Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-08-18 / 33. szám

Mezei virágot szedtem szép csokorba... (2.) A Szerkesztőség címére beküldött versekről VANNAK VERSEK, AME­LYEK TERJEDELMÜK MIATT nem közölhetők. Ezek közé tartozik N. Ida verse, amelyet a reformációról írt mély átéléssel. Verse mintegy 130 sorból áll. Mivel nem egy­házi szépirodalmi lap va­gyunk, ezért az ilyen terjedel­mes vers közlése leterhelné lapunkat. Egyes versek pedig alkalmi jellegük miatt nem közölhe­tők, mivel az alkalom elmúlt, időszerűtlenekké váltak. Ide­tartozik az orosházi gyüleke­zet felügyelőjének „Zombai örökség” című kitűnő verse, amelyet az orosházi gyülekezet megalakulásának az évfordu­lójára írt, amelyet az orosházi templomban az ünnepély al­* kaiméból el is szavaltak. Ez a megjegyzés érvényes E. Gyula két alkalmi versére is. Más versek azért nem kö­zölhetők, mert témájuknál fogva nem tartoznak a mi „profilunkba”. Elsősorban B. Pálné és F. F. Lajos verseire • érvényes ez a megállapítás. S itt válaszolok egyik vers­írónk megjegyzésére is: ........ kérem önöket, hogy ne vigye­nek az egyházi lapokba, fő­ként az irodalmi rovatba poli- ; tikát... Azt hittem, az egyhá­zi újságokból már meghittebb levegő árad, megpihen a lélek a külvilág lármájától és azt kapja belőle, amire a lelke vágyik...” ' KEDVES VERSÍRÓNK! Van egy klasszikus mondás, amely örökérvényű! Fegyverzajban hallgatnak a múzsák. S hogy ön verseket írhasson, vagy a templom csendjében imádkoz­hasson, és a gyülekezet közös­ségében dicsérhesse az Urat, ahhoz béke, béke és ismét mondom, béke kell. Amikor mi az irodalmi vagy bármely más rovatban a békéért szót emelünk, önért is hallatjuk szavunkat. Krisztusunk nem­csak bűnbocsánatunkkal, 1 új életünkkel és üdvösségünkkel törődött, hanem szót emelt az éhezőkért, a mezítelenekért, a szenvedőkért is. Mi úgy hisz- szük, hogy Krisztus magatar­tása és útmutatása szerint já­runk el, amikor például szót emelünk Etiópiában és másutt szenvedő és éhenhaló éhező­kért. miközben egyes fogyasz­tói társadalmakban óriási bő­ség van. S mi ezután is — Krisztus útmutatása nyomán — felelősséget hordozunk né­pünk és társadalmunk, vala­mint az egész emberiség iránt, akikkel együtt építjük béké-s jelenünket és még szebb hol­napunkat! A MÁSODIK CSOPORTBA azok a beküldött versek tar­toznak, melyek az érzelmi töl­tésen tűi bizonyos formai szépséget és mélyebb tartalmi mondanivalót is hordoznak, akiket bizonyos korrekciók után szívesen biztatunk a versküldésre. J. Mártonnéval kezdem. Egyik verséből idé­zek: Krisztusod szép szelíden rád tekint Kérdi: hol vagy, hol maradtál gyermekem? Jöjj, ne félj, jöjj csak bármi mesziről, Jöjj ha tékozolva élted életed Jöjj, ne késs Jézus vár Jöjj siess, most ne késs, Jézus hív Jaj leszáll Már az éj Jöjj siess ,most ne késs. Jézus hív! Ebben es egyéb verseiben gósítson. A Feltámadott Krisz- teológiailag befelé fordultság tus kettős irányú mozgást vé- van. Pedig egyébként versei- géz: hívogat és küld! Jöjje- ben van formai és tartalmi tek énhozzám mindnyájan érték. Krisztus nemcsak azért menjetek a széles világra szol- hív magához, hogy békességet gálni. A hozzámenőket békés­éi megnyugvást adjon, de ségében részesíti. másrészt azért is. hogy szolgálatra moz- szolgálatra mozgósítja, hogy Jobban kell értenünk ..Polgártársai a szenteknek- Ef 2, 19 hasznos, élő cselekedetekkel szolgálják Istent az emberek között, s így végezzenek igaz istentiszteletet. Ez vonatkozik F. Csaba és Aqárius Leó verseire is. A fen­ti szempontok figyelembevé­tele mellett szívesen biztatjuk őket az írásra. H. Lászlóné verseit helyes teológia látás és formaérzék jellemzi. Egy kicsit több elmé- lyültség után szívesen várjuk verseit. Ébredjetek című ver­séből néhány sor: Ébredjetek hát asszonyok, anyák! Az idő sürget, az idő kiált! A jövő sorsa függ titőletek, de ti a jövőt megbélyegzítek S. Katalin verse értékes a maga nemében. Hangvétele: Ady Hiszek hitetlenül, vagy Nemes Nagy Ágnes Kiáltva című versére emlékeztet. Min­den kegyeskedő áradozásnál. többet ér a kétségek között hányódó, s még a hitetlensé­get is őszintén megvalló isten­kereső lélek megszólalása. Idé­zek verséből: Istenünk! De Te hallgatsz S oly némaság vesz körül mint A teremtés kezdetén — Hallgatsz némán, konokul Legendákra bízva hitünket, Mit kikezd a. tudás, S hiába keresve Istenünk Olyanok leszünk, mint Júdás Jaj! A keresésbe belefáradt az ember! A kétség az, amiért milliók ajka megtagad. Isten! Lehet, hogy porrá égünk látásodtól Add meg a bizonyosságot — Mutasd meg Magad! őszinte- mélyenszántó meg­nyilatkozását művészi szem­pontból is értékeljük, de bizo­nyára megérti, szívesebben közlünk olyan verseket, akik­nek írói eljutottak arra a bi­zonyosságra, hogy Isten, Jézus Krisztusban már megmutatta magát és nem „legendákra bíz­ta hitünket”. VÉGEZETÜL ELNÉZÉST KÉRÜNK, hogy nem tudunk minden versküldőnek vála­szolni, de reméljük,, hogy írá­sunk nyomán kikristályosod­tak azok a formai és tartalmi szempontok, amelyeket az Evangélikus Élet támaszt versíróival szemben. Matuz László Bódás János: BODZABOKOR Illatos, zümmögő bokor. Fölém árnyat terít, kitárva mézzel megrakott virág-tenyereit. Méhek lepik. Hallgatom e zümmögő üzemet, s nézem a békés, szép, közös munkát fejem felett. De szép a lét így, zümmögőn és parcellátlanul. S még van nép, ember, aki öl, harácsol, s nem tanul! Te példa vagy. dalos bokor, hogy ím: így is lehet, szél, méh, ember élvezi békén illatod, s mézedet Fogjatok össze végre már agy, szív, kéz, hogy a Föld ilyen legyen, s felejtse el az ember azt, hogy ölt, s csak teremtsen a robbanás, vajat kenjen a kés, a legyen természetes a béke, mint a méhzümmögés. Meg,jelent a költő „ISTENES ENEKEK” című kötetében, 1973-ban. AKIKRŐL KEVESET TUDUNK: AZ OVAMBOKAVANGO EVANGÉLIKUS EGYHÁZ NAMÍBIÁBAN Szöges ellentétben álltak .gyméssal zsidók és pogányok. Kölcsönös volt köztük a gyű­lölet. Megiszonyodik tőle az ember, ha idevágó részleteket olvas Jézus vagy az apostolok korából. Izrael fiai a körülöt­tük vagy közöttük élő más néphez tartozókat csak ku­tyáknak nevezték. Megérinté­sük tisztátalanná tett. akár­csak a halott érintése. A görö­gök, rómaiak viszont megve­tették a zsidókat, az emberi nem szégyenfoltját látták ben­nük. Képtelen vádakat kohol- - tak áldozati szertartásaikkal kapcsolatban. Ismételten mé­szárlásokat rendeztek ellenük. Micsoda szakadék! Szédítöen mély s áthidalhatatlan! És íme a keresztyének gyü­lekezetében eggyé tudtak len­ni! A Krisztushit hídján talál­koztak és a Krisztustól tanult szeretetben testvérekké lettek. A keresztyén gyülekezet volt az a hely,\ ahol valósággá lett az elképzelhetetlen, az álom­képnek vélt mennyország, hol békességben élnek különböző származású, fajú, más-más történelemhez kötött emberek. Valóban kostoló ez a meny- 1 nyék országából. Csoda ez a „már most”: már most akad hely, hol valósággal megszű­nik az ádáz ellenségeskedés ember és ember között. Pál magyarázata ehhez a való tényhez ugyancsak figye­lemre méltó. Mint annyiszor máskor, ezúttal is a keresztre mutat. Krisztus engesztelési szerzett ártatlan halálával, megbékéltette Istennel mind a két csoportot. Mert nemcsak a pogányok, a törvény nélkül valók szorultak rá Istennel va­ló viszonyuk rendezésére, ha­nem Izráel is, ki kapta s is­merte a törvényt. Ámde ném- csak hogy nem tartotta meg, hanem éppen a törvény lett választófallá közte s más né­pek között. Ismeretes, hogy a jeruzsale­mi templomépületbe csak a zsidó nép pitvarán keresztül lehetett bejutni. A pogányok pitvarát erős fal vette körül, oszlopain latin es görög felirat figyelmeztette a pogányokat, hogy halálbüntetés terhe mel­lett tilos beljebb menniük. Ezt a rácskerítést törte szét Krisz­tus, midőn egyformán megbé­kéltette Istennel mind a két nemzetséget (Ef, 2, 14 kk. v.). Tökéletesen új helyzetet te­remtett. Ennek az eredménye — az apostol következtetése szerint —, hogy a Krisztus gyüleke­zetében honosságot kaptak a pogányok is, polgártársaivá váltak a szenteknek. A hívők a szentek. Immár mindnyájan egy istenhitben együtt élnek, egy asztalnál költik el a sze­retet vacsoráját s veszik ma­gukhoz az Úr szent testét, vé­rét. Nincs köztük elsőosztályú és másodosztályú keresztyén. Nincsenek előnyben vagy hát­rányban egymással. Fölismer­ték s bízvást elfogadták, hogy Isten nemcsak a zsidók, ha­nem a pogányok Istene is (v. ö. Róm. 3. 29.). mindnyájunk Is­tene, sőt Atyja, kihez mene­telük van (18 v.), mert Ö sen­ki elől sem zárja le a sorom­pót, aki közeledik hozzá. Mily időszerű mindez a mi korunkban. Hány kerítés vár lebontásra az egyházban, az egyházakban, sőt magukban a gyülekezetekben. Meghamisítanánk az igazsá­got, hogy mai keresztyénsé- günkből hiányzik az egységre való igyekezet és a nyitott szív a másik és más ember felé, de sokkal több kellene belőle, szamlálhatatlanul több! Evégett érdemes jól megér­tenünk Pál apostol szavait és eszünkbe vennünk az ő „élet­művét”. ^Gyönyörűbb nevet nem kaphatott volna, mint a közkeletű „pogányok apostola” nevet. Lapunk hasábjain a hírek között újra és újra előkerült az elmúlt hónapokban az Ovambokavango Evangélikus Egyház neve. A magyar olva­só számára furcsán csengő ne­vű egyházat szeretnénk most közelebbről bemutatni. Dél-Aírika területéhez tar­tozik jelenleg az az egykori német gyarmat gyámsági te­rületként, amelyet lakói füg­getlenségi törekvéseik alátá­masztására csak így emleget­nek. Namibia, a ..hivatalos” Délnyugat-Afrika helyett. Bár az Egyesült Nemzetek Szerve­zete hivatalos határozata sze­rint az országnak már függet­lenséget kellett volna kapnia. Dél-Afrika fehér kormánya minden erejével igyekezik mestartani masának a terül­tet és ott is bevezetni a hír­hedt faji megkülönböztetési nobtikát. A fa'i megkülönböz­tetés azt jelenti, hogv a hiva­talos állam' ideológia szerint a feketék alacsonyabb rendű emberek, ezéri a rosszabb földterületek, kevesebb műn­Vq'Hór fqócr ínofíTr rnpcr őVof TY) ’ to 4- n Kotró »1 rí nr'nl'f héreket. Nem is szabad együtt lakniuk és élniük. nyomán jött létre és jelenleg 214 ezer színes bőrű egyházta­got számlál. A másik nagy namlbiai evangélikus egyház­zal együtt, az ún. Rajnai Missziói Evangélikus Egyház­zal együtt, amelynek 115 ezer tagja van, Namibia lakosságá­nak a felét alkotják. A fehér telepesek külön egyházat al­kotnak, az ún. Német Evan­gélikus Egyházat, amelynek 13 ezer tagja van. Az Ovam­bokavango Egyház vezetője, dr. Leonard Auala oniioai püspök 1971-ben nagy feltű­nést keltett nyílt levélben for­dult a másik namibiai evangé­likus egyház moderátorával. Paulus Gowaseb elnökkel eevütt Dél-Afrika miniszter-1 elnökéhez. Vorsterhez. és kö­vetelték Namibia számára a fögeet1oricSrm+ n bő—ű»k megkülönböztetésének meg­szüntetését. .A déi-nfrikai kor­mány a namibiaiak mozgal­mára megtorló intézkedések­kel felelt. Az Ovambokavango Egyház hívei és a többi dél-afrikai színes bőrű azonban nem adia fel a szabadságáért és függet­lenségéért vívott harcot és eb­ben a harcban támogatiák ők“t a világ haladó keresztyé­néi és nem-keresztyénei is. Az - Ovambokavango Egy- Schoiz László ! ház többféle misszió munkája Érdemes megnézni a békéscsabai nagytemplomot és a szlovák tájházat Itt a nyár. Folyik az ország- retnénk felhívni néhány olyan és világjárás. A hazánkban látnivalóra, amit a mi véle­turistáskodó olvasóink figyel- ménvünk szerint érdemes mét nyári számainkban sze- megnézni. így például; Bármilyen irányból közele­dik valaki a Viharsarok fő­városába, Békéscsabára, mesz- sziről megláthatja az evangé­likus nagytemplomot. Nem­csak a tornya magasodik az épületek fölé, hanem a temp­lomhajó tetőzete is. S ez nem csoda, hiszen ez a templom hazánk legnagyobb evangéli­kus temploma. Főbb méretei: hossza 47 m, szélessége 21 m, a falak magassága 22 m. a hátsó oromfal 36 m. a torony pedig 70 m. A templomban, szemben a főbejárattal áll az oltár, Du- naiszky Lőrinc monumentális, szép alkotása. A hatalmas templomhoz illően hatalmas az oltár is. Ezt bizonyítják mé­retei: magassága 13, m, oszlo­pai 8.2 m-esek. Elöl a talapzaton jobb- és bal­oldalt egy-egy dúsan aranyo­zott. összetett oszlopfős. sima törzsű oszlop áll. Az oszlopok­ra timpanonszerű, fogrovatos, alul nyitott párkány ereszke­dik. É kiugró rész után. mely­nek mennyezete arany rozet- tákkal díszített — kissé hát­rább, s két oldalt kijjebb, szin­tén egy-egy oszlop emelkedik, s vízszintes párkányt tart, mely hátul négyszögletű fal­pillérre támaszkodik. A pár­kány mindkét végén egy-egy díszváza áll. A timpanonszerű párkány' csúcsán a Szeretet, egyik oldalán a Remény, má­sik oldalán pedig a Hit, tehát a három fő erény nőalakjai­nak szobrai láthatók. Hátuk mögött, az oltár hátsó falán, sás és káka között a kelő nap sugarait látjuik. Középen egyenlőszárú háromszögben Isten nevének héber betűi ol­vashatók. Ebbe a díszes oltárba van beépítve a szószék is. Olyan magasan van elhelyezve, hogy akinek tériszonya van, bizony' szédül benne. Jó időbe telik, míg a prédikáló lelkész a kü­lön „lépcsőházban” felmegy a szószékre. A nagytemplom közelében, egy csendes utcácskában (Ga- rai u. 21.) fehér falú, tomácos ház vonja magára figyelmün­ket. Ez a néhány évvel ezelőtt kialakított, szlovák tájház. mely híven őrzi a múltat, le­hetővé teszi, hogy' megismer­jük az egykori békéscsabai pa­rasztok életét, lakásviszony'aií, munkaeszközeit. A tájházban, amelynek létrehozásában, il­letve berendezésében közre­működtek gyülekezetünk tag­jai is, megtaláljuk híveink lel­ki életének tárgyi emlékeit is. Láthatunk ott többek között rézveretes egyházi könyveket: bibliákat, énekeskönyvéket (Tranoszcius, Funebrál), pas- siós könyvecskéket. Az egyik (az utcai) szoba falán Luther Márton képe látható, a másik­ban pedig Koren Pá! esperes egyik nyomtatásban megjelent temetési beszédét olvashatjuk. Ha Békéscsabán járnak hit­testvéreink — más látnivalók között —, tekintsék meg a nagytemplomot és a tájházal. Ha megnézték, bizonyára azt fogják mondani: érdemes volt. Táborszky László A feleheietközi dialógusok tanulmányozása A Lutheránus Világszövet­ség bizottságot alakított a fe­lekezeti dialógusok összefüg­géseinek tanulmányozására. A bizottság 1974. augusztus 19—23-ig tartja első ülését Dániában az Aarhus melletti Skade-ban. A hét főből álló bizottság munkájában részt vesz D. Káldy Zoltán püspök­elnök is. Magyar küldöttek az E VT bizottsági ülésén Az Egyházak Világtanácsa nemzetközi ügyekkel foglalko­zó bizottsága július 28-tól au­gusztus 3-ig Genfben ülése­zett. Témája volt a világbéke gazdasági veszélyeztetői. Az ülés egyik feladata . volt az EVT Központi Bizottságának Nyugat-Berlinben sorra kerü­lő előkészítése nemzetközi szempontból. Az ülésen részt vett dr. Tóth Károly a refor­mátus zsinati iroda főosztály'- vezetője, és dr. Pröhle Károly teológiai tanár, a Magyaror­szági Egyházak ökumenikus Tanácsának főtitkára. Dr. Tóth Károly a leszerelés kér­déséről vitaindító előadást tar­tott Hasznos utilárs A Csehszlovákiai útikönyv a legterjedelmesebb 830 olda­lával. 50 térképével és a szö­veg közötti rengeteg képpel. Szombathy Viktor munkáját dicséri ez a második, bővített kiadás, amely a szezon során jócskán gazdára fog találni. Felépítése azonos a jól is­mert előbbi hasonló országis- mertető könyvekhez, a termé­szeti és történelmi leírások után a fő részt — közel 700 oldalt — a városok és tájegy­ségek részletes ismertetése fog­lalja el. végül pedig a turisták számára hasznos tudnivalók leírása következik. A kötetet gazdag várostérképanyag zár­ja le. Aki járt már a szomszéd országban, és ilyenek igen nagy számmal vannak, azok számára a kötetet lapozgatva, útjuk élményeinek újraélését jelenti, akik pedig még nem látogattak oda el, feltétlenül kedvet kapnak, hogy az „ara­nyos” Prágát, az ősi Pozsonyt, a havas Tátrát és a többi, sok élményt nyújtó szépséget lát­va. maguk is mielőbb új úti­élményben gazdagodjanak. (Panoráma — 127 Ft.) AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK Az amerikai evangélikus egyházakat magában foglaló Lutheránus Tanács főtitkárá­vá dr. C. Thomas Spitz lelkészt választották június közepén. Spitz főtitkár a 3 millió 200 ezer egyháztagot számláló, New York központú evangéli­kus egyház (Lutheran Church in America) lelkésze és vezető­ségi tagja és a Lutheránus Vi­lágszövetség Világszolgálati Bizottsága választott amerikai tagja, (lwi) i » %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom