Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-02-01 / 5. szám

ííEÍ

» SI Lj

üSIlll&m

Bízzatok — En vagyok — Ne féljetek!

Máté 14, 22—33

Jézus látszólag menekül. A sok ezer ember megelégítésének kenyércsodájától hangos a Genezáret tó partja, egy másik evangélium elbeszélésének tudósítása szerint, messiási királynak akarja őt koronázni a jóllakott tömeg. Hajóba parancsolja tanítványait — ők talán szívesen sütkéreztek volna a Mester dicsőségében — s visszavonul egy hegyre imádkozni. Földi életének „krízisei" előtt Jézus mindig visszavonul magányosan imádkozni. Szüksége van arra, hogy „egyedül legyen” az Atyával, hiszen a kenyércsodából világos, hogy a vallásos tömegek nagy része végzetesen félreérti küldetését. A krisztus előtti feszültséget fokozza az, hogy leszáll az éjszaka, s a tó fölött kitör a vihar.

A tanítványok egyedül vannak a hajában. Jézus hiánya, a hullámok, a vihar szele félelmetes. Talán először érzik Jézus fizikai jelenlétének hiányát. Nemcsak Jézus áll életének krízise előtt, hanem a tizenkettő is krízisben van, fizikailag és hitbeli- leg is. Jézus tűnik fel a tengeren, s ez az éjszakai kísérteties feltűnés, ha lehet, még fokozza a tanítványok halálfélelmét.

A BÍZZATOK, ÉN VAGYOK, NE FÉLJETEK, — felszólítás után a félelem csodálatos bátorságba csap át, Péter kiszáll a hajóból és Jézus elé megy. Majd mikor süllyedni kezd, Jézus megmenti és csendet parancsol az elemek dühöngésének.

Csak egy csoda ez? Sokkal több, olyan mint minden csoda: JEL. Ha úgy tetszik előre jelzés.

A hajó egyik legősibb keresztyén szimbólumunk. Jel ez is. Egyidős a kereszt jelével, bizonyítják a régészek. Olyan jel, amit ma is egyformán ért minden keresztyén ember. Az egyházat jelenti, ma az egyházat, más szóval az ökumenét, Krisztus egyetemes egyházát a világban.

Az első keresztyén gyülekezet, az ősgyülekezet, akiknek Máté írta az evengéliumot világosan értették a jel értelmét. Jézus nincs szemmel láthatóan, kézzel tapinthatóan a hajóban. Ha úgy tetszik a külső szemlélő számára az egyház pünkösd után egyedül maradt, Jézus nélkül maradt. Még a vihar is tombolt körülötte. Ebben a helyzetben hangzott a tanítványi bizonyság- tétel: Jézus itt van! Nem kísértet, nem az emléke, nem a tanítása, ő maga. Nem hagyta magára a hajót. „Imé én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig” drága megtapasztalás ez. S Péter kísérlete? A mindenkori Péterek kísérlete, hogy Jézus nyomába lépjenek, helyére álljanak. Az egyház sem úgynevezett szentjeit, sem apostolait, sem kiváló személyiségeit nem tolhatja Jézus helyére. Öt nem lehet helyettesíteni senkinek. Sőt az egyház tagjai, is csak Övele és Őáltala erősek.

Az egyház története során a hajósokat bizony sokszor elfogta a halálfélelem. Oly sokszor csak önmagukra gondoltak, és „kicsinyhitűek" voltak. Oly sokszor megfeledkeztek az „én veletek vagyok .. .”-ról. Akinek hite van, tud is járni Jézus szavára. Persze csak Vele. De Vele lehet. Jézus felszólítása, hogy bízzatok, ne féljetek, én vagyok, nem egyszerűen mentés, védőszárnynyal való betakarás. Az is. Elsősorban azonban küldés. Erőt adó szeretet a küldetéshez. És az ma is. Erőt adó felszólítás ez a mai világ sokszor veszélyes helyzeteiben is a szolgálatra bajban levő emberekért, népekért.

