Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-03-30 / 13. szám

Húsvét 2. napjának igéje „Most értem igazán...” Ap. Csel 10, 34—43 Isten csodálatos ajándéka értelmünk. Emberek vagyunk — értelmes lények. Mégis gyakran kell kimondanunk e két szót: nem értem! A kisdiák tanul, de milyen hosszú időnek kell eltelnie, míg egyszer azt tudja mondani: nemcsak tanultam, értem is. Felnőtt életünket tudatosan figyeljük, vizsgáljuk. Mások életét is. Mégis sokszor állunk az életben olyan helyzet­ben: ezt vagy azt nem értem. Istennel szemben is így vagyunk. Péter sokat tudott Isten dolgáról, akaratáról, mégsem mindent. Kornéliusz százados házában jött el életének az a pillanata, amikor kimondta: „most értem igazán ...” Sok-sok húsvétot éltünk meg, számtalanszor hallottuk már a húsvéti evangéliumot: Jézus feltámadott! Jézus él! Új életet jelent az Ő élete minekünk. Mégis gyakran kell megváltanunk: nem értem. Nem a feltámadást, de azt, hogy mit jelent ez né­kem. Ez az ige most ebben akar világosságot adni, hogy Pé­terrel együtt mondhassuk: „most értem igazán...”! ISTEN ELŐTT EGYARÁNT KEDVES MINDEN EMBER. Nincs személy válogatás. Isten szeretetét egyformán kapja min­denki. Egy szintről indulunk, ugyanolyan esélyesek vagyunk. Nem az dönt, honnan jöttél... Mindenki, aki féli és igazságot cselekszik! Nem zárnak ki Isten szeretetéből senkit a természet vagy az emberek alkotta különbségek. Jézus feltámadásával az élet, az új élet útja is mindenkié lett. Egyformán kedvesek vagytok, ha nevemet félitek és akaratomat cselekszitek! AZ EVANGÉLIUM IS MINDENKIÉ. Ezt az egyetemességet is sokszor elfelejtjük. Pedig áll ez abban a formában is, hogy mindenki felé adósak vagyunk Isten szeretetének hirdetésével és megélésével és úgy is, hogy az evangéliumot nem zárhatjuk el senki emberfiától. Péter előtt most világosodott meg, hogy Isten elhívott népén túl is érvényes az evangélium. Az élő Jézus ezzel az evangéliummal jön ma is mindnyájunkhoz és hirdeti meg: győzött az élet! Ma különösen jól kell értenünk, hogy ezzel az evangéliummal miként kell szolgálnunk. Jó vol­na ezen a húsvéton igazán megértenünk, hogy evangéliumunk nem lehet „féllábas”. Nem csak hirdetnünk, hanem elhinnünk is kell azt. Szóban is, tettekben is ugyanaz az élő Jézus jön, cselekszik, adja magát a ma emberének. Azt is meg kell érte­nünk, hogy Isten szeretetével nemcsak az egyház közösségé- ban vagyunk adósok, hanem népünk között, társadalmunkban is a segítés sokféle formájában. Hiába hirdetjük: Jézus él! Elő Urunk van! Ha élete nem nyilvánvaló rajtunk és nem „éljük azt bele” emberi közösségünkbe. ISTEN BÉKEAKARATA IS MINDENKIÉ. Péter nem is olyan régen még arra hajlott, hogy az ige, amelyben Isten meg­hirdeti a békességet, csak „lzráel fiainak” szól. Most mégis hir­deti Koméliusznak is, házanépének is. Jézus bünbocsánatot ad válogatás nélkül mindenkinek, aki hisz. Megbékéltet Istennel mindenkit és békességre kötelez is minden embert Jézus által. Eddig azt hitte, a feltámadott Jézus békességet hozott neki, a tanítványt közösségnek, most pedig fennen hirdeti, hogy Jézus nem csupán nekik Uruk, hanem „mindeneknek Ura”! Meg kell értenünk, hogy Isten a béke dolgában sem válogat. A mi „befogadóképességünk” Istenhez viszonyítva nagyon cse­kély. Mi megelégszünk azzal, hogy mi békében élünk, Isten az egész világ minden népének békességét kéri számon raj­tunk. Mert az ő békéje is mindenkié! Péter életének és szolgálatának „nagy pillanata” volt az ami­ről itt hallunk. Döntő fordulat és döntő -elhatározás született. Bárcsak ez a húsvét, a húsvéti evangélium ezen az ünnepen minden keresztyén emberben ilyen eredményt érne el, hogy felszabadultan mondhatnánk: eddig is volt húsv étünk... ed­dig is hittünk az élő Jézusban. De most értettük meg igazán, mi a benne való élet, a vele együtt való szolgálat! Tóth-Szöllős Mihály IMÁDKOZZUNK Boldog örvendezéssel áldunk téged, Istenünk, azért az élő reménységért, hogy aki hisz Jézus Krisztusban, ha meghal is, él. Téríts meg minket hitetlenségünkből, őrizz meg minden kí­sértés között, hogy elérjük hitünk célját: a lélek üdvösségét, az Ür Jézus Krisztus által, ámen. SVÉDORSZÁG A Vallásszociológiai Intézet vizsgálatai szerint a svéd fő­város, Stockholm lakosságának nem elhanyagolható része, mintegy 55 ‘ezer evangélikus minden vasárnap részt vesz istentiszteleten, és ez a szám az utóbbi években emelkedő­ben van. A többség a reggeli ist ntiszteleteket látogatja, de sokan szeretik az esti alkal­makat is. „Ne félj! Én vagyok az Elő pedig halott voltam, és íme élek örökkön örökké Ámen.” (Jel 1, 18) VASÁRNAP. — „Az Ür sza­va szerint jártak tábort, és az Űr szava szerint indultak” (4 Móz 9. 23 — Mt 28, 5—7 — Mk 16, 1—8 — Zsolt 16, 8—11). A húsvéti evangélium a Fel­támadott szavával kezdődik: „Ne félj!” Minket szólít meg, hogy napról napra az ö szava szerint induljunk, hogy féle­lem nélkül bízzunk szavában, és reménységgel munkálkod­junk népünk és minden nem­zet békés, biztonságban fejlő­dő életének érdekében. HÉTFŐ. — „Nem bocsátlak el téged, míg meg nem áldasz engem” (1 Móz 32, 27 — Rm 6. 23 — Lk 24, 13—35 — Ap Csel 10. 34—43). „Maradj ve­lünk Urunk ...” — kérték az emmausi tanítványok a Feltá- madottat. Krisztus a „kenyér megtörésé”-vel velünk marad a világ végeztéig. Az úrvacso­rában „személyválogatás nél­kül” ad bűnbocsánatot ma is minden hívőnek, és áldása el­kísér a mindennapi életbe. Jé­zus Krisztusban már e földi életünk is az örökélet egy ré­szévé válik. KEDD. — „Szólj Uram, mert hallja a te szolgád” (1 Sám 3, 9 — Lk 24, 32 — 1 Kor 15. 1— 11 — Fii 1, 1—11). Isten igéié­nek hirdetése nyomán támad érdeklődés, majd bizalom a feltámadott Krisztus iránt, aki anostolai és azok utódainak bizonvságtételei útján szól hozzánk, és hív el a szolgáló életformára. Az evangélium Krisztus követésére hívó szava a mi válaszunkat is várja. SZERDA. — „Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcses­ség és az erő!” (Dán 2, 20 — Rm 8. 11 — 1 Kor 15, 12—19 — Fii 1, 12—18). Dániel köny­ve arra tanít minket, hogy a világtörténelem sorsfordulói mögött, és az egyes ember életsora mögött is az Űristen szeretetét, bölcsességét és ere­jét lássuk. Erről tesz bizony­ságot Pál apostol is, akit Krisztus ,.pálfordulás”-ra ösz­tönzött. A próféták és az apos­tolok után a mi bizonyságtéte­lünk is az élő-elevenítő Krisz­tust áldja. CSÜTÖRTÖK. — „Ki-ki ezt mondja az ő barátjának: Mit felelt az Űr? — s Mit szólt az Ür?” (Jer 23, 35 — 1 Kor 1, 22—23 — 1 Kor 15. 20—28 — Fii 1, 19—26). Amikor különbö­ző jeleket kívánunk Urunktól önigazulásunkra és nem ka­punk, talán mi is feltesszük a kérdést: csakugyan ezt mond­ja az Űr? Pedig igéje egyér­telműen hirdeti, hogy Krisztus váltságműve az egész terem­tett világ érdekében történt, és bennünket a szeretet csele­kedeteire szólít fel. PÉNTEK. — „Szent, szent, szent a Seregek Ura, teljes mind a széles Föld az ö di­csőségével” (Ézs 6, 3 — Zsid 1, 6 — 1 Kor 15, 35—49 — Fii 1, 27—30). Harminc évvel ez­előtt vált népünk számára pi­rosbetűs örömünneppé a mai nap, amely történelmünknek egy teljesen új fejezetét nyi­totta meg. Hálás visszaemléke­zéseink során dicsérjük mi is Istent az ősi ige bizonyságte­vésével. SZOMBAT. — „Íme új ege­ket és új Földet teremtek, és a régiek ingyen sem említtet- nek.” (Ézs 65, 17 — Rm 8, 18 — 1 Kor 15, 50—58 — Fii 2, 1—4). Húsvét hetének utolsó napján igéink a feltámadás utáni új világot, és annak örökkétartó dicsőségét magasz­talják, amely a mi hitünk re­ménysége is. Ha ezzel a hittel végezzük múlandó életünk szolgálatát is hűséggel, akkor bizonyosak lehetünk, hogy az apostoli ige nekünk is szól: „a ti munkátok nem hiábavaló az Urban”. Rezcssy Miklós „MIT CSINÁLT HELYTELENÜL...” Az az idő, amikor a népegy­ház mindenben és mindenki- nek eleget tudott tenni, való­színűleg végéhez közeledik — jelentette ki Claus-Jürgen Roepke NSZK-beli egyházfő­tanácsos egy interjúban. Roepke, aki az egyházból való kilépések számának múlt évi növekedésével foglalkozott, el­sőrendűen azt sajnálta, hogy elsősorban és növekvő mér­tékben a 20—35 évesek lépnek ki az egyházból. Ezenkívül a kereszteljek számának esésé­vel is csökken az egyháztagok száma. Mint mondotta, az egy­háznak fel kell tennie a kér­dést, hogy az elmúlt évek so­rán mit csinált helytelenül. (epd) EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti, a szerkesztőbizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest, VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszátn: 516—20.412—VIII. Előfizetési ár: egy évre 120.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25211 75.0648 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető r Soproni Béla vezérigazgató Ugye mindnyájan emlék­szünk gyermekkorunknak ar­ra a szakaszára, amikor a hús- vét-várásban még elsőrendű szerepet kapott a locsolás, amelynek a lényege számunk­ra az volt, hány piros tojást, mennyi diót, cukrot, almát, esetleg forintot kapunk. Már’ Húsvét előtt izgatottan szám­ba vettük lehetőségeinket. El­ső helyen állt nagyapánk, ó volt a leggavallérabb Utanu következett a nagymama, de úgy, hogy ne tudja, hogy a nagyapánknál már előtte jár­tunk. Azután jöttek a nagybá­csik, nagynénik, más rokonok, ismerősök és azok a barátok, akiknek húguk volt. Apánknál is próbálkoztunk néha, kisebb- nagyobb sikerrel. Kipirult arccal, faradtan, Húsvéti vetélkedő félrecsúszott sapkával, sáros, poros cipővel, degeszre tömött kabátzsebekkel, elrontott gyo­morral tértünk meg a „hadjá­ratról". u'tána összebújtunk és izgatottan számba Vettük a „zsákmányt”. Volt ilyenkor di­csekvés a legjavából. A világ nem sokat változott, csak átalakult. Húsvétkor a mai gyermekek is szívesen ke­resik fel a rokonságot, szíve­sen locsolják meg a kislányo­kat, csak a „zsákmány” fogal­ma változott, mert a fiatalság­nak ma nagyobb az igénye. A legifjabb generáció di­csekvését hallgattam ki. A hencegő — Nekem annyi a rokonsá­gom, hogy egy határ pénzt is kaphatnék, ha akarnék, meg tizenöt piros tojást is, meg csokit is. Nekem otthon is van két tábla csokim, meg szán­kóm, meg kisautóin — hence­gett Palika. — Nekem is van rokonsá­gom, meg két nagymamám, meg a szomszéd Feri bácsi odaadja a kis bicskáját és any- nyi piros tojásom lehetne, mint egy királynak, csak nem akarom — próbált túllicitálni Jóska. — És miért nem akarod? — kérdezte ag egyik fekete sze­mű kislány. — Mert! — hangzott a lako­nikus válasz. — Hazudsz! — mondta a kislány és elfordult. A szerényebbek — Nekünk meglett húsvétra a rádiónk, meg a nagymama küldött cukrosperecet, meg igazi nyuszit — bátorodott fel Janika. — Igazi nyuszit? — kérdez­te az egyik városi gyerek. — Azt nem lehet megfogni. Én az apukámmal elmegyek majd egyszer vadászni és akkor puff — lövök magamnak egyet. — Akkor már nem játsz­hatsz vele, mert nem él — mondta Marika. — Az nem baj, de az én nyulam lesz. — Sokat érsz vele! Nekem van hajas babám, lakkcipöm és kaptam egy igazi csoki to­jást és üvegablak van rajta. — Olyan tojás nincs is! — De igenis van. És ha be­lenézel, rengeteg színt láthatsz. — Az nem tojás, amelyiket nem lehet megenni! — Meg lehet enni, de nem akarom megenni. — Mert az ablakot nem le­het megenni — mondta egy kamasz, a roppant tudás fölé­nyével. A beszélgetést a kisebbek is végighallgatták. Ök is bátorsá­got kaptak. A nyertes — Nekem hozott a nyuszi kisautót, nem is egyet. Meg lé­pegető exkavátort, meg lend- kerekes motort. — Nekem meg van nagypa­pám, aki elöre-hátra tudja mozgatni a fülét — mondta Dódilca — és mint végső trom­fot hozzáfűzte: és fél tüdeje van. A többiek meghökkentek. Hát ezzel nem mindenki di­csekedhet. A kis Balázs némán hallga­tott. Mije is van neki, ami több, mint a felsorolt kincsek? Kis homloka ráncba borult, annyira gondolkodott. — Neked mid van? — kér­dezték tőle. A kis Balázs büszkén kihúz­ta magat. úgy mondta hango­san, bátran: — Nekem van anyukám! A többiek nagyot nevettek. — Hülye! — mondták ki rá a spontán kritikát. Es egyik sem sejtette, hogy Balázskának volt a legtöbbje, ö volt közöttük a leggazda­gabb. Gyarmathy Irén Istentiszteleti rend Budapesten, 1975. március 28-án, Nagypénteken Deák tér de. 9. (úrv.) Trajtler Gá­bor, de. 11. (úrv.) dr. Hafenscher Károly, du. 5 Passióolvasás: Bí­zik László, du. 6. (úrv.) D. Káldy Zoltán. Fasor de. 8. (úrv.) Szirmai Zoltán, de. 11. (úrv.) Szirmai Zol­tán, du. 5. Passióolvasás: dr. Mun- tag Andorhé, du. 6. (urv.) Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. du. 6. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. du. 7. Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12, Tlialy Kálmán u. 28. de. 11. (úrv.) dr. Rédey Pál, du. 6. (úrv.) dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.), du. 7. Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.). Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly, du 6. (úrv.) Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László, du. fél 7. Passió­olvasás. Váci út 129. de. 8. Kertész Géza. Frangepán u. de. fél 10. Ker­tész Géza. Újpest de. 10. (úrv.) Blá­zy Lajos. du. fél 7. (úrv) Blázy La­jos. Pesterzsébet de. 10. Pestlőrinc de. 11. (úrv.) Matuz László, du. 6. (úrv.) Matuz László. Kispest de. 10. (úrv.) Pestújhely de. 10. (úrv.) Schreiner Vilmos, du. 8. (úrv.) Schreiner Vilmos. Rákospalota MAV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota nagytemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákospalota kistemplom du. 6. dr. Bodrog Mik­lós. Rákosszentmihály de. fél 11. dr. Karner Ágoston, du. 6. dr. Kar­ner Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11. du. fél 3. Kis- taresa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Bé­kés József. Rákoshegy du. 6. (úrv.) Rákosliget du. fél 7. (úrv.) Rákos­keresztúr de. 8. (úrv.), du. fél 7. Passióolvasás. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Ko­ren Emil, de. 11. (úrv.) D. Dr. Ott- lyk Ernő, du. 6. (úrv.) D. Dr. Ottlyk Ernő, Torockó tér de. fél 9. (úrv.) D. Dr. Ottlyk Ernő. Óbuda de. 10. (úrv.) Görög Tibor, du. 6. (úrv.) Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Csengődy László. Pesthidegkút de. fél 11. Csengődy László, du. fél 6. Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8. (úrv.) Le­hel László, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. (Passióolvasás úrv.) Turchányi Sándor. Németvölgyi út 138. du. 5. (úrv.) Lehel László. Ke- lenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visóntai Róbert, du. 6. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. (úrv.), du. 6. (úrv.). Budapesten, 1975. március 30-án, Húsvét ünnepén Deák tér de. 9. (úrv.) Bízik László, de. 11. (úrv.) D. Kaldy Zoltán, du. 6. Trajtler Gábor. Fasor de. fél 10. (“úrv.) Szirmai Zoltán, de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. dr. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv.) dr. Muntag Andor. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. TI. (úrv.) dr. Ré­dey Pál. Kőbánya de. io. (úrv). Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.) Zugló de. 11. (úrv) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. (úrv.) Boros Ká­roly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. li. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. (úrv.) Blázy Lajos. Pester­zsébet de. 10. (úrv.) Soroksár új­telep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. (úrv.) Matuz László. Kispest de. 10. Kispest tVekerletelep de. 8. Pest­újhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MAV-tel. de. 8. Schrei­ner Vilmos Rákospalota nagy templom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákospalota kistemplom du. 3. dr. Budapesten, 1975. március Deák tér de. 9. (német-úrv.), de. 11. (úrv.) dr. Hafenscher Károly, du. 6. Bízik László. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. dr. Muntag Andorné. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlo­vák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de.ffél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly.Kassák La­jos út 22. de. 11. Kertész Géza. Vá­ci út 129. de. 8. Kertész Géza. Új­pest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsé­bet de. 10. Soroksár újtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. ll. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerlete- lep de. 8. Pestújhely de. 10. Schrei­ner Vilmos. Rákospalota MAV-te­lep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákos­palota Nagytemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. dr. Karner Ágoston. Sas­halom de. 9. dr. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél li. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Ma- docsai Miklós, de. fél 11. (német- úrv.) Vikström, du. 6. D. Koren Emil. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) D. Koren Emil. Óbuda de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos ll. 11. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csengődy László, du. fél 7. Takács József. Pesthidegkút de. fél 11. (úrv.) dr. Lehel László. Modori u. 6. de. 10. Muncz Frigyes. Kelenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. Lehel László. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Lehel László. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de, fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Törökbálint du. fél 5. Vi­sontai Róbert. Csillaghegy de. fel 10. Csepel de. fel 11. (úrv.). 31-én, Húsvét 2. napján de. fél 11. dr. Karner Ágoston. Sas­halom de. 9. dr. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél ll. Cinkota de. fél ll. du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Ko­ren Emil, de. 11. (úrv.) D. Koren Emil. du. 6. Madocsai Miklós. To­rockó tér de. fél 9. Madocsai Mik­lós. Óbuda de. 10. (úrv.) Görög Ti­bor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér, Budakeszi de. 8. Csengődy László. Pesthidegkút de. fél 11. Csengődy László. Modori u. 6. de. 10. Filippinyi János. Kelenföld de. 8. (úrv.) Turchányi Sándor, de. 11. (úrv) Turchányi Sándor, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 13S. de. 9. Bencze Imre. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert, Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. MENNYISÉGI VESZTESÉG MINŐSÉGI NYERESÉGGEL 1974. FOLYAMÁN KÉTSZAZTlZEZREN LÉPTEK KI AZ NSZK-BELI PROTESTÁNS EGYHÁZAKBÓL Az elmúlt évben körülbelül 210 000 protestáns lépett ki egyházából az NSZK-beli pro­testáns egyházak hannoveri statisztikai osztályának előze­tes jelentése szerint. Az 1971— 72-es átmeneti csökkenés után ezzel a számmal túlszárnyal­ták a háború utáni évek 1970- es k.lépési csúcsát (203 000 ki­lépés) is. 28 milliós lélekszá­mút alapul véve az 1974-es kilépések aránya 0,75 százalék. A kilépések okai anyagi, po­litikai természetűek, és a ke­resztyén hittől való belső eltá­volodás. A protestáns egyházakban 1974 folyamán számos pozitív fejlemény is volt. A karácso­nyi és évvégi istentisztelete­ken sok helyen többen vettek részt, mint a korábbi években. Az egyház szociális tanácsadó és telefonos lelkigondozó szol­gálatát fokozottan igénybe vet­tek. Egy év alatt megkétszere­ződött az NSZK-ban eladott Bibliák száma. A harmadik világ megsegítésére küldött adományok összege is újra nö­vekedett. „Az 1974-es eszten­dő így arról tanúskodik, hogy a kilépések következtében be­következett mennyiségi vesz­teséggel a tudatosabbá váló keresztyénség minőségi nyere­sége ál] szemben” fejeződik be az egyházak irodájának nyilat­kozata. (epd) — Nagycsütörtökön az oltár­terítő színe: fehér. Az isten- tisztelet oltári igéje: 1 Kor 11, 23—29: az igehirdetés alap­igéje: Jn 13, 1—15. — Nagypénteken az oltárte- ritő színe: fekete. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Ézs 53. 1—12; az igehirdetés alap- igéje: Jn 19, 16—30. — Nagyszombaton az oltár­terítő színe: fekete. Az isten­tisztelet oltári igéje: 1 Pt 3, 18—22; az igehirdetés alapigé­je: Mt 27, 57—66. — Húsvét ünnepén az oltár­terítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mk 16. 1—8: az igehirdetés alap- igéje: X Kor 5, 6—8. — Húsv ét 2. napján az ol­tárterítő színe: fehér. A dél­előtti istentisztelet oltári igé­je: Lk 24, 13—35: az igehirde­tés alapigéje: Csel 10, 34—43. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Aprilis 6-án, vasárnap reggel ? órakor az evangélikus egy­ház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet D. DR. O TTLYK ERNŐ, az Északi Egyházkerület püspöke. — NYÍREGYHÁZA. Feb­ruár 23-án dr. Nagy István tatai lelkész, a Fejér-Komá­romi Egyházmegye esperese végzett igehirdetői szolgálatot és tartott előadást a gyüleke­zet ünnepségén, amelyet ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából tar­tottak. Megjelent Csizmazia Sándor: IGAZ EMBERSÉGÉRT cimű áhítatoskönyve a Hegyi beszédről Ara: 32,— Ft Kapható a Sajtóosztályon » t k

Next

/
Oldalképek
Tartalom