Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1975-02-02 / 5. szám
Elragadtatás és valóság 2 Kor 12, 1—9. A HIT MINDIG NAGYNAK LÁTJA AZ ISTENT, Kibeszél- hetetlenül óriásnak. Ügy, ahogy a Róla szóló örömhír, a kinyilatkoztatás beszél róla. Hisszük, hogy Ö a Teremtöje Földünknek, de a Mindenségnek is. A világ hatalma alatt áll, s irgalmas keze. szeretete őrzi életünket napról napra. Hisszük, hogy az emberiség történelme is teremtő, jóságos akaratát hirdeti. S évszázadok, meg évezredek ritmusában örökkévaló szeretete valósul meg elnyomott népek, fajok sebe gyógyulásában, embertelen, életromboló erők és hatalmak történelmi megaláztatásában. Hisszük, hogy Isten az, aki Egyházában is hatalmasan cselekszik, ö az. aki Szentlelke által népet gyűjt Krisztus köré. S az evangéliummal emberi életeket formál át hitetlenségből hitre, önzésből szeretetre, s a felebarát igaz szolgálatára. Hisz- szük, hogy Isten ura személyes életünknek, gondolatainknak, érzéseinknek, akaratunknak is. Benne találjuk meg békességünket, s az iránta való bizalom söpri ki szívünkből az önmarcangoló aggodalmaskodást és minden életet bénító félelmün-- két. Hisszük a halállal szemben, s örvendezve várjuk, örökkévaló országa elérkezését. HOGY EL NE BIZAKODJUNK a kijelentések, Isten hatalmának nagysága miatt, és meg ne mámorosodjunk az egyház „nagyságától”, szemünk elé hozza Isten kicsinységünket, erőtlenségünket, nem engedi elfelejteni még bűneinket sem. Azért, hogy ne legyen számunkra idegen az „utolsó hely”, hogy Istennek köszönjük meg, ha családok, népünk, embervilágunk életéért a legkisebbet is tehetünk. Azért állítja szemünk elé a gyülekezet, az egyház valóságos helyzetét ebben a világban, hogy ne akarjunk többnek látszani se magunk, se mások előtt, mint amire Urunk rendelt minket: szolgáknak! Azért, hogy drága legyen nekünk keresztje „tövise”, hogy életünk értelmének tudjuk tartani magunk odaáldozását, másokért! A HITET, amelyről fent szóltunk azért kapjuk, hogy magunkat látva el ne csüggedjünk a ránk váró feladatoktól. Azért, hogy ne sopánkodó, kéztördelő tehetetlenségbe torkolljon keresztyénségünk; hanem vigasztaló, életmentő szolgálattal legyen tele kezünk s szívünk. Felragyogtál ja előttünk örökkévaló országa dicsőségét, hogy ne „földi dicsőségért”, de mint üdvösségébe elhivottak. „vándorok”. Urunk tekintete előtt járva tudjunk felszabadultan szolgálni embervilágunk minden ínségében. S hitünk, szeretetünk erőtlensége láttán is bízzunk szavában: Urunk kegyelme mindenre elég! Csizmazia Sándor IMÁDKOZZUNK Irgalmas Atyánk! Hálát adunk neked kibeszélhetetlen szere- tetedcrt, amit Jézus Krisztusban hoztál el erre a világra. Hálát adunk a hitért, az üdvösség reményéért, s az Urunknak való engedelmességért, amivel szolgálatra indítasz embertársaink felé. Köszönjük gyengeségünk, erőtlenségünk bűnbánatra indító tövisét, s azt is, amit Urunk keresztjéből hordozhatunk ma, a másokért hozott áldozatban. Szentlelked által taníts Atyánk: valóságot látva, de a Krisztus-hittől megragadva — kegyelmedből. Ámen. Juháss Erika festőművéss kiállítása a Fényes Adolf-teremben — Hatvanad vasárnap az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltárí igéje: Lk 2, 4—15; az igehirdetés alapigéje: 2 Kor 12, 1—9. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Február 2-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet REUSS ANDRÁS külügyi titkár. — NEMESKÉR. Január 5-én a délelőtti istentisztelet keretében Foltin Brúnó helyettes lelkész béiktatta hivatalukba az újonnan megválasztott gyülekezeti felügyelőt, gondnokot, jegyzőt és 24 presbitert. Az újonnan beiktatott felügyelő: Tóth Ernő, gondnok: Smidéliusz József, jegyző: Hajas Zoltán, presbiterek: Nemeskérről: Cséry László, Hajas Dezső, özv. Horváth Já- nosné, Joó Gyula, Joó László, Lukáts Béla, ifj. Lukáts Sándor, Nagy Béla, Párkányi István, Prátser Jenő, Schranz Sándor, Felszoporról: Giczy Dénes, Hethlinger Károly, Horváth István, Nagy Endre, Nagy Gyula, Alszoporról: Mes- terházy Miklós, Szopori László. Simaságról: Hajba István, Horváth Géza. Prátser Sándor, Makkoshetyéről: Hetyei Miklós, Horváth Sándor. — HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ. Antal Mihály és felesége, sz. Pecznyik Erzsébet 60. házassági évfordulója alkalmából 1974. december 14-én hálaadó áhítatot tartottak a győr—nádorvárosi templomban népes rokonság és a gyülekezet tagjainak részvételével. Az igehirdetést Kovács Géza igazgató-lelkész végezte. „Az Ürnak minden útja kegyelem és hűség azoknak, akik szövetségét megtartják”. — HAjLÁLOZÁS. Aizen- preisz Dezső ny. hidasi lelkész 1974. december 29-én 65 éves korában elhunyt. Temetése január 3-án volt Dunaújvárosban. — Ifj. Cserági Géza egyetemi hallgató, a miskolci gyülekezet másodfelügyelőjének fia, baleset következtében 22 éves korában váratlanul elhunyt. Koporsója mellett Szebik Imre miskolci lelkész és Szalay Tamás nyíregyházi másodlelkész hirdette Isten vigasztaló igéjét a Nyíregyháza-Északi temetőben. „Életem ideje a kezedben van. Istenem”. — Id. Balku Istvánná, sz. Balku Karolin. alázatos, családjáért és gyülekezetéért fáradozó élet után 1974. december 28-án, 74 éves korában, férje — id. Balku István —, akivel 54 esztendeig éltek együtt — 5 napi özvegység után, január 1-én, 81 éves korában elhunyt. Id. Balku István a kölesei gyülekezetnek hosszú évtizedeken át. haláláig presbitere volt. Mindketten lapunk hűséges olvasói voltak. Koporsójuk mellett Lábossá László kölesei lelkész hirdette Isten vigasztaló igéjét. „Mostan bocsátód el Uram. a te szolgádat a te beszéded szerint békességben, mert látták az én szemeim a te üdvösségedet”. Istentiszteleti rend Budapesten, 1975. február 2-án Deák tér de. 9. (úrv.) Trajtler Gabor, de. 11. (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, du. 6. Bizik László. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Ré- dey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.). Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.). Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14, de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Kertész Géza. Váci út 129. de, 8, Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pcsterzscbet de. 10. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Kispest de. 10. Kispest-Wekerlete- lep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota-MAV-te- lep de. 8. Schreiner Vilmos. Rá- kospalota-Kistemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós, du. 3. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. dr. Kamer Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fel 11. Cinkota de. fél 11., du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Ra- kosliget de. 10. dr. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa László. Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) D. Koren Emil, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) D. Koren Emil, du. tí. (úrv) D. Koren Emil. Torockó tor de. fél9. (úrv.) Gáncs Péter. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengődy László, du. fél 7. Ruttkay Elemér. Pesthidcg- kút de. fél 11. D. Dr. Ottlyk Ernő. Modori u. 6. de. 10. D. Dr. Ottlyk Ernő. Kelenföld de. 8. Bencze Imre, de. fél 10. (családi) Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Balicza Iván, du. 6. Balicza Iván. Németvölgyi út 138. de. 9. Turchányi Sándor. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgv de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. Névtelen levél Az életben nincsenek véletlenek. Minden okkal, céllal történik. Ha a történések apró kockáit összerakod, összeáll a kép. Csak arra kell figyelni, hogy az összetartozó részeket megfelelő sorrendben rakjuk egymás mellé. Ajándék egy ilyen pontosan összeálló kép. Bepillantás az élet nagy titkaiba. Az ember elcsodálkozik azon, hogy milyen egyszerű az egész, milyen világosan történt minden és mégsem vettük észre. Előttünk zajlott le minden történés, amely egy végcélt szolgált, de ezt csak később látjuk tisztán. Levelet hozott a posta. Levelet Rákospalotáról. A levélen nem volt feladó. Az írója névtelen akart maradni. Csak ennyit irt a levél végére. „Egy szomorú asszony.” Ez az asszony adni akart nekem. Megd'csért. Elmondta, mennyi örömet, mennyi vigasztalást adtak neki szerény írásaim, mennyire várta megjelenésüket. Szeretné a kapottakat valahogy viszonozni. Két kis könyvjelzőt küld, maga hímezgette esténként. Őrizzem meg szeretettel. Tenyeremen feküdt a két könyvjelző. Néztem és próbáltam magam elé idézni az ismeretlen, névtelen asszonyt, amint ott ül az esti lámpafénynél és azzal a gondolattal öltögeti a színes szálakat, hogy nekem örömet szerezzen. Rágondoltam. Ogy képzeltem el. mint az édesanyámat, amikor bennünket akart valamivel meglepni. A szívemet boldog öröm járta át, mint amikor látom, hogy első szóra megértenek. A könyvjelző alján bibliai hivatkozás. Sietve nyúltam a Könyvek Könyve után. „Az Ür áldjon meg és őrizzen meg téged” ... olvastam, mintha valaki megsimogatna és a megszenvedettek bölcsességével életemet Isten áldása alá tartja, az ő őrizetére bízza. Jaj, hogy szerettem volna neki azonnal válaszolni. De névtelen volt. Felhívtam a szerkesztőséget: adjanak valami támpontot, hogy Írhassak ennek a melegszívű asszonynak. Múltak a hónapok, válasz nem jött. Válaszolatlanok maradtak a névtelenül írt sorok. Szemérmem vissza is tartott attól, hogy kérdésemmel újra zavarogjam. Halottak napja közeledett. Hosszú, fárasztó utamról hazatérve, szabadságot vettem ki, hogy szeretteim sírját a Farkasréti temetőben felkereshessem. Sok sírt mondhatok magaménak, sok időbe kerül amíg mindegyikhez eljutok. Ügy határoztam, hogy az új köztemetőbe nem megyek ki, megkérem egyik barátomat. vigye ki helyettem a virágokat. Amikor este hazaértem, gyászjelentés várt. Egyik drága barátom, édesanyja halálhíréről értesített. Kimegyek, döntöttem azonnal pedig nem akartam abba a másik temetőbe menni. Kora reggel mentem az egyik, azután fordu^am és megindultam a másik temetőbe. Hamvasztás lesz. Vigyek virágot? És bementem a virágoshoz. A szebbik csokrot választottam. A szertartás után megindult a menet. Vissza kellett volna indulnom és mégis mentem. Utolsónak, egyedül, a sor végén. Mentem. egyre messzebb, egyre tovább. Az idő sürgetett. Megforduljak? De nem fordultam meg. Csak mentem, mintha valami húzott volna. A sírnál imádkoztunk. Sokan álltak a sír körül, nehéz volt drága barátomat megközelíteni. Majd inkább írok, gondoltam, írásban jobban el tudom mondani. amit szeretnék. De mégis odamentem. Az utolsók között. Szavak helvett magamhoz öleltem a sápadt, gyászruhás asszonyt. Rámnézett. — Az édesanyám, ő írta a névtelen levelet! Mintha gyökeret vert volna a lábam. Néztem a frissen hantolt sírt és tudtam, hogy minden léptemet a Gondviselés irányította. Csendesen elindultam az úton. Jó volt tudni, hogy valahogyan mégiscsak megköszöntem azt a névtelen levelet. Aki vezetett, ismerte szívem tiszta vágvát, nem engedte, hoev hálátlan maradjak. Mentem vissza a megtett úton. Szememből hullott a könny. A kanuban valaki megérintette váltam. Megfordultam. — Az Űr áld ion meg és őrizzen meg téged! — hallottam egészen tisztán. És gondolatban alázatosan megcsókoltam egy békésen pihenő édesanya kezét. Gyarmathy Irén Egyháztörténeti naptár Február 2. Háromszáz évvel ezelőtt a berencsi, eberhardi, lipótvári, kapuvári, sárvári és komáromi börtönökben sínylődtek gályarabságra szánt protestáns prédikátoraink. 1675. február 2-án kelt Oxenstierna Benedek bécsi svéd követ levele, amelyben királya, XI. Károly nevében ismételten felemeli szavát I. Lipót és kormánya előtt a kapuvári és komáromi börtönben „legkegyetlenebb erőszakosságoknak” kitett ártatlan emberek Jkiszabadítása érdekében. 10. Hatvan éve, 1915. február 10-én született Ján Cha- bada szlovákiai egyetemes püspök. Teológiai Akadémiánk egyik első tiszteletbeli doktora. Ötvenöt éves korában, 1970. április 18-án halt meg Pozsonyban. • í í. Háromszázhuszonöt éve. 1650. február 11-én halt meg René Descartes francia filozófus, matematikus és természettudós. Hazai „kartéziánus” lelkészek és tanárok hosszú sora állt hatása alatt a 17—18. században. 21. Huszonöt évvel ezelőtt, 1950, február 21-én iktatta be Dezséry László püspök a Deák téri templomban Darvas József írót egyházkerületi felügyelői tisztségébe (t 1973.) 21—27. Kilencszáz évvel ezelőtt, 1075. februárjában ülésezett a VII. Gergely pápa által egybehívott nevezetes. római zsinat. Többek között felújította a papnőtlenségre vonatkozó törvényeket és a házas papokat hivatalvesztet- teknek nyilvánította. A zsinati törvényeknek sok német és lombardiai lelkész ellenszegült. F. T. „Mert Ö a mi Istenünk, mi pedig az Ö legelőjének népei és az Ö kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az Ö szavát. Ne keményítsétek meg a ti szíveteket. (Zsolt 95, 7—8) VASÄRNAP. — „Íme, eljönnek a napok, azt mondja az Ür, és támasztok Dávidnak igaz magvat, és Uralkodik, mint király, és bölcsen cselekszik és méltányosságot és igazságot cselekszik e földön.” (Jer 23, 5 — Rm 1, 3—4 — Lk 8, 4—15 — Zsolt 44, 2—27) Isten ígérete szerint tekintetünket tudatosan kell erre a földre irányítanunk, mert a bölcsességnek, méltányosságnak és az igazságnak már ezen a földön helye van. Tegyünk meg mindent azért, hogy több legyen a bölcsesség és igazság — már itt a földön. HÉTFŐ. — „Ó, én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből? Hálát adok Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által.” (Rm 7, 24—25 — Zsolt 107. 10, 13, 15 — 5 Móz 32, 44—47 — Mt 13, 47—52) Bármilyen meg- kötözöttségből kiszabadulni leírhatatlan öröm. Nagy megkönnyebbülés elhagyni a sötét alagutat. A keresztyénség nagy lehetősége: belső és külső kötöttségektől megszabadulva újra a körülöttünk élőkért szolgálni. Méltó hálát adni ezért: megbénult, elzsibbadt életünk újra leiéiedhet. KEDD. — „Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jókedvéből.” (Fii 2, 13 — 1 Krón 29, 14 — Zsid 3. 12—4. 1 — Mt 13, 53—58) Nem dicsekedhetünk akaraterőnkkel, tudósunkkal, eredményeinkkel. Csak „egyszerűen” megköszönhetjük Istennek. Ha dicsekszünk, nem ismerjük Öt. Minden az övé! Az eredmény is. SZERDA. — „Ti, Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek.” (Zsolt 69, 33 — Mt 13. 45 —46 — Lk 10. 38—42 — Mt 14, 1—12) Kereshetjük Istent bárhol. Nincs semmilyen szent helyhez kötözve. Jelen van mindenhol. Mindent megbecsülünk magunk körül, mert Öt bárhol meglelhetjük. Val- lásoskodásunkba elbújhatunk Isten elől. Ha bebújunk szűk, világot lenéző kegyességünkbe, s rm kerülünk a középpontba. Pedig az az Ür helye. CSÜTÖRTÖK. — „Tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle.” Mt 6, 8 — Mai 3, 16 — Mk 4, 26— 29 — Mt 14, 13—21) Nehez megérteni egymást. A Legvilágosabbnak hitt szavak is elrejthetik a mondanivalót. S íme van Valaki, aki mindent tud rólunk, mielőtt megfogalmaztuk volna. Akkor is megért, ha csak fél szavakat tudunk kipréselni. Tudja a szükségest! Figyelem: luxusról nincs szó! Nem luxus, hogy meghallgat, hanem kegyelem. S ez nekünk nagyon „szükséges”. PÉNTEK. — „Elkezdte szemükre hányni ama városoknak. amelyekben legtöbb csodái lettek, hogy nem tértek meg.” (Mt 11, 21 — 5 Móz 11, 7, — 1 Kor 2. 1—5 — Mt 14, 22 —36) Azokban a városokban is voltak vallásos helyiségek, betartották az előírásokat, szent helyeken ünnepeltek — mégis hiányzott valami az életükből. Ezerszer elmondott, de alig értett ügy: nem elég a külsőség, ha a belsőnk nem szolgálat- kész. A megtérést nem sikkaszthatjuk el, sőt azt sem, hogy az naponként történjék! Vagy egyáltalán nincs! SZOMBAT. — ...Jézus mondta: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Elmemén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket.’' (Mt" 28, 18—19 — Dán 7, 27 — Zsid 4. 9—13 — Mt 15, 1—20) A tanítványok állandó kötelessége, hogy tanítvánnyá tegyenek mindenkit. Először saját maguknak kell tanítvánv- hoz méltóan Krisztusnak engedelmeskedve a diakónia leikével szolgálni. — ígv lesz hívásuk az emberek előtt hitelképessé. Mert Krisztus hatalmát az embernevelő szeretet- ben gyakorolja. Ribár János — HALÁLOZÁS. Mihalecz Kálmán, a miskolci gyülekezet tagja, lapunk hűséges olvasója, hosszú betegség után 83 éves korában elhunvt. „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”. A diakónia jegyében Békéscsabán 1974 végén Békéscsabára látogatott Virágh Gyula esperes, a Diakóniai Osztály ügyvivő lelkésze. Este a Kistern- plombán — diakóniai est keretében — előadást tartott egyházunk szeretetmunkájáról. Vázolta a gyülekezeti diakónia körvonalait. Hangsúlyozta, hogy a szeretetmunka hitelesíti a gyülekezet hitét. Nem önmagáért van, hanem azokért, akiket felkarolni, akiknek segíteni szükséges. Hasznos példákat említve arra serkentett, hogy a hívek szívesen és örömmel vállalkozzanak a szeretetmunkára. Társadalmunk sokat tesz azért, hogy a magányos öregek, betegek kultúrált, rendezett körülmények között éljenek, de szükség van minden segítő kézre, s még inkább szerető szívre, mert igen sok a szeretetre szomjas, segítségre szoruló ember. A belső tűztől fűtött előadás megragadta a hallgatókat, s bizonyára elmélyítette a diakóniai felelősséget sokak szívében. Az ügyvivő lelkész megtekintette a békéscsabai evangélikus szeretetotthont. Elbeszélgetett az otthon vezetőivel. Tanácsokat adott, s ismerkedett az otthon életével, problémáival és terveivel. Megelégedéssel láthatta, hogy a több évtizede megkezdett diakóni-ai munka Isten kegyelméből, s a diakónia munkásainak hűséges szolgálata nyomán zavartalanul folyik. A szeretetotthonban tett látogatás után a kelet-békési egyházmegye Lelkészt Munka- közösségének ülésén vett részt intézményes diakóniánk országos vezetője A lelkészeknek tartott előadásában ismertette az országos diakóniai szolgálat helyzetét, eredményeit, problémait. Hangsúlyozta, hogy igen sok múlik a lelkészek hozzáállásán, felelősségén. Kérte, hogy minden lelkész vegye nagyon komolyan ezt a munkát, s tegyen érte minél többet. Kifejezte azt a reményét, hogy a „Diakóniai Napok” szervezése az egyes gyülekezetekben eredményesnek bizonyul, általuk mind többen lesznek a diakónia aktív munkásai, s növekszik a gyülekezetek áldozat- készsége is. A Diakóniai Osztály országos vezetőjének békéscsabai látogatása és szolgálata is ezt célozta. Táborszky László — ELADÓ Balatonalcaliban a legszebb helyen, a Balatontól és a vasútállomástól 50 méterre 150 négyszögöles kert kb. 30—35 Gr- köbmétert kitevő kőkerítéssel. Érdeklődni lehet: Evangélikus Lelke- szl Hivatal. 8244 Dörglcse. evangélikus Elet A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest. VH1.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám : 516—20.412—Vili. Előfizetés' ár: egy évre 120.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25211 © 75.0194 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soprpm Béla vezérigazgató I I rendülését tolmácsolják, hogy nézni jó, látni szép. élni ünnepi varázs. Ilyen lelkülettel képes arra, kitűnő technikai fel- készültségével, hogy1 emberi szemeket is látni tanítson. IT. G. Színei örömszínek. Vigasságtól ragyognak legkedveltebb témái, hazai és tengerentúli városképei. Házsorai, tengeröblei, fák sűrű zöldje felett halvány szürkén vonuló hegygerincei hitit és őszinte m’a-
