Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-08-29 / 35. szám

X TBh^RNAjnGEJEl A kegyelem — lendítő erő Lk 17, 7—10 KORUNK EGYIK DIVATOS LÉLEKTANI KIFEJEZÉSE A „SI­KERÉLMÉNY” .Eszerint föltétlenül szükséges az emberi élet boldog­ságához. öröméhez és kiegyensúlyozottságához, hogy nyilvánvalóvá és érezhetővé legyen a munka eredménye, sikere, jutalma. A diák ne tartsa céltalannak tanulását, a munkás ne érezze értelmetlennek fára­dozását. Tevékenységünkben ne lássunk haszontalanul eltöltött időt. Ez a sikerélmény r.em mindig szóban kimondott dicséret vagy pénz­ben kifejeződött jutalom, hanem fáradozásunk eredmémyének láttán érzett igazi emberi öröm. LÁTSZÓLAG JÉZUS EBBEN A PÉLDÁZATÁBAN TÖNKRETE­SZI AZ EMBERI ÉLET EZEN ÖRÖMÉT: A sikerélményt. Csak lát­szólag. Tévednek azok, akik a Krisztus-követés lényegét az örökös bűnbánatban vélik felfedezni és igazolva látják véleményüket ebben a példázatban. „íme, Mesterünk is megmondta, ha mindent meg is tettünk, csak haszontalan szolgáknak tarthatjuk magunkat”. Az ilyen keresztyének azután nem tudnak semminek sem örülni és kö­zelükben megfagy a szeretet melege és elnémul az öröm. A sötét ru­ha. a borongás arc. a lecsüngő kezek hirdessék mindig a bűnbánat szomorúságát: bizony csak haszontalan szolgák vagyunk, és szüksé­günk van mindenkor Isten bűnbocsátó kegyelmére! ISTEN KEGYELME ÍGY KÖNNYEN VÁLNA FÉKEZÖERÖVÉ! Megbénítaná szer életünkét, semmisnek mutatná szolgálatunkat, leér­tékelné emberi tevékenységünket. Elfeledletné az emberi élet bol­dogságáért és megmaradásáért érzett felelősségünket. Pedig mindez Istentől kapott megh&atásunk! JÉZUS EZZEL A PÉLDÁZATTAL MEG AKAR SZABADÍTANI EGY BIZONYOS BŰNÜNKTŐL. Meg akar szabadítani attól a túlzó öntudattól és fenhéjázó magatartástól, hogy mi vagyunk igazán a jó emberek, és minden rendben van körülöttünk. Attól az elbizakodott­ságtol. hogy minden nem-keresztyén fölé helyezzük magunkat. Le akarja építeni azt az igényt, hogy Isten szeretetét kisajátítsuk a ma­gunk számára. Azt szerelné, ha tudnánk: mindig kegyelemre szoru­lunk és nincs, nem is lehet olyan állapot, amikor önmagunkkal meg­elégedetten azt mondhatnánk, hogy mindent megtettem. Egy bizo­nyos Isten előtti .ynég nem elég”-re indit bennünket, még akkor is, ha a törvény betűi szerint elégedettek lehetnénk! NAGYON KELL FIGYELNÜNK ARRA A TÉNY RE. HOGY JÉ­ZUS MONDJA EZT A PÉLDÁZATOT. Kegyelemre szorultságunk tudatával nem akar O sikerélményeinkre árnyékot vetni szigorú mércéjével. Még kevésbé leállítani igyekezetünkben és jóindulatunk­ban. Amikor kiszabadít öndicsőségünk bűvköréből, megláttatja ve­lünk a másik ember jóra való törekvését és munkájának eredmé­nyét. Amikor megtépázza saját magunknak kiosztott habárainkat, tán távlatot ajándékoz: „mennyi munka vár még elvégezetlen” csa­ládi körben, az egész emberi társadalomban. A kegyelem sohasem zár be önmagunkba, hanem mindig megnyit a másik ember számára. A kegyelem lendítőerejének sodrásában életünk mindig gazda­gabbá lesz a vállalt és elvégzett szolgálat sikerélményével! ________ _________ Kiszely Sándor IM ÁDKOZZUNK! Úr Jézus Krisztus! Köszönjük, hogy bennünket szolgálatodra hív­tál. Tudod, hogy milyen sokszor válunk clbizakodottakká és elfe­ledjük, hogy haszontalan szolgák vagyunk és mindig kegyelmedre utaltak maradunk! Kegyelmed és szereteted ne vond el tőlünk, ha­nem legyen az szolgálatunkban indító- és lendítőerő! Amen. Istentiszteleti rend Deák tér de. 9. (urv.) Trajtler Gá­bor, de- 11. (úrv.) dr. Hafenseber Ká­roly, clu. 6. Trajtler Gábor. Fasor de. 11. dr. Muntag Andorne, du. 6. dr. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél ö. dr. Munlag Andorné. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. rle. 9. Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. '28. de. 11. dr. R.édey Pál. Kőbánya de. 10. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosíalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 11. de. fél 10. Bo­ros Károly. Kassák Lajos út 2*2. de. 11. Kertész Géza. Váci út 129. de. 8. Ker­tész Géza. Frangepán u. de. fél 10. Kertész Géza. Üjpest de 10. Blázy La­jos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyu­la. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de 11 Matúz Lász­ló. Kispest de. 10. Kispest-Wekerlete- lep de. 8. Pestújhely de. 10. Matúz Pál. Rákospalota MAV-telep de. 8. Matúz Pál. Kákospaloia-Nagytemplom de. 10. dr Bodrog Miklós. Rákospalo- ta-Kistcmplom du. 3. dr. Bodrog Mik­lós. Rákosszentmihály de. fél 11. Ba- ráth Pál. Sashalom de. 9. dr. Baráth Pál. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11. ju. fél 3. Kis tarosa de. 9. Rá­koscsaba de. 9. Békés József. Rákos­hegy de. 9. dr. Kosa Pál. Rákosliget de. 10. Kosa László. Rákoskeresztúr de. fél 11. dr. Kosa Pál. Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Gáncs Péter, de fél 11. (német), de. 11. (úrv.) D. Dr. Oitlyk Ernő. du. 6. Gáncs Pé- \ter. Torockó tér de. fé: 9. D. Dr. Ott- 9yk Ernő. Óbuda de 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XII.. T'artsay Vil­mos u. ti. de. 9. Takács József,‘jele. 11. Takács József, du. fé) 7. Takács U'zs'd'. Pesthidegkut de. fel 11. Turcsányi Ká­roly. Modort u. fi. de in. Muncz Fri­gyes. Kelenföld de. 8. Bencze Imre, de. 11. 'úrv.) Bencze Imre. du. 6. Mis­sura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 8. Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Kelenvöígy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csil­laghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. Mezősi György.. — Szentháromság után a II. vasárnapon az oltárteritő színe: .zöld. A délelőtti istentisztelet ol­tár? igéje: 1 Kor 15. 1—10: az igehirdetés alapigéje: Lk 17, 7— 10. — NAGYSIMONYI. Július 25- én vallásos estet tartottak, mely­nek keretében Tekus Ottó győri lelkész „Oltár és orgona” című előadással szolgált. A műsort ver­sek. orgonaszóló és énekkari szá­mok egészítették ki. Biró Lajos simonvi és Kovács Ernő sitkei gondnokok köszöntötték a gyüle­kezet jubiláló kántorát: Lőcsei Károlynét. a kántori szolgálatá­nak 25. évfordulója alkalmából és átadták a gyülekezet ajándé­kát: egy zsolnai majolika vázát és egy új fordítású Bibliát. — SÁTORALJAÚJHELY — TOKAI. A társgyülekezet egy­hangúlag megválasztott lelkészét. Tarjáni Gyulát augusztus 8-án ünnepi istentisztelet és közgyű­lés keretében iktatta be Szebik Imre esperes. „Ugyanúgy ti ifjabbak; enge­delmeskedjetek a/, idősebbeknek, egymás iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak, mert az Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázato­soknak pedig kegyelmet ad” (1 Pt 5, 5). VASÁRNAP. — ,,Egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és az emberek között, az ember Krisz­tus Jézus” (1 Tim 2. 5—5; Móz 32, 39; Lk 18. 9—14; Zsolt 113). Hi­tünk egyik sarkköve, hogy csak Jézust imádjuk, mint közbenjá­rót. Mindenki más — Jézus any­ja. s a 12 apostol is — Isten ke­gyelmire szoruló ember. Fordul­junk bizalommal és alázattal Jé­zushoz. hisz Ű hoznánk hasonlóvá lett, amikor a földön járt. Imád­kozzunk ne csak magunkért, csa­ládunkért, hanem a gyülekeze­tünkért. s a körülöttünk élőkért is, a népünkért. HÉTFŐ. — . „Amint társaink vagytok a szenvedésben, úgy a vi­gasztalásban is" (2 Kor 1, 7; Zsolt 106. 4; Mk 9, .•33—37; Tit 2, 1—10). Az igazi társ jóban, rosszban — társ. Szükségünk van társakra, mint ahogy másoknak — reánk, így tartozunk össze a gyülekezet­ben is. öregek és fiatalok. Egy­más mellé rendéi lettünk, hogy a szolgáló szeretet által egymás ja­vát munkáljuk. CSÜTÖRTÖK. — „Számot ad­nak majd annak, aki készen áll megítélni élőket és holtakat” (1 Pt .4, 5; Paid 4, 34; Ap Csel 12,18— 25; Filemon 1—25). Földi hivatá­sunkban is számol adunk mun­kánkról, életünkről. Jézus Krisz­tus előtt a teljes életünkről adunk számot — ezt ne feledjük. Arra a napra az készül helyesen, aki az Istentől kapott testi-lelki javak­kal nemcsak magának él, de örömmel szolgál mindenki javára. FENTEK. — „Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki azt mondja nekem: Uram, Uram!, hanem, aki cselekszi az én mennvei Atyám akaratát” (Mt 7, 21—5; Móz 4. 24; Gál 11—24; Jer 1. 1—10). Sokan veszik ajkukra Isten nevét, de kevesebben vall­ják igazán. A kimondott szó csak úgy ér valamit, ha mögötte ott van az élet. Figyelmeztet az ige, be ne csapjuk önmagunkat, nem elég csak kiejteni Isten nevét, hinni és élni kell Uten akarata szerint. Az egy pohár víz, a szelet kenyér, a jót munkáló szív, na­gyon is ide tartozik. Jó ezt tudni és megcselekedni. SZOMBAT. — „Akkor így szólt a király az ő szolgáinak: menje­tek ki s keresztutakra, s akivel csak találkoztok, hívjátok be a menvegzőbe” (Mt 22. 8—9: ÉzS 57, 15—21; Jer 1, 11—19). Isten KEDJJ. — „Azért, akik az Isten akaratából szenvednek is, ajánl­ják lelkűket a hú Teremtőnek es cselekedjék a jót” (1 Pt 4. 19: Jób 36. 15: 1 Sám 17. 40—51; Tit 2. 11 —15). Tövis is van a Krisztus-kö­vetés útján. Ezzei is számolnia kell annak, aki Krisztus tanítvá­nya akar lenni. Ezáltal is nevel Isten, hogy engedelmes és aláza­tos tanítványa legyek, olyan, aki nem magának, hanem másoknak él, mások javára. SZERDA. — „Ha valaki szeret engem, az én beszédemet meg­tartja és az én Atyám szeretni fogja őt es hozzá megyünk és ná­la otthonunk lesz” (Jn 14, 23; Jer 7, 3; Lk 7, 1—10; Tit 3. 1—15). Aki csak beszél a szeretetről, az üres belülről, s az Istent sem szereti. Ahogy élek, az beszél arról, mi­lyen hit van bennem. Ahol Isten az emberekért élő szívet lát. an­nál, mint otthonában együtt la­kozik gyermekével, hogy jelenlé­tével megáldja, hogy élete egészen az Isten kedvére való szolgáló élet lehessen. mindnyájunkat meghívott az örök élet országába. Akinek üresen marad a helye, csak magát okol­hatja. Kifogásainkkal, mentegető­zéseinkkel csak engedetlenségün­ket próbáljuk palástolni. Ot be nem csaphatjuk. Csak egy megol­dás van, komolyan venni Istent, s hívó szavát. S' élni itt is Öt kö­vetve, hogy majd ott is Vele le­hessünk.. Szabó István EVANOÉUKUS ELET A Mae varországi Evangélikus Egyház Sa1 főosztályának lap.ia Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1988 Budapest Vin.. Puskin u. 12 Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 518—20 412—Vili Előfizetési ár: esy évre 120.— Ft Árusítja a Magyar Posta DÉL-KOREA Elegendő bizonyíték hiányában a napokban bocsájtották szaba­don azokat a lelkészeket és egy­házi munkásokat, akiket a kom­munistákkal való kapcsolat vád­jával tartóztattak le a közel­múltban. — MEGBÍZHATÓ, szolid főiskolás lánynak \is szoba, fürdőszoba-haszná­lattal szeptember 1-től a tanévre ki­adó. — Elrdeklödni lehet augusztus 25-töl az esti órákban a 843-763 telefon­számon. — MOST VÉGZETT ÉPÍTÉSZ külön­bejáratú szobát, vagy lakrészt bérelne fürdőszoba-használattal. Cím: Nagy Lóránt, 1136 Budapest. Balzac u. 23. Index: 25211 © 76.2151 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató . Látogatási idő A kórterem, amelybe az utóbbi hetek­ben jártam, nyolcágyas. Amióta ezt a szo­bát felkeresem, a betegek sokszor váltot­ták egymást. Mindenkinek saját kis tra­gédiája van. Egy kis esés volt csak és már eltörött a bokám. Csak felmentem a létrá­ra aztán hátra estem a gerincembre. hogy mozdulni sem bírtam. Lementem a pin­cébe, ráléptem egy szénre és már zuhan­tam is. Az én térdem szilánkokban van, egy teherautónak köszönhetem'. Minden­ki tud valami hátborzongatót. De ha jön a látogatási idő, már a reg­gel is más. Jön a család, jönnek a hozzá­tartozók, a látogatók, hozzák magukkal a külvilágot örömeivel és gondjaival együtt. Berobbannak a betegszoba fehér­ségébe, a gyógyszerek, függő segédeszkö­zök, járóalkalmatosságok birodalmába. Végigmennek a hosszú folyosókon, a fe­jüket félig elfordítva bepillantanak a nyitott kórtermekbe, ahol felpolcolt lá­bak. karok, behunyt szemű mozdulatlan­ság tekint rájuk vissza. Virággal telnek meg a szobák, üvegcsörrenés, selyernpa- pir-zizegés. könny, mosoly, ölelés van ilyenkor bőven. — Hát mi van otthon? Gondoltatok-e arra, hogy kedden inkasszál az újságos? A kis Balázskának elő kell venni a nyári holmiját, hozzatok be szalvétát, citromot meg valami olvasnivalót. — Mikor jöhetsz ki? Meddig maradsz, mit adnak, milyen az orvos, tudsz-e aludni? — A kis doki aranyos. Tegnap ő segí­tett az első lépesben, mindig vidám, min­dig megnevettet bennünket, minden nap­ra van valami jó vicce. Négy műtétje után is van hozzánk egy jó szava. Es ha jön a nagy vizit! Akkor kell ám kapkod­ni. rendet csinálni, mert a főorvos na­gyon szigorú. — Gondoljatok rám. Türel­mes vagyok. Tudom, hogy túl vagyok az életveszélyen, nem lehet egy szavam se. Tudod, mennyit imádkoztam. Csak men­jetek. Jó, majd igyekszem. Es csillognak a szemek, a visszafojtott könnyek ott ül­nek a szemek sarkában, hogy kiperdül­jenek, amikor megint rank szakad a ma­gány. Katika ott fekszik a 3-as ágyban. Át­tetszőén fehér az arca, a karja. Szép, fi­nom élű orrán szemüveg, szőke haja si­mára fésülve, halványsárga hálóinga csak kiemeli sápadtságát. Olvas. Bele­merül a könyvbe, hogy ne lásson, ne halljon semmit. Hiába éri el a virágok illata, nem fordítja el a fejét. Hiába csa­pódik hozzá a külvilág, nem akarja meg­hallani. Fél, hogy nem lesz ereje elvisel­ni. Nézem, ahogy szinte mozdulatlanul fekszik a körülötte zajló látogatók kö­zött egyedül, elvonatkoztatva a saját vi­lágában. Harmadik hete, ahányszor belépek a. kórterembe, mindig így találom. Katika már negyedik hónapja így fekszik. Nem tud felkelni. Nincs ereje. Súlyos műtéten esett át és súlyos csontritkulása van. Nem tud lábra állni, nincs étvágya, nin­csen látogatója. Egyik nap levelet kapott. A legkiseb­bektől, az első általánososoktól, hogy jöj­jön már, mert nagyon várják, hogy már tudják az ábc-t és ezt a levelet is maguk írták, minden segítség nélkül. Katika többször is elolvasta a levelet, amely most ott fekszik mellette kis asztalkáján. Egy osztály virágcsokra betűkbe öntve. ■ A napokban, hogy sok örömet adott az élet, egyszerre eszembe jutott Katika. Ahogy vidáman róttam a kilométereket munkahelyem felé. hirtelen magam előtt láttam, ahogy fehéren, áttetsző kezében a könyvet tartva, ott fekszik a betegágyon sok-sok hónapja már és nincsen ereje, hogy talpra álljon. És akkor ott, az utcán, ahol éppen megtorpantam, odafordultam egy kirakat felé, ahol színes, divatos ru­hák és cipők tömege kíná'.gatta magát, behunytam a szemem és kértem Istent, hogy adjon Katikának erőt, energiát, hogy a sok kis emberkének, akiket taní­tott a régi, kedves Karika néni lehessen. Délután látogatási idő volt. Kissé meg­késve érkeztem, a látogatók többsége már az első órában elment. Leültem be­tegem mellé és átnéztem Katikához. Ügy feküdt, mintha azóta meg se mozdult volna. Kezében a könyv, csak az arcéle látszott. Belenyúltam a szatyromba és a külön gonddal összeállított kis megemlé­kezésemmel megindultam az ágya felé. — Jó napot. Katikám — köszöntöttem, mintha régi ismerősök lennénk és aszta­lára tettem a kis csomagot, oda, a gyer­mekek levele mellé. Letette a könyvet és rám nézett. Tekin­tetét akkor láttam először. Zöldbehajló kékes szeme volt. Nyugalom, béke, türe­lem áradt belőle, pedig ott feküdt hóna­pos mozdulatlanságában. — Tudnék valamit segíteni? — kérdez­tem, mert hallottam, hogy úgy etetik. Mint aki valami nagy jót szeretne ten­ni velem, úgy mondta: — Egy pohár vizet kérek! Gyorsan a pohara után nyúltam, hogy elrejtsem könnyeimet. Futottam a csap­hoz, sokáig eresztettem a vizet, hogy ne lássa arcomat. — És ezen kívül? — kérdeztem. —' Más semmit — mondta és rám no- solygott. Azután csendesen hozzáfűzte. — Istenem, hogy a kórházon kívül is gon­dolt rám valaki! — és könny csillant meg szép szemén. — Viszontlátásra, Katikám — mond­tam — hamarosan megint jövök. — Es vittem magammal hálás, meleg tekinte­tét végig a hosszú folyosókon, a forgal­mas utcákon, az autóbuszon, egészen ha­záig. Hideg szél volt aznap,.a hőmérő 8 fo­kot mutatott. A lakásban is hűvös lehe­tett. de én aznap valahogy se kint, se bent nem éreztem a hideget. Gyarmathy Irén KÄSEMANN PROFESSZOR 70 ÉVES legkiválóbb tanítványaként vált neve ismertté a harmincas évek­ben. A nácizmus idején sok más társával együtt őt is bebörtönöz- i ték. Júliusban töltötte be 70. élet­évét D. E. Käsemann a tübingeni Teológia nyugalmazott tanára. A századunk teológiai életében je­lentős szerepet játszó Bultmann

Next

/
Oldalképek
Tartalom