Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-10-24 / 43. szám

) A kétszázlietvenöt éves oroszlányi gyülekezet megújította templomát A történelemben munkálkodó Istennek hívása hangzott az ősök felé, akik 1701-ben, 275 éve ke­rültek ide Pozsony—Nyitra— Trencsén megyékből. 1701-BEN A ROMOK FELETT INDULT MEG AKKOR AZ ÜJ ÉLET. A mai gyülekezet ősei 1702-ben építették fel az első templomot, hogy abban erőt me­rítsenek nehéz életük küzdelmei­hez. Oroszlány új életének megin­dulását csakhamar harci készülő­dés és fegyverropogás zavarta meg. A tűrhetetlen Habsburg el­nyomás ellen megindult Rákóczi felkelése. Vak Bottyán 1705-ben sikeres dunántúli támadásba len­dült, melyben a vértesi szegény parasztság is derekasan vette ki részét. Maga a földesúr, Eszter- házy Antal is Rákóczi oldalára állt, s több győzelmes hadjáratot viselt. Oroszlány környékén is folytak harcok. Emléküket a La­banc patak neve őrzi. Az 1707-i összeírás Oroszlányt a szomszé­dos helységekkel együtt Rákóczi bir1 okában találja. Közben változik a vidék földes­ura. A kuruc hadvezér Eszterházy Antalnak — aki Rákóczit rodostói száműzetésébe is elkísérte — bir­tokait elkobozták, és tulajdonába a császárhű és nemzetáruló la­banc párti Eszterházy József lé­pett. Ekkor nehéz napok követ­keztek az oroszlányi gyülekezetre. Eszterházy József a népellenes és haladásellenes kollonichi eszmé­ket katolizálás formájában való­sította meg. Több helyütt a pro­testáns lakosságot kivándorlásra késztette, templomukat elvette. Az oroszlányi jobbágyoktól is el­kérte megtekintés ürügyével a telepítési szerződést, amit soha többé vissza nem kaptak. így annak tartalma ismeretlen előt­tünk. Ettől kezdve a gyülekezet tag­jai állandó zaklatásnak voltak ki­téve. Akadályozták, lelkészeik vá-* lasztásában, a lelkészeket pedig minduntalan bántalmazták, elle­nük áskálódtak ... A gyülekezet enijek ellenére hű maradt a Jé­zus Krisztusba vetett hitéhez, mert komolyan vették Jézus sza­vát: „Jöjjetek énhozzám mind­nyájan, akik megfáradtatok ...” II JÓZSEF FELVILÁGOSULT URALMA ÉS TÜRELMI RENDE­LETÉ nyugodtabb korszak bekö­szöntését jelentette a gyülekezet számára. Mivel a nagy gyermek- áldás következtében a gyülekezet lélekszáma állandóan nőtt, így a régi templom kicsinynek bizo­nyult. Ezért a gyülekezet a mai nagyobb templomát építette és szentelte fel 1787-ben a Szenthá­romság utáni 15. vasárnap. Az azóta elmúlt 189 év alatt sok nehézségen ment keresztül gyüle­kezetünk. Az 1848. évi márciusi események nem maradtak hatás nélkül az oroszlányi gyülekezetre sem. Szabados Pál, az akkori ha­ladó gondolkodású lelkész így írt erről: „Az 1848-dik év örökké em­lékezetes marad a jobbágyságnak azon évben történt felszabadítá­sáért, ami kimondhatatlan köz­örömöt idézett elő ..Az 1848. április 5-i prédikációja miatt, melyben hitet tett állásfoglalásá­ról, a reakciós magatartású gróf emberei részéről sok zaklatásban részesült. De a gyülekezet tagjai­ra is nehéz idők következtek. 1848. december végétől 1849. áp­rilis végéig osztrák csapatok szállták meg a községet... Később a mostoha megélhetési viszonyok miatt a gyülekezetből mintegy 300-an Amerikába ván­doroltak ki. Akik hazajöttek, ta­pasztalatukkal, víláglátottságuk- kal szélesítették a község és a gyülekezet látókörét, emelték kul­túráját, növelték szociális érzékét. Ez is érthetővé teszi, hogy 1919- ben a Tanácsköztársaság idején sokan helyeselték a munkások párt ja célkitűzéseit, és létrehozták a helyi dikrektóriumot... Az 1930-as évek vége felé új fejlődés lehetősége bontakozott ki. Megkezdődött Oroszlány évszáza­dokon át rejtett kincsének, a szénnek feltárása, aminek igazi gyümölcsét a lakosság csak 1945 óta láthatj^. , OROSZLÁNY 1954 ÓTA SZO­CIALISTA BÁNYAVÁROS. A szocializmus biztosítja a város minden lakójának az anyagi és szellemi élethez szükséges jó le­hetőségeket. Egyházunk a vallás- és lelkiismereti szabadság alapján végzi az Istentől rábízott szolgá­latát a város és a nép javára, Is­ten dicsőségére... A GYÜLEKEZET SZEPTEM­BER 26-ÁN ÖRÖMMEL ADOTT HÁLÁT Istennek dr. Nagy István esperes igehirdető szolgálatával, hogy a gyülekezet tagjait áldozat­kész szeretetre indította, és a je­lentős közegyházi segéllyel és tár­sadalmi munkával együtt templo­munk megújulhatott, és szép kül­sejével méltóan illeszkedhet bele az állandóan szépülő város ké­pébe. Az ünnep fényét emelte az énekkar két száma is ... Milán János Püspöklátogatás Kapolcson és filiáiban : Taliándörögdön és öcsön A püspöklátogatásnak rend­szerint egy-egy új épület, temp­lom, papiak, vagy azok megújítá­sa, avatasa. vagy éppen lelkész­avatás és -iktatás szokott indoka, alkalma lenni. Kapolcson és filiái­ban nem történt ilyesmi. Nem is jubileumra gyülekeztünk. Bár le­hetett volna jubileumi alkalmat keresni és találni az ősi gyüleke­zetben. ■ Mát- 1333-ban feljegyezték itt Isten szolgájának, egy Pál nevű papnak nevét, de a reformáció is korán gyökeret vart a Nagyvá- zsonytól délnyugatra, a Balaton- felvidék gyönyörűségesen szép völgyében fekvő faluban. Múltját kutatva megtudjuk, hogy azért méretezték hajdan nagyra a ka- polcsiak ősi templomát, mert ki­tárt kapuin át ölére fogadta a környező filiák odasereglő népét is. Kívül-belül az idők nyomait mutató falai regélnek az ősök templomépítő hitéről s várják, hogy az utódok is megtartják a szent örökséget: a templomot s a gyülekezetei. Ezért volt Kapol­cson püspöklátogatás. E szeptemberi vasárnap kora délelőttjén, mint egy család a csa­ládi asztalnál szokott, együtt ül­tek a papiakon D. dr. Ottlyk Ernő az Északi Egyházkerület püspöke feleségével. Kőszeghy Tamás püs­pöki titkár, Síkos Lajos esperes feleségével, a helyi leikészcsalúd és a gyülekezet presbiterei; fér­fiak és nők.. A ’saládias tanács­kozás során teiv született az anyagyülekezet ér a hozzá tarto­zó filiák jövőjének biztosítására. A harangok hívő szavára együtt indultunk a gyülekezeti istentisz­teletre, ahol D. cr. Ottlyk Ernő püspök hirdette az igét. Délben már a taliándörögdi fi­ijába vezető hátdombos úton kö­zeledtünk a virágos kertes kis templom elé. Presbiterek és pres- biternék várták a püspököt és kí­séretét az egykori magánterület­ből lett gyülekezeti házba, mun­kaebédre. Itt is, e családi asztal­nál is, a gyülekezet „hogyan to- vább”-jára vártak útmutatást püspökünktől, aki nemcsak az Egyházi Törvények szerint, de az élet gyakorlatában is pásztora az egyházkerületnek. A gyülekezet lelkésze itt is ismertette az anya-' gi fejlesztési tervet, amely előbb- relépés a gyülekezet mindhárom részén az áldozatos tettekben megmutatkozó hitben járásra. Délután az Isten házába hívó harangszóra összejött gyülekezet­nek a püspök Mk 9, 14—27 alap­ján prédikált. 'Mint szomjas föld az életpezs- dítő esőt, úgy szíttá magába az igét kedvelő kis gyülekezet a bi­zonyságtételt. Jó volt itt is együtt lennie Isten családjának, de sie­tést parancsoltak a már korábban leáldozó ősziessé váló, bágyadozó napsugarak. Az alig 90 lelkes öcsi filia ma­roknyi népe várt már, bennünket. Nemcsak azért, mert hosszú évti­zedek óta itt a püspök nem járt, de azért is, mert itt a legemész- tőbb kérdés a továbblépés. Az idő viszon tagságai tói megtépázott templom kívül-belül gyógyító ke­zekre vár. A templom körüli ke­zek pedig meggyengültek és meg­fogyatkoztak. Pedig itt a „kezek istentiszteletére” is .nagy szük­ség van! A püspök ajkáról bizta­tóan hangzott a 100. Zsoltár 2—3. verse alapján az igehirdetés: az istentiszteleten szolgáljatok az Urnák örömmel. . . A gyülekezet egykori lévita- kántortanítója, a kedves „Ferenc bátyánk” otthonában elmondták, az öcsi hittestvérek, hogy temp­lomukhoz ragaszkodnak, bár élet- veszélyessé vált a torony, ők meg akarnak birkózni az enyészettel, mely még. a kőből épült templo­mot is fenyegeti. Ehhez várják a nagyobb család testvéri segítsé­gét! Püspöklátogatás volt a Bala- tonfelvidék három kis gyülekeze­tében. Nem gyülekezeti teljesít­ményeket bemutató alkalom, sem jubileum. Feladatokat tárt fel a találkozás. Az egyetértés, a segí­tőkészség, a gondok közös hordo­zása, amely egyházunk családjára jellemző, tette mégis ünnepivé az együttlétet. S. L. István Marian: Híg könnyűzene, operett meg sláger úszik Pest felett. Csövesnadrágban a kamasz házibulin lányt s szeszt fogyaszt. „Valaki kell” — dalol a lány. — Épp túljutott gyermekkorán. „Tűzben, lángban” verskötetből (1976) Estefelé A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA KÜLDÖTTSÉGÉNEK LÁTOGATÁSA KUBÄBAN A Keresztyén Békekonferencia kéttagú küldöttsége: dr. Tóth Károly főtitkár és D. Alek- szij Bujevszkij, a Munkabizott­ság tagja, szeptember 22. és 26. között hivatalos látogatást tett Kubában. A két küldöttnek ku­bai tartózkodása alatt alkalma volt találkozni a keresztyén béke­mozgalom kubai képviselőivel, beszélgetést folytatni a matan- zaszi Teológiai Fakultás profesz- szoráival és hallgatóival. A fő­titkár ezenkívül részt vett a ha­vannai kerület lelkészeinek gyűlé­sén, és az ülést követő istentisz­teleten a Keresztyén Békekonfe­rencia nevében köszöntötte az egybegyűlteket, (cfki) ENSZ vasárnap ÉVRŐL ÉVRE MEGEMLÉKEZÜNK EGYHÁZI KERETEKBEN IS a legnagyobb és legátfogóbb nemzetközi szervezet, az Egyesült Nem­zetek Szervezete születésnapjáról. A Keresztyén Békekonferencia felhívása alapján október 24-én arra emlékezünk, hogy 31 évvel ezelőtt megalakult ötvenegy ország aláírásával San Franciskában a második világháború után valami újat kezdeni akaró szervezet. A HIDEGHÁBORÚ ÉVEIBEN, a Kelet és Nyugat közötti feszült­ségek jegyében az ENSZ is zsákutcába jutott, az utóbbi évtizedek­ben azonban a szocialista országok és a sorra felszabaduló harmadik világbeli volt gyarmati népek államai segítségével újra megtalálta iga­zi hivatását. Több előremutató határozat született a bizottságok és a közgyűlések tárgyalásain, az ENSZ és a vele kapcsolatos világszer­vezetek munkájában mind nagyobb részt és befolyást kapnak a nyugati kapitalizmussal szembe forduló államok. Az egyházi világ­szervezetek is ott vannak az ENSZ munkájának segítői között, hi­szen az Egyházak Világtanácsa vagy a Keresztyén Békekonferencia a nemkormányszervezetek között képviselteti magát, a különböző bizottságok és szervezetek ülésein. MEGÁLLAPÍTHATJUK, hogy bár nem minden jó határozat, amit az ENSZ keretében hoztak, vált valósággá, mert például a Namíbi­ának adandó függetlenség dolgában Dél-Afrika, vagy Izrael a meg­szállt arab területekre nézve semhiibe veszi az ENSZ és a Nemzet­közi Bíróság határozatait, nagy dolog, hogy világszinten kerülhetnek elő az ENSZ közgyűlésén olyan kérdések, amelyek az egész emberiség döntő kérdései. Ilyen kérdések például a világ békéjének ügye, az ehhez tartozó lefegyverzés, az anyagi javak igazságosabb elosztásá­nak terve, az ún. új gazdasági rend vagy a fajüldözés, a rasszizmus elítélése. EVANGÉLIKUS EGYHÁZUNK az ENSZ munkájára emlékező vasárnapon Isten iránti haladással gondol mindarra a jóra, amit a szervezet munkáján keresztül kapott a világ és a maga helyén és eszközeivel támogatja a világszervezetnek az egész emberiség békéje és boldogulása terén hozott határozatait. „Magam „... Hatalmas kincs birtokába jutottunk most, ezek a legtisz­tább népköltészetté vedlett imák nemcsak történeti múltunk, de költészetmúltunk a nép szívéből kitemetődött lángoló aranyleletei, erejük, igézetük, tisztaságuk, mint az aranyláncoké és a tiszta csontoké... Én népköltészetünk legfénylőbb rétegéhez hasonló-’ nak mondom ezeket az imákat, amikben a nép élt, s amik száza­dokon át népünkben éltek titok­ban.” ILYEN LELKESEN VALL JUHÁSZ FERENC A NÉPI IMÁDSÁGOKRÓL az Űj Írás hasábjain. S ez a „hatalmas kincs” moát valóban mindannyi­unké lehet, mert a Magvető kiadó gondozásában napvilágot látott összesen 251 archaikus népi imádság. A kötet címe az egyik imádság bevezető sora: „Hegyet hágék, lőtöt lépék”. Az előszót Ortutay Gyula írta. melyet az imádságok összegyűjtőjének, Erdélyi Zsu­zsannának sorai követnek. Ebben a csaknem 50 oldalas, tanulmány­nak is beillő bevezetésben többek között ezt írja: „Több mint 300 napot töltöttem terepen. Ugyanennyi községben dolgoztam, ennek többszöröséből nyertem anyagot gyűjtési góc­pontokon : búcsújáróhelyeken, folklórünnepélyeken, szociális ott­honokban, piacokon, pályaudva­rokon, SZTK-rendelőkben stb... — mintegy 6000 szöveget és hozzá kapcsolódó, tudatanyagot.” EBBŐL AZ ÓRIÁSI ANYAG­BÓL VÁLOGATTA KI ÉS REN­DEZTE öt nagy egységbe a kötet­ben szereplő '251 imát. Az első fe­jezetben még kevert tudatformá- jú-funkciójú, pogány-keresztyén szövegeket találunk: ráolvasások, védekezés, bajelhárílás stb. — Szentháromság után a 19. vasárnapon az oltárteritő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Mt 9, 1—8; az igehirde­tés alapigéje: Csel 20, 32—35. — EVANGÉLIKUS ISTEN­TISZTELET A RÁDIÓBAN. Ok­tóber 24-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet D. DR. OTTLYK ER­NŐ. az Északi Egyházkerület püs­pöke. — AZ ORSZÁGOS EGYHÁZ ELNÖKSÉGE engedélye alapján október 24-én, délután Putnokon istentisztelet keretében lelkésszé 'avatja D. Dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke Pintér Károlyné sz. Nagy Erzsé­bet lelkészi munkatársat. Ezt kö­vetően iktatja a putnoki gyüleke­zet lelkészi állásába Pintér Ká- rolynét Szebik Imre, a Borsod— Hevesi Egyházmegye esperese. Pintér Károlynét a putnoki gyü­kőlüttcm” A II-III-IV. rész már egyértel­műen keresztyén anyagot tartal­maz. ízelítőül néhány nagyobb tamatikus egység címe: Mária keresi Jézust, Pilátus-jelenet, Golgota-szenvedés kép (ez a leg­gazdagabb rész, összesen 60 imád­ság!), Krisztus—Mária párbeszéd, Halál — gyász, Feltámadás, stb... S végül az ötödik fejezet különös csemegét tartogat az olvasó szá­mára: többnyire kottával is ellá­tott kán táló énekekkel ismerked­hetünk meg. KÜLÖN ÉRTÉKE ÉS EGYBEN ÉRDEKESSÉGE A GYŰJTÉS­NEK, hogy az imádságok után megtaláljuk a gyűjtés pontos he­lyét és idejét, s általában meg­szólal az is, akitől a szöveg szár­mazik. Így például az ismerteté­sünk címét adó imádságot („Ma­gam kötöttem”) Bükkszenterzsé- beten, 1972. január 15-én fedezte föl Erdélyi Zsuzsanna. Maga a „szerző” így nyilatkozik: „Isten adta ezt az agyambú, e magamtól gyün. magam túl. Nem írtam, ked­ves, ‘ nem, ezt én mindig mon­dom. .. A jó Isten így adta.. BEFEJEZÉSÜL, ILLUSZTRÁ­CIÓKÉNT hadd álljon itt ennek az imádságának néhány záró mondata: .. Légy nekünk Igazgatónk, Kormányzónk, Vezérünk, Ügyvé­dünk, Védelmezőnk, Testi lelki bajainkban megmentünk, S min­den szükségleteinkben segítsé­günkre, Add meg Urunk mind­nyájunknak a hitet, A reményt, A szeretetet, A szelídséget, Az alázatosságot, A békességet, Az egyetértést, Áldás, hála, Áldja meg az Atya, A Fiú, A Szent- lélekúristen, Az ő szent áldása szálljon mireánk, és az egész vi­lágra most és mindörökké, ámen.” Gáncs Péter lekezet egyhangúlag meghívta lel­készének. — BUDAVÁR. Október 3-án búcsúzott el a gyülekezettől Gáncs Péter segédlelkész, akit szolgálat­tételre az ökumenikus Tanácshoz helyeztek át. ­— GYÖN. A gyülekezet elbú­csúzott harmincnégy éve köztük szolgáló lelkipásztorától, Ruttkay Miklian Gézától. Harmincz István felügyelő meleg szóval mondott köszönetét a több évtizedes mun­káért a lelkésznek és feleségének, aki huszonöt éven át az orgona mellett szolgált az istentisztelete­ken. A fiatalok nevében Zelenák Júlia harmincnégy szál virágot nyújtott át volt lelkészüknek. ■ — LELKÉSZI JUBILEUM. Hatvanöt éve avatta lelkésszé Gyurátz Ferenc püspök Sopron­ban Kutas Kálmánt tizenhat tár­sával együtt, akik közül egydül ő van életben. „Uram, égig.ér a Te kegyelmed.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom