Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-01-25 / 4. szám

Jézus nem elveszíteni, hanem megmenteni akar

Lk 9, 51—56

EMBERILEG MEG LEHET ÉRTENI A SAMARITÁNVSOK ELUTASÍTÓ MAGATARTÁSÁT, mint a zsidók és a samari- tánusok között régen meglevő súlyos ellentét egyik megnyilatkozását. A zsidók megvetették ezt a pogányok és zsidók keveredéséből származó népet. Nem fogadták be őket gyülekezeteikbe, úgy tekintettek rájuk, mint akiknek érintése is fertőz. A samarüánusok a Jeruzsálembe igyekvő Jézust és tanítványait, mint a velük szemben ellenségesen és megvetően viselkedő nép tagjait utasították el.

MEG LEHET ÉRTENI A HEVESKEDÖ TANÍTVÁNYOKAT IS. Talán nemrégen vitáztak is Jézussal a kérdés felett, hogy Samárián egyáltalán átmenjenék-e. A zsidók el szokták kerülni ezt a tartományt, és valószínűleg inkább ezt tették volna a tanítványok is. De Jézus meggyőzte őket arról, hogy nem szabad ember és ember között különbséget tenni. Előlegezett bizalommal és szeretettel kell közeledni mindenkihez. És így is cselekedtek. Sajnos, nem született meg az az eredmény, amit joggal elvárhattak.

Ügy érezték, ilyen előzmények után joguk van a legszigorúbb ítéletre. Nemcsak kívánták, hogy a tűz égetné el a sa- maritánusokat, hanem Jézus hatalmát valóságosan pusztító tűz felidézésére kívánták volna igénybe venni.

Ó, MILYEN SOK EGYMÁST PUSZTÍTÓ ELLENSÉGESKEDÉS robbant már ki azóta is, és közöttünk is, azzal a felkiáltással: „Nekem van igazam'.", és .,Jogosan veszek elégtételt!”.

Éppen ezért Jézus hozzánk is szól, figyelmeztetésével: „Nem tudjátok, minémű lélek van bennetek!" Vagyis: magatok sem veszitek észre, mennyire Jézustól idegen lélek járszalagjára kerültetek.

Idegen Jézustól az önbíráskodó magatartás és a gyűlölködés, amellyel a tanítványok is pontosan úgy viselkednek, mint a samaritánusok. Samária népe is azt tette, hogy megtorolta a zsidóktól elszenvedett sérelmeket. A tanítványok, akik’ezen megbotránkoztak, pontosan ugyanazt az általuk megítélt megtorló magatartást szeretnék — jóval félelmetesebb formában — alkalmazni.

JÉZUS. AKI AZÉRT JÖTT. HOGY MEGMENTSE AZ EMBEREKET. ebből az egyre pusztítóbb ördögi körből ki akarja menteni mindenkori tanítványait, minket is. Zaklatott, sokszor bocsánatra képtelen lelkűnkkel Nála bátran könyöröghetünk erőért, segítségét a szeretet útjának sokkal hűségesebb járása érdekében.

A két „mennydörgésfi”, Jakab és János, talán nem mindjárt látta be Jézus igazát. Néhány év múlva János, Péter társaságában, mint a Feltámadott Jézus követe, evangéliumi szolgálatot végezhetett ugyanennek a népnek a körében. (L. Csel S.14 kk.) Akkor eszébe juthatott az, hogy most azért örülhet Samária, megtérésén, mert Jézus nem engedte, hogy általa kívánt tűz elpusztítsa őket. Nagyboeskai Vilmos

IMÁDKOZZUNK

Or Jézus Krisztus, ki mindnyájunkat nagy irgalommal és szeretettel hordozol, köszönjük jóságodat: Te mindent elvégeztél, hogy megmentsél és örök életre tartsál meg bennünket. Tégy minket jóságod követeivé ezen a földön. Adj nekünk türelmet embertársaink iránt, és engedd, hogy mindenben kövessünk Téged, aki mindekiért közbenjáró imádsággal könyörögtél. Segíts Szentlelkcddel. hogy a Tőled vett szeretet által legyünk Mennyei Atyánk gyermekei és egymásnak testvérei. Ámen.

