Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-06-30 / 26. szám

MKbrA'REMB \ szeretet mértéke Lik 7, 36—50 A szeretettől az évszázadok folyamán nagyon sokat írták, beszélteit Sok költemény, regény, himnusz szól a szerétéiről, de nagyon sokan tudjuk szó szerint idézni Pál apostolnak az első korinthvsi levél 13. fejezetében megfogalmazott szeretet­himnuszát is. Ennek ellenére sokszor úgy érezzük, hogy szegények vagyunk a szeretetben Ennek a szegénységnek pedig nagyon sokszor ket­tős vonatkozását is látjuk. Ügy érezzük, hogy nem melegíti igazán a mi életünket a másoktól kapott szeretet, de sokszor igaz az is. hogy nem elég erős, nem elég szolgálatkész a mi sze­retetünk sem a másik ember iránt. Vajon hol van a hiba? HIBA. HOGY MÉREGETJÜK A SZERETETÜNKET. Mére­getjük, vizsgaIgatjuk, hogy a másik ember egyáltalán megér- demli-é azt, hogy szeressük. