Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1975-01-05 / 1. szám
Nemcsak magunknak élünk - szocialetikai sorozat történelmi lecke — falun Ne lepődjelek meg! 1 Pt 4, 12—19 Ütjelzéselc, jelek, feliratok intenek, hívják fel figyelmünket a legkülönbözőbb helyen: vigyázz! autó jöhet, lépcső van ... .4 szeretet óvó tényei ezek. Legyünk őszinték: szükségünk van rájuk, mégha olykor keresztül is nézünk rajtuk. ÚJ ÉV ELEJÉN JÁRUNK, jövendő életutunkat az idő fátyla takarja. Nem tudjuk milyen meglepetések, nehézségek, megpróbáltatások. sőt esetleg szenvedések is várhatnak ránk. Az apostolt a Krisztustól tanult szeretet vezérli, amikor így int: ne lepődjetek meg, ha ilyenek is elérnek bennünket. Alert bizony az ember — a keresztyén ember is! — sokszor meglepődik, ha valami váratlanul éri. És ha még kellemesen éri. azt csak. örömmel veszi. De mennyire ..kiborulunk", „kivetkőzünk” emberi önmagunkból, ha valami kellemetlen ér. Pl. várni kell. Elfogyott valami árucikk, éppen nincs! Sorba állunk valahol, s közbejön egy sok időt igénylő munka. Betegség vesz le lábunkról, akadály merül fel. Hát még. ha rövidséget szenvedünk, kár ér bennünket, kigúnyolnak, nem vesznek komolyan. Lehetne sorolni! „NE LEPŐDJETEK MEG!” — mondja az apostol. De így kezdi: szeretteim! Segíteni akar. Péter, vagy bármely apostol is átélt sok próbatételt, s akkor megértették, hogy ezzel az Ür nem elveszejteni akar, hanem tisztítani, erősíteni. Ez az élet realitása. Nem valami meglepő dolog, valami rendkívüli ez. Ez (i Krisztus útja. ez a tanítvány útja is. Bármennyire nagy az Isten kegyelme, elhalmoz gondviselésével „feljebb, mint ahogy kérjük, vagy elgondoljuk”, de a tény az, hogy még nem jött el az üdvösség, testűink teljes megváltása. Még sok kísértés ér, elsősorban belülről. Erre figyelmeztet az apostol: „Senki se szenvedjen, mint gyilkos, vagy tolvaj, vagy gonosztevő, vagy mint más dolgába avatkozó.” Ne hívjuk ki Isten haragját önzésünkkel, embertelenségünkkel. Hiszen akkor méltán kellene szenvednünk bűneink miatt. HITÜNK PRÓBÁIT KERESZTYÉN MÓDON kell vállalnunk. Önmagunk és javaink odaáldozásával. Milyen nehezen tudunk néha adni, vagy milyen fukar módon, pedig mink van. amit ne úgy kaptunk volna! Mások megsegítésével, másokért érzett felelősséggel nyugodtan terheljük csak meg magunkat. Ne legyünk közömbösek: mit tartozik ez reám?! Az életet nem lehet egyének atomjaira aprózni. Egy egész élet és a legkisebb jólett, jó érzés hullámai sodródnak tovább, hatásokat keltenek. Visszhangot ébresztenek, lelkesítenek, bátorítanak. Van olyan is. amikor ellenkezést váltanak ki. Olykor még az is tiltakozik, akinek az érdekében tesszük. De a mi világunkban a jónak több az esélye. És ezt munkálja legfőképpen maga az Isten is Szentlelkevei, aki minket is elhívott erre az életre. A KÜZDELEM VÉGSŐ FOKON a jó és rossz küzdelme, amely kozmikus méretekben Isten kezében van, ö ítéli meg. A mi emberi világunk azonban minket is felhív és felhasznál, hogy cseleked jük a jót. Mi sem vagyunk tökéletesek, ezért bennünk is megítéli a gonoszt. E-z is fájdalmas. De ennek a fájdalomnak örüljünk, mert ezzel tisztít bennünket Istenünk. Bizzunk Benne, ajánljuk kezébe testünket, lelkünket, és cseleked jük a jót hőséggel. Ez jó lelkiismeretet ad. Kovács Pál IMÁDKOZZUNK Istenünk, Atyánk! Igaz vagy és igazak útjaid. Ellene állsz a kevélynek, de kegyelmet adsz az alázatosnak. Őrizz minket a kevélységtől, elbizakodottságtól, de őrizz a esüggedéstől, kishitűségtől is. Segíts, hogy jobban értsük ólaidat és kegyelmed jelei bátorítsanak a kísértések elleni kitartó küzdelemre. Te már győztél és bennünk is győzelemre viszel minden jó akaratot. Add. hogy mindennél jobban ragaszkodjunk Hozzád és hálával dicsérjünk léged. Azon a napon pedig részesíts üdvösséged ajándékában. Amen. AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK Az amerikai evangélikus egyházak Lutheránus Tanácsa elnöksége felhívásban kérte az amerikai kormány segítségét Namíbia, a dél-afrikai védnökség alatt álló Délnyugat-Afri- ka lakóinak szabadsága érdekében. Amint arról már lapunkban hírt adtunk, az Egyesült Nemzetek Szervezete és a hágai Nemzetközi Bíróság döntései ellenére Dél-Afrika nem ad függetlenséget Namíbia lakosainak, sőt az országban a fajüldöző rendszert vezette be. A Lutheránus Tanács tiltakozása Ford elnököt, Kissinger külügyminisztert és John Scali amerikai ENSZ- követet hívja fel arra, hogy az eddigi lépéseken túl tegyenek meg mindent az ország függetlenségének biztosítására, (lwi) \<‘hiíiir tapaszíului l*cst környéki falvakban Nemrégen egv Pest-környéki általános iskola igazgatójával beszélgettem. A megye egyik legmodernebb iskoláját, élvonalbeli tantestületét vezeti. Mégsem büszkeség, inkább aggodalom és némi keserűség csengett ki a szavaiból. Hatalmas anyagi áldozattal és szellemi befektetéssel a lehető legmagasabb szintre emelték az általános iskolai oktatást. Nagy társadalmi erőfeszítéssel olyan iskolát hoztak létre, amely biztos alapot ad a középiskolai és egyetemi továbbtanuláshoz. Viszont egyre kevesebb a felsőbb iskolába jelentkező. 10—20 évvel ezelőtt sokkal kevesebb végzett tanulóból sokkal többen kerültek felsőbb iskolákba a községből. Mi az oka a továbbtanulási kedv hanyatlásának? Vajon nincs meg hozzá az anyagi tehetség? Az bőséggel meglenne. Messze a múlté már az az idő, amikor kiváló tehetségű parasztfiatalok a szegénység, nyomorúság, vagy egyszerűen az igazságtalan társadalmi megkülönböztetés miatt rekedtek kívül a felsőbb iskolák falain. Soha nem tapasztalt lendülettel emelkedik a falusi lakosság átlagos anyagi szintje. A tehetség, szellemi képesség hiánya apasztja a falusi továbbtanuló fiatalok létszámát? Szellemi képességekben sincs hiány. Egyre elharapódzó gondolkodásmód az anyagilag éppen jómódú vidékeken, hogy kór a fiatalnak az „idejét vesztegetni” magasabb műveltség, képzettség elérésére. Tanuljon ki valami — ..maszekolásra” is alkalmas ,— keresett szolgáltatóipari szakmát és húsz éves korára többszörösét keresi annak, amit egy kezdő diplomás. Persze nem törvény, hogy mindenki diplomát szerezzen. Viszont fájdalmas dolog az. ha művelésre alkalmas fiatal főket és becsületesen, szorgalmasan dolgozó családokat megzavarnak a kétségtelenül nagy anyagi lehetőségek. A KÉTLAK1 — iparban és háztáji mezőgazdaságban megosztott — életmód nagyon fárasztó, de jövedelmező is. A nagyvárosok, és általában a városok közelsége nagyon jó piacot biztosit a környező primőr termelő vidékeknek. A hagyományos borvidékeken folyó szövetkezeti vagy egyéni szőlő-, gyümölcstermesztés szinte hihetetlen jövedelmet biztosít. Vannak vidékek, ahol egy-egy fiatal a konfirmációra 10—20 ezer forintnyi ajándékot és készpénzt kap a tágabb rokonságtól, már eljegyzésbe ..sem ülik” holmi — néhány ezer forinton aluli — csekélységgel beállítani a hozzátartozóknak és 5—10 éve épült kedves, tágas házakat bontanak le csak azért, mert másnak nagyobb, modernebb van. Külön téma lehetne ezen felül az is, hogy ezeket az új falusi palotákat egyszerűen képtelenség ésszerűen használni, „belakni”. Egy-két helyiségen kívül üres. használatlan házak ezek. a bennük lakók rá sem érnek élvezni a kényelmet az önmaguk diktálta, hajszolt életmód miatt. SOK GYÜLEKEZETI TAG őszinte megnyilvánulása alapján vettem fontolóra a fent felsorolt visszatetsző példákat az anyagias gondolkodásra és a már-már gusztustalan fényűzésre. Maguk érzik, tudják, látják, hogy kevesebb erőfeszítéssel is nyugodtan, kiegyensúlyozottan élhetnének. Egy-egy fárasztó nap után belülről támad fel bennük a kérdés: kell-e. érde- mes-e. ésszerű-e ennyire hajtani? Hol a határ az emberséges szorgalom és a megszállottság között? A családról, a jövőről való felelős gondoskodás mikor csap át felelőtlen hajszolásba? Természetes. hogy senki sem szeret lemaradni, mások mögött kullogni. A józan lépés-tartás ritmusa hol változik egészségtelen versengéssé, egymásra licitálássá? A versenyláz mellett ott. van a másik, végtelenül egyszerű ok is. Lehetőség van a jó módra. Ez önmagában véve jó. Városkörnyéki vagy kiváló természeti adottságú, fejlett mezőgazdaságú vidékeken nagyon jó alkalom kínálkozik az anyagilag eredményes munkára. A szorgalmas munka kitűnő befektetés. Nehéz ellenállni a kínálkozó lehetőségnek. Ezért válik a józan szorgalom gyakorta öncélú szerzési mániává. AZ IGAZSÁG KEDVÉÉRT történelmi összefüggéseiben kell vizsgálnunk ezt a témát. Falusi népünknek évszázadok alatt vérévé vált a megfeszített munka, a kemény szorgalom. A boldogulni akaró paraszt ember és paraszt család mindig rengeteget dolgozott. Az idősebb nemzedék emlékezik még arra az időre, amikor a néhány holdas, vagy éppen föld nélküli falusi ember a legnagyobb erőfeszítés mellett is csak a legszükségesebbeket tudta előteremteni. Nem volt ára sem a munkaerejének, sem a megtemelt termékeknek. öreg parasztasszonyok mesélik, hogy fél mázsás teherrel 10—20 kilométert gyalogoltak egykor a piacra, hogy pár pengőt kiáruljanak. Megbecsült kincs volt a fehér kenyér, pedig a búzát ők vetet- ték-aratták, ritka eledel volt a hús. pedig a jószágot ők nevelték. Kemény munka hajnaltól estig és szűkös megélhetés. Nem csoda hát, vérévé ivódott a falusi népnek a szorgalom. Petőfi írta István öcs- csének: „örök törődés naptok, éjetek, csak hogy szükecskén megélhessetek”. És sok mai öreg verejtékezett az Adv által emlegetett ..grófi szérűn”. Adynál maradva, ismernünk kell a nagy történelmi leckét (Történelmi lecke fiúknak), hogy megértsük, honnan érkezett a jelenbe a fejlődő magyar falu. József Attila a két világháború között így vádolta a feudális társadalom Magyarországát: „adtál parasztot a tengernek”. Tengerre szállt sok százezer magyar paraszt mert itthon nem volt megélhetése. A múltat ismerni, vállalni kell a ma józan megértéséhez. ÖRÜLNI KELL ANNAK, hogy ma hazánkban a szorgalmas falusi nép eredményét látja annak a megfeszített munkának, amire a történelem nevelte. Feladatunk belátni és beláttatni azt, hogy ma lehet nyugodtabban, észszerűbben, szebben élni, mint amikor a szűkös mindennapi megélhetés hajszolta robotra. Mert más volt a helyzet akkor, amikor a család betevő falatja küldte dologra és más most, amikor esetleg a szomszéd fél méterrel magasabb eresze sarkallja. Ha ezt belátják falusi gyülekezeteink és híveink, akkor a falu fejlődését nemcsak a modern új utcasarok fogiák jelezni, hanem a bennük lakók növekvő szellemi igénye, emelkedő műveltsége. a kulturált berendezés mellett a kulturált életmód is. Fontos, hogy a falu anyagi felemelkedését kövesse, kisérje az egymásért való felelősség, az összetartozás tudatának, egymás terhe hordozásának. a közösségért való önzetlen szolgálat képességének fejlődése is. Jövendőt formáló feladat ez. Egész társadalmunk várja a választ. Tudjuk, végső soron a történelem Ura előtt kell vizsgáznia falusi népünknek. megtanulta-e a történelmi leckét. Baranyai Tamás GYERMEKEKNEK Megkereszteltek: Jézusé vagyok A keresztszülök elfoglaltsága miatt a szokottnál kissé tovább elhúzódott a kislányom megkeresztelése. Néhány hetes volt — még nem keresztelték meg —, mikor a szomszéd gyermekek átjöttek megnézni. Kíváncsian nézegették a számukra szokatlanul csöpp gyermeket, mikor egyikük töprengve hozzámfordult és azt kérdezte: hogyan tetszik hívni a kisbabát, ha még nincs megkeresztelve? Elmosolyodtam. Miért gondolod, hogy nincs neve? Nevét már a születésekor a kórházban rögtön feljegyezték. Zsuzsannának hívják. Nem gondolkoznak közüle- tek is sokan így, mint az előbb említett gyermek? Azért kell a gyermeket megkeresztelni, hogy „elkereszteljék” Jánosnak vagy Mártának vagy valami másnak? Valóban így van ez? És ha nem, akkor miért kereszteltek meg bennünket? Mi történt tulajdonképpen velünk, mikor megkereszteltek ? A saját keresztelőjére általában nem emlékszik egyik gyermek sem. de bizonyára legtöbben résztvettetek olyan istentiszteleten, ahol keresztelés történt. Nem tudom, felfigyeltetek-e rá, hogy minden kereszteléskor elhangzik ugyanaz a történet a bibliából. Kisgyermekeket vittek Jézushoz, hogy kezét rájuk tegye. De a tanítványok elutasították őket. Amikor Jézus ezt látta, ezt mondta nekik: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa." Azután ölébe vette a gyermekeket, kezét rájuk tette és megáldotta őket. — Úgy is szokták ezt a bibliai történetet nevezni: a gyermekek evangéliuma. Valóban evangélium vagyis örömhír, mert azt mondja el nekünk, hogy mindnyájan Jézushoz mehetünk, Hozzá tartozhatunk. Nemcsak a felnőttek, a gyer- mekek is. Az egészen kicsi gyermek is. S ezzel elmondja nekünk ez a történet a keresztelésről a legfontosabbat. Akiket megkereszteltek, Jézushoz tartoznak. Valami hasonló történik, mikor egy kisgyermeket megkeresztelnek, mint amikor Jézus magához engedte és megáldotta a gyermekeket. Az áldó kéz és a keresztvíz is annak a jele, hogy ettől fogva a megáldott illetve megkeresztelt gyermekek Jézushoz tartoznak. Talán egy hasonlattal még inkább* megértitek, mit jelent ez. Gyakran előfordult veletek. hogy megjelölitek holmijaitokat (ceruzátokat, könyveiteket, rdhátokat), hogy tudjátok, az hozzátok tartozik, a tietek. Valami hasonló történik minden keresztelés- nél. Ráhull a keresztvíz a gyermek fejére, s ez azt jelképezi: ezután ez a megkeresztelt gyermek Jézushoz tartozik, az 0 gyermeke. Ha arra gondolok, hogy titeket is megkereszteltek. örüljetek ennek: ti is Jézushoz tartoztok! Akik így Jézushoz tartoznak, azokat körülveszi Jézus szeretete. Azt akarja, akik már kicsiny korukban az Övéi lettek, övéi is maradjanak, s egész életükben megtapasztalják Jézus szeretetét. Életünk íolvamán sok nehézség, gond, kísértés támadhat körülöttünk. Sokan kétségbeesnek, tanácstalanokká. reménytelenekké válnak. mikor nehézségek veszik körül az életüket. Jó nekünk akkor is újra és újra arra emlékeznünk: Jézushoz tartozunk! Luther Márton, mikor megsokasodtak életében a gondok, bajok, kísértések, s a kétség- beesés vagy reménytelenség, egy rövid mondattal erősítette magát:, meg vagyok keresztelve! Ez a rövid mondat mindig arra emlékeztette: Jézushoz tartozik, Jézus szereti őt, ezért ettől a szeretettől semmi nem szakíthatja el. Megkeresztelt Gyermekek! Ti is Jézuséi vagytok! örüljetek Jézus keresztségben hozzá tok hajló szeretetének! Nagy gyülekezetekben Az orosházi gyülekezet élele 1743. ŐSZÉN kocsikaraván indult el 30 családdal a Tolna megyei Zombáról. mert a földesúr megtiltotta az igehirdetést, bezáratta a templomot, ami később elpusztult. Romjait évekkel ezelőtt tárták fel. A vándorcsapat télen Békéscsabán kapott szállást és 1744. kora tavaszán, mikor a napfény körülölelte a földet, megindultak új otthont alapítani. Zsombékos. mocsaras, nádas volt az egész táj. itt-ott emelkedett magasba egy-egy fa és néhány szőlőtőke mutatta. hogy valamikor volt itt élet. Az első telepesek szabadság- és egyházszeretetet hoztak szívükben és ezt a későbbi nemzedékek is megőrizték. Kezdettől fogva mindkét kezükkel építkeztek és érezték Isten segítségét. A kultúra utáni vágy is ott élt szívükben, tanítót hoztak magukkal, hogy a felnövekvő ifjúság a kor ismereteitől ne maradjon el. Kitűnő tanítók és lelkészek egymást követve hét nemzedéken át gazdagon szórták a magot. 1798-BAN ÉPÜLT FEL a mai templom, amely később épült össze a toronnyal. A templom a növekvő gyülekezet nagyságát és gazdagságát fejezte ki. Az Isten háza iránti szeretete mind a mai napig megmaradt. . A templomot többször korszerűsítették és bővítették, a hívek ma is meghoznak érte minden áldozatot. Az első kisharang 161 évig hívogatott s kísért utolsó útra. azóta, hogy elrepedt és elveszett a szíve, a templom egyik legféltettebb kincse. Három évvel ezelőtt Zombáról a régi templom alapjaiból 30 családra emlékezve, ünnepélves külsőségek között 30 téglát hoztunk el, szép emlékművet készítettünk a templom főhaió- i-'b^n s i"v a kisha>-ang a r^gi téglákon áll, mint 230 esztendővel ezelőtt. MINDEN REGGEL van könyörgés. sok bibliaóra. számtalan más szolgálat, ami égy nagy gyülekezet" életétől elválaszthatatlan. Az elmúlt 20 évben kétszer is renováltuk kívül és belül a templomot, a 150 éves orgonát kibővítettük. úgy, hogy ma minden igényt kielégítő egyházzenei estekét tudunk tartani, ahol nagy zeneszerzők műveit szólaltatják meg kitűnő orgonaművészek. A GYÜLEKEZET ÉLETÉT GAZDAGÍTJA a szeretetven- dégségek hosszú sora, amit gazdagít minden alkalommal az énekkar szereplése. Az egyházközség két kormányzó testületé gondosan megtervezi az előtte álló feladatokat. ellenőrzi az elvégzett munkát, tájékoztatást kap a közegyház ügyeiről, így tehát maga előtt látja az egész evangélikus egyházat és részt kér annak gondjaiból és örömeiből. Orosházát űgv emlegették, mint a legnagyobb magyar falut, (1946-ban lett város) és mint a legnagyobb magyar eredetű evangélikus gyülekezetét. Orosházán, született az „ország papja”. Székács József püspök, innen indult el felfelé ívelő pályáján Győry Vilmos és sokan mások, akik gazdagították egyházunkat és népünket egyaránt. A FELSZABADULÁS DÖNTŐ VÁLTOZÁST hozott a város életébe, mert a nagyrészt földműveléssel foglalkozó lakosság a nagyüzemi gazdálkodásra tért át. Űj színt jelentének a nagy ipari üzemek és az óriási méretű, több ezer embert foglalkoztató iivenanár. Mindezt a földgáz és kőolaj feltárásának köszönhettük. A város házainak nagv r“sze be van kapcsolva a gázfűtésbe. Modern, munden igénvt kielégítő kórháza van. mely be tudja fogadni a környék ösz- szes betegeit. ,4 város lakóssáoa mend'vn- lázódott és egyre nő. új lakónegyedek több szintes épületei a gyorsan iparosodó város képét tárják elénk. NAGY A BEVÁNDORLÁS és az elköltözés is, ami nehezíti a családlátogatást. Egyházunk hívei önkéntes adományaiból él, amit részben behoznak, részben a házaknál gyűjtünk be. A hozzájárulás a legszükségesebbeket fedezi, nagyobb mérvű tatarozáskor áldozati vasárnapot tartunk, ilyenkor különösen is megnyilatkozik az egyházszeretet. A város területén három templom van, a központban, ahol két lelkész szolgál, Síen- ietornyán és Rák őszi-telepen, ahol önálló hatáskörben segédlelkész végez minden szolgálatot. Felváltva szolgálunk Kardoskúton és az esperes még négy távoli szórványt lát el. Jellemző, hogy 230 év alatt öszesen IS lelkész szolgált az orosházi gyülekezetben és 17^3 óta mindig kettő. A lelkészek közül hat volt esperes, szolgálatuk átölel egy évszázadot. Több lelkész írói munkájával is gazdagította az egyházi magyar irodalmat. Ámikor az egyik lelkész eltávozott, akit különben nagyon szerettek, megdöbbenve tapasztalta, hogy nem kisérik ki az állomásra. A miért kérdésre ez volt a felelet: Orosházára csak megérkezni lehet, eltávozni csak Isten hazahívó szavára. GAZDAG SKÁLÁJA VAN az igehirdetési alkalmaknak, nincs nap szolgálat nélkül. Boldogan és szüntelenül hirdetjük az Igét, formáljuk a hívek gondolkodását és bizonyságot teszünk arról, hogy munkánk alapja a béke. Természetes az is, hogy vannak gondjaink, amelyek a pergő években majd megoldódnak. Orosháza az elsők között szabadult fel. másutt még dúlt a háború itt már hívogattak a harangok. Ma is hívogatnak, mert híveink igénylik az eav- házi szolgálatot, dolgos kézük kész mindig a munkára és ezek a kezek kulcsolódnak össze imádságra is. Koszorús Oszkár
