Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-03-28 / 13. szám

2 Móz 16, 11—15 Ma minden olvasónkhoz ezzel a szóval kopogok be: Örülje­tek! ÖRÜLJETEK: ISTEN ÜDVÖZÍTŐ. A böjti úton járó Jézus •nem a szenvedésről, betegségről, az ifjúságot öregségbe űző múlandóságról beszél. Az örök életei munkáló Istenről tanús­kodik, aki Általa minden embernek örök életet készített. Az üdvözítő Isten azt akarja, „hogy egészen az övé legyek, az ö országában majd ö alatta éljek ..örüljetek! Ma még népe úton van. Ütőn levő népének, egyházának üze­ni isten: ÖRÜLJETEK: ISTEN MEGTARTÓ. Isten népe, az egyház gyakran akarta a saját létét és életét önmaga biztosítani, de éppen ezzel a legfontosabbat veszítette el — amit Isten pusz­tában vándorló népe újra meg újra megtapasztalt és átélt — azt, hogy sasszárnyakon hordozza népét a hűséges Isten. Isten hűsége tartott meg minket is — neki engedetlen és akaratát nem cselekvő népét —, s hivott el ebben a mi társadalmunk­ban hűségesebb szolgálatra^ és önzetlenebb szeretet megélésére, örüljetek, mert Isten megtartó szeretetének tanúi lehetünk! Isten megtartó szeretete új úton indított minket, önmagunk­nak élés helyett másokért élni. Isten megtartó szeretete: kegye­lem. Ezt a kegyelmet nem lehet konzerválni, csak Isten kezé­ből naponta örvendezve elfogadni. Istennel szemben bizalmat­lanság és hitetlenség minden olyan elgondolás.\ amelyik Isten népének megtartását nem egyedül a megtartó Istentől várja és reméli. ÖRÜLJETEK: ISTEN GONDVISELŐ. Az örömöt ellopja az embertől a kenyérért való felesleges aggódás. A háború pokla. A szevetetlenség ördöge. A cinikus harácsolás és a másik em­bert figyelmen kívül hagyó önzés. Az elembertelenítö kapzsi­ság és a könyörtelen anyagiasság. Ezrek és milliók örömét rabolja el az a társadalom, amelyik egyeseknek lehetőséget ad a javakban való dúslakodásra. másokat viszont a nyomorta- ■nyák életet megsemmisítő sötét zugába taszít. Isten gondoskodó szeretete minden embert megelégíteni akar mindazzal, ami a mindennapi kenyérhez tartozik. (Gon­dolnunk kell arra. hogy mit ért Luther a mindennapi kenyér fogalma alatt a Kis Kátéban) Isten akarata az, hogy ne le­gyen éhező és szűkölködő itt a földön. S a föld kétharmad ré­szén mégis éhezők élnek. Isten akartát és gondviselő szándékát szaboltálják azok a keresztyének, akik nem tesznek meg min­den tőlük telhetőt azért, hogy Isten gondoskodó szeretetét a mindennapi kenyérben minden ember megtapasztalhassa. Is­tennek ellentmondó élet az. amelyik csak a maga hasznát ke­resi. A mannából mindenki annyit gyűjtött, amennyi család­jának és magának elég volt egy napra. Senkinek nem volt hiá­nya, de az ügyeskedőknek és kapzsiknak sem maradt felesle­gük. A felhalmozott manna megromlott! Mi lenne, ha ma is így tenne az Isten? Mennyi minden veszne el abból, amit mások elöl szedtünk össze vagy másoktól csikartunk ki. Az örökké önmagáról gondoskodó, önző ember nagy szerzési igye­kezetében nem tud örvendezni Isten gondviselő szeretetének, s másokat is megfoszt attól, hogy* rácsodálkozzanak arra az Istenre, aki minden embert megelégíteni akar. Az édesanyám mosolygó, Isten gondviselő szeretetére hagyatkozó arca ragyog előttem, aki az utolsó darab kenyeret is úgy tudta szelni nyolc gyermekének: Isten majd gondoskodik rólunk holnap is. A csoda itt nem a természet feletti eledel kiosztásában van. hanem abban, hogy Isten időben cselekszik az ember javára. S ebben a munkában akarja munkatársaiként felhasználni az embert. Amig nem késő! ÖRÜLJETEK: ISTEN KEGYELME NAPONTA MEGÚJUL. Az Isten kezére hagyatkozás biztosítékok nélküli bizalom a je­lenvalóságra és az örökkévalóságra vonatkozóan. Örüljetek! Dr. Nagy István IMÁDKOZZUNK Magasztalunk Istenünk üdvözítő szeret etedért, amellyel örök életet készítettél nekünk. Áldunk gondviselő szeretetedért, amelyik áttogja ezt az egész világot. Könyörülj rajtunk, hogy ne álljunk gondviselő szereteted útjában, hanem inkább an­nak kiteljesedésén munkálkodjunk. Ajándékozz meg gyermeki hittel és bizalommal, amelyik megtartó szeretetedre épít a je­lenvalóságban az örökkévalóságig. Ámen. — ORGONA, öt regiszteres, ere­deti angol ón sípokkal, csuszka rendszríi. sürgősen eladó. Farkas Károly, Nyíregyháza, Róka út 8. — ÖTHÓNAPOS leánygyerme­künk mellé keresünk napi kilenc órás elfoglaltságra gyermekszeretö jólelkti gondozónőt. Telefon: 362- 042. Istentiszteleti rend Budapesten, 1976. március 28-án Deák tér de. 9, (urv.) Bizfk Lász­ló. de, 11. (urv.) dr. Hafenscher Károly, du. 6. Trajtier Gábor. Fa­sor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6, dr. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. dr. Muntag Andorné. Üllői út 24. de. fel 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57 B. de .10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (ma­gyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10, du. 5. Szeretetvendégség. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Ifj. Harmati Béla. Rákosfal­va de. 8. Ifj Harmati Béla. Gyar­mat u. 14. de. tél 10. Ifj. Harmati Béla. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázv Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár-Üjteiep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest, de. 19. Kispest-Wekerletelep de. 8. Pestúj­hely de. 10. Schreiner Vilmos. Rá­kospalota MÁV-telep de. 8. Schrei­ner Vilmos. Rákospalota Kistemp- lomde. 10. dr. Bodrog Miklós, du. 3. dr. Bodrog Miklós Rákosszentmi­hály de. fél 11. dr. Karner Ágoston. Sashalom de 9. dr. Karner Ágos­ton. Mátyásföld de fél 11. cinkota de. fél 11. du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József, fla- koshegy de 9. Rákosliget de. 10. Rá­koskeresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér 9. (úrv.) D. Koren Emil, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Gáncs Péter, du. 6. Koren Emil. Torockó tér de. fél 9. Gáncs Péter. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XII., Tartsay Vil­mos u. ll. de. 9. Csengödy László, de. 11. Csengödy László, du. 5. Sze­retetvendégség. Budakeszi de. 8. Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11. Turcsányi Károly. Modori u. 6. de. 10. dr. Lehel László. Kelen­föld de. 8. (úrv.) Lehel László, de. 11. (zenés áhítat) Bencze Imre. du. 6. Lehel László. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Bencze Imre. Nagyté­tény de. fél 9. Visontai Róbert. Ke- lenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Törökbálint du. fél 5. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. — Böjt 4. vasárnapján az oltárterítő színe lila. A déle­lőtti istentiszetelet ollári igéje: Jn 6, 1—15; az igehirdetés alapigéje: 2 Móz 16, 11—15. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Aprilis 11-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egy­ház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet SÚLYOM KÁROLY paksi lelkész, a Tol­na-Baranyai Egyházmegye es­perese. — KELENFÖLD. A gyüle­kezet vegyeskara böjti zenés áhítatát március 28-án, vasár­nap délelőtt 11 órai istentisz­telet keretében tartja. Oth- mayr. Vittoria. Lassus, Mozart és Sulyok Imre művei hangza­nak el. Igét hirdet Bencze Imre. — DOMONY. Március 14-én teológusnap volt a gyülekezet­ben. Az anyagyülekezetben és a vácegresi filiában dr. Sel- meczi János otthonigazgató vezetésével Erkki Väänänen finn ösztöndíjas lelkész, Rafa­el József V. év/., Gyarmati lstr ván III. évf. és Sztankó Gyön­gyi 1. évf. hallgatók szol­gáltak igehirdetéssel és a böjti gyülekezeti esten színes böjti programmal. A teológusnap alkalmából a gyülekezet 6800.— Ft offertóriummal tá­mogatta lelkészképzésünket. — KÉTBODONY. Minden pénteken böjti estet tartanak vendég igehirdetőkkel. Az első alkalommal Gáncs Péter vé­gezte a szolgálatot. — NAGYTAKCSA. Az ál­dozatkész gyülekezetben csak­nem évente van beológusnap. Az idei alkaimat március 8-án dr. Fabiny Tibor dékán vezet­te. Amriskó Mária (Fancsal), Győri Gábor (Nagytarcsa) Ke­pe nyes Erzsébet (Csabacsüd), Kiss János (Nagytarcsa), Mo­som Edit (Miskolc), Szent-Irá­nyi Ilona (Budapest) és Sztan­kó Gyöngyi (Nyíregyháza) teo­lógiai hallgatók szolgáltak az egész napos együttléten, ame­lyen 4000.— Ft, gyűlt össze a lelkésizképzés céljaira. — KONDOROS. A február 29-én tartott szeretetvendég- ségen ifj. Kendek György gyulai lelkész, egyházmegyei sajtó-előadó végzett szolgála­tot. Igét hirdetett, majd elő­adást tartott egyházunk saj­tószolgálatáról és felhívta a gyülekezet figyelmét az „írott ige” fontosságára és szolgála­táig. A szeretetvendégség mű­sorát a konfirmandusok sza­valatai tették színessé. — SAND. Böjt első vasár­napján D. Koren Emil esperes hirdetett igét a gyülekezetben. Délután vallásos esten előadást tartott Sántha Károlyról, aki száztíz évvel ezelőtt Sandon volt két évig lelkész. Az esten Sántha-verseket szavaltak Ge­rencsér Ferencné és Novák Jó- zsefné. — KŐSZEG. A böjti idősza­kot háromnapos igehirdetés­sorozattal kezdték. A vendég­szolgálatot. Madocsai Miklós budavári másodlelkész végez­te. SZÁZHUSZONÖT ÚJONNAN FELAVATOTT LELKÉSZ SVÉDORSZÁGBAN Az elmúlt ádventi vasárna­pokon 125 férfit és nőt avat­tak lelkésszé Svédországban. Ez a legnagyobb csoport, me­lyet valaha is lelkésszé avat­tak Svédországban, köztük 29 a nő és 96 a férfi. A lel­késszé avatásokra a 13 egy­házkerületben kerül sor. A fiatalok mindegyike gyü­lekezeti állásba kerülhet, be­lépésükkel valamelyest eny­hül a lelkészhiány. Mégse szá­mítanak azonban arra, hogy 1979 előtt minden lelkész! ál­lást be tudnak tölteni a Svéd Evangélikus Egyházban. „Örüljetek Jeruzsálemmel” (Ézs 66, 10). VASÁRNAP. — „Krisztus­ért kérünk, béküljetek meg az Istennel!” (2 Kor 5, 20 — Ézs 60, 10 — Jn 6, 1—15 — Zsolt 136). Parancsolhatná, mégis kéri. A megszerzett kiengesz­telés — Isten szeretetének mű­ve. Ez megszabja a szolgálat módszerét. Halk rezdülés szív- lélek mélyén. Nem vihar, föld­rengés, lobbanó tűz — hanem szelíd szó. Mint csendes ko­pogtatás ajtónkon. Pedig Isten szól, Isten kopogtat! De bol­dog, aki meghallja és ajtót tár. HÉTFŐ. — „Ö nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját” (1 Pt 2, 22 — Jób 4, 17 — Jn 6, 22—29 — Jn 16, 23—28). Nem szabad tenni, mondani olyant, amit nem a szeretet határoz meg s aminek nincsen gyümölcse. Álnokság az, amikor csak beszélünk, be­szélünk, de senki sem veheti komolyan, senki sem építhet rá. A megbízhatóság egyik fel­tétele annak, hogy szeretet­szolgálatunk célba érjen. Ál- nok ember hitelképtelenné teszi a diakónfát. Isten őrizzen meg ettől minket. KEDD. — „A minden ke­gyelem Istene elhívott titeket Krisztusban az Ö örök dicső­ségére” (1 Pt 5, 10 — Ézs 61, 1 — Jn 6, 30—35 — Jn 16, 29— 33). A diakónia dicsősége még el van rejtve. Sokak számára ezért nem is kívánatos. Leg­alábbis a gyakorlati életvitel. Szennyest mosni, idétlen gye­reket etetni, tehetetlen, öreg testeket emelni valóban nem olyan dicsőség, amire sokan vágyódunk. Pedig Istennél rejtve már ott ragyog a szol­gáló élet jutalma. S majd lát­hatóvá is válik. SZERDA. — „Hogy mások­nak könnyebbségük legyen, nektek ne legyen nyomorúsá­gotok” (2 Kor 8, 13 — Péld 3, 27 — Jn 6, 47—59 — Jn 17,. 1— 5). Nagyon kevésre van szük­ségünk. Mégis hányán hajszol­ják a többet s egyre többet. Abban a világban, ahol még bőven vannak dúskálók és ki­fosztottak tanítványi felada­tunk Isten akarata szerint a rászoruló embertársaink életé­nek megkönnyítésére. CSÜTÖRTÖK. — „Kegye­lem és békesség adassák nék- tek bőségesen az Istennek és a mi Urunknak, Jézusnak meg­ismerésében” (2 Pt 1, 2 — Zsolt 91, 14 — Jn 6. 60—65 — Jn 17, 6—8). Amint növek­szünk Jézus megismerésében — s ez életközösség, munka- közösség együtt! — annál in­kább árad a kegyelem ereje és terjed általunk is a békesség. A kettő összefügg és az első­nek természetes következmé­nye a második. PÉNTEK. — „Igaz az a be­széd és teljes elfogadásra mél­tó, hogy Krisztus Jézus azért jött a világra, hogy a bűnösö­ket üdvözítse” (1 Tim 1, 15 — Ez 37, 23 — Jn 12, 2—26 — Jn 17, 9—13). Ünnepélyes kijelen­tés, ami transzparensként ra­gyog a szolgálat útja fölött. Téveszméket, hamis várakozá­sokat áthúz. Jézus az embert meg akarja változtatni. S nem fent kezdi, hanem lent a mély­ben. Alulról kezdi a nagy re­habilitációs munkáját, ahon­nan az indulatok és vágyak világából szavak és cseleke­detek születnek. SZOMBAT. — „Nem tudjá­tok, hogy ti Isten temploma vagytok és az Istennek Lelke bennetek lakik? Ha valaki Is­ten templomát beszennyezi, azt elveszti az Isten” (1 Kor 3, 16—17 — Jer 7, 4—5 — Jn 8, 21—30 — Jn 17, 14—19). A templom Isten szeretetének helye. Amint Jézus bárhol volt és bármerre járt, önmagában, hordozta így Isten jelenlétét, a tanítványoknak is ez az elkö­telezettségük. Mozgó templo­mok. Úgy kell élniük, hogy az emberek észrevegyék bennük az Isten irgalmasságának és mentő szeretetének jelenlétét. Ez tegyen bennünket kényessé a tisztaságban és boldoggá küldetésünkben! Báliké Zoltán EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest vni.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 516—20.412—Vin Előfizetési ár: egy évre 120.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25211 ® 76.0828 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnvomas Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató A JÖVEDELEM EGY SZÁZALÉKÁT AZ EGYHÁZNAK A holland keresztyének át­lagosan jövedelmük 1—1,5 Százalékát fizetik egyházuk fenntartására. A holland egy­házak anyagilag teljesen a hí­vek önkéntes hozzájárulására építenek és ez a hozzájárulás évente növekedik. Eddig még minden évben 9—11 százalék­kal növekedett az egyháztagok hozzájárulása, (epd) Rákóczi országa Nem véletlen, hogy Thököly Imre a kés­márki evangélikus templomban fekszik, II. Rákóczi Ferenc pedig a kassai dóm kriptájá­ban. Mindkét kuruc fejedelem szabadsághar­ca ott indult meg, északon, ott kapta sajátos formáit s népi jellemét megörökítő erejét. Ha most, Rákóczi születésének háromszázadik év­fordulóján, bárhol is megérintjük a kuruc matériát, széles gyűrűkben ez fordul felénk, mint a vízbe hajított kő körül a hullám. A kurucok szabadságharca országszabadító harc volt, s eltörölhetetlenül jelezte, hogy Magyar- ország valamennyi népét egyenlő rangú nem­zetté tevő akarat. Borzalmas elnyomás alatt sínylődött egész Magyarország, minden népe, s a nép feje fölött, sőt még a föurak feje fö­lött is, titokban soká összefogott a Habsburg császári hatalom a török szultán kapzsiságá­val. Az együttérző kuruc líra. a protestáns lí­ra dallam Itatására reális élményeket szövege­seit, amikor balladikusan egybefonta a két ol­dalról ránktörő ro’ntást: Musztafa, Carafa 4 És az akasztófa: Mindezen három fa — Mind a három rossz fa. De ezt a kesergő hangot a labancszalasztó győzelmek közepette diadalmas, bízó, hivő hang váltja fel a kuruc költészetben. Píákóczi nagy ivű felszabadítást indított el, melynek sokrétű emléke elevenen él mindmáig, akár­merre fordulunk a magyar nyelvterületen és a szomszéd népek etnikai határai között. Rákó­czi ugyanis a középkori Magyarország, Má­tyás király országának, mintaállam történeté­ből nőtt bele históriánkba, s végét akarván Vetni a Habsburg-önkénynek, ezt az eredeti magyar országtartást kívánta megújítani. Nemcsak magyar parasztjai, hanem szlová­kok, ruthének, szászok, horvátok, románok csatlakoztak hozzá, önként, rajongásból. Mi­kor még sárosi földesúr korában hintáján vé­gigment valahol egy-egy falun, a nép le tér­depelt előtte a sárba, s úgy kérlelte: „Gyere, uram, szabadíts fel minket!” Ez a közös ké­rés — magyaroké, falusi, ruthéneké, szlová­koké, városi szászoké — röpült hozzá Lengyel­honba, ennek a hangnak engedelmeskedve ké­szítette el zászlóit, s indult meg a magyar ha­tárra.­A kuruc sereg minden egyes tagjába, mivel éppen népfelkelő önkéntes had volt, beleivó­dott Rákóczinak mindenkit egyformán szere­tő, s magához ölelő politikája. Tudott népei nyelvén is. Bercsényi például jelentéseiben és leveleiben szó szerint idézi a szlovák monda­tokat. amik füléhez jutnak s nem fordítja le magyarra, mert tudja, hogy a nagyságos ve­zérlő fejedelem érti ezt a nyelvet, akár ő, a felvidéki. Nagyobb hitelesség kedvéért érde­mes elmondani, hogy Rákóczi Munkács orosz püspökévé és cári diplomatájává tette Petró- niusz Kamenszkyt. a ruthén szerzetest, „aki engem valaha még mint gyermeket a karján hordozott, s gyöngéd könnyeket ontott Iá ttom­ra” — írja Emlékirataiban. Mindhalálig ren­díthetetlen híve egy szlovák író. Dániel Krman, evangélikus lelkész, zsolnai püspök, aki 1707. március 8-án Zsolnán felszenteli Czelder Orbán brigadéros szlovák kuruc se­regének nyolc szép zászlaját, s szlovák prédi­kációját Czelder kinyomatja s megjelenteti. Krman a svéd királynál járt követségben Rá­kóczi megbízásából. S a magyar protestánsok? Ráday, a református, kancellárjaként műkö­dik, Ottlyk, az evangélikus: Rákóczi egyik főembere. S a nép? Van arról is hiteles följegyzés. Az erdélyi Wesselényi István írta fel naplójába 1705. szeptember 30-án Rabutin osztrák tá­bornokról: „Az minapiban hozván be egy felföldi közkurucot, tót legént, akit midőn fel­vittek volna ad exám-en a generálhoz, kérdet­te, miért állott a közé a rút emberek közé: kire felelt, hogy ű is méltó volt arra, hogy az ő szabadságokért fegyvert fogjon. Ászt is mondják, hogy kérdette volna tűle, hogy mi­ben lesz Erdélynek s Magyarországnak álla­pot ja; kire mondotta, hogy Magyarország nem vasallatosság alatt, hanem libertás alatt lé­szen, Erdély pedig fejedelemség alatt. Mon- gyák, hogy ászt mondotta volna a generál ne­ki, hogy felnyársoltattya, kire ászt mondotta, hogy örömest elszenvedi maga nemzetiért és hazájáért, egyéb iránt oda ki kettőt nyársol- nak fel helyette.” (Rákóczi tükör I. 265. 1.) Megilletödve olvashatják a hazafias érzésnek és tudatnak ezt a föllobbanását. A szlovák közkatona éppúgy értesült fejedelme politikai szándékáról, mint tábornokai. Krman zsolnai beszédében azt mondta, hogy az Űr Isten is a kurucokkal tart. s imájában arra kérte Jé­zust: „légy fejedelmünk Öméltóságával, a mi kegyelmes urunkkal. Rákóczi Ferenccel, hogy a haza atyjává lehessen, miként, a börtönéből kiszabadult József, s hogy fölülmúlhassa bölcs terveivel és hazájának szerencsés védelmezé- sével minden korábbi magyar védelmezőnek, Báthorynak, Bethlennek. Bocskainak. Thö- kölynek és a maga őseinek dicsőségét...” (Krman szózatáról részletesen írtam az Ev. Élei 1953. 32. számában, mely egyúttal első említése ennek a nagy jelentőségű szlovák megnyilatkozásnak.) De se szeri, se száma a hasonló bizonyíté­koknak. Rákóczi országában antifeudális job­bágyseregek tűnnek fel. A későbbi betyárka­pitányok. a szlovák Juraj Jánosik, a román Pintye Gligor, a ruthén Beca János Rákóczi hű katonái voltak, s csak labanc földesurakat fosztogattak. Bercsényi 1705 augusztusában „tót gyalogot” ajánl Rákóczinak, „mást nem tudok alkalmatosabbat” — jelenti. A szlovák katonákat szlovák nyelven vezényelték. Jel­lemző, hogy Rákóczi egyik legelső rendelkezé­se az volt, hogy ingyen sót osztatott a szlovák népnek, melyet elzártak ettől az egyetlen fű­szertől az osztrák sószállítók. Lipát császár Rákóczi felhívásainak gyöngítésére soha nem intézett szlovák nyelvű felhívást a néphez, mindig csak a labanc megyei urakhoz fordult, a népet kuruc zsiványoknak minősítette, s szedett-vedett eretnek elemnek, mivel zömé­ben evangélikusok voltak a szlovák felkelők. A szlovák kurucság történetét még nem írta meg senki. Ez a jövőre vár. Anna Gaspariko- vá: Povstanie Rákócziho a Slovania c. 1930- ban megjelent könyve Rákóczi lengyel, orosz és szlovák vonatkozásairól szól ugyan, de el­fogult, hasznavehetetlen mű. Mindebből kiviláglik, hogy Rákóczi (aki fel­mentette az adózástól a kurucokhoz csatlakozó jobbágyságot) azt akarta, hogy a. Habsburgo­kat lerázva Magyarország szinkronba kerüljön önmagával, vagyis társadalmi, nemzeti, s val­lási szabadsággal élhessen benne mindenki. Évfordulóján érzékelhető jélenlétének ez a legnagyobb jelentősége. Szalatnai Rezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom