Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1975-08-24 / 34. szám
Mikor,Min nehezek" Isten parancsolatai 1 Jn. 5, 3. Autóval a szomszéd városba menni igazán nem nehéz. De ha útközben meghibásodik a kocsi es még vontató sem akad, sem aki megjavítsa, akkor egyszeribe’ keserves teherré válik még gyalog is könnyebb célhoz jutni, mint ilyen jármüvei. Isten parancsolatait is akkor érezzük elviselhetetlenül nehéznek, amikor valami üzemzavar támad hitünk „energiaszolgáltató egységében”, vagy — a gépkocsi-hasonlatnál maradva — az „áttételi rendszerben”: hitünk valósággá élésében. Pe nézzük meg előbb mélvebb szinten: mi az alapja annak az apostoli állításnak, hogy Isten parancsolatai nem nehezek? VANNAK AZ ISTEN IRÁNTI SZERETETNEK ELÉGTELEN FORMAI. Nem rosszak ezek, csak a lényeggel adósak ■maradnak. Valahogy úgy, ahogy az asztal megtérítése is szükséges, de az még nem eoéd. Az Istennel való rokonszenvezés az egyik. Mondjuk: tetszik valakinek a hit, vagy az „Isten-eszmény”, érdekes, sőt tálán izgalmas számára, úgy találja, hogy „van benne fantázia”, sőt esetleg nagyszerű. Nem is becsüljük ezt le, de jó tudnunk, hogy ennyi nem elég! Ugyanis egy elméleti hit, vallásos eszr me még tetszés szerint felhasználható, a „tulajdonos” hajlama szerint: sajnos, fölényeskedő ítélkezésre, világ megvetésre, köznapi problémákkal, emberekkel nem nagyon törődő szép- lelkűségre is. Holott Isten akar bennünket felhasználni, az ő tetszése szerint! S ő nem szimpátiát, hanem engedelmességet kivan! Az Isten iránti szeretetérzés, ha irányítatlan, marad — ez a másik rövidzárlati veszély. Valódi, hordképes érzelmek mindig kellenek ugyan, de az ilyenek sohasem vadon tenyésznek, csak úgy véletlenül. A vallásos érzelmeket is nevelni kell, nyesegetni, helyes irányba egyengetni. Erre is való a bibliaolvasás, igehallgatás, imádkozás: hogy a középpontban életünk Gazdája maradjon, ne a magunk önállósult kegyes érzelemvilága. Nehogy kimaradjanak ebből korunk emberének kicsi és nagy gondjai-bajai, családi, vagy magány-problémáktól az örömmel végzett munkán keresztül az elnyomottak igazáig bármi! A leggazdagabb érzelemvilág sem több, mint egy jó földű kert: remek lehetőség. Az Isten szeretetén nevelődött érzület viszont mind jobban kifinomulhat a hála életformájára. ISTEN MEGRAGADÓ SZERETETE ALAPJÁN NEM NEHÉZ ENGEDELMESKEDNI URUNK PARANCSOLATAINAK. Energiáinkat nem arra kell fordítanunk, hogy megnyerjük magunknak Istent, hiszen az ő szeretete Jézus Krisztussal a miénk lett, ha nem is érdemeltük meg soha. Ez viszont felszabadít arra, hogy örömünkben, megajándékozottjaiként tegyük a jót, amit csak tehetünk. Tovább könnyíti a helyzetet, hogy Isten parancsolatai nem bonyolódnak kibogozhatatlan szabály-gubanccá. Ha kétségünk támad, iránytűként szolgál a kettős nagy parancsolat: hogy Istent teljes szívből szeressük, felebarátunkat pedig, mint önmagunkat. Az Isten- és emberszeretet pedig kiegészíti, táplálja és gazdagítja egymást, hogy keresztyén hitünk ne legyen „légies” eszme, se puszta érzelem, szabadjára eresztve. ISTEN SZERETETE CÉLADOMANY: kapjuk, hogy továbbadjuk. Család, egyház, haza, nagyvilág — szolgálati terep mindahány. Jézus Krisztus továbbsugárzott szeretetétől frissül az élet bennünk és körülöttünk. Dr. Bodrog Miklós .Is élet árnyékos Lapunknak rendszerint ázen a helyen szerkesztő bizottságunk tagja, Muncz Frigyes írásai nyomán foglalkoztunk hosszabb időn át azzal a kérdéssel, hogy mit tehetünk betegeinkért. A sornak természetesen nincs vége. Mindennapi életünknek és egyházi szolgálatunknak állandó gondja az. Ezért lapunk hasábjain különböző oldalról tekintve, újra és újra foglalkozunk vele. A fenti címen indított új sorozatunk lényegében rokon- kérdésekkel foglalkozik. Köztünk, velünk élő emberek sorsával, akikre „ráesett az élet árnyéka”. Sajátságos helyzetüknél fogva tekintünk igy rájuk, vagy maguk írják le így állapotukat, mint akikre nem süt az élet napja, csak az árnyékos oldalon járhatnak. Első cikkünk azokról szól. akik valóban soha nem láthatják a nap világát. ...MÁR 94 ESZTENDŐS VOLT. AMIKOR VÉGLEG ELVESZTETTE SZEMEVILÁ- GÁT. A homályos konyha- szögletben ült legtöbbször. Kezére hajtotta az állát, s tekintete valahová a messzeségbe, egy pontra irányult. Szeretett így üldögélni, hosszan, csendesen. Később pontosan célzott mozdulattal nyúlt a kis fadoboz után, amelyben horgoló- céma volt és a szükséges tűk. Csendesen számolva magában, forgatta a tű körül a cérnát, s lassan kialakult a kis csipketerítő hiba nélkül, pontosan. Később már munkája is akadt. Előre kivágott anyagból apró zsákokat szegett be finomillatú levendulavirág részére. Ha szólt, szava színes volt, a régi emlékek kerültek fel emlékezetébe, alakok, arcok, utak, erdők és hegyek, régi lakások és városok. Tudta, emlékezett rá. mit jelentenek a színek, formák, az arcvonások. Hiszen oldalán „Vakok alig 10—15 éve még látott. Nyugodt volt, nem terhelt senkit nagy veszteségével. Panasza alig volt. Ó ismertetett meg először a vakok világával. Azóta is mindig keresem és kutatom más-más embernél, milyen lehet a vakok világa ... . . . ÉVEK ÓTA ISMEREM ROZIKÁT. Soha nem látott. Vakon született és egyéb fogyatékosságok is terhelik. Milyen lehet az ő világa? Hall! S ez talán mindent jelent neki. Ha nevén szólítják, engedelmesen jön. Ha dalolnak neki, arcocskája vidám lesz, s csicsergő madárhangján ő is énekel. Érez. Többet, mint az a gyermek, aki lát. A léptek zajából, lassúságukból vagy gyorsaságukból megérzi, mi van körülötte. Nyugodtak-e az emberek, vagy feszültség van a levegőben. A neki szóló szarvaknak is megérzi mellékzön- géit, és megfelelően reagál. Sejt. Amit ném láthat, amit nem hallhat, s nem is érezhet, sejtéseivel pótol. Biztos vagyok abban, hogy pontosan ismeri környezetét. Anélkül, hogy bárki is szólna, ő már sejti, melyik gondozónő van a szobában. BIZONYARA EZ LEHET A VAKOK VILÁG A. amit hallani, érezni, sejteni lehet. Dr. Bódi István, a Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetségének főtitkára, megerősíti ezeket a gondolatokat, s még hozzátesz valami fontosat, s ez a kifinomult, biztos, a benyomásokat márványkő szilárdságával őrző emlékezet. Ügy véltem, ő a legilletékesebb a nyilatkozatra, hiszen nemcsak egy nagy és speciális szervezet vezetője, hanem maga is gyermekkora óta vak. MINDENEKELŐTT A KAPCSOLATOK LEHETŐSÉGE Megjegyzések Weöres Sándor írásaihoz NAGY ÖRÖMMEL OLVASOM a KORTÁRS-BAN folytatólagosan megjelenő, az irodalomtudomány számára is felfedezésként ható írásait. Már a cím maga is felkeltette érdeklődésemet: „Három veréb hat szemmel’'. Kíváncsian várom mindig a folytatást, vajon mit mutat be „a magyar költészet rejtett értékei és furcsaságai” közül. Ezek a rigmusok, töredékek, költemény-szemelvények valóban a magyar irodalom elfeledett gyöngyszemei. Élvezetes a versek rövid elemzése és jellemzése, s hasznos a nehezen érthető régi, vagy tejkiiejezesek ismertetése. Bizonyára ezek az írások könyvalakban is megjelennek. Ezért kérem, engedje meg, hogy néhány tárgyi megjegyzést tegyek a XVI. sz. írók hit- vallási hovatartozásának megjelölése tekintetében. A történeti hűség kedvéért szükséges volna a protestáns történészek kutatásai alapján a következő mondatok korrigálása: Szkhá- rosi Horváth András „református lelkész Tállyán”, Dévai Mátyás „1543-ban hazatér mint református, ref. esperesként hal meg Debrecenben”, Sztárai Mihály „Pápán evangélikus szuperintendensségért folyamodott ez a nagy kálvinista”. AZ EMLÍTETT ÍRÓK-PRÉ- DIKÁTOROK AZ EGÉSZ MAGYARSÁG ÉRTÉKEI, népünk történetének és magyar irodalmunknál?: kiemelkedő alakjai. Közérdekből kívánatos tehát tisztán látni helyüket a XVI. sz. szellemi életében. Ezen kívül a református egyházzal való testvéri jó viszonyunk is kötelez a tények ismeretére. Szkhárosi Horváth András Perényi Péter birtokán, Tály- lyán volt lelkész, s itt írt tíz ránkmaradt éneke közül hetet az 1542—1549 években. Perényi azonban a lutheri reformációt támoga'tta. Birtokain kizárólag lutheránus tanítókat, prédikátorokat alkalmazott. Ezért támogatta Batizi Andrást, Gálszécsi Istvánt, Farkas Andrást, s így kapott Sztárai is Sárospatakon állást. Bár Szkhárosi Horváth András életútjáról keveset tudunk, azt azonban, hogy nem református — vagyis sem Zwingli, sem Kálvin követője nem volt — már csak a fentiek alapján is bizonyosra vehetjük. S ha már •1a 55 vilaga érdekelt, amelyek a világ és a vak ember között kiépülhetnek, az információszerzés lehetősége. — Éppen az idén 150 esztendeje. hogy Louis Braille publikálta a párizsi vakok intézetében gyakorolt pontírásos rendszerét, mely hat dombornyomásos pont variációján alapszik — mondja dr. Bódi főtitkár. Máig is ennek az írásnak elsajátítása a vak ember számára nélkülözhetetlen. Nagy könyvtár és folyóiratok állnak rendelkezésre, hogy közülük mindenki megkapja a kellő tájékoztatást. Jellemző a pontírásos művek terjedelmére, hogy a köny vekből 1032 mű 10 739 kötetben áll az olvasók rendelkezésére. Nagy szerepet tölt be a szövetség hangos könyvtára is. A magnószalagokra olvasott művek a szövetség saját stúdiójában készülnek. Nemcsak szalagok, hanem készülékek is kölcsönözhetők. A VAKOK SZÖVETSÉGE 1918-BAN ALAKULT. Nagy feladatokat tölt ma már be és a tagok igénye vele kapcsolatban állandóan emelkedik. Szervezi a vakolt világát. Fiatalokat készít fel különféle foglalkozásra. Speciális iskolájuk van. A hagyományos kefekötésen kívül egyéb szakmák és tanfolyamok is helyet kapnak. Képeznek masszőröket és kárpitosokat, kosárfonókat és könyvkötőket. A fiatalok iskolába járnak. Ma körülbelül 30—35 gimnazista van, s az egyetemek, főiskolák jogi és pedagógiai karain mintegy 20 hallgató van közülük. — A szövetség tulajdonképpen csak államosítása óta, mióta költségvetési szerv is lett, indult lendületes fejlődésnek. A budapesti központon és a rászorulókat elhelyező otthonokon kívül Szombathelyen, a mai felekezeti megjelölést használjuk, azt mondhatjuk bátran róla: evangélikus prédikátor volt. Dévai Mátyás esetében is kérdéses a „református” megjelölés. Hiszen ő a „magyar Luther”, akit a nép is így tartott számon énekében. Szerémi •György is „főfőlutheránusnak” nevezte emlékirataiban. Az éles kritikájú Telegdi Miklós a krakkói magyar diákok anyakönyvében az ő neve mellé ka- nyarintotta: „Ez a Mátyás hozta be a lutheri pestist Magyar- országra”. Ugyanakkor — igen helyesen és találóan — Kál- ínáncsehií és Székely Istvánt jelölte „szakramentáriusnak”. Nem lehetetlen, hogy Dévai Debrecenben halt meg, de nem esperesként, hanem mint lelki- pásztor, de az is lehetséges, hogy külföldön. Ám, ha Debrecenben is, ez még nem jelenthet „reformátusságot”, hiszen Debrecen ekkor még a lutheri irányzat híve volt — egész Kálmáncsehi Sánta Márton működéséig, 1551-ig — épp úgy, mint Sárospatak, vagy Pápa. A legutóbbi kutatások, forráskritikai tanulmányok azt mutatják, hogy nincs bizonyság arról, hogy megváltoztatta volna az úrvacsoráról való tanítását élete vége felé. (v. ö. Sólyom J.: Egyháztörténet II. évf. 1959 és Bucsai: Geschichte des Prot, in Ungarn, Stuttgart 19591. Luther még halála előtt néhány héttel is magasztalva beszélt Dévai vértanúkészségéről. Ezt aligha tette volna, ha Dévai a helvét irányzat felé haiolt volna! Végül Sztárai Mihályról dr. Esze Tamás történész állapította meg levéltári kutatásokon alapuló tanulmányában (Sztárai Gyulán, Debrecen. 1973), hogy egész élete éppen határozott és következetes lutheri hitvallása miatt volt hányatott. Meggyőződését harcosan védte, s ezért kényszerült arra, hogy működési helvét többször is változtassa. 1563-ban Meliusz Péterrel, a debreceni református püspökkel való vitáia miatt hagyta el Gyulát. Innét a még lutheri iránvzatú Sárospatakra, maid Pápába távozott. A soproni magyar lelkész! állásra csak mint lutheránust hívhatták meg Sztárait.! Ezért íria róla az iroda'omtudós Horváth János iS: a soproni orédikátnr- sáaért folvamodott. tehát „megmaradt lutheri fokon”. (A ref. jegyében, Bp. 1957, 63) Hogy szuperintendensnek nem őt választották, hanem Bornemisza Pétert, ez nem cáfolja, hanem erősíti azt a tényt, hogy lutheránus volt. A XVI. SZ. A SZELLEMI FORRONGÁSOK SZÁZADA. A reformációt megindító Luther mellett a helvét irányzat hatása egyre erőteljesebbé lett a magyar egyházi-vallási életben is. Az előbb még Witten- bergben tanult diákok közül több később zwingiliánus, utóbb antitrinitárius tanokat hirdetett (mint Heltai Gáspár). De éppen a fentemlltett író-prédikátorok nem ezek közé tartoztak. Egyik sem lett a helvét irányzat követője, hanem a lutheri reformáció hívei maradtak. Ezért mai szóhasználat szerint evangélikusoknak nevezhetjük őket. Amikor arra kérem kedves Mester, hogy fogadja bizalommal az ügy érdekét szolgáló megjegyzéseimet, egyben kívánom további munkájához Isten áldását és jó egészséget. Tisztelő híve: Bencze Imre A nagy pillanat Csel 16, 6—10. Szegeden, Debrecenben, Nóg- rádbercellen működik a szövetség. Az illetékes szervek sokat segítenek az igény jogosullak lakáshoz juttatásában is. A rendszeres szociális segély és az úgynevezett vaksegély, az utazási költségek megtérítése és az ingyenes rádióhasználat mutatja államunk messzemenő gondoskodását és vakok társadalmi helyzetének is elismerendő szintjét — fejezi be a főtitkár. A „VAKOK VILÁGA” tulajdonképpen a több mint 3000 példányban megjelenő tájékoztató folyóirata. Hű tükre annak, hogy milyen a vakok világa ma Magyarországon. Ne feledkezzünk meg arról, hogy mi, a látók is benne vagyunk a Vakok világában. — „Tudja-e. milyen különbség van az emberek keze között. — mondotta egy bölcs vak asszony. — Mikor az úttesten átkelni szeretnék, mellém lép valaki. Hirtelen nem tudom, Volt már szó a szolgálati útról ebben a sorozatban. Az ilyen utat az jellemzi, hogy nem az utazó választja meg úticélját, útirányát, hanem mások által meghatározott céllal és a küldője által meghatározott helyre utazik. Sőt útközben is kaphat küldőjétől módosítást, új parancsot is. Amikor Pál apostol eddigi útjairól olvastunk, láthattuk, hogy küldője nem egyszerűen az antióchiai gyülekezet, hanem maga az Úristen volt. ö tűzött eléje célt, feladatokat és Pál apostol egyetlen vágya az volt, hogy Isten akaratát mindig teljesítse. MAI IGÉNK SZERINT PÁL ISMÉT ÜTŐN VAN. Üj munkatársa, kísérője most Silás. •Vele járta be ismét Kisázsia városait, ahol néhány évvel ezelőtt szolgálati útja nyomán keresztyén gyülekezetek alakultak. Ezekben a. gyülekezetekben prédikáltak most, erősítették a keresztyéneket hitükben. így jutottak mindig nyugatabbra, egészen az Égei- tenger-partra. De itt tanácstalanná váltak. Nem látták világosan, hogy merre kell tovább menniük. Az ázsiai földrész itt véget ért, előttük a tenger, és egy ismeretlen földrész, legalábbis nekik még ismeretlen. A tengerparti kikötővárosban, Troásban voltak. A tenger túlsó partja, Görögország macedóniai tartománya már Európához tartozott. Ök tehát Ázsia és Európa határán voltak. Itt világosodott meg további feladatuk. Egyik éjszaka Pálnak különös álma volt. Álmában egy macedón férfi állt előtte, kérőn nézett rá. és í á így szólt: „Jöjj át Mecedóniába és légy segítségül nékünk.” Pál az álmot Isten útmutatásának vette. Nem volt már bizonytalan feladata leiül. Tudta, hogy Isten Nyugatra küldi, az az akarata, hogy átlépje két földrész határát, mert Európa vár Krisztusra. Pál apostol nem habozott tovább, hanem társával, Silással együtt Troásban hajóra szállt, s indult az új cél: Európa felé. OLVASTUNK MAR EGY DÖNTÖ ESEMÉNYRŐL, amikor az evangélium Izrael népének határait átlépve eljutott a pogányokhoz. Jézus nemcsak egy nép, hanem minden nemzet és ember Megváltója. Mai igénk egy újabb nagy, döntő pillanatról beszél: az evangélium nem maradt meg egy földrész határain belül, az örömhír eljutott egy új földrészre, Európába, eljutott hozzánk is. Talán hallottátok már ezt a szép mondást: a zene nem ismer határokat. Valóban, korokat ível át, népeket köt ösz- sze, fajra, gondolkodásra való tekintet nélkül. Mostani igénk arról beszél, hogy Isten szere- tete sem ismer határokat, megtartó és üdvözítő evangéliuma mindenkinek szól. Köszönjük meg Istennek, hogy igéje eljutott hozzánk is és mi is hallhatjuk. Kérjük Istent, hogy áldja meg azokat, akik ma is a szolgálatnak ezen az útján járnak, hogy sokan meghallják a jó hírt: „Ügy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz őbenne, el ne vesz- szen. hanem örök élete legyen.” ELLEN-ÖKUMENIKUS GYŰLÉS NAIROBIBAN Az Egyházak Világtanácsa „eilen”-ökumiemkus szerveze- zete, a szélső jobboldali egyháza erőket Keresztyén Egyházak Nemzetközi Tanácsa (ICCC) júliusban Nairobiban, az Egyházak Világtanácsa vi- lággyűlésének színhelyén ülésezett. A szélsőjobboldali beállítású elnököt, az amerikai Carl Mclntire teológust július 25-én a kormány kiutasította az országból. A kiutasítás oka az volt Lawi Imathiu metodista püspök, a Kenyai Egyházak ökumenikus Tanácsa elnöke szerint, hogy Mclntire az ülésen a fajüldöző rhodé- siai kormányt magasztalta és a „keresztyén civilizáció” afrikai védelmezőjének kiáltotta ki. A szervezetnek különben csupán olyan apróbb jobboldali beállítású egyházi csoportok a tagjai, amelyek nem tagjai az Egyházak Világtanácsának. Mclntire csoportja ellene van ugyanis a Világta- nács társadalmi-politikai kérdésekben mutatott érdeklődésének és hidegháborús hangnemben támadja a szocialista' országokban élő egyházaikat. A kenyai egyházak nem hagyták magukat zavartatni a Mclntire-féle csoporttól, visz- szaufcasították a részvételt és a szervezet követeléseit és készülnek az Egyházak Világtanácsa november végén és december elején tartandó világ- gyűlésére. (epd) Istentiszteletek a Balaton mellett férfi-e vagy nő, idősebb vagy fiatalabb, de pontosan megtudom. milyen ember az illető, abban a pillanatban, amikor a karomhoz ér. hogy átvezessen. Ebben az érintésben benne van az egész ember. Tapintata, vagy durvasága, viszolygása vagy megértő szere- tete, segítőkészsége, vagy valami hamis kötelességérzet.'’ ELMONDHATATLANUL SOK MÜLIK AZON, hogy minden anyagin túl. a pénz és a technika segítségén felül, kezünk fogásával, vagy hangunk melegségével meggyőzően közeledünk-e a vak felebaráthoz. Meggyőzően és hitelesen közvetítve az igazságot, hogy ez a világ Isten teremtette szép világa a szeretetben igazán az ő világuk is, és reménységgel, hogy egy napon „a vakok szemei megnyílnak” (Ezs. 35. 5). Muncz Frigyes Badacsonytomaj protestáns Irna- ház: a Pónac e'.sű vasarnaoian de. 9. B jlatonakali evanaélikus templom: a Hónap utoiso vasarnapjan du. Balatonalmadi evangélikus templom (Bajcsv-Zsilinszky u. 25.): minden vasörnap du. \. Bataton- Uogiár református imaház: a nőnap első vasárnap-»an du. fél 3, a Hónap harmad.« vasárnapján de. 9. BaJatonrenyve* reformatu? imanáz: a nőnap első vasárnapién ae. 11. a hónap harmadik vasamap.ian du. з. BaJatonfüred református templom: a hónap utolsó vasárnapién de. 8. Balatontűziö református ‘templom (József Attila u.): a nőnap első és harmadik vasárnapién űu 6. Ba'atonkenese református templom: a n*rap utoiso vasárnapján du. 3. Bulnonleile református tmahá2: a hónap első vasárnapián du 5 a hónap harmadik vasárnapian de fél u. Balatonszárszó evangélikus Üdülő (Jókai и. 4i.>: nrnden vasárnap de. 10 es református templom - a hónap második es negyedik vasárnapián de. 10 BaJatonszem-i? evanaélikus lme- hák (FO u. 32): a hónap második s« oeavertik v-~ámadén de. fél 9. Balatonszepezd: a hónap harmadik vasárnapién du 3. Balaiouvlláeos Drenvovszkv-\rtl'a (Zrinvi u 36.): júliusban és aueusztusban minden vasárnap du. 2. Fonvótl protestáns templom- a hónap első vasarnaoian de. fé1 10 a hónap harmad:.' vasárnapién úu fél 5. Gvenesűii- evanaeiikuc sz eret etot* hon 'Béke u. 57.): minden vasárnap de iü Kesztheiv evangéhkus templom (Deák Ferenc u. 18.): mtnden vasárnap de. itt Röröshegv reformatus templom: s h mao második vasárnapién du 1 Kóvágoörs eván- eélikus templom: minden vasárnap de. II. Révfülöp evangélikus templom: a hónap első vasárnapiét kivéve minden vasárnap őe. 9. Siófok (Fő u. 93.): minden vasárnap de ii. Sümeg protestáns templom (Széchenyi u.)r a hónap negyedik vasárnapién du t*1 4. Tapolca protestáns templom (Darányi u. i —S.): a hónap második vasárnapién du. 4. a hónap negyeik vasárnapién de. 10. Zamárdi evanaélikus tma- hóz (Aradi u és TV köz sarok): a hónap második és neavedik vasárnapién de fél tJV Zanka evaneéli- kus imaház: a hónap első és harmadik vasarr.aptan de. il. 1 i t 1