KÜLFÖLDIEK VÁLASZTÓJOGA SVÉDORSZÁGBAN

1976-ban a külföldiek a helyi választásokban való részvételre kapnak jogot Svédországban. A kormány törvényjavaslata szerint azok a 18 éven felüli külföldiek, akik három évig Svédországban laktak, választójogot kapnak a városi, vidéki és egyházi választásokban

való részvételre. Sőt, a választójogosult külföldiek meg is választhatók, (epd)

— DUXAHAKASZTIN tanító tanárnő leányunk részére a ráckevei HÉV közelében Budapesten albérletet keresünk szeptembertől. Cím: Kliment Mihályné, 5600 Békéscsaba, ni. Ságvári u. 20.

Istentiszteleti rend

Budapesten, 107

Deák tér de. 9. (úrv.) Bízik László, de. 11. (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, du. 6. Trajtler Gábor. Fasor de. 11. dr. Muntag An- dorné, du. 5. Szeretetvendégség. Madocsai Miklós. Dózsa György út 7. de. fél 9. dr. Muntag Andor- né. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Ré- dey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László, du. 5, Szeretetvendégség. Váci út 129. de. 8. Kertész Géza. FrangepAti u. de. fél 10. Kertész Géza. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár- Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest-Wekerle- telep dg. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota- MAV-telep; de. B. Schreiner Vilmos. Rákospalota-Kistemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós, du. 3. dr.

6. január 25-én

Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. dr. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Karner Ágoston Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9 Rákosliget de 10 Rákoskeresztúr de fél 11.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.), de.

fé] 11 (német), de. 11. (úrv.). du. 6. Torockó tér de. fél 9. Óbuda de. 9. Görög Tibor. de. 10. Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. D. dr. Oftlyk Ernő, de. 11. D. dr. Ottlyk Ernő, du. fél 7. Csengődy László. Budakeszi de 8. Takács József. Pesthidegkút de. fél' 11. Filippinyi János. Modort u. 8. de. 10. Turcsányi Károly. Kelenföld de. 8. (úrv.) Lehel László, de. 11. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. Lehel László. Németvölgyi út 138. de. 9 (úrv.) Bencze Imre. Nagytétény de..fél 9. Vison- tai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Törökbálint du. fél 5. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11.

— Vízkereszt után a 3. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Rm 12, 17—21; az igehirdetés alapigéje: Lk 9, öl —56.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Február elsején, vasárnap reggel 7 órakor az evengélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet: DET- RE JÁNOS aszódi lelkész.

— OROSHÁZA. Január 1- én, az újévi istentiszteleten iktatta be Koszorús Oszkár esperes a gyülekezet hat évre megválasztott negyven tagú presbitériumát és hetven tagú képviselőtestületét. Az igehirdetés szolgálatát Benkő István igazgató-lelkész végezte. Felemelő volt a népes sereg oltár előtti ünnepélyes eskütétele és úrvacsoravétele. — Az előző testület tíz tagját örökös tiszteletbeli presbitereivé választotta á közgyűlés. Helyükbe friss erők léptek. Ezen az istentiszteleten tett esküt Macher Lajos is, a gyülekezet most megválasztott új kántora, aki Tóth László kántor örökébe

lépett. Tóth László 53 éven keresztül szolgált, mint gyülekezeti munkás, volt tanító, kántor, karvezető, jegyző, majd pénztárosként töretlen hűséggel szolgálta egyházát. Egészségi okok miatt távozott. Tiszteletbeli tagként a gyülekezet szeretetétöl övezve kívánjuk, ■hogy hasznos tagja maradjon egyházának és gyülekezetének.

— ALBERTIRSA. Az irsaí

gyülekezet 1975. december 28- án hálaadó istentiszteleten mondott köszönetét Istennek a megújított parókiáért. Isten- tisztelet után a gyülekezet együtt tekintette meg a lelkészlakást. A 110 éves épület, amelyet néhány éve kívülről már rendbe hoztak, most belülről modernizálódott. A gyülekezeti tagok nagy anyagi áldozat mellett Gér Mihály másodfel- ügyeiő és Mátrai Mihály gondnok vezetésével mintegy 200 óra társadalmi munkát is vállaltak. (i

— NYÍREGYHÁZA. A gyülekezet újonnan megválasztott presbitérimát és képviselőtestületét 1975. december 26-án iktatták be szolgálatába.

DR. KARNER ÁGOSTON ORSZÁGOS FŐTITKÁR CIKKE NÉMET ÉVKÖNYVBEN

TÖBB BECSÜLETESSÉGET A SÍRNÁL

Friedrichshafenben (NSZK) evangélikus lelkészek egy csoportja foglalkozott a temetési búcsúztatók kérdésével. Megállapították, hogy gyakran ilyen szavakkal próbálnak vigaszt nyújtani a sír mellett álló gyászolóknak: „élete csak munka volt”, „sohase felejtünk

el”. A lelkészek véleménye szerint több becsületesség és kevesebb személyi kultusz inkább segítene a hozzátartozóknak a szomorúság elviselésében. Egy lelkész utalt arra. vannak esetek. amikor a hozzátartozók a hamisan csengő vigasztaló szavak nyomán roppannak össze.

„Eljönnek napkeletről és napnyugatról, északról és délről, és asztalhoz telepednek az Isten országában.” (Lk 13, 29)

VASÄRNAP. — „Fordítsa az Űr az ő orcáját tereád, és adjon békességet neked.” (4 Móz 6, 26 — 1 Kor 7, 15 — Mt 8, 1—13 — Zsolt 87.) Minden vasárnap halljuk ezt a mondatot istentiszteleteink végén. De még gyakoribb, sőt folyamatos a tény: Isten színe előtt élünk és járunk. Szeme, figyelme rajtunk. Ismeri és látja mozdulatainkat már a meg nem fogant szándékban is. Intő valóság ez. Mert védelmet jelent. Isten arcának fénye óv meg a gonosz- tóL Ez a békesség titka.

HÉTFŐ. — „Vigyázzatok azért, hogy a ti szívetek meg ne csalattassék. és el ne térjetek, és n§ tiszteljetek idegen isteneket, és ne boruljatok le előttük.” (5 Móz 11. 16 — 1 Pt

3, 15 — Lk 4. 22—30 — Mk 5,

1—20.) Isten arcának fényében. Isten színe előtt járunk. Ez leplezetlenséget jelent a szív titkos gondolataiig. E titkok miatt, bűnös indulataink miatt szeretnénk sokszor elrejtőzni, mint Ádám tette. De ezzel egyben a gonosznak adunk vezetőszerepet, bálványhelyet. Amikor pedig tetteink következményeitől riadunk meg, sokszor próbálunk „Isten háta mögé rejtőzni”. Ez is eltérés tőle. Kegyelmet Isten színe előtt lehet csak találni. Elrejtőzve, vagy a háta mögött soha.

KEDD. — „Tiszta szívükből adakoztak az Ümak.” (1 Krón 29. 9 — 1 Kor 13. 3 — Jn

4. 5—14 — Mk 5, 21—34.) Az 'ürnak adakozni,^az Űr ügyére adni. Isten népét, az egyházat támogatni nem lehet alamizs- nálkodással, könyöradomá- nvokkal. Csak áldozattal. Az áldozat pedig mindig jelképe annak, hogy amiből adok, az mind az Űré. A tiszta szív is annyit jelent, hogy az Űré. Áldozatból tehát, azaz szeretet- ből. Az Ő ügyét csak így lehet támogatni: amikor adok, az övéből adok, s amikor neki adok, én leszek általa gazdagabb.

SZERDA. — „Hitt az Űrnak és tulajdoníttaték az őneki igazságül” (1 Móz 15, 6 — Gál 3. 9 — Jn 4. 15—26 — Mk 5, 35—43). Igaz voltunk lehetőségének titka nála van. Hajunknál fogva nem tudjuk a mocsárból önmagunkat kihúzni. Csak ő tehet igazzá, csak ő fogadhat el igaznak minket. Igazzá formálódásunkat Krisztus végzi. Isten mögé nem rejtőzhetünk gonosz, bűnös valónkkal. Az eltérés volna tőle, De Krisztus mögé rejtőzhetünk. Ö vállal minket, eleget tett értünk s megtisztít minden gonoszságtól, őbenne elrejtőzni: ez a hit.

CSÜTÖRTÖK. — „Noé igaz, tökéletes férfi volt a vele egy- korúak között. Istennel járt Noé.” (1 Móz 6, 9 — 1 Tim 4, 7—8 — Jn 4, 27—42 — Mk 6,

1—6). A tökéletes: feddhetetlenséget, vádolhatatlanságot jelent. Azért volt ilyen, mert •Isten színe előtt járt: gyötrelmeit neki vallotta, bűneiért tőle kért bocsánatot, az erőt tőle kérte és vette. És Isten lehajolt hozzá, megértette őt, segített rajta: „kegyes” volt hozzá. Ezért volt cselekvésre erős, engedelmességre kész, emberek iránt jóltevő. Vagyis: kegyességben járt. S ez hasznos, termő élet volt.

Péntek. — „Igaz, jól tudom, hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél? Ha perelni akarna ővele, ezer közül egv sem felelhetne meg neki.” (Jób 9, 2—3 — 1 Kor 1, 20 — Jón 3, 1—10 — Mk 6, 7—13). Jób hogyan is tudhatta volna az egyetlen lehetőséget? Hogyan is tudhatta volna, hol dőlt el a per Isten és ember között? A Golgotán dőlt el. A halandó ember Krisztusban lehet igazzá Isten előtt, benne nyer örök életet.

SZOMBAT. — „Elmennek az ő hajlékaikba örömmel és víg szívvel, mindama jók felett, amelyeket cselekedett az Űr az ő szolgájával, az ő népével.” (1 Kir 8. 66 — Rm 5. 15 — Rm 11, 13—22 — Mk 6. 14—29) Isten jóságát, ajándékait magunkkal lehet vinni emberek közé otthonaikba is. Nem rögződik az sem templomhoz, sem a bibliaolvasás csendjébe, sem „vallásos gondolataink” Teltekébe. Nemcsak vinni lehet magunkkal, de az a természete, hogy árad. Bőséggel és sokakra. Csak ki ne maradjak eből az áradásból!

D. Korén Emil

— KIS SAMU: EVANGÉLIUMI POSZT ILLÁK című. a 30-as évek- ben a Fébé kiadásában megjelent könyvének két példányát megvételre keresem. Árajánlatokat ár és ál! apotm égjél öléssel özv. Szüts Gáborné. 2730 Albertirsa, Kossuth u. 3. címre kérek.

EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság

A szerkesztésért felel:

Mezősi György Fe>eíős kiadó:

Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest. Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142—074

Csekkszámlaszám: 516—20.412—VTII. Előfizetési ír: egy évre 120.— Ft Árusítja a Magyar Posta

Index 25211 _

76.0172

Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Soproni Béla vezérigazgató

Két csodálatos egység, amely egymásnak barátja és ellensége, védője és támadója, ajándékozója és megtagadója. Világukban rend és törvényszerűség uralkodik. Évmilliók megmásíthatatlan rendje köti mind a kettőt. Egyszer kérlelhetetlen harcban állnak, hogy aztán egy-egy félelmes összecsapás után megint mindent újrakezdjenek az örök egymás mellett élés békés medrébe térve.

Az utóbbi évtizedek ezt a régi harcot megint kiélesitették. Nem tudni ki kezdte, ki tette az első lépést és senki nem tudja még biztosan hova vezet, mivel végződik. Szerte a világban tudósok, orvosok, bölcselők, jót akaró emberek figyelik. Modern látnokok, előre érző médiumok arról beszélnek, hogy ez az összecsapás végzetes lehet. Meg kell előzni, mert elpusztulhat mind a kettő, az ember éppen úgy. mint a világ. Az egész csak idő és sorrend kérdése. Tiszta szándékú bölcsek azt mondják, az ember megy rá először, mert a világ már régen elhúzott mellőle és hiába próbálja követni, hiába próbál alkalmazkodni, képtelen rá, belepusztul.

AZ EMBER ÉS A KÖRNYEZŐ VILÁG! Államférfiak és lelkipásztorok arról beszélnek, hogy még a legegyszerűbb dolog, az éhező ember kérdése sincsen megoldva. A feszültség, amely az éhezők és a jóllakottak, a nyomorúságos szegénység és a túlzott jólét között van, szakadék, amelyben a jövő veszélye nyugszik. És az idő ennek a veszélynek a ki- szélesítésén dolgozik. Percenként 120 emberrel gyarapszik a föld, ami naponként 172 000 embert jelent és ez a felhalmozódó embertömeg robbanóaltyag, amely lángbaborithatja a világot és elpusztíthatja önmagát, az embert.

Aki a dolgok mélyére néz, döbbenten láthatja, hogy jólét és haladás, a születés és halál alapvető ritmusán, lény gében keveset válAz ember és a

toztatott. Az élet, ez az alapvető csoda, mindnyájunk élete, tulajdonképpen Ádám óta megrendíthetelenségében keveset változott a mai kor atomhasadásáig és asztronautáiig. Tenni kellene valamit, hogy ebben a nekünk kijutott életben tudatosabban éljünk, hogy betegség, szükség, szenvedés csökkenjen és a helyébe egészség, béke, öröm lépjen. Mert lényegében ezek azok a dolgok, amelyek életünkben igazán számítanak.

ARRÓL HALLUNK, HOGY MEG KELL KEZDENI A KÖRNYEZŐ VILÁG ELLENŐRZÉSÉT, amennyiben az az emberi egészségre ártalmas. Ki kell küszöbölni az emberi szervezet és a környező világ kapcsolatából azokat a betegségeket, amelyek a környező világ tényezőitől függnek. Melyek ezek? Elsősorban azok, amelyeknél a halálozási szám, különösen a nagy, ipari államokban, igen magas. A Világ Egészségügyi Szervezete arról tudósít, hogy a rákos megbetegedések 2Í2-ában a környezeti tényezők komoly szerepet játszanak. A veszélyeztető tényezők kiküszöbölésére összehangolt, közös munkát sürget, hogy az ártalmakat megtaláljuk, jelezzük, azonosítsuk.

Beszélnek a táplálékról, amelynek nemcsak a mennyisége fontos, de a minősége is. Különösen a nyugati országokban, a táplálék mintegy 10 000 meghatározott és syntetizált kémiai anyag hatásának van kitéve, amelyeknél igen kis hányadában végezték el a toxikológiai vizsgálatokat.

Ismert tény, hogy a terhes anyák a dohányzással gyermekük növekedését nehezítik meg. A szív- és keringési megbetegedések száma egyre nő és egyre ifjabb évjáratokat támad

környező világ

meg. A vizek többsége fertőzött. Elszaporodtak a Salmonellák, a legyek, a patkányok, emelkedik az állatokról, a madarakról az emberre átvihető betegségek száma a világon.

Az ártalmaknak legjobban kitett szervünk az egész testünket beborító bőr. Évezredeken át az ember ösztönösen kerülte a bőrártalmakat. A modern világ olyan kozmoszt teremtett, amely a bőrtől olyat követel, amire nem képes. Ipari világunkból ma már szinte nem hiányozhatnak a festékek, a plastik, a tartósító-, tisztító- és oldószerek, a kozmetikumok, az impregnálóanyagok, a gyom és rovarirtók. Ez a fejlődés úgy zúdult a bőrre, hogy nem képes már hozzá alkalmazkodni. Ezek az anyagok akár mérgezőek, akár allergiát okozók, egyformán támadnak, legyünk a munkahelyen vagy otthonunkban. De folytathatnánk ...

UTOLSÓNAK HAGYTAM A KÖRNYEZŐ VILÁG ES AZ IDEGRENDSZER, a lélek kapcsolatát. Mert a környező világ nem csak zaj, stress, amelynek lépten nyomon ki vagyunk téve, nem csak időváltozás, háború, katasztrófa, sokkal több annál, föld. vidék amelyen és amelyben élünk, ember, akinek az elvesztése talán néha nagyobb, többet árthat nekünk, mint a legrosszabb stress. Alkalmazkodási képességünk mértéke és művészete a környező világhoz, az állandóan változó kö. vetelményekhez, ez szabja meg messzemenően sorsunkat. Ez az alkalmazkodás idegrendszerünk tevékeny teljesítménye. Természetes, hogy idegrendszerünk alkalmazkodásában törések állnak be a magunk teremtette világunkkal, munkafeltételeinkkel, lakó- és étkezési szokásainkkal, közlekedésünkkel, technológiánkkal szemben, hiszen az ember genetikai fejlődése, amely egészen más körülmények között történt, százezerévekkel maradt vissza. A technika pedig olyasmit követel tőle, amelyre már nem képes. A kutatók egyetlen ésszerű megoldást látnak: nem az embert kell kényszeríteni újabb- és újabb alkalmazkodásra, feladatokra, amelyekre már képtelen, hanem a környező világnak kell alkalmazkodnia az emberhez.

A KÖRNYEZŐ VILÁG ÉS AZ EMBER! Talán egy kissé megdöbbentünk, talán egy kissé borúlátók lettünk, talán egy kissé jobban odafigyelünk életünk ártalmaira.

De vannak mégis apró jelek, amelyek arra mutatnak, hogy a lélek mégsem vész el. Sellye professzor mondja: hogy az ember lelke nyugodt legyen, hogy örüljön, munkára van szüksége. A biológiai stress vezette rá az embereket arra, hogy a magatartás legjobb vezetője az a törekvés, hogy embertársaink szeretetét kiérdemeljük. Az az aktivitás, amelyet siker koronáz, amely örömet hozó, az erőt ad, fiatalít. Az elkopást a gondok, a torzsalkodás, súrlódások, a félelem okozza.

És miközben ezt a kis eszmefuttatást írtam, végig erősen élt bennem az a tudat, hogy létünkben mégis csodálatos összefüggések vannak. Ezeket az összefüggéseket megtapasztaljuk, érezzük. Ez erősíti hitünket a jövőben is, amelyet saját képességeinkkel fogunk felépíteni. Már 400 évvel ezelőtt egy bölcs orvos, akit Paracelsusnak hívtak, így fejezte ezt ki: „Hatalmasnak teremtetett az ember, hogy több, mint az ég és föld, mert hite van: és a hit több, mint a természetes fény, több, mint minden egyéb teremtmény ereje és hatalma.”

Gyarmathy Irén

lekezeti Segély országos előadójának a tollából ..A Magyarországi Evangélikus Egyház élete és szolgálata” címmel. A cikk részletesen foglalkozik egyházunk mai életével és szolgálatával.

A Német Szövetségi Köztársaságban működő Luther Márton Szövetség (Martin Luther Bund) 1976. évi Évkönyvében hosszabb cikk jelent meg dr. Karner Ágoston orszáffoa főtitkárnak a Ovii-