Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-08-07 / 32. szám

Alii VASÁRNAP IGÉJE

Másoké — mindenkié

Jn 15, 1—5.

Ha nagy leszek, a magamé leszek — gondolja a gyermek. Csak hosszú évek múlva tudatosodik benne, hogy mit jelent a gyermek szamára a szülői ház segítsége, támogatása, a családi otthon melege, az iskola nevelése. Egyedül, magányosan nem ment volna. Közösségben nőtt fel.

TERMÉST. TERMELÉST SEM LEHET ELKÉPZELNI A KÖZÖSSÉG EREJE. ÖSSZEí OGÁSA NÉLKÜL. Gyári munkás a paraszt kezét keresi és fordítva. A bányász az országnak termel, az autóbusz vezetőjének kezében sokak élete. Folytathatnánk a sort, hogyan fonódnak egymásba a láncszemek, hogyan kapcsolódik egy-egy munkafolyamat a másikhoz. Igen. Az emberi élet nem magányos. Közösségi élet.

A keresztyén ember életét sem lehet elképzelni a Jézus Krisztussal való közösség nélkül.

EZ A KÖZÖSSÉG A KERESZTSEGGEL KEZDŐDIK. INDUL EL. Kezdet, melynek folytatása kell legyen. Elindulás egy életre szülő utón. Tovább kell haladni. E közösségben megmaradni. Hogyan lehetséges a megmaradás? A taníthatóság, a tanítvánnyá levés által.

A keresztséggel elkezdődött a keresztyén élet. Ki mondaná, hogy kész. befejezett, tökéletes? Szüksége van a továbbhaladásra, fejlődésre. növekedésre. Erre szolgál az ige és az úrvacsora.

A SZÖLÖÜLTETÉS CÉLJA A GYÜMÖLCSTERMES. A nem termo vesszőt lemetszik. A termőt tisztogatják, metszik, hogy még több teremjen. Amit lemetszettek, az egyszer s mindenkorra lekerült a tőkéről. Amit újra metszenek, az a tőkén van. terem. A tanítványnak szól az ige. Törvény és evangélium. Tükör elé állítja. bűnt kiált. Krisztushoz vezet. Felment és felemel, bátorít, biztat, örömmel tölt el. A tanítvány bünbocsánatból él. Részesedül Jézus Krisztus testében és vérében. Komoly önvizsgálat után újul hite abban a közösségben, mely számára a bűnbocsánaton túl új életet és üdvösséget is jelent. Ez a megmaradás útja. Mint a vesszőkbe a szolotoké nedve, ereje, úgy árad a keresztyén emberbe Jézus Krisztus élete.

Szőlő, más kultúrnövények és fák egyek abban, hogy a gyümölcs, a termés nem a maguké, hanem másoké, végső sorban az embereké. Részesedik a gazda, az ország, sőt sokszor távoli országok népe is. Ez természetes.

EZ A JÉZUS KRISZTUSSAL VALÓ KÖZÖSSÉG EREDMÉNYE IS. A Vele való közösségben az elkezdett jó munkát, véghez viszi. Akiket elhívott, azokat meg is igazítja és el is igazítja. A Vele való közösségben az Űr maga termi a szolgaló élet gyümölcseit. A jézust életéét. Nem önmagának, hanem másoknak, mindenkinek.

A TANÍTVÁNY AZ ÉLŐ ÚR SZOLGÁLATÁBAN ÁLL. Szolgál, hogy a békés munka nyomán teremjenek a fák. a Szőlők is; hogy a gyümölcsöket egy nagy asztalnál együtt fogyassza a sok színű, falu, nyelvű, va'läsv. ember: hagy a világban mindenki emberhez méltó életet élhessen. .

Fabry István

IMADKOZZUIVK!

Atyánk, köszön,jük azokat a közössegeket, melynek tagjai vagyunk családban, egyházban, hazában, az, emberiségben, Élő Űrünk, tartsd meg bűnös, gyarló életünket kegyelmi eszközeid által a Veled való közösségben, hogy szolgáljon az mások, minden embertársunk javára. Ámen.

— LUTHER-kabátot szakszerűen készít Dóczi Zoltán szabómester. 1061 Budapest, VI.. Majakovszij u. 6. .

— HAJtANGÖNTÉST, javítást, szolgáltatást, le- és felszerelést, vasállvá- ■nyok és könnyühúzású koronák készítését, átalakítását vállalja ..Slezák László aranykoszorús harangöntő utóda és fia”. Gombos Lajos harangöntö mester. 3162 Örbottyán, Pí. 2.

— ALBÉRLETI szoba szolid diákfiúnak Budapesten, a Kálvin tér közelében kiadó. Cím a kiadóhivatalban.

— SASHEGY alján levő Lakásunkba félnapos elfoglaltságra főzni szerető és óreget kedvelő segítséget keresek. Telefon : 369-112. Este 6—7 óra között.

Istentiszteleti remi

Budapesten, 1977. augusztus' 7-én

Deák tér de. 9. (úrv.) Gáncs Péter, de. 11. (úrv.) Harmati Béla. du. 6. Harmati Béla. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán du. 6. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv.) Szirmai Zoltán. Üllői úl 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cse- lovszkv Ferenc^ de. 12. (magyar). Tlialy Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.). Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.). Zugló de-. 11. (úrv.) Matúz Pál. Rákosfalva de. 8. Matúz Pál. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Matúz Pál. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágú Gyula. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Virágú Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Scúreiner Vilmos. Rákospalota MÁV-telep de. 8. Scúreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bodrog Miklós Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. IMátvásföld de. fél 11. Cinkota de fél 11. du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Rákosliegy de. 9. Ferenczv Zoltán. Rákosliget de. 10. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa László.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós, de. fél 11. (német), de 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. ifj. Foltin Brúnó. Torockó tér de. fél 9. ifi. Foltin Brúnó. Óbuda de. 9. Görög Tibor. de. 10. (úrv.) Görög Tibor XII., Tartsav Vilmos u. 11. de. 9. Csengődy László, de. ll. Csengődv László, du. fél 7 Takács József. Pesthidogkút de. fél 11. Takács József. Mod őri. u. 6. de. 10. Lehel László. Kelenföld de. 8. Missura Tibor. de. ll. (úrv.) Bencze Imre. du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9 Kelenvölgy de. 9. Budafok de. ll Missura Tibor. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11.

— Szentháromság után a 9. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: 1 Kor 10. 1—13: az igehirdetés alapigéje: .In 15. 1—5.

— KÁLMÁNHÁZA. ötvenéves lelkészi .jubileumát ünnepelte július 10-én dr. Szikszay Zoltán ny. lelkész a kálmánházi templomban. ahol közel tíz évi szolgálat után el is búcsúzott a gyülekezettől hálaadó istentisztelet kereteben. A kálmánházi és nyíregyházi gyülekezet és hívek nevében Sza- iay Tamás nyíregyházi lelkész köszöntötte a jubiláló lelkészt.

— HALÄLOZÄS. Maróti Mihály, a pilisi gyülekezel képviselő-testületének tagja és számvevő- székének elnöke, a Pest megyei Egyházmegye több éven át volt presbitere, lapunknak évtizedeken át hűséges előfizetője és olvaso.ia életének 57. évében július 10-én váratlanul elhunyt. Július 14-én nagy részvéttel temették el a pilisi vasút melletti evangélikus temetőben Keveházi László esperes és Tóth Károly lelkész szolgálatával. Az elhunytban Maróti János acsai lelkész testvéröcsét gyászolja.

...... az oda felvalókat keressétek,

ah

ol a Krisztus van...”

„Vigyázzatok tehát gondosan, hogyan jártok, nem mint a balgák, hanem mint a bölcsek." (Ef 5. 15).

VASÁRNAP. — „örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek!" (Fii 4, 4 — Zsolt 48, 15 — Lk Ifi. 1—9 — Zsolt 54) Az önmagunkra figyelés gondjai közt irreális Pál felszólítása. Jézusra figyelve azonban életünk alapelemévé, jellemzőjévé váiik. Jézusban az egész világot, s benne minden embert Isten ajándékának ismerjük meg, akiknek és akikkel együtt örülhetünk szerető egymás mellett állásban.

HÉTFŐ. — „Sok népem van ebben a városban. Pál ott maradt egy évig és hat hónapig és tanította közöttük az Isten ige.iét" (ApCsel 18. 40—11 — Ézs 56, 8 — Préd 9. 13—18 — ApCsel 24.

1—21). Hitünk, szeretetünk, szolgálatunk hamar megtorpan akadályokat látva, s menekülni próbálunk ilyenkor a „világból’ . De elhívásunk elől nem lehet megszökni. Isten ma is visszaküld minket a falunk, városunk nepe közé. mert nekünk is ott. közöltük kel! életünkkel hirdetni Isten sze- retetét,.hűségét a magunk szerete- te, hűsége által.

KEDD. — „Az Isten nem haragra rendelt minket, hanem, hogy elnyerjük az üdvösséget a mi Urunk Jézus Krisztus által" (1 Thessz 5, 9 — Ézs 12, 1 — Péid 16, 1—9 — ApCsel 24. 22—27). Életünk célja: az üdvösség. Meg kell tanulnunk, hogy életünkre e cél felöl tekintsünk. Ez pedig azt jelenti. hogy mostani életünk minden pillanatában, kis és nagy ósz- s/efüggésében egyaránt Isten akaratát, szeretetét és békességét ked megélnünk. Mert ez a rendeltetésünk.

SZERDA. — „Örüljetek, hogy hevetek fel van írva a mennyben" (Lk 10. 20 — Péld 10. 7 — 1 Pl 3, 1—6 — ApCsel 25, 1—12). Soha nem vagyunk elfelejtettek: számon tart minket az Isten. De úgy is, mint az Ö munkatársait. S ez felelősséget jelent az Ö szeretettnek hordozásában a világért és az emberért. így hát legyen örömünk a felelős szolgálatunk hajtóerejévé.

CSÜTÖRTÖK. — „Ráigazitja lábunkat a békesség útjára.” (Lk 1, 79 — 1 Kir 3, 16—28 — 2 Móz 33. 13 — ApCsel 25, 13—27). Ha magunkra nézünk csak, szembe kerülünk másokkal. Isten viszont egymáshoz vezet minket szereidben, békességben, békében. Mert ez a rendeltetésünk, s ugyanakkor a boldogságunk és boldogulásunk egyetlen lehetősége is.

PÉNTEK. — „Senki meg ne tévesszen benneteket üres beszédével, hiszen éppen ezekért sújtja Isten haragja az engedellenseg fiait" (Ef 5. 6 — Ézs 47, 13—la — Mt 10, 16—23 — ApCsel 26, 1—23). Isten az élet szolgálatára adta a beszédet, a magvas szót, amire mint felelős szolgálati lehetőségre és eszKözre kell tekintenünk. Azt akarja, hogy így mérlegeljük a hozzánk érkező, de az általunk kimondott szót is.

SZOMBAT. — „Még dicsekszünk is az Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által, aki átlal már most elnyertük a megbékélést” (Rm 5, 11 — Ézs 50. 9 — Lk 16,

10—23 — ApCsel 26, 24—32). A sikerült, tartalmas, boldog élet lényege nem a diplomatikus élet- müvészet. hanem a következetesség, mely a szó és tett. az elv és a gyakorlat teljes fedését valósítja meg. Isten gyermekeiként a békesség és a béke munkálására hivattunk el. Merjük vállalni ennek következményeit életünk minden területén. megvalósítva azokat ember, család, társadalom és világméretekben egyaránt a magunk helyén, a magunk lehetőségei közt. |fj. Foltin Brúnó

NÉGYSZÁZÖTVEN ÉVES A MARBURGI EGYETEM

Luther Márton javaslatára alapította 1527-ben Fülöp hesseni tartománygróf az első protestáns egyetemet Marburgban (NSZK). Számos ünnepi rendezvénnyel, tudományos ülések tartásával és díjak odaítélésével emlékeztek meg az egyetem alapításáról, (epd)

evangélikus elet

A Magyarországi Evangélikus Egyház ■Sajtóosztályának lapja

Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel:

Mezősi György Felelős kiadó:

Harkányi László Szerkesztőség es kiadóhivatal: 1088 Budapest vm., Puskin u. 12. Telefon: 142-074

Csekkszámlaszán: 516—20 412—Vili Előfizetési ár: egv évre 120,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25211 ISSN 0133—<1302

@

77.2142

Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

Hűli — a jelen ős jövő szolgálatában

ADY EMLÉKMÚZEUM nyilt meg nemrégiben a főváros szivében. A szülőház után ez volt a költő életében az egyetlen saját otthona. Itt lakott feleségével, Csinszkával, elete végén, mindössze ötnegyed évig. A Veres Pálné utca 4—6. alatti ház első emeletén a lakás három szobáját a régi formában állította helyre és az egykori bútorokkal rendezte be mai gazdája, a Petőfi Irodalmi Múzeum. A korabeli vallomások és fényképek alapján sikerült szinte hiánytalanul összeállítani a lakás eredetijei. Két szobára Csinszka ízlése nyomja rá bélyegét: antik bútorok, domináló kék szín, választékos, kissé túl finom és hideg, legalábbis nekünk.

Ady szobája azonban megrendítő a maga egyszerűségével és az akkor már nagybeteg költő emlékezetével. Könyvespolc, íróasztal, dívány és egy szép. régi diófaágy. amelyen már napközben is sokat feküdt. Utolsó évének versei inkább itt születtek, mint az íróasztalnál. Az ágy mellett kis asztalka, az egykorú tárgyakkal. Csak az odatett Biblia nem a régi. de jelzi minden látogatónak, hogy ez az a könyv, amelyet mindenüvé magával vitt és forgatott utolsó hónapjaiig.

A hajdani konyhát és személyzeti szobát kiállító helyiséggé alakították át. A dokumentumok főleg — hiszen 1917 őszén költözött ide —, a háború borzalma ellen harcoló költőt idézik. Az életrajzát összefoglaló diaképvetítést hangszöveg kíséri. Kár. hogy némelyik kép csak Ady élete közelebbi ismerőinek érthető. A helyszínen potom öt forintért 16 nagyalakú

fényképet lehet venni. Az utolsó évekből valók, verskéziratról, az egykori lakásról, Adyékról; köztük a Babitsnak dedikált fénykép, amelyen a két költő meghitt közelségben egy könyv fölé hajol. Idehaza forgatom őket, nézek nagy gyötrött szemébe és a végtelenül nyugodt, kisimult halotti arcra. Belső találkozás ez Ady Endrével.

A MODERN FINN ÉPÍTÉSZETRŐL

jelent meg a múlt év végén Nagy Elemér könyve. Az író Ybl-díjas építész, a Magyar Építőművészet folyóirat főszerkesztője, mellesleg egyházunk gyülekezeti építkezéseket jóváhagyó bizottságának tagja. Fiatal korától ismerem, mégis meglepetést tartogatott számomra Írása. Lírai módon, szinte költői prózában vallomást ír bevezetés helyett. Egy névtelen finn tó mellett, elhagyatott faházban, amelyet nyers gerendákból róttak össze, hosszú alkonyotokon tűnődött el a finn építészet dolgain, s ebből született meg a gyönyörű könyv, sok épületfényképpel, nem csupán szakemberek számára érthetően.

A kis testvérnép a múltból kinövő építészetével élen jár századunkban. Ámulva nézem merész vonalú, lenyűgöző templomaikat. Akár sajátosan egyedi, akár típus lakóházaik egyaránt hívogatnak, jó lenne ilyenben élni. A szemnek is kellemes modernség mellett a legmélyebb benyomást a finn építészetnek az adott térbe, a tájba,

a természetbe való belesimulása adja. Pedigr ahogyan nézem, a tavakon és erdőkön kívül nincs olt rendkívüli táji szépség. De néhány fenyőre nyitott ablakfal, vagy pár fa közé ékelt ház, sőt kopár vörös gránitsziklákon emelkedő fehér vagy fémes épület is lenyűgözően sugározza a környezet és az építészet belső egyseget. Nem lehetne a mi magyar tájainkat is jobban belevonni az óriási ütemű kis és nagy építkezéseinkbe?! Egy tóparti szauna igénytelen típusépítménye a szépség felejthetelen látványát adja azzal, hogy belső terét két üvegfal nyitja meg a víz, a nádas, távoli kis szigetek felé. (Figyelemre méltó a szerző napokban megjelent kisebb, szép fényképfelvételes könyve is Dánia régi és új építészetéről.)

KLANICZAY TIBOR Hagyományok

ébresztése is múlt évi könyv, de most hogy először írom a pótolhatatlan űrt hagyó írástudó művész, Szalatnai Rezső helyett a kulturális figyelőnket — nem tehetem félre a megelőző hónapok nagy irodalmi, történeti és evangélikus élményét. A legutolsó jelző meglepetést okozhat, hiszen a tanulmánykötet szerzője jeles marxista. irodalomtudósunk. Egyik tanulmánya a reformáció szerepéről szól az anyanyelvű irodalmak fejlődésében. Záró következtetése ez: „A reformáció, pontosabban annak lutheri iránya tehát az irodalmak egy részét elindította a fejlődés útján, egy másik csoportját pedig hozzásegítette a humanizmus és reneszánsz vívmányait értékesíteni tudó nemzeti irodalom megteremtéséhez.” Amit evangélikus tudatunk régtől fogva vallott, lám, itt egy felekezetileg is teljesen elfogulatlan világi tudós igazolta: „A reformáció ilyen hozzájárulásáról szólva, hangsúlyozottan a'lutheri reformációra kell gondolnunk. A reformáció egyes irányzatai közül ugyanis a lutherinek volt a legátfogóbb és legnagyobb hatású müvelődéspolitilcai koncepciója. Az egyházi rend művelődési mono- póliumánák megszüntetése, mint az egyház világi hatalma eltörlésének elengedhetetlen része, Luther programja volt elsősorban.”

Legalább ilyen hangsúllyal szeretném felhívni a figyelmet a kötet fő mondanivalójára, amelyet címével is kifejez: mai hazafiúságunkban a nemzeti hagyomány szerepére és jelentőségére. Az élére helyezett tanulmány: „Gondolatok a nemzeti hagyományról”, a „Mi ijs miért veszett Mohácsnál?”, „VI Csontváry-kérdés’” fogott meg engem legközelebbről. Teológusoknak külön tanulságos „A neoplatonizmus szépség- és szere lemf Hozó f iá ja a re- neszó/nsz irodalomban.” Egyháztörténészeinket meg érdekelheti „A ferencesek és domonkosok irodalmi tevékenysége az Anjou-korban”.

Hálásak lehetünk a szerzőnek, amit tanulhatunk tőle mind nemzeti, mind egyházi vonatkozásban. ,, .. .. ,

Veorcos Imre