Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-11-03 / 44. szám

I

Bmmmm

Kudarcaink

Mk 9,14—29

Sokszor esik szó arról, hogy az embernek szüksége van sikerélményekre, A sikerek, eredmények erőt, kedvet, lendületet tudnak adni. Lelkesítenek a további munkára, újabb kezdeményezésekre, vállalkozásokra. A sikertelenség, a kudarcok viszont letörhetnek, el tudnak kedvetleníteni, azokba bele lehet roppanni.

De mit könyvelünk el mi sikernek?

NEM A SIKEREKRE TÖRTETES ÉLETÜNK CÉLJA. Nem azon lehet lemérni egy élet sikereit, hogy milyen karriert futottunk be. Vagy milyen magasra jutottunk az érvényesülés lépcsőin. Még azon sem, hogy egyéni vágyainkból, elképzeléseinkből mennyit sikerült megvalósítani. Vagy mennyire sikerült akaratunkat minden akadályon keresztül vinni.

JÉZUS A SIKERES, GYŐZELMES ÉLET ÚTJÁT A SZOLGÁLATBAN MUTATTA MEG. Abban, hogy örömmel szolgáljunk az ő szeretetével, erejével, mint keresztyén emberek és mint egyház egyaránt. De sohasem mondta, hogy a szolgáló létforma eredménye csak siker lehet. Tanítványait felkészítette arra, hogy számoljanak a sikertelenséggel is.' A legjobbat akaró szolgálat is végződhet kudarccal. Szolgálatunk eredménye nemcsak rajtunk fordul meg. De szolgálatunk kudarca nemcsak rajtunk kívül álló okok miatt következhet be.

NEM LEHET EGYSZERŰEN TUDOMÁSUL VENNI SZOLGALATUNK KUDARCÁT. A tanítványok — igénk szerint — nem tudták meggyógyítani a beteg fiút. De nem tértek napirendre az eset felett. Nem nyugodtak meg abban, hogy ők megpróbálták, akarták, de nem sikerült. Nyugtalanította őket szolgálatuk kudarca. „Miért nem űzhettük ki ezt mi?” — kérdezték Jézustól. Jó. ha ez a kérdés párosul azzal a gondolattal is, hogy a szolgálat kudarca miatt egy emberi élet, vagy sok élet továbbra is ártó, mérgező, rontó gonosz hatalom alatt marad. Jó, ha nemcsak a magunk oldaláról nézzük a kudarcot, hanem szolgálatunk „tárgya” felől is, hogy mitől marad el szolgálatunk kudarca miatt.

JÉZUS A KUDARC OKÁT AZ IMÁDSÁG HIÁNYÁRA VEZETI. VISSZA. Világosan kell látnunk, hogy az imádság ereje nem magában az imádságban van, hanem Jézussal való közösségünkben. A villanyégő nem önmagában világit, hanem akkor, ha teljes érintkezésben van az erőforrással. Szolgáló életünk erőtlensége, átütő képességének hiánya Jézussal való kapcsolatunk meglazulásából következik. Az esettel kapcsolatban a tanítványok szolgálatának eredménytelensége azért következett be, mert függetlenítették magukat Jézustól. Rutinjukra támaszkodtak, önmagukat nagyra értékelve, de kevésre Jézus hatalmát. Belső felkészületlenségük, hitetlenségük miatt vallottak kudarcot. Nem az eset volt megoldhatatlan, hanem ők voltak erőtelenek, mivel csak magukra, az ő „erejükre" támaszkodtak.

Belső felkészültségünk nem hitünk erején, vagy nagyságán fordul meg, hanem azon, hogy hitünk mennyire köt Jézushoz, mennyire engedjük be öt életünkbe. Ö egész életünket szeretetének hatalmába akarja vonni. Nemcsak azért, hogy lelki igényeinket kielégítse, hanem, hogy bennünk és rajtunk keresztül mutassa meg erejét, hatalmát. Mégpedig: embertársaink javára, akikhez velünk akar megérkezni. A közeliekhez és a távoliakhoz. Ne feledjük, hogy minden elmaradt lépés, elmaradt segítő mozdulat a nyomorúságot, a szenvedést, a könnyeket, az elesettséget tartósítja. Az ártó, gonosz erők életidejét hosszabbítja meg. Jézus mozdulata, amellyel megragadta a beteget, a segítségre szorulót és felemelte, minket is ilyen lépésekre, mozdulatokra erősít. Vinni az élet kenyerét, Isten bűnbocsátó szeretetét. Felemelni valakit, hogy legyen öröme, békessége.

SZOLGÁLÓ UTUNK. ÉLETFORMÁNK EREJE JÉZUS! Vele kell sokat együtt lennünk, benne elmélyednünk, hogy átadhassa nekünk erejét, hatalmát. Így kevesebb lesz a kudarcunk és így nem fog csalódni bennünk sem ő, sem a világ.

Povázsay Mihály

Mindig szolgálni akart

Szent—Ivány Ödönt köszöntjük

D. Káldy Zoltán püspök jellemezte így elnöktársa. Szent- Ivány Ödön, a Déli Evangélikus Egyházkerület felügyelője életútjának azt a három évtizedét. amely alatt különböző tisztségeket töltött be egyházunkban. S mert minden megbízást szolgálatnak tekintett egyre nagyobb feladat és nagyobb közösség bízatott rá. Így találkoztak vele s egyre inkább ilyennek ismerték meg az egyházkerület gyülekezetei, de egész egyházunk is. Valóban társa püspökének, vele járja az országot. Megnyilatkozásai akár felszólalásokban vagy előadásokban, mindig irányt mutatóak. Egyértelmű állásfoglalások dlakóniai teológiánk mellett és alapján. Egyúttal továbbépítése, erősítése anpak a jó viszonynak, amely kialakult egyházunk és államunk között.

MINDENNEK A MEGÁLLAPÍTÁSÁRA az adott alkalmat. hogy Szent-Ivány Ödön szeptember 2ti-án töltötte be 60. életévét, A Déli Egyházkerület püspöki hivatalában meleg, bensőséges köszöntésben részesítette őt és feleségét egyházunk. A köszöntésen jelen volt dr. Fekete Zoltán országos felügyelő, D. dr. Öt'tlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke, dr. Mihály Dezső országos egyházi főjegyző, az országos egyház vezető munkatársai, a Deák téri gyülekezel képviseletében, amely a három évtized alatt; példamutató elöljárójaként tekihthetett Szentt Novák Elek

1907-1974

OKTÓBER 21-ÉN VOLT KEREK 40 ESZTENDEJE, hogy a nemeskéri artikuláris templomban, mint adminisztrátor megkezdte szolgálatát. Négy évtizedes papi munkájának értékelése és minősítése sűrűsödött össze. abban a ha- , talmas tömegben, mely ugyanabból a templomból ez év szeptember 14-én az elköszönő hyár végső melegét árasztó napfényében kikísérte a nemeskéri temetőbe. A gyászoló tömegben benne «volt mindenki, aki Novák Eleket ismerte, szerette, megbecsülte és megsiratta. Család és rokonság, Győr és Vas megye evangélikus, papsága, az Egyházkerület képviselője, barátok és évfolyamtársak, a római katolikus egyház képviselete, az anyagyülekezetből és a filiákból gépkocsin és kerékpáron jött hívek, és az egész falu népe felekezeti különbség nélkül. Alig hiszem, hogy 40 esztendővel ezelőtt' történt nemeskéri beiktatása alkalmából több ember megfordult volna ebben a hatalmas templomban, melynek felújítását az Országos Műemléki Felügyelőség éppen most kezdte el közel 2 milliós költséggel, mikor váratlanul elment az egyháztörténeti levegőt árasztó értékes templomunk hűséges papja.

Hogy ki volt Novák Elek, és miért tartozik- nagy hálával 4 évtizedes hűséges szolgálatáért Istennek Nemeskér, az egyházmegye és az egyházkerület, — többen is elmondták templomban és temetőben. Elmondta az egyházmegye esperese a páli ige kapcsán: „Egyébiránt a sáfároktól azt kívánják meg, hogy mindegyik hűnek találtassék.” És elmondták a többiek: Rusz- nyák Ferenc soproni igazgatólelkész, aki a sírnál szolgált, Lábossá Lajos, a kerületi számvevőszék, Bárány Gyula, egyházmegyei főjegyző, az

egyházmegye nevében, dr. Rábai András helybeli plébános, majd Mesterházy Sándor, aki az egykori évfolyam- társak és jóbarátok nevében szólt a köáös útról és közös szolgálatról.

A LEGNÉPSZERŰBB É3

LEGROKONSZENVESEBB PAPJAINK EGYIKE. Szolgatársainak és a jó barátok jelentős táborának iicista kora óta a „Lexi” maradt, az ifjabb nemzedék, sőt a gyerekek is szinte kivétel nélkül „Lexi bácsinak” szólították. Fogalommá lett a neve Is, a vendégszerető otthona is, a papi egyénisége is, mely az apostoli lelkűiét komolyságának és a keresztyén ember napsugaras derűjének, életérzésének szerencsés és arányos ötvözete.

Több tálentomos szolga lévén, nagyobb helyre is elmehetett volna, de ő megmaradt 1934—1974-ig — így olvashatjuk 1967-ben kitöltött személyi lapján — „a nemeskéri szórvány egyházközségben”. Most, hogy utódot keresünk, elárvult helyére, egyre nagyobbnak látjuk az ilyen 40 éves hűséget. Nemeskér lé- lekszámbeli kicsinysége és erőtlensége ellenére talán azért maradt meg,- mivel Novák Elek ott maradt!

ÉRDEKES, ROGY SZOLGÁLATA LEGELEJÉN ÉS LEGVÉGÉN síívesen foglalkozott az „utolsó dolgokkal”. Még Etlangenben kapott erre indítást és utolsó tanulmánya is, melyet baráti körének felolvasott, szintén ebben a témakörben mozog. „Ml van a halál után?” Földi élete utolsó napjaiban egyik látogatójának azt ajánlotta: Próbálja „sub specie aeternitatis” nézni a földi dolgokat. ,,Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg!” Akik tudják hová mennek, és az utat is tudják! Weltler Rezső

Kilenc évtized emlékei

Modern városi lakónegyed első emeleti lakásában beszélgetünk Kecskeméten Bakay Péter ny. apostagi lelkésszel, a régi pestmegyei alsó egyházmegye főesperesével, aki a közelmúltban ünnepelte meg kilencvenedik születésnapját. Szerénykedve hárítja el először kérdéseimet, mondván, hogy nincs az ő életében semmi különös. Csak az Isten kegyelme csodálatos, hogy őt eddig megtartotta. Azután belemerültünk a beszélgetésbe, s ahogy a láncszemek húzzák egymást, ha egyet megmozdítunk, úgy törnek elő az emlékek. S az apró és nagy események mozaikjaiból lassan ösz- szeáll kilenc évtized életútja.

Melyek a kilenc évtized legjelentősebb állomásai? — kérdezem.

Kilencven éve Pusztaszent- tornyán születtem, csenevész, életképtelen gyermeknek tartottak. Aztán a felvidéki ózon- dus levegő, a sok vitamin — az atyai házban, az ocsovai parókia gyönyörű környezetében — az értem elhangzott sok ima és Isten kegyelme megtartott idáig. Áldott emlékű feleségemmel 1912-ben volt az esküvőnk. Négy gyermekünk közül kettő ott pihen az apostagi temetőben édesanyja mellett. 52 évi lelkészi szolgálat mellett ez a három sír is odaköt engem Apostolhoz. 1944 karácsonyán német bombatámadás következtében 40 após- tagi holttest feküdt a fehér hóban s köztük a fiam is. Ma másik fiammal, menyemmel és unokáimmal élek boldogan együtt itt Kecskeméten, megszokva a falu csendje után a város nyüzsgését, pezsdülő életét.

Hány gyülekezetben szolgált Apostagon kívül?

Először édesapám mellett káplánkodtam, majd Zólyomban, pár hónapig Libetbányán és édesapám szomszédságában Nagyszalontán. Majd Rozsnyóra mentem káplánnak és hitoktatónak, végül 1910-jjen választottak meg Apostagra. 1953-tól, nyugdíjaztatásom után 8 évig még mint kántor szolgáltam tovább gyülekezetemben. A Felvidék után nagyon megszerettem a Duna- menti síkságot és az itt élő népet, akik a homokból szorgalmukkal gyümölcsösöket és szőlőskerteket varázsoltak.

Milyen szolgálati élmények élnek ma is elevenen?

Első prédikálásom Ocsován, „apám szószékén”, azután a

sok konfirmáció Apostagon, a

gyermekek, fiatalok. A tizes években újdonságként kezdtük el ott az ún. „vallásos esték” tartását, keresve a kötetlenebb és közvetlenebb Isten- tiszteleti formát. Gyülekezeti konferenciákat is már abban az időben tartottunk. 13 éve a kecskeméti gyülekezetben élek. Itt szolgáltam utoljára 1969 őszén, de mindkét unokám konfirmációján is. Segítettem a szórványokban is. Egyszer karácsonykor — lekésve a vonatot —, vállaltam a mai fiatalok kedvelt utazási formáját: „autóstoppal” érkeztem meg Nagykőrösre.

Hogyan vett részt a közösség életében?

Sokat építettünk. A falu • minden rétegével eleven kapcsolatot tartottam. Sokszor álltunk együtt a Duna gátjain és küzdöttünk az ár ellen. Szörnyű volt a 41-es árvíz, 200 ház feküdt romokban és mi újra építettünk!

Mivel tölti mostanában napjait?

A kis családban amit tudok, segítek. Benne élek a gyülekezet életében is. Sokat olvasok, legutóbb Thomas Mann: József és testvéreit, majd Schweitzer Albert: Életem és

gondolataim című művét. És

rendszeresen egyházunk mindkét lapját.

Tudom, hogy sokan keresték fel jókívánságaikkal —, mégis mennyien?

Nagyon §okgn levélben. Köztük megtisztelő módon egyházunk püspök elnöke, D. Káldy Zoltán. Azután a gyülekezetben megleptek egy kis ünnepséggel. Eljöttek az aposta- giak is vagy 60—70-en lelkészükkel és az istentiszteleti hálaadásban együtt volf a kecskeméti, az apostagi gyülekezet és kis családom is. Boldog napom volt, Á „tágabb” családom is meglepett és eljöttek az élők ... emlékeztünk a már elmentekről,..

Képes albumot kapok a kezembe. Ez a család ajándéka. Benne sorakoznak a képek, a családi események, szülők, feleség, gyermekek és unokák ... Emlékek, melyek újra élnek kilenc évtized távlatában. Egy élet, melyben „nincs semmi különös”. De talán mégis? E beszélgetésből is kitűnik mindez. Kívánjuk, hogy ezután sem legyen más, csak maradjon Isten megtartó kegyelme és tegye boldoggá a pihenés ajándékéveit,

Tóth-Szöllős Mihály

Ivány Ödönre — dr, Hafen- scher Károly lelkész.

NEMCSAK EGYHÁZUNK ÉRTÉKELI NAGYRA az ünnepelt hűséges, építő szolgálatát, de államunk is elismerően tartja azt számon. Ennek jele volt, hogy a köszöntésen megjelent Madal András, az Állami Egyházügyi Hivatal osztályvezető-helyettese is. Miklós Imre államtitkár pedig a következő sorokat juttatta el Szent-Ivány Ödönhöz: 00. születésnapja alkalmából munkatársaim és a magam nevében őszinte jókívánságokkal köszöntőm. Kívánom, hogy jó erőben, egészségben, eredményekben gazdagon munkálkodjék államunk és az evangélikus egyház kapcsolatai, jó viszonya fejlesztése érdekében.

A KÖSZÖNTÉSEKRE

ADOTT VÁLASZ vallomás volt. Vallomás Istenről, aki nehéz időkben is tenyerén hordozta magas tisztségben szolgáló testvérünket, és utat mutatott számára. Vallomás a diakóniai teológiában felismert igazságokról, amelyeknek

szolgálatára visszavonhatatlanul elkötelezte magát felügyelői székfoglalójában is. Vallomás a kapott szeretet előrevivő, megtartó ereiéről, ahogy ezt megtapasztalta a korán özvegységre jutott édesanyjától, az örömben és bajban hűséges társtól, a feleségétől, a gondoskodást szeretettel háláló gyermekektől, barátoktól egyházon belül és kívül. Eß vallomás a munka jó ízéről, a társadalmunkban közösen elért eredmények feletti örömtől. — S ez így együtt vallomás arról a keresztyén lelkűiéiről, amely mindig megajándékozottnak érzi magát, és ezért mindig adósnak is Isten és emberek felé.

MI IS ILYENNEK ISMERTÜK MEG Szent-Ivány Ödönt, elöljárónkat és szolgatársunkat, aki mindig készségesen és jól segített bennünket lapunk szolgálatában is, Ezért lapunk szerkesztősége és olvasótábora nevében is tisztelettel és szeretettel köszöntjük Isten áldását kívánva neki és szeretteinek.

Egyháztörténeti naptár

November

1. Ötven éve, 1924. novemberében jelent meg először a „Lelkipásztor”, mint „magyarhoni evangélikus gyakorlati havi folyóirat” Vértesi Zoltán magyarbólyi lelkész szerkesztésében.

4. Kilencven évvel ezelőtt, 1884. november 4-én született Pusztaföldváron Szimonidesz Lajos lelkész, tábori püspök, müvelődéstörténész. a történettudományok kandidátusa (+1804).

6. Száznegyven éve. 1834. november 6-án halt meg a pest-budai evangélikusság első gyülekezetszervező gondnoka, templom- és iskolaépítője, az iglói születésű Liedemann János Sámuel (sz. 1756), aki merész hitével a mai, mintegy 2U00 férőhelyes Deák téri templomunkat terveztette meg a fiatal Pbllack Mihállyal, az akkor még 100 lelket sem számláló fővárosi evangélikusság számára.

8. Háromszáz éve. 1674. november 8-án halt meg az angliai Chalfont St. Giles városkában John Milton angol költő, író és politikus, az Elveszett Paradicsom halhatatlan szerzője (sz. 1608).

9. Negyven éve, 1934. november 9-én halt meg tífuszban Kína szecsuáni tartományának Szujning nevű városában Kunst Irén magyar evangélikus misszionáriusnő (sz. 1869), akinek életrajzát Gáncs Aladár írta meg 1935-ben.

20. Négyszázötven éve. 1524. november 20-án Horváth János szepesi prépost szigorú rendszabályokat foganatosított a „lytheránus párt” ellen, „amelybe meggondolatlanul áramlanak a keresztyén emberek tömegei”.

28. Négyszáz éve. 1574. november 28-án halt meg Georg Major német evangélikus teológus, wittenbergi vártemplomi lelkész és teológiai tanár, hosszú éveken át dékán. KoFa teológiai vitáinak középpontjában állott.

F. T.

Legyen meg a te akaratod

A Miatyánknak ez a kérése nem idegen tőlünk. Sokszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy azt gondoljuk vagy mondjuk: legyen meg a te akaratod. Három ilyen helyzetet nézzünk most meg:

1. Hetekig tartó esőzés után kisütött a nap. Melege már föl is szárította a nedvességet, Jó lenne a téren vagy az udvaron labdázni. Elmegyek a barátomhoz, hogy együtt menjünk játszani. Neki azonban nincs kedve kimenni a lakásból, szívesebben társas játékozna. A nap hívogatóan süt, én pedig a békesség kedvéért lemondok a kinti játékról. „Legyen, amit te akarsz” — és leülök társasjátékozni.

2. „Banda” alakult az osztályban. Az osztálytársak vezért is választanak, megbeszélik a „törvényeket”, mindenki megkapja a saját feladatát. Ezután mindig együtt fogják tölteni a szabadidejüket, De a vezér egy Idő múlva elkezd zsarnokoskodni. Parancsolgat a többieknek, ugráltatja a kisebbeket, gúnyolja az ügyetleneket, kiszolgáltatja magát. Vannak, akik már szívesen tagadnák meg az engedelmességet, de nem merik, mert félnek tóle: „Legyen, amit te akarsz” ebben az esetben keserű belenyugvás.

3. Év elején kihirdetik az iskolában, hogy milyen szakkörök indulnak. Lesz számtan, történelem, földrajz, irodalom, van énekkar és sportkör is. Mindegyikhez van kedvem, nem tudom, hogy melyiket válasszam. Tanácsot kérek a szüleimtől. Ök jól ismernek, tudják, hogy mihez van inkább adottságom, mire jut időm, melyik szakkör lenne a hasznosabb. „Legyen, amit ti akartok” ebben az esetben azt jelenti: tanácstalan vagyok, nem tudok választani, de azt tudom, hogy amit ti ajánlotok, az jó lesz. Azt fogom tenni.

Nem mindegy, hogy kinek az akaratára mondjuk rá: Jegyen meg. Másként fest a helyzet, ha egy csökönyös barátnak, másként, ha egy erőszakos bandavezérnek és megint más, ha a szüléinknek mondjuk. Igent mondani egy barátnak, pillanatnyi lemondás az ő kedvéért. Igent mondani a barátnak, aki helytelenül cselekszik, megalkuvás. Igent mondani a szüléinknek: biztonság, mert tudjuk, hogy az ő tanácsuk jó lesz.

„Legyen meg a te akaratod” — kérjük az imádságban. És ezt az imádságot így kezdtük: „Mi Atyánk ki vagy a meny- nyekben”. Isten akaratára mondunk igent, Atyánkéra, aki szereti gyermekeit, jól ismeri őket és jól tudja, hogy mi válik javukra. Biztonságot jelent, ha tudjuk: Annak az akarata valósul meg, Akinek az a célja, hogy mi békességben és örömben éljünk.

„Legyen meg a te akaratod”, Atyánk, és ne az enyém. A saját akaratom sokszor áll Isten akaratának útjában. Eltervezek valamit, és nem hiszem, hogy még sokkal jobb tervei vannak velem. Vagy eltervezek valamit, de csak magamra gondolok. Isten akarata pádig nem csak az én boldogságomat, hanem minden ember boldogságát jelenti.

Örömmel kérjük Istent, hogy jó akarata a mi akaratunkon keresztül valósuljon meg.

4

t PAER LAGERKV1ST

Barrabas című regényéért irodalmi Nobel-díjat kapott, (epd)

Július 11-én 83 esztendős korában elhunyt Paer Lager- kvist svéd író. aki 1951-ben