓL nem tudósit szemtanú. Ember nem volt jelen az ese­ménynél, a sirt őrző katonák el­futottak. Tény, hogy húsvétkor üres volt a sir, ezt látták a reggel odaérkező asszonyok, majd a ta­nítványok. ezt a tényt az ügyben nagyon érdekelt zsidó főtanács sem cáfolta. Az üres sir mellett a feltámadás döntő dokumentuma, hogy a tanítványok nemcsak Jé­zus holttestét nem találták, ha­nem nemsokára mint élő, beszélő, mozgó, cselekvő, valóságos testtel rendelkező Orral találkoztak vele. Jellegzetes mozdulatai (kenyér megtörése) és a kereszten szerzett sérülései alapján azonosították a Mesterrel. Nem hasonmás, fan­tom, vagy vízió, hanem a valósá­gos éló Jézus állt előttük. A tanít­ványokon kívül több száz ember­nek megjelent. így szol a feltáma­dásról és a Feltő.nadottról röviden a Biblia. A nagypénteken teljesen összeroppant, csődbe jutott'és hi­tét vesztett tanítványokat semmi­féle elképzelés, vagy gondolat nem tudta volna talpraállítani és Jézusba vetett hitét nem tudta volna visszaadni, csak a tényleges feltámadás és a Feltámadottal va­ló valóságos találkozás. A Biblia bizonysága és ezen alapuló hitünk szprint ez történt. A FELTÁMADÁS TEHÁT HI­TÜNK SZERINT valóságos törté­nelmi esemény, de sokkal több is annál. Nem egy a világon leper­gett számtalan esemény közül, nem is csak egy a csodák sorában, hanem Isten kinyilatkoztatásának csúcsa. Földi, történelemben le­játszódó esemény, egyúttal törté­nelmen túlmutató, a jelen világ keretein és törvényein átlépő is­teni cselekedet. Végtelenül ked­vező, nekünk örömet jelentő va­lóság. Értelmezi, magyarázza, tel­jes fényében felragyogtatja és igazi nagyszerűségében bontakoz­tatja ki a földön élt, járt, szolgált és kereszten a világért meghalt Jézus életművét. A FELTÁMADÁS AZ EMBER­VILÁGÉRT ÉLT ÉS SZOLGÁLT JÉZUS KRISZTUS isteni igazolá­sa. A feltámadás tesz bizonyságot arról, hogy ez a Jézus, aki az em­bereket gyötrő nyomorúságot el­űzte, a vakokat látókká, sántákat épekké, a süketeket hallókká, a bűnösöket a bűnbocsánat által igazakká tette, a szegényeknek evangéliumot hirdetett és úgy volt első mindenki között, hogy mindenki szolgája volt, és a szol­gálatban olyan messzire ment, hogy önként életét adta a keresz­ten, ez a Jézus a Krisztus, ez a Jézus az Ür! Nem egy kudarcra ítélt álmodozó, fanatikus jótétlé- lek cselekedetei voltak, hanem az Űr hatalmas tettei. Jézus emberi élete, szavai, tettei, keresztáldoza­ta a feltámadás által lettek isteni kinyilatkoztatássá, a kereszt bot­rányos kudarca ettől lett győze­lemmé és a csődöt mondani látszó szolgálat isteni programmá. Az Or cselekedte mindezt a Földön értünk és velünk. JÉZUS FELTÁMASZTÁSA IS­TENNEK MINDEDDIG EGYE­DÜLÁLLÖ TETTE volt. A Biblia biztatása szerint azonban nem marad örökké egyetlen. Elsőnek támadt fel Jézus a halottak kö­zül, de nem egyetlennek. Keresz­tyén reménységünk, amelyre Is­tennek a Szentírásban adott ki­nyilatkoztatása biztat, az, hogy ahogyan Krisztus feltámadott a halálból, egykor valamennyien feltámadunk és Isten minden Krisztusban hívőnek örök életet ad. A Krisztusban hivés, tudjuk, a vele való közösséget, útmutatá­sának követését, a felebarát és a világ odaadó szolgálatát jelenti. A hitnek gyümölcsei vannak. A Fel­támadott, Élő Krisztusba vetett hit gyümölcse, a tőle tanult és ál­tala irányított szolgálat a világért. A Feltámadott egyszer majd visz. szatér ítélni élőket és holtakat. A Konfirmációi Káté 110. kérdése és válasza így szól erről: Hogyan várja a keresztyén egy­ház visszatérő Urát? A keresztyén egyház visszatérő Urát örvendező reménységgel és a világban Való hűséges szolgálattal várja. — Vízbereszt után az utolsó vasárnapon az oltárterítö színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Mt 17, 1—9; az igehir­detés alapigéje: Csel 26, 9—20. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Ja­nuár 30-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet RUTTKAY LEVEN­TE bakonytamási lelkész. — KAPOSVÁR. 1976. decem­ber 12-én sajtónap volt a gyü­lekezetben, amelynek keretében Pintér János zalaegerszegi lel­kész, egyházmegyei sajtóelőadó végezte az istentiszteleti szolgála. tot, utána előadást tartott egy­házunk sajtómunkájáról. Pintér János délután a kiskorpád! szór­ványban és Vésén végzett szolgá­latokat. — KIIGAZÍTÁS. A január 9-i számunkban közölt „Megújulás ösagárdon” című cikkünkben a templomtatarozáshoz történt gyü­lekezeti hozzájárulás összege he­lyesen 320 000,— Ft. — KELENFÖLD. Február 5-én, szombaton délután fél 6 órakor szeretetvendégség lesz a gyüleke­zetben, amelyen Reuss András külügyi titkár tart előadást „A béke ügyéért Texasban” címmeL Baranyai Tamás Kiss Jenő: TORZ SZONETT Egy maszk-készítő felpróbálta sorra álarcait, s tükörbe nézve, úgy találta, illik hozzája mródahánya — s aztán hordta tízféle arcát, ahogy az alkalom kívánta, ahogy a szemben álló várta; szerették, kézről kézre adták.. Szép karriert futott be i-gyen, amit kapott ő, kapta Ingyen, s nem látott semmi rosszat ebben: benne megvan sűrítve minden, mi másokban csak részletekben — sokoldalú, kiváló ember! {Kiss Jenő erdélyi költő. Költeménye megjelent A kő nem mozdul című verskötetében, 1975) ’ rvi-r UÍT?---- p i ii mi............ Fe lve'teli tájékoztató a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába jelentkezők számára A Debreceni Református Kol­légium Gimnáziumának I. osztá­lyaiba az általános iskolában ki­osztásra kerülő „Jelentkezési lap továbbtanulásra” c. nyomtatvá­nyon lehet jelentkezni. Azok a tanulók, akik a Református Gim­náziumban óhajtanak továbbta­nulni, az említett űrlapra írják fel iskolánk nevét és címét (Re­formátus Kollégium Gimnáziuma 4001 Debrecen, Postafiók 71. Kál­vin tér 16.). A jelentkezési lapo­kat az általános iskolák továbbít­ják hozzánk. Olyan, jó tanulmányi eredmé­nyű, protestáns vallásé tanulók kérhetik felvételüket, akik a je­lentkezés évében, szeptember hó 1-ig még nem töltik be 17. élet­évüket. Az általános iskolát ré­gebben végzett, de nem túlkoros tanulók is jelentkezhetnék' felvé­telre volt általános iskolájuk út­ján. Előzetes felvételi elbeszélge­téseket nem tartunk. A tanulók a gimnáziumi álta­lános tanterv alapján végzik ta­nulmányaikat. Tagozatos osztá­lyaink nincsenek, de az érdeklő­désnek megfelelően majdnem minden tantárgyból indítunk szakkört, ami hozzásegíti a tanu­lókat, hogy a középiskolás tan­anyagra támaszkodva mélyítsék és bővítsék ismereteiket Az orosz nyelv mellett, kötele­ző második idegen nyelvként ná­lunk a latin, a német vagy az an­gol nyelv választható. Ezt csak a jelentkezési lap beérkezése után kiküldött kérdőíven kell majd megjelölni. Sportolásra is BLÁZY LAJOS BERLINBEN Az NDK Egyházszövetség dia- kóniai intézményei új igazgatójá­nak, Ernst Petzold egyházfőtaná­bőven van lehetőség iskolánk­ban. önként jelentkező tanulók ré­szére kántorképző tanfolyamot szervezünk. A tanfolyam résztve­vői a IV. osztály végén kántor- képesítő vizsgát tehetnek, és si­keres vizsga esetén egyházi szol­gálatra képesítő kántori oklevelet nyerhetnek. A gimnáziumija jelentkező vi­déki tanulók kérhetik internátusi elhelyezésüket a fent említett to­vábbtanulási jelentkezési lapon. Fizetendő díjak: 1. Tandíj évi 520,— Ft, melyet havi részletekben keli fizetni az internátusi díjjal együtt. 2. A kántorképzésre jelentkező tanulók évi 200,— Ft külön tan­díjat és 80,— Ft hangszerhaszná- lati díjat fizetnek. 3. Internátusi és tápintézeti di­jat minden I. osztályos és első íz­ben felvett tanuló a IV. díjfok szerint fizet. Ennek összege je­lenleg: lakásdíj évi 1800,— Ft, tápintézeti díj évi 6000,— Ft. E díjakat 10 hónapon át, havi részletekben előre kell fizetni. A tanári kar félévenként a tanul­mányi eredménytől, magatartástól és szociális helyzettől függően alacsonyabb dijfokozatba sorol­hatja a tanulót. A felvételről és más szükséges tudnivalókról írásban értesítjük a szülőket, de szóban is adunk' részletesebb tájékoztatást. Debrecen. 1976. december hó. A Külön Igazgató Tanács Elnöksége csosnak a beiktatásán egyházunk képviseletében Blázy Lajos új­pesti lelkész, a diákon iái osztály ügyvivője vett részt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom