Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-12-11 / 50. szám

' \ " a H vasárnap igéje Ne essünk tévedésbe 5 Móz 5. 7—1«. Isten élő hitet vár tőlünk. Azt kívánja, hogy bízzunk benne és kö­vessük akaratát. Erről szólt népének is a tízparancsolatban és beszél nekünk is á mai igénkben, elénk állítva, megismételve parancsola­tait. ISTEN SZERETETE AZ ALAPJA ENNEK A KÖVETÉSNEK. Nem zsarnokként követel tőlünk vak engedelmességet. Elibénk jön szere- tetével. Advent és karácsony egybehangzóan hirdeti nekünk: Jézus jön hozzánk! Ö Isten szeretetét éli bele világunkba. Isten megelőzött bennünket. Ű előbb szeretett, mint mi. Ez a szeretet kényszerít, há­lából indít minket szeretette, viszonzásra. Ne tegyen könnyelművé bennünket Istennek ez a minket megelő­ző szeretete. Ha ez a szeretet nem talál elfogadásra, viszonzásra — ha úgy vetjük meg Isten szeretetét, hogy nem hallgatunk reá és ép­pen ellenkezőjét tesszük, mint amit parancsolataiban kíván —, ak­kor szembekerülünk ezzel a féltőn szerető Istennel, aki nem szen­vedheti el a*bűnt. Megbüntet és büntetése jogos, egy szót sem szól­hatunk ellene. Megmondta előre, meghirdette parancsolatait, szí­vünkbe is beírta — nem zúgolódhatunk. Csak magunkban, bűnünk­ben, hitetlenségünkben kereshetjük az okát. ISTEN AZ Ö AKARATÁNAK SEMMIBEVEVÉSÉT olyan komo­lyan veszi, hogy a büntetést „harmad- és negyedízig” is kiterjeszti. Bűnömért, mulasztásomért bűnhődnek családom tagjai, utódaim. Előző nemzedékek bűnéért és mulasztásaiért bűnhődött sokszor már az egyház közössége is. Ahol népek elnyomásban szenvednek, embe­rek gazdasági nehézségek mialt éheznek és életszínvonaluk minimá­lis, ott is nemzedékek sora emberellenes bűne következményeit szenvedik és a saját nemzedékünk is vétkezhet az elkövetkezőkkel szemben, ha nem oldja meg a társadalmi igazságosság szorongató problémáit. NEM LEHET ISTEN SZERETETÉT ARRA KIHASZNÁLNI, hogy nyugodtan vétkezzünk, tudatosan ellenkezzünk. Azt sem tehetjük, hogy magunk élvezzük ezt a szeretetet. de tovább ne adjuk. Ne essünk tévedésbe! Az emberszeretet parancsának nem teljesítése, az embe­ri élet védelmének elmulasztása vagy az élet jobb és boldogabb ki- teljesedésének elmulasztása — Isten szemében bűn és ez a bűn ma­ga után vonja Isten büntetését. Isten mégsem szive szerint büntet. Megbüntet ugyan ..harmad- és negyedízig”, de irgalmasan bánik velünk ..ezerízig”. Luther boldo­gan énekel: „Akármiig sok a mi bűnünk, még több az Ö kegyelme.” Ne essünk tévedésbe: azokon gyakorolja irgalmát, akik szeretik öt és megtartják parancsolatait. Mindkét köláblát — a másodikat is! Ahogy Jézus mondja: Szeresd Istent — szeresd felebarátodat. Ne essünk tévedésbe: Isten szeretetét nem lehet takaróként hasz­nálni bűneinkkel szemben. De a bűn miatt nem kell kétségbeesnünk, inkább megtérnünk és cselekednünk akaratát, mert „Szószólónk van az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus.” Tóth-SzöUős Mihály IMÁDKOZZUNK! Mennyei Atyánk! Alázattal könyöigíink, ne bűneink szerint bánj velünk, ne büntess, mint megérdemelnénk. Jézus Leikével támogass minket, hogy bizzunk benned, szeressünk téged és örömmel esele- kcdjiik akaratodat. Óvj meg minden tévelygéstől, megtévesztő hamis ábrándoktól, megejtő gondolatoktól és add, hogy igédre támaszkod­junk és szeretetedben reménykedjünk Jézus Urunk által. Ámen. — BÜK. A gyülekezet megüre­sedett lelkészi állására Sztehló Mátyás sámsonházai lelkészt vá­lasztotta meg egyhangúlag. A be­iktatás szolgálatát november 20-án ünnepi istentisztelet kere­tében Benkő Béla kissomlyói lel­kész, a Vasi Egyházmegye espere­se végezte. „Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az Urnák! Készítse­tek egyenes utat a kietlenben Is­tenünknek! Az én Uram az Ür jön hatalommal, karja uralkodik. Vele jön szerzeménye, előtte jön, amiért fáradozott” (Ézs 40, 3, 10). VASÄRNAP. — „Ha a bűnöket számon tartod uram, Uram ki marad meg akkor?” (Zsolt 130, 3 — Lk 16, 2 — Mt 11, 2—10 — Zsolt 14). Ha ítélőbíróként érke­zett volna az ádventi Úr, senki meg nem állhatott Volna színe előtt. Ma sincs előtte senkinek dicsekednivalója. Irgalmas szere­tetet hozott az Ür, aki előtt szí­vesen tár ajtót a bűnbánó szív, hogy -a bocsánat gyakorlásával, az irgalom szétosztásával maga is útkészítő legyen. HÉTFŐ. — ,,Hatalmasokat dön­tött le trónjaikról, és megalázot- takat emelt fel” (Lk 1. 52 — Ézs 57, 15 — Lk 1, 5—25 — Zak 9, 9—12). A kicsinyek, gyermekek, szegények, betegek, özvegyek, a magukat megalázók átélték sze­retete felemelő erejét. Az öntel­lek, önzők, irgalmatlanok és erő­szakosak megszégyenült kőid u- sokká váltak szemei és számon­kérése előtt. Testét, a benne hí­vők közösségét, ma is az előzők szolgálatára rendeli szemben azokkal, akik őket koldussá, sze­génnyé, üldözötté, beteggé tették. KEDD. — ..Itt már nincs többé görög és zsidó, körülmetéltség és körülmetéletlenség szolga és sza­bad, hanem csak Krisztus van, C minden és ö van mindenekben” (Kol 3, 11 — Zak 6, 15 — Lk 1, 57—70 — Zak 11, 4—17). Olyan­nak kell látnunk az embereket, mint akik sokféleségük ellenei-e egy családhoz tartozva Isten sza­mára egyformán kedves gyerme­kek. Magunkat pedig, mint akik részt kaptak, hogy adottságaikkal az egész család boldogságát szol­gálja^ annak erejével, Aki ma is szolgálónak ismerte meg őt. A Betlehemi jászolbölcsőben fekvő és a mennyei seregek sokaságán uralkodó — ugyanaz az értünk 7 és a világért meghalt és feltámadt Krisztus. PÉNTEK. — „Mint engedelmes gyermekek, ne azokhoz a koráb­bi vágyaitokhoz igazodjatok, ame­lyek tudatlanságotok idején vol­tak bennetek” (1 Pét 1, 14 — Zak 1, 3 — 2 Tim 4, 5—8 — Mal 1, 6—14). A régi vágyak a magának élő ember önzése, irgalmatlansá- ga„ hatalomvágya. A gyermekek vágya pedig az, hogy az Atyához hasonlítsanak, ahogy az Egyszü­lött Fiú. aki teljes volt kegye­lemmel — azaz embermentő sze­retettel. SZOMBAT. — „Mi láttuk ás mi * teszünk bizonyságot arról, hogy az Atya elküldte Flát a világ üd­vözítőjéül” (1 Jn 4. 14 — Ézs 63, 8—9 — Lk 7, 29—35 — Mai 2, 17 — 3, 5). Üdvözíteni annyit tesz, mint egészen boldoggá ten­ni itt a földön és a mennyien egyaránt. Nem is csak keveseket, hanem mindenkit. Ezért lett »Is­ten Fia emberré és ennek a »V vének megvalósításában ad mun- 1 katerületet a neki szolgáló egy­háznak. A bizonyságtétel ennek g jó hírnek a továbbadása és az élettel való igazolása. M. Gy. — SZARV AS-ÓTEMPLOM. Gyülekezeti szeretetvendégségen. « — ahol a résztvevők száma meg­haladta a 200-t — előadást tartott Koszorús Oszkár a Nvugat-Béké- J si Egyházmegye esperese „A hál^- ^ • adás kosara” címmel. Előad, ban szólt a mindennapi kenyéri!? a hitről, kiemelve, hogy sok szó 1 - gálati lehetőség van minden " számára az egyházban. Elhangzott egv beszámoló is a fóti káator­Isten tisztek ti rend Budapesten, 1977. december 11-én Deák tér de. 9. (úrv.) Harmati Bé­la. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 5. Takácsné Kovácsházi Zelma. du. 6. Szeretetvendégség: Harmati Béla. Fa­sor de. 11. (úrv.) Muntag Andomé, du. 6. Egyházzenei áhítat. — lsét hir­det: Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9. Muntag Andorné. üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thalv Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de fél 10. Baloghné Szemerei Mária. Frangepán u. de. 8. Balogné Szeme­rei Mária. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz Lászió. Kispest de. 10. Kispest-Wekerlelelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota-MÁV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota-Kis- templom de. 10. Bodrog Miklós, du. 4. Szeretetvendégség: Ferenczy Zoltán. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cin- kota de. fél 11. du. fél 3. Kistarcsa de 9. Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péter. Rákoshegy de. 9. Kosa Pál. Rákosli­get de. 10. Ferenczy Zoltán. Rákoske­resztúr de. fél 11. Kósa Pál. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Koren Emil. de. fél ti. (német), de. 11. (úrv.). Koren Emil. du. 6. Koren Emil. To- voekó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Görög Tibor. de. 10. Gö­rög Tibor. XII.. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Ruttkav Elemér, de ll. Rutt,jray Elemér, du. fél 7. Takács József. Mo- dorl u. 6. de 10. Filipoinyi János. Kelenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre. de. 11. (úrv.) Bencze Imre. du. 6. Misura Tibor. Némefvölffvj út 138. de. 9. Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. (úrv.) Rőzse István. Kelenvölgv de. 9 Budafok de. U. Missura Tibor. Bu­daörs du. 3. Rőzse István. Csilla°hegv de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. — HANGLEMEZEN, normál és ka­zettás magnószalagon zenekari és or­gonakísérettel zsoltárok, karácsonyi, lelki énekek. Bach. Beethoven. Men­delssohn. Schubert. Bortnyaszky mű­veiből szólóéneklésben Bakai Gitta énekesnő előadásában kaphatók. 1101 Budapest. X.. Csilla u. 3. f. 756. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lápja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszán: 516—20 412—VIII Előfizetési ár: egy évre 120.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25211 ISSN 0133—1302 ® 77.3377 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: . Soproni Béla vezérigazgató mindenkiért szolgál. SZERDA. — „Méltatlan vagyok minden hűséges és igaz tettedre, amit szolgáddal cselekedtél” (1 Móz 32, 11 — Lk 19. 6—7 — Lk 3, 10—20 — Zak 13, 1—6). A testi és lelki ajándékok sokaságát sem kiérdemelni, sem meghálálni nem tudjuk. Mindent a megelőző sze­retet ajándékaképpen kaptunk. A hála csak az ajándékozó ‘szeretet továbbadása, embertársunk jo- szándékú segítése lehet. CSÜTÖRTÖK. — „Énekeljetek az Űrnak, mert igen felséges” (2 Móz 15. 1 — Lk 2, 20 — Hós 14. . 6—10 — Zak 14, 1—11). Egyszer­I re Űr és Szolga. Űrként tiszta szívből az tudja imádni aki a ne­ki és mindeneknek szeretettel képző tanfolyam munkájáról. zenés Áhítat lesz december 11-én, vasárnap délután 6 órai a fasori templomban. Műsoron Corelli, Bach és Händel művek. Közreműködik: Sándor Judit és a fasori kam.arazenekar Igét hirdet: SZIRMAI ZOLTÁN Az erdő fohásza PARKOLÓT JELZŐ TÁBLA AZ ÜT- SZÉLEN. Kettesbe kapcsolok és beka­nyarodok jobbra, a nyíl-jelzette köves- útra. A bejáratnál baloldalt hatalmas, fényezett fatábla strázsál. Kellemes pi­henést kíván az 'erdészet — magyar és német nyelven. Köszönöm. A kellemes érzés máris mocorogni kezd bennem — eppen a Jókívánság olvastán. A kövesút olyan meredeken emelkedik, hogy egyesbe kell tennem a sebességvál­tót. Derekasan dolgozik a kis Simson motorja és legyőzi az emelkedőt. A sze­mem elé táruló kép láttán megerősödik a mocorgó jóérzés, majd egészen hatalmá­ba kerít. Vadgesztenyefák hosszú sora állja az őrséget: termetük után ítélve jó régóta már. Asztalok, székek, padok. Anyaguk fatörzs: rönkben vagy hasítva. Masszí­vak. Az erő. a nyugalom szépségét sugá-, rozzák. Hulladékgyűjtő favödrök. Kiépí­tett tűzrakóhelyek. Középen takaros eső­kunyhó, fából ez is; a nyei-egtető földig ér. Turistautak színes jelzései. Rövid szö­vegek rövid, de érdekes túrákra hívják fel a figyelmet. A túloldalon mászásra alkalmas függőleges oszlopok. Mérleg- hinták. Magasles, ahova éppen most ka­paszkodik fel egy középkorú, testes fér­fiú. Úgy látszik őt is megejtette a hely varázsa, mert ahogy a létra fokait maga alatt hagyva felmagasodik' a mellvéd mögött, körülnéz, kezeit széttárja és gesztikulálva, harsány hangon szavalni kezd. A szöveget nem nagyon értem, de azt igen. hogy a lírai hevületű szavalat végén felkurjant: — Gyerekek, én itt fogok aludni. Reg­gel majd bemegyek gyalog. (Pápára vagy Veszprémbe? ... Ki tudja?) A csalad földön tanyázó, általam nem látható és nem hallható részlege nyilván azt az észrevételt tehette, hogy nagyon hosszú ideig tartó út lesz az gyalogszer­rel. ment a családfő kisvártatva ismét na­gyot kiált: — Nem baj! Akkor elindulok még ma este. Smaragdzöld Zsiguli áll meg a pihenő túlsó végén. Utasai kiszállnak, asztalhoz telepednek. Hamarosan befejezik az ét­kezést és útra készülődnek. Ajtócsapko­dás. Egy kislány — üres konzervdobozo­kat, papirosokat markolva — a közeli szemétgyűjtő felé indul s az ebéd hulla­dékát belenyomja a favödörbe. Az ám, a bennem mocorgó jóérzés ki- teljesedéséhez nem kis mértékben járul hozzá az autóspihenő relatív tisztasága. Szemembe tűnik ugyan néhány papír­foszlány, kupak, sztaniol, cigarettavég, de a szemétgyűjtő vödrök betöltik ren­deltetésüket: a szemét zöme bennük van. Némileg meglepett, hogy semmiféle vandál pusztítás nyomait nem észleltem. Pedig az autóspihenőt nem tegnapelőtt avatták. Az esőkunyhó közelében levő nagy. tábla bizonysága szerint 1973-ban létesült, a szervezett magyar természet- járás 100 éves évfordulóján. Ör nincs; feladatát — úgy látszik — maguk a láto­gatók hajtják végre. ERDŐ MÖGÖTTEM. GYÖNYÖRŰ SZÁLERDŐ. A hullámzó lombtenger al­kotta mennyezeten keresztültörő erős napfény repdeső aranyfoltokkal tarkáz­za a zöld leveleket, szürke ágakat, tör­zseket. A sudarak magasba szöknek, ahogy nézem, magasabbra, mint móric- hidai templomunk tornya. Előttem is er­dő. Jobbról, balról is. Körös-körül. Csend. Halványkék Trabant húzódik az egyik vadgesztenyefa alá. Vezetője — magas, szikár férfi — kiszáll, pár lépést tesz csak és leheveredik a puha, tiszta gyep­szőnyegre. Hanyatt fekszik, szétveti kar­jait. Pihen. KÉT NAGY TEHERAUTÓ FÉKEZ A KÖVESÜT SZÉLÉN Pótkocsis mindket­tő. Pilóták, kocsikísérők rajzanak ki be­lőlük. Körülülik az egyik erdei asztalt és étkezésbe fognak. Közben sűrűn emelge­tik a termetes üveget, amit messziről is megismerek: balatonboglári szőlőlé van benne, alkoholmentes. Még nem ér véget az étkezésük, amikor egyikük felemelke­dik. a keskeny nyeregtetővel védett nagy tábla felé ballag, vele szemben megáll, fárzsebéből jegyzetfüzetet húz elő és írni kezd. Ír huzamosan. No. ezt megnézem magamnak. Mit kör- möl? Felkelek, lassú sétára indulok a tábla felé. Fiatal fiú rója szorgalmasan a betűket, egyiket a másik uLán. Az erdő fohászát másolja, ami teljesen betölti a nagy tábla egyik oldalát. Szememmel diszkréten pillanatfelvételt készítek a fiúról. Könnyű szandál, divatosan kopott farmer, piros trikó, mérsékelten hosszú haj, tiszta arc. elmélyedő tekintet. .. Öt óra elmúlt. Az autóspihenő kiürül, egyedül maradok a közelgő nyári alko­nyaiban. Követem a pirostrikós fiú adta példát: másolok én is. Érdemes. Az erdő fohásza Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! Én vagyok tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon; én vagyok tornácod, barátságod fedele, melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől. és gyümölcsöm oltja szomjadat. Én vagyok a gerenda, mely . házadat tartja, én vagyok asztalod lapja, én vagyok az ágy, melyben feleszel, a deszka, amelyből a csónakodat építed. Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája — koporsód fedele. Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd a kérésem: NE BANTS! ÜGY LATOM: A VÁNDOROKNAK, AKIK ITT MEGÁLLNAK ÉS ELHA­LADNAK. van fülük az erdő fohászának meghallására és szívük, kérésének telje­sítésére ... Völgybe le, hegynek fel kanyarog a bakonyi út. Meghitten duruzsol a Simson motorja. Fejemben az erdő fohásza mo­toszkál. Milyen igaz: barátunk, jótevőnk az erdő fája és végigkísér minket böl­csőnktől koporsónkig ... Igen. Sőt még azon túl is. Hiszen az erdő fájából ké­szült a Golgota hegyére plántált ke­reszt is. Életünk fája. Sághy Jenő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom