Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1976-04-04 / 14. szám
0 Közbenjárás 2 Móz 32, 30—32 Gyermekkori élményeink közül talán legfelejthetetleneb- bek azok a jelenetek, amikor rossz fát tettünk a tűzre és édesapa büntető haragjánál édesanya szelíd szeretettel közbenjárt: Ne légy már ilyen szigorú ahhoz a gyerekhez, bocsáss meg neki! Már gyermekkorunkban megtanultuk, hogy ilyen közbenjáró szeretet nélkül nagyon nehéz és keserves lenne az élet. Mai igénk is ilyen közbenjárót állít elénk Mózes személyében, de úgy, hogy közben rámutat az igazi közbenjárónkra, Jézus Krisztusra. A KÖZBENJÁRÁS MINDIG EGYÜTTÉRZŐ SZERETETTŐL FAKAD. Édesanyánk közbenjárásainál éreztük ezt igazán. Mózes is azért jár közben népéért, mert szereti azt, minden körülmények között egynek érzi magát vele. Bár nem ő követte el a bűnt, nem ő lett hűtlen az egy igaz Istenhez és nem ő keresett kézzel fogható isten-pótlékot, mégis úgy könyörög Istenhez népéért, hogy teljesen egynek tudja magát vele még a bűnben is. Aki valakivel egyszer közösséget vállalt, az tudja, hogy ez a kapcsolat nemcsak napfényes napokra érvényes, hanem a borongás, nehéz idők jöttén sem szűnik meg. Az evangéliumnak az a legnagyobb örömüzenete, hogy Jézus Krisztus ilyen életre- halálra szóló közösséget vállalt velünk. Azért lett emberré, azért öltötte fel testünket, hogy jóban, rosszban velünk lehessen, hogy közbenjárjon érdekünkben az Atyánál, hogy mindent megtegyen azért, hogy mi megelégedett, örvendező boldog emberek legyünk. A KÖZBENJÁRÓ A LEGNAGYOBB ÁLDOZATTÓL SEM RIAD VISSZA védence érdekében. Mózes így könyörög népéért: Bocsásd meg vétküket, mert ha nem, akkor törölj ki engem könyvedből, amelyet írtál. A legtöbb írásmagyarázó megegyezik abban, hogy itt Mózes felajánlja életét engesztelő áldozatul népéért. Isten ezt az áldozatot Mózestől nem fogadta el, de egyszülött Fiától, Jézus Krisztustól elfogadta. Jézus Krisztus akkor lett igazi közbenjárónkká, amikor értünk, helyettünk elszenvedte a kereszthalált. Gondoljuk csak el, hogy micsoda szeretet kellett ilyen nagy áldozat elvállalásához. Földi viszonylatban talán csak az édesanyai szeretet képes ilyen nagy áldozatra, meg azok a keresztyének, akik komolyan veszik és átélik, hogy Jézus Krisztus az ő bűneikért halt meg, hogy ők megszabadulhassanak a bűn büntetésétől. Mert ennek az áldozatos szeretetnek megbán az a tulajdonsága, hogy ahol megjelenik, ott mint láncreakció terjed tovább szívből szívbe, életből életbe. A KÖZBENJÁRÁSNAK NEM AZ A CÉLJA, HOGY FEDEZZE A BŰNT, hanem az, hogy megújítsa az embereket, s ezzel képessé tegye őket a szolgáló szeretetre. Mózes azért jár közbe népéért, mert tudja, hogy népének fontos küldetése van a világban, s ezt csak úgy tudja teljesíteni, ha bocsánatot és új életet nyer. Jézus Krisztus közbenjáró áldozatvállalásának is ez az egyetlen célja. A megbocsátás nem azt jelenti, hogy nem kell komolyan venni a bűnt, hanem azt, hogy komolyan kell venni az életet, a szolgálatot. A bűnbocsánat erejéből élve ezért képesek a keresztyének arra, hogy ők maguk is Uruk áldozatos szeretetével szolgáljanak, hogy mindent megtegyenek a körülöttük élő emberek öröméért, boldogságáért. Így végzi szolgálatát magyarországi evangélikus egyházunk is felszabadult népünk körében: együtt küzd és munkálkodik egész népünkkel égy emberibb és boldogabb társadalom felépítésén. Dr. Selmeczi János IMÁDKOZZUNK Áldunk és magasztalunk Jézus Krisztusunk azért, hogy kimondhatatlan szeretctedböl vállaltad velünk a közösséget. Köszönjük, hogy igazi közbenjárónkká lettél, amikor a kereszten kínos halált szenvedtél bűneinkért. Köszönjük, hogy áldozatos szereteted nyomán számunkra új élet fakad, amely a te áldozatos szeretetedet gyakorolja és adja tovább a világban. Add, hogy ez a szolgáló szeretet soha se lankadjon cl életünkben, Ámen, AZ EGYHÄZ HELYE AZ ELNYOMOTTAK OLDALÁN VAN Az egyháznak minden helyzetben az elnyomottak pártját kell fognia, jelentette ki John Gatu, az összafrikai Egyházi Konferencia elnöke egy interjúban. „Az elnyomás mindenképpen elnyomás, akár fehérek alkalmazzák feketékkel szemben, akár feketék feketékkel szemben. Egyik esetben sem hallgathatunk.” Arra a kérdésre, hogy a keresztyén embernek kell-e politikával foglalkoznia, John Gatu így felelt: „Ez olyan, mintha azt kérdeznék, hogy a keresztyén embernek kell-e ennie.’’ A politika az élet egy része. Persze nem elég, hogy „valaki csak azért kérjen szót, mert az egyházhoz tartozik”. Sokkal fontosabb meggyőző érveket hozni. Istentiszteleti rend Budapesten, 1376. április 4-én Deák tér de. 9. (úrtf.) Bízik László, de. 11. (úrv.) Trajtler Gábor, du. 5. Bízik László, du. 6. Szeretetvendégség: dr. Hafenscher Károly. Fasor de. 11. dr. Muntag Andorné, du. 6. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.). Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.). Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blá- zy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágú Gyula. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Virágú Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerle-telep de. 8. Pestújhely de. 10, Schreiner Vilmos. Rákospalota MAV-telep de. 8, Schreiner Vilmos. Rákospalota Kistemplom de. 10, dr. Bodrog Miklós, du. 3, dr. Bodrog Miklós. Rákoszentmihály de. fél 11. dr. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9, Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. Bécsi kapu tér de. 9 (úrv.), Ma- docsai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11 (úrv.), Madocsai Miklós, du. 6, D. Koren Emil. Torockó tér de. fél 9 (úrv.), D. Koren Emil. Óbuda de. 9, Reuss András, de. 10 (úrv.), Reuss András. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9, de. 11, du. fél 7. Pesthidegkút de. fél 11. Modori u. 6. de. 10, Turcsányi Károly. Kelenföld de- 8 (úrv.), Missura Tibor, de. fél 10, Missura Tibor, de 11 (úrv.), Missura Tibor, du 6, Bencze Imre Németvölgyi út 138. de. 9, Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Kelen- völgy de. 9, Visontai Róbert. Budafok de. 11, Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. — Böjt 5. vasárnapján az oltárterítő színe: Illa. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Jn 8, 46—59; az igehirdetés alapigéje: 2 Móz 32, 30— 32. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Április 11-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet SÓLYOM KÁROLY paksi lelkész, a Tolna-Baranyai Egyházmegye esperese. — NYÍREGYHAZA. Március 14-én ünnepi istentisztelet keretében iktatta be Ben- kóczy Dániel nyáregyházi igazgató-lelkész, a Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye esperese az 5. körzet lelkész! állásába Szalay Tamás eddigi másod- lelkészt. — PAT. Jól sikerült és építő gyülekezeti délután volt március 14-én a leánygyülekezetben. Hegyháti János iha- rosberényi lelkész igehirdetéssel szolgált, majd Teke Zsigmond sandi lelkész köszöntötte az Iharosból, Po- gányszentpéterről, Somogy- csicsóról és Sandról átjött testvéreket. Az alkalmon meghallgatták magnószalagról az iharosi templomszentelést. Hegyháti János lelkész dia- képek vetítésével mutatta be az iharosa templomépítést, majd képeket vetített az Erdélyben és a Német Demokratikus Köztársaságban tett útjairól. A szolgálatokat Fliszár Gyula gondnok köszönte meg. — A FEJÉR—KOMÁROMI EGYHÁZMEGYE egyhangúlag ismét ár. Nagy István tatai lelkészt választotta meg esperessé, egyházmegyei felügyelővé egyhangúlag ismét dr. Sze- lényi Gusztávot. Az egyház- megyei elnökséget D. Dr. Ott- lyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke április 8-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor iktatja be szolgálatába a Komáromban tartandó egyház- megyei közgyűlésen. — NEMESSZALÓK. A dabronyi gyülekezet filiájában március 21-én hálaadó isten- tiszteleti szolgálatot végzett Síkos Lajos pápai lelkész, a Veszprémi Egyházmegye esperese abból az alkalomból, hogy a gyülekezet befejezte temploma és a torony külső renoválását, amelynek költségeit csaknem egészében a hívek adták össze példamutató áldozatkészséggel. Segélyt kaptak a Gyülekezeti Segélytől. — HALÁLOZÁS. Spisák Júlia volt diakonissza testvér, aki haláláig hűséges munkása volt a nyíregyházi gyülekezetnek, február 1-én elhunyt. Sírjánál Benkóczy Dándél esperes hirdette az igét. „Mi szeressük őt, mert ő élőbb szeretett minket!” — Lucsán Mártonná, Lu- csán Márton ny. nyomádi lelkész felesége életének 60. évében március 17-én elhunyt. Temetése március 20-án volt Csornádon. — Zugor Ernő, a székesfehérvári gyülekezet hűséges presbitere, gyémántdiplomás tanár, 86 éves korában elhunyt. Temetése március 22- én volt a székesfehérvári Hosszú temetőben. — id. Henk Henrik, a székesfehérvári gyülekezet hűséges tagja 70 éves korában elhunyt. Temetése március 25-én volt a székesfehérvári evangélikus temetőben. A MISSZIÓ SEGÍTSÉGE: JOGSEGÉLY A svéd evangélikus egyház missziója a segélyezés egy új formáját kívánja — az eddigiek mellett — megindítani. Az év elejétől jogsegélyt kíván nyújtani olyan személyeknek és csoportoknak, akiknek erre van szükségük, mert igazságtalan bánásmódban részesülnek, (lwi) — LUTHER-kabátot szakszerűen készít Dóczi Zoltán szabómester. 1061 Budapest VI., Majakovszkij u. 6. — ORGONA öt regiszteres, eredeti angol ón sípokkal, csuszka rendszerű, sürgősen eladó. Farkas Károly, 4400 Nyíregyháza, Róka út 8. „ítélj meg engem Istenem!” (Zsolt 43, 1) VASÁRNAP. — „Ó, vajha megszakasztanád az egeket és leszállnál, hogy nevedet megjelentsd” (Ézs 64, 1 — 1 Kor 1, 7 — Jn 8, 46—59 — Zsolt 17). -ő a mennyekben van, én a földön. ó azonban birtokba vehet Feltárhatja előttem önmagát. Üjjáteremtő szeretető számára sem hozzáférhetetlen a föld, s ami legföldibb a földön: az emberi szív. Ezért kérhetjük: Jöjjön el a te országod! Vajha megszakasztanád az egeket! HÉTFŐ. — ,',Az Ür beszéde megmarad örökké. Ez a beszéd, amely nektek hirdette- tett” (1 Pt 1, 25 — Zsolt 119, 96 — Zsid 7, 23—27 — Jn 17, 20—23). Ha azt gondolom, hogy az Ür beszéde időtlen, időfeletti, könnyen félreértem a dolgot. Ha pedig azt vélem, hogy az igehirdetésnek nem szabad a mai élet kérdéseivel foglalkoznia, akkor máris félreértettem. „Megmarad örökké” — azt jelenti, hogy nincs olyan történelmi kor, de még egy perc se, amelyben ne jönne hozzánk, amelyben ne azért jönne, hogy vigasztaljon, újjáteremtsen, hatalmába vegyen, „hogy az ö országában, <5 alatta éljek, neki szolgáljak” — amint Káténk is mondja. KEDD. — „Senki sem mehet az Atyához, hanem csak énáltalam” (Jn 14, 6 — Zak 8, 21. — Zsid 9, 16—22 — Jn 17, 24—26). Hiába keresem Istent a felhők mögött, vagy „sorsom sötétlő árnyai közt”. Elrejtik szemem elől. Nem azonosak vele. Jézus Krisztusban találom meg. Benne fejti meg számomra önmagát. Amikor Jézus Krisztuson, „a juhoknak ajtaján” át közeledek hozzá, így kiáltok: Atyám! Nemcsak velem, az egész világgal törődik. SZERDA. — „És elrejtőzött az ember és az ő felesége az Űr Isten elől” (1 Móz 3, 8 — 2 Kor 5, 10 — Zsid 9, 24—28 — Mk 14, 1—9). Az ember, bűneivel menekül, rejtezik Isten elől. De ö keres az evangéliummal. Bár nyilvánvalóvá teszi engedetlenségünket, de nem enged elveszni.' Megbocsát. Űj életben járhatunk. CSÜTÖRTÖK. — „Azért vár az .Ür, hogy könyörüljön rajtatok” (Ézs 30, 18 — 2 Kor 6, 1 — Zsid 10, 1—10 — Mk 14, 10—16). Kereshetem Istent, hiszen már régen megtalált. Vár rám. Feléje futhatok. Ó vedd el Uram szívem keménységét! Ébressz fel közönyömből! Szórd szét rossz álmaimat! Vezess vissza a te útjaidra! PÉNTEK. — „A varázslók hamisságot látnak és üres álmokat beszélnek, hiábavalósággal vigasztalnak” (Zak 10, 2 — 2 Tin 4, 3—5 — Jn 11, 47—55 — Mk 14, 17—25). Isten tiszta forráshoz vezet. Van Bibliám, énekem, imádságom, gyülekezetem. Miért igyák babonával, tévelygéssel, szeny- nyes vizet? Uram add. hogy életem minden szakaszában világos, tiszta beszéded üdítsen. óvjon és vezessen engem. SZOMBAT. — „így szól az Ür: Jókedvem idején meghallgattalak, és szabadulásom napján megsegítettelek” (Ézs 49, 8 — Zsid 5, 7 — 2 Móz 32, 30—34 Mk 14, 26—42). Jézusra irányítja ez az ószövetségi ige tekintetem, ö teljesen azonosította magát az egész emberiséggel. Minden emberrel. Velem is. Ezért kellett erős kiáltással, könnyét hullatva imádkoznia a Gecsemáné kertben és a Golgotán is. Ezt a Jézust, a mi szolidáris testvérünket meghallgatta, megszabadította, feltámasztotta Isten. Ha vele, ha nevében imádkozom, meghallgatásra talál szavam. Vigasztalást, erőt, győzelmet meríthetek imádságomból. Részesülök az ő meghallgatott imádságának gyümölcseiből. Benczúr László — HARANGÖNTÉST, javítást, szolgáltatást, le- és felszerelést, vasállványok és könnyűhúzású koronák készítését, átalakítását vállalja harangöntő mester, 2162 ör- bottyán, Pf. 2. A LUTHERÄNIA ÉNEK- ÉS ZENEKARA április 11-én, virágvasárnap és 17-én, nagyszombaton délután 6 órakor isten- tisztelet keretében a Deák téri templomban előadja J. S. BACH JÁNOS PASSIÓJÁT Közreműködnek: László Margit (szoprán), Barlay Zsuzsa (alt), Fülöp Attila (tenor, evangélista), Ber- czelly István (basszus, Jézus), Ütő Endre (basszus, Pilátus) és Trajtler Gábor (orgona) Vezényel: Weltler Jenő Igét hirdet: D. KÁLDY ZOLTÁN (virágvasárnap) DR. HAFENSCHER KÁROLY (nagyszombaton) ÉV ANGELIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vin.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 516—20.412—VTn Előfizetési ár: egy évre 120,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25211 76.0829 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnvomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató A falu volt már Baranyában. Most Zalához Tartozik. A közigazgatási határ imbolygóit fölötte. Ő maga bizton ült meg a dombháton s völgyben. Huszonnyolc éles kanyarral Nagykanizsától délkeletnek tartva erdők, mezők, szőlők, s egy tó mellett elhúzva úgy toppanunk be az erdőből a faluba, mint amikor a tipegő gyermek boldogan az anyja ölébe esik. Sand. Szép emberek lakják. Jó tartásiak, ke- ménykötésűek. Szabályos, kiegyensúlyozott, magabiztos arcok. Egészséges magyarok. Vendek az őseink — mosolyodik el hetvenbe hajló házigazdánk, aki éppen etetésből jött a szobába, ömlik belőle a múlt, mintha úgy hozzátartozna életéhez, akár az almozás, metszés, vagy kapálás. Alig kétszázötven éves település. Bár templomát nézve kérdezték már a turisták: ugye „árpádkori”? Az meg éppen alig százhetven éves. Magasra törő tető, arányos kis torony az oromzaton. Valóban megtévesztőn régebbinek látszik. S az a legszebb benne, hogy megtelik. A hívek közt pedig nem egyetemi tanár a dékán, hanem egyházfi. Ez a szolgálati címe: dékán úr. Különös, hogy ez a nép, amely eredetét, őseit, hitét, múltját oly mélyen tudja, levetett szinte mindent, ami a külsőben régi. Négy-öt utcáján — amiből a falu áll — rendre sorjáznak a sátortetős új típusházak. Egymástól alig is különböznek. Köztük csak elvétve bukkan a szemlélő egy-egy gyönyörű, régi paraszibarokk homlokzatra, zsalugáteres ablakokra, méltóságteljes oszlopos ámbitusra. Az utolsó zsupptetős házat csak fényképen mutatják. Nemrég bontották le. Mit rejthetett behunyt szeme, a csukott zsalugáter? Sokat elvitt belőle a múzeum — mondják. A papiak ablakából nézem — istentiszteletre várva — a templomba gyűlő népet. Bö- szoknyás, hárászkendős, csizmás asszonyok tapossák a késői, márciusi havat. Sántha Károly, oly sok énekünk szerzője, nézhette így száztíz évvel ezelőtt. Itt volt két évig lelkész. Innen nézhette, de nem ebből a házból, mert az előző parókiát néhány éve lebontották. Az idő egyre mélyebbre roskasztotta. Most új, rangos épület áll a helyén, méltó a falu többi új hajlékához. Nézhette Sántha a hárászkendős asszonyokat, de őket sem így. Némelyikük még ma is nagyanyja egykori meleg kendőjébe burkolózik, de a mostaniak — autóból szállnak ki. Zsigulin, vagy Wartburgon hozza őket az unoka. Sántha Károly biztosan a fiatalabbakat is népviseletben látta még. Ma már egy sem viseli. Csak az idősek, öltözetük városias. Kedves, meleg, hívogató otthoniakat modern bú- ' torokkal rendezték be. Itt-ott a szekrény mélyéről még előkerülnek gyönyörű szőttes térítők, párnák. Büszkén mutatják anyjuk, nagyanyjuk szövését, de ők már nem csinálják. Régi házieszközeik sincsenek. Az a néhány szövőszék, ami még darabjaiban megvan, a padláson várja sorsát: a felapritást. Kár értük. A templomban erőteljesen, kieresztett hanggal énekelnek. Meg vagyok győződve — mondja e táj egyik papja —, hogy ennek a népnek ma is Bibliája az énekeskönyve. A Bibliát a pap magyarázza. Az övék az éneklés. De a pap sem mondhat akármit. Nyomon kísérik az egyház életét, olvassák sajtóinkat. Egyikük otthonában elismerő mosollyal vettem kézbe az asztalon heverő Evangélikus Életet. Ne ám azt higgye, esperes úr, hogy ez magának szóló dekoráció! — mondja a házigazda. Ez nekünk rendszeres olvasmányunk. Valóban szívmelegítő hallani, amint négyöt évvel ezelőtti cikkekből is idéznek. Az „olvasmányos anyagra” emlékeznek leginkább. Amint ízlésüket szimatolom, kiderül, hogy ez nemcsak szépirodalmat jelent, hanem minden élmény-erővel megírt cikket. Egyke nincs, de a három gyermek is ritka. Jólétüket a maguk szívós, becsületes munkájával teremtették meg. A termelőszövetkezetek alakulásakor mindnyájan egyszerre, egy- akarattal léptek be. Együtt dolgoznak, ne legyen ebből se széthúzás. Itt mindenki a közösben van. S hogy’ boldogulnak? Amíg magunk voltunk, szépen. Most, hogy összevontak három szomszédos Tsz-t, még vannak problémák. Meg aztán a fiatalság behúzódik a városba, iparba. Azért látott kevés fiatalt a templomban, mert nincsenek. Aki volt, az hazalátogató fiú, unoka. Sokaknak van kis szőleje a háztáji mellett. A novát már kiirtották. Különös, érdekes zamatú fajtákat kevernek, s a tőkét jobbára futtatva nevelik. Szívesen koccintanak a vendéggel, de pityókás embert nem láttam. A falu legelője ritkás, dúsvirágú öreg akácos. Méhészkednek is többen. A háztájiban itt-ott különös, sűrű zöld sorokat láttam. Vajon mi lehet? Fenyőpalánta. Karácsonyfát „termelnek”. Kapálni kell, szétültetni. A ritkítással csemetének is eladják, aztán hat-nyolc évenként „learatják" s eladják karácsonyfának. A közösségi együttgondolkodás különös tünete volt évekkel ezelőtt a helyi katolikus szórványhívek kérése. Plébános-váltás dolgában a szomszédban valami zökkenő volt, mire a sandi katolikusok — akiknek takaros kápolnájuk van — elmentek Teke Zsigmondhoz, a falu evangélikus papjához azzal a kéréssel. hogy ezentúl misézzen ő nekik. De én azt nem tudok — mosolygott. Nem baj, csinálja, ahogy tudja, csak legyünk együtt. A közös papból persze nem lett semmi, de az együttmaradás, az egy szív, a megértés megvolt s megmaradt. Teke Zsigmond avja, nagyapja, nagybátyja itt paposkodott. ö a negyedik Teke a parókián. Az utcán a sötétben is névszerint köszön át a túloldalra. Azt hiszem, már a lábuk kopogásából is ismeri a híveit. D. Koren Emil í Egy nap Sandon
