Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1976-05-16 / 20. szám
XLI. ÉVFOLYAM au. SZÁM 1976. május 16. Ára: 3.50 Korint ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Várjuk a diakónia új munkásait! EGYHÁZUNK SZERETETSZOLGÁLATÁBAN három nemzedék dolgozik. Az idős testvérek szolgálatból való fokozatos kiválásával kell számolnunk az emberi élet természeténél fogva. A diakóniai munka ma azokra a középkorú tesvéreinkre támaszkodik, akik évtizedek óta hűségben állnak helyt mind az öregek gondozásában, mind a beteg gyerekek ellátásában. Fiatalokkal szeretnénk bővíteni egyházunk diakóniai munkásainak állományát. Feléjük hangzott a hivogatás az Evangélikus Élet sok cikkén keresztül. Az országos presbitérium 1975. december 29-i ülésén fogadta el a diakóniai tanfolyam szabályzatát, s indította el diakóniai munkások kiképzésének a megszervezését. Lelkészeink számára a Lelkipásztor című szakfolyóiratban adtunk részletes tájékoztatást. A szükséges tudnivalók minden lelkészt hivatalban elérhetők. Egyházunk sajtója bőven foglalkozott ezzel a témával. 1976. június 1. a diakóniai tanfolyamra való jelentkezés határideje. Most már csak két hét választ el ettől az időtől. Ezért összefoglalóan utalunk az eddig megjelent írásokra. És most már konkrétan hívjuk fel fiatal testvéreinket, hogy jelentkezésüket küldjék meg a Diakóniai 'Osztály ügyvivő lelkészének, az Országos Egyház Üllői út 24. szám alatti székházába. A DIAKÓNIAI LELKÜLET a legfontosabb azoknál, akik hozzánk jelentkeznek. Ez azt jelenti, hogy mélyen szeretik az embert, mégpedig a törődött, beteg embert, aki élete alkonyában él. Mélfyen szeretik a beteg gyermeket, aki mindenestől rászorul a gondozásra és ápolásra. Az Ószövetség szerint Isten szolgája az, aki a megrepedt nádat nem töri el, a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, hanem aki a rászorult, a beteg, a nyomorult, a gyenge felé különös szeretettel fordul. Jézus Krisztus Istennek ez a szolgája. Ö az, aki közösséget vállal a beteggel, aki a szenvedő fölé tud hajolni gondoskodó szeretetével, s aki végül is önmagát adta oda az emberért, hogy annak legyen általa élete, sőt örök élete. Ez a Jézus hívja tanítványait arra, hogy őt kövessék a szolgáló szeretet útján. Aki diakóniai munkába lép, Jézus szeretetét folytatja a földön, kezén keresztül Jézus maga tud gyógyítani, vigasztalásán keresztül Jézus tud megszólalni, a kezek prédikációja Jézus lelkületét jeleníti meg. ELETRE SZOLÓ HIVATÁST jelent a diakónia szolgálata. Aki diakóniai lelkülettel jön ebbe a munkaágba, az életpályának tekinti ezt a szolgálatot. Nem átmeneti lehetőséget vagy éppen ugródeszkát lát benne, hanem az embert kívánja segíteni, gyógyítani és szeretni egy életen át. A Jézushoz tartozás nem ideiglenes állapot. Ebben gyökerezik ennek a szolgálatnak az életre szóló jellege. Ezt az alapvető és meghatározó magatartást szeretnénk látni azokon, akik hozzánk jönnek diakóniai szolgálatra. Akiket a diakóniai szolgálat törzsgárdájába hívunk, azoknál az a reménységünk, hogy éppen Jézus Krisztusban való hitük alapján vállalják élethivatásszerűen és életre- szólóan a diakóniai munkát. A LELKI FELKÉSZÍTÉSEN nagy hangsúly van. Ezért szervez egyházunk négyszer nyolchetes intenzív tanfolyamot, hogy azon hirdesse és elmélyítse a diakóniai lelkületet, megtanítsa az Ö- és újszövetségi bibliaismeretet, a hit- és erkölcstan alapjait, az egyháztörténet lényegét, egyházunk mai tanításának és állásfoglalásának a bemutatását, képet adjon az egyházi élet gyakorlatáról és bevezessen egyházunk diakóniai szolgálatának a történelmi és jelenlegi ismereteibe. Aki ezt a tanfolyamot elvégzi, egyházunk laikus munkása lesz, aki képes bibliakört szolgálatot végezni, áhítatokat tud tartani szeretetotthonainkban. EGÉSZSÉGÜGYI KIKÉPZÉS során nyerik el tanfolyamunk hallgatói a szükséges ápolónői ismereteket. Az egész diakórtiai munkásképzö tanfolyam három évig tart. Ebből két év az egészségügyi kiképzés. Hallgatóink vagy az idős testvérek gondozására, vagy a beteg gyermekek ellátására kapnak kiképzést és nyernek oklevelet. Ezen a ponton is kitűnik, hogy államunk mennyire segíti ezt a munkaágat, mert állami ápolónőképzö- ben végzik el hallgatóink ezt a tanfolyamot. Összekapcsol minket az emberért és az embernek való szolgálat közös célkitűzése. A szocialista állam humánus beállítottsága és az egyházi szeretetszolgálat együttesen segíti a fiatalokat, hogy kellő szakismerettel rendelkezzenek a diakóniai szolgálatban. Ez konkrétan az Egészségügyi Minisztériummal és annak oktatási szerveivel való kapcsolatot jelenti. DIAKÓNIAI GYAKORLAT egészíti ki az egyházi tanfolyamon és az egészségügyi kiképzésen való részvételt. A tanfolyam hallgatói az egyes otthonaink életét ismerhetik meg, s azokban kezdik meg szolgálatukat. Már eddig is közöltünk lapunkban cikkeket, amelyek bemutatták otthonaink sajátosságát. így írtunk azokról az otthonokról, amelyek gyülekezeti hátterűek, vagy azokról, amelyek országos egyházi irányítás alatt állnak, azokról, amelyek feladata az öregek ellátása, vagy pedig kifejezetten a fejlődésben visszamaradt gyermekek gondozása. írtunk olyan típusú otthonról is, amelyben az öregotthon és a beteg gyermekek otthona egymás mellett működik és egymást segíti. Mindezek azonban akkor válnak élményszerű benyomássá, ha valaki nemcsak elbeszélésből, hanem saját tapasztalataiból ismeri meg az ott folyó munkát. A DIAKÓNIAI SZOLGALATRA JELENTKEZŐKET nagy szeretettel vesszük körül. Ez mutatkozik meg abban a gondoskodásban is, amellyel egyházunk a tanfolyam ideje alatt anyagi segítségben részesíti őket. A diakóniai gyakorlat idején hallgatóink fizetést kapnak, a tanfolyam költségeit pedig egyházunk vállalja. Pénzkérdés ném áll útjában a tanfolyamon való részvételnek. ISTEN INDÍTSA FEL fiatal testvéreink kedvét és szívét a jelentkezésre. A családi otthonok és a gyülekezetek szeretettel biztassák a jelentkezés gondolatával foglalkozó fiatalokat. A lelkésztestvérek adjanak meg minden felvilágosítást és biztatást az érdeklődőknek, mi pedig szeretettel és reménységgel várjuk a jelentkezőket, hogy belőlük váljanak diakóniai szolgálatunk új munkásai. D. Dr. Ottlyk Ernő Rábcakapi — Bezi — Tárnokréti — Sopron RÁBCAKAPI a Kisalföld közepén, s a neve is elárulja, a Rábca folyó közelében fekszik. 1967-ben már jártunk itt D. dr. Ottlyk Ernő püspökkel, amikor az új papiak felépült. Most is dicsérjük a szép épületet, amikor Biczó Ferenc lelkész fogad bennünket. — Meghosszabbította az erőt a szolgálatra és sok örömünk telik bénne. Mondja válaszként. Kell is az erő ide, mert amióta Kiss Jenő lelkész megrokkant, az ő vállaira nehezedik Tárnokréti mellett a bezi gyülekezet és filiáinak a gondozása is. Gombnyomásra szólalnak meg a harangok. Kint méhek járják a templomkertben nyíló tarka és illatos jácintokat. Talán éppen a lelkész szorgalmas „dolgozói”, aki méhészkedik is. Orgonaszóra lépünk a templomba. Böjti ének zeng a padsorokból és virágvasárnapi ige szólal meg a püspök ajkán a szószékről. Besüt az áprilisi nap és friss leveleket hajtó hársfaág tekinget be az egyik templomablakon. Az első padsorokban ritkábban ülnek, inkább a hátsókban foglalnak helyet. S miközben keresem az ifjabb nemzedéket, eszembe jut a lelkész kissé szomorkás mondata: — „A fiatalok csaknem 'mind elvándorolnak a faluból”. Ti2 PERC AZ ÚT AUTÓVAL BEZIBE. — Minden vasárnap küldenek autót a beziek. A gyülekezet lelkiismeretét felrázta a papjuk betegsége. Meséli útközben Biczó Ferenc. A gyülekezet a templom előtt vár. Lutherkabátosan lép ki a püspök a kocsiból, mert átöltözésre már nem jutott idő. Kovács János másodfelügyelő lép az érkezők elé és köszöntő szavaiban elmondja a gyülekezet nagy gondját is: beteg a lelkészük. De segít a gyülekezetét összetartani a papné és a másodéves teológus fiú. Zengő ének, a vörösfenyő burkolat a mennyezeten és körben a falak mentén teszik melegebbé az istentiszteleti együttlétet, az éjszaka egvéb- ként jól áthűlt templomban. EGYIK SZOLGÁLAT A MÁSIKAT ÉRI. —- Fut a kocsi újra Rábcakapin át Tárnokrétibe. Az előbbi falut elhagyva, az egykori Hanság mocsár- medrén” át visz az út. — Valamikor itt csak csónakkal tudott átjutni valaki az egyik faluból a másikba — magyarázza „bennszülött” utasunk. Úgy Tárnokrétiben, mint Rábcakapibaji. .még ma is látunk nádíedeles házat. — Termett bőven nád az lápvidéken, jutott volna minden háztetőre. De ezekben a nádfedelesekben jobbára már olyan öregek laknak, akik fiatal családtagok híján már nem tudnak, vagy nem is akarnak úiat építeni. A templom előtt várja a gyülekezet a kerület püspökét. — Néhánv köszöntő szó: a megtiszteltetés és öröm szava a püspök és felesége felé. A tempiomkarzat gerendáira erősített kalaptartókon sűrűn feketéllenek a férfiak fejfedői, s a templomban alig maradt szabad ülőhely. Az oltár előtti vörösmárvánv keresztelő kőre 1785 van vésve. Ekkor épült a templom is. AZ ISTENTISZTELET UTÁN PRESBITERI ÜLÉS az évek óta üresen álló. papiakban. Tárgya: a papiak további sorsa. Renoválni nem érdemes, mert repedezettek és vizesek a falak. A helybeliek lebontanák és egy új gyülekezeti termet építenének. — A felbúzdulás nagy, de vajon meg lesz-e rá a kellő anyagi fedezet is? Ebéd után a Biczó gyerekekkel —, akik már csak a hét- vegeken Keresik fel a szülői hazat — sétára indulunk a Rábcához. Frissen zöldülő réteken visz az út. Mélyen fekvő, s nem is olyan régen még a mocsár borította ezt a területet. Magam elé képzelem a nyári építőtáborok ^ebamult fiataljait. Szorgalmas munkájuk tette termővé a lápot Az űj Rábca szabályozott mederben fut. hogy mielőbb egyesüljön a nagyobb testvérrel, a Mosoni-Dunával. Vén fűzfasor jelzi csak, merre kanyargóit az „öreg”. SOPRON — ahonnan „irányítják” az egyházmegye életét — utunk utolsó állomása. Krämer György újonnan megválasztott lelkészt iktatják be ezen a délutánon a legősibb evangélikus gyülekezetünk lelkész) állásába. A gvülekezet ma is rzénvlí a német nyelvű szolgálatokat, így négy igehirdetés hangzott el ezen az istentiszteleten egv- más után: D. dr Ottlyk Ernő püspök virágvasárnapi prédikációié. Weitler Rezső es-'ores iktató beszéde és az új lelkész magvar. majd német nyelvű igehirdetése, melvek arra engedtek következtetni, hoev jól választottak a soproni evangélikusok. közgyűlésre a templommal szomszédos ÉPÜLETBE vonulunk a gyülekezettel. Itt alakították ki az új imatermet és ebben az épületben kapott kényelmes lakást is az új lelkész. A közgyűlésen Jäger Mihály felügyelő megállapítja a lelkészbeiktatás tényét, majd többen köszöntik Krámer Györgyöt: elsőként D. dr. Ottlyk Ernő püspök, majd dr. Mihály Dezső kerületi felügyelő. Balogh Gábor helybeli református lelkész. Majtényi László római katolikus apátplébános. Bárány Gyula egyházmegyei főjegyző a lelkészek nevében. Kamondi Zoltán a gyülekezet megbízásából, végül Pócza Zoltán egvházmesvei felügyelő üdvözölték az új lelkészt. aki válaszolt a köszöntésekre. A PÜSPÖK ÜJ IMATERMET FELAVATÓ és áldó szavaival zárult a soproni kettős esemény. Kőszeghy Tamás D. Káldy Zoltán az Egyesült Államokban és Kanadában David Preus, az Amerikai Evangélikus Egyház . (American Lutheran Church) — a harmadik legnagyobb amerikai evangélikus egyház, — elnökének meghívására D. Kdldy Zoltán püspök-elnök Minneapolisba utazik, hogy megbeszéléseket folytasson egyházi vezetőkkel, előadásokat tartson és igehirdetésekkel szolgáljon, s hogy megismerkedjék az egyházi élettel. David Preus elnök május 19-én fogadja a püspök-elnökünket. Ezt követően, Saskatoonban (Kanada) kerül sor a Lutheránus Világszövetség Egyházi Együttműködési Bizottsága idei ülésére június M—12-ig, melyen a bizottság alelnökeként vesz részt D. Káldy Zoltán. Útjára és szolgálataira Isten áldását kérjük! Dr. Fekete Zoltán köszöntése 65. SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁVAL köszöntötte egyházunk Országos Elnöksége és az országos munkaágak vezetői körében D. Káldy Zoltán püspökelnök dr. Fekete Zoltán országos egyházi felügyelőnket, egyetemi tanárt. A köszöntésen megjelent Miklós Imre államtitkár, valamint az Állami Egyházügyi Hivatal dolgozóinak jókívánságait tolmácsolta dr. Pozsonyi László főosztályvezető. D. Káldy Zoltán püspök méltatta dr. Fekete Zoltán több évtizedes hűséges egyházi szolgálatát. Országos felügyelőnk, aki fiatalon kapcsolódott bele különböző gyülekezeti tisztségeken keresztül az egyházi szolgálatba, azok közé tartozott, akik a felszabadulást követő időben részt vettek egyházunknak az új társadalmi rendben folyó élete útjának keresésébe és kimunkálásába. A hűséges, alázatos, de határozott munka és irány- mutatás jellemezte mindvégig a szolgálatát. Így természetes volt, hogy egyházunk, egyre inkább munkásabb és felelősségteljesebb szolgálatok vállalását kérte tőle. Már mint az Északi Egyházkerület felügyelőhelyettese, majd felügyelője is részt kapott az Országos Elnökség munkájában, majd 1973-tól a gyülekezetek, az egyházi és állami vezetők bizalma egyházunk, nem lelkészi szolgálattevői legmagasabb tisztségébe emelte. Azóta a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelőiéként az országos püspökelnökkel irányítja egyházunk életét és képviseli azt állami hatóságaink előtt. Dr. Fekete Zoltán érdeklődése kiterjed egyházunk minden szolgálati területére. Figyelemmel kíséri egyházunk sajtószolgálatát is és szívesen támogatja munkánkat még írásaival is. Lapunk olvasói és munkásai nevében is tisztelettel és szeretettel köszöntjük, Isten gazdag áldását kívánva további szolgálataira. Országos lelkészkonferenciák Gyenesd iáson Utoljára 1972-ben rendezett sorozatban továbbképző konferenciákat Országos Elnökségünk irányítása alatt a Teológiai Akadémia és a Leikészi Munkaközösségek Országos Elnöksége lelkészeinek részére. Ennek a közös munkának eredményei a mai napig gázdagítják lelkészeink szolgálatát és gyülekezeteink életét, éppen úgy, mint egyházunk egészének a szocialista társadalmunk és a ma élő emberiség ügyeiben vállalt szolgálatát. Ezt Olvasóink lapunk hasábjain is felmérhették az elmúlt évek során. A nyár elejére és az őszre tervezett konferenciasorozat a „Diakóniai teológiánk és életünk” összefoglaló cím lebontásában — előadások, konzultációk és igehirdetések sorával kívánja segíteni lelkészeink továbbképzését, gyülekezeteink és közegyházunk életét. A fő előadásokat D. Káldy Zoltán és D. dr. Ottlyk Ernő püspök, dr. Prőhle Károly teológiai tanár, ökumenikus főtitkár és dr. Nagy István esperes tartják. A konzultációk során lesz szó a lelkészek, illetve az egyház szolgálatának olyan gyakorlati kérdéseiről is, mint a vasárnapi igehirdetés, az ifjúsági munka, a misszió, stb. A konferencia tanulmányi anyagára és eredményeire szeretnénk lapunkban a későbbiek során rnég részletesen is'visszatér- J Hempel püspök állapota Egyházunk vezetőségének meghívására április‘5-én érkezett Budapestre Dr. Johannes Hempel drezdai püspök, hogy egyhetes magyarországi tartózkodás során mégismerkedjék egyházunk életével, szolgáljon lelkészeknek előadással és gyülekezetnek igehirdetéssel. Vendégünk sajnos megbetegedett, nem tudta folytatni programját és ezért vissza kellett térnie hazájába. Aggodalommal töltött el bennünket is Hempel püspök állapota, de azóta hírt kaptunk, hogy egészsége helyreállt és ismét végzi munkáját. Kívánjuk, hogy jó egészségben szolgálhasson egyházában. MENEKÜLT-PROBLÉMÁK ARGENTÍNÁBAN Legalább 150 000 ember menekült már Argentínába 1973 szeptembere, a chilei katonai puccs óta. Uruguayból pedig mintegy félmillió ember, a lakosságnak majdnem 15 százaléka menekült • Angentínába. Az egyházak erőfeszítéseket tesznek, hogy a legégetőbb ínséget enyhítsék — közölte az argentin ökumenikus menekültügyi bizottság. A menekülteknek csak kis részével veszik fel a kapcsolatot az egyházi szervek, de a 6000 menekült segélyezése is nagy feladat. A segélyezés pénzügyi nehézségeinél is súlyosabb a politikai probléma. A Chiléből és Uruguayból érkező menekültek ellen jobboldali terrorista csoportok követnek el merényleteket. Ezért három evangélikus lelkésznek, köztük Juan Cobrdának, az ottani evangélikus egyház elnökének, a Lutheránus Világszövetség harmadik alelnökinek is, el kellett hagynia az országot — életük veszélyben forgott. A legtöbb menekült „turistaként” érkezett Argentínába és illegálisan tartózkodik ott. Ez azt jelenti, hogy könyör- adományokra szorul vagy pedig éhbérért, szociális juttatások nélkül áll munkába.
