Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-10-03 / 40. szám

5? ...Nem akármilyen templomban... A Deák-téren beiktatták iíj. Harmati Béla lelkészt ?? Az alaphang Sok meleg, szívből jövő, tartal- ,mas mondat, sok szép énekszó hangzott el szeptember 19-én dél­után 6 és 8 óra között a Deák téri templomban lelkészek és nem lel­készek ajkáról az istentiszteleten és az ünnepi közgyűlésen egy­aránt, mégis ez a kifejezés vissz­hangzott legerősebben sokak fülé­ben és szívében D. Káldy Zoltán bevezető igehirdetéséből. Meg­ütötte szívünket és megadta az alaphangot. A múltat nem öncé­lúan idézte, hanem jelenre taní- tóan, jövőre buzditóan. Elgondol­koztatott, felelőssé tett. Minden­ki érezte, jelentős esemény tanúja. A gyülekezetei és új lelkészét rá­ébresztette helye és feladata ko­molyságára. A püspök alapigéje l Péter 3, 8 volt: „legyetek mind­nyájan egyetértők, együttérzők, testvérszeretők, könyörületesek, alázatosak!” A bevezető mondatokból né­hány: „Nem akármilyen templom­ban vagyunk most együtt. 1838 ta­vaszán ebbe a templomba azok menekültek, akik a pesti nagy ár­víz elől életüket mentették. Ez a templom adott menedékhelyet a Duna vize elől menekülőknek és az akkori egyházi vezetőség nem nézte, kit enged be, felekezeti kü­lönbség nélkül beengedte a me­nekülőket: életet mentett. Isten­tiszteletet végzett. Nem volt ének, nem, volt igeolvasás talán, mégis prédikáció volt az, hiszen embe­reket mentett. Ha az egyház így cselekszik, az mindig istentiszte­let. 1944 őszén, a fasizmus idején egy életéért küzdő, nem evangéli-' kus család kuporogva húzta meg magát a szószéken. Prédikáció volt ez? Az volt! Az egyház prédi­kációja a diakónián keresztül. Akik ebben a templomban prédi­kálnak vagy igét hallgatnak, nem feledhetik, hol vannak. Kossuth Lajos itt kereszteltette fiait. Itt prédikált Székács József és Győry Vilmos, akik úgy ölelték maguk­hoz ezt a drága magyar népet, hogy számukra magyarnak és evangélikusnak lenni mindig égyet jelentett... Most egy fiatal lelkészt iktatunk a harmadik lel- készi állásba. De ugyanaz a Lu- ther-kabát van rajta is, mint a püspökön és az igazgató-lelkészen. Mert a szolgálatban nincs püspök, nincs igazgató-lelkész, csak lel­kész van, aki arra kötelezett, hogy Jézus Krisztus drága ajándékait osztogassa. Amikor prédikálunk, amikor szentséget osztunk, ami­kor a szeretet cselekedetét végez­zük, mindenképpen diakóniát vég­zünk.’’ Ebben az összefüggésben szólt a püspök a Jézus Krisztus­sal való közösségünkről „ugyan mit tudnánk mi Jézus Krisztus nélkül csinálni az egyházban?”, majd az alapige egyes szavairól: egyetértők, együttérzők, testvér­szeretők, irgalmasok és alázato­sak legyünk. Ezek nélkül lelkész és nem lelkész nem szolgálhat ma eredményesen társadalmunkban. Mindenki érezte, a Deák tér múlt­beli rangja elkötelezest jelent a jelenben es a jövőben. Az uj lelkész mondanivalója Az iktatást Virágh Gyula, a Pesti Egyházmegye esperese vé­gezte az ünnepélyes alkalomhoz méltó komolysággal és hozzzáér- téssel. — Az új lelkész, ifj. Har­mati Béla Máté 5, 14—16 alapján hirdette az igét, Jézusra figyel­meztetett, aki a tanítványokról ezt mondta: „Ti vagytok a világ világossága, másutt így vallott magáról: En vagyok a világ vi­lágossága.” Nemzetközi, társadal­mi, a világ keresztyénsége össze­függésébe helyezte a gyülekezet­nek szánt mondanivalót. Ideig és örökké való üzenetet tolmácsolt. Néhány mondata a prédikáció de­reka« részéből igy hangzott: „A világ keresztyénségében, nemzet­közi egyházi szervezetekben sok­szor találkozunk az egyház iden­titásának kérdésével, azaz, mi te­szi az egyházat egyházzá. Kik va­gyunk mi az egyházon belül, mik az egyház isüiertetőjelei. Amikor ezónbart Jézus á Világ világossá­gának mondja magát és minket is világossággá akár tenni, akkor alapjában máshogyan teszi fel a kérdést. Nem identitásról, lényeg­ről, hanem funkcióról, rendelte­tésről beszél. A lényeg keresése még önmagunk körül való forgo- lódást jelent: kik vagyunk mi? hogyan őrizhetjük meg magunkat igazán egyháznak? Jézus tanítása szerint azonban a gyertyának ég­nie kell, fel kell áldozni magát, hogy világosság legyen. Nem örö­költ formáink és hagyományaink, megszokott módszereink megőr­zéséről, hanem szolgálatról van szó, amint ezt Jézus életpéldája bizonyítja. Egyházunkban ezt a Harmati Béla szolgált. Karsay Dezső református lelkipásztor, a Budapest-Szabadság téri gyüleke­zet üdvözletét tolmácsolta. A gyó­gyító Jézusra, közös Urunkra hív­ta fel a figyelmet. A Budapesti Iz­raelita Hitközség nevében dr. Kulcsár Imre, a Deák tér és a szomszédos rabbinátus hagyomá­nyosan jó kapcsolatát méltatta, majd a jelen közös munkáiról szólt, amelyekre a haza és az em. beriség békéje kötelez. Dr. Ha­fenscher Károly, a beiktatott lel­kész legközvetlenebb munkatár­D. Káldy Zoltán püspök igét hirdet felismerést diakóniai teológiának mondjuk, azaz annak a magatar­tásnak és gondolkozásnak, ame­lyik Jézus szolgáló, magát odaál­dozó élete példáján tájékozódik. A közgyűlés Példás rövidségű volt. Hivata­los bejelentések után 2—3 perces tömör köszöntések hangzottak a Szentivány Ödön felügyelő és Vi­rágh Gyula esperes közös elnök­letével vezetett közgyűlésen. „Fel­hívhatnám én is lelkésztestvérem figyelmét elődei sorára, akik kö­zül soknak tisztesség nyomdokai­ba lépni, mégis a jelenre irányí­tom szemeidet, amelyben nemes hagyományoktól körülvéve a má­ban élünk és a holnapot építjük. Hittel, valljuk is az élet urának Jézust, aki felelős életre indít ben­nünket. Ezzel a felelősséggel épít­sük együtt gyülekezetünket, ha­zánkat és egész egyházunkat!” — mondta többek között a felügyelő. Az esperes a Pesti Egyházmegye és a Lelkészi Munkaközösség ne­vében adta át üdvözletét. Dr. Fa- biny Tibor dékán hazai és gyüle­kezeti egyháztörténeti összefüggé­sekre mutatva Harmati Béla volt munkahelye, a Teológiai Akadé­mia nevében szólt. Szirmai Zoltán a szomszédos fasori gyülekezet ne­vében köszöntött, kifejezve a két gyülekezet közötti testvéri kapcso­latot. Benczúr László a másik szomszédos gyülekezet nevében jelentette be, hogy az új lelkész szolgálatára gyülekezete határán tűi is igényt tartanak. Dr. Karner Ágoston, Az Országos Egyház kü­lönböző osztályait említette, ahol sa, alapérzéseit négy szóban fog­lalta össze: Öröm, nyugodtság, nyitottság, reménység. D. Káldy Zoltán összefoglaló zá­rószavában a beiktatott lelkész mellett köszöntötte az édesanyát, aki fiát lelkésznek nevelte, az édesapát, aki évtizedeken keresz­tül hűséges pap volt és ma 76 évesen is, nyugdíjállományban is szolgál, a feleséget, akivel meg­oszthat örömet és bánatot Harma­ti Béla. A gyülekezet Ahogyan azt dr. Karner Ágos­ton is megállapította, a zsúfolásig megtelt templomban sokan voltak a Deák tériek, de sok nem Deák téri vendég is volt jelen. Például mintegy 50 evangélikus Ősagárd- ról, ifj. Harmati Béla szülőfalujá­ból, többen Józsefvárosból és Fa­sorból, ahol azelőtt szolgált, szép számmal Dunakesziről, ahol több­ször helyettesített. Luther-kabátba öltözött lelkészek és padban ülő kollégák kértek áldást az új lel­készre, sóiban voltak fiatalok je­len, teológusok Is. A Lutheránia énekével imádkozott, Faragó Lau­ra Szokolay: Glóriájával dicsér­te az Istent. Táviratban, levélben üdvözletét küldte a Budapest V. kér. Tanács VB elnöke, a Hazafias Népfront titkára, az LVSZ néhány vezető embere, sok jó barát. A szép, ko­moly ünnepség, amelyben átéltük, hogy nem akármilyen templom­ban vagyunk jelen, mindnyájunk­nak erőt adott a hétköznapok szol­gálataihoz. H. K. István Marian: Szívedben Szivedben reggeltől estig majd szégyen s bánat vetekszik, üres gödör lesz reményed, oda viszel szégyent, négyet. Egyet: mert hű sosem voltál, kettőt: énnekem hazudtál, hármat: csak magad becsülted, négyet: bánatom eltűrted. Nincs gondja más Nincs gondja ínás, csak a csalás, csak a csalás, harácsölás — 6 minden eszmét meggyaláz. „Tűzben, lángban” verskötetből (1976) DR. FEKETE ZOLTÁN ORSZÁGOS FELÜGYELŐ A TEOLÓGIAI AKADÉMIÁN Mivel egyházunk országos el­nöksége egyre nagyobb hangsúlyt helyez a lelkészképzés hitbeli, s tudományos feltételeinek biztosí­tására, dr. Fekete Zoltán országos felügyelő a tanévkezdet előtt meglátogatta a Teológiai Akadé­miát. Látogatása alkalmából részle­tesen vázolta azokat a követel­ményeket, amelyek tudományos, pedagógiai és hitbeli feladatokat rónak a tanári karra. Az országos felügyelő tájékoz­tató előadását követően élénk eszmecsere alakult ki, amelynek végeredményeképpen a tanári kar több irányú javaslatot kíván elő­terjeszteni az Országos Elnökség, illetve az Orságos Presbitérium elé abból a célból, hogy a jöveti­dő lelkészeket még jobban készít­hesse elő egyházunk szolgálatára. A HESSEN—NASSAUI EGYHÁZ A PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TISZTASÁGÁÉRT Az egyházaknak és keresztyé­neknek hozzá kell járulniuk ah­hoz, hogy a választási küzdelem nem kizárólag „a hatalomért való harc” alkalma legyen, „hanem sokkal inkább a társadalom prob­lémáinak minden érintett ember által közösen való megoldásának a keresése”. Ezt a kijelentést a Hessen—nassaui Egyház vezető­sége abban a levélben tette meg, amelyet a tartományi egyház min­den lelkészének és gyülekezeti elöljáróinak küldött meg az NSZK-ban közelgő parlamenti választások előtt. A levél — a többi között — azt is hangsúlyozza, hogy az egyes pártok és pártprogramok megíté­lésénél a keresztyének mindenek­előtt „a szakszerűség szempont­jait vegyék szemügyre”, mert el­lenkező esetben igen könnyen el lehet jutni „a boszorkányüldözés­hez”, vagy valamiféle „ellenség- komplexum” kialakításához. „Minden olyan véleményt is el kell oszlatni, hogy a közelgő vá­lasztások alkalmából a demokrá­cia létéről, illetve megszűnésé­ről lenne szó”. Az irat felhívja a lelkészek figyelmét arra, hogy a lelkészi szolgálati rendtartásnak megfelelően „tartózkodjanak pártpolitikai megnyilatkozások­tól”. A lelkészek politikai elkö­telezettsége természetes dolog, ez azonban „nem ölthet sohasem pártpolitikai formát”, epd). (Örömmel vesszük a Hessen— nassaui Egyház vezetőinek idézett levelét, s tesszük ezt annál in­kább, mert az a tapasztalatunk, hogy nemcsak a római katolikus egyház vezetőinek elítélendő gya­korlata az, hogy — mint legutóbb Olaszországban — közvetlen nyo­mást gyakorolnak híveikre a jobboldali pártok érdekében, ha­nem néhány protestáns egyházi vezető is megtette már ezt. A hes-- seniek megnyilatkozása viszont pontosan megegyezzik azzal a lu­theri tanítással, amely a „józan értelem” felelősségteljes szerepét hangsúlyozza „a világi kérdések­kel való foglalkozásban”, s így a közösség érdekében végzett politi­kai szolgálatban is.) EURÓPAI REFORMÁTUSOK TANÁCSKOZÁSA A Református Világszövetség között Herrnhutban tartja ez évi európai területi bizottsága az tanácskozását A bizottság 20 tag- NDK-beli református egyház ból áll, és 36 európai református meghívására szeptember 17—21. egyházat képvisel. Meghívó A Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Osztálya október 4-én, délután 2 órakor a Fóti Mandák Mária Intézetben, tart ja a DIAKÓNIAI MUNKASKÉPZÖ TANFOLYAM megnyitó ünnepélyét. Az ünnepély sorrenje: 1. Istentisztelet. Igét hirdet: D. Dr. Ottlyk Ernő püspök 2. Megnyitó előadás. D. Káldy Zoltán püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház püs­pök-elnöke. 3. A tanfolyam hallgatóinak bemutatása és ünnepélyes felvétele. Erre az alkalomra kedves Testvéreinket tisztelettel és szeretettel meghívjuk. A DIAKÓNIAI OSZTÁLY CSALÁDI HÍREK — SZÜLETÉS. Horváth Ágos­tonnak és feleségének, Herriád Saroltának május 15-én gyerme­kük született. Neve: ANDREA. — h Ázass Ági évforduló. Csőre István, a veszprémi gyüle­kezet 25 éven át volt egyházfija és felesége, 50 éves házassági év­fordulóját ünnepelték. Augusztus 22-én a templomban adtak hálát Isten szeretetéért Hernád Tibor lelkész szolgálatával. A gyüleke­zet megajándékozta az ünnepei­teket. — HAZASSAG. Hernád Attila építészmérnök — Hernád Tibor veszprémi lelkész fia — és Her­mán Judit — Hermán Tibor hód­mezővásárhelyi református lelkész leánya — július 25-én tartották esküvőjüket Budapesten, a Toroc- kó téri református templomban. A szolgálatot a két lelkész édesapa végezte. — HALÁLOZÁS, özu. Péter Miklósné. ez. Laki Mária, életé­nek 83-ik évében, hosszú szenve­dés után szeptember 11-én el­hunyt. A hamvasztás előtti szer­tartás szeptemberi 18-án volt a pestlőrinci temetőben, a hamvak elhelyezése Október 9-én lesz az orosházi álvégi temetőben. „Bol­dogok, akik az Űrban halnak meg.” — HALÄLOZAS. Gyursó Pál, az alberti gyülekezet presbitere és huszonöt éven keresztül egy­házfija súlyos, de türelemmel vi­selt szenvedés után augusztus 19-én elhunyt. A gyülekezet nagy részvéte mellett augusztus 20-án temették el az alberti temetőben. A feltámadás üzenetét Roszik Mi­hály lelkész hirdette, énekelt a gyülekezet énekkara Roszik Mi- hályné kántor vezetésével. „Ama nemes harcot megharcoltam .. — Pethő Paula, a csornai gyü­lekezet hűséges tagja 77 éves ko­rában rövid szenvedéá után el­hunyt. Benne nemcsak a gyüleke­zet, hanem a község lakosai is a bibliai Tábita lelkületűvel min­denkinek szolgáló és szegénységé­ből is adni tudó, szíve meleg sze­retedét szétosztogató lelket veszí­tettek el. Hamvasztás utáni teme­tése Budapesten volt. — Bólia Jánosné, a csornai gyü­lekezet hűséges, templomba járó tagja hosszas betegség után 71 éves korában elhunyt. A hamvasz­tás előtti szertartás Csornán, hamvasztás utáni temetése Buda­pesten volt. — Kiss Béla, a csornai gyüle­kezet hűséges tagja a győri Tü- zép telepi munkahelyén, hivatá­sa teljesítése közben 67 éves ko­rában elhunyt. Temetése szülő­földjén, a potyondi temetőben volt. — Dávid Lajosné, sz. Dömötöri Katalin, a Csornai gyülekezet volt harangozójának özvegye rövid betegség után 69 éves korában Csornán elhunyt. Családja és a gyülekezet részvéte kísérte utolsó útjára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom