Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-06-19 / 25. szám
Egyházi hetilapunk, csak úgy mint politikai napilapjaink, a rádió és a televízió is többször adott hírt a június 6—10. között Moszkvában tartott „Vallásos emberek a tartós békéért, a leszerelésért és a népek közötti igazságos kapcsolatokért” nevű világkonferenciáról. A tizenkilenc tagú magyar egyházi küldöttségben részt vett Káldy Zoltán püspök — aki az Előkészítő Bizottságnak is tagja volt — és Prőhle Károly professzor. Káldy Zoltán püspök június 9-én hazaérkezett Moszkvából, hogy másnap továbbmenjen a Lutheránus Világszövetség Dar es-Salaam-i Nagygyűlésére. Rövid itthon tartózkodása alatt a moszkvai világkonferenciával kapcsolatban tettünk fel néhány kérdést. — Megfelelt-e a várakozásnak a résztvevők száma? Nemcsak megfelelt, hanem azt felülmúlta. Az Előkészítő Bizottság 500 résztvevővel számolt. Ehelyett megközelítően 700-an jöttek el a világkonferenciára mind a hat világrészből. A résztvevőknek mintegy fele volt a különböző felekezetekhez tartozó keresztyén, a másik fele mohamedán. zsidó, buddhista, hinduista, sintoista és más kisebb vallási csoportokhoz tartozó hívők. A Konferencia rendezősége számára igen nagy örömet jelentett, hogy ilyen nagy érdeklődés mutatkozott minden oldalról. — Mi volt a benyomása Püspök úrnak a résztvevők aktivitásáról? Némileg meglepetésnek számított. hogy a mohamedánok és a buddhisták voltak a legaktívabbak. Nagyon sokszor kértek szót és fejtették ki álláspontjukat. Állandóan hivatkoztak a mohamedánok a Koránra, a buddhisták is a maguk tanítására és ezekből kiindulva szóltak arról, hogy a maguk részéről mennyire elkötelezettnek érzik magukat a béke világának felépítésében, a népek közötti igazságos kapcsolatok megvalósításában. — Volt-e olyan közös alap, amely összekapcsolta a keresztyéneket. a zsidókat, a mohamedánokat, a buddhistákat, a hinduistákat és másokat? Babakhanov taskenti mufti, a szovjetunióbeli mohamedánok vezetője előadásában szünet nélkül utalt azokra az elemekre, amelyek részben, vagy egészben közösek a különböző világvallásokban. Többek között említette, hogy a Talmud-ban ez olvasható: A világegyetemnek három alapon kell nyugodnia: az igazságon. a bizalmon és az emberek közötti békén. Buddha elsőrendű feladattá tette követői számára a „teljes békére való törekvést”. A Korán ugyancsak arról szól — többek között —, hogy az ember keresse u békét. Hasonló idézeteket lehet találni a hinduizmus szent könyvében, a „Védák- ban”. Általánosságban azt lehet mondani, hogy valamennyi vallásban nagyon lényeges fogalmak: a béke, az igazság, a szeretet. Más-más oldalról közelítik meg a vallások ezeket a fogalmakat, mégis közös az utánuk való vágy és értük való fáradozás. — Volt-e ami Püspök urat a vallások tanításának összehasonlítása során különösen is elgondolkodtatta? Több ilyen dolog volt, Mégis újra felfedeztem, hogy a keresz- tyénség, a zsidóság és a mohamedánizmus milyen erősen hangsúlyozza a földi élettel összefüggésben az Isten előtti felelősséget. Mind a három világvallás tud Isten ítéletéről és arról a napról, amikor Isten szántónkén a földi életben végzett cselekedeteket. — Szeretnénk valamit hallani az ünnepélyes megnyitóról. A megnyitó ülés sokáig emlékezetes marad. Moszkva egyik színházában volt: ez az alkalom, ahol helyet tudott kapni több mint hétszáz ember. A különböző vallások képviselői rendkívül színes képet nyújtottak, mert valamennyien a maguk sajátos öltözetében jelentek meg. Különösen is feltűntek a buddhisták, a sárga, narancssárga és a sárga szín különböző skáláját nyújtó öltözetükben. A mohamedánok sajátos kalapjukban és kabátjukban. Az indiai hinduknak is megvan a maguk öltözete. A különböző keresztyén felekezetek is színes képet mutattak saját öltözeteikkel : római katolikusok, ókatolikusok, ortodoxok, baltikumi evangélikusok, stb. Az elnökségben a tiszteletbeli védnökók foglaltak helyet, akik között ott láthattuk Pimen szovjetunióbeli, Maxim bulgáriai pátriárkát, továbbá dr. íjjas József kalocsai római katolikus érseket. Az elnöki tisztet Juvenali j szovjet- unióbeli metropolita látta el. Jelen volt Kurojedov, a szovjet- unióbeli Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. — Küldtek-e képviselőket a különböző egyházi világszervezetek erre a világgyűlésre? Örömünkre jelentősen voltak képviselve a különböző egyházi világszervezetek. Az Egyházak Világtanácsa Nemzetközi Ügyekkel Foglalkozó Bizottságát Dáh- len, a Bizottság elnöke és Ebbs a Bizottság titkára, az Európai Egyházak Konferenciáját Williams főtitkár, a Vatikánt Jean Larnaud. a Keresztyén Békekonferenciái dr. Bartha Tibor református püspök és Mochalsky NSZK-beli lelkész képviselték. A Vatikán képviselője átadta VI. Pál pápa köszöntését is. Az egyházi világszervezeteken kívül az ENSZ nevében elküldte köszöntését képviselőjén keresztül Waldheim főtitkár is. — Milyen előadások hangzottak el az első napi plenáris ülésen? Három előadást hallgattunk meg. Babakhanov mufti a főtémáról tartott előadást: ..A vallásos emberek a tartós békéért, 'a leszerelésért és a népek közötti igazságos kapcsolatokért”. Coor belga kanonok a leszerelésről, Paul Gregorios indiai mertopo- lita a nepek közötti -igazságos kapcsolatokról szólt. Mind a három előadás megragadó volt. Nagyon konkrétan mutattak rá a mai világ égető nagy kérdéseire, a leszerelés sürgősségére és a társadalmi igazságtalanságok megszüntetésének halaszthatatlanságára. Go or kanonok kimutatta, hogy ma a katonai kiadások négyszeresen felülmúlják azokat a kiadásokat, amelyeket az emberiség gyógyászati kutatásokra és az emberek gyógyítására fordít és mintegy négyszáz- ezer ember foglalkozik a világon katonai kutatásokkal. Gregorios metropolita pedig drámai hangon szólt a világban levő társadalmi igazságtalanságokról, arról, hogy egy szűk réteg élvezi a világ gazdagságának nagyobbik részét, ugyanakkor, amikor óriási tömegek még a létminimumot ■sem kapják meg és százmilliók éheznek. — Lényegében mi volt a célja ennek a világkonferenciának? Az, hogy a vallásos embereket mozgósítsa a békéért, a leszerelésért és a társadalmi igazságosságért való eddiginél nagyobb erőfeszítésekre. Köztudomású, hogy a különböző vallások mögött jelentős tömegek állnak és ezek gyakran nem elég aktívak ebben a munkában. Az is baj, hogy a különböző vallások hívei sokszor azt gondolják, hogy „csak a vallásos emberek” tudnák a békét megteremteni. A hívőknek szerte a világon fel kell ismerniük. hogy minden jóakaratú ember erőfeszítésére, éspedig közös erőfeszítésére van szükség ebben a munkában. — Napilapjaink is közölték, hogy Püspök úr is felszólalt a Világ gyűlésen. Szíveskedjék egy részletet Olvasóinkkal is ismertetni. Felszólalásomból idézek néhány részietet: „Közös erőfeszítésekre van szüség. A közös erőfeszítéshez viszont szükséges a közös alap, a közös szándék és a közös cél. A közös alapnál szeretnék utalni arra, hogy á keresztyének Szent Könyve szerint Pál apostol Athénben annak idején hivatkozott arra, hogy „Isten az egész emberiséget egy vérből teremtette”, majd egy másik helyen arról írt, hogy ..Isten a törvénynek a cselekedeteit beleírta minden ember szívébe.” Ez az a bázis. — a mi keresztyén hitünk szerint —. amelynek alapján együtt munkálkodhatnak keresztyének, zsidók, mohamedánok, buddhisták, hinduisták és nem-hivő emberek is. Hangsúlyozni szeretném, hogy a vallásos embereknek szerte a világon együtt' kell munkálkodniuk a békeszeretö és békét munkáló nem hivő emberekkel, mert a hivő emberek önmaguk nem képesek a béke világát felépíteni. Ügy tűnik nekem, hogy sok keresztyén és a különböző világvallások követői gyakran kivonják magukat a békéért, a leszerelésért és a társadalmi igazságosságért való harcból, mert azt hiszik, hogy untig elegendő, ha hirdetik az evangéliumot, vagy a saját egyházuk tanítását a békéről. és a szeretetről. Ezek a keresztyének és vallásos emberek tartózkodnak attól, hogy magukat „belevonják” a békemozgalmakba. vagy a politikai életbe, mert azt hiszik, hogy ezáltal' „tisztátalanokká” lesznek. Én azonban azt gondolom, hogy ezek a hivő emberek éppen azáltal lesznek „tisztátalanokká”. ha csak beszélnek, beszélnek és újra csak beszélnek a békéről, a leszerelésről, de ezenkívül nem tesznek érte semmit. így nincs hitele a beszédüknek sem. Tekintettel arra. hogy sok országban jelentős befolyásuk van a hívőknek a közvéleményre és a kormányokra, szükséges, hogy a hivő emberek kihasználják ezt a befolyásukat a béke és a leszerelés érdekében. Ezzel együtt a hivő embereknek napjainkban fel kell lépniük a megújuló hidegháború ellen, amely elsősorban a szocialista országok ellen irányul, mondván, „ezek az országok számoljanak el az emberi jogokról.” Helyesebb volna, ha azok a körök, amelyek a szocialista országoktól kérnek elszámolást az emberi jogokról, előbb saját országukban néznének körül és vizsgálnák meg, hogy náluk hogyan érvényesülnek azok a bizonyos emberi jogok. A hivő embereknek — keresztyéneknek és más világvallás képviselőinek — fáradozniuk kell a nemzetközi enyhülés továbbfejlesztéséért és azért, hogy megvalósuljanak azok az elvek, amelyeket a Helsinki Záróokmány tartalmaz. Nagyon reméljük, hogy a Belgrádban tartandó külügyminiszteri konferencia további fejlődést hoz ezen az úton. — Tudjuk, hogy Dr. Prőhle Károly professzor is felszólalt a moszkvai világkonferencián, Igen, Ö abban a bizottságban volt, amely a Népek közötti igazságos kapcsolatokat tárgyalta. Az Ö felszólalásából szükségesnek tartom idézni az alábbi részletet : Az igazságos békét munkálni a mi korunkban egyebek között egy új gazdasági világrend mun- kálását is jelenti. Mert a világpiac jelenlegi rendszere tartósítja a világot elnyomó és kizsákmányoló régi imperialista rendszert — ahogyan azt Gregorios metropolita előadása kifejtette. És ez a jelenlegi világgazdasági rendszer nemcsak igazságtalan, hanem ellenkezik Isten akaratával is. Az egyetlen alternatíva ennek az igazságtalan gazdasági világrendszernek a leküzdésére: új kapcsolatok kiépítése a népek között a szocializmus eszméi szerint a kölcsönös érdekek és a kölcsönös segélynyújtás elve alapján. Lehetséges, hogy hosz- szú és nehéz utat kell megtennünk eddig a célig: az új gazdasági világrend megvalósításáig, és áddig fenn kell tartanunk a békés egymás mellett élést és szélesítenünk kell az együttműködést a különböző rendszerek között minden nép jóléte érdekében. Mi, magyarországi keresztyének, pedig tapasztalatunk alapjan tanúskodhatunk arról, hogy a szocialista társadalom felépítése a legjobb út a gazdagok és szegények között tátongó szakadék megszüntetésére, ami nálunk is megvolt a szocialista forradalom előtt. Lehetséges, hogy kevés világi hatalmunk van a szocializmus eszméinek megíele- lő új gazdasági világrend felépítéséhez. De mi, vallásos emberek hozzájárulhatunk az igazság hatalmával és annak az igazságnak hirdetésével, hogy a szocializmus eszméinek megfelelő igazságos világgazdasági rend a népek között a tartós béke alapja. Mi befolyásolhatjuk a közvéleményt ebben az irányban és a közvélemény ma világhataiom. Ennek elmondására és támogatására mi, magyarországi keresztyének, elkötelezve érezzük magunkat Isten előtt az emberiség szeretete által, amelyet Jézus Krisztustól, a mi Urunktól tanultunk. — Köszönjük Püspök úrnak, hogy az itthon töltött néhány órában kész volt erre a beszélgetésre és megkérdezzük, és nagyon reméljük, hogy még további tájékoztatót kapnak Olvasóink a Világgyűlésen elhangzótI előadásokról. Kívánunk Püspök úrnak és a magyar egyházi delegációnak a sok fáradság mellett sok örömöl és szép eredményeket Dar cs- Salaamban. Nyugdíjas lelkészek, lelkészózvegyek és lelkészárvák megsegélyezését szolgálja a mai vasárnap affertóriuma. Évente egyszer fordul a Nyugdíjosztály kérő szóval a gyülekezetekhez, hogy egy vasárnap istentiszteleti perselypénzét erre a célra adják. Immár régi hagyomány, hogy a Szentháromság ünnepe utáni 2. vasárnapon, a Magyarországi Evangélikus Egyház minden templomozó gyülekezettől erre a célra kér adományt. A mai vasárnapon befolyt összeg a nyugdíjas lelkészek, lelkészözvegyek. lelkészárvák esetenkénti megsegítését szolgálja. A rendszeres nyugdíjakat úgyszintén a gyülekezetek fedezik a költségvetésükben felvett összeggel. Nyugdíjosztályunk igyekszik — elejéhez képest, anyagilag is segítségükre lenni azoknak a szolgálatban megöregedett lelkészeknek, akiknek betegség, kórházi ápolás, vagy valami más okok miatt rendkívüli kiadásokat kell vállalniok. Úgyszintén — a mai vasárnap perselypénzéből — tudunk temetési segélyeket is folyósítani. Kérjük Hittestvéreinket, hogy imádságaikban hordozzák a nyugdíjas lelkészek, lelkészözvegyek és lelkészárvák ügyét s ma az imádság mellett, anyagi lehetőségeik szerint adományukkal is támogassák az idős lelkészek és lelkészözvegyek gondját hordozó Nyugdíjosztályunkat. , Köszönjük áldozatukat! Szabó Gyula a Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye új esperese A Hajdú-Szabolcsi Evangélikus Egyházmegye Presbitériuma altai kirendelt szavazatbontó-bizottság június I-én Nyíregyházán tartott ülésén az elrendelt egyházmegyei elnökség-választással kapcsolatosan beérkezett szavazatokat felbontotta. A szavazatok minden gyülekezettől pontosan beérkeztek. Egyhangúlag: Szabó Gyula debreceni lelkészt esperessé, és Karády Pál debreceni másodfelügyelőt egyház- megyei felügyelővé megválasztották. Az egyházmegyei elnökséget beiktató egyházmegyei közgyűlés Debrecenben július 9-én, szombaton délután 4 órakor lesz. Az ünnepi szolgálatot D. Dr. Ottlyk Ernő püspök végzi. AZ EVT VILAGMISSZIÓ ÉS EVANGÉLIZACIÓ BIZOTTSÁG LÁTOGATÁSA A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa meghívására látogatást tett Magyarországon az Egyházak Világtánácsa Világmisszió és evarigélizáció Bizottságának a küldöttsége: dr. E. Castro professzor, a bizottság igazgatója és /. Bria professzor, a genfi iroda munkatársa. * A küldöttség találkozott és megbeszéléseket folytatott az ökumenikus Tanács elnökségével, valamint a tagegyházak vezetőivel. Útjuk során egyházi intézményeket és gyülekezeteket látogattak meg. Az ökumenikus Tanács elnökségével folytatott tárgyaláson evangélikus részről D. dr. Ottlyk Ernő püspök, dr. Vámos József teológiai tanár, ökumenikus titkár és Reuss András külügyi titkár vettek részt. Látogatást tett a küldöttség többek között az Evangélikus Teológiai Akadémián is, ahol előbb a tanári karral, majd a hallgatókkal folytattak beszélgetést. Ä látogatást záró kiértékelő tanácskozáson az evangélikus egyhazat D. dr. Káldy Zoltán püspök-elnök, D. dr, Ottlyk Ernő püspök és Reuss András külügyi titkár képviselték. „ n„ . .. Páratlan történeti és egyháztörténeti esemény Beszélgetés Káldv Zoltán püspökkel
