Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-06-06 / 23. szám

Egyházunk útjára figyelnek az NDK-ban is Együtt tovább „A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ÜTJA A SZOCIALIZMUS­BAN” címmel tartottam elő­adássorozatot az NDK-ban a lipcsei, a jénai, a berlini egye­temek teológiai karain. A kö­zéppontban az a gondolat állt: miként találta meg helyét egy­házunk szocialista társadal­munkban. Ezt történelmileg, a konkrét események sorozatán keresztül és teológiailag, hit­beli meggyőződésünk alapján vázoltam. A FEJLŐDÉS IRÁNYVO­NALÁNAK MEGÉRTÉSE tör­ténelmileg került bemutatásra. Akik tisztán láttak, nagy szol­gálatot tettek mind egyhá­zunknak, mind népünknek. Viszont kárt okoztak egyhá­zunknak és népünknek azok, akik a felszabadulás után nem értették meg a történelmi fej­lődés irányvonalát. így szégye­nültek meg mindazok az erők, amelyek a fejlődést akarták gátolni. Pedig döntő jelentősé­gű esemény volt az, amely ha­zánkat a szocializmus útjára vezette. Azoknak volt igazuk egyházunkban, akik készség­gel adták ehhez az erkölcsi se­gítségnyújtás erőit. Akik he­lyesen értik a fejlődé^ irányvo­nalát, azok örömmel fogadják, hogy hazánk továbbhalad a szocializmus építésének útján és fejlett szocialista társadal­mat teremt a Szovjetunióval és a szocialista országok közös­ségével való sokoldalú együtt­működés alapján. Mi elsősor­ban a személyiség erkölcsi ar­culatának formálódásával tu­dunk segíteni, hogy az önző, társadalomellenes tulajdonsá­gok háttérbe szoruljanak, és kialakuljon a közösségi em­bertípus, aki az emberi együtt­élés rendjében találja meg az egyéni és társadalmi boldogu­lás összhangját. TÁRSADALMUNKHOZ VALÓ VISZONYUNK TEO­Anyagi kérdéseinkre figyelünk Mire költ a gyülekezet? A gyülekezet anyagi bevéte­lei — perselypénz, offertorium, egyházfenntartói önkéntes já­rulék, adományok — célja, hogy fedezzék a gyülekezet és a közegyház anyagi szükség­leteit. A közegyházi terhekről lapunk későbbi számaiban fo­gunk majd tájékoztatót adni. Most azt vizsgáljuk, hogy egy­házi törvényeink szerint a gyü­lekezet rendezett anyagi élete milyen kiadásokat tesz szüksé­gessé. A gyülekezeti kiadások két fő csoportra oszthatók, amelyeket „pénztári nyelven” így hívunk: személyi és dologi kiadások. A SZEMÉLYI KIADÁSOK egyszerűen szólva a gyülekezet szolgálatában álló, fizetett al­kalmazottak — lelkész, kán- ton. harangozó stb. — fizetését jelentik. A gyülekezeti szolgá­latban álló főfoglalkozásúakat az általános életszínvonalnak megfelelő tisztességes fizetés illeti meg. Egyházi törvé­nyeink előírják, hogy a fizeté­seknek lépést kell tartaniuk a mindenkori életszínvonal emelkedéssel. A szolgálat megbecsülésének kifejezője a gyülekezet részéről a szolgá­lattevők tisztességes anyagi megélhetésének biztosítása. Minden gyülekezet joggal kí­vánhatja. hogy a szolgálatában állók hűségek, pontos, jó mun­kát végezzenek, felkészülten és szakértelemmel végezzék hiva­tásukat. Ugyanakkor az elvárás mellett felelős is a gyülekezet azért, hogy akiktől jó szolgála­tot vár és kap, azoknak tisz­tességes anyagi ellátásáról is gondoskodjék. Ezért fontos része a gyülekezet költségve­tésének a személvi kiadásokra előirányzott összeg. A SZEMÉLYI KIADÁSOK MELLETT DOLOGI KIADÁ­SOK is szerepelnek a gyüleke­zetek háztartásában. Minden olyan kiadást ide lehet sorolni, ami nem személyes fizetés, vagy juttatás jellegű. Sokféle dologi kiadás van. Ide tartozik az egyházi épületek biztosítása, a lelkészt hivatal fenntartása. Pénzbe kerül a templom és a hivatalos helységek fűtése, vi­lágítása. Gondoskodni kell az egyházi kiadványok — újsá­gok. könyvek — folyamatos megrendeléséről, a levéltár, irattár törvényben előírt meg­őrzéséről és kezeléséről, a gyü­lekezet birtokában levő érté­kek szakszerű tárolásáról és megóvásáról. Megfelelő össze­get kell biztosítani a hivata­los levelek, postai küldemé­nyek bérmentesítésére, a hiva­talos. szolaálati utak költségei­re, a gyülekezetben helyette­sítő szolgálatot végzők díjazá­sára. A GYÜLEKEZETNEK, MINT JÓ GAZDÁNAK, gon­dot kell viselnie a tulajdoná­ban levő épületekről és felsze­relésekről. A templomnak, imaháznak, vagv egvétr isten­tiszteleti helyiségnek a’külse­jében is méltónak kell lennie rendeltetéséhez. Szerte az or­szágban szép evangélikus templomokkal dicsekedhetnek a gyülekezetek. Egy templo­mon azonban, főként ha több tíz. vagy száz éves múltra te­kint vissza, mindig akad va­lami javítanivaló. Hol a tetőt kezdik ki viharos szelek, hol a vakolat mond búcsút a fa­laknak. hol a rozsda rág zu­hanyt árasztó lyukakat az öreg csatornába. Okvetlenül kell, hogy legyen, keret a karban­tartó, javító munkálatokra, mert ha kezdetben, kisebb fá­radságtól és kiadástól vissza­riadva elhanyagolják a javí­tanivalókat, biztos, hogy idő haladtával rohamosan növeke­dik a kár és több lesz a hely­reállítás öszege is. Majdnem minden templomban van or­gona is. Méltán nevezték elő­deink a hangszerek királyának. Minden orgona nagy érték, föl rintban is. Féltő gonddal kell tehát kezelni, karbantartani és ha kell javítani. Ahol egy-két- ezer forintot sajnálnak erre,, sokszor tíz és százezeres értékű kárt okoznak., MAJDNEM MINDEN GYÜ­LEKEZETBEN VANNAK SZOLGÁLATI LAKÁSOK IS. Ezék arra valók, hogy a gyü­lekezet szolgálattevőinek ott-1 hont nyújtsanak szolgálatuk idejére. Nagy gondot kell ezekre fordítani. Ma mindenki tisztességes, tágas, egészséges otthonra törekszik. Ezer és ezerszám épülnek az új laká­sok, társasházak és családi há­zak. A gyülekezet sem „spórol­hat” a szolgálati lakásokon. Ha nincs is szükség és lehető­ség mindenütt vadonatúj pa­rókiákat, szolgálati lakásokat építeni, arra mindenképpen törekedni kell. hogy a megle­vőket úgy korszerűsítsék, csi­nosítsák és felszereljék, hogy a bennük lakók a mai általá­nos lakáskultúra követelmé­nyeinek megfelelő otthonban élhessenek. Az épületek fenn­tartása, karbantartása, korsze­rűsítése tetemes kiadást jelent a gyülekezetek részére, egyben a gyülekezet buzgóságának, megértésének és felelősségtu­datának fokmérője is. hogy ál­dozat árán is jó rendben tart­ja-e istentiszteleti helyeit és szolgálati lakásait. SZÓRVÁNY EGYHÁZ VA­GYUNK, ez azt jelenti, hogy a lelkészeknek, kántoroknak gyakran kell nagy utakat meg­tenniük, szolgálatuk ellátására. Ezekre az utakra való a szol­gálati jármű. Természetes, hogy a szolgálati jármű, mint munkaeszköz, a gyülekezetben végzétt szolgálat elvégzéséhez szükséges eszköz, a gyülekezet kiadásaival is összefügg. Javí­tásáról, üzemanyag-ellátásáról a gyülekezetnek kell gondos­kodni. Reméljük, hogy ma már nincs olyan gyülekezet, amely úgy kér ajándékba a közegyháztól szolgálati autót, hogv még a benzint sem haj­landó maga fizetni. Ahogyan a családi háztartás­ban, a gyülekezet életében is állandóan adódnak apró- csenrő iavítgatni. kicserélni valók. Kiégő villanvkörtét. vé­gi “égett i'vertvát eltört kilin­cset, kitört ablakot pótolni kell. AMIKOR VASÁRNAP A PERSELYRE TESSZÜK OF- FERTÓRIUMUNKÁT, persely- pénzünket. vagy meghatároz­zuk önkéntes esvházfenntartói .járulékunk összegét, mindig gondolnunk arra. hogy a gyüle­kezetnek jelentős anyagi köte­lezettségei vannak, amelyek­nek csak úgy tehet eleget, ha a gyülekezet tagjai nem alamizs-' nát vetnek oda. hanem komolv apvagi felelősséggel lárulnak hozzá a szükséges kiadásokhoz Baranyai Tamás LÓGIAI ALAPJÁNAK kifej­tése nagy figyelmet kapott. Korszakunk Istentől rendelt feladata, hogy teológiánk és egyházi magatartásunk kiala­kítsa a szocialista társadalom­mal való korrekit együttműkö­dés bázisát. Ezért van olyan nagy hangsúly teológiánk mai eredményein. Egyházunkat jellemzi a ki­tárulkozás a világ felé, és a megnövekedett felelősségérzés a világért. A világ pozitív teo­lógiai értékelését érvényesít­jük, amely szerint hisszük, hogy Isten teremtette ezt a világot és szeretettel fordul feléje. Ebből a hitünkből kö­vetkezik. hogy nemcsak élünk ebben a világban, hanem em­bertársainkkal együtt fel is vesszük a harcot ennek a vi­lágnak a haladásáért, kérdé­seinek megoldásáért, a háború visszaszorításáért, a jobb és emberibb életért. Á Jézus Krisztusra néző, krisztocentri- kus teológiából mindenképpen ■ emberséges, humánus etika következik. Krisztus egyháza az emberiséggel és az emberi­ségért élő egyház. Ennek az egyháznak a küldetése ige­szolgálatra és szeretetszolgálat­ra szól. Az igeszolgálattól elválaszt­hatatlan a szeretetszolgálat, a diakónia fogalma kitágult és új értelmet kapott. Kitágult az egyház szeretetszolgálata a vi­lágtávlatra — nem individuá­lis kérdés az többé, hanem szo­rosan összefügg az igazságo­sabb társadalmi rend felépíté­sével, a népek békés együttélé­sének megszilárdításával. A BÉKEMOZGALOMBAN VALÓ RÉSZVÉTELÜNK te­kintetében nagy érdeklődést váltott ki az, hogy nagy utat tettek meg lelkészeink a bé­kéről szóló tanításunk terén. A béke biztosítását nem valami idő és tér feletti formában képzelik el, nem az élettől el­szakadt elméleti pacifizmus álláspontjáról gondolkodnak, hanem konkrétan látják a bé­ke megvédésének problémáit, ami azt jelenti, hogy együtt gondolkoznak, küzdenek a béke-világmozgalommal. Vilá­gosan látják, hogy a szocializ­mus jelenti a békét. Ez azt is jelenti, hogy amikor a békét akarják és a béke korszaká­nak megvalósításán fáradoz­nak, ezzel együtt az igazságo­sabb társadalmat akarják, vagyis a szocializmust, amely­nek rendjében egyházunk már megtalálta helyét. Ez ugyan­akkor szembenállást jelent a reakcióval, annak mindenfaj­ta egyházi vetületével is. Szembenállást jelent azzal a politikai reakcióval. amely' nemzetközi téren mint agresz- szor. mint a gyarmati rendszer fenntartója, mint a hideghábo­rú folytatója jelentkezik. Két­ségtelen, hogy lelkészeink igen sokat fejlődtek a békéért foly­tatott harc távlatainak felmé­rése terén. Ennek a fejlődés­nek a jegyében megy végbe megszámlálhatatlanul sok bé­keszolgálatunk, TEOLÓGIAI FELISMERÉ­SEINK döntő szerepet játsza­nak. A teológia feladata min­dig is az, hogy elébe dolgozzon az egyházi életnek. Az élen já­ró teológiai munka tisztázni tudja az átfogó kérdéseket. A mi korszakunk alapvető teoló­giai feladata, hogy utunk teo­lógiáját kidolgozza. Ez adja meg munkánk értelmét, cél­ját, de egyben szépségét is. Ebben segítjük azt a történel­mi feladatot, hogy egyházunk választ tudjon adni a korkér­désekre és eligazító szót tud­jon mondani gyülekezetünk tagjai felé. LIPCSÉBEN dr. Hans Mo­ritz dékán vezetésével a pro­fesszori kar és a 120 teológiai hallgató vett részt az előadás- sorozaton. Ugyanakkor a hal­lei teológiáról, ahol 1967 óta díszdoktor vagyok, háromtagú professzori küldöttség is meg­jelent. Az előadássorozaton jelen voltak a városi és me­gyei tanács képviselői is. JÉNÁBAN dr. Eva Osswald, ószövetségi professzor nő, dé­kán vezetésével a professzorok és hallgatók szintén teljes számban részt vettek az elő­adássorozaton. A jénai főpol­gármester esti fogadása is je­lezte a tárgy iránti érdeklődés fokát. Eisenachból átjött Braecklein thüringiai püspök, a lutheránus egyházak vezető püspöke. Mivel a jénai tartóz­kodásom során vasárnapi. is­tentisztelet tartására is sor kerülhetett, ezért ott a városi központi templomban hirdet­tem az igét. BERLINBEN dr. Bernhardt dékán vezetésével jelentek meg a professzorok és hallga­tók az előadássorozaton, ahol egy országgyűlési képviselő és számos berlini lelkész is jelen volt, Seigewasser egyházügyi államtitkár is fogadott. Alkal­mam nyílt Schönherr berlini püspököt lakásán felkeresni. ELEVEN VISSZHANGRA talált mindvégig egyházunk útjának bemutatása. A diakó- niai teológia nagy figyelmet kötött le, nemcsak az előadás- sorozatot követő hozzászólá­sokban, hanem az egyházi ve­zetőkkel való beszélgetés so­rán is. Különösen arra figyel­tek, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház miként találta meg útját a szocialista társadalomban, és hogyan jött létre a lutheránus teológia alapján korrekt együttműkö­dés egyházunk és szocialista társadalmunk között. D. dr. Ottlyk Ernő O, jöjj, teremtő Szentlélek! Ó, jöjj teremtő, Szentlélek, Látogasd meg a te néped, És adj minden teremtménynek Vigasztalást, békességet. Vigasztalást kérünk tőled, Ajándéka a Legfőbbnek; Gyógyítónk vagy, drága kenet, Élő forrás, hő szeretet. Te vagy a jó teljessége, Isten ujja, dicsősége, Ki az Igét mindeneknek Saját nyelvén megjelented. Világíts be értelmünkbe,^ Szeretetet adj szivünkbe; Ismered a gyengeségünk, Te légy a mi erősségünk. Távol tartsd az ellenséget, Adj állandó békességet, Hogy tégedet el ne hagyjunk, És lelkűnkben kárt ne vallj unk. Add ismernünk Istenünket, Krisztust, a mi vezérünket, S előtted is, ó, jó Mester, Meghajolnunk tisztelettel. Dicsőség a mi Atyánknak, S megdicsőült szent Fiának, A Lélekkel egyetemben, Ügy a földön, mint a mennyben! Kér. ékv. 742. ének. — Luther Márton pünkösdi éneke egy IX. századi ének nyomán. A magyar fordítás Vietórisz József munkája. GIENKE PÜSPÖK MEGBÍZATÁSA Az NDK-beli Keresztyén Egyházak Munkaközössége, mely a különböző felekezetű egyházakat fogja át, két évre elnökévé választotta meg Horst Gienke greiswaldi evan­gélikus püspököt. Minden szervezetnek, mozgalomnak szüksége van arra, hogy időnként önvizsgálatot tartson, felmérje a megtett utat és meg­határozza további tevékenységének célját és irányát. Ez a fel­mérés történik ezekben a hetekben a Hazafias Népfront közsé­gi, városi, megyei szerveiben, hogy e felmérések alapján a szeptemberre tervezett országos kongresszuson az egész moz­galom országos szinten is mérlegre kerüljön. AKIK RÉSZT VESZNEK A HAZAFIAS NÉPFRONT községi, városi és megyei küldöttgyűlésein, azok mindenekelőtt azt ál­lapíthatják meg, hogy a mozgalom megindulása óta semmit nem veszített népszerűségéből. Sőt, ha lehetséges, a népfront- munka most még népszerűbb, mint volt valaha. Nem hiszem, hogy népünk történelme .folyamán volt hasonló népszerűség­gel rendelkező mozgalom. Ennek titka abban rejlik, hogy a Ha­zafias Népfront világnézetre, vallásfelekezetre, korra és nemre való tekintet nélkül szorgos tevékenységre hívja mindazokat, akiknek népünk felemelkedése, szebb és boldogabb élete a szívügye. Nincs felemelőbb érzés, mint nemes célokat együtt kutatni, keresni, s ha megtaláltuk, megvalósít'ísukért együtt küzdeni. Ezt nemcsak a kisebb közösségekben: a családban, vagy egy-egy munkabrigádban tapasztalhatjuk meg. hanem a nágyobb közösségekben: a falu, a páros, vagy az ország nagy közösségében talán még hatványozottabban. KERÜLETÜNK KÜLDÖTTGYŰLÉSÉN, amíg az előadáso­kat, beszámolókat és hozzászólásokat hallgattam, éppen a részt­vevők tarka sokszínűsége ragadott meg. Volt ott egyetemi ta­nár, szerszámkészítő lakatos, kisiparos, filmrendező, pedagógus, lelkész, háziasszony, műszaki rajzoló, főiskolai hallgató és nyugdíjas főmérnök és még sorolhatnám tovább. A különböző emberek mégis a legteljesebb egyakarattal voltak együtt: egyek voltak abban, hogy együttes erővel mindent megtegyenek azért, hogy kerületünkben, fővárosunkban, de az egész országban mi­nél megelégedettebb és boldogabb emberek éljenek. EZÉRT SZEREPELTEK A KÜLDÖTTGYŰLÉS PROGRAM­JÁBAN a kerületünket érintő kérdések mellett országos prob­lémáié is. Mert az igaz, hogy az emberek közérzetét elsősorban az határozza meg, hogy milyen a közvetlen környezetük, de az is vitathatatlan, hogy e közérzet alakulásában az is éppen olyan döntő, mennyire sikerül egész népünk gazdasági terveit megvalósítani. A helyi feladatok sorában a gyermekintézmé­nyek, iskolák, sportlétesítmények fejlesztése mellett szó volt arról is. mit tehetnek kerületünk lakói a szép, tiszta, virágos Budapestért, a megkezdett fásítási program továbbfejlesztésé­ért. Ezzel kapcsolatban éppen kerületünk hirdette meg az „egy család, egy fa’’ programot, mely szerint a kerületben minden egyes család vállalja egy fának az elültetését és gondozását. Mindezék csak kiragadott részletek a Hazafias Népfront kerü­leti programjából. Ezek mellett a helyi problémák mellett, ju­tott ideje a küldöttgyűlésnek annak megtárgyalására is, hogyan járulhat hozzá kerületünk népe az új ötéves terv minél sike­resebb megvalósításához. Gazdasági szakemberekből külön cso­port alakult annak elemzésére, hogyan lehet gyorsabb és jobb információs szolgálattal, az emberek tudatának formálásával népgazdasági terveink megvalósulását elősegíteni. Mindebből számomra az volt a leglelkesítőbb, hogy ezekből a nagyszerű feladatokból az egyházak és a hivő emberek sem maradnak ki. Népünk és kormányunk igényt tart az egyházak és hivő emberek segítő szolgálatára is. hogy a magunk módján és eszközeivel mi is mindent megtegyünk e nemes célok meg­valósításáért. Ezért voltak jelen a küldöttgyűlésen az egyházak képviseletében a lelkészek is, ezért kapcsolódnak be a lelkészek mellett a gyülekezeti tagok is a Hazafias Népfront munkájába. Kerületünkben a „főiskolások a kerületért” elnevezésű rnozga- lomban Teológiai Akadémiánk hallgatói is részt vesznek. Köz­vetlen környezetünk, Zugló megismerése mellett — erre azért van szükség, mert csak nemrég költöztünk a kerületbe — a többi főiskolással együtt a teológiai hallgatók is bekapcsolód­nak a népfront által szervezett társadalmi munkákba. A jövő lelkészei ezzel nemcsak kerületünk fejlődését mozdítják elő, hanem országos méretben is segítik a Hazafias Népfront mun­káját. Hiszen már itt megtanulják a közéleti felelősséget, s ha majd kikerülnek a különböző gyülekezetekbe, ott is természe­tes lesz számukra, hogy a közügyekért, községük, vagy városuk fejlődéséért felelősséget és munkát vállaljanak. A KÜLDÖTTGYÜLESEK VÁLASZTJÁK MEG a Hazafias Népfrontbizottságok tagjait és a kongresszusi küldötteket is. A bizottsági tagok és a küldöttek névsorában éppúgy, mint ed­dig — sok lelkész — köztük evangélikus lelkész — nevével is találkozunk. Az új bizottságoknak kívánunk az új ciklusra eredményes munkát, a kongresszusnak jó tanácskozást. Bizo­nyosak vagyunk abban, hogy a közös munka és fáradozás a jö­vőben is megtermi gazdag gyümölcseit népünk boldogulásának fáján. Dr. Selmeczi János t Solymár András Dobsinán (Szlovákia) szüle- honban, és kórházban töltötte. tett 1914-ben. Középiskoláit Aszódon, a teológiát Sopron­ban végezte. Özdon volt segéd­lelkész. Lelkészi szolgálatának állomásai: Komádi, Sajókaza, Felsőpetény. Három évi súlyos betegséget hordozott testében. Hűséges lelkipásztor volt. A szenvedést mindvégig keresz­tyéni türelemmel hordozta. Életének utolsó kilenc hónap­ját az Üllői úti nyugdíjas ott­J. S. BACH ÉS AZ ORGONAZENE MESTEREI címmel orgonaest lesz június 4-én, pénteken és június 7-én, hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban. Daquin: Suite, Noéi. Couperin: d-moll preludium és fúga. Bach: C-dúr toccata, adagio és fúga, F-dpr pastorale, Esz-dúr preludium és fúga. Orgonái: PESKÓ GYÖRGY Előadók: Földes Imre és Meixner Mihály. Jegyek ára: 12,— Ft. 62 éves korában, május 10-én szenvedéseiből megváltotta az Űr. Temetése máius 14-én volt Budapesten, a Farkasréti te­metőben. A szertartást dr. Fabiny Tibor teológiai akadé­miai dékán végezte, özvegyet, három gyermeket és unokákat hagyott hátra. „Sem halál, sem élet.. . nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmé­től, mely van a mi Urunk Jé­zus Krisztusban” (Róm 8, 38— 39). id. Harmati Béla A LUTHERÁNIA ÉNEK- ÉS ZENEKARA június 6-án, pünkösd vasárnap délután 6 órakor istentisztelet keretében a Deák téri templomban előadja BACH H-MOLL MISÉJÉT Közreműködnek: Szemere Erzsébet, Mohácsi Judit, Barlay Zsuzsa, Füiöp Attila, Berczelly István és Trajtler Gábor. Vezényel: Weltler Jenő Igét hirdet: DR. HAFENSCHER KÁROLY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom