Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1974-10-13 / 41. szám
A Teológiai Akadémia építkezésének története A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS LELKÉSZKÉPZÉS több mint 400 éves múltra tekinthet vissza. A Duna mentén valószínűleg még a török uralom előtt, a nyugati határ menti Sopronban pedig 1557-től már igazolhatóan volt olyan felsőbbfokú iskolánk, amelyben a teológiai hallgatók számára filozófiát, görög és héber nyelvet is tanítottak. Négy évszázad sok súlyos próbatétele közben a leendő magyar lelkipásztorok sokszor szorultak külföldi teológiai fakultások vagy akadémiák oltalmába és épületeibe. A hazai képzés többnjúre egyházi keretben fol»t, kivéve jelen századunkban néhány átmeneti évtizedet, amelynek fakultási munkája után 1950-ben éppen e tradíciók jegyében lett önálló egyházi intézménnyé Teológiai Akadémiánk. MINDEDDIG NEM TUDOTT AZONBAN MEGVALÓSULNI AZ A CÉLKITŰZÉS, hogy a lelkészek nevelése és képzése egy helyen, éspedig csakis e célra rendelt épületben történhessék. Most, amikor Akadémiánk US., s egyben történelmi nevezetességű tanévét kezdi el, Isten segítségével D. Káldy Zoltán püsRészlct az új Teológiai Akadémiáról — a dékáni iroda pök-elnök kezdeményezésére megvalósulhatott ez az alig remélt régi vágyunk is. Egyházi vezetőségünket, közelebbről D. Káldy Zoltán püspököt — akit célkitűzésében elsősorban dr. Prőhle Károly dékán, majd prodékán támogatott — már 5—6 éve foglalkoztatta a jobb és végleges elhelyezés gondolata. Több "terv elkészíttetése és áttanulmányozása után D. Káldy Zoltán püspök javaslatára az Országos Presbitérium 1969. december 11-i ülésén elhatározták az építést. Egyházunk akkori elnöksége felkérte ifi. dr. Kotsis Iván építészmérnököt arra, hogy a zuglói Szeretetotthon átépítésével és kibővítésével tervezzen végleges tudományos és lelkésznevelő központot Teológiai Akadémiánknak és Teológus Otthonunknak. Államunk részéről ugyanakkor az építkezéshez elvi hozzájárulást adott az Állami Egyházügyi Hivatal, amiért ezúton is köszönetét mondunk. Az Elnökség hivatalos megbízása (1971. február 23.) alapján elkészített vázlattervet Teológiai Akadémiánk tanári kara 1971. október 13-án alaposan megvitatta és átdolgoztatta. Az események ezután gyorsan peregtek. A XIV. kerületi Tanács Építési Osztályától kapott építési engedély alapján (1972. május 23.) dr. Mihályit Ernő országos felügyelő és D. Káldy Zoltán püspök 1972. november 13-án szerződést kötnek a dr. Szegedi József országos egyházi jogtanácsos által javaslatba hozott Monori Járás Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat vezetőivel. A zuglói Szeretetház lakói az Üllői úti székházban •jutnak végleges és kényelmes otthonhoz. Az építőipari vállalat kiürítve megkapja a műszakilag már megvizsgált épületet, s egy kora téli napon, 1972. december 11-én megtörténik az első kapavágás. KILENC HŐNAP UTÁN ÁLLNAK A FALAK, és bokréta- ünnepet ülnek az építők (1973. szeptember 3.). Köszönet illeti Kotsis Iván tervezőmérnökön kívül Szewczyk Ede igazgatót, Rónaszéki Ferenc főmérnököt, Zima Gyula építésvezetőt az összesen mintegy 20 hónapon át folyó gondos munkáért, amelyet néhány napja, szeptember 21-én vett át tőlük egyházunk vezetősége. Külön ki kell emelnünk az irányítás és szervezés munkájában oroszlánrészt vállaló Karner Ágoston országos főtitkárnak, a zuglói elhelyezés egyik első szorgalmazójának, és Szemerei Zoltán országos pénztárosnak a szerepét, valamint a zuglói gyülekezet lelkészének. Boros Károlynak és presbitériumának lelkes hozzállását. ISTEN SEGÍTŐ SZERETETE ÉS AZ ÉPÍTŐK MUNKÁJA UTÁN azonban mindjárt első helyen kell megköszönnünk azoknak az áldozatkészségét, akiknek adományai kis egyházunk e nagy vállalkozásának a sikerét előmozdították. így elsősorban valamennyi egyházközségünknek, számos egyéni adakozónak, továbbá igen jelentős mértékben a Lutheránus Világ- szövetség tagegyházainak, a Gustav-Adolf-Werknek, valamint a Martin-Luther-Butidnak tartozunk hálás köszönettel. Űj akadémiánk tégláibá és berendezési tárgyaiba beleépültek azok az adományok, amelyeknek legnagyobb részét elsősorban az Amerikai Egyesült Államok, Svédország és a Német Szövetségi Köztársaság evangélikus egyházaitól, jelentős részben a Német Demokratikus Köztársaságban élő hittestvéreinktől,— főként annak diakóniai intézményétől — továbbá a finn, norvég és dán egyházak népétől kaptuk. A bel- és külföldi evangélikus- ságnak ez a segítő szeretete tette tehát lehetővé e mintegy 10 millió forint értékű épület felépítését. A BOLDOG, CSILLOGÓ SZEMŰ FIATALOK E MAI ÜNNEPEN BIRTOKBA VESZIK a nagyszerű ajándékot. Kérem őket, ne feledkezzenek meg Krisztus követésében Annak hűséges szeretetéről. Aki most megnyitja számukra az új kapukat, hogy szocializmust építő magyar hazánkban megújult lélekkel képviseljék Isten és az emberek ügyét, Ne feledkezzenek meg az adakozókról, de azokról sem, akik évek óta fáradhatatlanul dolgoztak e munka sikere érdekében. A MAI NAP TÖRTÉNELMI HATÁRKŐ: befejeződik az építkezésnek, és megkezdődik az új Akadémia életének a története. Ezért váltja most fel hálánkat a reménységünk Jézus Krisztusban, akinek legyen dicséret és dicsőség mindörökké! Dr. Fabiny Tibor Az Északi Egyházkerület felhívása Az Északi Egyházkerület Presbitériuma szeptember hó 30-án ülést tartott. Az ülés tárgya dr. Fekete Zoltán egyházkerületi felügyelő országos felügyelővé történő megválasztása folytán megüresedett: egyházkerületi felügyelői tiszt betöltése volt. Az Egyházkerületi Presbitérium teljes egyhangúsággal ajánlja a gyülekezetek presbitériumainak egyházkerületi felügyelővé történő megválasztásra dr. Mihály Dezső egészségügyi minisztériumi osztályvezető-helyettest, a Veszprémi Egyházmegye felügyelőjét, az egyházkerület jogtanácsosát, az Országos Egyház világi főjegyzőjét. Jelentős szerepe volt az 1966. évi zsinat előkészítésében. Eddigi tevékenységével bebizonyította, hogy érti egyházunk mai útját, s mindenben támogatja az egyházi vezetőséget. A gyülekezetek a szavazást október 22-ig tartoznak megejteni és október hó 30-áig postára adni az Északi Egyházkerületi Püspöki Hivatala címére. „Szántsatok magatoknak új szántást!" Az Evangélikus Teológiai Akadémia felavatásának ünnepe Folytatás az 1. oldalról egyház nem foroghat maga körűi. Nem az a iaíadata, hogy különböző történelmi körülmények között önmagát mentse, vagy éppen átmentse, hanem az, hogy Krisztustól kapott korlátlan szeretettel és felté- telszabésok nélkül szolgálja a világot az evangélium hirdetésével és a szeretet cselekedeteinek széles Skálában való gyakorlásában. Valljuk, hogy az éhezők, a fajuk miatt megkülönböztetettek, társadalmi, gazdasági és politikai igazságtalanságot szenvedők, a háborúban gyötrődök kiáltásában benne hangzik Krisztus kiáltó szava is. Az egyháznak az a feladata, hogy erejének teljes latbav été sével segítse megoldani kérdéseiket, munkálva a békét, az igazságosságot, a kenyér egyenlő elosztását. Az is meggyőződésünk, hogy sok esetben nem egyszerűen segélyprogramokkal vagy fejlesztési programok támogatásával kell az igazságtalanságokat felszámolni, hanem az igazságtalan társadalmi rendek strukturális megváltoztatásával, hogy így váljék lehetővé az éhség és szegénység megszüntetése és az igazságosság megvalósítása. A mi új Teológiai Akadémiánkon úgy kell a teológiai munkát végezni, hogy közben állandóan nyitva kell tartani az ablakokat a világ felé, hogy annak kérdései odanyomuljanak a professzori katedrákra és a teológiai munka így törekedjék válaszadásra az eléje nyomuló kérdésekre. Mindebből következik az is, hogy a teológiai munkában nemcsak távoli világok hozzánk érkező kérdéseire kell feleleteket adnunk, hanem azokra a kérdésekre is, amelyeket a mi közvetlen környezetünk, a mi világunk, a mi társadalmunk ad fel számunkra. Ez a társadalom nem arra hív bennünket, hogy itt segítsük legyőzni az éhséget és a szegénységet, mert ez a társadalom a korábbi igazságtalanságok felszámolásával ezt már megoldotta. Arra hív bennünket ez a társadalom, hogy segítsük tovább építeni ezt az alapjaiban és felépítésében igazságos társadalmi rendet honfitársainkkal való közös munkában. Ezt pedig csak igazi hazaszeretettel, társadalmunk megbecsülésével és hűséges munkával tehetjük. Ebben az összefüggésben az „új szántás” azt jelenti, hogy mind hazad, mind világviszonylatban teológiai munkánk ne csak egy-egy ember megsegítésére, hanem egy nagyobb közösség, a társadalom és áz egész emberiség megsegítésére indítson. Teológia és ember Beletartozik az „új szántásába az is, hogy a teológiai munka az egyházat ne csak az na, hogy az egyház szűkítse le szolgálatát az evangélium hirdetésére, a szentségek kiszolgáltatására, a bűnbocsánat felkínálására, az örök élet örömének fel-ragyogtatására és utasítson el minden olyan igényt, amely az egyházat a testi, fizikai és anyagi, gazdasági és társadalmi természetű problémák megoldásában segítségül hívja. Teológiai munkánk során nem engedhetjük meg magunknak az ún. „vertikális” és „horizontális” D. Káldy Zoltán püspök-elnök igét hirdet ember lelkének, hanem az egész ember szolgálatára indítsa. Letagadhatatlan előttünk, hogy valahányszor Jézüs parancsot adott az evangélium hirdetésére, mindannyiszor parancsot adott a „betegek gyógyítására” is. Jézus a kettőt elválaszthatatlanul egynek tudta. Teológiai munkánknak el kell vetnie minden olyan próbálkozást, amely arra irányulteológia különválasztását, hanem tudnunk kell, hogy az egyház szolgálata megcsonkul és megüresedik, ha nem irányul az egész emberre és annak minden problémájára. Ez természetesen azt is jelenti, hogy nem akarunk valamiféle szociális-evangéliumot (social gospel) hirdetni és az evangéliumot ilyen formában is megcsonkítani, hanem a teljes evangéliumot akarjuk hirdetni, hogy szegény bűnös embereknek élete és üdvössége legyen. A Szentlélek segítsége Ilyen értelemben hangzik felénk a prófétai intelem: „Szántsatok magatoknak új szántást!” Ez az új szántás azonban lehétetlen a Szentlélek munkája nélkül. Nemcsak az egyház nem élhet és szolgálhat Szentlélek nélkül, de gyümölcsöző teológiai munkát sem lehet végezni nélküle. A Szentlélek, az, Aki megeleveníti számunkra Jézus Krisztus evangéliumát. A Szentlélek az, Aki az evangélium gazdagságából éppen azt hozza elő számunkra, amelyre itt és most a mi világunkban, a mi történelmi körülményeink között szükség van. A Szentlélek az, Aki az új körülmények között az élő egyházat is vezeti, és Aki ennek az egyháznak teológiai munkáját is meggazdagítja és az eltévelyedéstől megőrzi. Teológiai Akadémiánk felavatása alkalmával mondjuk szívvel és lélekkel: „Jövel Szentlélek Úristen, Töltsd be szíveinket bőven!” Imádsággal Ezzel a kéréssel függ össze az a bizonyságtételünk, hogy a Teológiai Akadémia munkáját nem tudja jól végezni a gyülekezetek imádsága nélkül. Nemcsak az egyház nem élhet imádság nélkül, de a jó teológiai munka sem mehet imádság nélkül. Szükségük van a gyülekezetek imádságára a professzoroknak és teológiai hallgatóknak egyaránt. A professzoroknak azért, hogy meg ne fáradjanak az „új szántásába, a teológiai hallgatóknak pedig azért, hogy nyitott szívvel és értelemmel fogadják az „új szántásában járó professzorok szolgálatát, akik ké- szítgetik őket az egyház szolgálatára. A gyülekezetek se fáradjanak meg az imádkozásban. Kérjék az aratás Urát arra is, hogy küldjön mindig új munkásokat az ö aratásába. Professzoroknak, teológiai hallgatóknak, egyházunk lelkészeinek, gyülekezeti tagjainak egyformán szól ma Teológiai Akadémiánk felavatásának órájában a prófétai szó: „Szántsatok új szántást!”. Ámen. A Teológiai Akadémia ünnepi ülése Az új Teológiai Akadémia és Teológus Otthon felavatásához és az ünnepi istentisztelethez kapcsolódott a vendégek és az ünneplő gyülekezet részvételével a zuglói templomban tartott akadémiai ünnepi ülés, amely egyúttal az új épületben meginduló lelkészképzés nyitánya és az 1974/75-ös tanév megnyitása is volt. Az ülést dr. Vámos József dékán nyitotta meg. A megjelent vendégek köszöntése után méltatta a nap jelentőségét a leikészképzés és egyházunk szolgálata szempontjából, kifejezésre juttatva a hálát és elkö- telezést. Dr. Fabiny Tibor az egyháztörténeti tanszék tanára ismertette az új épület építésének történetét. A szokáshoz híven az ülés keretében vette fel kézfogással dr. Vámos József dékán az első évfolyamra jelentkezett hallgatókat. A hazai és külföldi egyházak képviseletében megjelent vendégek emelkedtek ezután sorra szólásra, átadva az őket kiküldő testületek köszöntését és jókívánságait. Végül az Országos Elnökség nevében dr. Fekete Zoltán országos felügyelő emlékplakettet adott át a vendégeknek és azoknak, akik a legtöbbet tették az új Teológiai Akadémia épüléséért. A történelmi hűség és emlékezet érdekében hadd jegyezzük fel mindazokat, akik velünk együtt ünnepeltek és mint megbecsült vendégeket dr. Vámos József dékán az Akadémia és egyházunk nevében külön is köszönthetett: D. Káldy Zoltán püspököt, az országos egyház püspök-elnökét és feleségét, dr. Fekete Zoltán országos felügyelőt és feleségét, D. dr. Ottlyk Ernő püspököt, az akadémia ügyeiben e tanévben eljáró püspököt és feleségét, Szent-Ivány Ödön egyházkerületi felügyelőt' és dr. Mihály Dezső helyettes egyházkerületi felügyelőt. Ballá Istvánt, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettesét és a kíséretében megjelent Madai András főosztály vezetőt, valamint a XIV. kerületi Hazafias Népfrontbizottság kiküldött képviselőjét. A testvéregyházak megjelent vezetőit: mindenek előtt D. dr. Bartha Tibor püspököt, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkész-elnökét, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnökét, a kíséretében megjelent Szamosközi István és Ráski Sándor püspököket, valamint Kovách Attila zsinati iroda vezetőt, Palotai Sándort a Szabadegyházak Tanácsa elnökét, az ökumenikus Tanács alelnökét, Laczkovszki Jánost, a Magyarországi Bap-. tista Egyház elnökét, az ökumenikus Tanács alelnökét; D. dr. Berki Ferizt, a Magyar- országi Ortodox Egyház főlelkészét, az ökumenikus Tanács alelnökét; Szakács József elnök képviseletében megjelent Zarka Dénest, a Magyarországi Adventista Egyház alelnökét, dr. Ferencz Józsefet, a Magyarországi Unitárius Egyház püspökét. Karner Ágoston lelkészt, az Országos Egyház főtitkárát; Mekis Ádám és Weltler Rezső püspökhelyetteseket, az Országos Presbitérium és az Akadémia Építkezési Bizottságának tagjait, Szemerei Zoltánt és dr. Szegedi Józsefet, az egyházmegyék megjelent espereseit, az Országos Egyház osztályvezetőit, központi hivatalaink munkatársait, számos gyülekezetünk lelkészét, felügyelőjét, presbitereit és tagjait, külön is azokat a lelkésztestvéreinket akik ezen a napon tartották 25 éves találkozójukat. A zuglói gyülekezet lelkészét, Boros Károlyt, felügyelőjét, presbitereit és híveit. A testvérakadémiák képviselőit: dr. Karol Gábris professzort, a Pozsonyi Teológia Fakultás dékánját, dr Rapp Károlyt, a kolozsvári Teológiai Intézet rektorát, dr. Búcsúi Mihály professzort, a Budapesti Református Teológiai Akadémia képviseletében, dr. Varga Zsigmond ’professzort, a Debreceni Református Akadémia prodékánját; Nagy József professzort, a Baptista Teológia Szeminárium dékánját; dr Borovi József profesz- szort, a Budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémia dékánját. A külföldi vendégeket: Dr. Carl-Johann Hellbergt a Lutheránus Világszövetség Egyházi Együttműködési Osztálya igazgatóját, D. Janis Matulist, a Szovjetunióbeli Lett Evangélikus Egyház érsekét, dr. Ragmar Asmarkot, a Svéd Evangélikus Egyház püspökét és feleségét; az Amerikai Egyesült Államok Lutheránus Egyházai képviseletében megjelent Gordon Huffmann püspökhelyettest és feleségét; dr. Rudolf Kostialt, a Szlovákiai Evangélikus Egyház püspökét; dr. Juro Struharikot, a Jugoszláviai Evangélikus Egyház püspökét; a Nemet Demokratikus Köztársaságbeli evangélikus egyházak képviseletében megjelent dr. Gerhard Bosinski egyházfőtanácsost és dr. Hermann Lins .lelkészt és feleségét; a Német Szövetségi Köztársaság evangélikus egyházának képviseletében megjelent Dieter Knall főtitkárt és Konrad Gottschick egyházfőtanácsost és feleségét; dr Hans Fischer osztrák egyházfőtanácsost; a Dán Evangélikus Egyház képviseletében megjelent Töve Zeuthen asszonyt és Frederik Mogens Zeuthent; Eero Saarinen finn lelkészt és Torgeir Hovgar norvég lelkészt. Végül, de nem utolsósorban Sevcsik Edét, a Monori Járási KTSZ igazgatóját, Zima Gyula építésvezetőt és ifj. dr. Kotsis Iván építészmérnököt, tervezőt. D. DR. OTTLYK ERNŐ ÉS VIRÄGH GYULA AZ NSZK-BAN Dr. Theodor Schober, az NSZK-beli evangélikus egyházak diakóniai szolgálatának elnöke látogatásra hívta meg D. dr. Ottlyk Ernő püspököt és feleségét, valamint Virágh Gyula diakóniai ügyvivő-lelkészt és feleségét. A látogatásra október 15. és 25. között kerül sor. Az út során Dr dr. Ottlyk Ernő püspök az NSZK- beli Egyesült Lutheránus Egyházak zsinatán is képviseli egyházunkat. I 1 i
