Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-06-15 / 24. szám

mm A Útba igazító Isten Zsolt. 25, 8. AZ EGYHÁZ NÉPE. KÖZEL KÉTÉVEZRE DES TÖRTÉ­NELME FOLYAMÁN, időszakonként valamit mindig megér­tett Isten útjából. örvendezve vallotta hitvallásaiban Jézus igéit: „én vagyok az út, az igazság és az élet..Reformáto­rok léptek elő és.mutattak Krisztus keresztjére, az egy szüksé­gesre és vele együtt Jézus azon igényére: „jöjjetek hozzám mindnyájan...” vagy: „térjetek meg, mert elközelített hozzá­tok Isten országa ...” Isten útja ózonban sohasem volt, mert nem is lehetett személytelen elv, vagy eszmefuttatás a megfoghatat- lanról. az útba igazító Isten a másik ember felé, az „özvegyek és árvák” felé, az éhezők gondjának felvétele felé fordította köve­tőit. __ MINDEN EMBER EL AKAR VALAMIT ÉRNI AZ ÉLET­BEN. Boldogok, megelégedettek, békességben élők akarunk lenni. Tudjuk, hogy ez nem megy magától. Mégis elsősoron az igények hangzanak el. Legyenek jó utak, jó munkahelyek, tiszta utcák — legyen mindig friss a kenyér, legyen nyugalom, békesség ... Es mégis van békétlenség, nyugtalanság, harácso- lás, méltánytalan előnyszerzés. Pedig a jóakaratú emberek tö­mege növekedett — azoknak tömege, akiknek életébe Isten belerejtetle a vágyódást is, a tenni akarást is, az eredmény igénylését és elérését is: a békességre nézve. Volt idő, amikor így gondolkodhatott az ember: magamnak dolgozom, magamnak élek, eredményeim — talán könnyeim is — az enyémek. Ma csak együtt dolgozhatunk — egymást megbecsülve, — és az eredmények is közössek. Ha valahol rendellenesség van az ember világában elöb’o-utóbb mindenki érezni fogja azt. CSODALATOS DOLOG, HOGY A TEREMTETT VILÁG BEKESSEGET Isten is akarja — nemcsak az ember vágyódik utána! — Jézus igéi szerint az aláhulló eső minden ember kenyerét növeli, — felkelő nap fénye, energiája és melege, minden ember egészségéi fokozza. — Isten, „Krisztusban meg- békéltette magával a világot” — olvassuk a Szentírásból. — Mennyi erő, áldozai van ebben az egyszerű mondatban. Jézus igéi szerint is: „a jó pásztor életét adja a juhokért...”. — És mind ezek csak öncélú híradások lennének Isten munkájáról? Kenyeret ad, egészséget növel, bűneimet megbocsátja, jó pász­tort küldött, aki életét áldozta az emberért? Nem lenne ebben több igény annál, mint amire az ember a maga útja járása közben törekszik? Isten adott kenyeret. Isten adott egészséget és adott üdvösséget... J ISTEN ÜTBA IGAZÍTÓ SZERETETE {GÉNY BEJELEN­TÉSI — A Szentirás ótestamentumi népe hosszú ideig elfo­gadta Isten jótéteményeit. Isten azonban a sinai hegyi tör­vénnyel igényt támasztott népével szemben. Legyen magatokat, mihez tartanotok: ezt tedd, amazt ne tedd. Az újtestámentom népét is útba akarja igazítani Isten. Megláttatja az alapvető önzés tarthatatlanságát, a „csak igénybejelentés” ürességét, oda állít a másik ember mellé is és a többi ember közé is. Együtt van kenyerünk, egészségünk, jövendőnk, békességünk. A mennybemenő Jézus tanítványai mellett megállt két fér­fiú és ezt mondták: ...miért álltok itt a mennyre nézve...? A tanítványok ekkor megértették, hogy Jézust, ki-ki a maga Városában, családjában, feladatai között kövesse tovább. ISTEN ÜTBA IGAZÍT MA IS és megláttatja’, hogy hitval­lásunkra nézve kevés az. ha magunkhoz szorongatjuk a fel­fedezett igéket, az üdvösségünk és örökkévaló életünk remény­ségét. Meg kell értenünk, és ki kell lépnünk a bűvös, szűkebb körünkből, mert a bűnbocsánat örömének gyümölcse kell, hogy jó munkában, egymás megbecsülésében, a közös béké­ben és jólétben növekedjék. Benkóczy Dáríiel Megfiatalodott a torony Kemeiieshőgyészen A gyülekezet évek óta Itat­ta, hogy az idő vasfoga erő­sen kikezdte templomának tor­nyát. A toronysüveg megfa­kult, a vakolat pedig egyre na­gyobb darabokban vált el a faltól. A körülötte levő szép, új családi házakra úgy tekin­tett le a torony, mint valami rongyos ruhájú, kopott óriás. EZEN A TAVASZON EL­ÉRKEZETT AZ AZ IDŐ. ami­kor a gyülekezet egy akarattal hozzálátott temploma tornyá­nak renoválásához. Ezt a kö­zös akaratot mutatták azok az önkéntes adományok, amelye­ket a gyülekezet tagjai öröm­mel és szívesen afltak erre a célra. Ezeknek az eredménye elégnek mutatkozott arra. hogy a presbitérium megegyezzen azokkal az 1 iparosokkal, akik „Búcsúz ás" Petőfi első verse és búcsúszavunk Rell Lajosról — SZÜLETÉS. Ifj. Fecske Pálnak és Hegedűs Máriának harmadik gyermekük szüle­tett, a neve: ZOLTÁN. A ke­resztelést május 18-án, pün­kösd ünnepén Fecske Pál nagyszénás! lelkész, a gyer­mek nagyapja végezte. — Ifj. Kendek György gyu­lai lelkésznek és feleségének, Papp Editnek május 24-én harmadik gyermekük szüle­tett. Neve: PÉTER. Egy évvel ezelőtt, 1974. jú­nius 17-én halt meg Rell La­jos. Ez az évforduló ad alkal­mat arra, hogy megtegyük azt, ami akkor elmaradt — szándékosan. Hírt adtunk ha­láláról, de nem emlékeztünk meg róla külön írásban. Ak­kor is írhattunk volna arról, hogy lapunk munkatársai kö­zé tartozott; többször jelent meg tőle cikk egyházunk múltjának nagyjairól. És ar­ról is szólhattunk volna, hogy milyen szorgalommal gyűj­tötte, másolta, csoportosította egyházunk nevezetes férfiai- nak az „iratemlékeit”. Így ne­vezte összefoglalóan az általa tisztelt és szeretett férfiak közleményeit és a róluk írt cikkeket. Olykor maga is fel­dolgozta tanulmányszerűen ezeket az emlékeket. Nagyobb dolgozatai kéziratban marad­tak; azonban a szolgálat alá­zatával gondoskodott róla, hogy ezek a tudomány műve­lői számára hozzáférhetőek legyenek. Legutoljára az édesapjára, a békéscsabai evangélikus gimnázium igazgatójára vo­natkozó iratemlékeket gyűj­tötte össze, és azok másolatá­nak egyik példányát azzal adta át az Evangélikus Orszá­gos Levéltárnak, hogy most már nyugodt... Mintha azt mondta volna: most már be­fejeződhetik az életem. Érez­te évtizedek óta tartó beteg­ségének súlyosbodását, bár ezt így nem panaszolta, és nem is engedte, hogy lan- kassza szorgalmában. Utolsó napjaiig ugyanazzal a munka­tempóval , dolgozott. mint nyugdíjazása után bármikor. Az eleink iránti kegyelet, az egyháza Iránti hűséges szere­tet. a történelmi emlékek megbecsülése Rell Lajosban példává lett számunkra. Há- lálanság lenne halála első év­fordulóját) az emlékezést el­mulasztani. KEVÉSSEL HALÁLA ELŐTT, EGY KÜLÖNLEGES ÉRTÉKŰ . IRATGYÜJTE- MÉNYT adott át ajándékul egyházunk országos levéltárá­nak. Ragaszkodott hozzá, hogy áz őrizze. Azt kérte,' hogy ajándékozásáról ne je­lenjen' meg hír. Így hárította el. hogy dicsérjék érte. Déd­apjának, Koren Istvánnak, az aszódi, majd szarvasi gimná­ziumi tanárnak az iratait ad­ta át. Az édesanyja révén ke­rültek ezek az iratok az ő bir­tokába. és azokat féltve fél­tette, nehéz körülmények kö­zött is megőrizte és együtt tartotta. Ugyanakkor módját találta, hogy ezek az iratok az irodalomtudomány műve­lői számára hozzáférhetőkké váljanak. Koren István Aszódon Pe­tőfi (akkor Petrovics) Sándor tanítója volt, több is annál: a felelősség tudatával és ener­giájával nevelője. Nem té­rünk ki mindarra, amit fel­jegyzései Petőfi aszódi évei­ről tartalmaznak. Csak egy emléket említünk. Koren Ist­ván feljegyzésében maradt meg Petőfi Sándor első hite­les versének a szövege. Az Aszódon költővé érlelődő diák 1838 tavaszán azt a fel­adatot kapta tanárától, hogy a vizsgán szokásos verses .,Búcsúzást" ő szerkessze meg. Koren nyilván vele is közöl­te, ml szokott lenni az ilyen búcsúversben, és a szövegen is itt-ott változtatott, de ép­pen Koren Istvánnak több tanévről fennmaradt feljegy­zései teszik lehetővé, hogy összehasonlítsuk Petőfi versét másokéival, és így láthassuk a többletet, a többet ígérőt ebben a versben. Petőfi mű­veinek kritikai kiadása pár évvel ezelőtt Koren István feljegyzése alapján tette köz­zé az első Petöfi-verset. sőt fényképet is adott annak első sorairól. A további tudomá­nyos hasznosításhoz is most már azok a fényképfelvételek szolgálnak, amelyeket az Iro­dalomtudományi Intézet őriz. AHOGYAN EGYSZERRE VOLT RELL LAJOS a tudo­mány megbecsülője és az elő­dök kegyeletes tisztelője, úgy kapcsolódik össze a tőle való búcsúzásunk és az a vers. amellyel Petőfi nemcsak egy aszódi tanévtől, hanem az aszódi iskolától is búcsúzott. Sólyom Jenő Nyitott kapu — ez itt evangélikus szeretetotthon „ J ó p a 1 ó c o k között” Csendes utca, árnyas fasor keretezi két oldalt a Deák Fe­renc utcát. A híres Balassi gim­náziummal szemben áll egy L alakú épület. A bejárati kapu mellett 1 Kor. 13,8 verse hirdeti rendeltetését: „A szeretet soha el nem fogy’7. 1931-BEN LÉTESÜLT A BA­LASSAGYARMATI EVANGÉ­LIKUS SZERETETHÁZ és 44 éve áll a diakónia szolgálatában a mi gyülekezetünkben. Befo­gadóképessége szerény, csupán 15 személy nyerhet benne gon­dozást és ellátást, ezért „mini” szeretetotthonnak is nevezhet­jük. Az irgalmas szeretet gyakor­lásának gondolata Prónay Róza és testvére Irma szívében fo­gant meg először. 1929-ben Ró­za 1000,— pengős alapítványa a nyitány. A célja az volt, hogy a balasságyármati evangélikus egyházközség a rászoruló hit­testvéreket támogassa. Két év múlva a két testvér 230 000 pen­gős alapítvánnyal valósítja meg a szeretetház gondolatát. Az volt a kívánságuk, hogy ebből az összegből az egyházközség legalább 6 személyt ellátó sze- retetházat létesítsen. AZ ALAPÍTÓ LEVÉL HA­TÁROZOTTAN RENDELKE­ZIK a szeretetház rendeltetésé­ről. Kiköti, hogy csak magános nőket kell felvenni,. s nekik megfelelő, teljes ellátást bizto­sítani. Elsősorban evangéliku­sokat, de nem szabad kizárni más vallásúakat sem. Balassa­gyarmati rászorultaké az el­sőbbség, azután Nógrád és Pest megye területét említi. 1931. május 3-án nyílt meg a kis szeretetház egy bérelt helyi­ségben és egy év múlva a mai helyére költözött a Deák F. utca 22. szám alá. Az esztendők so­rán egyre bővült befogadóké­pessége, előbb 10, majd az Or­szágos Diakóniai Osztály segít­ségével 13 nőtestvérnek tud biz­tosítani megfelelő elhelyezést és teljes ellátást. Az idén már 15 személy befogadására alkalmas. Az utcai fronton 3 szobában 10 férőhelye, az udvari 2 szobában 5 gondozott helyezhető el. Je­lenleg 10 gondozottunk van. KICSINYSÉGÉNÉL FOGVA MELEG. CSALÁDIAS HAN­GULATÚ az intézmény belső élete. Kedves környezet, virá­gos udvar, hatalmas galagonya­fa, új fedett műanyag tetős ud­vari veranda ad nyugalmat, a védettség, és a törődés érzését a magára maradott néniknek. Reggelenként fél 8 órakor kel­nek. Önellátóak, mert ápoló személyzet nincs az otthonban. Egymás segítőtársai, diakónu­sai. Fél 9-re megmosakodnak, felöltöznek, majd reggelihez gyülekeznek a meleg padlóval ellátott, zárt verandás társalgó­ban, amely egyben az áhítatok helye is. Télen fűthető és nap­pali tartózkodásra alkalmas. Minden nap 9 órakor van a kö­zös áhítat, amelyet a gyülekezet lelkészei és az otthon vezető felváltva tartanak rendszere­sen. Napközben kötetlen a programjuk. Kézimunkázhat­nak, olvashatnak, aki bír, az udvar virágos kertjében tevé- kenykedhetik, vagy a galago­nyafa árnyékában pihenhet. A konyhai munka előkészítésébe is gyakran besegítenek, babot válogatnak, almát hámoznak, diót tisztítanak és ezekhez ha­sonló elfoglaltsággal töltik ki tartalommal napjaikat. Aki. jobban bír járni, az részt vesz a’ közeli templomban tartott is­tentiszteleteken és a gyülekeze­ti bibliaórákon. A nagy ünne­pek előtt rendszeresen élnek az úrvacsorával. Név- és születés­napokon Családias, meghitt, bensőséges módon köszöntjük őket, valamint anyák napján. Áhítatok után beszéljük meg a „nagy család” problémáit, örö­meiket, kéréseiket. SZERETETHÄZUNK FENN­TARTÓJA A BALASSAGYAR­MATI GYÜLEKEZET és o nóg­rádi evangélikus egyházmegye gyülekezetei. Gyülekezetünk havi rendszeres offertóriummal (minden hó első vasárnapján), egyéni pénzbeli és természetbe­ni adományokkal támogatja. A nógrádi egyházmegye gyüleke­zetei is áldozatos szeretettel természetbeni és pénzbeli ado­mányokkal tervszerűen felso­rakoznak egyetlen szeretetin- tézményünk mögé. Ezenkívül otthonunk az Országos Diakó­niai Osztálytól Is kap támoga­tást. Ennek köszönhettük, hogy befogadóképességét bővíteni le­hetett és a fürdőszobát villany- boylerrel elláthattuk. A NÓGRÁDI GYÜLEKEZE­TEK LELKÉSZEI a havi Lel­készt Munkaközösségi gyűlések alkalmával felváltva mindany- nyian szolgálnak a reggeli áhí­tatokon és ezáltal is személyes, közvetlen kapcsolat jön létre a támogató gyülekezetek képvi­selői és szeretetházunk lakói között. Az idős. megfáradt és az öreg­ség nyomorúságaival küszködő magános néniknek valóban ott­hont nyújt ez az intézmény. Re­mek házi kosztot fogyaszthat­nak, nyugodtan pihenhetnek. Kulturális igényeiket az orszá­gos főtitkárunk által ajándéko­zott TV nézésével is kielégíthe­tik, olvashatnak egyházi sajtó­termékeket. képeslapokat, na­pilapokat. De io órakor elcsen­desül az otthon, ki-ki nyugovó­ra tér a szobájába. Így él és funkcionál palócföid egyházi szeretetintézménye, be­lesimulva egyházunk szolgáló szeretettnek egységes dobba- nású ritmusába. A Magyaror­szági Evangélikus Egyház tes­tének egy kicsiny tagja, de ez a kis tag is szerves része a Krisztus testének, az egyház­nak. Garami Lajos a munkát azóta már elvégez­ték. A presbitérium azt is el­határozta. hogy felkéri a gyü­lekezet férfitagjait a vakolat leverésére és a kőműves se- gedmúnkában való részvétei­re. A gyülekezet asszonyai felé pedig azzal a kéréssel db/dult, hogy a munkát végzőket ott­honukban lássák vendégül ebédre. Isten megsegítő kegyelmébe vetett hittel kezdődött el a munka. Az első napokat az egyháztanács tagjai töltötték el munkában az állványzaton. A példa serkentőleg hatott, mert fiatalok és idősek szíve­sebben siettek, hogy karjuk erejével, szívük szeretetével és jókedvük lelkesedésével ve­gyenek részt a munkában. A munkás napok gyorsan teltek és egy hónap után, amikor el­érkezett a számvetés ideje, örömmel szólhattunk arról, hogy jóval több, mint száz fér- Jitestvérünk erős keze verte a régi vakolatot, keverte a habarcsot, a kőport, hordta a tele vödröket és húzta a csigán vígan szaladó kötéllel 20 mé­ter magasba az anyagot. Az asszonytestvérek pedig szíves szavakkal és ízes falatokkal várták otthonukban délben a munkában megfáradt embere­ket. Természetesen közben nem feledkeztünk meg a toronysü- veg, az ablakok és az ajtó le- festéséről sem, valamint az óra számlapjainak felújításá­ról sem. ISTEN MEGÁLDOTTA AZ ADAKOZÓ SZÍVEK ÁLDO­ZATÁT és a szorgalmas kezek munkáját. Az öreg templom- torony megfiatalodva, új kön­tösben tekint le azokra, akik vasárnap istentiszteletre jön­nek, vagy hétköznap elmennek mellette. A toronyóra újrafes­tett számlapjaival és messze- hangzó ütéseivel jelzi a község népének az időt. Az öröm pe­dig, amely ott van a gyüleke­zet tagjainak szívében, Isten drága ajándéka azért a temp­lom iránt való szeretetért, amellyel a gyülekezet saját erejéből megújította kedves templomának tornyát. Szakái Árpád Ne járj a hazugság útján! 1 Pt 5, 6—11 Bizonyára hallottátok már azt a régi közmondást, hogy a hazug embert előbD utol­érik, mint a sánta kutyát. A bűnök sokaságában egyik leg­gyakoribb bűn a hazugság, idővel mindig lelepleződik, kiderül és súlyos következmé­nyei vannak. Figyeljétek csak, hogyan érte utói a büntetés az első keresztyén gyülekezet két tagját. Az őskeresztyén gyülekezet élete fényben indult. A Lélek hozta létre, tartotta össze, a közösséget igehallgatásban, imádságban és úrvacsorái kö­zösségben. Még teljes önkén­tes vagyonközösségben is él­tek. De a fény mellett ott volt a sötét árnyék is. Ananiás és Safira szomorú története az ilyen első árnyék. E házaspár neve méltán került elrettentő példa gyanánt a fényes arany­könyv helyett a fekete könyv­be. Istenfélőknek tartották ma­gukat, mégis hazudtak és lop­lak. A gyülekezetben sokat hallottak az igazságos Isten­ről, arról a Krisztusról, aki önmagát mondta Igazságnak. Mégis engedték, hogy az Igaz­ság Lelke helyett a hazugság atyja foglalja el szívüket. Imádságukban talán nem is egyszer mondták a Miatyánk­ban: „Ne vígy minket a kísér­tésbe”, de amikor az első al­kalom adódott a kísértésre, annak engedtek. Hazugságuk­kal nemcsak kísértésbe jutot­tak, hanem becsapták az igaz­ságos Istent, becsapták Pétert, a gyülekezet közösségét, de önmagukat is. Megkísértette őket a pénz, a vagyon, az anyagiak. Elad­ták földjüket, melynek árát' a vagyonközösség értelmében akkor mindenki a közösségbe adta. Ök ketten — közösen egyetértve a hazugsággal és lopással, nem az egészet, csak egy részét adták oda. Nem bíztak abban az Istenben, aki ezután is magadja megélhe­tésüket, de a közösségben sem. hogy benne Ők is. mint mások, becsületesen élhetnek. Nem lehet büntetlenül meg­károsítani — bármennyire nagy a kísértés — se Istent, se azt a közösséget, ahol élünk. Megdöbbentő sors jutott ne­kik osztályrészül. Nagyon ha­mar utolérte őket a büntetés. Alig hagyta el ajkukat a ha­zug szó, máris holtan estek össze mind a ketten. A kísér­tés, hazugság, lopás lejtős út­ja ide vezetett. Mert hasonló a hazugság a lavinához. Kez­detben csak egy hógolyónyl, de ha megindul, mindig na­gyobb lesz. Pusztít és rombol, életeket, értékeket temet ma­ga alá. Isten gyűlöli a hazugságot! Nem tűri még a „szükség” hazugságot sem! Pedig divat, hogy az ilyesmit sokan meg­engedhetőnek. vélik. Vagy nem tekintik bűnnek. „Egy kis hazugság kell az élethez” — mondják. Egy kis „lódítás”, nem bűn! Pedig Isten előtt az! Munchausen báró mulat­ságos kalandjai. Háry János csalafinta nagvot-mondásai a mesék világába valók. Sok­szor kellett a diáknak tüsz- szentenie a sok hazugság hal­latán. A keresztyén gyermek min­dig igazat mond és nem káro­sítja meg a közösséget. Isten hetedik parancsolata kötelezi erre. Őszinte. igazmondó gyermeke szüleinek, iskolájá­nak, egyházának. Akkor is igazat mond, ha „betörik a feje”. Hiszen nincs olyan ha­zugság, mely napvilágra ne jönne. Családotok, osztályotok életéből sok szomorú esetre gondolhattok, mely azt bizo­nyította. hogy a hazugság és lopás nem maradt büntetés nélkül. A keresztyén gyermek azt is tudja, hogy nemcsak szü­leinek, feletteseinek . tartozik számadással, hanem a hazug­ságot. lopást gyűlölő Istennek is. Ezért érdemes elolvasni és tanulni az első keresztyének szomorú, árnyékos történeté­ből. Rövid imádságod ebben a kérdésben ez legyen: „Iste­nem. a hazugságot messze tá- voztasd el tőlem”! (Péld. 3,8) Az etiópiai keresztyén egy­házak együttes szeminárium keretében elhatározták, hogy a közös feladatok ellátása ér­dekében ökumenikus taná­csot alakítanak Etiópiában. A támogató egyházak a Mekane Jézus Evangélikus Egyház, az Etióp Ortodox Misszió, a Me- serete Krisztus (Mennonita) Egyház és a római katoliku­sok is bejelentették együttmű­ködésüket. (epe) I 1 BLÁZY LAJOS AMERIKAI ÚTJA Blázy Lajos újpesti lelkész meghívást kapott, hogy te­gyen háromhónapos utat az Egyesült Államokban, mely­nek során megismerkedhet az amerikai evangélikus egyhá­zak életével, és szolgálhat amerikai magyar evangélikus gyülekezetekben. Az utat D. Káldy Zoltán püspöknél Brachna Gábor főesperes, clevelandi lelkész kezdemé­nyezte. Blázy Lajos június 21- én utazik az Egyesült Álla­mokba és már másnap szol­gál a torontói (Kanada) ma­gyar evangélikus gyülekezet istentiszteletén. ÖKUMENIKUS TANÁCS ALAKUL ETIÓPIÁBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom