Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-06-02 / 22. szám

As egyház életének szive: szolgálat az emberért Lelkésziktatás Cvőrben A „négy folyó varosa” szinte a magyar reformáció hajnala óta jelentős szerepet töltött be a magyar evangélikus egyház életében. Kiváló lelkészeknek a sora végzett kiemelkedően magas szintű szolgálatot egy­házunk és népünk életének, fontos történelmi események sorsfordulóinak összefüggésé­ben és tette a győri gyülekeze­tei és „öregtemplomát” a du­nántúli evangélikusság bázisá­vá. TEKUS ÖTTÖ BEIKTATÁ­SÁN. május 12-én majd min­den ünnepi köszöntés kapcso­lódott ehhez a tényhez. A Né­met Demokratikus Köztársa­ságban tartózkodó delegációnk tagjaként távollevő Weitler Rezső esperes felkérésére a be­iktatás szolgálatát végző D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egy­házkerület püspöke -is ennek a történelmi örökségnek az érté­két emelte ki, de felmérte a győri gyülekezet jelenének a fontosságát is templomaival, szeretetintézményeivel, a szol­gálatot végzők népes csapatá­val. Lelkészek, gyülekezeti munkások, és a gyülekezet jól összehangolt, egyetértésben végzett munkája nemcsak ezen a területen; de egész magyar- országi evangélikus egyházunk és népünk között végzendő szolgálat szempontjából is nagy lehetőségeket rejt magá­ban. A történelmi örökségnek ez az elkötelezése teszi feladatá­vá gyülekezetnek és lelkész­nek, hogy újra és újra mérleg­re tegye: szolgálatát a folyto­nos fejlődés közepette az em­beri viszonylatokra nézve jól végzi — e — hangsúlyozta dr. Fekete Zoltán országos egyhá­zi felügyelőnk, aki az ugyan­csak az NDK delegáció vezetésében részt vett D. Kál- dy Zoltán püspök köszöntését is hozta. Mert ez a mérlegelés óvja meg a gyülekezetei attól. hogy szerepét elveszítse, s ad ugyanakkor lehetőséget a szün­telen megújulásra, az egyház, a város és a haza érdekében végzett értékes szolgalatokra. EZZEL A VÁRADALOM- MAL TEKINT a most megvá­lasztott lelkész a már koráb­ban szolgálatban álló munka­társak és a melléjük felzárkó­zó gyülekezet felé az egyház­megye is Zoltán László he­gyeshalmi lelkésznek, az espe­res megbízottjának felszólalá­sa bizonysága szerint. S ezzel a város is, ahogy kitűnt ez az ünnepi alkalmon részt vett Kovács István egyházügyi ta­nácsos szavaiból is. S ezt erő­sítette meg a szomszédos Fe­jér — Komáromi Egyházme­gye esperesének, dr. Nagy Ist­vánnak és a befogadó gyüleke­zet nevében megszólaló Kovács Géza nádorvárosi lelkész kö­szöntése is. Az együttes szolgálatra va­ló készség plső igenlő feleletét talán az a meleg családias együttlét és testvéri beszélge­tés jelentette, amely az ünne­pi ebéd fehér asztalánál folyt, ahoí minden arra illetékes, köztük a nagy számmal jelen­levő presbitérium, illetve kép­viselőtestület tagjai is a meg­oldásra váró feladatokkal kap­csolatos nehézségeket sem ken­dőzve kereste együtt a ma és holnap végzendő jó szolgálat útjait. Hogy pedig mit jelent: a múlt értékes öröksége birtoká­ban a mában jó szolgálatot vé­gezni azt különösen is a népes ünneplő gyülekezet jelenlété­ben elhangzott két. igehirdetés vázolta fel. Idézzünk fel né­hány gondolatot ezekből D. DR. OTTLYK ERNŐ PÜSPÖK, aki Kovács Géza igazgató-lelkész segédletével végezte a beiktatás szolgálatát i Péter 1.17—20 verseit vá­lasztotta alapigéül. — A • ige­hirdető Isten emberközpontú szeretetere irányítottá a hall­gatók figyelmét. Ez a szeretet ott rejlik az embert körülvevő világ szépségeiben is és min­denben, mert az aki érettünk, az emberért odaadta egyszü­lött Fiát is, miképpen ne adna vele együtt mindent miné- künk. Az egyház egész életé­nek ezt az emberközpontú sze- retetet kell sugároznia. Az egyház életének a szive a sze­retet szolgálat az emberért. A püspök szólt arról, hogy az evangélikus lelkész szolgálata és annak indítása nyomán a gyülekezeté, hogyan válik programmá, amely beviszi az emberszeretetet a mindennapi életbe, a családi élet, a nemze­dékek együttélése, a munka­társak. közös tevékenysége te­rületére, el egészen odáig, hogy látóhatárunkat kiszélesíti az egész emberiség dimenziójára. Isten a földi vándorút minden, szakaszán, a legkülönbözőbb élethelyzetekben is megjelöli áz emberszeretet időszerű cél­jait s ezen az úton érhetjük el Isten szeretetének végső célját is. A BEIKTATOTT LELKÉSZ IGEHIRDETÉSE Jakab 1,16— 21 üzenetét ragadta meg. Szólt aiTól a hamis istenképről, amely az emberben félelmet kelt és megbénítja cselekvésé­ben. Ezzel szemben szól Isten kijelentése arról, hogy ő vál- tozhatatlan szeretelében és az ő szeretete és közénk soha nem vetődhet árnyék. Az Isten változhatatlan szeretete azon­ban nem konzerválja a világot. Jobban kell értenünk „Isten akarata a ti mcgszentelődéslek' 1 Ts 4. z Magaval a szóval, a foga­lommal bizony eleget bajló­dunk. ..Szenteken” még min­dig legtöbben a szentté ava­tottakat értik vagy legalább is azokat, kik rendkívüli keresz­tyének voltak, szokatlan er­kölcsi magasságba emelked­tek. Ezzel szemben a Szentírás minden keresztyént szentnek nevez, a szürke névtelen hívő­ket, a gyarlóságukkal nyilván­valóan vesződőket is, hiszen a szent Isten rájuk tette a kezét! Próbálkozunk azután „szentté létei” helyett a „megszentelő- dés” kifejezéssel, ám ez sem sebezhetetlen. mert könnyen olybá tűnik, mintha önműkö­dően állna be ez a különös fo­lyamat. Kíséreljük meg hát a jobb megértést. Már az Ötestámentomban szentnek neveztetik az, ami Istenhez tartozik, amit külön választottunk más egyébtől, hogy csakis Öt szolgáljuk ve­le. Ily értelemben volt szent például a templom vagy az is­tentiszteleti szertartáshoz használt számos eszköz. Mind­ezt tisztán kellett tartani, de a „szentsége” kultikus volt csu­pán. Az Űj testámen tűm elő­térbe helyezi a Szentlélektől való belső megtisztíttatást s ezzel együtt az erkölcsi növe­kedést, a „megszentelődést”. Egy lélegzetvétellel kell mind a kettőt kimondanunk: Isten szállást vett bennünk Lelke által, bevont minket: szent közösségébe és — most már az az akarata, hogy' meg­maradjunk ebben az Istenkö­zelségben, szakadatlanul reali­záljuk a szent életmódot, hi­szen arra hívott el. Éljünk ta­lán e helyütt azzal az ismert hasonlattal, mely szerint egy hangszeren egy nagy művész játéka teszi tündöklő fényűvé a zeneélményt, ámde azért a hangszernek is méltónak kell lenni! Mi élő hangszerek va­gyunk. Szentségünket döntően az adja, hogy Isten tette ránk a kezét, ámde nekünk ehhez a szent kézhez igazodnunk kell! Másként: Isten szent Lelke csak azokban Iakhatik, akik megszentelődésben élnek. Az evangéliumnak elidege­níthetetlen része tehát a szent eletre való felhívás. A cél az, hogy tessünk Istennek (4 v.) Erre a célra kell. róállnunk Megfeszítetten igyekeznünk a Azt a jo világot .amit teremtett azzal a leiadattal adta át az em­bernek, hogy előbbre vigye an­nak sorsát szüntelenül jó irány­ba változtatva. — Az igehirdető szólt azokról az időszerű fel­adatokról, amelyek kapcsán Isten a keresztyén ember szí­vében felelősséget ébresztve felhasználj^ szeretete eszköze­ként, Nekünk mindig készek­nek kell lennünk, hogy a vál­tozó világban megújuljunk Is­ten szeretetében és részt vál­laljunk a világnak abban a megváltoztatásában, amely majd a jövendő nemzedék bol­dog életét is szolgálja. A VILÁG VÁLTOZÁSA nagy lendületet vett a mi időnkben. Hazánk minden te­rületén. itt Győrben is. Mióta legutóbb itt jártam, számtalan új létesítménnyel, nagy kiter­jedésű új városrészekkel gaz dagodott a négy folyó városa. Szépen ötvöződnek benne a múlt értékei és a jelen célki­tűzései. S ez szinte kínálja a profilt az itt elő gyülekezet számára is. A jubileumot kí­náló Ráth Mátyás emlékezeté­től kezdve az utast újra és új­ra megállító Borsos dombor- múvek és Sima Bandi kova csoltvas munkái a nádorváro si templomban, a múlt szám­talan sok értéke arról beszél hogy az itt élő gyülekezet jól értette szolgálatát az idők so­rán s ez a mostani egvüttlét egy új fejezet kezdetén hason­ló reménységeket ébreszt a je­lenre és a jövőre nézve is. M. Gy. szentségre, „amely nélkül sen­ki sem látja meg az Urat” (Zsid 12,14) Már több ízben láttuk, hogy az apostol nem kíván aprólé­kos, fontoskodó, kazuista mód­jára minden elképzelhető eset­re gondoló utasításokat adni. A gyülekezetek állapotának megfelelően mégis kitér leve­leiben egyes részletekre. A thessalonikai gyülekezetnek .például két területen ád leckét a rriegszentelődésből. Az egyik a nemek viszonya, a házasélet. Vajon képesek a keresztyénné lett hivők változ­tatni a ,.pogány” zabolátlansá- gon? Az apostol bizonyos ben­ne. Szavai világosan utalnak a monogám házasságra. A ke­resztyén férfiakat inti, hogy kiki a maga „edényét” vagyis teleségét bírja, egyedül vele éljen. A Lélek fegyelme alatt álló férfiú számára nemcsak a házasságtörés elképzelhetetlen, hanem magában a házasélet­ben is minden durvaság, mely megsértené a másik fél iránt a szeretetet, sőt a köteles tiszte­letet. Mert nem játékszer az, hanem mint „gyöngébb edény” is „örököstárs az élet kegyel­mében” (1 Pt 3,7) Hallatlan új hang volt ez abban a korban. Megváltoztatva a megváltoz- tatandókat — ma is sokatmon­dó. A másik terület a gazdasági életé. A keresztyén ember „nem lépi túl” (6 v.) mohó vá­gyában azt a határt, melyet Isten vetett neki a másik em­ber személyében. Isten világá­ban mérték van. Mértéktelen kívánság, sóvár tekintet, zsák­mányra lesés, az embertársnak akár jogaiban, akár javaiban való megrövidítése semmikép­pen sem illik a keresztyénhez. „Ne nézze kiki a maga hasz­nát, hanem mindenki a mási­két is” int másutt Pál, ugyan abban a fejezetben (Fi) 2). melyben Krisztus indulatát ajánlja követésre; Krisztusét, ki „nem tekintette zsákmány­nak” még azt sem, hogy ő az Istennel egyenlő! Két kényes terület. S még néhány akad ezenkívül! A megszentetődés az a módozat, mellyel javíthatunk minden téren. Lássunk hozzá kedvvel mint lehető és ígéretes élet­formához ' Scholz László Késiül m új síi oviik énekes könyv A szlovákiai evangélikus egyház liturgikus nyelvének megújítása A hazánkban élő szlovák aj­kú gyülekezetek is tudják, hogy a szlovák istentiszteleti nyelv nem a mai modern szlovák, hanem az úgynevezett kralici nyelv, amely tulajdona­képpen a 16. századbeli cseh nyelv. A kifejezés onnan szár­mazik, hogy Kraliéban jeleni meg a Biblia első cseh nyelvű fordítása 1572-ben. Ezt a Bib­liát a szlovák evangélikusok is magukénak fogadták, hiszen abban az időben a szlovák nyelv nem tért el annyira a cseh nyelvtől, mint ma. A kra­lici Biblia hatása nyomán a szlovák gyülekezetek liturgi­kus nyelve is ezen a nyelven alakult ki. Ezen a nyelven je­lent meg J. Tranovsky híres énekeskönyve a Cithara Sanc- tor-:m. közkedvelt néven a Tranoscius (1635), majd a raci­onalizmus hatására a múlt század közepén a Spevnik is. Ezt a két énekesköny.vet hasz­nálják a szlovák gyülekezetek mind a mai napig. A legtöbb gyülekezetben még az igehir­detést is ezen a nyelven tar­tották. A szlovák gyülekezetek — bár nagyjából megértették ezt a nyelvet — de mivel a mindennapi beszédük más volt, egy kicsit mindig idegen­nek érezték. AMIKOR A MÚLT SZÁZAD FOLYAMÁN kialakult a szlo­vák irodalmi nyelv, egyidőben megindult a törekvés a litur­gikus nyelv megreformálására is. Már az első világháború előtt jelentek meg folyóiratok­ban a kralici nyelvű énekek modem szlovák fordításai. Át­fogó intézkedésekre azonban csak az első világháború után, Csehszlovákia megalakulása után kerülhetett sor, amikor a mai modern szlovák nyelv sza­bályait is megállapították. 1924-ben megjelent az Újszö­vetség szlovák nyelvű fordítá­sa, 1953-ban pedig a Zsoltárok könyvének fordítása is, 1954- ben a templomi Agenda, 1955- ben a Passió könyvecske. 1960- ban az új szlovák liturgia. 1972-ben pedig a temetési Agenda. Elkészült és jelenleg nyomdában van a teljes Bib­lia modern szlovák fordítósa is. Az istentiszteletek a szlová­kiai evangélikus gyülekeze­tekben ma már modem szlo­vák nyelven folynak. MINDENNEK AZ VOLT A KÖVETKEZMÉNYE, hogy fel­merült. az igény a modern szlovák énekeskönyv megte­remtésére is. A. L. Katina püs­pök az énekanyag gyűjtését mar 1050-ben megkezdte. 1070- ben nedig országos eayházi bi­zottság alakult az új énekes­könyv megszerkesztésére. A bi­zottság 11 tagból áll, elnöke J. Petrik professzor. A bizottság­ban a teológusok, mellett he­lyet kaptak költők, himnológu- sok és egyházzenei szakértők is. A bizottság munkája gyors ütemben halad, s reménység van arra. hogy a közeljövőben megjelenik az új szlovák éne­keskönyv. Az új énekeskönyv kisebb terjedelmű lesz a jelenleg használatban levő énekes­könyveknél. Az énekek számát 600-ra tervezik, s maguk az énekek is rövidebbek lesznek. A hosszabb versterjedelmú énekeknél 4—5, a rövidebb versterjedelműeknél pedig maximum 7—8 versesek lesz­nek az énekek. Az énekes­könyvet kottásnak tervezik, s az énekeskönyv elején helyet kapnak a liturgikus szövegek és dallamok is. Az énekeskönyv­ben nemcsak a Tranoscius és Spevnik énekek modern fordí­tásai. hanem eredeti szlovák énekek, valamint az egész ke- resztyénség énekkinesének gyöngyszemei is helyet fognak kapni. A MODERN ÉNEKES- KÖNYV GONDOLATÁT nem fogadja mindenki egyforma lelkesedéssel. Sokan — külö­nösen az idősebb nemzedék tagjai — akiknek szívéhez nőt­tek a jelenleg használatban le­vő énekszövegek, még idegen­kednek a modem énekektől. Azonb.an az a reformátor! elv, hogy az evangéliumot minden­kinek az anyanyelvén kell hir­detni, a szlovák liturgikus nyelv megreformál r.sa során indokolja az énekeknek a mai modern nyelvbe való átülteté­sét is. Szlovák testvéreinknek az énekeskönyv szerkesztéséhez jó munkát kívánunk abban a reményben, hogy az új éne­keskönyv a magyarországi szlovák ajkú gyülekezetekben is áldott szolgálatot fog végez­ni. Dr. Sclmeczi Janó* CHILE Több hírügynökség jelenté­se szerint március elején a chilei katonai junta hatóságai letartóztatták majd kihallgató ták Helmut Frenz evangélikus püspököt és két. lelkésztársát, akik egyházi segélyakciót kez­deményeztek az országban le­vő több ezer dél-amerikai menekült megsegítésére. A je­lentések szerint az elfogotta- kat később szabadon enged­ték. (epd) Egyhazunk a huszonöt eves befcemozgaiombao Á negyedik magyar békekongresszus A TÁRGYAL.ASOK ÚTJÁN megindult a nemzetközi feszült­ség enyhítésének koncepciója, de még igen sok nehézséget kel­lett leküzdeni. 1954. február 18-án véget ért a négy nagyhata­lom külügyminisztereinek berlini értekezlete. Ez azt jelentette, hogy a tárgyalások megkezdődtek és folytatódtak. A konfe­rencia záróülésén Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere. így jellemezte az akkori helyzetet: „Azok a kérdések, melyek az értekezleten megoldatlanok maradtak, nem kerülnek le a napi­rendről.’' Ezek a kérdések súlyosak voltak: a koreai fegyverszü­net után következett az indokínai béke helyreállításának ügye, a francia gyarmatosítókkal szemben, de kiélezett probléma volt a német kéidés is, és a vele kapcsolatos európai biztonság ügye; megoldásra várt Ausztria problémája, az osztrák államszerződés, s mindenekelőtt fontos feladatként jelentkezett a leszerelés meg­indítása és az atomháború rémének eloszlatása. EUROPA BÉKÉJÉÉRT már 1954. március 31-én javasla­tot terjeszteti elő a Szovjetunió kormánya az európai országok kollektív biztonsági egyezményének megkötésére. A Magyar Népköztársaság kormánya bejelentette, hogy azonnal kész részt venni ilyen egyezmény megvalósításában. A Béke-világtanács 1954. május végi berlini ülésén pedig olyan egyezmény meg­kötését követelték, amely az atom- és hidrogénbombákkal vég­zett kísérletek megszüntetését, e fegyverek alkalmazásának betiltását célozza. A NEPEK EGYSEGE egyre inkább kezdett kibontakozni az emberiség jövője érdekében. Az emberiség történelme folya­mán sohasem alakult ki a népek életében olyan egységnek a körvonala, mint a béke megvédésének érdekében. Kisebb- nagyobb. rövidebb-hosszabb ideig tartó szövetségek gyakran létesültek egyes országok között a történelem folyamán, de a népeket és a békét szerető embereket ilyen egységes cselekvés­re indító mozgalom páratlan az emberiség múltjában. A NEGYEDIK MAGYAR BÉKEKONGRESSZUSON. 1955. februárjában is megszólalt, az egész világ békeakarata. Táv­iratok érkeztek a világ számos országából, küldöttek szólaltak meg, a szovjet, török, csehszlovák, koreai, román, bolgár, oszt­rák, kínai, iráni, mindkét németországi békém,ozgalmak kép­viseletében, Kétezer ember hallgatta mély csendben Paul Robe- sonnak, a világhírű amerikai békeharcosnak hangját. Maga nem jöhetett el magnetofonszalag hozta, el közénk az üdvöz­letét: .,Szeretet minden embertársunknak, szeretet a világ minden dolgozójának szeretet minden jóakaratú embernek a földön!" Meghatva, könnyes szemmel hallgatták a jelenlevők Paul Robesont. amint magyar nyelven énekelt egy békedalt, Kodály Toborzó-ját. és a „Hazám,, hazám,” áriát, megérezve. hogy e hang elhozta közénk és a kongresszuson jelenlevővé tette ezt a becsületes, nagy embert. A népek közös érzése és közös harca szólalt meg magyar költő és magyar színművésznő tolmácsolásában Nazim Hikmet ,török költő ,.Halott kislány” című japán tárgyú versében, amelyben megrázó erővel vádolta az atombomba megszállottjait. Újból bebizonyosodott, hogy a béke és a népek közötti barátság nyelvén, egy nyelven beszélt több százmillió ember. HAZÁNK EGYSÉGÉNEK bizonyságai szinte végtelen sorban áradtak a negyedik magyar békekongresszuson. Erős. edzett bányászok, nagy sikereket elért kohászok, fiatal és kenyerük javát már ..megtermelt” parasztok, háziasszonyok, tudósok, írók. költők, színészek álltak az emelvényre, s leírt szöveg nélkül, papírlapok nélkül beszéltek forrón, nyílt, őszinte sza­vakkal. önmagukat, hazaszeretetüket, békevágyukat adva. Úgy beszéltek, ahogy a szívük diktálta, ahogy átélték a második világháború szenvedéseit, de ahogy szerették az. életet, család­jukat. egyre erősödő és szépülő drága hazánkat. A béke ügye a legszilárdabb egységet teremtette Magyarországon, mégpedig példátlanul erős és megdönthetetlen egységet! AZ EGYHÁZAK EGYSÉGE jutott kifejezésre a különböző egyházak képviselőinek felszólalásaiban. Ez nem valami szín­telenül azonos hangot jelent. Természetesen más-más oldalról, különböző teológiai alapról és egyházi légkörből, a saját egy­házuk hű fiaiként szólaltak meg az egyházak képviselői. De a közös Szentírásnak az örökkévaló fundamentumán állva, ugyanannak az élő Istennek a parancsát véve. a ..Békesség Fejedelmének” a szolgálatában járva, egybecsendült a szavuk, amikor az emberiség éleiéért érzett felelőssegük szólalt meg. Jelen voltak Vető Lajos és Dezséry László, evangélikus püspö­kök, Bereczky Albert, Györy Elemér. Péter János református püspökök, Czapik Gyula egri érsek. Hamvas Endre katolikus püspök és sok más egyházi ember. KÁLDY ZOLTÁN PÉCSI ESPERES fejezte ki evangélikus egyházunk egységét népünkkel a béke megőrzéséért vívott küzdelemben: ..Egyek vagyunk tehát népünkkel a béke megőr­zéséért vívott küzdelmében, mert továbbhaladásunkat csak a béke biztosítja. Egyek vagyunk a hidrogén- és atombomba, a. tömegpusztító fegyverek betiltásának és általában mindenfajta fegyverzet csökkentésének követelésében, mert az minden éle­tet fenyeget. Egyek vagyunk Nyugat-Németország felfegyver­zése. a német militarizmus szellemének feltámasztása elleni harcban, mert attól szenvedtünk mi. attól szenvedett egész Európa, sót attól szenvedett maga Németország is.” SZÁZ ÉS SZÁZEZER ALÁÍRÁST magukba foglaló köt.egek. békealbumok, munkaeredmények hirdették, hogy ebben az országban üzemekben, falvakban. íróasztaloknál mindennapi lettekkel küzdenek milliók a békéért, az életért, hazánk és az emberiség jövendőjéért. Ezeknek a mindennapos békeeredmé­nyeknek és az emberek millióinak összefogott erejére épült a békemozgalom. A békéért, az életért, hazánk és az emberiség jövendőjéért szálltak imádságok a templomokban és a csendes családi otthonokban. Ezért a szent célért való munkára hívták fel a prédikációk a hiveket. Ezért a szent célért álltak ott a magyar keresztyén egyhazak népünk és a békéért küzdő embe­riség oldalán. D. dr. Ottlyk Ernő István Marian: JÖVŐ SZÁZAD Jövő század, mondod. / de szeretet nélkül nem lesznek jövő századak. A Főidet el kell venni a gyilkosoktól; az áldözatok elveszik-e végre tőlük? Beburkolja-e végre a jóság légköre a Földet? az lesz-e végre a Föld takarója? Áthatja-e a jóság a tudást is, vagy vezérgengszterek kezebe kerül a technika? s a jövő századok emberek nélkül vonulnak? Megjelent a szerző „VESZÉLLYEL VEMHES VILÁG” eímfl kötetében. 1974,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom