Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-11-20 / 47. szám

GYERMEKEKNEK.

Urvacsoraosstás

Uj papiak két szomszédos gyülekezetben

0

rülmény is, hogy az előző évszáAz istentisztelet végén, vagy ahhoz csatlakozóan, úrvacsoraosztás szokott lenni a gyülekezetben. Vannak gyülekezetek, amelyekben minden vasárnap osztanak úrvacsorát, más gyülekezetekben csak nagy ünnepeken, vagy havonként. egy alkalommal járulnak a gyülekezet felnőtt tagjai az úrvacsorához.

AZ ÜRVACSORAOSZTÁS bűnbánó énekkel kezdődik. Ezután a lelkész az oltárhoz megy és egy rövid bűnbánati igehirdetést tart. Az igehirdetésben rámutat bűneinkre, azaz. hogy mit vétettünk Isten, embertársaink és önmagunk ellen, és hirdeti Isten bűnbocsátó kegyelmét. Az igehirdetés után a lelkész felolvassa a tízparancsolatot és a szeretet nagy parancsolatát, hogy ezek tükrében láthassuk meg bűneinket. Ezután következik a gyónás, amikor a hívek a lelkész kérdéseire megváltják bűneiket és ígéretet tesznek, hogy ezután Isten akarata szerint fognak élni. A lelkész ezután feloldozza, bűneikből a híveket, azaz hirdeti nekik, hogy Jézus Krisztus érdeméért meg vannak bocsátva a bűneik.

Ezután következik a tulajdonképpeni úrvacsora. A lelkész az

oltárra készített ostya es bor fölött elmondja a Mialyánkot és az úrvacsora szereztetési igéit (Jézusnak az utolsó vacsorán elmondott szavait), amelyre a gyüleke-i zet a Krisztus ártatlan Bárány kezdetű énekkel válaszol. Ezután a lelkész az úrvacsora vételére hívja a gyülekezetét. A Hívek az oltárhoz mennek és letérdelnek. A lelkész először az ostyát osztja ki nekik és közben ezt mondja: Vegyétek és egyétek, ez a mi Urunk Jézus Krisztus teste, amely érettetek adatott! Ezután a ke- helyből a bort osztja ki e szavak kíséretében: Igyatok ebből mindnyájan, ez a mi Urunk, Jézus Krisztus vére, amely érettetek hiontatott bűnök bocsánatára! Majd a lelkész áldó szavai következnek. Az úrvacsora hálaadó imádsággal, áldással és hálaadó énekkel fejeződik be: Mily nagy az Or kegyelmessége, van-e ember, kit meg nem Itat?

AZ ÜRVACSORÁBAN, az ostyában és a borban Jézus Krisztus testét és vérét vesszük magunkhoz. tehát igazi, teljes közösségre lépünk vele. Jézus Krisztus testét és vérét azért adja nekünk, hogy emlékezzünk arra, hogy ő feláldozta magát értünk a kereszten, és hogy egészen bizonyosak legyünk abban, hogy ő minden bűnünket megbocsátja. Az úrvacsorában a bűnbocsánat ajándéka mellett erőt is kapunk arra, hogy Isten akarata szerint éljünk, hogy mi is megbocsássunk embertársainknak, szeressük őket és mindent meg tegyünk örömükért, boldogságukéit.

AZ ÜRVACSORAT görögül eucharisztiának, azaz örömlakomának hívják, mert a Jézussal való találkozás, a bűnbocsánat megtapasztalása és az új életben való járás a legnagyobb öröm a hivő ember életében.,

Sclmeczi János

HOL, VAN PUSZTA VÁM? Lan- kas dunántúli dombok közül bukkan elő, Tatabánya és Székesfehérvár között, ahol a Vértes hegység lábánál különösen gazdag a vidék. Híres bortermő terület, a „Móri ezerjó” és a „fekete gyémánt”, a szén hazája. A főútvonaltól kicsit beljebb eső területen van Pusztavám, Lakói mezőgazdaságból élnek, közelebbről a szőlőből és a közeli oroszlányi szénbányából. A fejlődés látszik a községén.

Kiemelkedő áldozatkészséggel vettek részt az evangélikus nívek a parókia építésében. A kb. 600 000 forint értéket jelentő új épület költségéhez 150 000 forint segélyt kaptak a Gyülekezeti Segélytől, de a többit maga adta hozzá a gyülekezet pénzben és jelentős munkavégzésben. A kivitelező mesterek igen szép munkát végeztek. A gyülekezet tagjai es a vendégek örömteli izgalommal járták be a kétszintes épületben a lelkészlakás három szobáját, a földszinti gyülekezeti termet, s a lelkészi hivatalt.

A GYÜLEKEZET kétszázhatvan éves története a szorgalmas német evangélikus telepeseknek a községbe hívásával kezdődött. De csak II. József Türelmi Rendeleté (1781) után, 1785-ben építettek templomot és parókiát. Akkor a község legszebb háza volt a papiak, de később már renoválások után sem felelt meg céljának. Az új parókia a gyülekezet történetének második legnagyobb eseménye. Az építkezés megvalósításában fontos szerepet játszott a hívek egyházszeret ete,. de az a köAz öngyilkosságok gyakoriságát a nemzetközi statisztikákban a 100 000 Iákosra eső öngyilkosságok számával szokták összehasonlítani. Ez a szám Magyar- országon a legmagasabb: 37

(1973), majd ez a sorrend: NDK (1970: 30,5), Csehszlovákia (1972: 24.7), Ausztria (1973: 20,9), NSZK (1973: 20,8), Svédország (1972:

20,3) és Svájc (1972: 19,2). Lengyelországban, Bulgáriában és az Egyesült Államokban 12 öngyilzadokhoz kepest most adódott olyan anyagi lehetőség, hogy települhetett a pusztaVámi parókia.

MINDEN ISTENTISZTELETNEK külön légköre, atmoszférája van. A reformáció alapelve az anyanyelvem történő istentisztelet. Ezért dr. Ottlyk Ernő püspök és dr. Nagy István esperes magyar és német nyelven végezték az istentiszteletet. A gyülekezet hálával fgyelte az igehirdetést. Összeszokott, mélyhitű evangélikus gyülekezet él Pusztavámon.

Államunk és társadalmunk képviselői is részt vettek a gyülekezet ünnepi alkalmain. Lovrek Károly, a Fejér megyei tanács egyházügyi titkára köszöntötte a gyülekezetei. A községi tanácselnök és a helybeli termelőszövetkezet elnöke is jelen volt. A gyülekezet vezetői mgköszpnték a TSZ által nyújtott segítséget.

A FEJÉR-KOMAROMI EGYHÁZMEGYE legtöbb gyülekezetének képviselői köszöntöttéá a puszta várni akat, de különösen is az építésben oly lelkesen és fáradhatatlan szorgalommal részt vett Puskás János lelkészt, valamint a felügyelőt, a gondnokokat, a presbitereket. Dr. Karner Ágoston országos egyházi főtitkár a Gyülekezeti Segély nevében szólt a hívekhez.

Gazdagabbak lettünk egy új parókiával, s azzal az élménnyel, amit a pusztavámi gyülekezet egy házszere tétéből, áldozatkészségéből és hitéből megtapasztalhattunk.

kosság jut százezer lakosra. Csehszlovákia érdekessége, hogy kétszer annyi öngyilkosság van Csehországban (1969: 27), mint Szlovákiában (1969: 14,6). Ezzel kapcsolatban állapította meg egy cseh kutató: „Kétségtelenül szerepet játszik itt a vallásos meggyőződés, mely Szlovákiában még mindig jobban befolyásolja az emberek gondolkodását, mint Cseh- és Morvaországban, éspedig pozitív értelemben.”

RÁKÖVETKEZŐ VASÁRNAP, november 6-án a Pusztavámmal szomszédos Bokodon Is új paplakot adhatott át rendeltetésének dr. Ottlyk Ernő püspök.

Nagy érdeklődéssel jártuk végig a még csak ideiglenesen berendezett helyiségeket és megállapítottuk, hogy egyre szebbek, a célnak

megfelelőbbek az újonnan épülp parókiák. Volt. aki kellő hozzáértés alapján típustervnek merné ajánlani a bokodi papiak tervét és azt gondolom ez nem is voit túlzás. Erdélyi Ferenc építész tér-' ve és Simoniay Ferenc lelkész elgondolása a mai modern lakás es gyülekezeti igény harmonikus és ésszerű, a célnak minden szempontból megfelelő megoldása. Egy tető alatt van a világos és méreteiben is praktikus gyülekezeti terem a két szintre osztott lakással.

Tizenegy lelkészcsaládot szolgált ki a száznyolcvan hat éves ..előd'', melyről a múlt század elején így írtak: .A parőchiális ház válvogból építtetett, nád fedéllel.” Ez az épület — ha a nád fedelet közben cserép váltotta is föl — megérett arra. hogy helyére a kor igényeinek megfelelő új kerüljön. De a hit bátorsága kell ahhoz, hogy valaki bele merjen kezdeni egy ilyen nagv építkezésbe. De példát mu'attak erre az éoítő elődök a múltból és a kor- tár-'— k is.

Simonfay Ferenc lelkész erejét és a bokodi híveket is próbára tette ez a vállalkozás és ha voltak is megtorpanások és a munka olykor erőn felülinek tetszett is. ma mégis ott áll a szemnek kívülről is tetsző, a bokodi faluképet is szebbé tevő épület. S a sok emberi erőfeszítés, a közegyház jelentős segítsége mögött ott állt és működött az Istennek olykor rejtetten, olykor nagyon is kézzel foghat óan megnyilvánuló ereje és szeretete, amely egy közös erőből végzett munkán kresztül az építők szívének „újjáépítését” Is végzi.

AZ ÚJ ÉPÜLETET FELAVATÓ RÖVID SZERTARTÁS UTÁN, vette szem ügyre a gyülekezet közös munkájuk eredményét, a bokodi lelkészcsalád új és nagyon szép otthonát.

K. T.

VALLÁSOS MEGGYŐZŐDÉS ÉS ÖNGYILKOSSÁG

Ady Endre élete és kora

Egy negyedszázadon keresztül nálunk minden Ady Endre jöttét készített? elő. A XIX. század végén és a XX. század elején a magyar kapitalizmus kifejlődött, de nem tűnt el a magyar feudalizmus. A. független magyar állam névszeri, it ISbl óta megvolt, de az ország mégis félgyarmati helyzetben függött Ausztriától. A társadalmi problémák kiéleződtek városon és falun és ha elmaradotton is, de felnőtt a magyar munkás- mozgalom, fejlődött s egyes rétegeiben radikalizálódott az értelmiség. Falun „Az öreg kunnék” világa járja, a hárommillió koldus nyomorúsága, megtetézve a morbus Hungaricussal, a pusztító tüdőbetegséggel, de már mozgolódik a földmunkásság és a szegényparasztság forrong és szervezkedik az elavult társadalmi berendezkedés ellen. Az elnyomott nemzetiségek is keresik a kivezető utat. Egyszerre volt szükség egy indulatos polgártudatra a feudális föl: áesurak ellen és egy indulatos munkástudatra a polgárok ellen.

ÉRTETŐDŐBEN VOLT AZ IRODALMI ELET IS. Várta lángelméjét, aki a régi múltjába és hagyományaiba merevedett konzervatív irodalom ellen lázad, aki kimondja a merőben újat. de úgy, hogy magába olvassza az örökséget, a hagyopiányt is, aki példakép és vezéralak tehet. A feltételek tehát kedveztek Ady na k. de Ady kellett hozzá, hogy beteljesítse a szükségszerűséget, s hogy égy nagy korszak kifejezője és akaratának összefoglalója legyen. Ady nélkül nincs irodalmi forradalom, amely pedig a század első két évtizedében a társadalmi forradalom élesztője, előkészítője volt. Benne futottak össze a századvég szanaszét ágazó progresszív erővonalai. s ö szított mindennemű elégedetlenségei lírai forradalommá.

Amikor 29 évesen betör Dévénynél az új idők új dalaival az Uj Versekkel az irodalomba és az irodalmi harcok kellős közepébe kerül, már hosszú út áll mögötte. Honnét és mikor indult? A névért síró bús bocskoros nemes, száz évvel ezelőtt, 1877 november 22-én Ér- mindszenten született paraszti sorba süllyedt nemesi családból. Születése évében még élt és alkotott Kossuth, Arany, Táncsics, Jókai, Vajda és Mikszáth.

Anyai ágon ősei között több református pap volt. Szüliebb hazája az Erdély és Magyarország között elterülő Partiamnak nevezett országrész — haladó tradíciói révén — rátarti büszke magyarrá nevelte, s a későbbi fiatal zilahi diákot kuruc.os függetlenségi meggyőződéssel és protestáns bibliai műveltséggel indítja útnak az akkor álmos, tunya Debrecen jogi akadémiájára. (A bibliát különben élete minden napján olvasta!) De a jogászt hamar elcsábítja 'az újságírás, s rövidesen egy verseskötete is megjelenik. ami még semmit, sem mutat a későbbi Adyból. Ady jellemének és egyéniségének további alakulására, költői kibontakozására Nagyvárad volt sorsdöntő hatással, az itt eltöltött újságírói évek. Ennek a gyorsan fejlődő polgárvárosnak izgatott értelmisége nem is Budapest, vagy Becs, hanem Párizs felé tekint. Ott érlelődik az új magyar irodalom. Ady itt művelt írókkal, újságírókkal barátkozik össze. Ezek körében ismeri meg a polgári radikalizmus eszméit, de a divatos filozófusokat — Schop- penhauert, Nietzschét — is, itt találkozik előbb Marx nevével, majd müveivel. Ebben a nagyváradi körben érik nagy politilcai publicistává. Ady -ugyanis költői nagysága melléit a magyar politikai újságírás legnagyobb alakja és már eszmében és stílusban teljesen beérett publicista, amikor költőként megtalálja a saját hangját. S itt találkozik Lédával, a tízévig tartó nagy szerelemmel. A művelt és szenvedélyes polgár- asszony közvetíti Adyhoz a modern francia költőket és veszi rá arra. hogy franciát tanulva utazzon Párizsba. Az ottani élet és pezsgő szellem hatására felszabadul benne a zseniális lírikus és végleges formát ölt benne a társadalmi forradalmár is. Párizs akkoriban a haladó erők és részben a szocialista erők világközpontja volt. Figyelme nem elsősorban Párizs ámulására készteti, hanem annak a nagy különbségnek az észreve- vésére, amely a magyar valóság és az ottani között látszik. Franciaországban születik az Üj versek jó része is, amelyet 1205-ben ad ki. A témában, hangban, verselésben, költői előadásmódban, nycivoen egyaránt uj és újító versek közül mindjárt az eisó UlokOen organ neves harcon, indultak, amelyebbe instalment oetekapcsoioúott pro vagy hunira az egesz társadalom, heveseoonél heve se ob narcoK játszódnák kórüióue, az O neve Lesz loüoyuja az új tórehvesen nek, körülötte Kristályosodnak ni a frontok. Vicclapok, gunyíratok, miniszterelnökök latnadasai és irodalomtörténészek értékelései váltják egymást. (A hivatalos miniszterelnök Tisza István és vezető publicistája Rákosi Jenő voltán a legkérlelhetetlenebb ellenfelei.)

MI VOLT A MEGLEPŐ ADY KÖLTÉSIÉT EBEN? Elsősorban a formai es nem utolsósorban a tartalmi elem. Az akkori olvasók megszokták Ábrányi Emil es Lampérth Géza szokványos hazafias ódáit, amelyet március 15-re írtak a szabadságról. Ezek az olvasók megnyugodva olvassák Szabolcska Mihály es Pósa Lajos formás verseit arról, hogy Magyarország Tündérkert, s hogy a szalmatetős kicsi gunyhók ablakán muskátli virít. Ezek az olvasók Adyt olvasva lecsapják a vasárnapi újságot feli laborodra es vitát provokálnak a szerkesztővel a versről. Megdöbbenve olvassa az akkori olvasó: Elvadult tájon gázolok. / Ös buja földön dudva, muhar, / Ezt a vad mezőt ismerem I Ez a magyar Ugar f Lehajolok a szent humuszig / E földön valami rág Hej égig nyúló gizgatok i Hát nincsen itt virág. Nem érti a verset. Megdöbben a szokatlan jelzők sokaságán. De amikor behatol a versbe megérti, hogy Szabolcsim Tündérkertjét nevezi Ady Ugarnak. Aztán felsejlik előtte, hogy a vers nem egy agrárius gondját fejezi ki, az ugaron maradt magyar föld láttán, s hogy az égig érő giz- gazok esetleg nem konkrétan értendők, hanem lazító értelmük szerint ezen a földön a hitványak nőhetnek az égig■ felháborodik es nemzetgyalazásnak érzi a verset.

Másodsorban az akkori olvasó számára a tartalom volt meglepő. Ady első jelentkezésétől -kezdve a magyar radikális törekvések irodalmi képviselője és zászlóvivője volt. Versben és prózában mindig állást foglalt hazája demokratikus átalakulása mellett, a forradalmat híva segítségül. Ady nem volt ugyan szocialista forradalmár: következetesen a polgári forradalomért harcolt, azt hívta. várta, siettette, de tudta, hogy a magyar viszonyok között a gyáva és friss polgársággal még a polgári követeléseket is csak a proletariátus tudja megvalósítani. Ezért áll oda a munkásosztály mellé. S ez a forradalmi hang és magatartás az, amely felborzolja az akkori olvasó leedélyét.

1906-TÖL A VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSÉIG Adynak évenként jelennek meg a verseskötetei. Ezek a kötetek a „hívők" és ellenfelek táborát egyaránt növelték, bár az utóbbiak száma gyorsabban növekedett. Ady a szélsőségekig menő gyalázásokból és magasztalások- ból újabb és újabb külföldi utazásaival szabadul ki. Közben a Budapesti Napló főmunkatársa, majd a nagyhírű Nyugat, egyik szerkesztője lesz. S ahogy nő köteteinek a száma, úgy fogy egészsége.

Amikor kitör az első világháború már fáradt és egészségileg is megviselt, anyagi csalódástól és harctól tépett költő szinte egyetlen a magyar irodalomban, aki fenntartás nélküli háború ellenességnek ad hangot. Azok sorába tartozik az európai irodalomban, akik magasra tartották a háború előtti eszmények, a haladásért vívott szép harc zászlaját; ember az embertelenségben, aki tiltakozik es végig értelmetlen öldöklésnek tartja a háborút.

1915-ben megházasodik. Egészsége tovább romlik, de költészete egyre csak mélyül, egyetemesebb és tisztább lesz. Súlyos betegen még megérhette az any- nyira hívott polgári forradalmat. S a nemzet legjobb fiaként üdvözölték öt a forradalmárok. A proletár forradalmat már nem érte meg. S amikor 1919 januárjában meghalt, egy nép kísérte koporsóját. 42 évesnél alig volt több mikor meghalt. Pályáját mégis befejezte. Nem hagyott semmit sem töredékben, élete műve költői egész.

Ma már lassan világszerte tudják, hogy ez a magyar költő a halhatatlan nagyok közé tartozik. Matúz László