Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-08-21 / 34. szám

Emberségül!!: obinánja Augusztus 20-a a mindennapi kenyerünk megterméséért érzett tiszta Örömünket és államisá­gunk megszületésére való emlé­kezésünket is magába ölelve méltán vált az alkotmány ünne­pévé. ALKOTMÁNY ÜNNEPÉN ÚJ­RA ÉS ÚJRA ÖRÖMMEL MOND­JUK EL, hogy soha ilyen egyen­rangúan, egy család azonos ér­tékű tagjaiként nem élhettek a különböző gondolkodású, foglal­kozású, vallásé, korú és anya­nyelvű emberek ebben a hazá­ban, mint ahogyan a hősi fel­szabadítás és a munkásosztály győzedelmes forradalma nyomán az alkotmány szabályozta és biz­tosította az új, szocialista társa­dalom életfolyamatának rendjét. Büszkék vagyunk rá, hogy világ- viszonylatban megbecsülendő re­mekműként ötvözte egybe alkot­mányunk a közösségi és egyéni érdekeket. Örülünk annak, hogy népünk családjában mindenki szolgálhat mindenki javára és boldogulására. Az egyén legjobb tudása és képessége hozzáadása; val segítheti az egész nép ügyét és a társadalom közössége védő- leg veszi' körül, embersége ki­bontakoztatásában segíti és gon­doskodásával biztonságérzettel tölti el tagjait. AZ ALKOTMÁNYRA GON­DOLUNK MI, MAGYAR ÁL­LAMPOLGÁROK, amikor közös ügyeink intézésére felhatalma­zottan, a felelősségtől indíttatva, sorsunk igazgatásába beletanul­va tesszük meg javaslatainkat, mondjuk ki értékeléseinket a szövetségi politika gyakorló te­rületén, a Hazafias Népfrontban, meg a többi társadalmi szerv együttlétein, vállalunk tudásunk és képességünk szerint köszönet­re se váró szolgálatokat falunk, kerületünk, városunk, országunk közös otthonáért vagy nemzeti múltunk értékeinek megtartá­sáért. Együtt fogalmazzuk a mondanivalót és együtt tesszük a tennivalót az egész emberiség számára megépítendő igazságos, oékés világért. MI EVANGÉLIKUSOK a töb­bi protestáns és kisebb vallási és egyházi közösséghez tartozó test­véreinkkel együtt azt is mindig számbavesszük, hogy az alkot­mányban biztosított lelkiismereti és vallásszabadság nemcsak ki­szabadított bennünket a történel­mi időkben szorongató másod- rendűségi helyzetünkből, ^ és nemcsak feloldott attól a kény- szerűségtől, hogy embereket meggyőződésük ellenére tereljünk az egyház karámjaiba, hanem hozzásegített, hogy magunkra ta­lálva elhívásunk és küldetésünk rendje szerint alakítsuk ki élet­folytatásunkat. S ebből folyólag szívesen és sokszorosan megbe­csültén veszünk részt társadal­munk közös ügyeiben is. SOK NYELV ZÚGÁSÁT CSENDESRE ZSONGlTVA HOZ­kal és édes anyanyelvűnk tudós ápolóival. Egész népünk bizal­mát bíró államférfiaink már Belgrádra készülnek. MI MINDANNYIAN, AKIK AZ ALKOTMÁNY • VÉDELMÉBEN ÉS JOGÁN PIHENÜNK ÉS DOL­GOZUNK szabad polgárokként saját erőnkkel romok és nyomor­tanyák helyére együtt épített ott­honokban, rohamosan moderni­ZA BE A MELEG AUGUSZTUS ELEJI SZELLŐ az ablakon át, ahogy e sorokat írom, Budapest utcáin külföldi turisták sokasága tolong, forintok milliói ömlenek a nyárvégi vásár pultjaira, gép­kocsi konvojok áradnak az or­szágutakon, szerkesztőségünk munkatársai, barátaink, az álla­mi nyomda dolgozói javarészt a Balatonnál, a Dunánál, a Mát­rában üdülnek (mert a pihenés is alkotmányos jog). Püspök-el­nökünk és egy munkatársunk ezt a napot is együtt-töltik az anya­nyelvi konferenciára hazatért külföldre szakadt honfitársaink­zálódó. emberséges munkahelye­ken, közösen fenntartott üdülők­ben, mind együtt fogjuk ünne pelni augusztus 20-át, az alkot­mány ünnepét. Szívesen hívjuk ünnepi asztalunkhoz a hazánk szépségeivel és népünk szorgal­mából született eredményeinkkel ismerkedő, itt tartózkodó vendé­geinket. S nem titkoljuk, hogy ilyen ünnepet, de ilyen, újabb jó eredményekre biztató hétközna­pokat — s ezért ilyen alkot­mányt is kívánunk minden or­szágnak, minden népnek. Mezősi György Gyenge Imréné után Istentiszteletek a Balaton mellett Balatonakali evangélikus templom: augusztus 28-án de. fél 10. Ba­latonalmádi evangélikus templom (Bajcsy-Zsilinszky u. 25.): minden va­sárnap du. 4. Balatonboglár reformá­tus imaház: a hónap első és harmadik vasárnapján de. 9. Balatonfenyves re­formátus imaház:' a hónap első es harmadik vasárnapján du. fél 3. Ba- lstonfüred református templom: min- den vasárnap de. 8. Balatonfűzfő re­formátus templom (József Attila u.) : a hónap első és harmadik vasárnapján du. 6. Balatonkenese református tem­plom: a hónap utolsó vasárnapján du. з. Balatonlelle református imaház: a hónap első és harmadik vasárnapján de. fél 11. Balatonszárszó evangélikus üdülő (Jókai u. 41.): minden vasárnap de. 10. és református templom: a hó­nap második és negyedik vasárnapján de. 10. Balatonszemes evangélikus imaház (Fő u. 32.): a hónap második és negyedik vasárnapján de. fél 9. Bala­tonszepezd augusztus 21-én du. 2. Ba­laton világos Drenyovszky villa (Zrínyi и. 36.): augusztusban minden vasárnap du. 3. Fonyód protestáns templom: a hónap első és harmadik vasárnapján du. fél 2. Gyenesdiás evangélikus sze­retetotthon (Béke u. 57.): minden va­sárnap de. 3 0. Keszthely evangélikus templom (Deák Ferenc u. 18.): minden vasárnap de. 10. Kőröshegy református templom: a hónap második vasárnap­ján du. 1. Kővágóörs evangélikus templom: augusztus 21-én de. 11., au­gusztus 28-án du. 3. Révfülöp evan­gélikus templom: augusztus 21-én de. 10. Siófok (Fő u. 93.): minden va­sárnap de. 11. Sümeg protestáns tem­plom (Széhenyi u.): a hónap negyedik vasárnapján du. fél 4. Tapolca pro­testáns templom (Darányi u. 133.): a hónap második vasárnapján du." 4., a hónap negyedik vasárnapján de. 10. Zamárdi evangélikus imaház (Aradi u. és IV. köz sarok): a hónap második és negyedik vasárnapján de. fél 12. Zánka evangélikus imaház: a hónap első és harmadik vasárnapján de. 11. HA KÉRDENÉL Ha kérdenél ma Jézus engem, miként a koldust egykoron: mit cselekedjem én veled? — Uram, a szívem mit válaszoljon? Kiáltsak, mint amaz? — Cselekedd, hogy lássam mind, mit alkottál! Ó, hányszor fölsírt szívemben a föld, a rég nem látott táj! Tedd azt, hogy láthassak virágot; tavasz formálta színcsodát! Kalászt, aranyhullámban ringót, melyen halk szellő suhan át! Mily szép lehet a hótakarta csúcs, ahogy ráborul az alkony. Uram, még nem csodálhattam soha az ezerszínt játszó Balatont! Hogyan halad a Hold hajója az égnek végtelen taván? Csillag, szivárvány nem szikráznak retinám sápadt ablakán. Szeretnék látni tarka lepkét, a nyárnak élő ékszerét. Látnom, 6 csak egyszer lehetne az unokám tiszta kék szemét! Tedd ezt! — de mégse... Nincs mit kérnem. — Mit érne minden földi fény, ha nem láthatnám azt az egyet: helyem az Isten hű szívén! — Ha kérdenél ma Jézus engem, miként a koldust egykoron: Mit cselekedjem én veled? — Felelem boldog-ujjongón: Tedd csak, hogy lássam mindig azt, mit megláttattál igy is velem: Örök nagy voltod, fényességed, Megtartóm, áldott kegyelem! (GYENGE IMRÉNÉ vak asszony volt. Győrött élt. A megyei vakok szövetségének is vezetője volt. A verset BÖDECS BARNABÁS dol­gozta át.) Tovább Európáért ÖRÖMMEL EMLÉKEZÜNK HELSINKIRE, BIZALOMMAL TE­KINTÜNK BELGRAD ELÉ, mi evangélikus keresztyének is, a hel­sinki záróokmány kétéves évfordulója után néhány nappal. Ez a két év bizonyította, hogy részleteket ki nem ragadva a maga egé­szében szabad és kell kezelni ezt, a földrészünk életére oly nagy jelentőségű okmányt. Oszthatatlansága azt jelenti, hogy valameny- nyi mondata egységes egészet alkot, amelyből nem emelhető ki egyetlen megállapítás sem a többi szakasz károsodása nélkül. Az ún. „humanitárius szakasz” például, más néven a „harmadik ko­sár” tartalma értelmét veszíti a politikai és katonai összefüggések nélkül. Talán éppen ez az oszthatalanság legfontosabb diplomáciai értéke, hiszen így szűnik meg annak lehetősége, hogy egy.k vagy másik állam, vagy államcsoport egyoldalú előnyökhöz jusson és ép­pen ezért a különböző típusú államok veszteség nélkül dolgozhat­nak tovább közösen a vállalt kötelezettségek teljesítésén. Azoknak van igazuk, akik a második világháború utáni diplomácia csúcseredményé­nek tartják a helsinki záróokmányt, mint korunk bonyolult történelmi eseményei között megszületett világos és építő jellegű dokumentumot, amely az "európai népek és ezzel együtt a világ népeinek javát szol­gálja. JÓL EMLÉKEZÜNK, HOGY AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLETRŐL HAZATÉRVE Kádár Já­nos, a Magyar Televíziónak adott nyilatkozatában a következőket mondta: „Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tör­ténelmi jelentőségű sokféle szempontból. Történelmi jelentőségű, mert a napóleoni háborúk befejezését követő 1815-ös bécsi értekez­let óta az európai országok képviselői így még nem találkoztak. Történelmi jelentőségű azért is, mert a második világháború után a szocializmus világrendszerré vált; azóta Európa országai két kü­lönböző társadalmi rendszerhez, a szocialista, illetve a kapitalista rendszerhez tartoznak. Történelmi jelentőségű, hogy a második vi­lágháborút követő időszakban most először -találkoztak egész Euró­pa népeinek képviselői. Nagy jelentőségűnek tartom a tanácskozást azért is, mert megnevezése és valódi tartalma szerint az európai biztonság és együttműködés értekezlete volt.” A MEGÁLLAPODÁSOK KULCSA AZ EURÓPAI REALITÁSOK ELFOGADÁSA. Ez a valósághű gondoskodás minden résztvevőt ar­ra kötelezett, hogy a maga részéről együttműködési készségét ünne­pélyesen kifejezze. Helsinkiben 1975-ben nem titkolták, hogy van­nak ideológiai és társadalmi különbségek Európában. Mégis vég­eredményben szót értettek és megállapodtak azokban a tenniva­lókban, amelyeket az európai béke és biztonság érdekében meg kell tenni, hogy az államok hasznosan együttműködjenek a jövő­ben népeik javára. Nem mosódtak el az ideológiai és társadalmi rendszerekben fennálló különbségek és mégis összhangban, a na­gyobb cél: az enyhülés szolgálatába tudtak állítani mindent. Mint ismeretes nem volt könnyű az út Helsinkiig. Sokféle vész­jóslat hangzott el az enyhülési politika zsákutcájáról, zátonyról, a konferencia csődjéről, mégis a józan ész és a felelősség diadalmas­kodott: megszületett a helsinki záróokmány. Helsinki után is vol­tak, akik kisebbíteni akarták Helsinki értékét, szerették volna a megállapodást egyoldalúan értékelni és megkísérelték a megma­radt ideológiai és társadalmi különbségeket politikai ellentétekké kovácsolni. Helsinkit hatévi állhatatos munka előzte meg az euró­pai diplomáciában. S azóta is azoknak lett igazuk, akik minden nehézség ellenére azért küzdöttek, hogy e2éú -a sokat szenvedett földrészen megszilárduljon a béke, folytatódjék az enyhülés. A szo­cialista országok, köztük hazánk, ebben 'az iráfiyban fáradoztak. MA, AMIKOR EZEKET A SOROKAT ÍROM jelentette be a rádió, hogy megszületett Belgrádban a megállapodás az előkészítő tanácskozáson az őszi belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó időpontjára és tartalmára nézve. Ügy döntöttek, hogy az őszi -találkozó október 4-én kezdődik a belgrádi kongresszusi palotában. Megállapodtak abban is, hogy a találkozó fejezze be ez év december 22-ig munkáját. A helsinki záróokmány utolsó szakasza 2/a. §-a szerint az őszi találkozó tartalma a követ­kező: „a találkozón beható eszmecserét folytatnak majd mind a zá­róokmány rendelkezéseinek megvalósításáról és az értekezlet által meghatározott feladatok végrehajtásáról, mind a kölcsönös kapcso­latok javításáról az európai biztonság megszilárdításáról és az együttműködés fejlesztéséről, továbbá az enyhülés folyamatának jövőjéről.” Ezt a célkitűzést most idézték és ez reménységgel tölt el csakúgy, mint az az egyetértés, amely megmutatkozott a jövőbeli tervek kapcsán, nevezetesen, hogy megállapodnak az őszi találko­zás befejezése előtt a következő, belgrádi típusú találkozó idejében és színhelyében. Az ilyen bejelentések erősítik bizalmunkat, hogy az enyhülés folytatódik. MI, KERESZTYÉN HIVŐ EMBEREK NEM HIVŐ EMBEREK­KEL EGYÜTT őszintén reménykedünk abban, hogy az együttmun- kálkodás folytatódik, tudva, amit a helsinki záróokmány így fejez ki; „az európai béke és biztonság szorosan összefügg az egész világ békéjével és biztonságával... mindegyikünknek hozzá kell járul­nia a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához és vala­mennyi nép alapvető jogainak, gazdasági, társadalmi haladásának és boldogulásának előmozdításához”. A DAR ES SALAAM-I VILÁGGYÜLÉSEN a finn egyház javas­latot terjesztett be az európai biztonsági és együttműködési érte­kezlettel kapcsolatban a Lutheránus Világszövetséghez és a tagegy­házakhoz. Ezt a haladást és enyhülést szolgáló felhívást mi is he­lyeselni tudjuk, hiszen ez az ügy a mi szívügyünk is. Enyhülésért: a népek békéjéért, milliók biztonságáért dolgozunk és imádkozunk mi is. így emlékezünk örömmel most Helsinki, 1975-re és nézünk előre reménységgel Belgrád, 1977-re. Hafenscher Károly VALLÄSSZABADSÄGOT követelnek A SPANYOL EVANGÉLIKUSOK AZ ÚJSÁGÍRÓK HELYZETE DÉL-AMERIKABAN Az Amerikai Államok Szerve­zetének közgyűlése számára az ottani újságírók szervezete be­nyújtotta az újságírók helyzeté­ről szóló jelentését. Ebben leír­ják, hogy Argentína, Bolívia, Chile, és Uruguay újságírói kö­zül 103 ül börtönben, 374-et pe­dig száműzetésre ítéltek. Guate­mala, El Salvador, Nicaragua és Haiti újságírói, közöttük az egy­házi lapok munkatársai is, ál­lami ellenőrzés mellett dolgoz­nak. Paraguayban és Brazíliá­ban is cenzúrázzák a lapok je­lentéseit és eljárnak a helyzetet kritizálok ellen, (epd) FEGYVEREK HELYETT TRAKTOROKAT KELL GYÁRTANI! A „Linzi Egyházi Űjság” a munkások véleményére támasz­kodva emelte föl szavát Auszt­ria fegyverkereskedelme ellen. A Steyr-Daimler-Pueh-cégnek pán­célosok helyett inkább traktoro­kat kellene gyártania, az ilyen i munkát szívesebben csinálják a ■ munkások is. Korábban a lapot ■ hasonló cikkeiért a cég elmarasz­talta, és arra kérte, hogy foglal­. kozzon inkább vallásos és erköl- i esi kérdésekkel. (Junge Kirche) Augusztus elején Alicantében tartotta zsinatát a Spanyol Evan­gélikus Egyház. Levelet intéztek a királyhoz és ebben a kis szór­ványegyház teljes vallásszabad­ságot és a római katolikus egy­ház államvallás-jellegének meg­szüntetését kérte, a politikai el ítéltek számára pedig haladékta lan és teljes amnesztiát lát szűk ségesnek az ország népe megbé kélése érdekében. A zsinat Da niel Vidal lelkészt választotta cl nőknek, (lwi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom