Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-10-12 / 41. szám

A Magyar katolikus Papi Békemozgaiom jubileumi ünnepsége A MAGYAR KATOLIKUS papi békemozgalom — az Opus Pacis és az Országos Béketanács Katolikus Bizott­sága — fennállásának 25 éves jubileuma alkalmából, szep­tember 23-án az Országház kongresszusi termében tartott ünnepségről szóló beszámolót egy jelentéktelennek látszó epizóddal kezdem, amelyről az ünnepi eseményt követő na­pokban kaptam hírt. Az egyik vidéki kisvárosunkban meghitt háziünnepség keretében virá­gokkal fogadták katolikus hí­vek a jubileumi ünnepségről hazatérő papjukat, aki többek között akkor már egyik bol­dog tulajdonosa volt az Orszá­gos Béketanács által adomá­nyozott kitüntető jelvénynek. Államunk, társadalmunknak a béke ügyében együttmunkál­kodó tömegei, köztük hazánk és a világ békéjéért és a társa­dalmi igazságosságért felelős­séget érző római katolikus hí­vők együttes megbecsülése ju­tott kifejezésre a negyedszáza­dos évfordulójához érkezett papi békemozgalom jubileumi ünnepsége kapcsán. A megbecsülés jele volt, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa kiemelkedő békemun­kájukért magas kitüntetésben részesítette a katolikus béke­mozgalom vezetőit. A kitünte­téseket az ünnepség szünetében dr. Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnöke adta át. Ugyancsak ezen a na­pon adta át 30 egyházi szemé­lyiségnek az Országos Béketa­nács kitüntetéseit dr. R éczei László, az OBT alelnöke. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSA­SÁGUNK KORMÁNYÁNAK az üdvözletét és jókívánságait Miklós Imre államtitkár, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal elnö­ke tolmácsolta, aki Straub Ist­ván elnökhelyettes, Bai László főosztályvezető és a hivatal osztályait vezető munkatársai kíséretében jelent meg és szó­lalt fel az ünnepségen. Hadd idézzük elsőnek kormányunk képviselőjének minden ma­gyarországi hívő számára ta­nulságos. értékelő és egyúttal előremutató felszólalásából: ..Mély tisztelettel, megbecsü­léssel és szeretettel emlékezem meg azokról a bátor, követke­zetes és az akkor még kiala­kulatlan helyzeten messze túl látó, igaz hazafiakról, egyházuk tényleges érdekéit felismerő papokról, akik ott voltak már az indulásnál és a döntő pilla- latban felismerték az utat és vállalták ezen az úton a já­rást.” Az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnöke ezután emlékeztetett a felszabadulás utáni politikai . és egyházpolitikai küzdelmek­re, majd elemezte azt az átala­kulást. amely világunkban az elmúlt 25 esztendőben a nem­zetközi erőviszonyok megválto­zásával. a szocializmus és ha­ladás erőinek kezdeményezé­seire végbement s amelynek nagy jelentőségű eseménye és eredménye az Európai Bizton­sági és Együttműködési Konfe­rencia létrejötte is Helsinkiben. Szólt a hazánk életében elért nagyszerű változásokról, amelynek eredményeit társa­dalmunk minden osztálya és rétege — köztük az istenhívők és az ateisták — együtt terem­tették meg. ..A MAGYARORSZÁGI EGYHAZAK. KÖZTÜK A KATOLIKUS EGYHÁZ — töb­bek között a katolikus papi bé­kemozgalom ösztönző hatására, segítő közreműködésével és a gyakorlati életben való alkal­mazás szorgalmazásával — el­ismerésre méltóan segítették a Magyar Népköztársaság belpo­litikájának és nemzetközi be­kenő! bikájának eredményessé­gét. Ma már közismert és hatá­rainkon .kívül Is egyre inkább elismert tény. hogy államunk és az egyházak közötti viszony rendezett, egyaránt megfelel a társadalom és az egyházak ér­dekeinek. A hivő tömegek és a világ haladó közvéleménye mindezt megelégedéssel és egyetértéssel fogadja.” Értékelte Miklós Imre állam­titkár azokat a pozitív megnj^i- iatkozásokah amelyekkel a magyar katolikus püspöki kar és a papi békemozgalom veze­tői különösen az utóbbi időben hozzájárultak a nemzeti ösz- szefogás erősítéséhez és a hala­dó erők nemzetközi békeharcá­hoz. Majd a jövőre irányítot­ta a figyelmet: ..A megváltozott, kedvezőbb nemzetközi és hazai körülmé­nyek között bonyolultabb, igé­nyesebb, újabb és újabb erőfe­szítésekre lesz szükség ahhoz, hogy haladjunk: a jót jobbá, a szépet szebbé, az igazat iga­zabbá tegyük.” — Ehhez kérte a mozgalom további tevékeny­ségét az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A KATOLIKUS PAPI BÉ­KEMOZGALOM — épp úgy, mint a többi hazai egyház tu­datos békemunkájának ered­ményei kétségtelenül elsősor­ban annak köszönhetők, hogy szervesen kapcsolódtak egész társadalmunk jó célkitűzései­hez — így ebben a vonatkozás­ban a magyar békemozgalom tevékenységéhez. Ezt tanúsítot­ta Pethő Tibornak, az Országos Béketanács elnökhelyettesének a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az OBT nevében el­hangzott ünnepi köszöntése, aki Sebestyén Nándorncval. az OBT főtitkárával jelent meg az ülésen. Többek között ezt mondta: „Örömmel és büszkeséggel jegyezzük fel azt, hogy már hosszú évek óta a magyar egy­házak vezetői és magas rangú képviselői részt vettek a béke- világmozgalom minden jelen­tősebb összejövetelén és kong­resszusán.” ,,A magyar egyhá­zak példamutató kiállása fon­tos tényező volt abban, hogy a nyugat-európai országok köz­véleményét sikerült felsorakoz­tatni az európai kibontakozás, a biztonsági és együttműködési értekezlet támogatására.” ..HELYESEN DÖNTÖTTEK EGYHÁZAINK — mondotta továbbá az OBT alelnöke — amikor az új társadalmat, új országot építő nép oldalára álltak.” „Most, a 25 éves évfor­dulón nyugodt lelkiismerettel megállapíthatjuk, hogy a szö­vetségi politika sikeres fejlődé­sében igen jelentős része van az állam és egyház között ki­alakult őszinte együttműködés­nek. A mi fejlődésünk tanúbi­zonysága annak, hogy a szocia­lista társadalomban működő egyházak képesek a haladó el­gondolások. tervek, programok támogatására és a legszélesebb területen bekapcsolódja össz­népi feladataink és céljaink megvalósításánák munkájába, jól és eredményesen szolgálják nemzetünk felemelkedésének ügyét.” A nemzetközi megbecsülést jelezte Romes Chandra, a Bé- ke-világtanács főtitkárának az ünnepi ülésre küldött távirata. O. H. Fuchs, az európai kato­likusok Berlini Konferenciája elnökének részvétele és köszön­tése, valamint Pierre Lintauf. a francia katolikus püspöki konferencia tagjának, a nyuga­ti egyházi békemozgalmak képviselőjének megjelenése. AZ ÖSSZNÉPI FELADA­TOK ÉS CÉLOK, ahogyan ezt az OBT alelnöke is öszegezte — munkálása során lett előt­tünk, a hazánkban élő és né­pünk javát is szolgáló többi egyház tagjai előtt ismertté és megbecsültté azoknak a római katolikus lelkészeknek a neve és tevékenysége, akik az elmúlt 25 esztendő alatt egymás hitbe­li álláspontját tisztelve bará­tainkká, munkatársainkká let­tek a közös felelősségben és szolgálatban. Az egyház min­denek felett való Ura és feje ál­tál közben hazahívottak neve mellett, ma is tisztelettel szó­lunk dr. Horváth Richárdról, Mag Béláról. Miháczi Józsefről, Sebestyén Józsefről, dr. Bády Ferencről, dr. Máté Jánosról s a római katolikus egyház más jeles képviselőjéről. A felekezeti határokon felüli közös elkötelezés 'egyében jut­tatták kifejezésre megbecsülé­süket és szeretetüket a Ma­gyarországi Egyházak Ökume­nikus Tanácsába tömörült tag­egyházak. amikor magas szin­ten képviseltették magukat a jubileumi ünnepségen. D. dr. Bartha Tibor, a Református Egyház zsinati elnöke, az Öku- •menikus Tanács elnöke, D. Káldy Zoltán, evangélikus egyházunk püspök-elnöke, dr. Palotay Sándor, a Szabadegy­házak elnöke, dr. Berki Feriz. a magyar ortodox egyház espe­res-elnöke. az Ökumenikus Ta­nács alelnökei és Ferencz Jó­zsef unitárius elnök megjele­nése jelezte a megbecsülés mértékét. Valamennyi tagegv- ház és az utóbbi évek egyik leg­jelentősebb ülését hazánkban tartott Keresztyén Békekonfe­rencia. amelynek képviseleté­ben jelent volt dr. R. Chand- ran indiai professzor megbízá­sából D. dr. Barta Tibor tol­mácsolta a testvéri áldáskívá­nást. „A Katolikus Papi Béke­mozgalom olyan célt tűzött maga elé és végez negyedszá­zada, amelyet az engem meg­bízó közösségek a legteljesebb mértékben értékelnek.” „Isten Lelke újulást érlelt egyháza­inkban, amelynek gyömölcse- ként Krisztus követői egyre teljesebb mértékben megértik, hogy Urunkhoz hasonlóan kö­zösséget kell vállaljanak a szenvedés, a nyomor és a há­ború fenyegetése ellen küzdő emberiséggel.” Isten iránti hálával és köszönettel tapasz­taljuk, hogy az ember ügyé­nek szolgálatában találko­zunk.” A KBK siófoki ülésé­nek megállapításait összegez­ve szólt arról a jó visszhang­ról, amelyet a konferencián a hazai katolikus békemozga­lom képviseletében jelenlevő dr. Cserháti József püspök felszólalása keltett -a résztve­vőkben. majd annak a re­ménynek adott hangot, hogy „minden területen, ahol ha­zánk és az emberiség javáért folyik a küzdelem, fokozódik együttműködésük.” EGYÜTT. EGYÜTT NÉ­PÜNKÉRT, HAZÁNK BOL­DOGULÁSÁÉRT. Együtt az emberiségért, a békéért. — Ez a szándék vezette azokat, akik 25 évvel ezelőtt kezdeménye­zői voltak a mozgalomnak. A kezdeményezés nehéz szolgá­latáról vallott Horváth Ri­chard főtitkár, aki annak jele­ként. hogy hogyan értékeli ma a hazai római katolikus egy­ház legfőbb hatósága az egy­kori „békepapok” szolgálatát, az ünnepségen dr. Ijjas József kalocsai érsek, —'a jubileumi ünnepségek elnöki tisztét be­töltő — a Magyar Római Ka­tolikus Püspöki Kar elnöke jobbján kapott helyet. Az elmúlt 25 esztendőről, a hazánkban és a világban végbement korszakalkotó vál­tozásokról. benne az egyház szolgálatának újraátgondolá- sáról — s ezek összefüggésé­ben a papi békemozgalom ne­gyedévszázados ... munkájáról Mag Béla apát: -az’Opus Pacis ügyvezető igazgatója adott számadást ünnepélyes és meg- iiletődött hangon. „HITÜNK, HIVATÁSUNK, SZOLGALATUNK IGAZI MEGÉRTÉSE, átélése — egy­házunk, hazánk, népünk, hí­veink szeretete, érdeke állí­tott bennünket a mozgalom sodrába” —, mondotta az ün­nepi előadó. Szólt azokról a megpróbál­tatásokról. amelyeket a meg- nemértés, az egyházi szolgálat helytelen értelmezése, az egy­házi tradíciókba burkolt poli­tikai maradiság és az ellenfor­radalom egyházi kivetítődése okozott a mozgalom zászlóvi­vőinek. „AZ ELMÚLT 25 ÉVBEN VÉGZETT MUNKÁRÓL nin­csen statisztikai kimutatá­sunk. — A papi békemozga­lom készíthet és időnként ké­szít is számvetést, de ennek végén nem számsorok, hanem becsületesen betartott elvek és több-kevesebb sikerrel véghez is vitt tettek és eredmények sorakoznak — mondotta Mag Béla. „A mérlegkészítéskor el­mondhatjuk. hogy elkötele­zettjei voltunk a béke, és a szocializmus ügyének, követ­kezésképpen aktív részesei és támogatói a társadalmi hala­dásnak, az új társadalom épí­tésének, a világbékéért folyó nemzetközi küzdelemnek a szocializmus építésének egy­házi támogatásával is, orszá­gos tervek, döntések, válasz­tások egyházi pártolásával is.” — Meggyőződtünk, hogy né­pünk velünk együtt — a szo­cializmustól várja a biztonsá­gos, békés, életet, A JUBILEUMI MEGEMLÉ­KEZÉS ALKALMÁBÓL Mik­lós Imre államtitkár az Álla­mi Egvházügyi Hivatal elnöke fogadást adott a Magyar Püs­pöki Kar. a Papi Békemozga­lom tisztségviselői és kitün- tettjei tiszteletére, akiket Straub István az ÁEH elnök- helyettese köszöntött. A kö­szöntésre dr. Weisz Ferenc, az OBKB főtitkárhelyettese vála­Vascidi Péter: MERÜLÉSED Mi más is vonzott volna mint a sötétség! Szemedben ezüst árkocska benne még halálod törmeléke hever a végső óra percei az a sóhaj és hogy szomjadban föisikoltottál most süllyedsz lefelé suhogó szárnyú egek közt mereven, vérmaszatos derekad még megalázva az elfogadott vég görcsét viseli, mint kicsavart csuklód s hegybe futott vállad égett csontú madárként karját széttárva pörög hullik alá ez a test elveszve sötét folyamokban s újra kibukva alant majd gyönge reményünk lángkörein átfúrja magát lemerül és újra alásiklik a Világ lomha szíve felé át a tejutak vastag ütőerein, át a teremtés tűzfarkú ködén a tükör-hű Semmi előtt a derengő földi időn át és mint aki súlyos álmából fölijedve mozog hó-lassú talpain odaszáll a küszöbre, s karját leeresztve szelíden áll a pokol kapujában. Előtte gyanta fagyában a táj amivé lett. ami volt valaha: kőgödrökben az arcunk ős-kőnyomata a lét tengernyi pora betakarja a tájat, de zsong valami: a csönd zavara? sírás? vagy sereg áz? nem tud meghalni, s nyöszörög? E csönd a lényeket gyökerükhöz visszavezette. S míg az atyától elhagyatott szív atyjával megtelik újra karját magasra emelve hívja a hulló létet hogy magához ölelje, s lába alól fölindul az első hullám s tolong a nyomában ujjongó sokezernyi. A küllő „JELENTÉS BABYLONBŐL Il.au keletéből. 1875. A spanyol hazafiak haláláról Szombaton, szeptember 27-én Madridban, Burgosban és Bar­celonában kivégeztek öt spanyol hazafit. Vasárnap Madridban gyászmisét tartottak a kivégzettek lelki üdvéért. A szeptember 27-ét megelőző héten — s ez így igaz —, világszerte végighöm- pölygött a tiltakozás hulláma s a legilletékesebb helyekről kér­tek kegyelmet a szerencsétlenek számára. Kormányok, tömeg­szervezetek, tudósok, jogászok egyaránt próbáltak oda hatni, hogy Francoék ne vérezzék be újabb ártatlanokkal kezeiket. Mert lényegében a vádlottak bűne az volt, hogy felemelték sza­vukat egyfajta rendszer ellen, amelyről nem akarunk most bő­vebben írni, de amely csodálkozásunkra már több, mint har­minc évvel túlélte az európai fasizmus leverését. EZZEL A KIHÍVÓ MAGATARTÁSSAL azonban nem zárult le a kör. Nem kell bővebb jóslatokba bocsátkoznunk, ha fel­hívjuk a figyelmet arra. hogy az öt kivégzett hazafi ügye elin­dította a lavinát. Ha csak arra gondolunk, hogy az ENSZ fog­lalkozott a kérdéssel, keveset mondunk. Azt is természetesnek tartjuk, hogy a szocialista államok, valamint a munkáspártok egyértelműen tiltakoztak a véres terror ellen. De sokkal jelen­tősebb a diplomáciai életben végbement gyors fordulat. Az. hogy számos ország visszarendelte képviselőit Spanyolország­ból. A tőkés országok közül Svédország ment el legmesszebbre. Palme, svéd miniszterelnök 200 ezer koronás letétet nyitott meg „egy szabad spanyol állam” számára. Ezt a svéd lépést már nem lehet egyszerűen „udvariatlan” diplomáciai gesztusként elkönyvelni. Palmeék bátor döntésük­kel a spanyol események gyors változására neveztek be. DE SZÁMUNKRA A KIVÉGZÉSEK TRAGÉDIÁJA most el­sősorban nem politikai elmélkedés tárgyát képezi, öt ember­ről van tulajdonképpen szó, akik áldozatul estek egy szemér­metlen terrort alkalmazó rendszernek. Itt most elmondhatjuk, öt haladó gondolkodású, s a fasizmussal szemben álló emberről van szó. Bűnük lényegében az volt, hogy önrendelkezési jogot követeltek a baszk kisebbségnek, illetve a spanyol tömegeknek alapvető emberi jogokat, szervezkedési szabadságot és demok­ratikus Intézményekért küzdöttek. Egyszóval szabadságot akar­tak. S mint ahogyan ez a történelem során számtalanszor be­igazolódott, a szabadságot vérrel kell megváltani. ÉS MERT ILYEN OKOK MIATT állították kivégző osztag elé az áldozatokat, ezért háborodunk fel a világ jóérzésű és jó­zanul gondolkodó többségével egyetemben magunk is. Jól tud­juk, hogy Spanyolországban az elemi szabadságjogok sincsenek meg. De feltesszük a kérdést, hogy a modern inkvizíció eme formáját meddig lehet elviselni? Azt is tudjuk .hogy a szabad­ságért kiontott vér teszi termővé a népek talaját, mégis azt mondjuk, elég, túlzottan elég a vérontásból! Abból, amit Spa­nyolországban következmények nélkül tehetnek. Mert már alig tudjuk jegyezni, mennyi azoknak a száma, akik politikai okok miatt sínylődnek börtönökben, és mennyi azoknak a száma, akik állást, munkát, nem kapnak haladó nézeteik miatt. S ki tudja már számon tartani azt .hogy a rendőrsortüzeknek meny­nyi az áldozata? Mi pontosan tudjuk, mert átéltük, mit jelent gyakorlatban a fasizmus. S Spanyolországban eközben ..törvé­nyes” hatalmat gyakorol. Korunk különös ellentmondása, ez! De meddig? S erre a kérdésünkre az az érzésünk, hamaro­san választ fogunk kapni. Egyháztörténeti naptár Október I. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1895. október 1-én vezették be hazánkban a kötelező állami (polgári) házasságkötést és anyakönyvezést. II. Száz évvel ezelőtt. 1875. október ll-én született Hanno­verben August Marahrens püs­pök, loccumi. abbé, az LVSZ elődjének, a Lutheránus Világ- konventnek 1935—1945 között elnöke (+1950). 15. Hetven éve, 1905. október 15-én halt meg Budapesten Szász Károly református püs­pök, író, költő és műfordító, a kiegyezés korának egyik jel­legzetes képviselője. Gyulai Pál és Arany János közeli jó ba­rátja (sz. Nagyenyeden, 1829). 23. Négyszáz évvel ezelőtt, 1575. október 23-án halt meg Pápán, pestis, következtében egyik legnagyobb magyar re­formátorunk, Huszár Gál. 24. Háromszázhetvenét éve. 1600. október 24-én halt meg Késmárkon Ambrosius Lám Sebestyén eperjesi, majd kés­márki lelkész (sz. 1542), aki je­lentős szerepet vitt a 16. szá­zad végének hitvitáiban. Az 1599-es kisszebeni evangélikus zsinat nyílt szakramentárius- nak. vagyis a helvét irány kép­viselőjének jelentette ki. 24. Huszonöt évvel ezelőtt. 1950. október 24-én iktatták be Sopronban, a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Evangéli­kus Hittudományi Fakultása jogutódjának, az Evangélikus Teológiai Akadémiának első tanári karát. 25. Negyven éve. 1935. októ­ber 25-én volt Kovács Sándor egyetemi tanár, egyháztörté­nész beiktatása a Dunáninneni Egyházkerület püspöki széké­be. F. T. — HÁZASSÁG. Győri Pé­ter Dániel könyvkötő és Hesz Zsuzsanna, valamint Győri Já­nos Sámuel segédlelkész és Opauszki Mária Márta a nagy- tarcsai templomban tartották esküvőjüket. Az esketéseket a vőlegények édesapja. Győri Já­nos nagytarcsai lelkész végezte. J. S. BACH ÖSSZES ORGONAMŰVEI címmel orgonaest lesz október 10-én. pénteken és október 13-án. hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban. Három korálelőjáték G-dúr kis prelúdium és fúga g-moll kis prelúdium - és fúga C-dúr triószonáta a-moll kis prelúdium és fúga B-dúr kis prelúdium és fúga d-moll prelúdium és fúga G-dúr triószonáta Orgonái: PESKÓ GYÖRGY Előadók: Földes Imre és Meixner Mihály Jegyek ára: 12,— Ft, — HALÁLOZÁS, dr. Pácza Jenő kandidátus, a MTA Mű­szaki Fizikai Kutató Intézeté­nek főosztályvezetője 59 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése szeptember 19-én volt az Újpest-Megyeri teme­tőben családja, gyülekezete es munkatársai nagy részvéte mellett. A SAJTÓOSZTÁLY felhívása A Sajtóosztály értesíti s Lelkészi Hivatalokat és a Gyülekezeteket, hogy az ÜTMUTATÖ megrendelések október 15-ig, az 1976. évi EVANGÉLIKUS NAPTÁR megrendelések október 31-ig küldhetők be. A Sajtóosz­tály az igényeket a beérke­zés sorrendjében igyekszik kielégíteni. A határidőn .túl beérkezett előjegyzéseket a Sajtóosztály nem tudja fi­gyelembe venni. Mivel a két kiadványból visszavéte- lezés nem lehetséges, a Sajtóosztály kéri megren­delőit. hogy csak a szük­ségnek megfelelően küldjék be megrendeléseiket. Az Útmutató ára 9,— Ft A Naptár ára 13,— Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom