Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-09-26 / 39. szám

Búcsúzunk ür. Andrzej Wantula püspökiül Rövid híradásban már jelentet­tük. hogy nagy veszteség érte len­gyel evangélikus testvéregyházun­kat: 1976. június 15-én Varsóban, 71 éves korában elhunyt dr. Andr­zej Wantula, a lengyelországi evangélikus egyház nyugalmazott püspöke és a gyakorlati teológia professzora. Munkáscsaládban született Usztronyban. Teológiai tanulmá­nyainak elvégzése után a wislai gyülekezet lelkésze lett. A máso­dik világháború idején kénytelen volt megszakítani lelkészi szolgá­latát, amikor sok más lengyel lelkésztársáyal együtt koncentrá­ciós táborba került. A háború be­fejezése után a gyakorlati tanszék professzora lett a varsói teológiai akadémián, majd nem sokkal ez­után ak evangélikus egyház püs­pökévé választották meg. Pro­fesszori munkáját püspöki szol­gálata mellett továbbra is ellátta. Nevéhez fűződik az evangéli­kus egyház háború utáni újjá­szervezése. Szolgálata alatt sok templom épült újjá, de sok új gyülekezet is alakult és új tem­plom is épült az újonnan betele­pített lengyel területeken. Az ő elgondolása alapján épült meg a varsói egyházi központ, amelyben a teológiai akadémia és a köz­ponti egyházi hivatalok vannak elhelyezve. Teológiai és irodalmi munkás­ságát mutatja, hogy több mint öt­száz kisebb-nagyobb mű, vagy cikk jelent meg a neve alatt. Nagy része van az új lengyel bibliafor­dítás munkájában is. Részt vett a Keresztyén Békekonferencia mun­kájában, hosszabb Időn át alel- ,nöke volt a Lutheránus Világszö­vetségnek és tagja a végrehajtó bizottságnak. Betegsége miatt egy évvel ezelőtt püspöki tisztéről le­mondott, de mint professzor to­vább munkálkodott. Halála előtt egy nappal még vizsgáztatta a teológusokat. A temetési szertartás június 18-án volt Varsóban, számos kül­földi és belföldi egyházi személyi­ség részvételével. Az igehirdetés szolgálatát utóda dr. Hánysz Nar- zynsky püspök végezte, a Luthe­ránus Világszövetség nevében dr. Paul Hansen európai titkár mon­dott búcsúbeszédet, örök nyuga­lomra régi gyülekezetében, Wis- fóban helyezték, ahol Rudolf Kos- tial zólyomi püspök hirdette az igét és sok ezer gyászoló kísérte el utolsó útjára. Wantula püspök egyházunk vendégeként többször is járt Ma­gyarországon. Részt vett D. Káldy Zoltán püspök beiktatásán 1958. november 4-én. Többször jött hozzánk a Keresztyén Békekonfe­rencia rendezvényeire. Utoljára 1972-ben járt itt a Lutheránus Világszövetség egyházi együttmű­ködési bizottságának kecskeméti ülésén, és ebből az. alkalomból kiskőrösi gyülekezetünkben pré­dikált. E cikk írója és vele együtt a magyar delegáció legutóbb 1974-ben a Lutheránus Világszö­vetség varsói konferenciája al­kalmával tapasztalhatta meg Wantula püspök meleg szívét és lengyeles vendégszeretetét. Egy­házunk nevében szomorú szívvel, de a feltámadás reményében bú­csúzunk Wantula püspöktől. * Dr. Selmeczi János A Buenos Aires-i magyar evangélikus gyülekezet életéből Argentínában megjelenő ma­gyar evangélikus lapban, a HI- TÜNK-ben olvashattuk az aláb­biakat: A Buenos Aires-ben élő magyar evangélikus gyülekezetnek a múlt év végén 119 felnőtt tagja volt. A gyülekezet lelkésze Hefty László egész évben végezte szolgálatát. Minden vasárnap tartottak ma* gyár nyelvű istentiszteletet, és va­sárnapi iskolát a gyermekek szá­mára. Minden hónap második és negyedik vasárnapján konfirmá­ciói . oktatást végeztek a gyüleke­zetben. Havonta egy alkalommal bibliaórát is tartottak. Továbbá szórványistentiszteleteket három helyen. Vasárnaponként átlagban 48 gyülekezeti tag vett részt az istentiszteleten, hétköznapokon 71, ;lés a szórványban vasárnaponként «40. 1975-ben megkonfirmáltak 4 ■ifjút, megkereszteltek 4 gyerme­ket, és eltemettek 3 gyülekezeti tagot. Hefty László lelkész az 1975. évről szóló jelentésében — me­lyet a presbitériumban mondott el — többek között, ezt mondot­ta: „Valljuk meg, szokatlan, hogy egy ilyen kis közösségben, mint a miénk, annyi istentiszteleti alka­lom nyíljék a híveknek, mint mi- nálunk (182). Annak ellenére, hogy nagyon, szétszórva élünk Buenos Aires területén, és csak­nem mindenkinek sok időt és költséget igényel a templomba utazás, a hetenkénti istentisztele­ti látogatottság a gyülekezet lét­száma növekedési arányán túlme- nőleg emelkedett. Szórványaink­ban megtartottuk a tervezett is­tentiszteleteinket. A szórványok anyagilag csaknem önfenntartók. Florendo Valéran vasárnapi is­kolai és konfirmációi előkészítés is folyik. Ez utóbbi négy gyermek számára. Márciustól decemberig a hó harmadik szombatján biblia­órákat tartottunk, János evangé­liumából vett részeket tanulmá­nyoztunk kerékasztal megbeszélés formájában Ezek az összejövete­lek a világiak teológiai tovább­képzését is szolgálták.” Idehaza örülünk annak, hogy Buenos Airesben is prédikálják magyar nyelven Jézus Krisztus evangéliumát, és hogy ezt az evangéliumot a gyülekezeti tagok jelentős része hallgatja, Annak is örülünk, hogy a kis lélekszám el­lenére a gyülekezet lelkésze szí­vesen szolgál az evangéliummal. Bátoríthatja mindazokat — még Magyarországi Evangélikus Egy­házunkban is —, akik kis gyü­lekezetekben szolgálnak. A somlóvecsei evangélikus templomot akkor kezelték építeni, amikor egész magyar népünket áthatotta és mo'zgásba hozta az élni és lenni akarás, a nemzeti szabadság és függetlenség ügye. Az ősök 48-as lelkesedése, amely a templomépítésben is kifejezés­re jutott, a késői unokák szívében is újraébresztette a templom iránti felelősséget. A SOMLÖSZÖLÖS FÍLIÁJÁ- BAN ÉLŐ, mintegy nyolcvan evangélikus testvérünk nagy temp- lomszeretetről és Istenbe vetett hitről tett tanúságot az elmúlt hó­napokban: kis templomát olyan széppé varázsolta, amilyen talán újkorában lehetett. Sőt, az elöre­gedett fenyőfa padokat tölgyfá­ból Valókra cserélték föl. Boros Lajos, a gyülekezet lelkésze — akinek oroszlánrésze volt a mun­kákban — nem tudott meghatott­ság nélkül beszélni a somlóve­J. S. BACH ÉS AZ ORGONAZENE MESTEREI címmel orgonaest lesz szeptem­ber 24-én, pénteken es szeptem­ber 27-én, hétfőn esete fél 7 órakor a Bécsikapu téri temp­lomban. Bach: h-moll preludium és fuga Három koralelöjáték G-dúr fantázia Kolos: Partita Hidas: Pastorale Kodály: Preludium Gárdonyi: d-moll szonáta Orgonái: PESKÖ GYÖRGY Előadók: Földes Imre és Meixner Mihály Jegyek ál'a: 12,— Ft. István Marian: 0 Ertetlenek Szilaj vagyok, erős vagyok, tűrök forrót, tűrök fagyot. De ha- beszélsz, s értetlenül, szivem lassan megkövesül. 0 írókhoz Írjatok, drágák, röviden! a szónak veleje legyen. A világ csupa papiros, mind bepiszkítani — tilos. A betűknek tatár-hada, ki győzi szemmel egymaga? Az olvasó nem bírja ezt, kiköpi, mint a nova-szeszt. Manirosok A verseikben mű-homály, i— mindez modern manír. Van bennük sok-sok szómütyür. — nem fecseg, ki a népnek ír. „Tűzben, lángban” verskötetből (1976) ditó és mély hitről tanúskodó írá­sát. A GYÜLEKEZETEKBEN VÉG­BEVITT EGY-EGY NAGYOBB VÁLLALKOZÁS mindig eredmé­nyez belső építést, lelki megerősö­dést: közelebb kerülnek egymás­hoz a hívek, az áldozatot szívesen vállalók magukkal ragadják azo­kat is, akik erre nehezen, vagy egyáltalán nem képesek. Somlóve- csén — a lelkész beszámolója sze­rint — szinte minden munkára al­kalmas evangélikus testvérünk ki­vette a részét a kis templom meg­szépítéséből. Elismerés és köszö­net illeti őket, akik adományaik­kal és jó szívvel végzett munká­jukkal a jövőbe hittel tekintve fá­radoztak Isten dicsőségére. Kőszcghy Tamás Láttuk Finom vésetek, beszédes [émdomborítások, emlékezetes szobrok Borsos Miklós kiállítása Aki a Nemzeti Galériában a Várban megtekintette a 70 éves Borsos Miklósnak 50 éves művé­szi munkásságát átölelő valóban életmű kiállítását, bizonnyal a címben jelölt érzést hozta onnan Janus Pannonius magával. De ezen túlmenően azt is érzékelheti, hogy milyen hal­latlan szorgalommal, művészi lel­kiismeretességgel es felelősseggel dolgozott a művek alkotója az évtizedek hosszú során át. Es az is elgondolkoztató, mennyit al­kothatott a művész, mikor ez a kiállítása munkásságának — bár átölelő jellegű, mégis csak a teljesnek részét képezi. Hiszen ezzel egyidőben, mint a sajtóban is olvashattuk, másutt is volt ki­állítása, és emellett maradt még műtermében Tihanyban is alko­tásaiból ! Átölelő fantázia, hatalmas al­kotó- és elképzelőerő, a művek­ben megnyilvánuló gondolati tar­talom, az alkalmazott anyagok tökéletes ismerete és azok legcél­szerűbb felhasználása: ezek azok a legjellegzetesebb tulajdonságok, amelyek műveit jellemzik. Mun­kásságát itthon és külföldön egy­aránt széles körben elismerték és méltányoltak: erre bizonyság a több, mint százötven kiállítás, amelyen munkáival részt vett, nemcsak itthon, de Londontól Tbilisziig, és Stockholmtól Ve­lencéig szerte külföldön. Művé­szi munkájának elismerése — egyebek között -4- a Kossuth és Munkácsy díjak, külföldi vonat­kozásban pedig szobrászati mun­kásságát a Carrarai nagydíjjal értékelték. Bármilyen tiszteletreméltó is, hogy méltán számos elismerésben részesült, mégis azt erzem leg­fontosabbnak, hogy müveivel a szemlélőt nemcsak megragadja és gondolkozásra készteti, hanem azokon keresztül neveli is: ne­veli a múlt és nemes hagyomá­nyok tiszteletére, a jelen érté­kelésére, jövőbe tekintőleg pedig optimizmusra, a továbbhaladásra szóló biztatással. Mindez pedig nála, jelentős mértékben, a ter­mészettel azonosulva az ember mély tiszteletéből fakadó alapál­lásban jut hiteltérdemlően kife­jezésre. Tudott dolog, hogy mű­helyében mindig a szabadban, természetes fényben dolgozik, igy látja tisztán a fényben az anya­got, annak minden részét, ami szükséges, hogy a megmunkálás során azzal együtt tudjon alkot­ni. Egyben a környezet így ihleti: alkotás közben is látva! Borsos Miklós mindig megta­lálja, mit és hogyan kell tudat­nia a szemlélővel: megtalálja, mert pontosan érzi és tudja, mit és hogyan lehet az illető anyag segítségével közölni. Tény, hogy ő mindent tud, ami a szakmához tartozik, hiszen nemcsak festő, hanem vésnök, fémmegmunkáló és szobrász is, de emellett gra­fikái is kitűnőek. Gyakran csak néhány vonallal odavetett vázla­tai is olyan megkapóak, hogy so­kan állnak és elgondolkoznak előttük. Maga úgy említi, hogy a napi élményeit este vázlatokba rögzíti, majd azok a vázlatok szolgálnak alapul, mint részgon­dolatok hordozói, később alkotá­sai kidolgozásához. Érmei mindegyike egy-egy mestermű: nyugodtan mondhat­juk, hogy ma legjelentősebb ha­zai éremművészünk. Természete­sen érem stílusa az elmúlt 30 év alatt jelentősen változott, és fej­lődött is: a hivatalos művészeti álláspont szerint — és ez e sorok írójának is szerény érzése — „ön­álló stílust alakított ki, amely nem kapcsolható semmilyen irányhoz, érmészete magában foglalja a klasszikus éremművá- szet alaptörvényeit, közben tar­talmukban modern életfelfogást tükröznek.” A kiállított érmek felsorolásától el kell tekintenünk, még néhány különösen szép meg­említésétől is, azokat látni kellett, és művészi tartalmukban,, vala­mint kivitelezésükben — szem­mel és lélekkel — élvezni. Fémdomborításai az 1924-ben készült néhány centiméteres Krisztusfejektől a két méter nagyságú Tükröződő napkorongig minden méretben készültek az évek hosszú során. A nagyobb felületek felhasználásánál bonta­kozik ki keze nyomán a technika igazi lehetősége és alkotásainak szépsége: az anyag megmunkálá­sánál gyakran csak a legszüksé­gesebb részletekig ment el, és hagyja, hogy sokszor „maga az anyag beszéljen” egyéni hatásá­val, a rávetődő fény különböző irányú csillogásával. Szobrászáig kiemelkedő helyet foglal el művészetébent sokan főleg azon keresztül ismerik, ér­tékelik és tisztelik: ez igaz is, hi­szen szobrai köztereinken is sok helyen megtalálhatók, így Petőfi szobra Pécsen, Munkácsy Békés­csabán, Balatoni szél Balatonfüre- den, síremlékek sora a budapesti és sok vidéki temetőben. Alkotá­sait a harmónia és nyugalom jellemzi, a kidolgozás módja' pe­dig az anyaghoz, tárnához, vala­mint az alkalmazási helyhez igazodva, méltóan szolgálja a művészi célt. Borsos Miklós a 6zakma megjelölése szerint az Ún. „pannon szellem” egyik fő képviselője, erre vallanak az egy­szerűbb formanyelvű kifejezésű szobor portréi, amelyek forrása saját, szavai szerint „a nagyon régi szobrászat: Görögország”. Munkássága során kifejezésmód­ja is változik, formálódik, és a hatvanas évek elejétől erősebb gondolati tömörítés, majd a for­mai absztrakció is egyre erőseb­ben jelentkezik alkotásaiban. A mitikus világtól kezdve a remek portrékon keresztül, természeti ihletésű alkotásai során át a leg­emberibb érzések kiábrázolásáig művészete mindent átölel, bemu­tat. A kiállításon csak szobraiból több, mint kétszázat láthattunk. Bonsos Miklós egyházi művé­szete is jelentős, de ennek most csak egyházunkkal kapcsolatos néhány alkotását említjük, annak megjegyzésével, hogy szenteket is megjelenítő szobrai, valamint templomi domborművei több ró­mai katolikus templomot, vagy kertjét is díszíti. A Győr-Nádor- városi templomunkban levő „An­gyali híradás” vörösréz dombor­műve, ugyanott a keresztelő me­dence és fedő domborműve. Borsos Miklós művészete olyan, mint a tiszta forrásvíz, melyet élvezhetünk, attól'felüdü­lünk és erőt merítünk az élet terheinek hordozásához; látása világos, tiszta —, ábrázolása ele­ven, reménységgel teli. erőt és bizalmat sugárzó. Ezért szerzett sokunknak örömet a kiállítás megtekintése. Odor István — Szentháromság után a 13. vasárnapon az oltárterítő srine: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Gál 5, 25—6, 10; az ige­hirdetés alapigéje: Mt 6, 19—21. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Szep­tember 26-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet KALÁCSRA BÉLA gsagárdi lelkész, cselek áldozatos munkájáról. A jelentős összeget kitevő vállalko­zást a közegyház is hathatósan tá­mogatta. A MEGÚJÍTOTT TEMPLOMOT AUGUSZTUS 22-ÉN D. DR. OTT- LYK ERNŐ püspök szolgálatával vette „birtokba” a gyülekezet. Örömükben sokan osztoztak a környékbeli lelkészek közül is, akik az ünnepi közgyűlésen egyenként köszöntötték a jelen­levőket. Az anyagyülékezet nevé­ben Egyed, Sándor felügyelő üd­vözöl té a vendégeket, és az ün­neplő vecsei híveket. A fiiig jegy­zője Márkus Gézq, — aki a leg­többet tett, és áldozott a templom megújításáért —, válaszolt a kö­szöntésekre, és hálatelt szívvel ol­vasta föl az alkalomra szóló huz­Megújult somlóvecsei templomunk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom