Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1976-05-23 / 21. szám
Nairobi Az igazságtalan struktúrák és a felszabadításért való küzdelem Az V. szekció jelentése Az Egyházak Világtanácsa Nairobiban tartott nagygyűlésének V. szekciója különösen is fontos kérdést tárgyalt, nevezetesen az igazságtalan társadalmi struktúrák problémáját. Ebbe a témakörbe tartozik az emberi jogok, a nők egyenlőségének és a rasszizmusnak a problémája. A viták sokszor rendkívül hevesek és szenvedélyesek voltak. Különösen is a faji kérdéssel ösz- szeíüggésben. Az V. szekció jelentése mintegy 20 oldalt tesz ki. Ebből a leglényegesebbeket emeljük ki: Az evangélium arról ad hírt nekünk, hogy Isten teljes mértékben azonosítja magát a szenvedő emberiséggel. Ez az inkarnációban (tehát Jézus testet-öltésében) jut kifejezésre, a szolgáló Krisztus valóságában, aki szegénységbe született bele és aki önként vállalta a megvetettség útját. Krisztus maga hív minket arra, hogy azon az úton kövessük őt, amin Ö járt, szánjuk oda magunkat az elnyomottak ügyének és legyünk készek akár a szenvedésre is. Krisztus halála mutatja Istennek a teremtett világba irányuló sze- retetét. Az egyház igazi feladata, hogy tükrözze saját életében ugyanezt a szeretetet és vegyen részt az emberi faj fölszabadításáért folytatott küzdelemben. Felismerjük, hogy akik gyakorolják az elnyomás struktúráit, végsősorban függnek azoktól az emberektől, akiket elnyomnak. Mégis úgy látszik, hogy a világban azok vetnek véget az elnyomásnak, akik a terhet viselik és nem az elnyomásban előjogokat élvező személyektől és nemzetektől várható az elnyomás megszüntetése. Az emberi jogokról Érdekeltségünk az emberi jogok- iránt abból a meggyőződésünkből fakad, hogy Isten olyan társadalmat akar, melyben mindenki gyakorolhatja teljes emberi jogait. Minden emberi lény Isten képére teremtetett, egyenlő, végtelenül értékes Isten szemében és a mi szemünkben is. Élete, halála és feltámadása által Jézus összekötött bennünket egymással, hogy ami egyikünknek ügye, az mindnyájunkra is tartozzék. így Isten akarata és szeretete mindenkire irányul és a keresztyének küzdelme az emberi jogokért lényegében válasz Jézus Krisztusra. Ez belevisz bennünket a szegények és elnyomottak harcába az egyházon belül és kívül egyaránt, amikor ezek azért harcolnak, hogy elérjék teljes emberi jogaikat és felszabadít minket arra, hogy együttmunkálkodjunk más hitű és ideológiájú emberekkel, akik ugyanúgy érdekeltek az emberi méltóság ■ügyében, mint mi. Az emberi jogokért folytatott munkában gyakran az a kísértésünk, hogy a tünetekkel foglalkozzunk inkább, mint a gyökérokokkal. Míg például kell ugyan foglalkoznunk az emberi jogok olyan speciális megtiprásával, mint a kínzás, nem szabad elfelejtenünk, hogy az igazságtalan társadalmi struktúrák teremtik azokat a feltételeket, amelyek között az emberi jogokat megtiporják. Ilyen igazságtalan társadalmi struktúrák a gazdasági kizsákmányolás, a politikai manipuláció, a katonai hatalom, osztályuralom, a lélektani befolyásolás, stb. Ezért az emberi jogokért munkálkodni egyúttal azt is jelenti, hogy alapjában véve olyan társadalomért dolgozunk, amelyben nincsenek ilyen igazságtalan struktúrák. Az emberiség nagy közössége megegyezett már bizonyos magas elvekben, amelyek testet öltenek az Emberi Jogokról alkotott egyetemes deklarációban és az emberi jogokról szóló nemzetközi megállapodásokban. A Helsinkiben alko- kotott európai biztonsági és együttműködési deklaráció, különösen aláírói számára új lehetőséget ad ezeknek a magas elveknek a végrehajtására. Ezek az alapelvek nagymértékben egybe esnek keresztyén Véleményünkkel és megértésünkkel azzal összefüggésben, hogy minek is kell meglennie ahhoz, hogy egy társadalom igazságos legyen. Különösen is ki kell emelni az alapvető jogot az élet biztosítására. Egyetlen jog sem lehetséges az élet alapvető biztosítása nélkül, beleértve ebe a munkához való jogot, az élelemhez való jogot, az egészségügyi ellátás biztosítását, az emberhez méltó lakás jogát, a nevelésre való jogot, amely lehetővé teszi, hogy az ember kifejleszthesse képességeit. Az egyre táguló szakadék a gazdag és szegény népek között ma egy olyan helyzetet azokal az emberekkel, akiknek emberi jogait és alapvető szabadságukat magtagadták. A női egyenjogúság A nőknek joguk van az egyenlőséghez. A nők felszabadítását az igazságtalan struktúrákból akkor veszik komolyan, amikor az össze van kapcsolva általában az elnyomott emberek felszabadításával és a megkülönböztetés minden formájának eltörlésével. Templomból kiszorult emberek egy kenyai faluban teremtett, amely erősen robbanékony és amelyben milliók meg vannak fosztva ezektől a jogoktól. Ez a helyzet számos tényezőnek köszönhető, beleértve a következőket: Néhány gazdag ország uralkodik a jelenlegi nemzetközi struktúrákon, ezek ellenőrzik a világ gazdasági erőforrásainak és piacainak nagy százalékát. Nemzetekfeletti gazdasági szervezetek — gyakran elnyomó kormányokkal karöltve — eltorzítják és kizsákmányolják a szegény népek gazdasági életét. A föld birtoklásának modellje gyakran kizsákmányoló jellegű. A személyes méltóság jogára is nagy hangsúlyt kell tenni. Sok országban — amelyek képviselve vannak itt az V. szekcióban — a személyes méltóság jogát nagymértékben megtiporták és a jelenlevők erre bizonyítékokat mutattak be. Ilyen jogtiprások magukba foglalják az önkényes letartóztatásokat, bebörtönzéseket, kínzást, megerőszakolást, deportálást, stb. Ezeknek a jog- tiprásoknak alapvető okait az igazságtalan társadalmi rendben kell keresni, a hatalommal való visszaélésben, a gazdasági fejlődés hiányában. Sajnos, bizonyos esetekben az egyházak aktív módon támogatták az elnyomókat és így maguk is részesei lettek az elnyomásnak abból a hamis meggyőződésből kiindulva, hogy így saját privilégiumukat is megvédhetik. Nagyon lényeges a vallás- szabadsághoz való jog is. Azonban ez a jog soha sem tekinthető úgy, mint ami kizárólag az egyházra tartozik. Ez a jog elválaszthatatlan más alapvető emberi jogoktól. Egyetlen vallásos közösség sem igényelheti saját vallás- szabadságát anélkül, hogy aktív módon ne tisztelné más emberek alapvető emberi jogát és hitbeli szabadságát. A vallásszabadságot soha sem szabad privilégiumok igénylésére felhasználni. Az egyház számára ez a jog lényeges, hogy így teljesíthesse kötelezettségeit, amelyek a keresztyén hitből fakadnak. A vallásszabadság jogát kegyelettel őrzi a legtöbb alkotmány, mint alapvető emberi jogot. Vallás- szabadságon mi azt a vallás- szabadságot értjük, hogy az ember szabadon választhat, hogy milyen hitet és vallást mond magáénak és azt a szabadságot, amely lehetőséget ad arra, hogy akár egyénileg, akár másokkal való közösségben nyilvánosan vagy privá- tim az ember gyakorolhassa hitét istentiszteletben, hétköznapi gyakorlatban, tanításban. Az egyházak és más keresztyén közösségek az evangélium alapján különleges felelősséget hordoznak arra vonatkozólag, hogy szóval és tettel fejezzék ki szolidaritásukat A nők egyenjogúságát vizsgálat tárgyává kell tenni a teológia területén, különböző munkákban való részvételük, továbbá az emberi kapcsolatok területén. A nők és férfiak egyházban való szerepét szükséges tisztázni különböző bibliai textusok alapján, amelyek kapcsolatban vannak a nőkkel a teremtés és megváltás történetében. Kell. hogy újra megvizsgáljuk ezeket a textusokat. Erőfeszítéseket kell tenni mindenütt a világon azért, hogy hathatóssá tegye a nők küzdelmét a politikai, gazdasági, társadalmi és egyházi élet területén. Az asszonyokat segíteni kell abban, hogy megértsék jogaikat a saját törvényes rendszerükben. Meg kell vizsgálni, hogyan lehetne jobban biztosítani egy mélyebb és alaposabb női részvételt az egyház egész életében, beleértve a vezetést is és újra meg kellene vizsgálni a teológiát végzett nők lelkészi szolgálatra való rendelésének problémáját. Végül sürgető érdekeltségünk harmadik területe a nők és férfiak egymás közti kapcsolata, ahol gyakran kizsákmányolják egymást. Ez a kizsákmányolás gyakran a hatalommal való visszaélés formáját ölti fel, nevezetesen egymás felett hatalmat gyakorolnak. Az embereknek arra van szükségük, hogy függetlennek érezzék magukat, értékesnek és biztonságban levőknek akár férfiak, akár nők, mielőtt kapcsolatba kerülnének egymással, kölcsönös függőségbe jutnának. A rasszizmus A rasszizmus (faji megkülönböztetés) bűn Isten ellen és az embertárs ellen. Ellentétben áll az igazsággal és Isten szeretetével, amely Jézus Krisztusban lett nyilvánvaló. Mind a rasszizmust gyakorlónak, mind a rasszizmus áldozatának emberi méltóságát tönkreteszi. Amikor keresztyének gyakorolják, ezzel megta— TAB. Május 2-án ünnepi istentisztelet keretében iktatták be a gyülekezet új gondnokát, valamint új presbitereit. Vendég igehirdetőként D. Koren Emil budai esperes szolgált. Elbúcsúztatták Maczkó József eddigi gondnokot, aki kerek ötven esztendőn át állott a gyülekezet szolgálatában előbb presbiterként, majd gondnokként, s aki megrendült egészséggel, de töretlen hűséggel vesz részt ma is a gyülekezet életében. Üj gondnokként Pavela Lászlót iktatták be. Az új gondnok testvére, Pavela József Torontóból 11 000 Ft-ot küldött a harangok villamosítására szülei, Pavela János és Papp Eszgadják hitük lényegét, melyet vallanak, tönkreteszik az egyház hitelét és Jézus Krisztusról szóló bizonyságtételét. Ezért elítéljük a rasszizmust minden formájában, az egyházban és az egyházon kívül is. Amikor mi ezen a világgyűlésen foglalkozunk a rasszizmussal, nem kezdhetjük másképpen, mint azzal, hogy megváltjuk tudatos és nem tudatos belekeveredésünket a rasszizmusba és mulasztásainkat, hogy ti. nem irtottuk ki gyökerestül még a saját házunk táján sem. A megelőző világgyűléseken már sokszor kinyilvánítottuk, hogy mint egyházak elvetjük a rasszizmust, mégis, még mindig úgy találjuk, hogy csupán a kezdet kezdetén vagyunk. Rászorulunk Isten bűnbocsátó kegyelmére, amely megszabadíthat bennünket bűnrészességünkből és mulasztásainkból egyaránt és felszabadíthat egy új odaszánásra, hogy küzd- jünk az igazságért, amely véget vet minden faji megkülönböztetésnek. Szükségünk van arra, hogy a, faji- kérdést, ill. a faji megkülönböztetést szembesítsük a teljes bibliai üzenettel, de szükség van arra is, hogy sokkal mélyebben lássuk démoni jellegét és beszámítsuk pszichológiai, gazdasági, társadalmi tartalmát és hatását személyekre és közösségekre egyaránt és mindazt a nyomorúságot, amit a faji megkülönböztetés a társadalomban okoz. A faji megkülönböztetés gyakorlása a „szégyen litániája”. Megtalálható a világ minden táján. Mégis kétségtelen, hogy néhány országban sokkal láthatóbban pusztít, mint más országokban. Bizottságunkban hallhattuk a szenvedélyes felhívások egész sorát, amelyek fel akarták hívni figyelmünket a rasszizmus szégyenletes, gyalázatos megnyilvánulásaira az illető országokban s úgy hangzottak ezek, mint az egész emberiség családjának szégyen-litániája. Szégyenszemre a keresztyén egyházak szerte a világon gyakran nyíltan, vagy rejtetten meg vannak fertőzve a faji megkülönböztetéssel. Néhány példa említessék: Egyházakat és gyülekezeteket szerveztek és még mindig szerveznek rasszista alapelvek alapján. A gyülekezetek szeretettel fogadják azokat, akik olyanok, mint tagjaik többsége, de gyorsan kivetik azokat, akik különbözőek. Egyes egyházak hajlandók támogatni a faji megkülönböztetés elleni küzdelmet távol hazájuktól, ahelyett, hogy szembenéznének a faji megkülönböztetésnek azzal a fajtájával, amelyet ők maguk gyakorolnak. Egyes egyházak gyakran tükrözik saját kormányaik faji előítéleteit és megkülönböztetéseit, miközben azt mondogatják, hogy saját magatartásuk keresztyén hitükből fakad. Van intézményes rasszizmus is. Van olyan rasszizmus, amelyet egyes államok nyíltan törvényesítettek. A telepes ko- lonializmus hozzájárul a faji elnyomáshoz. Erős katonai hatalmak és más iparosított országok bonyolult fegyvereket szállítanak a faji megkülönböztetést gyakorló kormányoknak és más módon is segítik őket. A rasszizmusnak ezeket az intézményes formáit is gondosan analizálni kell s nekünk, mint keresztyéneknek prófétai szóval és cselekedettel meg kell támadnunk azokat. K. Z. tér emlékére. Az erről szóló díszes rajzot ezúttal helyezték el a presbiterek padja fölött. A beiktatott új presbiterek: ifj. Benyes István, Benyes János, Bombár György, Gombár Lajos, Mizerák László, ifj. Paska József és ifj. Vörös Sándor. — SÁRVÁR. A gyülekezet megüresedett lelkészi állásába május 9-én istentisztelet és közgyűlés keretében iktatta be Benkő Béla, a Vasi Egyházmegye esperese a gyülekezet egyhangúlag megválasztott új lelkészét. Solymár Gábort. — ZUGLÓ. Május 9-én sze- retetvendégségen Harkányi László, a Sajtóosztály tördelőszerkesztője tartott előadást. Reménységgel teli búcsúsás A BÜCSŰZÁSBAN MINDIG VAN VALAMI SZOMORÚ. A búcsúzás szomorú hangulata még akkor is megérinti a szívünket, ha csak néhány napra válunk el szerettünktől, hiszen sohasem tudhatjuk, lesz-e viszontlátás. Ezért nem szeretem a pályaudvarok hangulatát, az integetök szeméből áradó szomorúságot. MENNYBEMENETEL ÜNNEPEN IS ILYEN BŰCSÜZASRA EMLÉKEZÜNK. Jézus elbúcsúzott tanítványaitól, s amikor alakját eltakarták a felhők a tanítványok szeme elől, az ö szivük is meglelt szomorúsággal. Azt hitték, örökre elvesztették Urukat, Mesterüket. Jézus szavai és a tíz nap múlva bekövetkezett események azonban arról beszéltek, hogy fölösleges volt a tanítványok szomorúsága. Hiszen Jézus mennybemenetele nem szomorú elválás volt, hanem örömet ígérő elválás. JÉZUS MENNYBEMENETELÉVEL NEM SZAKADT EL ÖVÉITŐL, hanem sokkal inkább a közelükbe került. A mennybemenetel nem, azt jelenti, hogy valami félreeső, távoli helyre költözött, hanem azt, hogy újra felvette láthatatlan isteni formáját; hogy mindenkor és mindenütt övéivel lehessen. Ezért mondta búcsúzóul: Íme, én veletek vagyok mindennapon a világ végezetéig. S hogy ez nem könnyelmű ígérgetés volt csupán, azt a tanítványok az első pünkösdkor megtapasztalták és megtapasztalhatjuk mi is. Mert ahol Isten igéje hangzik, ahol Jézus nevében összegyülekeznek és imádkoznak, ott a Szentlélek által Jézus jelen van: vigasztal, bűnbocsánatot nyújt, erősít és életet újít. A TANÍTVÁNY SZÁMÁRA AZÉRT IS ÖRÖMTELI a mennybemenetelt búcsúzás, mert Jézus mennybevitelével az Atya újra visszahelyezte isteni hatalmába. Ezt fejezi ki az ősi hitvallásnak az a mondata, hogy Krisztust az Atya saját jobbjára ültette. A királyok azt szokták jobbjukra ültetni, akivel megosztották hatalmukat. Eszerint az igeben és a gyülekezet közösségében olyan Jézus van velünk, akinek hatalma van a világ felett. De nem kell tőle félnünk és rettegnünk, mert őbenne olyan valaki került hatalomra, akinek szíve tele van szeretettel és irgalommal, aki úgy szerette az embereket, hogy a saját éleiét áldozta fel üdvösségükért. Ezt az irgalmas szeretetet gyakorolja most is, awÁkor igéjével úgy formálja tanítványai életét, hogy azok képesek legyenek az ő szeretetét továbbadni, s ezzel az emberek békés, boldog életét megvalósítani. MINDEZ HIT ÁLTAL VALÓSUL MEG A KERESZTYÉNEK ÉLETÉBEN. Azonban Jézus mennybemenetelekor azt is megígérte, hogy egyszer majd látható formában jön el. Akkor majd a hit látássá válik, vagyis Jézus mindenható hatalma és mindent betöltő szeretete nemcsak a hívők számára lesz megtapasztalható, hanem az egész világ számára. Ez azért olyan nagy öröm és boldogság, mert a hit kételkedésekkel és harcokkal teli útján ez a reménység ad erőt a megállásra. Szereltünkre való várás — különösen, ha bizonyosak lehetünk jövetelében — sok kísértéstől képes megóvni bennünket. Mennyivel inkább áll ez Jézus vámsára. .4 Jézus visszajövetelében való bizonyosság az egyik leghatalmasabb erőforrás volt az egyház története folyamán és ma is az. AMIKOR URUNK MENNYBEMENETELÉRE EMLÉKEZÜNK, vessük ki szívünkből a búcsúzás szomorú hangulatát és örvendezzünk azon, hogy Jézus a gyülekezet közösségében ma is velünk van, a mi életünkön is napról napra megmutatja újjáteremtő halalmát és végső eljövetelének bizonyosságával megőriz bennünket a hitben, 'vr.-.z Az örömök es a gondok közösek Látogatás a takácsi-gccsei gyülekezetben A KISALFÖLD DÉLI RÉSZÉN, látótávolságban a Bakony lankáitól, Pápa közelében él egy fiatal gyülekezet. Fiatal, mert 1972. január 1. a születésnapja. Azon a napon rögzítette törvénybe a gyülekezetek közgyűlése a takácsi—gecsei társgyülekezet megalakulást. A két kis gyülekezet, így is megmutatva, a régi mondás igazságát: egységben az erő, ezen a napon lett eggyé, társgyülekezetté. Mint fonalon a gyöngyök, úgy sorakoznak a gyülekezet ki- sebb-nagyobb részei egymás után. Hosszú ez a fonal, mert két szélső pontja között majdnem 40 km a távolság; s van rajta hét gyöngy, s bennük valamivel több mint kilenc- száz evangélikus gyülekezeti tag. Négy helyen tartunk rendszeresen istentiszteleteket. három szórványunk van. Három helyen saját templomunkban vannak istentiszteleteink, egy helyen (Nemes- görzsönyben) a testvér református gyülekezetét használhatjuk. Nagyszombaton délután ebbe a fiatal gyülekezetbe látogatott el D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke. Elkísérte őt felesége, valamint Kőszeghy Tamás püspöki titkár is. Ebből az alkalomból meglátogatta a gyülekezetét Síkos Lajos, a Veszprémi Egyházmegye esperese is. A PÜSPÖK KÉTSZER SZOLGÁLT IGEHIRDETÉSSEL. Délután Takácsiban, este a gecsei templomban. Takácsiban népes gyülekezet, Gecsén tele templom népe hallgatta az igehirdetést az igazi Főpap Jézus Krisztusról. Ez a Főpap önmagát áldozta fel miattunk, helyettünk, érettünk. Ezeknek a hangsúlyozásával hívta önvizsgálatra, bűnbánatra és Isten iránti bizalomra a gyülekezetét az igehirdetés. Ahogy nagyszombat ünnepe is hirdeti, ezzel a bizalommal ajánljunk élőket és holtakat Isten irgalmába. S az „érettünk”-ben már biztatóan ragyog fel búsvét fénye. örömhíre: feltámadott megigazulásunkért! Ezzel a bizalommal,, reménységgel nézzünk egymásra, a körülöttünk élőkre, és végezzük szolgálatunkat Isten dicsőségére, embertársaink javára. A püspöklátogatás belekapcsolta gyülekezetünket egész egyházunk vérkeringésébe úgy is, hogy tájékoztatót hallhattunk egyházkerületünk életéről, örömeiről, gondjairól. Ezekhez az örömökhöz és gondokhoz mérhettük a magunkéit is. Megláthattuk, hogy az örömök és gondok is közösek egész egyházunkban; így az örömöt megoszthatjuk, a gondokat közösen oldhatjuk meg. MINDEZEK MELLETT D. DR. OTTLYK ERNŐ PÜSPÖK módot talált arra is, hogy a két helyen együtt legyen a presbiterekkel, kötetlen, testvéri beszélgetésen, fehér asztal mellett. Nagyszombat általában nem nagyünnep gyülekezeteinkben. Szürkén húzódik meg nagypéntek és húsvét között. Mégis, az idén, mire eljött ennek a nagyszombati „nagyünnepnek” az estéje, egy, az egyház vérkeringésébe még inkább bekapcsolódott gyülekezet búcsúztatta vendégeit. Ittzés János J. S. BACH ÉS AZ ORGONAZENE MESTEREI címmel orgonaest lesz május 21-én. pénteken és május 24-én, hétfőn este fé] 7 órakor a Bécsikapu téri templomban. Bach—Vivaldi: d-moll concerto, a-rnoll concerto. Bach: h-moll fúga Corelli témára, d-moll canzona, c-moll passacaglia. Orgonái: PESKÖ GYÖRGY Előadók: Földes Imre és Melxner Mihály. Jegyek ára: 12,— Ft.
