Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1976-11-21 / 47. szám
Hitünk mai kérdései A beledi templomtól a sárvári lelkészlakig Szívbe írott törvény Az emberiségnek kisebb része, nem egészen harminc százaléka tartozik a kereszténységhez. Ugyanakkor akadnak más vallások is, és ezek hívei a maguk módján buzgón keresik Istent, gondoljunk itt például a mohamedánokra vagy az indiai vallásokra A keresztvénségen és a nagy világvallásokon kívül is találkozunk azután olvan emberekkel. akik gondolkodásukban és cselekvésükben meglepő hasonlóságot mutatnak hozzánk, keresztyénekhez, az erkölcsi kérdések területén. Még az is előfordul. hogy valaki nem keresztvén alapból többet valósít meg életében az embertársi szere tétből. megbocsátásból, békességke- resésbő'l. mint sok keresztyén. H moan származtatjuk és hogyan értékeljük ezeket a tényeket? Közös emberi kincsek A Szentírás arról beszél, hogy vannak közös emberi kincsek, van szívbe írott törvény. Pál apostol a római levél eleién fejti ki. hogy Isten úgy alkotta az embert, hogy tudjon teremtőjé- ről, akaratáról, megszólaljon a lelkiismerete. Meglepő egyezést találunk az ószövetségi tízparancsolat és Jlammurapi babilóniai király törvényei között, A jézusi ún. „aranyszabályt", „amit szeretnétek. hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cse- lekedjétek velük”, megtaláljuk számos más tanítónál is Kínában vagy a görög bölcselőknél. Az emberi élet. védelme alaptörvény a legtöbb régi kultúrában. A csalod, a szülők és felsöbbség tisztelete nem keresztyén sajátosság, hanem általános, és egyetemesen megtalálható. A lelkiismeret csodálatos tulajdonságát Ismerték a régiek is. A jó és a rossz közötti döntések keresztútján, hol előzetesen szólal meg bennünk, mint tanácsoló belső hang. hol pedig egy-egy szó vagy cselekedet után dicsér vagy elmarasztal. Nem függ műveltségtől vagy akarattól, legfeljebb csak elnémítani vaav időszakosan elaltatni tudjuk. Bár nem minden embernél egyformán érzékeny. de előbb vagy utóbb mindenkinél megrezdül. Ahogyan a különböző mérlegek más és más nagyságrendű súlyra érzékenyek, úgy az emberek lelkiismerete is. E tények ismeretében szoktunk úgy fogalmazni, hogy először emberek vagyunk, és azután keresztvének. Azaz az emberség, a humeréséhez. nagyszerűen meg tudja ítélni másokéit. Arról már eltérnek a vélemények, honnan van bennünk a jó mellett a rossz. Vajon hozzuk magunkkal születésünk óta? Vagy talán mindenki jónak születik, és csak a környezet hatására romlik el? De akkor meg az a kérdés, honnan lett a környezet ilyen? Amire Jesus tanított Jézus élete és tanítása fényében világosodik meg a szívünkbe írott törvény igazi szerepe. Fontos az emberi élet számára, és jó lenne, ha minden ember legalább annyit megtenne, mint azt a jó lelkiismerete diktálja. Mennyivel más volna az emberi együttélés akkor! Eltűnne az önzés, a harag és háború például. De vajon ki az közöttünk, aki elmondhatja, hogy nem az emberek előtt, de Isten előtt, az ő mértékén mérve is megtartja a szívbe írott törvényt? Jézus azért jött, mert az ember nem tudta megtartani, teljesíteni Isten követelései. Isten követelő akarata helyett, a törvény szava helyett a mennyei Atya szeretetét és megbocsátását hirdette. Ez azt ielenti. hogy Jézusban nem új törvényt, új rendelkezéseket kaptunk, hanem Társat, Barátot, Megváltót. Isten nemcsak üzent valamit nekünk, hanem személyesen látogatott meg minket. Ismeri gyöngeségünket. emberi gyarlóságainkat, sokszoros fogadkozásunkat, hogy holnap máshogyan lesz. A keresztyén hittan megjelölése szerint a szívbe írott törvény Isten egyetemes, minden embernek szóló kinyilatkoztatása, akaratközlése. Jézus Krisztus viszont Isten különleges kinyilatkoztatása hozzánk. Általa többet tudhatunk meg' Isten akaratából, világosabban bontakozhat ki előttünk a boldog élet titka. A keresztyénség annyiban más minden egyéb vallásnál, hogy Jézus Krisztusról tud, aki megbocsátott nekünk, és életünkben naponta új kezdésre hív. Ezért a keresztyének nemcsak arra hívattak el. hogy a szívbe írott törvényt teljesítsék, hanem Jézus életpéldájál éljék, aki így tanított: „Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek.... én pedig azt mondom néktek ,..!” Ifj. Harmati Béla Szerb György: FUT A FASOR Néz a csipke sok piros szemével benne sárkány kilencfejű fészkel onnan néz ki vidáman az őszbe parazsak közt madárra meg őzre ködök útján hír bolyong a télről üzenet szól lángoló levélről hadüzenet vagy talán a béke fut a fasor visz a messzeségbe benn az erdőn egy-egy álak ődöng nagy messziről dong egy apritótönk itt-ott tornyos füst feszül az égnek fut a fasor visz a messzeségnek szurdokokban ahol éltek többen hallhatod hogy szív dobog a ködben, hegytetőn minit gyöngy a koronában ül a nap egy kopasz körtefában irtáson meg varjúnyáj kóromból dús egerek örömén dorombol s páncéljában fittyet hány a télnek — fut a fasor visz a messzeségnek Megjelent a költő: SZERENÁD A LÁMPAVASON című kötetében. 1976. NAMIBIA! EGYHÁZI VEZETŐ BÍRÁLJA A NÉMET EVANGÉLIKUS EGYHAZAT viánum vonalán minden ember testvér. Az élet védelme és irányítása A közös emberi kincsek segítségével tudjuk az életet védeni és irányítani Ezért különösen is nagyra kell értékelnünk azt az embert, aki becsületes, és jóra törekszik. A közös emberi kincseket lehet jóra használni. Vannak sokan, akik szakértelemmel, hűségesen dolgoznak a maguk területén, és ezzel embertársaik javát szolgálják, sőt tudva vagy tudatlanul, részt vállalnak Isten gondviselő munkájában. Az emberi társadalomban, a családban vagy a nagyobb közösségekben mindenkire bízatott valaki, és mindenki rászorul valaki másnak a munkájára, gondoskodására is. Ehhez hozzá kell tenni azonnal azt is, hogy az ember nemcsak gazdag lehet e kincsek révén, hanem koldusszegénnyé is lehet, amikor ezeket a kincseket rosz- szul vagy rosszra használja. Hiszen a különböző régi vallásokban nemcsak istenkereséssel, hanem elrettentő szokásokkal is találkozunk. például emberáldozattal. Nemcsak az közös az emberben, hogy az egyén és a közösség javát előmozdító törvényeket tud alkocni. hanem az is. hogy minden korban föltámad az önzés, mások „leküzdésének vagy megsemmisítésének a gondolata. Tudunk tévelygő, rosszra biztató lelkiismeretről is. Kimondva vagy kimondatlanul birkózunk tehát a bűn, az emberi hiba, mulasztások és vétkek kérdésével. Ha sokszor nem is jut el valaki a saját hibáinak felisA délnyugat-afrikai Egyesült Evangélikus-Lutheránus „fekete” Egyházat „sokkhatásként” érte az a tény, hogy az NSZK-beli Német Evangélikus (Protestáns) Egyház újból lelkészeket küldött a namibiai Német Evangélikus- Lutheránus Egyházba azok után, hogy az addig itt tevékenykedő német lelkészek elhagyták az országot. Ezt a kritikus észrevételt az NSZK-ban tartózkodott Lukas de Vries, a „fekete” namibiai egyház elnöke tette meg Hannoverben az egyik sajtótájékoztatója alkalmával. De Vries közlése szerint a namibiai egyház felajánlotta azt, hogy a saját lelkészeit bocsátja a „fehér-német” egyház rendelkezésére. Ezt a segítséget a „fehérnémet” egyház elutasította. Az egyházelnök leszögezte: ha a „fekete lelkészeket a fehér egyház nem tudta elfogadni, akkor a Német Evangélikus (Protestáns) Egyháznak nem lett volna szabad német lelkészeket küldeni olyan megokolással, hogy azok azért jobbak, mivel fehérek”. Az egyházelnök a továbbiak során megismételten hangsúlyozta: a namibiai egyháznak igen nagy befolyása van és ezért „a legutolsó pillanatig hirdetni fogja a békés, erőszakmentes politikai megoldás szükségességét”. Mégis elkövetkezhet egy olyan perc — mondotta —, amikor nincs más lehetőség, mint az erőszak alkalmazása. Ha ez megtörténik, akkor a namibiai egyháznak „teológiailag újra kell értékelni” a magatartását. Ha ez nem történnék meg, akkor az a veszély fenyeget, hogy az egyházat a maga „békességet hirdető” igehirdetése alapján úgy ítélik meg, mint a „fehérek barátját’’. Ha Dél-Afri- ka megmarad az eddigi politikája mellett, akkor'nincsen más lehetőség, mint a namibiai felszaba- dítási mozgalom támogatása és a dél-afrikai elnyomók elleni — erőszakot is alkalmazó — harcban való egyházi részvétel. „A namibiai felszabadítás! mozgalomban nem szeretnénk fegyveresen részt venni, de addig, amíg a délafrikai katonák nem hagyják el országunkat, addig erre a harcra rá vagyunk kényszerítve” — mondotta de VrieS elnök, (epd) Minden együttérzésünk ésegyet- értésünk azt mondatja ki velünk, hogy egyetértünk de Vries egyházelnök megállapításával és nagyon várjuk azt a pillanatot, amikor ez a Dél-afrikai Köztársaság és a „fehér német evangélikusok” által elnyomott nép elnyeri a maga népi s egyházi önállóságát. Diakóniai teológiánk alapján mi sem helyeseljük az erőszaknak erőszakkal való mindenképpeni legyűrését, de abban egyet tudunk érteni — amire hazánk s egyházunk történetének jónéhány kritikus időszaka tanított meg minket —, hogy Namíbiában is elkövetkezhet egy olyan pillanat, amikor a krisztusi szeretet az elnyomottak, a megalázottak melletti fegyveres harcban való résztvé- telben nyilvánul meg. AZ ÉSZAKI EGYHÁZKERÜLET ELNÖKSÉGE, D. dr. Ottlyk Ernő püspök és dr. Mihály Dezső egyházkerületi felügyelő hivatalos látogatást, tett a beledi, majd a sárvári gyülekezetben. A BELEDI GYÜLEKEZET a Cyőr-Soproni Egyházmegye egyik legjelentősebb falusi gyülekezete. A község lakosainak több mint egyharmada tartozik az evangélikus egyházhoz, ez jóval az országos átlag fölött van. A hívek részben a termelőszövetkezetben dolgoznak, részben a helyi ipari üzemekben. A jómód meglátszik mind a falu külső formáján, az újonnan épített házak színvonalán, mind a gyülekezet adakozásán. Nagy áldozatkészséggel vette ki részét néhány évvel ezelőtt a parókia építéséből. Bárány Gyula lelkész hűségét és szorgalmút színvonalas új parókiával hálálta meg a gyülekezet, amihez közegyházi segítséget is kapott. Most pedig új alapot teremtett a gyülekezet a templom renoválására. A BELEDI TEMPLOM hazai egyháztörténelmünknek egy jellegzetes emléke. Már a XVI. és XVII. században volt Beleden evangélikus gyülekezet, az akkori lelkészek adatairól ma is tudunk. Azonban 1716-ban a katolikus földesurak elvették a templomot, s elűzték az evangélikus lelkészt. Csak 1796-ban indult meg a gyülekezet újraéledése. Beled ekkor Vadosfa leánygyülekezete volt. 1804-ben épült fel a mostani templom, a lehető legegyszerűbb formában, torony nélkül. 1828-tól lett Beled ismét anyagyülekezet. Ezután tornyot építettek, harangot vettek. A beledi lelkészek so-' rában szolgált rövid ideig Gyu- rátz Ferenc, a későbbi híres dunántúli püspök. Utoljára 1933- ban újították fel a templomot. Közben már a karzat gerendái meghajoltak, a templom minden tekintetben külső és belső tatarozásra szorul. A gyülekezet szívügye templomának rendbehozatala. D. DR. OTTLYK ERNŐ PÜSPÖK IGEHIRDETÉS I SZOLGÁLATA és a templomban tartott előadása Jézus Krisztus új életet teremtő erejére mutatott rá. Ha a Krisztus-követésben hűséges a beledi gyülekezet, akkor hitét örvendetes események jelzik: akkor van erő a gyülekezet építésére is. az életben való helytállásra is. Beled jó példa arra, hogy a A Bács-Kiskun és Nyugat-Békési Egyházmegye valamennyi gyülekezete összes közegyházi járulékát (Nyugdíjosztály, egyházkerületi és országos járulékok) 1976. október 20-ig befizette. Köztudomású, hogy országos szintű anyagi kötelezettségeinek a Magyarországi Evangélikus egyház csak akkor tud eleget tenni, ha maguk a gyügyülekezeti jóléte szorosan összefügg a község és egész társadalmunk fejlődésével és jólétével. A Krisztusban való hit és a min- lennapi cselekedetek kapcsolódnak és összefüggnek. EZUTÁN A SÁRVÁRI GYÜLEKEZETBE vezetett az egyház- kerületi elnökség útja, ahol az egyházmegyei vés a gyülekezeti elnökség, sok Vas megyei lelkész és nagy számú sárvári gyülekezeti tag jelenlétében folyt le a hálaadó istentisztelet és a közgyűlés. abból az alkalomból, hogy a sárvári gyülekezet teljes mértékben felújította a lelkészlakot. A SZOCIALIMUSBAN FEJLŐDÖTT VÁROSSÁ SÁRVÁR. Múltja megbecsüléseként a város közepén áll a felújított és védett ősi vár, amit gyakran látogatnak érdeklődő turisták. A városiasodás is gyorsan halad, egymás után épülnek a modern, sokemeletes házak, s pezsgő élet folyik a járási székhelyen. A parókia először az 1800-as évek elején épült fel, de az 1829- es tűzvész idején a templommal együtt leégett. A gyülekezet csak nehezen tudta pótolni a sok veszteséget. A parókia mai épületét száz évvel ezelőtt építették. Természetes. hogy már alapos korszerűsítésre szorult. A gyülekezet anyagi erejét eddig lekötötte a templom külső és belső rendbehozatalának, valamint a gyülekezeti teremnek a gondja. Solymár Gábor, a gyülekezet fiatal lelkésze. nemrég került a sárvári lel- készi állásba. Szervezésével nagy lendülettel fogott hozzá a gyülekezet a parókia felújításához. A hívek nemcsak pénzbeli adománnyal, hanem jelentős fizikai munkával is részt vettek a parókia felújításában. Természetesen itt is segítséget nyújtott a közegyház is a kis gyülekezet nagy áldozatvállalásához. A PÜSPÖK IGEHIRDETÉSE ÉS KÖZGYŰLÉSI FELSZÓLALÁSA átfogta a sárvári gyülekezet múltját és jelenét. A korábban megújított templom is és a most korszerűsített parókia is szépen beleillik a fejlődő városképbe. A megújított egyházi épületek bizonyítékai az új életet, új értelmet és új lelket teremtő Istennek. Ö a mai Krisztus-hit által cselekszik. Ma mutat utat és ma újít meg. Ennek az új életnek eredményei vannak a hétköznapi életben is. a város és a társadalom segítésében is. O. M. FELHÍVÁS Gyenesdiáson, a Kapernaum Szeretetotthonban az otthonvezetői állás üresedik, amire elsősorban segédielkészek. lelkészek figyelmét hívjuk fel. Esetleg szóba jöhet ehhez a munkakörhöz értő egyháztag is. Gépkocsivezetői jogosítvány szükséges. A javadalom megfelel az országos lelkészi átlagnak. Az érdeklődők levélben jelentkezzenek D. dr. Ottlyk Ernő püspöknél, 1085 Budapest, Üllői út 24. ÖSSZEÜL AZ ORTODOX EGYHÁZAK ZSINATÁT ELŐKÉSZÍTŐ KONFERENCIA Maid. tizenkét évszázad eltelte után látszik szinte bizonyosnak, hogy összeül a világ ortodox egyházainak zsinata. E zsinat ösz- szehívásának előkészületi munkáját szolgálja a november 21. és 30. között. Genf-Chambésyben levő ortodox egyházi központba összehívandó tanácskozás, amely elsősorban a következő kérdésekkel kíván foglalkozni: az ortodox egyházak egymáshoz és a konstantinápolyi ökumenikus patriarkátushoz való viszonya; az ortodox diaspóra; a naptárreform. amely lehetővé tenné az egész világon a húsvét ünnepének ugyanazon a napon való megtartását; a lelkészek házassága;. házassági akadályuk; a böjti rend felülvizsgálata. — Az ortodox egyházak vezetői azzal számolnak. hogy a zsinatot néhány éven belül össze lehet hívni. (Iwi) ÜJ PROTESTÁNS TEOLÓGIAI FŐISKOLA ZÁGRÁBBAN Üj protestáns teológiai főiskola zak: a baptista, a metodista, az kezdi meg működését a jugo- evangélikus és a református egy- szláviai Zágrábban. A főiskolát házak közösen alapították meg. a jugoszláviai kisebbségi egyhá- (lwi) kezetek is pontosan és időre teljesítik ilyen feladataikat, örülünk, hogy a két egyházmegyében ezt mind a lelkészek, mind a gyülekezetek jól értik és segítik az Országos Egyház és az egyházkerületek munkáját. Bizonyára néhány héten belül valamennyi egyházmegye teljesíti ebbeli feladatát. Példamutató egyházmegyék
