Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-07-28 / 30. szám

Rm 6, 19—23

Az „Egri csillagok” híres írójának, Gárdonyi Gézának van egy kevésbé ismert szép regénye, az „Isten rabjai”. Szereplői a Nyulak-szigetének (mai nevén Margitsziget) lakói. Ok az Isten rabjai, mert egész életüket Isten szolgálatára szánták.

Pál apostol a keresztyén gyülekezet tagjait nevezi Isten rabjainak, vagy megszokottabb kifejezést használva Isten szolgáinak.

1. ISTEN ..RABJAI” — A KERESZTYENEK — FEL SZABADULT EMBEREK. Az ember ősi vágya az önállóság. Erre törekszik mindenki, s azt hiszi, hogy elérheti. Ezzel szemben az az igazság, hogy mindnyájan szolgák vagyunk. Csak az a kérdés, hogy kinek, vagy minek szolgálunk.

A természetes ember a bűn rabja, az tartja hatalmában. S hogy mennyire, azt nem csupán a bűnügyi krónika, a televízió „Kék fény” című műsora bizonyítja, hanem a magunk tapasztalata is. Nem kell messzire mennünk, hogy találkozzunk a bűn rontó hatalmával. Elég, ha tükörbe nézünk, önvizsgálatot tartunk és azonnal felismerhetjük a magunk életében a bűn sokféle megnyilvánulását, az önzést, irigységet, haragot, tisztátalanságot. De mindezektől megszabadít az élő Jézus Krisztus. Megtöri rajtunk a bűn erejét, s lehetővé teszi, hogy Istennek szolgáljunk. Ez a felszabadítás egészen Krisztus műve bennünk. Ha ez megtörténik, akkor rendeződik el az életünk. Megszűnik szorongásunk, félelmünk. Felszabadult rabokként Isten gyermekeinek szabadságában élhetünk.

2. ISTEN „RABJAI” — A KERESZTYÉNEK — DOLGOZO EMBEREK. Ismeretes, hogy a különböző bűncselekmények miatt elítéltek számára milyen fontos a munka. A nem megerőltető, rendszeres munka létszükséglet.

Isten rabjainak, a keresztyéneknek is létszükségletük, hogy munkálkodjanak, cselekedjék a jót. Nem külső kényszerítésből, hanem belső indíttatásból. Nem alkalmanként, hanem rendszeresen. Nem bérért, hanem önként, szeretetből.

A gyümölcstermő keresztyén szent élet nem valami rendkívüli, hanem nagyon is természetes hétköznapi eseményekben mutatkozik meg, pl. önzetlen segítésben, szíves megbocsátásban, türelmes várakozásban, a békesség munkálásában, őszinte szeretetben.

.7. ISTEN „RABJAI” — A KERESZTYENEK — BOLDOG EMBEREK. A rabság és boldogság általános megítélés szerint nemcsak ellentétes, de egymást kizáró fogalmak. Isten országában azonban nem zárják ki egymást.

Isten rabjai valóban boldogok, s nem ok nélkül. Megszabadultak a tisztátalanságtól és annak következményétől, a szégyentől. Ezt az tudja igazán becsülni, akinek az arca már égett a szégyen pírjától. Megízlelték a tiszta élet örömét, a jó lelkiismeretből fakadó nyugalmat és békét. Tudják, hogy a bűn zsoldja a halál, de Isten kegyelmi ajándéka az örök élet. Ezért, mint legbecsesebb, legdrágább ajándékot, reménykedve várjak Isten kegyelméből a boldog örök életet.

Gárdonyi Géza a Nyulak-szigetén lakókat nevezte Isten rabjainak. Isten rabjai ma felszabadult, dolgozó, boldog embe- íek Táborszky László

IMÁDKOZZUNK

Mennyei Atyánk! Köszönjük, hogy Jézus Krisztus által megszabadítottál minket a bűn fogságából. Jó nekünk a Te közeledben, a Te rabságodban. Bocsásd meg, hogy sokszor lázadtunk ellened. Segíts örömmel és boldogan szolgálni Neked tisztaságban és szentségben, egész életünkben. Amen.

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1971. július 28-án

evangélikus elei

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György

Felelős kiadó: Harkányi László

Szerkesztőség é3 kiadóhivatal: 1088 Budapest. VUI.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074

Csekkszámlaszám: 516—20.412—Vili Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211

74.1857

Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magascyomás

Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

— SEGÉDLELKÉSZ ELHELYEZÉSEK. D. Dr. Ottlyk Ernő püspök, az Északi Egyházkerület püspöke ifj. Foltin Brúnó segédlelkészt a kisbabo- ti, Gáncs Péter segédlelkészt a budavári gyülekezetbe helyezte szolgálattételre július 1-i hatállyal. — A Déli Egyházkerület püspökétől átkért Tóth Ildikó lelkészi munkatársat a nyíregyházi gyülekezet Élim Szeretettotthonába osztotta be szolgálattételre D. Dr. Ottlyk Ernő püspök, az Északi Egyházkerület püspöke július 1-i hatállyal.

— HALÁLOZÁS. Ozv. Takács Ferencné, sz. Takács Franciska a meszleni gyülekezet tagja hosszú szenvedés után, június 20-án 63 éves korában elhunyt. Nagy részvéttel temették el Meszlenben. „Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg..

Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, de. 11. (úrv.) dr. Groó Gyula, du. 6. dr. Hafenscher Károly. Fasor de. 11. Szirm'ai Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa György üt 7. de. fél 9. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi ót 57/b. de. 10. (szlovák), de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél

12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Fran- gepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár Újtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Balogh András. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rá- palota MAV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákospalota kistemplom du. 3 dr. Bodrog Miklós. RákosszentmiF.iatal pár járt nálam a napokban. Tanítványom volt az ifjú menyasszony, vőlegényét hozta el bemutatni. Boldogan újságolták, hogy mindenük megvan, ami a boldogsághoz kell.

— Mit mondhatnék én ezek után nektek — kérdeztem — ha mindenetek megvan, ami a boldogsághoz kell?

— Hát tessék akkor mesélni a boldogságról — kértek.

Belementem a játékba. De meg is hökkentem. A boldogságra nincsen recept. De azért belekezdtem a mesébe.

— Volt valahol egy beteg

király. Az orvosai azt mondták, csak akkor gyógyul meg, ha egy boldog ember ingében alszik. Futottak a miniszterek szerte az országba, bejárták a nagy birodalom minden zegét- zúgát, emberek ezreivel beszéltek, de hiába, nem találkoztak valóban boldog emberrel. Aztán mégis. Találtak egy szénégetőt, ö valóban maradéktalanul boldog volt. De milyen kegyetlen a sors! Nem volt inge

__

Az én életemben is volt olyan boldog idő, amikor úgy-' szólván semmim sem volt. Se öröklakásom, se állásom, se köngveim, se problémám, és éppen csak valamicske ingem volt. Édesanyám letett ruháiból készült az enyém, nem volt télen hócipőm és a hazai csomagot úgy osztottam be, hogy nagyon soká tartson. Pirított krumpli uborkával ünnepi eledelnek számított. Három fillérért borítékot címeztem s a munkadijából pamutot vettem és meleg kendőt kötöttem az édesanyámnak. Ügy emlékszem, hogy nagyon boldog voltam.

Ezekben az időkben tanultam meg, hogy nem lehet minden az enyém, hogy a boldogság nem a messze, elérhetetlen távolban, hanem itt van, bennem. Akkor jöttem rá, hogy nem lesz problémám, ha a másokéval foglalkozom, akkor éreztem először, mennyire boldoggá tesz egy öregember mosolya, ha meglátogatom.

... Élt a falumban egy cipészmester. A konyhaablakunkból beláttam a műhelyébe. Néztem, amint kalapálta a cipőket, verte a talpba a faszegeket. Es naphosszat énekelt. Falába volt és szegényembernek tartották. Néha titokban lefutottam hozzá a cipőmmel és ilyenkor megenhály de. fél 11. Kanter Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de.

10. Rákoskeresztúr de. fél 11.

Bécsíkapu tér de. 9. (úrv.). D. Koren Emil, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.), Madocsal Miklós, du. 6. D. Koren Emil. Toroczkó tér de. fél 9. Madocsal Miklós. Óbuda de. 9. Mikler Gusztáv, de.

10. Mikler Gusztáv. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Bogya Géza. de. 11. Bogya Géza. du. fél 7. Takács József. Budakeszi de. 8. Takács József. Pesthidegkút de. fél

11. Muncz Frigyes. Modor! u. 6. de. 10. Turcsányi Károly. Kelenföld de. 8. (úrv.), Reuss András, de. 11. (úrv.) Reuss András du. S. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. (úrv.) Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Visontai Róbert. Kelen- völgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Törökbálint du. fél 5. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11.

gedte, hogy én is verjek a saját cipőmbe néhány faszeget. Istenem, milyen boldoggá tett

vele!

Néha abbahagyta az éneklést és mesélt nekem. Valaha tengerész volt. Nagy kalandjait mesélte el és együtt utaztam vele a nagyvilágban. Maradéktalanul boldog voltam.

Kezembe nyomta a cipőmet:

— Magad kalapáltad — mondta és nem kért érte pénzt.

Ez a mesék bölcse ismerte a boldogságot és jobban kezelte a lelkét, mint sokan mások a cipőjüket.

Volt egy ismerősöm. Számára tervei megvalósulása jelentette a boldogságot. Minden simán ment az életében, sikere volt. Egyszer valami nem sikerült neki. összeomlott. Ismertem egy férfit, akinek nem volt ideje mások számára, valamicske ideje a feleségére, semmi ideje a gyermekére. Ennek az embernek háza volt, nyaralója, magas beosztása, öngyilkos lett.

Én boldogságnak nevezem ma már magában azt a tényt, hogy egy vagyok a világgal és Istennel. Boldogság az a csodálatos érzés is, hogy jól érzem magam, csak egyszerűen jól.

Meséltem nektek a boldogságról.

Kívánom jó szívvel, hogy egyszál ingben, a legkisebb igénnyel, telketek gondozásával egyek legyetek a világgal és Istennel és csak jól érezzétek magatokat, egyszerűen csak jól.

Ilyen kevés is elegendő az igazi boldogsághoz.

Gyarmathy Irén

ORGONAEST

lesz július 27-én, szombaton este 7 órakor az oroszlányi evangélikus templomban.

Műsoron: Pachelbel: é-moll toccata Buxtehude:

G-dúr prelúdium és fúga Bach:

g-moll prelúdium és fúga h-moll prelúdium és fúga Allabreve

A gyülekezet kamara- zenekara Bach-, Lisznyai-, Ráduly-műveket játszik. Orgonái:

Gerö Dorottya

„Emberi módon szólok a ti testeteknek erőtlensége miatt. Mert amiképpen oda szántátok a ti tagjaitokat a tisztátalan- ságnak és a hamisságnak szolgáiul a hamisságra, azonkép- pen szánjátok oda most a ti tagjaitokat szolgáiul az igazságnak a megszenteltetésre". (Rm 6, 19).

VASÁRNAP. — „Társuk vagyok mindazoknak, akik félnek téged, és akik határozataidat megtartják.” (Zsolt 119, 63

— 1 Jn 1, 7 — Rm 6, 19—23 — Zsolt 65, 2—14). Társ nélkül nagyon nehéz. Ha nincs senki, aki megértené a? embert, nem áll mellé senki, ez sokszor katasztrófa is lehet. De nem egészen mindegy az, hogy ki a társ. Életek mehetnek tönkre, ha valakinek nem hozzáillő a társa. Ha viszont az Isten irán*- ti szeretetben és az ebből fakadó felelősségben egyek, a „részproblémákban” is meg tudnak egyezni.

HÉTFŐ. — „Én vagyok az Ür, a te gyógyítód.” (2 Móz 15, 26 — Jel 21, 5 — Mk 8, 10—21

— Gál 3, 6—14). Vigasztaló, Orvos, Gyógyító: így is szoktunk beszélni Istenről. Ez az ige erőt és bátorítást ad életünk számára akkor, amikor erőtlenek, bátortalanok vagyunk. Istenhez, mint jó orvoshoz, minden testi és lelki bajunkkal odamehetünk, s nála a betegségben gyógyulást, az erőtlenségben erőt, a nehéz élethelyzetekben megoldást találunk, amit továbbadhatunk embertársainknak is.

KEDD. — „Én veled vagyok, hogy megvédjelek és megszabadítsalak téged, azt mondja az Űr.” (Jer 15, 20 — Jn 18, 8—9 — Rm 6. 12—18 — Gál 3, 15—18). Sokszor úgy véljük: zsákutcában vagyunk! Nincs tovább ... Lehetetlen, hogy valami jó legyen ebből a helyzetből! De ha Isten bezár egy ajtót, akkor kinyit egy ablakot. Ez nemcsak egy szépen hangzó mondat, hanem sok ezer keresztyén számára megtapasztalt valóság.

SZERDA. — „Mert meg vagyok győződve arról, hogy aki a jó munkát elkezdte bennetek, be is fejezi a Krisztus Jézus napjáig.” (Fii 1, 6 — Ézs 42, 9 — k 11, 33—36 — Gál 3,

19—22). Nem pihen az Alkotó! Mint egy felelősségteljes munkás, vigyázza alkotását, hogy az „szabályszerűen” működjék. Ha valami akadozik, akkor embereket rendel, hogy azután

— Szentháromság után a 7. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mk 8, 1—9; az igehirdetés alapigéje: Rm 6, 19—23.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Július 28-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet MAGAS- SY SÁNDOR marcalgergelyi lelkész.

— AZ EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS KÖNYVTÁR és az

Evangélikus Teológiai Akadémia Könyvtára nyári szünetét ebben az évben is augusztus 1—31. között tartja.

ismét minden rendben menjen. Ö kezdte el a jót, Ö végzi állandóan és ö fogja befejezni.

CSÜTÖRTÖK. — „Az a kifogásom ellened, hogy elhagytad első szeretetedet. Térj meg és kezdd újra elölről dolgodat”. (Jel 2, 4—5 — Zsolt 116, 4 — Mk 9, 42—50 — Gál 3, 23—29). Emlékszünk még arra, mikor még csupa lelkesedés, szeretet, öröm volt bennünk? Hova tűnt a nagy tűz belőlünk? Hol hagytuk el első szeretetünket? Az még semmire nem biztosíték, ha egyszer nagyon föllelkesedünk valamin. Nem elég „egyszer s mindenkorra” megtérni; minden nap szükségünk van erre. Csak így tudjuk azt a valamikori „első szeretetünket” megőrizni, és továbbvinni az emberek közé.

PÉNTEK. — „És vette az Úr Isten az embert és az Éden, kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze azt.” (1 Móz 2, 15 — Gál 5, 13 — Rm 12. 1—2 — Gál 4, 1—7). A teremtő Isten nem kíván egyedül uralkodni a teremtett világán. Az emberre bízza, hogy alakítsa, formálja kedve szerint. Isten csupán útmutatót ad: Így kell helyesen élni, viselkedni ebben a teremtett világban, hogy ne a keserűség, .hanem az öröm helye legyen a Föld. Figyelünk-e erre az útmutatásra?

SZOMBAT. —■ „Azt mondjátok: Nem igazságos az Úrnak útja! Halljátok meg, Izráel háza: az én utam nem igazságos-e? Nem inkább a ti utaltok nem igazságosak?” (Ez 18, 25 — Rm 11, 33 — 1 Kor 9, 24—27 — Gál 4, 8—20). Nap mint nap érnek minket problémák. A problémákért mindig igyekszünk bűnbakot találni: Te vagy a hibás! Miattad, miattatok történt az egész! Sokszor egy távollevő valakit okolunk: ő kevésbé tud visszavágni! Istennel gyakran vagyunk így. Ha valamit elron- tur^s, nem magunkra vagyunk mérgesek, hanem Istenre: miért hagyta, hogy így legyen? Az önvizsgálat nemcsak úrvacsora előtt fontos, de mindennap.

Görösr Zoltán

J. S. BACH ÉS KORTÁRSAI

címmel orgonahangverseny lesz július 26-án, pénteken és július 29-én, hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban.

Bach:

Három korálelőjáték G-dúr trió Telemann:

Szonáta oboára Concerto oboára Korálelőjáték Telemann—W alther: c-moll concerto orgonára Bach:

c-moll prelúdium és fúga Orgonái:

PESKÓ GYÖRGY

Közreműködik: Párkányi László (oboa)

Előadók:

Földes Imre és

Meixner Mihály Jegyek ára: 12,— Ft.

Mesélj a boldogságról

felhívni néhány olyan látnivalóra, amit a mi véleményünk szerint érdemes megnézni. Így például:

Cinkotán evangélikus templomunkat

Autóbusszal, helyiérdekűvel, gépkocsival percek alatt megközelíthető Cinkota. A 3-as fő- közlekedési úttól néhány lépésre van az evangélikus templom, amelyet most úgy szeretnék bemutatni, hogy mélységes vágy ébredjen bennünk megtekintésére. Érdemes fáradságot áldozni rá, érdemes megismerkednünk múltjával, jelenével, érdemes néhány percet tölteni Blatniczky Jenő lelkésszel, aki meleg szeretettel mondja el a templom történetét. Június 16-án a Magyar Nemzet-ben Fekete Judit írt róla megkapóan szép cikket, azó^a a múlt művészete iránt érdeklődők szép számmal felkeresték templomunkat, most evangélikus „turistákat” invitálunk Cinkotára és

higgyék el, feledhetetlen élményben lesz részük.

PÁRJÁT RITKÍTÓ FELFEDEZÉS történt az elmúlt évben. Cinkota renoválni szerette volna templomát s a szokásos „szolgálati utat” járva belebotlottak a kérdésbe a régészek. Mert az tudott volt, hogy a templom tornyán gótikus ajtókeret van, s ebből következett, hogy 15. században épülhetett, de arról még csak álmodni se mert senki, hogy a gótikus alap alján egy másik réteg húzódik, amely visszavezeti a kutatót mélyen a középkorba, amikor a román stílus volt az uralkodó. A felfedezés a régészeket is meglepte.

Egy sor tégla és vakolat takarta a kíváncsi tekintetek elől a románkori múltat, s a

Érdemes megnézni

lefejtett burkolat mögül előbukkant Észak Pest megye legrégibb keresztyén templomának alapja. A kváderkövek tömör sorai híven mutatják, meddig rombolódhatott egykor le, s hogyan épülhetett újjá más anyaggal, hogy ismét álljon Isten dicsőségére. Az eddig is ismert stílus-réteg — most derült ki, hogy a második — a gót, tk. a 15. század munkája, s a harmadik, a barokk pedig a 18. századé. Ugyanebben a században bővítették is a templomot a kor ízlésének megfelelően, tehát barokk stílusban.

PRÓBÁLJUK MAGUNK IS REKONSTRUÁLNI e csodálatos műemlék templom történetét. Keletkezését 1050 és 1150 közé tehetjük. E száz év, mélyen a középkorban, arról beszél, hogy itt már lakott település volt, a templom méretei pedig arról árulkodnak, hogy kevesen lehettek. A valószínűség szerint a tatárok elpusztították, leégették, megmaradtak azonban a'kváder- kövekből rakott masszív falak. A vidéket IV. Béla a Nyulak- szigeti apácáknak ajándékozta, akik újra felépítették a templomot és kőfallal vették körül.

A templomtorony kémlelő nyílásaival magasan kiemelkedett a környezetből, s hogy meg ne ismétlődjelek az 1242- es események, a várkerítés és a torony nyújtott védelmet. Aztán ismét valami nagy megrázkódtatás érhette a vidéket. Tűzvész, vagy földrengés, mindenesetre elpusztult az Árpád-kori templom.

Egyik legrégibb adat szerint Kis János csömöri gazda a cinkotai templom építése javára 1439-ben szőlőjét adományozta. Felépült tehát újra, kis átalakítással, gót stílusban a tfemplom. Erről már tud a művészettörténelem is. A nagyságán sem történt változás. És ettől kezdve nyomon

I

kísérhetjük a templom történetét.

A török megszállás alatt megindul a reformáció. A magyar település Kálvin hitében használja a templomot. De úgy látszik, a nép nem tudja elviselni a török adóztatását, sanyargatását, elvándorol, vagy kipusztul, mert 1690-ben mint elhagyott helység szerepel a névtárakban.

A török kiűzése után a Be- niczky-család birtoka lesz Cinkota, amely Zólyom megyéből telepít ide néhány szlovák evangélikus családot. Innen kezdve evangélikus a templom története. Mert e néhány család az elromosodott templomot 1708-ban felépítette. Parányi kis. templom volt, éppen akkora, mint az ősi Árpád-korban. Meghagyták tehát az alapokat, még az eredeti román-kori apszist (oltár- tér, szentély) is, csakhogy már barokk stílusban építették fel. Így jutott a templom a harmadik réteghez. 1774-ben Mária Terézia engedélyt adott a bővítésre. Jung József, ez a kiváló építőmester azután ekkor bővíti át mai alakjára s Így az apszist le kellett bontania. Szükség volt a bővítésre, mert ez időben messze a környéken nem volt evangélikus templom és Csömör, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, stb. evangélikussága ide járt isten- tiszteletre. De még a pestiek is! Hiszen nem volt még Deák téri templom, sőt engedély sem volt evangélikus istentisztelet tartására. Egy ónkancsó őrzi a pesti mesteremberek neveit, akik hálából ajándékozták a cinkotai egyházközségnek.

ÍME, NÉHÁNY. SOR E PAZAR MŰEMLÉKRŐL! Nemzeti múltunk szinte egész története kőbe vésve, méghozzá egy templom köveibe. És azok, akikhen egy szikrányi érdeklődés van a régmúlt emlékei iránt, ne sajnálják nyári programjukba illeszteni, a turizmus feléledő mozgalma idején, Cinkotán az evangélikus templom megtekintését. Érdemes és feledhetetlen élményben lesz részük.

Dr. Rédey Pál

Itt a nyár. Folyik az országés világjárás. A hazánkban turistáskodó olvasóink figyelmét nyári számainkban szeretnénk