Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1974-01-20 / 3. szám
'mm. mumm... Több igazság Mt 5, 17—20 Jézus „Hegyi beszéd”-ének „erkölcsi nórmái”-ről sokszor és soican elmondották, hogy amit Jézus kíván, az szinte megvalósíthatatlan, nem teljesíthető. Kétségtelen, hogy Jézus tanítványai számára a mércét magasabbra teszi, minden eddigi mércénél. Jézus ugyanis nem elégszik meg a farizeusok buzgóségával, noha azok tisztelet- reméltúan igyekeztek cselekedni Isten akaratát. Olyat kíván tanítványaitól, amire azok önmagukban valóban képtelenek, megbocsátást, az ellenség szeretetét, önzetlen szolgálatot, tiszta. szent életet. Nem csoda, hogy sokan a gazdag ifjúhoz hasonlóan elfordultak tőle. De miért követel Jézus olyan sokat? Miért nem éri be kevesebbel? ISTENNEL NEM LEHET ALKUDNI. Vele nem lehet komp-, romisszumot kötni. Isten nem elégszik meg félmegoldásokkal. Ű mindig az egészet akarja. Az egész törvényt, s az ember egész szívét, életét. A teljes hozzáférést, s a neki való hűséges szolgálatot. JÉZUSBAN ELKÖZELlTETT A MENNYEKNEK ORSZÁGA. Amit a próféták hirdettek, s amit az atyák reméltek, valóra vált. Jézusban elközelített az Isten országa. Jézus — többek között — abban különbözik minden prófétától, hogy ő nemcsak hirdette a mennyek országát, de el is hozta, meg is valósította. Nemcsak hirdette a törvényt, de be is töltötte. Jézussal olyasmi kezdődött el, ami meghaladta a legmerészebb álmokat, s a legvakmerőbb reménységeket. Benne, s általa megkezdődött a világ újjáteremtése. Jézus közelében, az ö „erőterében” megváltoztak, megújultak az emberek. A betegek meggyógyultak, a poklosok megtisztultak. A fösvény megosztotta vagyonát, (Zákéus), a vámszedő lemondott a törvénytelen nyereségről, (Lévi), a parázna nő szakított múltjával és megbánta bűneit, a lator bűnbocsánatot kért és kapott. JÉZUSBÓL, MINT FORRÁSBÓL ARAD AZ ERŐ. Amit Jézus kíván az ö követőitől, csak emberileg nézve lehetetlen. A felebarát önzetlen segítése, a feltétel nélküli megbocsátás, az ellenség szeretete, a diakóniai életforma, természetes következménye a Krisztusban megújult életnek. Aki átéli Jézus bűnbocsátó szeretetét, aki átadta neki a szívét, annak Jézus erejéből nem teljesíthetetlen a magasabb mérce. A magasabb mérce teljesítése azonban sohasem lehet alapja az önhittségnek, a gőgnek. Éppen abban mutatkozik meg a „több igazság”, hogy egy pillanatra sem feledjük: Krisztus Jézusból, mint éltető forrásból árad az erő. Keresztyén életünknek ö az alapja, hajtóereje is motorja. Helyesen mondja Luther: „Nekünk nine* »etnmi érdemünk, csak kegyelemből élünk." Az elnyert kegyelem nem hagy nyugodni, hanem arra késztet, hogy minden erőnkkel, egész életünkkel szolgáljunk az Ürnak, az emberek között. A VILÁGNAK ELEGE VAN A „FARIZEUSOK IGAZSÁGÁBÓL”, de sóvárogva várja az Isten fiainak a megjelenését, (R. 8, 19), akik: személyválogatás nélkül szeretnek, önzetlenül segítenek, szívesen megbocsátanak, békességet munkálnak a családban és a társadalomban egyaránt. Életük, magatartásuk annaß a‘bizonysága, hogy övék a „több igazság”. Táborszky László Fiatálókröl—fiataloknak Modernség, vagy modernkedés? Itt vagyok hon, itt as én világom Sajó—Hernád vidéke ZAMBIA títja”. Idézte Kenneth Kannád zambiai elnök egyik korábbi beszédét, amelyikben az elnök kijelentette, hogy lemond, ha az alkoholizmus az országban folytatódik, mert amint mondta: „Vonakodom attól, hogy egy iszákos nemzetet vezessek!” (öpd) Hosea Soko lelkész, a Zambiai Egyházak ökumenikus Tanácsa elnöke egyházi konferencia összehívását javasolta az alkoholizmus leküzdésével összefüggő kérdések megbeszélésére. Kijelentette, hogy az alkoholizmus az országban olyan, „mint a rák, amelyik a nemzet testét és lelkét puszr Mennynek, földnek teremtője Az Apostoli Hitvallásban az élő Istenről mindenek előtt azt valljuk, hogy ő teremtette a mennyet és a földet. Hiszek Istenben, mennynek és földnek teremtőjében, vagy amint János evangélista mondja: hiszem, hogy „minden őáltala lett, nála nélkül semmi sem lett, ami lett.” Hogy hogyan keletkezett a világmindenség, hogyan jöttek létre a föld, a nap, a hold és a csillagok, kezdettől fogva izgatta az emberek fantáziáját. Az Istenben hivő emberek kezdettől fogva vallották, hogy mindennek, ami ezen a világon van, Isten a kiindulópontja. Az ő akaratából jött létre a világ, sarjadt ská a földön az élet és indult meg a fejlődés. A hivő embernek ezt a vallomását a Szentirés első két fejezete történet formában fejezi ki. A Szentírás természetesen az akkor élő emberek világ- szemléletéhez ragaszkodik, amikor elmondja a teremtés történetét Akkor azt hitték az emberek, hogy a világmindenség középpontja a föld. A kéklő égről azt gondolták, hogy szilárd boltozatként borul rá a földre és hogy erre a boltozatra vannak felfüggesztve az égitestek. A boltozat fölött van összetárolva az eső vize, s ha Isten megnyitja az ég csatornáit, esik az eső. Ezzel a kezdetleges világképpel a Szentírás nem száll szembe, hanem egyszerűen felhasználja a teremtés történetében. Ellenben szembeszáll a régi vallások különféle elképzeléseivel, például azzal, hogy a világ az istenek és az óriások harca közben alakult ki. Ezért hangsúlyozza a Szentírás, hogy Isten egyszerűen a szavával hívta létre a mindenségiét a semmiből. Ezt fejezi ki tulajdonképpen a „teremtés” szó. A Szentírás azt is hangsúlyozza, hogy Isten bölcs rend szerint jónak, tökéletesnek teremtette mega világot. A mi világképünk a régiekéhez képest nagyon megváltozott. Tudjuk, hogy a föld nem a világ középpontja és hogy az ég nem szilárd boltozat. De a Szentírással mindenféle elképzeléssel szemben ma is valljuk, hogy Isten teremtett mindent igéjével a semmiből, és hogy az a bölcs rend, ami a természetben megtapasztalható, azt jelenti, hogy Isten a világot jónak teremtette. Amikor vallják, hagy Isten teremtette a világát, akkor nem csak arról beszélünk, mit tett Isten beláthatatlan idővel ezelőtt, hanem arról is bizonyságot teszünk, hogy az egész világ úgy van alárendelve Istennek, mint a teremtmény teremtőjének. Isten ma is rendelkezik a világgal Ahogyan szavával hívta létre, úgy szavával kormányozza is a világot. A világ nem független, hanem mindenestől Istentől függ. Isten szabja meg a rendjét, rendeltetését. Isten a látható világ mellett teremtett egy külön világot is, amit a Szentírás mennynek nevez. Amíg e földön élünk, Istennek ez a külön világa láthatatlan és hozzáférhetetlen. Régen azt képzelték, hogy a menny az égbolt fölött van. A Szentírás azonban mindenek előtt azt hangsúlyozza, hogy a menny Isten világa, ahol akarata megvalósul. Nem is tudjuk a helyét meghatározni, mert Isten világa nincs helyhez, sem időhöz kötve. Ez a világ a lelkek világa, ahogyan az Isten is lélek. Isten láthatatlan lényeket, teliteket, vagy amint a Szentírás mondja, angyalokat is teremtett a maga szolgálatára. Ezek is az 5 teremtményei. Isten akaratának vannak alárendelve és Isten felhasználja szolgálatukat szemberek javára. Ezért szoktuk kérni Istent, hogy rendelje ki angyalait oltalmunkra. HAZÁNK ÉSZAKKELETI RÉSZÉN három hegység: a Zempléni, a Bükk és a Mátra, három folyó: a Sajó, a Hernád és a Bodrog, valamint három új szocialista város: Kazincbarcika, Sajóbábony és Lenin- város — jelzik azt a területet, ahol magyarországi evangélikus egyházunk legkisebb egyházmegyéje, a hajdani Hegyaljai, ma: Borsod-Hevesi egyházmegye evangélikusai élnek. Az egyházmegye területe 11 200 négyzetkilométer, a rajta élő evangélikusok száma kb. 10 000. Ez annyit jelent, hogy még 1 négyzetkilométerre sem jut egy evangélikus lélek. Ha az itt élő evangélikusokat méterenként sorbaállítanánk, kb. a miskolci Tiszai pályaudvartól a diósgyőr-vasgyári evangélikus templomig érne a sor. Mindössze 10 kilométer, ugyanakkor az egyházmegye hosszanti átmérője 180 km. Valamikor, 1554-ben egyetlen evangélikus templom állott ezen a hatalmas területen, az arnóti. Idetartozott ennek a vidéknek egész evangélikussá- ga. Négyszáz esztendő alatt 16 önálló anyagyülekezet létesült, ma 13 van belőlük, melyekben 13 gyülekezeti lelkész, 2 lelké- szi munkatárs és 2 nyugdíjas lelkész végzi a szolgálatot. A legrégibb gyülekezet, az arnóti 1554-ben keletkezett, a legfiatalabb. a putnoki 1946-ban. A legrégibb templom, az arnóti Mária Terézia korában, a legfiatalabb, a hernádbüdi a második világháború után épült. MINT CSEPPBEN A TENGER. ez az egyházmegye tükrözi talán a legvilógosabban magyarországi evangélikus egyházunk szórványjellegét Az itteni evangélikusoknak csupán 40%-a él anyagyülekezetekben, 60%-a szórványokban. Egyetlen olyan gyülekezet nincs, amelynek ne tenne szórványterülete. Van, amelyikhez 78 község is tartozik! (Sajókaza), de az átlag is 20— 25 községben szétszórtan élő evangélikusokat gondoz. Ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy az ország második legnagyobb városában, Miskolcon, három önálló gyülekezetben (Miskolc, Diósgyőr-vasgyár, Diósgyőr) kereken 3000 evangélikus él, akkor kiderül, hogy a mi viszonyaink között nagy gyülekezetnek számító Miskólc sem egyéb, mint egy hatalmas szórvány. Mindennek ellenére Isten iránti hálával mondhatjuk el, hogy élnek « gyülekezetek. A nágyváros Miskolc nyüzsgő forgatagában a Hunyadi utcai udvar közepén álló, vagy a diósgyőri és ózdi kohók füstölgő kéményeinek árnyékában tevő templomban éppen úgy, mint az abaúji dombok között megbúvó kis falusi templomokban, hangzik az ige, zeng az ének és buzgó hívek hálaadó imádsága száll az egek Urához. AZ ITT ÉLŐ EVANGÉLIKUSOK megtalálták helyüket az új társadalomban s hűséges, odaadó munkával veszik ki részüket annak építéséből üzemekben, bányákban, szántóföldön és hivatalokban egyaránt. A hernádvécsei és az országos hírű fancsali termelőszövet kezeteket szinte „lutheránus téesz”-ként emlegethetnénk. Népünk életszínvonalának emelkedése kihat a gyülekezetek anyagi erősödésére is. Jórészt a hívek áldozatkészségéből — csak az utóbbi 25 ér alatt — egy új templom (Her- nádbüd), két új parókia (Ar- nót, Diósgyőr-vasgyár) épült és nincs olyan gyülekezet, amelyik ez idő alatt ne tatarozta volna templomát s ne korszerűsítette volna parókiáját. Orgona- és harangvillamosítás, gépjármüvek beállítása a szolgálatba — jelzik, hogy az itteni evangélikusok élnek és élni akarnak. Közben a gyülekezetek képe lassan átalakul. Hat rájuk a városok és ipari központok vonzóereje. Vannak elnéptelenedő gyülekezetek, ahol a lelkész nyugdíjbavonulása, vagy halála után megszűnik az önállóság és társulnak a szomszédos gyülekezettel. így egyesült Abaújszántó és Tállya, Fancsal és Hemádvécse, Sátoraljaújhely és Tokaj. Várható, hogy a jövőben még több hasonló összevonásra sor kerül, s ezért a gyülekezetek felelős vezetői már most keresik az új körülményeknek megfelelő új szolgálati formákat. Van anyagyülekezet élén álló önálló női lelkészi munkatárs, vannak világi állásban is dolgozó lelkészek és vannak egyházi szolgálatot végző nem lelkészi gyülekezeti tagok. Emberek, akik fáradtságot nem ismerve, gyalog, kerékpáron, motoron, gépkocsin, autóbuszon és vonaton mennek a szolgálat útján azért, hogy ezen a hatalmas területen szétszórt, mai problémákkal küzdő, mai evangélikusoknak mondják el mai nyelven Istennek örök üzenetét. Abaffy Gyula FIATALOK ÉS AZ IDŐSEBB NEMZEDÉK .fesziiiiksé- góniaK egyik teggyakoribb területe a divat es az öltözködés. A fiatalok azt mondj hogy ők divat és öltözködés tekintetében is szeretnének haladná a kórral, minden vonatkozásban moaern emOerek akarnak lenni. Ezért növesztik hosszúra a hajukat a fiúk és hordanak farmert, Valamint garbót még operaelőadásokon is, ezért hordanak hol miniszoknyát, *hol maxit a lányok. Az idősebbek sokszor megbot- ránkoznak ezen. Azt mondják, hogy a divatban is tehet mértéket tartaná, a hosszú hajviseletnél, vagy a miniszoknyánál is van a jó ízlésnek határa. S ha a fiatalok nem tartják be a jó ízlésnek ezek által az idősebbek áltol meghúzott vonalát, akkor egyszeribe reájuk sütik a „huligán” jelzőt. Ott feszül ez a kérdés a családi otthonokban a szülők és a gyermekek között, az iskolában a nevelők és a diáikok között, az üzemekben az idősebb , .szakik” és a fiatal munkások között. A vita hullámai sokszor olyan magasra csapnák, hogy olykor-olykor a legmagasabb fórumok is kénytelenek a problémával foglalkozni és a kérdésben állást foglalni. KÖZELÍTSÜK MEG A PROBLÉMÁT a fiataloknak abból a célkitűzéséből kiindulva, hogy ók minden teKintet- ben modem emberek, szeretnének tenni. ÍNam hiszem, hogy akadna felnőtt, aki ezt a céuutüzest helytelenítené. Mert hiszen ha valaki lemond erről a célkitűzésről, legyen az fiatal, vagy idősebb, az Lassan múzeumi figurává válik. Akkor miért van az idősebb nemzedék gyakori, jogos vagy jogtalan botránkozusa a fiatalok magatartásán? Véleményünk szerint azért, ment másképpen ítéli mag a két nemzedék a „modernség” fogalmát. AZ ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR MEGHATÁROZÁSA SZERINT A MODERNSÉG „a legújabb kor igényednek, felfogásának, szokásainak, divatjának, szellemi, tudományos és technilfei fejlettségének megfelelő magatartás.” Sok fiatal a modernséget csak a divatban és a szokásokban látja. Ezért számára a modernség fokmérője egyedül a hosszú haj, a farmer, vagy a miniszoknya, esetleg az idősebbeket megbotránkoztató magatartás. Ezek a fiatalok megfeledkeznek arról, hogy a hosszú hajtól még nem lesz valaki modem. Különösen altkor nem, ha korunk technikai, tudományos és kulturális fejlettségéhez nem sok köze van. Akii nem bővíti az ismereteit, nem tesz meg mindent, hagy a modern, tudomány és technika ismereteit elsajátítsa és nem igyekszik a modem követelményeknek megfelelő magatartással túltenni az idősebb nemzedéken, aiz akkor sem modern, ha „Sámson hajait” visel. Az az igazi modern ember, aki minden vonatkozásban százszázalékosan igyekszik megfelelni a reá bízott feladatoknak. A felnőttele meg ott vétik el, hogy sokszor a divat követését, a hosszú hajat, vaigy a miniszoknyát egyszerűen hu- ldigánságinak bólyegzik. Mindezt azért, mert ők sem a maga teljességében értelmezik a modernség fogalmát. Ezek a felnőttek megfeledkeznek arról, hogy a hosszú haj mögött is lehetnek a felelősséget komolyan vevő, az ismeretet és a tudást állandóan bővítő, igazi modem fiatalok. Hogy erről meggyőződjünk, nem kell mást tehnünk, minit egy kicsit jobban odafigyelnünk a fiatalokra. A televízió vetélkedői, a munkahelyek és az iskolák a bizonyságai annak, hogy modern külsővel is lehet jól dolgozni, minden tekintetben maximálisan helytállni. AZ IDŐSEBB NEMZEDÉK IDEGENKEDÉSE egy kicsit arra is visszavezethető, hogy az ember természeténél fogva konzervatív. Amit megszokott, azt tartja a legjobbnak és minden mást helytelennek ítél. Pedig ez a konzervativizmus a haladásnak a legnagyobb hátráltatója.' Persze nem áriról van szó, hogy mi idősebbek is növesszünk szakállt, vagy hippi-frizurát, hordjunk farmert, vagy miniszoknyát, hanem arról, hogy igyekezzünk jobban megérteni az ifjabb nemzedéket. Ne állandóan a hosszú bajról prédikáljunk, hanem neveljük. gyermekeinket, unokáinkat helytállásra, igazi emberi magatartásra. A FIATALSÁG TERMÉSZETES VELEJÁRÓJA, hogj minden újért lelkesedik, legyen az űrutazás, számítógép vagy hippi-frizura. S nagyot jól van, hogy így van, mér ez a beállítottság a hajtómotorja minden haladásnak < földön. Persze a fiatalokba! megvan az is, hogy sdkszoi „csak azért is” másképper csinálják, mint a felnőttek. í ebben a „csáik azért ds”-bei mát- nem a haladás, nem í modernség, hanem a feltűné keresése lesz a fontos. Aik!kö? szoktuk azt mondani, hogy e; mér nem modernség, hanen modernikedós. Nem regiben egy fiatalembert láttam a pás ti utcán. Ócska, avitt farmé bekből „összetákolt” földig ér< köpenyben libegett a tömeg ben az Astoriánál. Miindenk megfordult utána és csóvált! a fejét. Még a hosszú hajú fia talok is. Nem hiszem, hogj ez a fiatal barátunk az ifjú sógnak, a modernségnek és i hatodáéinak „jó propaganda csinált.” Befejezésül még egy mozzanat. Ez a „csak arzént iá’ magatartás általában a tinéd zser kor velejárója. Bgyete mista fiam mondta, amiké erről a kérdésről beszélget tünk: „Az egyetemien miné magasabb az évfolyam, arnná rövidebb a hajviselet.” Persz» ez a rövid haj se olyan rövid mint a miénk volt egyetemisti karunkban. De azt hiszem nem is ez a lényeg, hanem az hogy a hosszú és a rövid haji fejekben ugyanaz az emberiéi lakozzék, s teljes erővel mún kálkodjék úgy, hogy mindéi ember igazi emberként élhes sen a földön. Dr. Selmecsi Jino Aki december 9-én este részt vett a kelenföldi templomban aiz istentisztelet keretében tartott egyházzenei műsoron, szép élménnyel gazdagodhatott Először zenekari müveket hallottunk. J, O. Warner; Dávid-oratórium előjátéka szólalt meg vonósok és oboa előadáséiban. Ennek a kismartoni karmesternek, Haydn közvetlen elődjének több mint 300 kéziratát őrzi az Országos Széchenyi könyvtár. Nagyobb részük vokális kompozíció. Stílusuk inkább a kor hagyományos nyelvezetéhez, mint újító törekvéseihez csatlakozik. De Werner népi elemeket is beolvasztott műveibe. így az 1750-ben irt Dávid-oratórium előjáték első ütemeiben is a magyar hallgató némi verbunkos ízt fedezhetett fel, amint az a kelenföldi templomiban felcsendült. A MÁSIK MÜ MOST HANGZOTT EL ELŐSZÖR MAGYARORSZÁGON! Egy XVIII. századi lengyel mester: Karácsonyi szimfóniája (értsd: hangszeres muzsika). Két gyors tétel zárt körül egy hangulatos lassút. A szerző bőven merített a lengyel népi karácsonyi muzsika gazdag tárházából. A lüktető ritmus szinte szemünk elé varázsolta a bethlehemi mezők Jézust- köszöntő pásztorainak vidám hangulatát, a Megtartó születése fölötti boldogságot A MEGTARTÓ KRISZTUSRA MUTATOTT az igehirdetés is. Majd a műsort a 166. kantáta zárta. Bach ezen a művön keresztül is evangélistaként prédikált. A szólókat nagyon átélten, szép tónusban énekelte Takács Judit (alt), Baski István (tenor) és Mezőfi Tibor (basszus). A kontinuót Viczay Erzsébet látta el és a gyülekezet ének-zenekara jó együttesként járult hozzá az előadás sikeréhez. Köszönet és dicséret illeti Sulyok Imre karnagyot nemcsak azért, mert jól választott műsoraival mindig szép élményben részesíti a hallgatókat, hanem azért is. mert zenekari műveket is megszólaltat az egyházzenei alkalmakon, B. I. Zenés áhítat Kelenföldiin Nagy hálát adjunk az Atyaistennek, Mennynek és földnek szent teremtőjének, Oltalmazónknak, kegyes éltetőnknek, Gondviselőnknek!
