Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-09-22 / 38. szám

Számadás az egyházmegyékben Együtt — egymásért A Borsod-Hevesi Egyházmegye közgyűlése Végignézve a Borsod—He­vesi Egyházmegye közgyűlé­sére összejött templomi gyü­lekezetén, megdobbant a szí­vem. Milyen csodálatos vi­dékié sodródtam, micsoda tá­jakon élek is én. Micsoda ősök leszármazottai Ülnek itt mellettem gyülekezetük kép­viseletében. Az arnótlak, akiknek eleik 30 évvel a ma­gyarországi reformáció meg­indulása után — 420 évvel ez­előtt —, már gyülekezetét al­kottak. A tállyaiak, akiknek falujában a bibliafórdftó Ká­ról! Gáspár hirdette az igét. Fancsaliak, huszita menekül­tek késő utódai. Putnok kül­dötte, abból a városból, ahon­nan gályára ment a hithű prédikátor. Tokaj—Üjhely— Sárospatak képviselői; nincs egy porszem a ruhájukon, ami ne vegyült volna egykor Rákóczi híveinek holttetemé­vel. Valahol itt tartottam a gon­dolataimban, amikor felhang­zott D. ár. Öttlyk Ernő, az egyházkerület püspökének hangja: „azokat, amik hátam mögött vannak, elfelejtvén, azoknak, amik előttem van­nak neki dőlvén célegyenest igyekezem”. Elfelejteni? Le­hetetlen. Válaszként jött a prédikáció. Nem a történelmi múltat, nem a lelkesítő, erőt adó példákat kell elfelejte­nünk, hanem azt, amit Krisz­tus törölt el a kereszten, bű­neinket. gyengeségünket, a fojtogató csöggedést, az éle­tet bénító Önzést. Ez így nagyon ide illő ige volt. A Borsod—-Hevesi Egy­házmegye ma —- százados változások, történelmi fordu­lók után —, nagy református és római katolikus gyülekeze­tek közt, a szórványsors gondját, kísértéseit szenvedi. Egy kis városra való evangé- likusság küzd az egységért, a megmaradásért, szétszórva két megye területén. Nyolc és fél ezer ember 10 657 négyzet- kilométeren. Rendszeres is­tentisztelet olyan falvakban, ahol három-négy személy je­lenti a százszázalékos temp­lomlátogatást. Pár 62áz lélek vállán több templom fenntar­tásának terhe. A lelkész könnyen elcsüg­gedhetne a százfelé futó utak, ezerfelé húzó feladatok lát­Jézus Krisztus a feltámadás és az élet A vcícegresi ravatalozó felavatásáról VÁCEGRES kis község Pest megye északi részén, még ki­sebb az itteni protestáns gyü­lekezet. A megejtő szépségű völgykatlanban mintegy 80 baptista és 240 evangélikus hivő él. Az aggastyánok és a csecsemők is benne vannak eb­ben a számban. Szeretetben él egymás mellett a két felekezet és békésen nyugosznak egymás mellett a halottaik a közös te­metőben. Ez a temető az el­múlt tavaszon, nyáron mozgal­masabb volt a szokottnál. A hívek nemcsak gyász-feketé­ben, virággal a kézben, elcsuk- ló hanggal léptek be a kapun, hanem sokszor munkához öl­tözve, szerszámmal, az itt meg­szokottnál pattogóbb szavak­kal. Ravatalozót épített a ma­roknyi gyülekezet. Az önkéntes társadalmi munkát nem számít­va — amiből a két felekezet csaknem minden munkaképes tagja kivette a részét — kerek 100 000 forintot áldozott erre a célra. Sehonnan nem várt, nem kért anyagi segítséget a gyüle­kezet. ügy szoktuk mondani, hogy . „saját erőből készült” a ravatalozó, de a szervezők és a munka végzői tudják a leg­jobban. hogy Isten tettekre ösztönző ereje munkálta „mind az akarást, mind a cselekvést”. Szeptember első vasárnap délutánján újra együtt voltak az építők a temetőben. Ezúttal ünneplőben, istentiszteletre gyülekeztek. Félkaréjban fog­ták körül az új épületet, mint­egy átölelve szeretetük, hűsé­gük. áldozatkészségük, össze­fogásuk e szép eredményét. Nemcsak a helyi gyülekezet­nek volt szívügye a ravatalozó. Az egyházi főhatóságok is nagv szeretettel pártfogolták a munkát, és egvütt adtak hálát a sikeres befejezésért a váceg- resiekkel. D. KÁLDY ZOLTÁN PÜS­PÖK Lázár feltámasztásának történetét választotta a fel­avató igehirdetés alapigéjéül/ Temetőben, ravatalozóban ne­hezebb életfői és halálról pré­dikálni. mint a templomban — mondotta —. mert itt az élők mögött feltűnnek a holtak sír­kövei. személves. közeli a ta­lálkozás a halállal és a szívek­ben elnémíthatatlan a számon­kérés: „Uram. ha itt lettél vol­na. nem halt volna meg az én testvérem”. A ravatalozó a könnyek helye. Nem igaz. hogy a keresztyén embernek nem le­hetnek könnyei a gyászban. Jézus is sírt Lázár halálán, és nem szégvellte a könnyeket. A ravatalozó a bánat helye, a hi­vő ember is mélyen bánkódik szerettet, testvérei elvesztése­kor. Soha ne legyen azonban a ravatalozó a késő bánat helve! Késő. ha a gyermek csak a ra­vatalnál döbben rá. hogy job­ban kellett volna szeretni, tisz­telni a szülőjét, késő ha a szü­lő a koporsónál emlékezik rá, hogy több türelemmel, jobb néldával kellett volna gyerme­két szeretni, pótolhatatlan a mulasztás, ha a hitvestárs a hitves sírjánál döbben rá. hogy jobban, hűségesebben, türel­mesebben, gyengédebben kel­lett volna szeretnie. A sírba vitt, meg nem bocsátott bűnök, fel nem oldott haragok, az el­mulasztott szeretet önvádló mardosása teszi szörnyűvé a gyászt. Most kell igazán és őszintén szeretni, amíg élünk, amíg Isten lehetőséget ad rá. A ravatalozó — mondotta vé­gül a püspök — a reménység helve is. Mindenki, aki köny- nvekkel. gyásszal ebbe a rava­talozóba lép. vessen egy pillan­tást a homlokzatra a bejárat felett. Ez áll rajta: Jézus Krisztus a feltámadás és az élet. Jézus egvkbr azt mondta a Sírban fekvő Lázárnak: jöjj ki. Akiket ebbe a temetőbe te­mettek és akiket ezután ebből a ravatalozóból temetnek el, azok is meghallják majd Jé­zusnak a sírból az életbe hívó szavát: jöjj ki! DETRE LÁSZLÓ esperes imádságban adott hálát az el­készült ravatalozóért, és kö- nyörgott azért, hogy akik majd gyásszal és fájdalommal jön­nek Ide, találkozzanak a fel­támadott, élő Úr Jézus Krisz­tus vigasztalásával. Juhász Já­nos baptista lelkipásztor meleg szavakkal köszönte meg, hogy többszörösen vált itt valóra ez az ige: „a szeretet épít”. A két gyülekezet együtt épített rava­talozót. és közben lelkileg is épült a közösség tudatában és reménység szerint ezután egy­más hitéből erősödve építi to­vább lci-ki a maga gyülekeze­tét. családiát, hazáját. Közö­sen énekelt közös énekeket a két gyülekezet a baptista fú­vószenekar vezetésével. ISTENTISZTELET UTÁN RonCz Béla gondnok lakásán terített asztal várta D. Káldy Zoltán püspököt. Detre László esperest, a közösen építő két gyülekezet vezetőségét és pres­bitériumát. valamint a szom­szédos gyülekezetek képvise­lőit. A baráti együttléten elis­merő szavakkal köszönte meg a püspök Dudás Mihály építő­mester meghatóan pontos munkáiét, szakszerű irányítá­sát. méltatta Roncz Béla gond­nok. Dudás János kántor. Né­meth János pénztáros. Med- veczki Mihály egvházfi szerve­ző munkáját, a presbiterek és gyülekezeti tagok minden vá­rakozást meghaladó hűségét és áldozatkészségét. Ide kívánko­zik, Dudás Mihály tb. gondnok és Cserni János tb. egyházfi neve is. akik mint az építke­zés megbízott gondnokai vé­geztek maradandó szolgálatot. Ha érdeme szerint mondanánk most köszönetét mindenkinek, akkor az egész gyülekezet név­sorát Ide kellene frnl. mert hi­szen mindenkinek az áldozata, keze munkája, hűsége együtt énült bele az űj énftménvbe. Mtndenekfelett azonban Iste­né a dicséret és a hála, hogv ezt a kicsiny gyülekezetét késszé tette a nagy áldozatra. Baranyai Tamás tán. A gyülekezeteket a leg- bénítóbb szó ernyeszthetné: kevés. De minden kudarcban, minden objektívnak látszó nehézségben az a legfájdal­masabb, hogy bennük lelkész és gyülekezet mégis mindig a saját bűneit kénytelen látni. A máladozó templomfal, az erőtlenné váló ének, az el­néptelenedett bibliakör még­iscsak a papok, hívek, elégte­len hitéről, lelki restségéről beszél, s ezt a terhet a legne­hezebb hordozni. A püspök pásztori szava ehhez a szitu­ációhoz illesztette az igét. „Kezd tél már sokszor újat felügyelő, gondnok, presbi­ter és lelkész testvérem? Most megint kezdhetsz Jézus lábainál. Mondd: amik ter­hiemre vannak és lehúznak, azokat elfelejtem és újult erő­igyekezem előre”. A PÜSPÖK SZAVAIT NAGYSZERŰEN EGÉSZÍ­TETTE KI Szalipszki Endre egyházmegyei felügyelő be­széde. Mióta ismerem, min­dig ilyennek láttam, ahogy most állt ott a kis asztal mel­lett Szikár-soványán, mély barázdákkal az arcán. Mintha egyenesen abból a száraz-so­vány abaúji földből hasítot­ták volna ki őt magát is, amely mellett régebben min­dig elfutottak az éltető vizek, Szavai a gyakorlati ember bölcsességét tükrözték. Mit jelent előre dőlni, nagyszerű igében summázta: „A ti hite­tek mellé ragasszatok jó cse­lekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt... és szere- tetet” (2 Pt 1,5—7). Ezön az igén. azóta is sokat gondolko­dom. És újra feltűnik előt­tem a fancsali határ, ahol a repedezett földet „összera­gasztották” és emberfeletti fáradozással kényszerítették gazdagabb termésre, gyü­mölcs érlelésre. Ha vennénk a fáradságot és hitünkhöz mégtöbb jó cselekedetet, tu­dományt, szeretetet ragaszta­nánk, mennyivel bővebben ontanák a gyümölcsöt a mi határaink is. PÁSZTOR PÁL ESPERES JELENTÉSE a tizenhárom gyülekezet mai képéről, két­ségtelenül épp ezt a különbö­zőséget láttatta: hol fordíta­nak a hit mellett külön fi­gyelmet a tudományra, jó cse­lekedetekre. Az esperes gondos elemzés­sel vette sorra a gyülekezete­ket. Együtt egymásért — ez volt jelentésének beköszöntő címe és ez adta meg mondanivaló­jának alaptónusát. így tekin­tette át a közegyházban folyó munkákat, hangsúlyozva, hogy érettünk, a mi gyüleke­zeteinkért is történik az egy­ház minden kül- és belszolgá- lata, sajtótevékenysége, az új teológia építése és amiről be­szélnünk alig kell itt, a Gyüle­kezeti Segély munkája. Köz­ismert tény, hogy évről évre milyen támogatást kap szór­ványmegyénk a közegyháztól, éppen a Gyülekezeti Segélyen keresztül. Pásztor Pál esperesnek az igazi testvéri közösséget igénylő és formáló beszéde most is a szeretet az egyetér­tés légkörét erősítette közöt­tünk a vasgyári gyülekezet harmonikusan szép, meghitt templomában. Együtt egymásért — ez a gondolat maradt a közgyűlés záróhangja fs Erre intett még egyszer D. dr. Ottlyk Ernő püspök. „Szülőföldemen állok itt” „Ügy érzem egy család vagyunk” — így vallott kö­szöntőjében Ablonczy László református esperes. Ennek a gondolatnak a je­gyében tették le hivatali es­küjüket az újonnan megvá­lasztott tisztségviselők: Vida Frigyes egyházmegyei világi főjegyző. Honti Zoltán jegy­ző, Garamvölgyi János, Péter Jenő, Baján Kálmán presbi­terek, Imolái Zoltán egyház- megyei törvényszéki bíró. A jelentések elhangzása után, határozati javaslatok megbeszélésével, elfogadásá­val ért véget a közgyűlés Di­ósgyőr-Vasgyárban, 1974. augusztus 26-án, ragyogó nyárvégi délelőtt. Pintérné Nagy Erzsébet Vigyétek viséza a gyülekezetekbe. A Veszprémi Egyházmegye közgyűlése Augusztus 27-e nem ünnep­nap, egy naptár sem Jelzi pi­ros betűvel, s mégis a Vesz­prémi Egyházmegyének Ün­nepe volt. Ünnepi volt a megnyitó istentisztelet, hiszen zsúfolásig megtelt délelőtt fél ll-re a pápai templomunk. A „vasárnapi ruhába” öltö­zött emberek arca is ünnepi volt, s ez a hangulat végigkí­sérte a közgyűlést. Az igazi keresztyén istentisztelet ün- nepisége volt ez, nem „szára­zon hivatalos” közgyűlés, ha­nem az evangélium hirdetése, s utána a „pünkösdi” mit cse­lekedjünk atyámfiai férfiak” kérdésre adott válasz diakó- niai istentisztelete. D. DR. OTTLYK ERNŐ PÜSPÖK János 17,19—21 alapján hirdette az igét. Jézus főpapi imájával lép az Atya és a gyülekezet elé — mon­dotta. „Az odaszánás forró le­vegője hatja át ezt az imád­ságot, az odaszánás az Atya előtt az emberért.” Nemcsak a tizenkettőért imádkozik, ha­nem azokért Is, akik „hinni fognak az én nevemben”. így imádkozik minden idők min­den gyülekezetéért, az egy­házért. Jézus azért imádko­zik. hogy tanítványai., eggyek legyenek” Az egység útja Jé­zus szolgáló szeretetre hívó parancsának a követése. „Így egység a Magyarországi Evangélikus Egyház is, s így legyen egységes a Veszprémi Egyházmegye népe is. Vigyé­tek haza gyülekezeteitekbe Jézus evangéliumát: keresi veletek az egységet! Az ünnepi istentisztelet folytatódott a közgyűléssel. A pápai gyülekezet felügyelő­je köszöntötte először a kerü­let püspökét és a közgyűlés tagjait. Dr. Mihály Dezső egy­házmegyei felügyelő megnyitó szavaiban elmondotta, hogy 1ó dolog a szocializmust énítő magyar nép tagiaként részt venni ezen a gyűlésen, amely a szocializmusban élő egyház ün­nepe. Emlékeztetett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöké­nek a kormány napilapjának augusztus 19-i számában megjelent cikkére, majd is­mertette és idézte a cikk leg­fontosabb megállapításait. El­mondta, hogy Magyarországi Evangélikus Egyházunk népe egyetért a nyilatkozat tételei­vel, s örömmel kapcsolódik be a társadalom különböző területein a gyümölcsöző együttműködésbe. Tesszük ezt hitelveink feladása nélkül a legjobb meggyőződéssel. AZ EGYHÁZMEGYEI SZAVAZATBONTÖ BIZOTT­SÁG jelentette, hogy az egy­házmegye gyülekezetei újra egyhangúlag dr. Mihály De­zsőt választották egyházme­gyei felügyelőnek. Síkos Lajos esperes jelenté­sében először az elmúlt év ju­bileumáról beszélt. Ezeken az ünnepségeken azzal az öröm­mel vettünk részt, amit bib­liai értelemben is jelent a ju­bileum, hiszen a „szóban ott cseng az örvendezés”. Ismer­tette az egyházmegye isten­tiszteleti. bibliaórai, úrvacso­rái életét. Beszélt az intézmé­nyes és gyülekezeti * diákom­éról, a Lelkészi Munkaközös­ség életéről. Sorra Vette az egyházmegye gyülekezeteit, elmondta saját tapasztalatait. A tényeket és adatokat felvo­nultató jelentést hallgatva, az volt a jelenlévők benyomása, hogy a gyülekezetekben nem­csak a lelkész tevékenykedik, hanem ismeri, érzi és tudja a gyülekezet minden örömét és baját, lelki és anyagi hely­zetét egy másik lelkész is: az egyházmegye esperese. Az esperesi beszámoló után felszólalt D. dr. Ottlyk Ernő püspök. Beszélt arról a gyü­mölcsöző kapcsolatról, ami létrejött a szocializmust építő magyar társadalom és az egy­ház között. Befejezésül az egyházme­gyei ügyvivők a számvevő- szék, a pénztár, a diakónia. a sajtó, a zenei élet és a gyűj­teményi munka területeiről tartottak beszámolót. Ruttkay Levente Érdemes megnézni Öt kiemelt városunk egyike — Győr HÁROM FOLYÓ PARTJÁN a Kisalföld szive. Történelme mélyén illír, kelta nyomok. Trajanus római császár őrhe­lye. Vindibonától az Al-Dunáig húzódó római limes egyik erődje. 1271 óta város. Európa Schima Bandi feszület és gyer­tyatartók Győr-Nádorvárosban minden történelmi vihara át­söpört rajta. 1809-ben Napó­leon személyesen vezényelte itt gránátosait. Emlékül az evan­gélikus nagytemplom falába ragasztva ma is láthatók a francia ágyúgolyók. Mindig az volt, ma különö­sen is lüktető életű, egyre nö­vekvő nagyváros, hatalmas mezőgazdasági bázissal, nagy gyáriparral, nvüzsgő idegen- forgalommal. élénk turisztikai, földi és vízi sportlehetőséggel. Gyönyörű strandja — külön Duna-víz medencével is — fel­üdülést kínál, remek termálja gyógyulást ígér. Turistáinkat. látogatóinkat az evangélikus egvházközség jelentős egyháztörténeti és és a Tudományos Akadémia tagja. A középső, szárnyas, boltíves kapu tágas udvarba vezet. Óriási zömök tömegével itt sú- lyosodik a győri evangélikus- ság történelmi fellegvára, az 1785-ben épült öregtemplom. Főbejárata fölött latin nyelvű márványtábla dicséri a Türel­mi rendeletet és az építő ősö­ket. Hazánk egyik legnagyobb evangélikus temploma. Itt prédikált — elsőként a felszentelt templomban — Ráth Mátyás, az első magvar nyelvű újság megindítója. Em­lékműve a Petőfi térhez csat­lakozó Ráth Mátyás téren van. Itt prédikált Haubner Máté is. az 1848-as szabadságharc tá­mogatásáért börtönviselt nagy püspök. A SZÖSZÉKKEL EGYBE­ÉPÍTETT HATALMAS OL­TÁR Gecsemáné olajképét Pe­tőfi barátja. Orlai Petries Soma festette. A templom há­rom manuálos szép orgonája számos templomi hangverseny élményét nyújtotta az egyházi zene kedvelőinek. Érdemes megnézni a régi keresztelő me­dencét és kegyszereket is. A Konvent elől induló 2-es autóbusz átvisz Győr másik, ma különösen is hatalmas ütemben fejlődő részébe. Ná­dorvárosba. és letesz a gvŐri evangélikusok második temp­loma. a nádorvárosi úitemo- lom elő+t. Szén szabadtér köze­pén 1940-ben épült. Sándy Gyula műegyetemi tanár tervei alapién és vezetésével, e jeles építész. 36. templomaként. A kazettás famennyezetű, neonvilágítású gvönvörű temp­lom Borsos Miklós világhírű szobrászművész két nagyszerű alkotását mondhatja magáé­nak: az örömhírű betlehemi éjszakát megörökítő nagymé­retű bronzplakettet és a temp­lomhajóhoz szervesen csatla­kozó keresztelő kápolna t-öró's­Angyali üdvözlet; „Ne féljetek!” Borsós Miklós bronz-reliefje Győr-Nádorváros kultúrértékei megtekintésére biztatjuk. AZ ÚJVÁROS KAPUJÁ­BAN, a Budapest—Bécsi or­szágút kellős tengelyében, a Petőfi téren, kolosszális épü­lettömb, az evangélikus Kon­vent. Százötven lépésnyi gyö­nyörű klasszikus frontjával, három, boltíves kapujával, hatvan ablakával Győr egyik legszebb kiemelt műemléke. Középső kapuja fölött az év­szám: 1824. Százötven éves. Első kapujánál emléktábla hirdeti: Kis János püspök. Ka­zinczy barátja. Berzsenyi Dá­niel felfedezője tanított itt a 18^-19. század fordulóján, ab­ban az algimnáziumban, amely Vas-, Trencsén-, Árva-, Sze- pes-. Sáros megyéből, sőt Er­délyből is vonzotta az evangé­likus ifjúságot. A harmadik kapunál1 szintén emléktábla: 1838. január 7-én itt született Győry Vilmos. Orosháza híres papja, jeles költő és műfordító, a Kisfaludy, Petőfi Társaság BódásJános: márvány keresztelő medencé­jét a négy evangélistával, és Jézus megkeresztel tetősét áb­rázoló bronz fedővel. Az oltá­ron Sima Bandi híres győri aranykoszorús ötvösművész különleges technikával alkotott oltárfelszerelése: egy darab vastömbből kovácsolt feszület, csavart-talpú ayertyatártok. Az oltárterítő Révész István, a második világháborúban el­esett lelkész, nagv tehetségű egyházművész műve . MINDEZEK MEGTEKINTÉ­SÉRE a két lelkészi hivatal dolgozói készséggel nyújtanak lehetőséget és szakszerű veze­tést. Végén a látogató magas- szintű egyházművészeti és kul­turális élménnyel érezheti ma­gát gazdagabbnak. Aztán, ha van még ideie. folytathatja Gvőr egvéb látni­valóival. Bőven talál. A Bel­városban a századok, sőt évez­redek beszélnek: Adv-város­ban a fejlődő jelen lüktető éle­te ragad meg. Szabó József MEGBOCSÁTHATOD * Nem felejtheted az ütést, mit rólad semmi le nem törül, a szót, mi tüskeként szívedbe szúrt s gennyezik körös-körül. Hogy akit felemeltél, első alkalommal már rád tipor, a ..jóbarátok” hitszegését. kikben csalódtál annyiszor. S hogy nem felejtesz, ez is neked okoz még több kínt. bánatot. Hogy meggyógyulj, egvetlen egvet tehetsz csak: ... megbocsáthatod! Megjelent a költő „Istenes énekek” c. verskötetében 1973-ban. 4 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom