Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-09-25 / 39. szám
ifMé l y & & ú i tűs Mai egyházi gyakorlatunkban Isten igéjének hallgatására két alkalom nyílik a gyülekezetben: az istentiszteleti igehirdetés és a bibliádra. A kétféle alkalom között nemcsak az a különbség, hogy az istentiszteleti igehirde• tés rendszerint a vasárnapi istentisztelet keretében történik, míg a bibliaórák legtöbb gyülekezetünkben hétköznap vannak, hanem az is. hogy az istentiszteleti igehirdetésre kevesebb idő jut, s ezért az összefogóttabb, koncentráltabb, míg a bibliaóráii van Idő az ige mélyebb elemzésére. az összefüggések részletesebb megismerésére. A mezőgazdaságból vett képpel úgy is mondhatnánk, hogy a bibliaórai igehirdetés olyan, mint az őszi mélyszántás. az istentiszteleti prédikáció pedig olyan, mint a vetés előtti fogasolás, vagy boronálás. A ket► tő feltételezi és kiegészíti egymást. MÉLYSZÁNTÁS NÉLKÜL nem sokat ér a vetés előtti fo^asolás, vagy boronálás. Bár előzetes mélyszántás nélkül is lehet foga- solni, el lehet vetni. A vetés ki is hajt, azonban ha a nyár folyamán tartósabb szárazság köszönt be. mivel a talajnak nincs elég nedvessége, a vetés megerőtlene- dik, vagy olykor teljesen ki is szárad. Sok istentiszteleti igehirdetésünk azért nem termi meg a kívánt gyümölcsöket, mert az igehallgatók életéből hiányzik az igével való intenzív foglalkozás, Isten igéjének mélyebb megértése. Az istentiszteleti igehirdetésben megérinti a szíveket Isten igéje, azonban, mivel az ige hallgatóinak nincs elég mély hitük, s ezáltal igazi kapcsolatuk Istennel, az ige üzenete csak múlandó hangulat marad, s nem tud döntő változást előidézni életükben. De az is igaz, hogy az Isten igéjével való intenzív foglalkozás nem a bibliaórán kezdődik. A bibliaórának is van előfeltétele, még pedig a rendszeres, elmélyült és gondos otthoni bibliaolvasás. Aki ezt nem gyakorolja, akinek szamára a Szentírás nem mindennapi kenyér, annak a oib- liaórai igeelemzés értelmetlen okoskodás marad, amelyért tiem érdemes az amúgyis túlterhelt • hétköznapjainkból egy-két órái odaáldozni. Aki azonban rendszeresen olvassa Isten igéjét, az rájön arra, mennyire szüksége van az igében való elmélyülésre, Isten örömüzenetének mélyebb megértésére és az minden áldozatot meg tud hozni, hogy ehhez az elmélyüléshez a testvéri segítséget megkapja. MINDEZ AZÉRT JUTOTT AZ ESZEMBE, mert a napokban az egyik lelkésztestvérrel arról beszélgettünk, mi az oka annak, hogy néhány gyülekezetünkben elnéptelenednek a gyülekezeti bibliaórák. Lelkészértekezleteken sokszor téma a lelkészek közölt, hogyan lehetne a bibliaóráinkat ii ín ék — Szentháromság után a 16. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Lk 7, 11—17: az igehirdetés alapigéje: Kol 3, 3—7. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Szeptember 25-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet VECZÁN PÁL diósgyőri lelkész. — GYÖlt-SOPROXI EGYHÁZMEGYE. A néhai Weltler Rezső esperes lemondásával, amelyet 1977. május 10-én nyújtott be, megüresedett a Győr-Soproni Egyházmegye esperesi tiszte. — Az esperesválasztást elrendelték és a folyó hó’ 5-i szavazatbontó bizottság jelentése szerint a gyülekezetek Bárány Gyula beledi lelkészt választották esperessé. — Beiktatása egyházmegyei közgyűlés keretében szeptember 28-án, szerdán délelőtt 10 órakor lesz Beleden. Az ünnepi szolgálatot D. Dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke végzi.' elevenebbé, izgalmasabbá tenni. Több lelkész izgalmas mai témákat vesz elő és beszél meg a bibliaórákon, s ez a halódó bibliaórákat meg is eleveníti. Jó. ha vannak a gyülekezetben ilyen beszélgetések, mert nagy szükség van reájuk, de úgy vélem, hogy mindezzel nem tudjuk a bibliaórák ügyét megoldani. A bibliaórák gondja ugyanis legtöbbször a Bibliához — s