Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-07-04 / 27. szám

I Szavunk a budapesti Népfront küldött-értekezletén Az olimpia és tisztasága BUDAPESTEN ÉS A ME­GYÉKBEN június folyamán tar­tották meg a küldöttértekezlete­ket. Mindenütt számvetés hang­zott el a népfrontmozgalom 1972—1976. között, végzett mun­kájáról, valamint társadalmunk eddig elért eredményeiről. Az előttünk álló feladatok sorából kiemelték a szocialista magatar­tást! és gondolkodású ember ki­alakításának célkitűzését. D. DR. OTTLYK ERNŐ PÜS­PÖK FELSZÓLALT a Hazafias Névfront budapesti küldöttérte­kezletén mind egyházunk, mind a protestánsok nevében. Beszédé­ben a következőket mondta: A SZÖVETSÉGI POLITIKA, A NEMZETI EGYSÉG PROGRAM­JA egyre világosabbá tette, hogy az egyházak teljes őszinteséggel és igaz odaadással állhatnak az emberért folytatott fáradozások mellé, s a keresztyének a huma­nizmus kapcsolópontján eszmei­leg is helyeslik a szocialista fej­lődés folyamatát, s aktívan részt is vesznek benne. A hívek és az egyházak számára — hitükhöz való ragaszkodás mellett — ter­mészetes a béke, a demokrácia, a szocializmus ügyének és célki­tűzéseinek hűséges támogatása. A HAZAFIAS NÉPFRONT HAZÁNKBAN világnézeti, vallá­si hovatartozásra való tekintet nélkül tömöríti magába mindazo­kat, akik egyetértenek a szocia­lista építés legfőbb céljaival. Or­szágunk biztosan halad előre a szocializmus építésében, törvé­nyesség. alkotmányos rend ural­kodik az országban, gyarapodik a gazdaság, erősödik országunk nemzetközi súlya és tekintélye. EGÉSZ NÉPÜNK ELŐTT BIZONYOSSÁG AZ. hogy nem­zetünk felemelkedését a szocia­lista társadalmi rend biztosítja, és hogy minden további előrelé­pés ennek a társadalmi rendnek a további erősítésétől függ, s ez a felismerés kovácsolja össze mindinkább nemzetünket. A szo­cialista társadalom „minden tö­rekvése a dolgozó embert szol­gálja”. Társadalmunkban az épi- tömunka minden eredménye a lakosság életszínvonalának növe­kedésében, a szociális körülmé­nyek javulásában realizálódik. A MAGYAR NÉP MINDIG SZERETTE ORSZÁGÁT, évszá­zadokon át bőven áldozott érte- vért és verejtéket, de áldozatai­nak eredményét csak azóta élve­zi, amióta maga vette kezébe a hatalmat. Érthető hát hogy nem­zeti öntudata, hazafisása, a haza sorsáért érzett felelőssége is most bontakozott ki igazán, és válik mind hatékonyabb erővé. A szo­cializmus építése során így ala­kult ki és emelkedik mind ma­gasabb szintre a nemzet egészé­nek egysége. Messziről indultunk el három évtizeddel ezelőtt, de míg akkor egész történelmi kor­szak választott el bennünket a nyugati országoktól, s életviszo­nyaink elmaradottsága nem évti­zedekben, de maid egy évszázad­ban volt mérhető, most már. ami az életviszonyok egészét illeti, nem sokban különbözik a miénk­től. Megvalósulóban van nagy­jaink álma, hogy nemzetünk „ki­művelt emberfők sokaságává” váljék. HA MI ISTENTŐL TANUL­JUK A SZERETETET. akkor az nagyobb kollektívumokat is át­ölel. Erre különösen a mi ko­runkban kell hangsúlyt tennünk, amikor Isten olyan hazával aján­dékozott meg bennünket, amely­nek építésében mindnyájan ér­dekeltek vagyunk. Mert a keresz­tyén felebaráti szeretet nemcsak azt jelenti, hogy ki-ki szereti a hitvestársát, gyermekeit, szülőit, tágabb családját, gyülekezetét, egyházát, hanem azt is jelenti, hogy a keresztyén ember céltuda­tosan, rendszeresen és tervsze­rűen szolgálja a felebarát javát, a közösség érdekében végzett munkával. A keresztyén embert az a lelkűiét tölti el, hogyan tud­na jobb és eredményesebb mun­kát végezni felebarátai javára, hogyan tud minden kiló gabonát, szenet, vasat és egyéb értéket megőrizni, ha nem is a maga vagy családja számára takarítja meg és hasznosítja, hanem a fe­lebarátok, az embertársak ja­vára. EZEK A CÉLKITŰZÉSEK ter­mészetszerűleg hívják magukra a keresztyén emberek figyelmét, akiket Jézus Krisztus iránti hi­tük a felebarát szeretetére és szolgálatára indít. Ugyanebbe a vonalba tartoznak mindazok a törekvések is. amelyek a világ békéjének megőrzését célozzák. Ezekben az alapelvekben olyan program van. amely eddig is és a jövőben is biztosítja erősödő szavunkat, befolyásunkat a vi­lágban, itthon pedig egyik szi­lárd pillére a nemzeti egységnek. A hívők és nem hívők- gyakor­lati együttműködése ezekre a cél­kitűzésekre vonatkozik. Ezek könnyűvé teszik a közeledést, mert a béke, a hazaszeretet, a szo­cializmus közös nevezőt teremt. Ennek a gyakorlati együttműkö­désnek a jegyében élünk és szol­gálunk nap mint nap. így csatlakozunk szívesen és teljes meggyőződéssel a Hazafias Népfront programjához és célki­tűzéseihez. D. KÁLDY ZOLTÁN PÜS­PÖK-ELNÖKÜNKET VÁLASZ. TOTTÁK BE a Hazafias Nép­front budapesti bizottságába. Ugyancsak ő vesz részt a buda­pesti bizottság képviseletében a Hazafias Népfront VI. kongresz- szusán. Elhunyt dr. Seifert Géza j Váratlanul elhunyt dr. Seifert Géza, a Magyar Izraeliták Or­szágos Képviseletének és a Bu­dapesti Izraelita Hitközségnek elnöke. Életútja egybeforrt a ma­gyar zsidóság utolsó fél évszáza­dának történetével: munkaszol­gálat, majd antifasiszta ellenál­lási mozgalom; üldöztetés, bör­tön, halálos ítélet és menekülés az utolsó pillanatban, ijzulán új élet a felszabadult lazában. Ezek a szavak csak jelz|k azokat a küzdelmes éveket, amelyeken keresztül vezetőjévé lett azoknak, akiket a háború és a fasizmus embertelensége ugyanúgy meg­kínzott, mint őt. A felszabadulás után harminc éven át hűséggel munkálkodott szocialista hazánkért és a magyar zsidóságért. A Hazafias Népfront­ban és a békemozgalomban talál­kozott velünk, és mindazokkal a keresztyénekkel, akik ugyanúgy látták, hogy hitünkhöz hozzátar­tozik népünk szolgálata is. Ebben a közös szolgálatban felekezeti különbségre való tekintet nélkül tudott együtt dolgozni mindazok­kal, akik hazánk haladásáért, a békéért és a szocializmus építé­séért fáradoznak. Mi, evangéliku­sok, arra is emlékezünk, hogy milyen nagy figyelemmel kísérte egyházi sajtónkat, és olvasta még a teológiai kiadványainkat is. Együttérzésünket és részvétün­ket juttatta kifejezésre az is, hogy temetésén részt vett dr. Fe­kete Zoltán országos felügyelőnk, dr. Prőhle Károly professzor, a Magyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsának főtitkára és dr. Fabiny Tibor professzor, a Teológiai Akadémia dékánja. Dr. Muntag Andor KÍSÉRTETT a GONDOLAT. HOGY a MONTREALI OLIMPIÁ­VAL KAPCSOLATBAN felidézzem az éppen negyven esztendővel korábban. Berlinben megrendezett olimpiát. Azt, hogy a népek békés sportvetélkedőjét, az ifjúság, egészség, versenykedv, testkultúra szépségét és tisztaságát, hogyan formálta át a nácizmus, és mint vált az olimpiai játék a fasiszta propaganda eszközévé. Hitler 1932-ben még azt mondta: „Olimpiai játékoknak német földön nincs keresni­valója. mert az a nemzetközi zsidóság nyilvánvaló seregszemléje". Tu­lajdonképpen előtte az az idea állt, hogy Németországban német spor­toló nem veszíthet pl. néger, zsidó vagy japán versenyzővel szemben. De 1933-ban, nem sokkal a hatalom átvétele után megváltozott a ,.Führer” nézete. S így a XI. olimpiát 1936-ban a legnagyobb ünnep­ségek közé akarta emeltetni, ha bármibe kerül is. Hitler és propagan­da minisztere, Goebbels ezt a rendkívüli alkalmat akarta kihasználni, hogy a világnak bemutassa a nácizmus halalmát, talmi csillogását, és bizonyítani próbálta békeszándékát. Évekkel később jegyezték fel er­ről az alkalomról, hogy „egyetlen propagandavezetőnek még nem si­került így félrevezetni a világot”. Fantasztikus sportlétesítményekkel kápráztatták el a sportolókat és vendégeket. A FASISZTA IDEOLÓGIA SAKÁLFOGAI AZONBAN LÉPTEN- NYOMON CSATTOGTAK. Az olimpiai szervező bizottság elnöke, Le- wald, csak „félárja" volt. És ami nem sikerült a nácizmus fennállása alatt sem az egyháznak, ekkor már erősen hallatta szavát a hit­valló egyház, sem politikusoknak, sem más hatalmaknak, sikerült egyetlenegyszer elérni az olimpiai bizottságnak, hogy „a nem árja” atlétákkal szemben nem alkalmaznak diszkriminációt. A probléma azonban fennállt, s így végig kockázatos maradt a játék. Hiszen egy évvel a játékok előtt hozták n hírhedt „Nürnbergi Törvényt” amely ötszázezer zsidó ellen tartalmazott szankciókat. , Ezt a kihívó intézkedést csak az mentette, hogy a sportolók és né­zők között megtűrtek zsidó embereket. Goebbelsre és propaganda gépezetére várt azután a feladat, hogy ebből az alkalomból tőkét ko­vácsoljon a nácizmus számára. Az egész országot mesterséges „olim­piai lázba" hozta. A rádió, újságok, filmek, kiadványok éjjel, nappal az olimpiától, a német teljesítménytől és dicsfénytől voltak hangosak. Fáklyásmenetek kísérték a sportolókat az olimpiai faluból, s a kara­vánt az erre az alkalomra tervezett Opel-Olympia autók vezették. A nácizmus felhangjai azonban itt is hallatszottak. Mert abban a pillanatban, amikor a tripoliszi érsek a Zeus-templom előtt megál­dotta az olimpiai lángot, a hadsereg zenekara az SA-indulóra zendí- tett: „Fel a lobogót, zárd a sorokat!” És amikor a láng Berlinbe érke­zett, 80 ezer SA és SS uniform sorfala között tette meg utolsó lépéseit. .4 FELVONULÁS PARÁDÉJA GOEBBELS TAKTIKÁJÁT KÖ­VETTE. a százezer külföldi vendég előtt meg kellett mutatni. Német­ország békét akar. De mást is. A különböző zsidóellenes hecclapok és kiadványok eltűntek néhány hétre az újságárusbódékból, Berlinben újra lehetett jazz-muzsikát (néger eredetű!) hallani. A rendőrségi zak­latásokat felfüggesztették, az egyenruhákat nem hordták. Az olimpia alatt úgy festett a III. Birodalom, mint békés, civil polgárok állama. Augusztus 1-én, 4 órakor Hitler és kísérete, az olimpiai bizottság megérkezett a stadionba. Wagner-muzsika szólt a fanfárok mellett, kislányok virágcsokrokkal köszöntötték a vendégeket, és Hitler meg­nyitotta a játékokat. Galambok röppentek fel, harangzúgás volt, meg­gyújtották az olimpiai lángot és bevonult a több ezer atléta. Százezer néző és sok millió rádióhallgató gyönyörködött a megnyitásban, és alig tűnt fel, hogy a szovjetek, angolok és japánok nem vettek részt a játékokon. Viszont a német sportolók náci köszöntéssel vonultak be. Goebbelsek megmagyarázták, hogy az ősi olimpiai játékoknál is előrelendített jobb kézzel köszöntötték a versenyzők a nézőket. A SPORT IRÁNT TELJESEN ÉRZÉKETLEN HITLER, szinte min­dennap látható volt a versenyeken. És amikor az első német aranyér­meket nyerték, kitört belőle a náci gög. Páholyába hívatta ezeket a sportolókat, hogy gratuláljon nekik. (Az olimpiai szabályok ezt tiltják.) Eközben elterjedt az a hír, hogy a négyszeres bajnoknak. Berlin ked­vencének, Owensnek azért nem gratulált, mert négernek nem fogja meg a kezét. A németek ekkor 33 aranyérmet nyertek és elsők lettek. „A világ Hitlert akceptálta, a világ barátságot keres Németország- gal" — harsogta Goebbels. 2500 újságíró csak szépet és jót irt Berlin­ről. Coubertin bárónak, az újkori olimpiai játékok elindítójának százezer márkát utaltak ki. Feljegyezték, milyen „kedves házigazda” volt a Führer, megcsodálták, mint a bajnokokat. Az olimpiai külön újság ezt irta: „Az 1936-os olimpiai játékok igazi győztese Hitler Adolf”. \ GÜNTHER GASSMANN ÜJ TISZTSÉGBEN Dr. Günter Gassmann profesz- szort, a Lutheránus Világszövet­ség strassburgi ökumenikus ku­tató intézetének kutatóprofesszo­rát meghívták az NSZK-beli Egyesült Lutheránus Egyház központi .hivatalának elnöki tisz­tébe. Gassmann 1969 óta műkö­dött Strassburgban. Elődje. Hugo Schnell ez év folyamán nyugdíj­ba vonul, (epd) J. S. BACH ÉS AZ ORGONAZENE MESTEREI címmel orgonaest lesz július 2- án, pénteken és július 5-én, hétfőn este fél 7 órakor a Bécsi­kapu téri templomban. Bach C-dúr prelúdium és fúga c-moll fúga es g-moll fúga F-dúr toccata és fúga Liszt: Dante: Bevezetés, fúga és Magnificat B—A—C—H prelúdium és fúga Orgonái: PESKÖ GYÖRGY Előadók; Földes Imre és Meixner Mihály Jegyek ára: 12,— Ft Keresztúri Dezső: • • Örömeink A gyermek örül fény, hang, mama, tej, mazsolák, eső, hó felfedezésének, ahogy jó abraknak az állat, ha dorombol, nyihog jó kedvében. Ami él, örül tavaszi termékenyülés, nyári növekedés, érett gyümölcs zamaténak. örüljünk mi is az emberi jóknak: hogy kenyér sül, must forr, kedves a jó falat, szép a kaland, erők próbája, ital, tett oldódása, győzelem; hogy ruhád szép, csinos vagy, hangod kedves, munkád, házad, kerted tiszta; rendben a szerszám, a lelkiismerét. Valami lett kezünk nyomán, nem üzleti: lelki haszon. „ És a sugalmak! Megszólal bennünk a néma anyag, az ige testté lesz; ami érthetetlen voít, felfogjuk, k; is mondjuk, bár van, mit puszta szóval nem lehet kifejezni: szív, ész mögötti minőség: mélyebb az Ob-i, Ural-i forrásoknál, Hogylia jól teszel jót, csak magad Örömére, és magként hull szét: hogy lehet a megszokott ripók,ségnél nemesebben is. Mert az igaz szó, gondolat, tett jutalma csak a beniink is élő rossz lebírása lehet. Néha úgy érzem: ez szép nap volt, bál1 semmi különös nem történt. Köszönd te is a pillanatot, melyben igaz magaddal voltál azonos, de méginkább ha mások közt lehettél példa. Ne avatkozz jó társak örömébe, ha csak nem ártanak. Tudjuk már, hogy a rend megszabja mindenkinek, mit tegyen. Mert nem a mienk csak életünk, indulatunk, türelmünk. Mindig adj, hogy a nagy folyam ne hordozód legyen, de részesed is. (Megjelent a Szép Versek 1975, évi gyűjteményében) MIND E POMPA ÉS CSILLOGÁS MÖGÖTT AZONBAN már feke­te füstfelhők gomolyogtak. A spanyol polgárháború frontjain már ara­tott a halál, halálhörgés volt: Hitler már elküldte Junkers-gépeit és flottáit Franco segítségére. Thomas Wolfe, amerikai iró pedig a Bran­denburgi Kapunál 'ezt jegyezte fel: „Mi sohasem tudunk megtanulni így masírozni, mint az itteniek, és úgy látszik, mintha ezek ismét le­csapni készülnének”. Három évvel később Közép-Európában masí­roztak és csattogtak a német csizmák. . . A MONTREALI OLIMPIÁVAL KAPCSOLATBAN E NÉHÁNY SORBAN felidéztem a fasiszták által rendezett olimpiát.. Hogy' el ne felejtsük: a békés versengés propaganda és náci ideológia eszközévé lett. 1936-ban. Meghamisították széliemét, célját. Az olimpia tiszta­ságára i.s vigyázni kell! S reméljük, hogy az idei olimpiai játékokon ez 'ey lesz• Dr. Rédey Pál Istentiszteleti rend Budapesten, 1976. július 4-én Deák tér de. í>. (úrv.) dr. Hafons- cher Károly, de. 11. (úrv.) Trajtler Gábor. du. 6. dr. Hafenseher Károly. Fasor de. li. (úrv.) Szirmai Zoltán, du 6. dr. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv.) Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Kará­csonyi Sándor u. 31—33. de. 9. Rá­kóczi út. 57/b. de. 10. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Ré­dey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Veö- reös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.) Zugló de. 11. (úrv.) Boros Ká­roly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Ká­roly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Ben­czúr László. Váci út 129. de. 8. Ker­tész Géza. Frangepán u. de. fél 10. Kertész Géza. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágú Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágú Gyula. Pestlőrinc de- 11. Ma- tuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de 8. Pestújhely de. 10. Svhreiner Vilmos. Rákospalota MÁV* telep de. 8. Schreiner Vilmos, Rákos­palota Nagytemplom de. 10. Muncz Frigyes. Rákospalota Kistemplom du, 3. Schreiner Vilmos, Rákosszentmihály de. fél 11. dr. Karner Ágoston. Sasha­lom de. 9 dr. Karner Ágoston. Mátyás­föld de. fél ll. Cinkota de. fél U. du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9, Ferenczy Zoltán. Rákosliget de. 10. dr. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Dr. Ottlyk Ernő. de. fél 11. (német) de. 11. (úrv.) D. Korén Ernái, du. 6. Gáncs Péter. Torockó tér de, fél 9. Gáncs Péter Óbuda de. 9. Görög Ti­bor, de. 10. (úrv.) Görög Tibor, XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengő- dy László, de ll. Csengödy László, du. fél 7. Ruttkay Elemér. Pesthideg- kút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Mo- dóri u. 6. de. 10. Turcsányi Károly. Kelenföld de. 8. Missura Tibor, de. 11 (úrv.) D. Dr. Ottlyk Ernő. du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de, fél 9. Kelen völgy de. 9. Vlsontai Ró­bert. Budafok de. 11. Vlsontai Ró­bert,, Csillaghegy de. fél 10. Kaposvá­ri Vilmos. Csepel de, fél 11. Mezősi György.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom