Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-10-31 / 44. szám

Együtt vagy külön ?

A magyar reformáció egykori próbaköve: a hercegszöllősi zsinat

Kerek ötvén évvel a mohácsi tragédia után, amely litat nyitott az ország három részre szakadására, 1576 augusztusában egy olyan zsinat tartására került sor a Baranya megyei Hercegszöllő- sön. amely viszont a reformáció egyházainak a kettéválására nyitottá meg hazánkban is az utat. Erre a zsinatra emlékezünk most, a reformáció emlékünnepének a tövében, hogy az utak elválásának okait elemezve, napjaink protestáns együttmunkálkodását jó szívvel tudjuk segíteni.

A kezdet: lutheránus többségben — együtt

A hazai reformáció első nemzedéke, tehát a mohácsi vészt •követő 2 évtized magyarországi protestantizmusa a rendelkezésünkre álló adatok tanúsága szerint nagy többségben a lutheri tanok híve volt. Igaz ugyan, hogy európai viszonylatban is korán jelentkezett hazánkban a Ziving- Ui irányzat úrvacsoratana, s ennek budai emlékei egykorú iratokban is lecsapódtak. Mégis elmondhatjuk. hogy a 16. század hetvenes évtizedének mintegy a közepéig, tehát Sztáraí Mihály és Huszár Gál haláláig (1575) nem beszélhetünk a helvét iránynak a lutheranizmussal szembeni országos előretöréséről.

Kezdetben tehát, amint azt az első részleges zsinatunknak, a csupa magyar nevű evangélikus prédikátorok által aláírt 1545-ös első erdödi zsinatnak a kánonai bizonyítják, mind a tanításban, mind az istentiszteleti életben a lutheri reformáció érvényesült országszérte erőteljesebben, s áz békésen megfért és közös szervezetet alkotott a helvét irányai-’ tokkal. Ugyanígy az 1555-ös második erdödi zsinat kánonainak a 3. cikke is .,az Ür szent vacsorájában valóságosan és reálisan jelenlevő Krisztusról” tesz vallást. sőt Huszár Gál 1574-es énekeskönyve is a lutheri istentisztelet felépítését tükrözi.

A magyarországi protestantizmus többsége tehát ekkor még valóban lutheránus jellegű volt. gyülekezeti és szervezeti közösségben Zwingli. Kálvin vagy Buliinger tanítványaival.

A szétválás kezdete: Hercegszöllős

Négyszáz évvel ezelőtt, a három részre , szakadt Országban merőben más-más külső körülmények között éltek a magyarországi protestánsok. Erdélyben. ahol a legkorábban lett a Kárpát-medence evangélikusainak választott püspöke, a hetvenes években már jól működő egyházi szervezettel rendelkeztek. A királyi Magyarországon a Felső- Dunamellék nagy szuperintendense, Bornemisza Péter volt az. akinek püspöksége tovább erősítette a felvidéki lutheránusok sokszor veszélyben forgó közjogi helyzetét. A Dunántúlon pádig reformátoraink nyomdái és posztillái. énekes- és imakönyvei erősítették — nagy patrónusokkal karöltve — a közös sorsú protestantizmus ügyét.

Más volt azonban a helyzet a Török Hódoltság területén. A többfrontos harcnak, amelyet a Tiszántúlon MéliUsz, a Duna mentén Szegedi Kiss. a Dráva Vidékén pedig Skaricza Máté vagy Veresmarti Illés helvét szellemben irányított, több külső és belső ténvező kedvezett. így már önmagában is a török jelenléte, amely bizalmatlanul tekintett minden olyan szertartásra, isten- tiszteletre. úrvacsorára. vagy akár templombelsőre, amely a katolikus Habsburgokra emlékeztetett: kedvezett a szentháromságtagadókkal akkortájt erősen folytatott sok hitvita. Legfőképpen pedig az úrvacsorái tanítás, amely különösen a svájci BullíngertŐl kapott közvetlen ösztönzést, de amelyhez még a Wittenberget járt magyarországi Melanchthon-tanítványok is nagy számban csatlakoztak.

Ilyen előzmények után, ilyén sokféle tényező hatása alatt határozta el magát 1576 augusztusában 40 tolna-baranyai prédikátor, hogy '•— a mai Knezevl Vi- nogradi városkáiában. a Duna és a Dráva szögletében — megvitassa és aláírta a 47 cikkelyből álló ..hercegszöllősi kánonokat”. Ez a rendtartás ugyan korábbi „baranyai” kánonokra megy visz- sza. amelveknek idején — Szféra i Mihály tevékenysége folytán — még együtt volt a reformáció két fő iránya. Mégis azt lehet mondani, hogy ez a rendtartás lett az alapja az egész dunántúli református egyházkerület közigazgatásának és egyházjogi működésének. A helvét teológiai és egyházkormányzati elveket lefektető fontos okmányt maga Enyingi Török Bálint, Pápa nagyhatalmú földesura is aláírta és azt 1577-ben Huszár Dávid — Huszár Gál fia — Pápán latin és magyar nyelven ki is adta.

Együtt vagy külön?

Ügy tűnik, mintha a herceg- szőllősi zsinat sok tekintetben megpecsételte volna a magyar protestantizmus két fő ága kü- lön-külön útjának elkerülhetetlen voltát. A legtöbb cikkely ugyan közösen vallott elvet és egyházi gyakorlatot fogalmazott meg. s látszólag leginkább csak az úrvacsorái tan külsőségeiben volt különbség: „a Pápa ostyájával szemben” kenyér kiszolgáltatását rendelte el. Az ellentétek azonban mélyebben lappangtak. Maga a zsinat ténye és az azt követő fejlődés jelezte, hogy csak kis idő kérdése és alkoimányilag is külön egyh&iszervezeti forma felé tart a teológiailag is erőben elkülönülő két felekezet. A végleges szakadás az 1591-es csepre- gi kollokvium alkalmával történt meg. Ekkor pecsételődött meg hosszú évszázadokra a magyarországi evangélikus és református egvház egymással párhuzamos irányúj ám mégis külön sorsa és fejlődése.

Négy évszázad sok közös megpróbáltatása és az evangélium erejébe vetett közös hit azóta sok felelős egyházi vezetőt és sok, egymással vérségi vagy testvéri közösségben élő egyháztagot is az ..együtt vagy külön” átgondolására indított. Együtt szenvedtünk a gályákon, együtt adtunk hálát a szabadulásért. Együtt terjesztettük fel sérelmeinket Bécs- be és' együtt örvendeztünk a Türelmi Rendeletnek. Együtt írtuk alá a Nagygeresdi Egyezséget és a felszabadulás óta együtt járjuk ma utunkat az Egyezmény szellemében és találtuk meg a közös szolgálatok lehetőségét a szocialista társadalomban. >

Az évente visszatérő ökumenikus reformációi ünnepélyek felemelő hangulatán túl az egykori „ágostai és helvét konfész- szión levők” a külön hitvallásaikhoz való hűséggel, de együttes testvéri szívvel vesznek részt közös hazájuk és az anyaszentegy- ház építésében.

Dr. Fabiny Tibor

KÉSZÜLŐDÉS az Ágostai hitvallás

NÉGYSZÁZÖTVEN ÉVES JUBILEUMARA

A strasbourgi ökumenikus Intézet az Ágostai Hitvallás születésének 1980-ban bekövetkező 450 éves jubileumára készülődve úgy határozott, hogy egy új tanulmányi munkába kezd. A tanulmányi munka főtémája: a hitvallás mai jelentősége, különös tekintettel korunk ökumenikus helyzetére, (epd)

— SÁRVAR. a Vasi Egyházmegye szokásos évi diakóniai •napját szeptember 19-én a sárvári gyülekezetben tartotta. Az istentiszteleten Blázy Lajos diakóniai ügyvivő-lelkész igehirdetéssel szolgált. Ezt kővetően Muncz ,Frigyes. a Budai Szeretetotthonok igazgatója tartott előadást „Az öregek lélektana és gondozása” címmel. Az együttlét befejezéseként Garam Zoltán bobai lelkész, egyházmegyei diakóniai lelkész „Elvégzett munkánk és feladataink” címmel tartott beszámolót. Délután Blázy Lajos ügyvivő-lelkész a rábapatyi leány gyülekezetben végzett szolgálatot. Az őszi magvetésnek szánt diakóniai nap résztvevői az aratás biztató öröméből is adtak ízelítőt. A diakóniai napnak a szeretetotthonok javára szánt .offertóriuma több mint kétezer forint volt.

Jelentkezés négyhónapos kántori tanfolyamra

A Magyarországi Evangélikus Egyház Kántorképző Szolgálata Foton kezdők és haladók részére négyhónapos kántori tanfolyamot rendez.

A tanfolyam ideje: 1976. november 29-től 1977. április 3-ig.

Ez lesz Foton a XXXIII. téli tanfolyam. Hívjuk I. évre a teljesen kezdőket. A ti. évre azokat, akik már elvégezték az alapfokot és többször részt vettek már nyári előkészítő tanfolyamon. A III. évre azokat, akik Kántori Oklevelet szeretnének kapni. Továbbképzésre minden évfolyamra lehet jelentkezni elsősorban azoknak, akik már kántori szolgálatban állnak, de még nincs képesítésük.

A tanfolyam bentlakásos. Részvételi díj: havonként 900,— Ft. Ebben benne van a teljes ellátás, lakás, fűtés, világítás és a tandíj. Részben bentlakásra is lehet jelentkezni, a tanfolyam eleién, közepén és végén 2—2 hétre, ezek a résztvevők kéthetenként 450,— forintot fizetnek. Bejárásra is van mód. Hetenként 1—2 alkalommal. Közelben lakók időnként is bejárhatnak, esetleg 2—3 hetenként, mint levelező hallgatók. Az orgonisták csak szombatonként járhatnak be. Itt elsősorban a nyári tanfolyamot végzettekre gondolunk. A bejárók havi tandíja 200.— Ft. Ha a bejárók ellátást és szállást is kérnek, költségeiket esetenként térítik, ami napi 45,— Ft.

Jelentkezési határidő- november 10.

Jelentkezési cím: Evangélikus Kántorképző Szolgálat. 2151 Főt, Mária u. 3. A felvételi kérvényhez mellékelni kell: 1. lelkészi ajánlást, 2. hatósági orvosi bizonyítványt, 3, önéletrajzot.

A felvételről írásbeli értesítést küldünk.

Szeretettel várjuk és hívjuk a gyülekezetek kántorjelöltjeit.

EVANGÉLIKUS KANTORKÉPZÖ SZOLGALAT

A KISKÁTÉ BATAK NYELVEN

Az indonéziai baták evangélikus egyház egy erre rendelt bizottsága a gyülekezetek anyanyelvén jelenteti meg Luther Kiskátéját. A kiadás anyagi fedezetét az ausztráliai evangélikus egyház vállalta magára csakúgy, mint annak az evangélikus énekeskönyvnek a megjelen tetését, amely már az új indonéz helyesírási szabályok szerint ké szült el. Az egyház további terveiben szerepel még az evangéli kus hitvallási iratoknak a mo dern indonéz nyelven való kiadó sa. (lwi)

Mióta ünnepeljük a reformáció napját?

Évről évre visszatérő ünnepünk október 31-én a reformáció emlékünepe. A mi nemzedékünk evangélikus gyülekezetei megszokták, hogy ezen a napon, vagy ha az nem vasárnapra esik, akkor még a hozzá legközelebbi vasárnapon templomainkban istentiszteleteinken is, sőt külön reformációi emlékünnepélyeken Luther Mártonnak az egyház reformációját elindító cselekedetéi-e emlékezünk. Hálás szívvel köszönjük meg Istennek, hogy a reformátor Személyében alkalmas eszközt talált az egyház tanításának, belső életének és szolgálatának megújítására.

Igen érdekes azt kutatni, hogy a reformáció megindulásának évfordulóit mikor kezdték el megünnepelni.

NÉMETORSZÁGBAN, a reformáció szülőhazájában már 1528- tól van nyoma annak, hogy egy- egy istentiszteleten megemlékeztek az egyház megújításának elkezdéséről. Egyes helyeken Keresztelő János lefejezésének emléknapján (augusztus 29.), vagy az azt követő vasárnapon, másutt Szentháromság vasárnapján tartották a megemlékezést. Volt olyan terület, ahol Lüther születésnapján (november 10.), vagy Márton-napon (november 11.), esetleg Luther halála napján (február 18.) emlékeztek meg isten- tisztelet keretében a reformációról. Dél-Nétnetországban az Ágostai Hitvallás átadásának a napja (június 25.) terjedt el,.mint a reformáció emlékünnepe. János György szász választófejedelem 1617-ben Drezdában elrendelte, hogy á reformáció emlékét háromnapos ünnepen kell megünnepelni. Október 31., november Lés 2. legyen ez a három nap, amikor is mindennap két prédikáció lesven, egyházi zene, művészi karének hangozzék, a gyülekezet énekelje az „Erős vár a mi Istenünk” kezdetű Luther-éneket. A lipcsei és wittenbergi egyetem a reformáció okairól és áldásairól tartson disputációt, s tiszteletbeli doktorok avatásával is üljék meg e nanot. Németországban azntán a harmincéves háborút követő időkben lett általánossá, hoav a 95 tétel kiszögezésének napját tartják meg reformációi, emlékünnepként.

HAZÁNKBAN először a reformáció elindulásának százéves jubileumát ünnepelték meg. Elsőként az öt szabad királyi város: Bártfa, Eperjes, Lőcse, Kassa és Kisszeben határozta el az évforduló megünneplését, s példájuk követésére másokat is felhívtak. Akkor bizonyára az ország legtöbb gyülekezetében meg is tartották az ünnepi megemlékezést, megbízható tudósítás azonban csupán két helyre vonatkozóan maradt fenn. Az egyik Lőcse, ahol a feljegyzések szerint „a lelkészek, tanítók és a városi tanács a gyülekezet többi tagjaival együtt nagy áhítattal vették az úrvacsorát, hogy még jobban megerősödjenek hitbeli szövetségükben, s az ebből folyó testvéri szerete- tükben”. Ekkor határozták el a lőcseiek, hogy Isten iránti hálából mielőbb templomot építenek. A másik hely Bitse, ahol nagy számmal voltak együtt nemcsak evangélikusok, hanem reformátusok is. Ez az ünneplés még országszerte úgy zajlott le, hogy hazánkban a reformáció népe volt többségben.

A következő százéves évfordulóig eltelt időben nagy megpróbáltatásokon ment át hazánkban az evangélikus és református gyülekezetek népe. Nagy lelkesedéssel készültek a jubileum megünneplésére, de — mint egykorú feljegyzések közlik — csak „csendes fohászkodás és sóhajtozás közepette” tarthatták meg ünnepüket.

Az 1817-i ünneplés már más, légkörben folyhatott. Általánosabb, nyíltabb és hangosabb volt az előzőnél. Így ünnepelt egyházunk 1917-ben is. Akkor az egyik magyar evangélikus lapban ilyen címen jelent meg egy cikk: „Visz- sza Lutherhez, aztán előre Lutherrel!” Ez a jelszó fejezi ki röviden manapság már évről évre ismétlődő ünneplésünk lényegét. Ismételten vissza akarunk térni a reformációhoz, hogy szüntelenül megújuljunk Isten igéjének mind jobb és iobb Megértése által, megerősödjünk hitünkben, s egyre világosabban lássuk és végezzük szolgálatunkat e világban.

Vető Béla

— Reformáció ünnepén az oltárteritő színe: piros. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 5, 1—10; az igehirdetés alapigéje: Zsolt 36, 6—10. '

— KELENFÖLD. November 6-án, szombaton délután fél 6 órakor szeretetvendégség lesz a gyülekezetben, amelyen Weltler Ödön ágfalvai lelkész tart előadást „A reformáció Sopronban és környékén” címmel.

— LELKÉSZ A V ATÄS. D. dr.

Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke Október 31-én Nyíregyházán, a délelőtt fél 11 órai istentisztelet keretében avatja lelkésszé Balicza Iván végzett teológust.

— GERENDAS. D. Káldy Zoltán, a Déli Egyházkerület püspöke Huley Alfréd volt csengőd- páhi lelkészt küldte ki a gyülekezet lelkészéül. Október 24-én iktatta be szolgálatába Mekis Ádám, a Kelet-békési Egyházmegye esperese.

— MISKOLC. Október 10-én t). Koren Emil, a Budai Egyházmegye esperese végzett igehirdető szolgálatot a gyülekezetben. Az istentiszteleten jelen volt Miskolc testvérvárosából, Tamperéből a dómtemplom gyülekezetének huszonhat tagú diakóniai turista- esooortja is. Énekelt a nyíregyházi gyülekezet kórusa, Gáncs Aladár lelkész-orgonista vezényletével. Az énekkart is. a finn csonortot is meles szeretettel vette körül a sviilekezet.

— MEDGYESEGYHÄZA. Szeptember 26-án szeretetvendégséget tartottak a gyülekezetben. A gazda? műsor keretében ifj. Kend eh György gyulai lelkész, esvbázme- svei saitőelőadó előadással és igehirdetéssel szolgált. Előadásában egyházunk sajtószolgálatáról

szólt. A gyülekezet tagjai közül többen á helyszínen rendeltek meg néhányat sajtóosztályunk kiadványai közül. ,

— GYULA. Október 3-án Blázy Lajos újpesti lelkész, a diakóniai osztály ügyvivő-lelkésze végzett szolgálatokat a gyülekezetben. Délelőtt igehirdetéssel szolgált a gyulai templomban, délután pedig az eleki társgyülekezetben. Este1 Gyulán tartottak szeretetvendégséget, ahol egyházunk diakóniai szolgálatáról tartott előadást. A szeretetvendégségen dr. Szórády István felügyelő tartott irányt mutató megnyitót, a gyülekezet lelkésze, ifj. Kendeh György pedig Igehirdetéssel szolgált.

— MISKOLC. Egyházzenei áhítat keretében orgonaestet adott a belvárosi templomban Peskó György orgonaművész. Műsorán Bach-, Mendelssohn-, Kodály- és Hidas-művek szerepeltek. Szólóénekkel közreműködött Szebik Imréné.

— ASZÖD. A Teológiai Akadémia október 10-én a gyülekezetben tartotta az idei tánév első teológusnapi szolgálatát. A délelőtti istentiszteleten dr. Selmeczi János otthonigazgató, délután La- borczi Gézh II. évf„ Versegen, a szórványban Tekus András II. évi hallgató hirdette Isten igéjét. A gyermekek között Sztanká Gyöngyi II. évf. hallgató szolgált A gyülekezeti esten a teológusok „Honnan jöttünk?— Hová készülünk?” címmel azokról a gyülekezetekről tartottak beszámolót, ahol felnőttek és indítást kaptak a lelkészi szolgálatra. A befejező áhítatot Varsányi Ferenc II. évf. hallgató tartotta. A gyülekezet a teológusnap alkalmából 4200 Ft offertóriummal támogatta lelkészképzésünket.