Jézus megszólítása, hitre tanító, kinyilatkoztató és félelmeket oszlató kiáltása a hajó felé, „kísértetiesen” hasonlít egy másik helyzethez. A feltámadás utáni Jézus találja ilyen félelmek között a bezárkózott tanítványokat. Akkor is kísérteiét véltek látni, akkor is ugyanezek a szavak hangzottak el. Akkor pünkösd követte a félelmet.

Ez a csoda azért jel, hogy mai tanítványszíveket is indítson szolgálatra a világban — Övele.

Ruttkay Levente

IMÁDKOZZUNK

Ür Jézus Krisztus! Hálát adunk Neked, hogy ma is az egyház hajóján vagy. Kérünk légy velünk kishitűségeink idején, hogy legyőzzed azokat. Indíts bátor szolgaló szeretetre bajban levő. segítségre szoruló embertársainkért és az éhség, háború, elnyomatás viharában élő népekért, Ámen.

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1976. február 1-én

— BALATONHOZ 100 méterre fekvő 210 négyszögöles telek éladó. Érdeklődni lehet: Evangélikus Lelkész! Hivatal, 8300 Keszthely.

— EZÜSTFENYÖ-KARACSONY- FATELEP létesítéséhez 6—10 cm-es államilag ellenőrzött ezüstfenyő (Glauca) csemete százanként háromszáz forint. Díjmentes szakszerű csomagolás, szaktanácsadás, postai utánvétes szállítás. Németh Jenő 9444 Fertőszentmiklós, Pető- házi u. 1.

— ELVÁLT MÉRNÖKNÖ

fél, vagy egész napra keres háztartási segítséget. Telefon: 158—166.

Deák tér de. 9. (úrv.) Szabó Lajos teol. (szuppl), de. 11. (úrv.) dr. Selmeczi János (szuppl), du. 6. Bízik László. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. dr. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. (urv.) Sziimai Zoltán. Üllői út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovsz- ky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál, Kőbánya de. 10. (úrv.) Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.), Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Kertész Géza, Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László, üjpest de. 10. Blázy Lajos, Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula, Soroksár Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula, Pestlőrinc de. 11. Matuz László, Kispest de. 10. Kispest We- kerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos, Rákospalota MAV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota kistemplom de. fö. dr. Bodrog Miklós, du. 3. dr. Bodrog

— Vízkereszt után a 4. vasárnapon az oltárterítő színe: zoíd. Á délelőtti istentisztelet oltári igéje: Rm 13, 8—10, az igehirdetés alapigéje: Mt 14, 22—33.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Február 1-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet DETRE JÁNOS aszódi lelkész.

— PESTÜJHELY. Február 8-án délután 5 órakor szere- tetvendégség lesz a gyülekezetben, amelyen D. Koren Emil, a Budai Egyházmegye esperese tart előadást Remé- nyik Sándor költészetéről.

— KELENFÖLD. Február 7-én, szombaton délután fél 6 órakor szeretetvendégség lesz a gyülekezetben. „A nagyságos fejedelem” címmel dr. Heckenast Gusztáv történész tart Rákóczi-megemlékezést.

— SZERECSENY. 1975 decemberében ünnepelte a gyülekezet temploma építésének 25 éves jubileumát. Ez alkalomra kifestették templomukat és villanyvilágítással látták el. A hálaadó istentiszteletet Síkos Lajos pápai lelkész, a Veszprémi Egyházmegye esperese tartotta. A közgyűlésen élményszerűen emlékezett vissza a templomépítési munkára, összefogásra Jakab Sándor, a gyülekezet egykori templomépítő papja.

— PÁPA. Az ünnepek istentiszteletein a gyülekezeti vegyes kar szolgált Sikos Lajosné vezetésével. Bárány Estilla és Petries Lajosné zenetanárnők fuvolán, illetve orgonán Bach- művet adta elő.

— HALÁLOZÁS. Mátis Károly, a nagyalásonyi gyülekezet egykori lelkésze 82 éves korában Győrött elhunyt. TeMiklós, Rákosszentmihály de. fél 11. dr. Karner Ágoston, Sashalom de. 9. dr. Kamer Ágoston, Mátyásföld de. tél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József, Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D.

Koren Emil, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) D. koren Emil, du. 6. D. Koren Emil, Torockó tér de. fél 9. (úrv.) Gáncs Péter, Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengödy László, de. 11. Csengödy László, du. fél 7. Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér, Modori u. fi. de. 10. Turcsányi Károly, Kelenföld de. 8. Missura Tibor. de. fél 10. Missura Tibor. de. 11. (úrv.) Missura Tibor. du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138, de. 9. Bencze Imre, Nagytétény de. fél 9. RX*.en- völgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10, Csepel de. fél 11.

metése január 14-én volt Vá- sárosfalun Bárány Gyula be- ledi lelkész szolgálatával. Volt gyülekezete és a Veszprémi Egyházmegye nevében Nagy Gyula ny. nagyalásonyi és Bárdosi Jenő dabronyi lelkész búcsúztatta.

— Szabó István, a szegedi gyülekezet hűséges és közmegbecsülésben álló pénztárosa 1975. december 31-én elhunyt. Temetése január 7-én volt szülőfalujában, Csákváron. amelyen a népes családon és a helyi gyülekezeten kívül a szegedi gyülekezet küldöttsége is részt vett. „Akár élünk, akár meghalunk, az Űréi vagyunk.”

— özv. Kinszki Antalné, lapunk hűséges olvasója 91 éves korában Kerekegyházán január elhunyt. Hosszú betegsége alatt lapunk jelentette számára a kapcsolatot egész egyházunk közösségével, a helyi gyülekezeti tagok szolgálatán kívül. „Boldogok a halottak. akik az Ürban halnak meg...”

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Egyház

Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság

A szerkesztésért felel: Mezősi György Fe‘eJős kiadó:

Harkányi László

Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest, Vili., Puskin u. 12 Telefon: 142—074

Csekkszárrdaszám: 516—20.412—VIII. Előfizetés* *r: egy évre 120,— Ft Árusítja a Magyar Posta

Index 25211

s

76.0171

Athenaeurr Nyomda Budapest Rotációs raagasnyomás Soproni Béla vezérigazgató

„Jertek és lássátok Isten tetteit! Félelmesek dolgai az emberek között** (Zsolt 66, 5).

VASÁRNAP. — „Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem számította be nekik bűneiket és ránk bízta a megbé- Kéltetés igéjét” (2 Kor 5, 19—

I Móz 9, 13 Mt 8, 23—27 — Zsolt 29). Félelmesen nagy és megállíthatatlannak látszó a bűn hatalma, akár saját elbukásainkra, rossz természetünkre gondolunk, akár a nagyvilágban látható, Izzó lávaként fel-feltörő indulatokra, igazságtalanságokra, pusztító erőkre. De még ezekhez képest is félelmesek és csodálatosak Isten tettei az emberek között, elsősorban azért, mert ilyen emberekért adta oda Fiát és teremtette meg a megbékélést és bocsánatot az emberrel. Másodsorban pedig az az ő csodája, hogy a bűnös, de bocsánatot nyert embert azonnal fel akarja és fel is tudja használni a bűn megállításának, a békéltetésnek áldott. szolgálatában!

HÉTFŐ. — „Valami hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed” (Préd 9, 12 (10) — 2 Tim 2, 15 — Lk 12, 22—32 — Mk 6. 30—44). If ten nem azt kívánja, hogy egyéniségünktől, tehetségünktől, lehetőségeinktől teljesen eltérő módon szolgáljuk őt. Azt sem kívánja, hogy olyan dolgokban próbáljunk szólni vagy cselekedni, amihez nem értünk igazán. Egyéniségünket is Tőle kaptuk, lehetőségeinket is ö készíti bölcsen és csali any- nyit kíván tőlünk, hogy amire van erőnk, tehetségünk, azt ne rejtsük el, ne tartsuk meg magunknak, hanem szolgáljunk vele. Így azután senki sem mondhatja, hogy ő nem talál munkát Isten szőlőjében. Erőt is kérhetünk!

KEDD. — „Kiki megkísértetik, amikor vonja és édesgeti tulajdon kívánsága. Ne té- veiyegjetek szeretett atyámfiái r (Jk 1, 14. 16 — Zsolt 141, 4 — Jer 8, 4—7 — Mk 6, 45— 56). Gondoljuk csak végig őszintén, hogyan is szoktunk nehéz helyzetekbe, megbánni való megingásokba kerülni: valahol az elején mindig ott van egy-egy lazítás, hangosan be sem vallott kívánság. Akkor kezdünk a körülmények alakulására vagy mások által teremtett kritikus helyzetekre hivatkozni, amikor már mi is „tettünk lépeseket” hamis utak, tévelygések irányában. A kísértések megelőzését és ellenszerét csak magukban kereshetjük

SZERDA. — „Aki pedig magot ad a magvetőnek és kenyeret eledelül, megadja és megsokasítja a ti vetésteket és megnöveli igazságotok termését” (2 Kor, 9l 10 — Ézs 61,

II — Jer 5, 20—22 — Mk 7, 1—13). A teremtett világ legnagyobb és csodásabb titka a kicsiny mag, amelyben termőerő van. Ez az élet alapja, Isten ajándéka. A magvető azonban nem tarthatja meg magának, nem teheti vitrinbe a kapott magot, hanem el kell vetnie, gondosan megművelt földbe. Életünk és munkánk megáldatását Istenre kell bíznunk, de az élet megbecsülését, az igazság nagy felelősséget igénylő keresését nekünk kell vállalnunk. Élet és igazság — bizony nagy szavak, de naponta kell megtennünk értük minden tőlünk telhetőt.

CSÜTÖRTÖK. — „Hirdessétek a népek közt nagyságos dolgait, mondjátok, hogy nagy az ő neve” (Ézs 12, 4 — Mk 16, 15 — Dán 6, 11—19 — Mk 7, 14—23). Az evangélium hirdetése és az emberi életre vonatkozó valamennyi alapvető egzisztenciális, társadalmi, po- litiKai kérdésről való állásfoglalás és cselekvés a keresztyén embtrneK és egyháznak egyszerre végzendő, elválaszthatatlan szolgálata. A népek között, ahol sok nagy és égető kérdés feszül és ahol nemhivő vagy másképpen hivő tömegek is vannak, csak ezzel a felelősséggel és küldetéstudattal tehetünk bizonyságot Isten nagyságos dolgairól és nagy nevéről, amely Jézus óta ez: Szeretet.

PÉNTEK. — „íme, nem ismert népet hívsz elő és a nép, amely téged nem ismert, hozzád siet az Űrért” (Ézs. 55, 5

— Mk 4, 26—27 — Dán 6, 20— 28 — Mk 7, 24—30). Semmiféle hatalmi vágynak, népi, faji, vallási önteltségnek nincs helye azok között, akik az Istent Atyjuknak vallják. Ahol azonban ez a hit hűséggel és szolgálattal párosul, ott megtörténik a nagy csoda: jószándékú emberek és népek egymásra találnak, közösen keresik a jót és fogadják el az Ür nevében való jóakaratú tetteket, így válik a távoli közelivé, a nem ismert ismertté, így teljesül Istenünk jó akarata. Korunkban e csodának számos nyilvánvaló jelét láthatjuk!

SZOMBAT. — „A parancsolat célja pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből származó szeretet” (1 Tim 1, 5 — Józs 1, 8 — Hős 2, 20—22 — Mk 7, 31—37). Isten parancsolatait soha nem kell megváltoztatni, mert nem öncélú parancsok, hanem mindig az emberért adattak. Tiszta szív, jó lelkiismeret, képmutatás nélküli hit s az ebből fakadó szeretet

— gyönyörű és igaz dolgok, mindnyájan ezekre vágyunk. Jézus Krisztus ennek megvalósítására erőt ad bűnbocsánatának és Szentleikének odaaján- dékozásával.

Szirmai Zoltán

Rég jártam színházban. Ügy tetszik, a színpadot nélkülözhető darabok foglalják el, ezek nem csábítanak, valamint a szórakoztatónak mondott színművek sem. Pár perc a rádiónál vagy a képernyő előtt mggyőz arról, hogy a műsort nem kell végignézni. Most azonban megnéztem egy drámát, amely megrázott, mint a klasszikus művek, friss erőt árasztott tudatomba. Sütő András darabja volt ez, a Csillag a máglyán. Sütő szeretnivaló, igaz író. Pár éve tűnt fel Budapesten is regényes for- rasztású társadalomrajzával, melynek ezt a címet adta: Anyám könnyű álmot ígért. Mai erdélyi történet, s az a csodálatos, hogy igazmondó és tiszta, akár valamely hegyi forrás. Kívülről vett apró részletek belülről izzanak, el kell hinnem hitelességüket. Egyszer hallottam számit, írók gyülekezetében beszélt, s latolgatva hatását, azt mondtam magamban: okos fiú. Mert Sütő András még fiatal, innen van az ötvenen, s megbecsülik a románok is. Módszere: tudatos művészettel összeépített belső vallomás, ember és esemény átélése, mélységes azonosulás.

EZ A DRÁMA VISSZAVEZET A REFORMÁCIÓ KORÁBA, a francia Calvin és a spanyol Miguel Serveto, vagyis Szervét Mihály tragédiája. A mű egy nagy nehézség legyőzése, mért történelmi valóságról szól. Szervét Mihályt Genfben 1553. október 27-én máglyán megégették, mint eretneket. Ez a halál kétségtelenül Kálvin János lelkiismeretét terheli, ö volt Genf ura, az ö akarata teljesült Szervét esetében is. aki halálakor mindössze negyvenkét éves. Korának legnagyobb orvostudósa volt, nem árt, ha néhány adattal jelezzük, hogy vérkeringésre vonatkozó ismereteink terén úttörő vizsgálatokat végzett, de korának

Csillag a

fia volt, spanyol létére megismerkedett a reformációval (V. Károly kíséretében Németországban), amely fölbátorította s amit orvosként kezdeményezett, átvitte a teológiába. Szabadon vizsgálódott hittételek között is, akár az emberi testben. De trinitatis erroribus c. művében tagadta a Szentháromságot, két évvel később álnéven kiadott tanulmányában, a Christiani restitutioban pantheista felfogással magyarázza Isten létét. Kálvinnak több levelet írt. A katolikus egyházi törvényszék elfogatja s elítéli, sikerül azonban a börtönből kimenekülnie, s az inkvizíció máglyája elől a szabad s hatalmas Genfbe fut Kálvinhoz. Nem sejti, hogy kelepcébe került, mert teológiai elmélkedése Genfben is eretnekség. Tehát Kálvin elfogatja s az államtanáccsal halálra ítélteti, miután nem hajlandó semmit visszavonni. Vesztőhelyén századunk eleje óta emlékmű áll. Életével s jelentőségével számos írásmű és életrajzi regény foglalkozik. S most ez a magyar dráma.

AZ ÍRÓ A TÖRTÉNELEM KEMÉNY ÉS SZÜRKE SZIKLÁI KÖZT lélektani aranyat lel: fiatalságukban egymás mellé helyezi Kálvint és Szervétet, együtt diákoskodnak Párizsban, tiszták és őszinték párbeszédeikben. Lelkűkben előre átélik pályafutásukat, a reformátor önnön fegyelmét s a világ megfegyel- mezését. Szervét pedig elmondja Jánosnak a máglyahalál kínját, amely álomként jelent meg neki, akárcsak a szépséges Navarrai Margit. Atyk ekként találkoznak kölcsönös, megbecsüléssel és szeretettel, nem felejtik el érzelmeiket. Hisz az ember végeredményben.

máglyán

bármennyire is racionalista, érzelmi lény, s egy ponton képtelen megtagadni a szív hangjait. Ez az, ami itt az életrajzi dokumentumokat a legmélyebben belsővé avatja. Kálvint is, Szervétet is, sőt a dráma más szereplőit is, például az inkvizítort, a hitnyomozót s Faréit hús-vér alakká varázsolja. A néző s hallgató előtt hitvita bontakozik ki, a XVI. század egész társadalmi, politikai és lélektani matériájával. Szervét annyira szerette diáktársát, hogy egykor magát akarta börtönbe juttatni helyette. Végül mindketten kiszöknek a katolikus inkvizíció hálójából. Az egyikből felnő a nagy reformátor, a másik örökké hajszolja az európai szellemet, kézzelfoghatóvá akarja tenni a gondolatszabadságot, élete árán is, foszló, koldus gúnyában, az egyetlen élménynyel törődve, az igazsággal, mely szomját oltja.

SÜTŐ ANDRÁS DRÁMÁJA TEHAT HITELESSÉGRE TÖR. Nem történelmi hitelességre csupán, hanem lélektanira. Ezzel ragadtatja el a nézőit. A kor hangulatát nem régies szavakkal, hanem valószínű emberábrázolással éri el. A reformátor nem bír a hajthatatlan orvossal, aki börtönében is, éhezve, fázva, tetvesen, ahogy elkiáltja magát, a meggyőzést kívánja, a vitát, lelke szabad válaszadását, nem az alávetettséget, megalázást. A genfieknek akad olyan keze, mely megfogja a katolikus inkvizítor jobbját, hogy együtt segítsék meg Szervét bukását. De Szervét csak látszólag bukik meg, mert a tett halála nem oldja meg a kérdést. Szervét már akkor győz, amikor az inkvizíció Genfben megjelenő aktorainak eszmébe mondja kaméleonmivoltukat. Kálvin összebilincselteti magát foglyával, hogy a börtöncellában folytassa a vitát vele s próbálja meggyőzni tévedéséről. Mindhiába. A máglyát váró nem alkuszik. Sőt Kálvinnak perzselő fájdalmat gyújt, amikor diákkorukra emlékezteti, igaz barátságukra, s megmondja Kálvinnak, hogy szemében iszonyat lángol, hisz ő fél a máglya tüzétől, nem a halálra ítélt. Emberingató lelki állapot, mert Kálvin felesége is ezt mondja, vagyis két ember, aki önzetlenül szereti a kemény regulák parancsnokát, Genf fejét.

Szervét nem éri el azt, amit remélt Genfbe menekülve, vagyis hogy Európa gondolkodásának szabad földjére lép. Ezt majd Voltaire szövegezi meg, egyik levelében, ezt írva: „Amit ön állít, abban nincs igaza, de mindhalálig védelmezni fogom azt a jogát, hogy ezt megmondhassa.” Szervét zaklatott idegei ezt a jövőbeli szózatot közvetítik, túlságosan korán. A két ember közt nincs győztes. A kivégzés nem oldja fel a genfi főparancsnok lelkiismeretét. Az utolsó szó a máglyára induló, földön heverő, az emberiséget, ahogy mondja Szervét, a „játékbabákat” sajnáló orvosé.

GYÖNGYÖZŐ. CSODÁLATOSAN SZÉP MAGYAR NYELV Sütő Andrásé. Ez az élmény egyik forrása is az első szótól az utolsóig. Sztankay István Kálvinnak nehéz szerepében, Huszti Péter Szervét idegtépő alakításában feledhetetlen marad számunkra. A mondanivalóhoz jól illeszkedik Ádám Ottó rendezése. A Madách Színház egész itt játszó együtteséről is csak elismeréssel szólhat a szemlélő. Szemünk előtt egy nagy magyar írói teljesítmény vonult végig.

Szalatnai Rezső