ezzel együtt Istenhez — fűződő kapcsolatunk tanulására vezethető vissza. A bibliaórai gyakorlat egyházunk életében akkor született meg, amikor a felvilágosodás racionális gondolkodása után újra felfedezték Isten igéjének dinamikus erejét, a Szentírás csodálatos mélységét és szépségét. Erre ma is szükség van, s akkor megoldódik bibliaórákkal kapcsolatos kérdésünk is. AZ ÜJ BIBLIAFORDÍTÁS MEGJELENÉSE külső segítséget is nyújt gyülekezeteinknek ehhez a bibliai megújuláshoz. Tudom, hogy sokszor zavar, bennünket, amikor egy-egy szívünkhöz nőtt igevers az új fordításban új megfogalmazásban kerül elénk. De próbáljunk meg ilyenkor egy kicsit elgondolkodni azon. hogy bibliaforditóink miért változtattak a régi szövegen. S ha ezt rendszeresen végiggondoljuk, régi megszokott igéink nemcsak új köntösben jelennek meg előttünk. hanem új távlatokat nyitnak meg számunkra az ige mélyebb megértésére. Magam az új fordítás megjelenése óta rendszeresen így olvasom a Bibliát. Az új szöveget összehasonlítom a régivel és amikör izgalmasabb részek jönnek elő. még az új római’ katolikus fordítást is előveszem Bámulatos, hogy minden magyarázat nélkül milyen csodálatos mélységei nyílnak meg előttem így a Szentírásnak. Szinte olyan izgalommal olvasom a régi történeteket, mint ifjú koromban, amikor először került kezembe a Biblia, s mint egy izgalmas regényt. szinte nem tudtam letenni, míg végig nem olvastam. MOST. AMIKOR ÜJ MUNKAÉV KEZDŐDIK A GYÜLEKEZETEKBEN. s a lelkészek és az egyházért felelősséget érző gyülekezeti tagok új terveket gondolnak végig, tűzzék ki célul, hogy az új munkaév legyen ilyen bibliai mélyszántás a gyülekezetben. De ezt a mélyszántást kezdje el ki-ki otthon a rendszeres elmélyült bibliaolvasással. Majd meglátjuk, hogy nem sok idő múlva meglátszanak a gyülekezetben is ennek gyümölcsei: megújulnak bibliaóráink, és gyümölcsözőbbek lesznek istentiszteleti igehallgatásaink. Sclmcczi János Csoóri Sándor; ANYÁM SZAVAI Köszönjük neked, fiam, hogy hazajöttél, mért mi már olyan öregek vagyunk, mint fönt a padláson az a falióra s a mutatónk már nagyon a temető felé mutat. Szépszerén azt se tudjuk, csütörtök van-e, kedd-e? Amikor jössz, az a mi vasárnapunk. Apád meg csak-csak, ide fut, oda fut, de nekem már a kisajtóig is ménkű hosszú az út, hányszor megemleáetem azt a körtefái, amit a konyhaajtó elöl fordított ki a bomba, meg tudnék benne kapaszkodni, mint most a te karodba. Talán ha bottal járnék! No még csak az hiányzik! Fogom inkább a söprűt, azzal botozgatok el a ház végéig, a kapuszájig, minthogyha dolgom volna. Csak várni ne kéne soha! Várni levélre, híradásra. Ha kisiklik egy vonat, nem alszom éjjeleket — A múltkor is, amikor Amerikába mentél, a szemem belülről kisebesedett: eljutsz-e? visszajutsz-e? ülsz-e még ide mellém? mert nekem minden távolság: tenger és tüskebokor és minden repülő lezuhan, amelyen te utazol. Mondom is a doktornak: doktor úr, hogyan lehet,' hogy én már a fölröppenő madártól is megijedek? és annyi havat álmodok össze-vissza: hókazlat, hóhegyet és mindegyik mögül a fiamat hallom — igen, a köhögésedet, de fekete puskacsövek és messzelátók figyelik lépteimet. Talán ha én is kelek-forgök a világban amerre te, nem féltelek a kilengő, magas házaktól s a krokodilusos tavaktól se, a mosolygó, késes emberektől, akik bankot rabolnak vagy csak játszanak, álarc van rajtuk, mint a szüretibálos ördögökön s bohócos nagykalap. de ki szegény: akkor is fél, amikor nevethetne, amikor örül, ki van az én szívem is verve, hét vassal körös-körül. Megjelent a költő: „A LÁTOGATÓ EMLÉKEI” című kötetében 1977-ben. Elrejtett élet Ma arról hallunk az Istentiszteleten, hogy nem mindig nyilvánvaló a keresztyén élet. Először is azért, mert ha Jézust követjük, akkor egyszerűen úgy. élünk, ahogyan minden becsületes embernek élnie kell: dolgozunk, segítjük társadalmunkat, szeretettel szolgálunk embertársainknak. Ami jót teszünk, azzal nem dicsekszünk, nem hangoztatjuk, hogy mi keresztyén életet élünk. Bűneink, botlásaink is elrejtik életünket. Alázattal meg kell vallanunk, hogy nem vagyunk különbek másoknál. A keresztyén ember bűnei ugyanolyanok, és ugyanúgy bűnök, mint a nem keresztyéneké. Ha az egyház történetét nézzük, azzal sincs sok diesekednn álunk, mert bizony, az is tele van bűnökkel. A keresztyén hivő ember sincs biztosítva ai gondok, a betegség és a hajál ellen. Mindezek utolérik. Ez a hit egyik legnagyobb kísértése, mert mi úgy gondolnánk, hogy Istennek legalább ezektől meg kellene óvnia övéit, mert így ugyan semmi nem látszik abból, hogy a mi életünk hivő élet. Csakhogy nem szabad elfelejtenünk, hogy a mi életünk a Krisztusban van elrejtve. Hiszen ő emberré lett, és azt tette, amit az embernek tenni kell: tanított, gyógyított, vigasztalt, szolgált az embereknek. Magára vette a bűnöket, és meg is halt a kereszten. Csak a feltámadásában lett nyilvánvalóvá, bogy ő a Krisztus, az Isten Fia. így lesz nyilvánvalóvá majd a mi életünk is, az, hogy Isten gyermekei vagyunk. Az Árpádok nyomában ..Utazások a múltban és a jelenben” — ez a Panoráma-könyvek összefoglaló programja. Dümmerth Dezsőin mai Margitszigetről, az apácakolostor 'több mint hét évszázados romjai közül indul, hogy fölvázolja az Árpádok családjának történetét. Amint az ismertető összefoglalás a könyv borítóján hangsúlyozza, „nem szigorú szakmunkáról van szó”, nem történelmünk első századainak száraz és pontos kronológiájáról, a társadalmi-politikai- kulturális élet egészének bemutatásáról. hanem család-történetről. el6Ő királyainak legendás és ellentmondásos életének, emberségének. jellemének, vágyaiknak, sikereiknek és kudarcaiknak leírásáról. AZ A SZERZŐ SZÁNDÉKA, hogy fölmutassa az „erre az ázsiai pusztákról való sámán-nemzetségre” oly jellemző ),láthatatlan világ iránti érzékenység” vonásait, hogyan kapcsolódik ez az ősi szakrális hagyomány \ a keresz- tyénség eszmevilágával. Részletesen próbálja nyomon követni a Szkítiából Attila király városába tartó fejlődést, a magyar fejedelmi, majd királyi hatalom kialakulását. Fehérvár. Esztergom. Tihany. Szekszárd, Budavára kialakulása vagy a törvényalkotás, a tudományok és művészetek fejlődése. a magyar nép életének alakulása is nyomon kísérhető. \ AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK ÉLETÉNEK 1 RÉSZLETEIT a szerző igyekezett a korabeli legendák. és sokak által mesésnek tűnő motívumok elemzése révén is közelebb hozni. Helyeselhetjük, hogy szakított azzal a „fel- világosultsággal”, amelyik már eleve hamisnak ítél mindent, ami monda és legenda köntösében jelentkezik. „Nem helyezkedhetünk arra a kényelmes álláspontra hogy a legendákat, mint hitelt egyáltalán nem érdemlő forrásokat, elvetjük” — írja, hiszen „maguk a krónikák, az évkönyvek és a gesták sem készültek nagyobb pontossággal”. Az egyes királyok jellemrajzá- ra nagy hangsúlyt tesz és kiemeli azokat a „karizmatikus”, kivételes képességekkel rendelkező uralkodókat, akiknek sokat köszönhetünk. A keresztyénség felvételével kapcsolatban különösen, is részletesen kerül elénk Géza nagyfejedelem és István király- alakja, a magyar királyeszme kibontakozása. a királyávatás és annak szimbolikája. István es László, Erzsébet és Margit', mellett megismerkedhetünk a trón- követelők, a testvérharcot folytatók, a méltatlan Árpád-háziak életével is. Az ellentétes érdekek vezérelte krónikák híradásaiból, bizánci, arab vagy német íori;á- soh.be! sok helyen csak tört mozaik-darabok villannak elénk. A hiányos adatokat a következtetések, a feltételezések jogos tételsorai zárják. Bizonyos, hogy a szerző sok megállapítása. ' következtetése hozzászólásokat és vitákat eredményez majd, különösen a magyar őstörténetre vonatkozólag. A könyv sikere, hogy napok alatt elkapkodták, bizonyítja, mennyire nagy az érdeklődés történelmünk iránt. A SZERZŐ ÉRDEME, hogy igen érdekesen, közérthetően tárja elénk az Árpád-ház királyainak életét. Jó idegenvezető a messzi múltban. Vele együtt figyelhetjük, „milyen gyorsan, lobogva, lázasan fejlődött, szikrázott, ragyogott a magasba, majd lobbant ki, szinte öngyilkos tűzzel ennek a különös .sámán-nemzetségnek’ élete. ... A hivatásrendek és személyi karizmák legfőbb ágait sorra kibontották magukban. S mindezt nem csupán önmaguknak, hanem egy népnek, egy nemzetté fejlődő népnek és társadalomnak elmúlhatatlan hasznara’ - Harmati Béla Gazdagodott múzeumi anyagunk Gazdag esztendeje volt az Evangélikus Országos Múzeum gyűjtőmunkájának 1976. KÉT JELENTŐS MOZZANATRA FIGYELHETTÜNK FEL. Az egyik az, hogy védett, de sérült műtárgyaink jelentős része restaurálásra került. A Központi Múzeumi Igazgatóságtól e célra kapott összeget arra fordítottuk, hogy 22 ötvöstárgyat, 12 olajfestményt és 2 faszobrot állítsunk vissza eredeti szépségébe. Ötvöstárgyainkat 10 vidéki gyülekezetből szállítottuk fel az Iparművészeti Múzeum neves ötvösművészéhez, Szvetnik Jo- achimhoz, aki nagy műgonddal varázsolta azokat újjá. A tárgyak zöme úrvacsorái kehely, paténa vagy boroskancsó volt, részben pedig gyertyatartó vagy más templom ötvöstárgy. A restaurált festmények között akadt oltárkép is — ilyen volt a zalaistvándi gyülekezet Barabás Miklós által festett Golgotája — a legtöbb azonban Üllői úti központi épületünkben tárolt, a háború viszontagságait átélt, de azóta is sérült olajportré volt. E festményeket Laczkó Gyula, Kutas Lászlóné Hoffmann Henrietta és Deák Klára festőművészek restaurálták. Szentgyörgyi Edit faszobrász restaurátorra bíztuk az egykori galgagutai fatemplom barokk angyal-szobrát és a nagysimonyi gyülekezet keresztelőmedencéjének 18. századi faszobordíszét. Vashegyiné Süli Erzsébet iparművész pedig éppen legértékesebb egyházi műkincsünket, az 1630-ből származó ne- mescsói színes, íiguratív úrvacsorái térítőnkét vette művészi gondozásba. A MÁSIK JELENSÉG, AMELYRE FELFIGYELHETÜNK. híveink fokozódó érdeklődése és áldozatkészsége az egyházi múzeum iránt. Az elmúlt évben dr. Gyimesy Károlytól Lühnsdorf-képeket és ikont özv. Ruzicska Lászlónétól Mikus-Csák István evangélikus zeneszerző mellszobrát és Brocskó Lajos egykori protestáns árvaházi igazgató reliefjét, özv. Rubleczky Gé- zánétól férje néhány alkotását, Bukovszky Ferenc professzortól Elefánt Mihály énekszerző és Melczer Gyula volt acsai lelkész festményét. Sztankovics Károly- nétól és dr. Tóth Gézánétól az Okolicsányi. Vladár és Moravcsik családok jeles egyházi szerepet játszó tagjainak a képeit, Zelen- ka Sarolta ny. tanárnőtől Zelenka Pál püspök és Zelenka Lajos egyházkerületi felügyelő díszaibu- mát, Söveges Gábornétól egy 1817-es Luther-érmét, Rajnay Vilmostól 1848-as Kossuth-ban- k ót, Kemény Lászlótól egy 19. századi hímzett németnyelvű há- ziáldásf, Sztojanovics Sándomé- tól egE 1917-es reformációi emlékérmet, Witauschek Gyuláné Czékus Iréntől Mária Dorottya nádorné barokk üveg emléktárgyát. Dax Emilnétől a magyar Luther-serleggel kapcsolatos' képeket kaptunk, amelyeket az adományozóknak ezúton is hálásan nyugtázunk. Az időközben elhunyt Hézer Béla egykori gyülekezeti felügyelő és felesége, valamint rokonuk, dr. Balás Ambrus ügyvéd 13 műtárgyat, köztük szobrot,; kerámiát reliefet és festményt hagyott végrendeletileg egyházi múzeumunkra. Fabiny Tibor „A LELKÍGONDOZAS ELMÉLYÍTÉSE KÖZÖS TANULÁSSAL” Az Egyházak Világtanácsa és az NDK-beli Evangéliumi Egyházak Szövetsége szeptember 22— 28-ig Eisenachban konferenciát rendez a fenti témával. Egyházunk részéről részt vési a konferencián Csepregi Zsuzsanna lelkész! munkatárs.
