Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-06-29 / 26. szám

ppiIgMIV mm [CT tim wmm il iiIéÍh 'IT-tfra »ii iiUtadíi ml Legyünk Isten látható áldásai 1 Péter 3, 8—15. A keresztyén ember Krisztussal él. Vele van kapcsolatban a „belső szoba’’ csendjében: imádsága és igeolvasása jelzi, hogy megszenteli Krisztust szivében. Ez a láthatatlan közösség azon­ban soha sem lehet öncélú. Nagyszerű erőgyűjtés alkalma arra, hogy mindennapi életünkben Isten látható áldásai legyünk. Erre biztat igénk is: Legyünk Isten látható áldásai. A JÖ FELTÉTEL NÉLKÜLI CSELEKVÉSÉBEN. A megszo­kott ez: a jót a jóval viszonozzuk, a rosszért rosszal f izétünk. Az ige útmutatása szerint feltétel nélkül a jót kell cseleked­nünk. Függetlenül attól, hogy más esetleg rosszat telt volna ve­lünk, nekünk jót kell tennünk vele. Ez az ige lehetetlenné tesz minden „törlesztési szándékot”, felejteti az „alkalomvárás” tü­relmetlenül remélt visszaadás-gondolatát. A keresztyén ember nem lehet személy válogató, nem tekinthet faji, felekezeti, vi­lágnézeti hovatartozásra. Keresztyén módon jót lehet csak ten­ni, ha valaki rászorul, hogy mellé álljunk; ha valaki rászorul, hogy érte kiáltsunk, mert az igaz ügyért való kiállás is tett. Jót tenni, még ha az a megszokott, hogy a rosszat rosszal vi­szonozzuk akkor is. Így lehetünk látható áldássá. MEGFONTOLT BESZÉDBEN. A jelen nem levő harmadik­ról könnyen álnak hazugságot terjesztünk, elég csupán fél igazságot elmondani. A mindig jól értesült fecsegésével a rossz hír szárnyrakelését segítjük elő, pedig talán már jóvátették a szándék nélkül elkövetett hibát. Családok nyomorúságát az utcára visszük, pedig megértést és nem kiteregetést várnak tő­lünk. Ha valaki jó napokat akar látni — mondja igénk —, tartóz­tassa meg nyelvét a gonosztól. Jakab apostol megállapítása pe­dig ez: aki nyelvével nem vétkezik, tökéletes. Törekedjünk erre a tökéletességre, hogy ne átok, hanem áldás legyünk má­soknak. A BÉKESSÉG KERESÉSÉBEN. Az összeférhetetlen mindig talál hibát a másikban. Kifogás nélküli ember nincs, mi sem vagyunk azok. Ellentéteket könnyű kiélezni, de van-e értelme, ha a feszültség nem oldható fel? A másik állandó hibáztatása. az ellentétek felszítása helyett a békességet kell keresnünk. Azt, ami a közös cél, amelyért mindnyájan küzdünk s fára­dunk: a holnap nemzedékének jövője, népünk előrehaladása, hazánk és az egész világ jó rendje s öröme. A békességet ke­reső ember Isten látható áldása közöttünk. SZELÍD ÉS CSENDES TANŰSÁGTÉTELBEN. A kérkedő, hivalkodó és hangos ember taszító. Kérdésekre szelíd, de a meggyőződés mélységéből választ adó szava elgondolkoztat s hiteles. Jéztus nem kényszerített senkit erőszakkal követésére, hanem a szolgálatra hívott szelíden. Jézus nem sietett. véle­ményét elmondani az ítélkezők fennkölt trónjáról, nem kiabált a fanatikusok tapintatlanságával, de mindig válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Ha minket megkérdeznek, tudunk-e válaszolni? Ismerjük-e Jézust s egyházunk múltbeli haladó értékeit és a jelen útmu­tatásait: a diakóniai út örömét? Legyünk Isten látható áldásai — ez a keresztyén szolgáló élet tartalma. Ha igaz és megszentelt a Krisztussal való kö­zösségünk, akkor áldást hordoz emberek között családban és gyülekezetben, társadalmunkban és még határainkon túl is. Istentiszteleti rend Budapesten, 1975. június 29-én Deák tér de. 9. (úrv.) Bízik Lász­ló, de. 11. (úrv7.) dr. Hafenseher Károly, du. 6. Bizik László. Fa­sor de. 11. Szirmai Zoltán, du. 6. dr. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. dr. Muntag An­dorné. Üllői út 24. de. fél 11. Ka­rácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rá­kóczi út 57 b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (ma­gyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) dr. Selmeczi János. Rá­kosfalva de. 8. dr. Selmeczi János. Gyarmat u. 14. de. fél 10. dr. Sel­meczi János. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László, du. 5. Szere- tetvendégség. Váci út 129. de. 8. Ker­tész Géza. Frangepán u. de. fél 10. Kertész Géza. Üjpest de. 10. Pester­zsébet de. 10. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matúz Lász­ló. Kispest de. 10. Kispest Wekerle- telep de. 8. Pestújhely de. 10. Schrei­ner Vilmos. Rákospalota MÁV-te- lep. de. 8. Schreiner Vilmos. Rá- kosp ilota Nagytemplom de. 10. id. Harmati Béla. Rákospalota Kistem­plom du. 3. id. Harmati Béla. Rá­kosszentmihály de. fél 10. dr. Kar­ner Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rá­kosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Mado- csai Miklós, de. fél 12. (német), de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. Gáncs Péter. Torockó tér de. fél 9. Gáncs Péter. Óbuda de. 9. Gö­rög Tibor, de 10. Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Rutt- kay Elemér, de 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Ruttkay Elemér Pesthi- degkút de. fél 11. Turcsányi Ká­roly. Modori u. 6. de. 10. dr. Le­hel László. Kelenföld de. 8. Missu­ra Tibor. de. 11. (úrv.) Missura Ti­bor, du. 6. Bencze Imre. Németvöl­gyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Al­bertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelen völgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. t SZALAY SÁNDOR Lapzárta után kaptuk a hírt, 16-án tragikus hirtelenséggel hogy Szalag Sándor farádi lel- elhunyt. Temetése június 19- kész életének 67., farádi szol- én volt Farádon. „Szerette az gálatának 44. évében június övéit, mindvégig szerette őket.” — Szentháromság után az 5. vasárnapon az oltárteritő színe: zöld. A délelőtti isten- tisztelet oltára igéje: Lk 5, 1— 11; az igehirdetés alapigéje: 1 Pt 3, 8—15. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Június 29-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egy­ház félóráját közvetíti a Pető­fi rádió. Igét hirdet MAGYAR LÁSZLÓ szendi lelkész. — LELKÉSZAVATÁS AZ ÉSZAKI EGYHÁZKERÜLET­BEN. Július 6-án a délelőtti is­tentisztelet keretében Nyíregy­házán avatja lelkésszé D. Dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egy­házkerület püspöke Bálint László végzett teológust. — Július 13-án Vadosí'án a déle­lőtti istentisztelet keretében bocsátja ki egyházi szolgálatra D. Dr. Ottlyk Ernő. az Északi Egyházkerület püspöke Böröcz Enikő végzett teológust. — SZARVAS—ÓTEMPLOM. Június 8-án dr. Fabiny Tibor teológiai akadémiai tanár pré­dikált a Tessedik Sámuel által épített templomban, este pedig a gyülekezet szeretetvendégsé- gén a gályarabok hitéletéről és sorsáról tartott előadást. — KÖSZÖNET. Garami La­jos balassagyarmati lelkész, a Nógrádi Egyházmegye espere- rese köszönetét mond mind­azoknak, akik beiktatása al­kalmával szeretetükkel körül­vették és levélben, vagy táv­iratilag köszöntötték. — KITÜNTETÉS. A „Tár­sadalmi munkával óyőrért” emlékérem arany fokozatát kapta Gyekiczky János bőny- rétalapi lelkész. Az emlékér­met a Hazafias Népfront győri városi titkára nyújtotta át a béke-hónap lezárása alkalmá­ból. Szebik Imre Istentiszteletek a Balaton mellett IMÁDKOZZUNK tJr Jézus Krisztus! Köszönjük neked, hogy igéddel áldást hordozó életre hívogattál minket. Köszönjük, hogy nem hagysz bennünket magunkra ezen az úton, hanem Te magad sietsz segítségünkre és erődet adod a jó cselekvésre. Tartóztasd, ké­rünk nyelvünket az álnok beszédtől és óvd a féligazságoktól. Adj bátor igyekezetei a békesség keresésében és szelídséget tan óság tételünkhöz. Ámen. ______ — T EMPLOMI padok villanyfűtő­berendezését a legkorszerűbb tech­nológiával készítem. Üzemeltetése a leggazdaságosabb. A berendezés­re három évi garanciát adok. Meg­rendeléseket 1975. évre elfoga&ok. Kérésre tájékoztatót küldök, sza­bó Nándor villanyszerelő mester. 7624 Pécs, Zrínyi u. 1. — SZŐRME- és irhabundák ala­kítása. javítása, tisztítása VII.. Le­nin krt. 23. udvarban. Bart Edéné szűcs kisiparos. — RÁKOSPALOTA. Június 1-én délelőtt az igehirdetés szolgálatát Martin Fabritz lelkész, a vesztfáliai (Nyugat- Németország) lelkészi tovább­képzés vezetője látta el. dr. Bodrog Miklós tolmácsolta. — KISKUNHALAS. A júni­us 1-i istentiszteleten esküt tett a gyülekezet megválasz­tott új felügyelője, Márkus Dezső. A beiktatást Jeszenszky Tibor lelkész végezte. Badacsonytomaj protestáns ima­ház: a hónap első vasárnapján de. 9. Balatonakali evangélikus tem­plom: a hónap utolsó vasárnapján de. V<2. Balatonalmádi evangélikus templom (Bajcsy-Zsilimszky u. 25.) : minden vasárnap du. 4. Balaton- boglár református imaház: a hó­nap első vasárnapján du. fél 3. a hónap harmadik vasárnapján de. 9. Balatonfenyvés református imaház: a hónap első vasárnapján de. 11. a hónap harmadik vasárnapján du. з. Balatonfüred református tem­plom: a hónap utolsó vasárnapján de. 8. Balatonfűzfő református templom (József Attila u.): a hó­nap első és harmadik vasárnapján du. 6. Balatonkenese református templom: a hónap utolsó vasár­napján du. 3. Balatoni eile reformá­tus imaház: a hónap első vasár­napján du. 5, a hónap harmadik vasárnapján de. fél 11. Balaton­szárszó evangélikus üdülő (Jókai и. 41.) : minden vasárnap de. 10 és református templom: a hónap má­sodik és negyedik vasárnapján de. 10. Balatonszemes evangélikus ima­ház (Fő u. 32.) : a hónap második és negyedik vasárnapján de. fél 9. Balatonszepezd: a hónap harmadik Arasárnapján du. 3. Balatonvilágos Drenyovszky-villa (Zrínyi u. 36.): júliusban és augusztusban minden vasárnap du. 3. Fonyód protestáns templom: a hónap első vasárnap­ján de. fél 10. a hónap harmadik vasárnapján du. fél 5. Gyenesdiás evangélikus szeretetotthon (Béke u. 57.) : mindsn vasárnap de. 10. Keszthely evangélikus templom (Deák Ferenc u. 13.) : minden va­sárnap de. 10. Kőröshegy reformá­tus templom: a hónap második va­sárnapján du. 1. Kővágóörs evan­gélikus templom: minden vasárnap de. ll. Révfülöp evangélikus tem­plom : a hónap első vasárnapját ki­véve minden vasárnap de. 9. Sió­fok (Fő u. 93.): minden vasárnap de. 11. Sümeg protestáns templom (Széchenyi u.) : a hónap negyedik vasárnapján du. fél 4. Tapolca pro­testáns templom (Darányi u. l—3.) : a hónap második vasárnapján du-. 4. a hónap negyedik vasárnapján de. 10. Zamárdi evangélikus ima­ház (Aradi u. és IV. köz sarok): a hónap második és negyedik vasár­napján de. fél 12. Zánka evangéli­kus imaház: a hónap első és har­madik vasárnapján de. 1L „Aki az eke szarvára veti a kezét és hátra tekint, nem al­kalmas az Isten országára” (Lk 9,62). VASÁRNAP. — „Azért most is van maradék, a kegyelem­ből való választás szerint” (Rm 11, 5 — Zof 3. 12 — Lk 5, 1—11 — Zsolt 27. 7—14). Nincs vége a gyülekezetnek velünk. Nem az utolsó generáció va­gyunk. akik „tartjuk” az egy­házat. Ez nemcsak hitetlenség, hanem beképzeltség is. Na­gyobb és fontosabb kezében van ez az ügy, mint mi va­gyunk. Mi csak akarjunk esz­közök lenni, olyanok, akik vé­gezni tudják ennek az ügynek a szolgálatát, a kegyelemből való választás szerint. HÉTFŐ. — „Ideje már, hpgy az álomból felserkenjünk; mert most közelebb van hoz­zánk az üdvösség, mint ami­kor hivőkké lettünk” (Rm 13, 11 — Zak 14, 7 — Mk 9. 38—41 — Rm 3, 21—26.) A hitrejutás- sal még nincs rendben min­den. „Ébredni” könnyebb, mint ébren maradni. Elkezde­ni könnyebb, mint valamit véghez vinni. Rendet teremte­ni könnyebb, mint rendet tar­tani — hosszútávon. A keresz- tyénség is a folytatásra erőte- lenedett el, vált kényelmessé. KEDD. — „Annak okáért a szabadságban, amelyre minket Krisztus megszabadított, állja­tok meg és ne kötelezzétek meg ismét, magatokat szolga­ságnak igájával” (Gál 5, 1 — Ez 34. 27 — 1 Kir. 19. 15—21— Rm 3, 27—31.) A legrettenete­sebb helyzet; a visszaesés. Jé­zus nem „átképzésre” hív, nem is „elvonó kúrára,” nem is környezetváltozásra hív, de nem is ad valamilyen „keze­lést”, hanem ugyanabban a környezetben átállít a szenve­délyből szabadságra. Ez az átállítás azonban még nem minden. Most jön az erőpróba, meg kell állni. SZERDA. — „Ne félj, mert megváltottalak, neveden hív­talak téged, enyém vagy” (Ézs 43, 1 — 1 Jn 4, 18 — Mt 19, 27— 30 — Rm 4, 1—8). Az álarc biztosította névtelenség csak egy bál erejéig jelent szórako­zást, kikapcsolódást. Különben a névtelenség, a tömegszerűség elviselhetetlen. Az új lakóne- gj’ed új lakása nyújtotta öröm nehézsége a névtelen és isme­retlen szomszéd és az én név­telenségem. Nemcsak a lel­késznek van gyülekezete, ha­nem mindazoknak, akik tud­ják. hogy Isten „nyilvántartá­sában” ott a nevük. így nem­csak oda-, hanem összetarto- zók is vagyunk, azaz gyüleke­zet. CSÜTÖRTÖK. — „Az Isten pedig a mi hozzánk való sze­relmét abban mutatta meg, hogy amikor még bűnösök voltunk. Krisztus érettünk meghalt” (Rm 5. 8 — Zsolt 25, 18 — Ez 13, 17—23 — Rm 4, 9—25). # Az emberek között mindig izgalmas az, hogy ki­lépjen előbb. A sportban sor­solnak, hogy ki kezdjen. Isten nem állt le alkudni, nem egyezkedett, nem várta ki, hogy az ember könyörgőre fogja, hanem „lépett.” Jézus Krisztusban elérhető közelség­be. Ezzel az ember visszaélt, mert inkább szegezett (ke­resztre). mint befogadta volna. A feltámadás azt is mutatja, hogy a szeretet több, mint a bűn. Ennek a szeretetnek pe­dig nem mi, hanem Isten a gazdája. PÉNTEK. — „Hazugsággal gyógyítgatják az ón népem le­ányának romlását, mondván: békesség, békesség és nincs békesség” (Jer 6, 14 — Ap Csel 28, 31 — 1 Tess 2. 13—20 — Rm 5, 1—N). Nincs borzal­masabb, mint amikor a hitege­tés szintjén vigasztalnak és biz­tatnak. Az ilyen vigasztalás és biztatás nem más, mint ha­zugság, fájdalmas félreveze­tés. Önbecsapás, sport nyelven — öntus! Vereség vigasztaló­nak és megvigasztaltnak. Csa­lás és öncsalás. Az ilyen gyó­gyításra rá megy az egész. Ez nem képzetlenségből, hanem felelőtlenségből ered. SZOMBAT. — „Azért, aki tudna jót cselekedni és nem cselekszik, bűne az annak” (Jk 4, 17 — Zsolt 38. 19 — Lk 14, 25—33 — Rm 5, 12—21). Jónak lenni, ez mindenkinek a vá­gya, erre történik biztatás és nevelés. Elérhető úgy is. hogy kimaradni mindenből, távolról figyelemmel kísérni a „küzdel­met”, így nem lehet baj. A bibliai jóság nem passzivitást jelent, hanem aktivitást. Csak az aktív ember lehet jó. Min­denütt lehet hasznára lenni a környezetünknek. Nem az a jó gyerek, aki csendesen ül a szobájában, mert az ilyen „ha­szontalan”, hanem az, aki tud jót cselekedni a környezete hasznára. A társadalomnak is vannak ilyen haszontalan tag­jai. akik tudnának jót csele­kedni, de nem teszik. Igénk viszont nem elmarasztal, ha­nem aktivizál. Káposzta Lajos EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evanaélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti. * szerkesztőbizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest, vin.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 516—20.412—VIII. Előfizetési ár: egy évre 120.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25211 75.1941 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Apáczai Csere János HÁROMSZÁZÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT született Apáczai Csere János. Erdélyben a barcasági Apácán, alighanem szegény neme­sek gyermekeként, száz éve úgy tujuk, hogy júniusban, de ez nem olyan fontos. A múlt század közepe óta tudatosítja a magyarság Apá­czai , rendkívüli jelentőségét. Mostanában is egyre sűrűbben emlegetik. Németh László és Páskándi Géza drámát írt róla. Bán Imre ha­talmas monográfiával bontotta ki a régebbi méltatások formai merevségéből. Művei új s kiváló kiadásban olvashatók. Áprily Lajosnak van egy verse Apáczai feleségéről, mely Apá­czai nagyjelentőségű életének tiszta visszhang­ja. Költő pár sorral hatásosabban tud jellemez­ni. mint bárki. Tavasz a házsongárdi temető­ben — ez a vers címe. Keresi a kolozsvári te­metőben Apáczainét, a holland lányt, akit Aletta van de Maetnek hívtak. Tudta, hogy a sir eltűnt. „De a vasárnap délutáni csendben (nagyon dalolt a név zenéje bennem,. / S amíg dalolt, a századokba néztem fsa holt profesz- szor szellemét idéztem, / akinek egyszer me­leg lett a vére / Aletta van der Maet meleg nevére. / Ha jött a harcok lázadó sötétje. / fénnyel dalolt a név, hogy féltve védje. / S a dallamot karral kísérve halkan. / napsugaras nyugat dalolt a dalban. / hol a sötétség ten­ger-árja ellen / ragyogó gátat épített a szel­lem.” Apáczai ifjan tudőbajban halt meg — 1649-ben — s az asszony és gyermekeik pár hónap múlva követték az írót. De ez a szemé­lyi tragédia elvesztette szomorúságát. Három század óta feléledt Apáczai szelleme, akár kortársáé, Comeniusé. 1ZIG-VERIG magyar szellem és jellem. Ti­zenkét nyelven írt és olvasott, nyolc nyelven beszélt. Holland egyetemeken tanul, a dervij- ki univerzitáson ő lett az első doktor. Marad­hatott volna holland földön, marasztalták, mégis visszament hazájába, húzták a gyöke­rek, a harcok lázadó sötétje, ragyogó gátat akart építeni hazájában a fényes szellemnek a sötétség ellen. Még Hollandiában megírta folyékony szép és kedves magyar nyelven a Magyar Encyclopaediát, egy századdal meg­előzve a francia felvilágosodás enciklopedis- táit. A tudományok első magyar összefoglalá­sa ez a könyv, az európai eszmeáramlatok tu­datosítása, Descartes tanainak, módszerének s más korbeli bölcselők eszméinek átvétele. A közölt anyagnál is fontosabb a páratlan nyelvteremtő erő. csodálatos magyar stílusa, mellyel felvilágosodott szellemét és igényét kifejezte. íme: „Minekokáért ez: én gondolko­dom, azért vagyok, minden megtudható dol­gok között legelsöbb és bizonyosabb. Holott a gondolkodáson értetnek mindazok, melyek mi tudtunkra lesznek bennünk: és így nem csak az értés, akarás, képzés, hanem az érzés is annyit tészen itt, mint a gondolkodás. Mi­vel pedig a természet világa tanítja, hogy a semminek semmié nincsen, azért, valahol va- laminéműséget találunk, ott valamely valósá­gos dolognak is kell lenni, és mennél több mi- neműséget találunk valamely dologban fel, annál világosabban ismérjük mi azt meg.” Egyet kell értenünk Kemény Gáborral, aki azt írta. hogy Apáczai munkája „olyan társa­dalmi reformok felé mutat, melyeket a XVIII. század nagy filozófusai és újítói építenek to­vább, s melyet a XVII. századnak csak kivé­teles elméi tudnak még felfogni. Ilyen kivéte­les elme volt Apáczai”. MAGYAR ENCYCLOPAED1ÁJÁT iskola­könyvnek szánta, született nevelő és oktató elme volt, azért írt világosan, egyszerűen, ért­hetően. Fontos művének az a része, amely a társadalmi együttélés szabályait összegezi. Apáczai puritánus volt, vagyis a polgári de­mokratikus egyházvezetés híve. Hollandiában ezt szívta magába, mint a tengeri levegőt, s hazatérve hű maradt felismeréseihez, holott a fejedelemmel gyűlt meg a baja. 1653-ban je­lent meg Gyulafehérváron, tanárként gimná­ziumi fokon. Nevezetes volt tanári székfog­lalója, amelyben igaz szóval rámutatott — akár'Comenius a Sárospatakon írt Gentis fe- licitasban — Magyarország elmaradottságá­nak okaira, gazdasági bajainkra, kereskedel­münk hiányaira, iskoláink elhanyagoltságára. „Ideje hát, hogy felébredj, te álmos, te mámo­ros, te hályogos szemű magyar nép! Nézd, szemléld, vizsgáld, milyen forrásból ered tö­mérdek nyomorúságod, melynek súlya alatt görnyedsz." .,Serkenj fel s állíts alsó iskolá­kat” — tanácsolja a nemzetnek. Kidolgozott egy teljes pedagógiai rendszert, az alsó isko­láktól az egyetemekig, az egyetemhez könyv­tárt és nyomdát is rendelt. Váltig hitt az isko­lák emberformáló erejében, s a nevelés tár­sadalomalakító szerepében. 1654-ben midőn az ugyancsak magyar taní­tási nyelvű iskolákat sürgető Comenius távo­zott Sárospatakról Amszterdamba, Apáczai két müvét jelenteti meg, a Magyar logikátska címűt (l. Rákóczi Ferenc számára), s a Tanács címűt a felnőttebb fiatalságnak. Nemsokára azonban iskolájában vezetőként Basire Izsák jelent meg, a kivégzett angol király udvari papja, aki a puritánizmust forradalmi maga­tartásnak minősítette s rávette a fejedelmet, hogy Apáczait távolítsa el Gyulafehérvárról. 1656-ban Kolozsvárt tűnik fel Apáczai. Ezt az intézetet magas fokra emelte. Fáradhatatla­nul írt, tanított, igazgatott, élő példájaként annak, amit hirdetett. Zavaros politikai vi­szonyok. között is támogatókra talált Rliédey és Barcsay fejedelemben, s Lórántffy Zsu­zsanna fejedelemasszonyban. Olyan tanítvá­nyokat nevelt fel. mint Bethlen Miklós, aki nevezetes önéletrajzában feledhetetlenül em­lékezik meg mesteréről. Megtisztelték azok, akiket ő is megtisztelt szeretetével, őszintesé­gével. emberséggel, a fölszabadító tudás és tiszta érzelmek tolmácsolásával. Nyilván föl­emelő példa volt őt látni közvetlen közelből, önérzetet kopni tőle, szomjúhozni vele az anyanyelvi műveltséget. Minthogy most az egész magyar nyelvterü­leten emlékeznek Apáczai Csere Jánosra, el­mondhatjuk mi is. hogy el nem múló hálával kell gondolnunk rá. felidézni szellemét, gon- gondolkodását. Az igazság felfedezéséről azt irta. hogy legnagyobb gyönyörűsége az em­bernek. Mindenről szabadon véleményt alkot­hat. S a műveltség a lelkeket szelídségre és egyetértésre hangolja. Ez a haladás útja, ez a nemzet útja. II. Rákóczi György, a szerencsét­len fejedelem, majdnem életét veszi a felis­meréseihez ragaszkodónak. Szinte mártírként viselte a vád alá helyezést, elejtését, melyből korai vége szabadította meg. De szelleme fel­lobbant s világítani kezdett a reformkorban nemzetünk nagyfaiban. Szalatnai Rezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom