Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-12-15 / 50. szám

A Magyar Orthodoxia jubileuma a hazai Ökumene közösségében Napfordulat Debrecenben Huszonöt évvel ezelőtt, 194'. novemberében fogadta Alexij, Moszkva és egész Oroszor­szág patriarchája kánoni jog­hatósága alá az addig főha tÓ6ág nélkül levő magyar or­thodox egyházközségeket, azok ismételt kérelmére, amelyet a magyar kormány is támogatott. A patriarchá- nak és a Szt. Szinódusnak ez az intézkedése nemcsak azt jelentette, hogy a magyar nyelvű orthodoxia kánoni ho­vatartozásának hosszú idő óta rendezetlen problémája meg­oldást nyert, hanem azt is, hogy egyházfőhatósági hozzá­járulással vált lehetővé a ma­gyar nyelvű istentiszteletek végzése a hazai orthodox tem­plomokban. A NEVEZETES ESEMÉNY 25. ÉVFORDULÓJA alkalmá­ból a Magyar Orthodox Espe- resség jubileumi ünnepséget rendezett, amely a hazai test­véri keresztyén egyházak részvételével ökumenikus jel­leget öltött. Ezt különösen a november 23-án megtartott jubileumi közgyűlésen lehe­tett érezni, az Evangélikus Országos Egyház Üllői út 24. alatti imatermében. Az ünnepi közgyűlés elnök­ségében helyet foglalt a Moszkvai Patriarchátus kül­döttsége: Jonathán kisinyovi Európáért és Europa egyhazaiért Beszélgetés dr. Nagy új munkaköréről a genfi Az Európai Egyházak Kon­ferenciájának VII. nagygyű­lése — a megnövekedőit fel­adatok miatt — elhatározta az európai egyházszervezet mun­kájának kibővítését és egy új, teológiai vezetői munkakör megszervezését. Amint erről már beszámoltunk lapunk ha­sábjain, az Európai Egyházak Konferenciája egyhangú biza­lommal Dr. Nagy Gyula pro­fesszort hívta meg teológiai igazgatójának, aki 1975 áprili­sában veszi majd át új genfi hivatalát. Teológiai Akadémiánk pro­fesszorának erre az európai ökuménikus tisztségre történt megválasztása egyházunk és a magyar egyházak nemzetközi tevékenységének és teológiai szolgálatának újabb elismeré­sét, professzorunk eddigi genfi munkájának megbecsülését je­lenti. A Teológiai Akadémia új épületének felavatása alkal­mából lapunk szerkesztője fel­kereste otthonában Nagy Gyu­la professzort és tájékoztatást kért tőle európai munkaköré­ről, feladatairól és terveiről az 1975 tavaszán kezdődő új szol­gálatában. Mióta dolgozik Professzor Ür az Európai Egyházak Konferenciájában? Nem vagyok egészen „új ember” az európai egyházszer­vezetben. Hatodik éve veszek már részt az EEK különféle munkaágaiban. Többek közölt a VI. nagygyűlésen, 1971 ta­vaszán a dániai Nyborgban a magyar delegáció tagja és a nagygyűlés egyik előadója vol­tam. De a Lutheránus Világ- szövetségben végzett genfi szolgálatom alatt sem szűnt meg a részvételem az EEK munkájában. Az Európai Egy­házak Konferenciája vezető testületé 1972 őszén a VII. nagygyűlés előkészítő bizottsá­gának vezetésével bízott meg. Ez a huszonkét tagú bizottság Engelbergben és Bukarestben kidolgozta a nagygyűlés főté­májának részleteit és a tizen­egy albizottság munkájának vezérfonalát. A VII, nagygyű­lésen a szekciók és albizottsá­gok munkájának összehango­lása, segítése volt a feladatom. Mikor kezdődik új munkája Genfben? Az Európai Egyházak Kon­ferenciája — számolva azzal, hogy LVSZ-szolgálatom 1975 tavaszáig tart — 1975 áprilisá­tól hívott meg tanulmányi igazgatójául, hároméves idő­szakra. Üj munkakörömben annak a Dr. Glen G. Williams főtitkárnak leszek közvetlen munkatársa, akit jól ismernek és becsülnek a kelet-európai egyházakban, s aki nagy meg­becsüléssel tekint a magyar tagegyházak szolgálatára az európai egyházszervezetben. Ugyanakkor külön örömöm, hogy az EEK azt a Dr. André Appelt választotta meg az el­nökség vezetőiéül, akit szeret­tünk és becsültünk az LVSZ főtitkári munkakörében, és aki most a francia, elzászi evan­gélikus egyház vezetője. Mik lesznek Professzor Űr legfontosabb feladatai, mik a tervei új genfi hiva­talában? Feladatom — általánosság­ban szólva — a 106 európai tagegyház — evangélikus, re­formátus. ortodox, anglikán, baptista és más egyházak — teológiai együttműködésének és közös szolgálatának erősíté­se. segítése. Engelbergben az Egyházak Világtanácsa több Gyula professzorral ökumenikus központban vezetője, köztük Philipp Pot­ter főtitkár is, erőteljesen hangsúlyozták, hogy a jelleg­zetesen európai teológiai és egyházi kérdések megoldása, feladatok ellátása az Európai Egyházak Konferenciájára vár. A VII. nagygyűlés Engel­bergben közelebbről két ilyen fő munkaterületet jelölt ki a következő évekre: az európai egyházak ökumenikus együtt­működésének elmélyítését és a béke európai és világméretű szolgálatának egyházi felada­tait. Hogyan látja Professzor Űr a kelet-európai egyházak szerepét az európai egyház- szervezetben? Kelet-Európa egyházai főleg két ókból tönenex be ma je­lentős szerepet Európa egyhá­zi életében, sót ezen túlmenően az egesz ókuménixus mozga­lomban. Egyfelől Kelet-Európábán él az ortodox egyházak nagy ré­sze, amelyek nelkülözheietien teológiai hozzájárulást adnax ma az ökumenikus mozgalom­ban. Személy szerint is nagyra értékelem a kelet-európai or­todox egyházak gazdag isten- tiszteleti életét, teológiai gon­dolkodását, nagy megbecsülé­süket az első hét keresztyén évszázad tradíciója, gazdag teológiai öröksége iránt. Szol­gálatommal is szeretnék hoz­zájárulni ahhoz, hogy a kiala­kult jó kapcsolat az európai ortodox és protestáns egyhá­zak közt tovább erősödjék. Másfelől ezek az egyházak — Európa többi egyházától el­térően — jórészt a szocialista társadalom életrendjében él­nek, és mai életük is tanúsítja, hogy megtalálták itt a helyü­ket, hűséggel végzik keresz­tyén szolgálatukat. Miben lá­tom ezeknek a kelet-európai egyházaknak a jellegzetes ma­gatartását az ökuménikus európai és világszíntéren? Ab­ban, hogy nagyon komolyan veszik hűségüket Isten igéjé­hez, Krisztus evangéliumához. Nincs „liberalizmus” a kelet­európai teológiában. Erőteljes bibliai kutatómunka és teoló­giai kutatás folyik ezekeben az egyházakban. A Szent- írás és az istentisztelet életük centrumában áll. Ugyanakkor — új társadalmi környezetük egyik velejárójaként — ezek az eayhgzak új megvilágítás­ban látják az Ige üzenetét a felebaráti szeretetről, erőtel­jesen átélik és teológiailag is megfogalmazzák a keresztyén felelősséget az egész társada­lom és világ iránt. Hogy a tár­sadalmi igazsáaossás és a béke kérdése annyira előtérbe ke­rült az ökuménikus mozgalom­ban, abban nem kis szereoe volt ezeknek a kelet-európai egvházaknak. Ezen a területen ezután is jelentős feladatni várnak eevházainkra az EEK- baio és a többi nemzetközi egy­házi szervezetben. Végül mit üzen Professzor Űr lapunk olvasóinak? Az egyik kérésem ez: kísér­jék figyelemmel és imádsággal az Evangélikus Élet hasábjain Európa és a világ egyházai­nak életét, a társadalomban és a világban való szolgálatukat, így jobban értik és segítik egvházunk hazai éledét és szol­gálatát is. A másik, inkább személyes jellegű kérés: sze­retném ezután is érezni szere- tetük, imádságaik „hátterét” genfi szolgálatom mögött. So­kat socrPett edd'S 'S ez a hazai ..háttér”: szeretnék ezipán is támaszkodni reá új szolgála­tomban: és moldvai érsek, — aki 1949 —1954 években Kopolovics Iván protoierej néven a ma­gyar orthodox egyházköz­ségek esperes-adminisztráto­ra volt —, Nikoláj Gundjájev protoierej, a Leningrádi Teo­lógiai Akadémia tanára, a Moszkvai Patriarchátus Kül­ügyi Osztályának helyettes vezetője, és Bogdán Szojko protodiakonus, a Leningrádi Teológiai Szeminárium taná­ra; továbbá D. dr. Berki Fe- riz protoierej, a magyar ortho­dox egyházközsségek espe­res-adminisztrátora és Dadá- nyi Miklós, a budapesti Nagy­boldogasszony magyar ortho­dox egyházközség gondnoka. A KÜLFÖLDI ÉS A HA­ZAI ORTHODOX EGYHÁ­ZAK képviseletében részt vet­tek a közgyűlésen: Nikoláj eper­jesi püspök a Csehszlovákiai Orthodox Egyház részéről, Met­hodi; Zserev archimandrita, a Rilai Szt János kolostor igumenje es Filip Filkov sztavrofor ikonom, pleveni esperes a Bulgár Orthodox Egyház részéről, valamint Vujicsics Dusán protoierej, a Budai Görög Keleti Szerb Egyházmegye püspöki viká­riusa. A hazai ökumené kép­viseletében megjelentek: D. dr. Bartha Tibor református püspök, az ökumenikus Ta­nács elnöke, D. Káldy Zoltán evangélikus püspök-elnök. (Akinek külön is meleg sza­vakkal mondott köszönetét a messzemenő testvéri szeretet- megnyilatkozásáért D. dr. Berki Feriz.) Dr. Mészáros Károly római katolikus ka­nonok, a kalocsai egyházme­gye provi'káriusa. L aczkovsz- ky János baptista egyházel­nök, Hecker Ádám methodista szuperintendens, dr. Pröhle Károly teológiai professzor, az ökumenikus Tanács főtit­kára, dr. Ferencz József uni­tárius püspök és Bartók Béla főgondnok, valamint Oláh Ká­roly adventista lelkész. Képvi­seltették magukat a budapesti teológiai akadémiák, az egy­házi sajtóorgánumok és szá­mos más egyházi intézmény, szervezet és mozgalom. JELEN VOLT AZ ÜNNE­PI KÖZGYŰLÉSEN Ballá István miniszterhelyettes, az Állami Egyházügyi Hivatal el­nökhelyettese Madai András főosztályvezető kíséretében, továbbá Szilágyi Mária, a Ha­zafias Népfront főelőadója és Terényi István, az Országos Béketanács alelnöke. Jonathán érsek megnyitója után D. dr. Berki Feriz es­peres-adminisztrátor mondott ünnepi beszédet. Ezt követő­en felolvasták Juvenálij tulai és belevi metropolita, a Moszkvai Patriarchátus Kül­ügyi Osztálya vezetőjének üdvözlő táviratát, aki beteg­sége folytán nem tudott az ünnepségen részt venni, majd D. dr. Bartha Tibor reformá­tus püspök. Nikoláj eperjesi püspök, Methodij rilai archi­mandrita és dr. Mészáros Ká­roly kalocsai provikárius üd­vözlete a jubiláló magyar orthodoxiát. Végül felolva­sásra került dr. Mundruczó Péter protoierej, görögkeleti román püspöki vikárius üd­vözlő levele. NOVEMBER 24-ÉN, VA­SÁRNAP, jubileumi főpapi Szt. Liturgiára került sor a budapesti Nagyboldogasz- szony magyar orthodox tem­plomban. Az istentiszteletet Jonathán kisinyovi és mold­vai érsek és Nikoláj eperjesi püspök végezte — nagyrészt magyar nyelven — nagyszá­mú papság segédletével. A Liturgia folyamán Jonathán érsek átnyújtotta a magyar orthodox papságnak a jubi­leum alkalmából engedélye­zett egyházi kitüntetéseket. Ezek közül ki kell emelnünk azt, hogy Pimen, Moszkva és egész Oroszország patriarcha­ja a világi papoknak adható legmagasabb kitüntetést. a patriarchal mellkeresztet adományozta D. dr. Berki Feriz esperes-adminisztrátor­nak. Az istentisztelet végén felolvasták Pimen patriarcha üdvözlő levelét a Magyar Orthodox Esperességhez, majd Jonathán érsek, Nikoláj püspök és Methodij archi­mandrita üdvözölte a Magyar Orthodox Esperesség papsá­gát és a templomot zsúfolá­sig megtöltő híveket. Az Es­peresség nevében D. dr. Ber­ki Feriz protoierej köszönte meg az üdvözléseket. Ugyanaznap délután a Ma­gyar Orthodox Adminisztra- túra fogadást adott, amelyen megjelentek a külföldi és a hazai egyházak, az Állami Egyházügyi Hivatal, valamint az egyházi intézmények, szer­vezetek, az egyházi sajtó, a Hazafias Népfront és az Or­szágos Béketanács képvise­lői. , AZ ÜNNEPI PROGRAM BEFEJEZTÉVEL, hétfőn, no­vember 25-én, a külföldi ven­dégek felkeresték a Budai Görög Keleti Szerb Egyház­megye szentendrei püspöki rezidenciáját, ahol Vujicsics Dusán protoierej. püspöki vi­kárius és Schultz Csedomir protoierej. egyházmegyei tit­kár kalauzolásával megtekin­tették a Szentendrei Szerb Egyházművészeti . Gyűjte­ményt és a püspöki katedrá- list. Ezt követően. Leányfa­lun meglátogatták a reformál tus nyugdíjas lelkészek és lelkészözvegyek Szeretetott­honát, ahol Ráski Sándor re­formátus püspök fogadta a vendégeket. Útjukat folytat­va, Esztergomban az érseki palotában tettek látogatást dr. Lékay László püspök, apostoli adminisztrátornál, aki ebédre hívta meg a kül­földi vendégeket és hazai kísérőiket. A szívélyes han­gulatban elköltött ebéd után megtekintették a Keresztény Múzeumot, az érseki székes- egyházat és az Árpád-kori ki­rályi palotát. A JUBILEUMI ÜNNEP­SÉGRE ÉRKEZETT külföldi vendégek és magyar kísé­rőik. Jonathán érsek vezeté­sével, látogatást tettek a Bu­dapesti Református Theoló- giai Akadémián, és miután megtekintették a Ráday könyvtárt, testvéri eszmecse­rét folytattak dr. Huszti Kál­mán dékánnal és az Akadé­mia professzoraival. Ezt kö­vetően Jonathán érsek és az orosz orthodox egyházi kül­döttség többi tagja felkeres­te a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának el­nökségét. A találkozóra a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Abonyi utcai székházában került sor, s azon jelen volt csaknem a teljes elnökség, D. dr. Bartha Tibor püspökkel az élén. Az ökumenikus együttlét folya­mán élénk és termékeny pár­beszéd alakult ki az orosz egyházi delegáció és az öku­menikus Tanács vezetői kö­zött. A külföldi vendégek meglátogatták még a Buda­pesti Evangélikus Theológiai Akadémiát, s ott érdekes be­szélgetést folytattak az Aka­démia professzoraival, élü­kön dr. Vámos József dékán­nal, majd megszemlélték az Akadémia' nemrég felavatott korszerű épületét. Este a Ma­gyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsának Elnök­sége fogadást adott a magyar orthodoxia jubileuma alkal­mából Budapesten tartózko­dó külföldi egyházi szemé­lyek tiszteletére. Jonathán érsek és az orosz orthodox egyházi küldöttség többi tagja, D. dr. Berki Fe­riz esperes-adminisztrátor és Berki Zuárd protoierej, admi­nisztrátori titkár kíséretében, tisztelgő látogatást tett Mik­lós Imre államtitkárnál, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökénél. A találkozón jelen volt még Balló István mi­niszterhelyettes. az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhe­lyettese, valamint Madai András főosztályvezető. A vendégek Miskolcra is el­látogattak ahol szolgálatuk mellett felkeresték Ráski Sándort tiszáninneni refor­mátus püspököt. Harminc éve ült össze az Ideiglenes Nemzetgyűlés Ezerkilencszáznegyvennégy ősze óta megbolydult méhkas­hoz volt hasonló az ország nagy része, Debrecen és Szeged között rohamosan és feltartóztathatatlanul nyomultak előre a szovjet csapatok, — ugyanakkor pedig titkos katonai-diplo­máciai tárgyalások színhelye lett Moszkva. Szeptember végén Faraghó Gábor vezérezredes és társai, októberben Dalnoki Miklós Béla vezérezredes, az 1. hadtest főparancsnoka, novem­ber elején Vörös János, a honvéd vezérkar barátcsuhában át­menekült főnöke tárgyal a szovjet katonai vezetőkkel a kibon­takozás lehetőségeiről. A gyászos emlékű október I5-i nyilas puccs után pedig idehaza Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével megalakul a Magyar Nemzeti Felszabadítás Nemzeti Bizott­sága. A Moszkvában tárgyaló delegátusok és szovjet partnereik kö­zös javaslatára az időközben felszabadított Debrecent jelölték ki az ideiglenes nemzeti kormány székhelyének, mivel ez volt a színhelye Kossuth 1849-es történelmi országgyűlésének is. December 12-én futott be az a különvonat, amely az ideig­lenes kormány leendő tagjait hozta haza. A tárgyalások szín­helye az a pénzügyigazgatósági palota — a kormány későbbi székhelye — volt, amelynek helyén egykor Komáromi Csipkés ' György háza állott, s ahol a szatmári béke tárgyalásait is foly­tatták 1711-ben. A következő napokban .lázasan folytak az előkészületek. Meg­jelent az Előkészítő Bizottság felhívása „A magyar néphez” az Ideiglenes Nemzetgyűlés egybehívására. A Református Kollé­gium oratóriumát feldíszítették: az ablakokba nemzeti lobo­gók, Kossuth- és Petőfi-arcképek kerültek. A szovjet katonai parancsnokság gondoskodott a város kellő légvédelméről. A fö- * utcán hangszórók, plakátok, feliratok hirdették a demokratikus, új Magyarország megalapozásának első nagy eseményét. Sorsdöntő napok A kétnapos történelmi ülésszaknak — sok egyéb mellett — három döntése volt a legjelentősebb. Az első: szózatot intézett a magyar néphez. Ez rendkívüli nyomatékkai hangsúlyozta a hitleri Németországgal való azonnali szakításnak és a fegyver- szünet megkötésének parancsoló szükségét. A nemzet nevében követelte a magyar honvédektől, hogy fordítsák fegyvereiket a német elnyomók és nyilas bérenceik, a „hungarista labancok” ellen. A másik fő téma a radikális földreform követelése volt. A felszólalók egyöntetűen mutattak rá a nemzeti élet és jövő pa­rancsára, az elmaradott, feudál-kapitalista társadalmi rend gyö­keres átalakításának sürgős szükségességére. A Nemzetgyűlés — amely elnökévé dr. Zsedényi Bélát, az egykori Miskolci Evangélikus Jogakadémia professzorát válasz­totta meg. aki utóbb a Nemzeti Főtanács elnöke is lett — har­madik jelentős tette az volt, hogy létrehívta a felszabadulás utáni első demokratikus kormányt. Ez az Ideiglenes Nemzeti Kormány nagy jelentőségű nyilatkozatában kijelentette, hogy „Mohács óta nem zuhant ilyen mélyre az ország... A náci- zsoldban álló Szálasi bűnéből Magyarország ma az egész világ­tól gyűlölt Hitler utolsó csatlósa..Az elnyomók kiűzése és a környező demokratikus országokkal való jó kapcsolat kiépítése mellett a kormánynyilatkozat végül kinyilvánította, hogy biz­tosítja a demokratikus szabadságjogokat: a sajtó-, gyülekezési- és egyesületi szabadságot, az általános, egyenlő és titkos válasz­tójogot és a teljes vallásszabadságot. / • ’ : 5 fr Ami utána következett — Az Ideiglenes Nemzeti Kormány e történelmi napok után megkezdte a nagy program megvalósítását. Kijelölte a Moszk­vába küldendő magyar fegyverszüneti delegáció tagjait, a köz- alkalmazottak igazolóbizottságait, elrendelte a közbiztonság fokozott biztosítását, megszervezte a futárszolgálatot a felsza­badult országrészekben, megindította az iskolák munkáját és a Magyar Vöröskereszt működését, megkezdte a néphadsereg felállítását és a hadifogoly-cserét. E részletek mellett világosan kirajzolódnak a kontúrok: az 1944-es debreceni „napfordulat” valóban fordulópontot jelentett népünk életében. A még harcoló magyar honvédeket rádöbben­tette a szovjet csapatok elleni harc céltalanságára; az ország gazdasági talpraállílása végett elodázhatatlannak nyilvánította sok százezer földnélküli és kisparaszt földhöz juttatását; s vé­gül lefektette a demokratikus Magyarország megteremtésének alapjait: valamennyi demokratikus erő összefogásának meg­valósítását. Révész Imre, a 230 ideiglenes nemzetgyűlési képviselőt egy­kor elszállásoló „házigazda” méltán mondotta Debrecen egykori nagy napjairól ezeket a szavakat: „mint decemberi éjszaká­ban a születő új nap!” Dr. Fabiny Tibor Túrmezei Erzsébet: Séta a sellő partján Csend, csend, csend! Csak a sellő zúg. Csillogva csapnak át gránitsziklákon % , tajtékos, tiszta habok. Szemem issza a fényt, fülem a vizek muzsikáját. S Isten felé ujjongva árad szívemből a hála, öröm, imádat. De messze fent erőmű épül a parton. Maholnap meghal a sellö, zsilipeken zúg át az ár, elönti a gránitsziklákat. A part kopár kövei közt ingó árva harangvirág talán a sellö kék lélekharangja, „giling-galang!” — halkan csilingelő ... A sellö meghal, s feltámad: Szépségéből így lesz erő. Erejéből — szolgálat! ________ ______________ Kérni, 1971. BU LGÁRIA A szófiai Alexander Nyev- szkij-katedrális ökumenikus segítséggel új hangerősítő be­rendezést kapott. Az Egyhá­zak Világtanácsa 1974-ben Szófiában tartott bizottsági ülése alkalmával a Viiágta- nács hangmérnöke, Gilbert Cudré-Mauroux készítette el a hatalmas templom akuszti­kai feünérését és a berende­zéseket a Világtanács Egy­házközi Segélyosztálya anyagi támogatásával szerezték be. (eps) AZ ÉSZAK-AMERIKAI EGYHÁZAK NEMZETI TANÁCSA 20 tagú delegációja tett láto­gatást a közelmúltban Mar­shall püspök vezetésével a Szovjetunióban az orosz orto­dox egyház meghívására.. A találkozás során a résztvevők hangsúly&zták, hogy a világ- 1 politikai feszültségek megol­dásáért és a békéért folyó küz­delemben a keresztyéneknek felelősséggel kell résztvenniök. — A mostanihoz hasonló ta­lálkozásra kerül sor előrelát­hatólag a jövő év februárjá­ban az Egysült Államokban. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom