Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1974-09-22 / 38. szám
Számadás az egyházmegyékben Együtt — egymásért A Borsod-Hevesi Egyházmegye közgyűlése Végignézve a Borsod—Hevesi Egyházmegye közgyűlésére összejött templomi gyülekezetén, megdobbant a szívem. Milyen csodálatos vidékié sodródtam, micsoda tájakon élek is én. Micsoda ősök leszármazottai Ülnek itt mellettem gyülekezetük képviseletében. Az arnótlak, akiknek eleik 30 évvel a magyarországi reformáció megindulása után — 420 évvel ezelőtt —, már gyülekezetét alkottak. A tállyaiak, akiknek falujában a bibliafórdftó Káról! Gáspár hirdette az igét. Fancsaliak, huszita menekültek késő utódai. Putnok küldötte, abból a városból, ahonnan gályára ment a hithű prédikátor. Tokaj—Üjhely— Sárospatak képviselői; nincs egy porszem a ruhájukon, ami ne vegyült volna egykor Rákóczi híveinek holttetemével. Valahol itt tartottam a gondolataimban, amikor felhangzott D. ár. Öttlyk Ernő, az egyházkerület püspökének hangja: „azokat, amik hátam mögött vannak, elfelejtvén, azoknak, amik előttem vannak neki dőlvén célegyenest igyekezem”. Elfelejteni? Lehetetlen. Válaszként jött a prédikáció. Nem a történelmi múltat, nem a lelkesítő, erőt adó példákat kell elfelejtenünk, hanem azt, amit Krisztus törölt el a kereszten, bűneinket. gyengeségünket, a fojtogató csöggedést, az életet bénító Önzést. Ez így nagyon ide illő ige volt. A Borsod—-Hevesi Egyházmegye ma —- százados változások, történelmi fordulók után —, nagy református és római katolikus gyülekezetek közt, a szórványsors gondját, kísértéseit szenvedi. Egy kis városra való evangé- likusság küzd az egységért, a megmaradásért, szétszórva két megye területén. Nyolc és fél ezer ember 10 657 négyzet- kilométeren. Rendszeres istentisztelet olyan falvakban, ahol három-négy személy jelenti a százszázalékos templomlátogatást. Pár 62áz lélek vállán több templom fenntartásának terhe. A lelkész könnyen elcsüggedhetne a százfelé futó utak, ezerfelé húzó feladatok látJézus Krisztus a feltámadás és az élet A vcícegresi ravatalozó felavatásáról VÁCEGRES kis község Pest megye északi részén, még kisebb az itteni protestáns gyülekezet. A megejtő szépségű völgykatlanban mintegy 80 baptista és 240 evangélikus hivő él. Az aggastyánok és a csecsemők is benne vannak ebben a számban. Szeretetben él egymás mellett a két felekezet és békésen nyugosznak egymás mellett a halottaik a közös temetőben. Ez a temető az elmúlt tavaszon, nyáron mozgalmasabb volt a szokottnál. A hívek nemcsak gyász-feketében, virággal a kézben, elcsuk- ló hanggal léptek be a kapun, hanem sokszor munkához öltözve, szerszámmal, az itt megszokottnál pattogóbb szavakkal. Ravatalozót épített a maroknyi gyülekezet. Az önkéntes társadalmi munkát nem számítva — amiből a két felekezet csaknem minden munkaképes tagja kivette a részét — kerek 100 000 forintot áldozott erre a célra. Sehonnan nem várt, nem kért anyagi segítséget a gyülekezet. ügy szoktuk mondani, hogy . „saját erőből készült” a ravatalozó, de a szervezők és a munka végzői tudják a legjobban. hogy Isten tettekre ösztönző ereje munkálta „mind az akarást, mind a cselekvést”. Szeptember első vasárnap délutánján újra együtt voltak az építők a temetőben. Ezúttal ünneplőben, istentiszteletre gyülekeztek. Félkaréjban fogták körül az új épületet, mintegy átölelve szeretetük, hűségük. áldozatkészségük, összefogásuk e szép eredményét. Nemcsak a helyi gyülekezetnek volt szívügye a ravatalozó. Az egyházi főhatóságok is nagv szeretettel pártfogolták a munkát, és egvütt adtak hálát a sikeres befejezésért a váceg- resiekkel. D. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK Lázár feltámasztásának történetét választotta a felavató igehirdetés alapigéjéül/ Temetőben, ravatalozóban nehezebb életfői és halálról prédikálni. mint a templomban — mondotta —. mert itt az élők mögött feltűnnek a holtak sírkövei. személves. közeli a találkozás a halállal és a szívekben elnémíthatatlan a számonkérés: „Uram. ha itt lettél volna. nem halt volna meg az én testvérem”. A ravatalozó a könnyek helye. Nem igaz. hogy a keresztyén embernek nem lehetnek könnyei a gyászban. Jézus is sírt Lázár halálán, és nem szégvellte a könnyeket. A ravatalozó a bánat helye, a hivő ember is mélyen bánkódik szerettet, testvérei elvesztésekor. Soha ne legyen azonban a ravatalozó a késő bánat helve! Késő. ha a gyermek csak a ravatalnál döbben rá. hogy jobban kellett volna szeretni, tisztelni a szülőjét, késő ha a szülő a koporsónál emlékezik rá, hogy több türelemmel, jobb néldával kellett volna gyermekét szeretni, pótolhatatlan a mulasztás, ha a hitvestárs a hitves sírjánál döbben rá. hogy jobban, hűségesebben, türelmesebben, gyengédebben kellett volna szeretnie. A sírba vitt, meg nem bocsátott bűnök, fel nem oldott haragok, az elmulasztott szeretet önvádló mardosása teszi szörnyűvé a gyászt. Most kell igazán és őszintén szeretni, amíg élünk, amíg Isten lehetőséget ad rá. A ravatalozó — mondotta végül a püspök — a reménység helve is. Mindenki, aki köny- nvekkel. gyásszal ebbe a ravatalozóba lép. vessen egy pillantást a homlokzatra a bejárat felett. Ez áll rajta: Jézus Krisztus a feltámadás és az élet. Jézus egvkbr azt mondta a Sírban fekvő Lázárnak: jöjj ki. Akiket ebbe a temetőbe temettek és akiket ezután ebből a ravatalozóból temetnek el, azok is meghallják majd Jézusnak a sírból az életbe hívó szavát: jöjj ki! DETRE LÁSZLÓ esperes imádságban adott hálát az elkészült ravatalozóért, és kö- nyörgott azért, hogy akik majd gyásszal és fájdalommal jönnek Ide, találkozzanak a feltámadott, élő Úr Jézus Krisztus vigasztalásával. Juhász János baptista lelkipásztor meleg szavakkal köszönte meg, hogy többszörösen vált itt valóra ez az ige: „a szeretet épít”. A két gyülekezet együtt épített ravatalozót. és közben lelkileg is épült a közösség tudatában és reménység szerint ezután egymás hitéből erősödve építi tovább lci-ki a maga gyülekezetét. családiát, hazáját. Közösen énekelt közös énekeket a két gyülekezet a baptista fúvószenekar vezetésével. ISTENTISZTELET UTÁN RonCz Béla gondnok lakásán terített asztal várta D. Káldy Zoltán püspököt. Detre László esperest, a közösen építő két gyülekezet vezetőségét és presbitériumát. valamint a szomszédos gyülekezetek képviselőit. A baráti együttléten elismerő szavakkal köszönte meg a püspök Dudás Mihály építőmester meghatóan pontos munkáiét, szakszerű irányítását. méltatta Roncz Béla gondnok. Dudás János kántor. Németh János pénztáros. Med- veczki Mihály egvházfi szervező munkáját, a presbiterek és gyülekezeti tagok minden várakozást meghaladó hűségét és áldozatkészségét. Ide kívánkozik, Dudás Mihály tb. gondnok és Cserni János tb. egyházfi neve is. akik mint az építkezés megbízott gondnokai végeztek maradandó szolgálatot. Ha érdeme szerint mondanánk most köszönetét mindenkinek, akkor az egész gyülekezet névsorát Ide kellene frnl. mert hiszen mindenkinek az áldozata, keze munkája, hűsége együtt énült bele az űj énftménvbe. Mtndenekfelett azonban Istené a dicséret és a hála, hogv ezt a kicsiny gyülekezetét késszé tette a nagy áldozatra. Baranyai Tamás tán. A gyülekezeteket a leg- bénítóbb szó ernyeszthetné: kevés. De minden kudarcban, minden objektívnak látszó nehézségben az a legfájdalmasabb, hogy bennük lelkész és gyülekezet mégis mindig a saját bűneit kénytelen látni. A máladozó templomfal, az erőtlenné váló ének, az elnéptelenedett bibliakör mégiscsak a papok, hívek, elégtelen hitéről, lelki restségéről beszél, s ezt a terhet a legnehezebb hordozni. A püspök pásztori szava ehhez a szituációhoz illesztette az igét. „Kezd tél már sokszor újat felügyelő, gondnok, presbiter és lelkész testvérem? Most megint kezdhetsz Jézus lábainál. Mondd: amik terhiemre vannak és lehúznak, azokat elfelejtem és újult erőigyekezem előre”. A PÜSPÖK SZAVAIT NAGYSZERŰEN EGÉSZÍTETTE KI Szalipszki Endre egyházmegyei felügyelő beszéde. Mióta ismerem, mindig ilyennek láttam, ahogy most állt ott a kis asztal mellett Szikár-soványán, mély barázdákkal az arcán. Mintha egyenesen abból a száraz-sovány abaúji földből hasították volna ki őt magát is, amely mellett régebben mindig elfutottak az éltető vizek, Szavai a gyakorlati ember bölcsességét tükrözték. Mit jelent előre dőlni, nagyszerű igében summázta: „A ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt... és szere- tetet” (2 Pt 1,5—7). Ezön az igén. azóta is sokat gondolkodom. És újra feltűnik előttem a fancsali határ, ahol a repedezett földet „összeragasztották” és emberfeletti fáradozással kényszerítették gazdagabb termésre, gyümölcs érlelésre. Ha vennénk a fáradságot és hitünkhöz mégtöbb jó cselekedetet, tudományt, szeretetet ragasztanánk, mennyivel bővebben ontanák a gyümölcsöt a mi határaink is. PÁSZTOR PÁL ESPERES JELENTÉSE a tizenhárom gyülekezet mai képéről, kétségtelenül épp ezt a különbözőséget láttatta: hol fordítanak a hit mellett külön figyelmet a tudományra, jó cselekedetekre. Az esperes gondos elemzéssel vette sorra a gyülekezeteket. Együtt egymásért — ez volt jelentésének beköszöntő címe és ez adta meg mondanivalójának alaptónusát. így tekintette át a közegyházban folyó munkákat, hangsúlyozva, hogy érettünk, a mi gyülekezeteinkért is történik az egyház minden kül- és belszolgá- lata, sajtótevékenysége, az új teológia építése és amiről beszélnünk alig kell itt, a Gyülekezeti Segély munkája. Közismert tény, hogy évről évre milyen támogatást kap szórványmegyénk a közegyháztól, éppen a Gyülekezeti Segélyen keresztül. Pásztor Pál esperesnek az igazi testvéri közösséget igénylő és formáló beszéde most is a szeretet az egyetértés légkörét erősítette közöttünk a vasgyári gyülekezet harmonikusan szép, meghitt templomában. Együtt egymásért — ez a gondolat maradt a közgyűlés záróhangja fs Erre intett még egyszer D. dr. Ottlyk Ernő püspök. „Szülőföldemen állok itt” „Ügy érzem egy család vagyunk” — így vallott köszöntőjében Ablonczy László református esperes. Ennek a gondolatnak a jegyében tették le hivatali esküjüket az újonnan megválasztott tisztségviselők: Vida Frigyes egyházmegyei világi főjegyző. Honti Zoltán jegyző, Garamvölgyi János, Péter Jenő, Baján Kálmán presbiterek, Imolái Zoltán egyház- megyei törvényszéki bíró. A jelentések elhangzása után, határozati javaslatok megbeszélésével, elfogadásával ért véget a közgyűlés Diósgyőr-Vasgyárban, 1974. augusztus 26-án, ragyogó nyárvégi délelőtt. Pintérné Nagy Erzsébet Vigyétek viséza a gyülekezetekbe. A Veszprémi Egyházmegye közgyűlése Augusztus 27-e nem ünnepnap, egy naptár sem Jelzi piros betűvel, s mégis a Veszprémi Egyházmegyének Ünnepe volt. Ünnepi volt a megnyitó istentisztelet, hiszen zsúfolásig megtelt délelőtt fél ll-re a pápai templomunk. A „vasárnapi ruhába” öltözött emberek arca is ünnepi volt, s ez a hangulat végigkísérte a közgyűlést. Az igazi keresztyén istentisztelet ün- nepisége volt ez, nem „szárazon hivatalos” közgyűlés, hanem az evangélium hirdetése, s utána a „pünkösdi” mit cselekedjünk atyámfiai férfiak” kérdésre adott válasz diakó- niai istentisztelete. D. DR. OTTLYK ERNŐ PÜSPÖK János 17,19—21 alapján hirdette az igét. Jézus főpapi imájával lép az Atya és a gyülekezet elé — mondotta. „Az odaszánás forró levegője hatja át ezt az imádságot, az odaszánás az Atya előtt az emberért.” Nemcsak a tizenkettőért imádkozik, hanem azokért Is, akik „hinni fognak az én nevemben”. így imádkozik minden idők minden gyülekezetéért, az egyházért. Jézus azért imádkozik. hogy tanítványai., eggyek legyenek” Az egység útja Jézus szolgáló szeretetre hívó parancsának a követése. „Így egység a Magyarországi Evangélikus Egyház is, s így legyen egységes a Veszprémi Egyházmegye népe is. Vigyétek haza gyülekezeteitekbe Jézus evangéliumát: keresi veletek az egységet! Az ünnepi istentisztelet folytatódott a közgyűléssel. A pápai gyülekezet felügyelője köszöntötte először a kerület püspökét és a közgyűlés tagjait. Dr. Mihály Dezső egyházmegyei felügyelő megnyitó szavaiban elmondotta, hogy 1ó dolog a szocializmust énítő magyar nép tagiaként részt venni ezen a gyűlésen, amely a szocializmusban élő egyház ünnepe. Emlékeztetett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének a kormány napilapjának augusztus 19-i számában megjelent cikkére, majd ismertette és idézte a cikk legfontosabb megállapításait. Elmondta, hogy Magyarországi Evangélikus Egyházunk népe egyetért a nyilatkozat tételeivel, s örömmel kapcsolódik be a társadalom különböző területein a gyümölcsöző együttműködésbe. Tesszük ezt hitelveink feladása nélkül a legjobb meggyőződéssel. AZ EGYHÁZMEGYEI SZAVAZATBONTÖ BIZOTTSÁG jelentette, hogy az egyházmegye gyülekezetei újra egyhangúlag dr. Mihály Dezsőt választották egyházmegyei felügyelőnek. Síkos Lajos esperes jelentésében először az elmúlt év jubileumáról beszélt. Ezeken az ünnepségeken azzal az örömmel vettünk részt, amit bibliai értelemben is jelent a jubileum, hiszen a „szóban ott cseng az örvendezés”. Ismertette az egyházmegye istentiszteleti. bibliaórai, úrvacsorái életét. Beszélt az intézményes és gyülekezeti * diákoméról, a Lelkészi Munkaközösség életéről. Sorra Vette az egyházmegye gyülekezeteit, elmondta saját tapasztalatait. A tényeket és adatokat felvonultató jelentést hallgatva, az volt a jelenlévők benyomása, hogy a gyülekezetekben nemcsak a lelkész tevékenykedik, hanem ismeri, érzi és tudja a gyülekezet minden örömét és baját, lelki és anyagi helyzetét egy másik lelkész is: az egyházmegye esperese. Az esperesi beszámoló után felszólalt D. dr. Ottlyk Ernő püspök. Beszélt arról a gyümölcsöző kapcsolatról, ami létrejött a szocializmust építő magyar társadalom és az egyház között. Befejezésül az egyházmegyei ügyvivők a számvevő- szék, a pénztár, a diakónia. a sajtó, a zenei élet és a gyűjteményi munka területeiről tartottak beszámolót. Ruttkay Levente Érdemes megnézni Öt kiemelt városunk egyike — Győr HÁROM FOLYÓ PARTJÁN a Kisalföld szive. Történelme mélyén illír, kelta nyomok. Trajanus római császár őrhelye. Vindibonától az Al-Dunáig húzódó római limes egyik erődje. 1271 óta város. Európa Schima Bandi feszület és gyertyatartók Győr-Nádorvárosban minden történelmi vihara átsöpört rajta. 1809-ben Napóleon személyesen vezényelte itt gránátosait. Emlékül az evangélikus nagytemplom falába ragasztva ma is láthatók a francia ágyúgolyók. Mindig az volt, ma különösen is lüktető életű, egyre növekvő nagyváros, hatalmas mezőgazdasági bázissal, nagy gyáriparral, nvüzsgő idegen- forgalommal. élénk turisztikai, földi és vízi sportlehetőséggel. Gyönyörű strandja — külön Duna-víz medencével is — felüdülést kínál, remek termálja gyógyulást ígér. Turistáinkat. látogatóinkat az evangélikus egvházközség jelentős egyháztörténeti és és a Tudományos Akadémia tagja. A középső, szárnyas, boltíves kapu tágas udvarba vezet. Óriási zömök tömegével itt sú- lyosodik a győri evangélikus- ság történelmi fellegvára, az 1785-ben épült öregtemplom. Főbejárata fölött latin nyelvű márványtábla dicséri a Türelmi rendeletet és az építő ősöket. Hazánk egyik legnagyobb evangélikus temploma. Itt prédikált — elsőként a felszentelt templomban — Ráth Mátyás, az első magvar nyelvű újság megindítója. Emlékműve a Petőfi térhez csatlakozó Ráth Mátyás téren van. Itt prédikált Haubner Máté is. az 1848-as szabadságharc támogatásáért börtönviselt nagy püspök. A SZÖSZÉKKEL EGYBEÉPÍTETT HATALMAS OLTÁR Gecsemáné olajképét Petőfi barátja. Orlai Petries Soma festette. A templom három manuálos szép orgonája számos templomi hangverseny élményét nyújtotta az egyházi zene kedvelőinek. Érdemes megnézni a régi keresztelő medencét és kegyszereket is. A Konvent elől induló 2-es autóbusz átvisz Győr másik, ma különösen is hatalmas ütemben fejlődő részébe. Nádorvárosba. és letesz a gvŐri evangélikusok második temploma. a nádorvárosi úitemo- lom elő+t. Szén szabadtér közepén 1940-ben épült. Sándy Gyula műegyetemi tanár tervei alapién és vezetésével, e jeles építész. 36. templomaként. A kazettás famennyezetű, neonvilágítású gvönvörű templom Borsos Miklós világhírű szobrászművész két nagyszerű alkotását mondhatja magáénak: az örömhírű betlehemi éjszakát megörökítő nagyméretű bronzplakettet és a templomhajóhoz szervesen csatlakozó keresztelő kápolna t-öró'sAngyali üdvözlet; „Ne féljetek!” Borsós Miklós bronz-reliefje Győr-Nádorváros kultúrértékei megtekintésére biztatjuk. AZ ÚJVÁROS KAPUJÁBAN, a Budapest—Bécsi országút kellős tengelyében, a Petőfi téren, kolosszális épülettömb, az evangélikus Konvent. Százötven lépésnyi gyönyörű klasszikus frontjával, három, boltíves kapujával, hatvan ablakával Győr egyik legszebb kiemelt műemléke. Középső kapuja fölött az évszám: 1824. Százötven éves. Első kapujánál emléktábla hirdeti: Kis János püspök. Kazinczy barátja. Berzsenyi Dániel felfedezője tanított itt a 18^-19. század fordulóján, abban az algimnáziumban, amely Vas-, Trencsén-, Árva-, Sze- pes-. Sáros megyéből, sőt Erdélyből is vonzotta az evangélikus ifjúságot. A harmadik kapunál1 szintén emléktábla: 1838. január 7-én itt született Győry Vilmos. Orosháza híres papja, jeles költő és műfordító, a Kisfaludy, Petőfi Társaság BódásJános: márvány keresztelő medencéjét a négy evangélistával, és Jézus megkeresztel tetősét ábrázoló bronz fedővel. Az oltáron Sima Bandi híres győri aranykoszorús ötvösművész különleges technikával alkotott oltárfelszerelése: egy darab vastömbből kovácsolt feszület, csavart-talpú ayertyatártok. Az oltárterítő Révész István, a második világháborúban elesett lelkész, nagv tehetségű egyházművész műve . MINDEZEK MEGTEKINTÉSÉRE a két lelkészi hivatal dolgozói készséggel nyújtanak lehetőséget és szakszerű vezetést. Végén a látogató magas- szintű egyházművészeti és kulturális élménnyel érezheti magát gazdagabbnak. Aztán, ha van még ideie. folytathatja Gvőr egvéb látnivalóival. Bőven talál. A Belvárosban a századok, sőt évezredek beszélnek: Adv-városban a fejlődő jelen lüktető élete ragad meg. Szabó József MEGBOCSÁTHATOD * Nem felejtheted az ütést, mit rólad semmi le nem törül, a szót, mi tüskeként szívedbe szúrt s gennyezik körös-körül. Hogy akit felemeltél, első alkalommal már rád tipor, a ..jóbarátok” hitszegését. kikben csalódtál annyiszor. S hogy nem felejtesz, ez is neked okoz még több kínt. bánatot. Hogy meggyógyulj, egvetlen egvet tehetsz csak: ... megbocsáthatod! Megjelent a költő „Istenes énekek” c. verskötetében 1973-ban. 4 \
