Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-11-23 / 47. szám

\ ... Ámde. *. Lehet-e egy több szóból álló címfeliratot a benne szereplő kötőszóval helyettesíteni? Az „Élet és irodalom" című hetilap esete igennel válaszol a furcsa kérdésre. Egyszerűen csak „ÉS”- nek szokták nevezni. Egy rosszmájú tréfa adott erre indítást. Valaki (állítólag Kodály Zoltán) azt mondta volna a hetilap­ról, hogy nincs abban se élet. se irodalom — csak „és". A lap szerkesztőinek humorát és önbizalmát dicséri, hogy nem hor­kantak fel a tréfán. Azóta ők is csak „ÉS"-nek nevezik önma­gukat. Ügy érzik', hogy ezzel a szerény kötőszóval is ki tudják mondani meggyőződésük lényegét: az élethez, hozzátartozik az irodalom és az. irodalom az életet hivatott szolgálni. MOST AZ ..ÁMDE- KÖTŐSZÓVAL KAPCSOLATBAN MÉG MERÉSZEBB LÉPESRE SZÁNJUK EL MAGUNKAT. Egy egész vers tartalmát próbáljuk belesűríteni. A vers Szőnyi Benjamin éneke, az egyházi esztendő utolsó vasárnapján, örök élet vasárnapján, gyakran választott 090. sz. ének első verse. „Az én időm. mint a szép nyár. Menten eljár, És eljő a hosszú tél. Ámde az Űr szebb tavaszra Feltámasztja Azt, ki benne hisz remél.” — Szerintem ebben az „ámde” kötőszóban benne van a lényeg, minden. EZ A SZERÉNY KÖTÖSZÓCSKA ÉNEKÜNK ÖSSZEFÜG­GÉSÉBEN A HIT SZAVA. A vak hit és a holt hit nem szokta használni. Az egyik nem akar. a másik nem mer szembenézni a számára zavaró ténvekkel. „De hiszen a tények cáfolják az ön állítását” — mondták egyszer a nagy német filozófusnak. Hegelnek. „Annál rosszabb a tényeknek” — válaszolta ő. Az élő hit nem siklik át a tényeken, nem huny szemet, de adott esetben, bizonyos tényekkel szembefordul és nem hátrál meg tőlük, mert az adott tényeket meghaladó nagyobb tény felis­merésére jutott el. ' A tudományos kutatás világában Galilei példája a legismer­tebb Egy magasabb tény felismerésére jutva szembeszállt az emberiség évezredes és az egyház tekintélyével is fedezett, ta­pasztalati tényekre hivatkozó meggyőződésével, amikor ki­mondotta: Mégis mozog a föld. A SZŐNYI BENJAMIN VERSÉBEN SZEREPLŐ „ÁMDE” A KRISZTUS-HITBŐL SZÜKSÉGSZERŰEN KÖVETKEZIK. Krisztus-hitünk akkor lép érvénybe, akkor kezd működni, ami­kor kimondjuk ezt a szót: „de", vagy „ámde". Kemény szó. mert elsősorban önmagunkkal fordít szembe. Egy Simon nevezetű gallleái halászlegény, a-későbbi Péter apostol életében akkor lépett porondra a hit, amikor eddigi tapasztalataival és az emberek véleményével szembefordulva íav szólt Jézushoz': „Bár egész éjszaka fáradtunk, mégsem fogtunk semmit, de azérí a te parancsodra bevetem a hálót.” A hit tette volt ez, és nem ego reménytelenül dacoló ember csak azért is erőlkö­dése. Egy eddigi ismereteit meghaladó magasabb ténnyel. Jézus Krisztussal találkozott, s ez, az új tény oly erővel hatott rá, hogy parancsának nem tudott ellenállni. AMIKOR KOPORSÖ MELLETT; VAGY ÖRÖK ÉLET VA­SÁRNAPJÁN a templomban Szőnyi Benjamin énekét énekel­jük akkor szinten ennek a magasabb ténynek ellenállhatatlan ereje miatt kerül sor az. „ámde" kimondására. A „szebb tavasz" költői képével fejez.i ki énekünk ezt a múlandóság és halál té­nyét meghaladó magasabb tényt. Amikor ez.l az. éneket énekel­jük a szebb tavasz, biblikus kifejezéssel: a feltámadás és az örök élet lehelete éri el szívünk dermedtségéi. A „szebb tavasz" nem ,a természet körforgásának törvénye szerint, követi a „hosszú telet": nem automatikusan jön hozzánk, hanem egy nagy. keserves és mégis gyönyörű zökkenővel, amit éppen az. „ámde” kötőszó fejez ki. A hosszú tél és a szebb tavasi közt árkot húz és egyben hidat épít az „ámde". Maga Jézus Krisztus teszi jelentőssé, súlyossá. Szinte azt mondhatjuk, hogy ő maga van benne, aki meghalt bűneinkért és feltámadt, hogy új élet­ben járjunk. Amikor az énekben eljutunk a jelentéktelennek tűnő kis kö­tőszóhoz. az ..ámde”-hoz. maga Jézus válik- énekké ajkunkon. Szó sincs arról, hogy most már bagatellé válik földi életünk és annak elmúlása. A földi élet szépsége es az azt fenyegető halálos ítélet komolysága annyira megnövekedik, hogy csak azért tudom mindkettőt elviselni, mert az ének így folytatódik az „ámde” után: „az Űr szebb tavaszra, feltámasztja azt, ki benne hisz, remél.” IDÉN EMLÉKEZTÜNK MEG 300 ÉVE GÁLYARABSÁGRA HURCOLT PROTESTÁNS ELEINKRŐL. Ami igazán meghök­kentő történetükben, nem a mérhetetlen emberi megaláztatás és szenvedés, hanem emberi méltóságuk belső megőrzése, mi­közben szüntelen szembe kellett nézniük a kérdéssel, hogy ér­demes-e és képes leszek-e rá. Náluk is az „ámde” szerepe került elő. Ezen válik el a hit a vakbuzgóságtól és a hitetlen­ségtől. Ezek a bűzhödt börtönökbe zárt, üszkösödö sebű. meg- tetvesedett prédikátorok szomorú sorsukkal mégis a szebb ta­vasz illatát árasztották. Ezt érezték egymáson, sőt önmugukon is. Csak egy példa. Götz Mihály 60 éves kallói evangélikus es­peres így búcsúzott halála küszöbén társaitól: „Világ előtt, megvetett és alávalónak tartott férfiak, ámde Isten előtt és az ö egyháza szemében kedves, drága testvéreim a Krisztusban, a mi Megváltónkban, küzdőtársaim. Dicséi’,iétek Isten nevét mindörökre. Ö oltalmazzon erős jobbjával.” Micsoda emelke­dett öntudat! Nem a magával kérkedő önhittség, az „ámde' csodája árad belőle. „ÁMDE" — A KERESZTYÉN ÉLET KULCSA. Kimondása­kor szembefordulunk az emberi életet erősen meghatározó há­lom makacs ténnyel: gyávaságunkkal, c$üggedésünkkel. önös- segünkkej. Nem vaktába. hősködve szállunk szembe velük, ha­nem azzal a biztos tudattal, hogy magasabb, erősebb tényekre h.va tkozhat unk: a Jézustól vett bünbocsánatra, feltámadásra és, örök életre. Benczúr László Új orgona, új karzat Hévízgyörkön 1975. OKTOBER, 12.. DÉL­UTÁN . .. Feledhetetlen, bol­dog ünneplés. Mosolygó, örömtől könnyes arcok ... A 25 éve önálló gyülekezet or­gonaszentelésre seregük meg­újított, szép templomába... Felesége társaságában megér­kezik D. Káldy Zoltán püspök. Majd feltűnik Detre László es­peres autója is. Népviseletbe öltözött kislányok virággal fo­gadják őket. A presbitérium élén Mrkva István felügyelő mond üdvözlő szavakat. A templomban a gyülekezet némán várja kedves vendé­geit. Az új orgona padján már ött ül Trajtler Gábor orgona- jnűvész-lelkész. O tervezte a 8 regiszteres, egynianuálos, pe- dálos, mechanikus traktúrájú, csucskaszelep rendszerű orgo­nát. Koncepciójában barokk elveket követett, s így a hang­szer különösen is alkalmas Baeh-művek előadására. Ott ül az új orgona mellett a Bu­dapesti Orgonagyár két kép­viselője is: Kovács Gábor üzemvezető és Mészáros Ká­roly fősaerelő. Az orgona szép külseje, gyönyörű hangzása az ő lelkiismeretes, jó munkáju­kat dicséri. Tervező és kivite­lezők most együtt gyönyör­ködnek alkotásukban. .V/. oltártérben figyelő arc­cal ül ifj. dr. Kotsis Iván épí­tészmérnök. Az új karzatot ő tervezte. Az új. vasbeton kar­zat teltárja és kihangsúlyozza a templom belső terének ed­dig .rejtett szépségeit. Munká­jában segítségére volt Bahmer Imre és Gryllus Vilmos épí­tészmérnök. A kivitelezést tel­jes egészében a gyülekezet férfitagjai végezték. A PÜSPÖK ÉS AZ ESPE­RES mosolygó arccal lépnek bő a megújult templomba. Felhangzik az ének. Még csak ..szárazon”, kíséret nélkül. De így is buzgón és fénylőén: „Mely igen jó az Úristent di­csérni ...” A kezdő oltári szol­gálatot az esperes végzi. Majd a püspök megy a szószékre és a Zsoltár 147, 1—7 versei alap­ján hirdeti az ig’ét: ..Ez az új orgona jelzi a hévízgyörki gyülekezet vallomását, hogy az Istent dicsérni jó! Az orgona elsősorban a dicséret hangsze­re. Akkor szól igazán szépen, ha kifejezésre juttatja azt az örömöt, hálát, magasztalást és imádást. ami a gyülekezet tag­jainak a szívében van Isten iránt. Nagyon kívánom a hé- vízgvörkjeknek. hogy itt min­dig úgy zengjen az ének. jöj­jön olyan mélyen a szívből, hogy azt érezzék, az ő hang­jukkal már nem is lehet kife­jezni az örömöt és dicséreted kell még hozzá az orgona, hogy még jobban hangozzék, még inkább szárnyaljon. Ez a zsoltár arról szól. hogy az Urat dicsérni nagyszerű dolog. G.vö- nvörűséges! Mert Istennek di­cséretet mondani kényszerből nem lehet. Parancsra nem megy Csak ha a szív diktálja. Csak ha egv belső „kell”, esv belső, ellenállhatatlan erő van a szivekben, amely szinte ki­robban az ajkakon. Az a jó. amikor annyira tele van a szív. hoev még ha befognák is a számat, akkor is kitörne be­lőlem az Isten dicsérete.” A továbbiakban a püspök Szentháromság-hitünk fényé­ben adott választ a zsoltár- versek alapján arra a kérdés­re: miért kell és lehet dicsér­ni az Urat? Először azért, mert Isten a Teremtő. Ura a csillagoknak és a mindenség- nek. Nagy és erős Isten. Te­remtő hatalmát és bölcsessé- sét éljük át a természet vilá­gában, amely a falusi embe­rekhez még közelebb . van. mint a városiakhoz. Másod­szor azért, mert Isten gyógyí­tó. sebkötöző Isten. Sebet üt rajtunk a gyász, a háború és különösen is a bűn. A magunk és a mások bűne. Isten szün­telenül azon fáradozik, hogy sebeinket kötözze és gyógyít­sa. Ilyennek ismerjük meg Őt a megfeszített és feltámadott Jézus Krisztusban. Az Úr di­cséretének harmadik indoka a Szentlélek Isten munkája, aki a zsoltár szavaival szólva hály gondnok. Gombos Mi- hályné takarító, Lukes János pénztáros, Bazan Mihály, Ma­tus Ferenc, Matus Pál, Mrkva Pál. Spisák György presbite­rek, Dobronai István, Palya Ferenc kőmívesek, Bazan La­jos, Fercsik Gábor, Kustra Gá­bor, Bobál Mihály, Mrkva István, Bazan István festők, Surman Sándor. Homoki Ti­bor villanyszerelők, Mármaro­Az új hevizgyörki orgona .yépiti Jeruzsálemet és össze­gyűjti Izraelt”, vagyis az egy­házat. a gyülekezetei. Ez tor­tent és -történik Hévizgyörkön is. Tekintsük. csak az elmúlt 25 évet. amióta a gyülekezet -önálló. A Lélek fogta egy be és .1 ette erőssé, bátorrá, -áldozat­késszé a híveket, hogy 1954- ben a paróchia első részének megépítése, 1959-ben az ima- terem építése. 1962—63-ban a templom külső megújítása, 1965-ben a paróchia második részének megépítése, 1966—69- ben a paróchia külső tatarozá­sa és közművesítése. 1971-ben a harangok villamosítása, majd 1973-ban a templom bel­sejének felújítása után most ismét ilyen hatalmas munkára vállalkozzanak: az új orgona és az új karzat megépítésére. A gyülekezetét építő Szentlé­lek munkája Hévízgyörkön kézzelfogható valóság. S ez a gyülekezet ugyanakkor nem szigetelődül el a körülötte élő világtól sem. Részt, vesznek a társadalom életében, azit is építik a mezőgazdaság vagy az ipar munkásaiként. És sze­retik a drága békét, amely olyan fontos mindnyájunknak, mint a mindennapi kenyér. RITKA PILLANATOK KÖ­VETKEZTEK EZUTÁN. A püspök az oltár előtt áldásra emelte a kezét az új orgona felé. A gyülekezet felállva hallgatta szentelő szavait: ..Az Úrnak szentelt legyen ez az orgona az Atya. Fiú. Szentlé­lek nevében. Isten dicsőségé­re és a gyülekezet épülésé­re ...” Majd először csendült fel az immár megáldott orgo­na hangja és a hívekkel együtt zengte Isten dicsőségét: „Di­csérd én lelkem a dicsőség örök királyát...’ A GYÜLEKEZET LELKÉ­SZE KÖSZÖNTŐ SZAVAI­BAN méltatta az évszázados ünnepet, majd köszönetét mondott a szolgálatot végző püspöknek és esperesnek, a tervezőknek és kivitelezőknek s a nagy áldozatot vállaló gyülekezetnek. Az utókor szá­mára emlékirat készül a nagy munkáról. Ebben mindenki neve feljegyzésre kerül, aki akár pénzzel, akár önkéntes munkával segítette a nagv vállalkozást. Mégis hadd áll­jon itt legalább azok neve. akik különlegesen sok áldo­zattal munkálkodtak. vagy szakmunkát végeztek: Kustra Pál munkavezető, Gombos Mi­si István épületlakatos, ifj. Bazan Mihály, Varga Béla burkolok, valamint az ifjúság­ból: ifj. Matus Ferenc, ifj.' Lukes János, Sápi István és Sápi András. A nevek után a lelkész még egy nevet említ, amely „minden név felett való”: Jézus Krisztus nevét. Tőle van minden, aminek örül­hetünk. Neki legyen dicsőség mindenért! HANGVERSENNYEL FOLY­TATÓDOTT az ünnepi isten­tisztelet. Trajtler Gábor előbb bemutatta az orgona sípsorait egyenként. Halk, szelíd dalla­mok után egyre erősödött, ér- cesedett a hangzás, s végül a teljes orgona fénylő, győzel­mes hangja töltötte be a tem­plomot. Ezután három művet játszott. Először a barokk or­gonazene legnagyobb mesteré­nek, Bach Jánosnak közismert d-moll toccata és fúga c. mű­vét. Másodiknak Frank Cézár karácsonyi hangulatot idéző Pastoral-ját. Végül Kapi-Krá- lik Jenő művét, a Halleluját, amely húsvét győzelmét zengi. Rövid, de nagyszerű koncert volt! Jó ízelítő a további, ter­vezett hangversenyekhez. A ZÁRÓSZÖT A PÜSPÖK MONDTA. Örömét fejezte ki, hogy ilyen szép, meleg hangú orgonát kapott a gyülekezet. Megemlékezett a 250 000,— fo­rintos, hatalmas áldozathoza­talról. „Az egész Magyarorszá­gi Evangélikus Egyház nevé­ben szívből köszönöm.” — mondotta. „Szeretném, ha sok ilyen gyülekezetünk lenne!” Külön is köszönetét mondott a lelkésznek és feleségének, valamint Gombos Mihály gondnoknak és munkatársai­nak a jól végzett munkáért. Melegen méltatta Trajtler Gá­bor és ifj. dr. Kotsis Iván egy­házi tevékenységét. Fehér asztal mellett, testvé­ri hangulatban ért véget a szá­zados ünnep. A vendégeket, a presbitériumot és a munkave­zetőket Maródi Lajos irányí­tásával az asszonyok látták vendégül. Az asztalnál több köszöntő is elhagzott. Dóka Zoltán lelkész, Detre László esperes, Trajtler Gábor orgo- naművész-lelkész, Lukes Já­nos pénztáros, Kustra Pál munkavezető, Gergely Tiborné asszonybizottsági tag, Ba-zpn Mihály presbiter, Hörömpő Gergely helyi református lel­kész és Tóth Mihály reformá­tus gondnokhelyettes szavai után összefoglalásként a D. Káldy Zoltán püspök szólt. Örömmel hallott a helyi pro­testánsok jó együttműködésé­ről. Jókedvűen elevenítette fel — többek kérésére — televí­ziós riportjának előzményeit és utóh^ngját. Beszámolt poli­tikai, nemzetközi és a világ- kereszténységben végzett szol­gálatainak eseményeiről, so- ronkövetkező feladatairól. Dóka Zoltán JAMAICA MINISZTERELNÖKE AZ EVT ÖTÖDIK NAGYGYŰLÉSÉNEK SZÓNOKA Michael N. Manley, Jamaica miniszterelnöke elfogadta a felkérést, hogy az Egyházak Világtanácsa Ötödik Nagygyű­lésének szónoka legyen. Arra számítanak, hogy 2500 fős hallgatósághoz fog szólni a kenyai Nairobiban november 23-án megnyíló nagygyűlésen. Manley miniszterelnök, aki vezető világi tisztséget tölt be a metodista egyházban, arra kapott felkérést, hogy Krisztus evangéliuma felől közelítse meg a jelen világ társadalmi problémáit „Az uralkodás és elnyomás bilincseiből” című előadásban. A nagygyűlés résztvevői ter­mészetesen más előadásokat is fognak hallani a „Krisztus megszabadít és egyesít” főté­ma összefüggésében a keresz­tyén egységről, az 'evangélizá- cióról és a tudományos-techni­kai világ által felvetett emberi problémákról. Michael N. Manley 1972 óta miniszterelnök, amikoris párt­ja választási győzelmet ért el. Közgazdásznak készült, újság­íróként, majd szakszervezeti funkcionárusként dolgozott, s hamarosan szakszervezeti el­nök is lett. 1967 óta parlamen­ti tag, két évvel később párt­elnök és az ellenzék vezére lett. Vezérelve, hogy a népet aktivizálni kell, hogy saját sorsának kovácsa légyen. A nagygyűlésen előadást tart még Robert McAfee Brown kaliforniai teológiai ta­nár „Kicsoda ez a Jézus Krisz­tus. aki megszabadít és egye­sít”? címmel, Cyrille Argenti francia ortodox teológus és dr. John Deschner amerikai meto­dista teológus a keresztyén egységről, Mortimer Arias bo­líviai püspök az evangélizáció- ról és Charles Bírc ausztrál biológus pedig „Teremtés, technológia és emberi túlélés” címmel, (eps) 8S5 TEOLÓGIAI HALLGATÓ AZ NDK-BAN Összesen 401 hallgató, köz­tük 187 nő folytatott teológiai tanulmányokat az NDK hat egyetemének teológiai karán 1975 elején. Berlinben 65 (köz­tük 38 női, Greifswaldban 45 (191. Halléban 75 (311. Jenában 72 (32). Lipcsében 105 (50) és Rostockban 39 (19) hallgató volt. in­484 Ugyanakkor az egyházi tézményekben összesen hallgató folytatott teológiai ta­nulmányokat. Berlinben a Sprachenkonvikton 120. a Pau­lin umban 47. Naumburgban 100, Erfui-tban 27 és Lipcsében 190. (epd) J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom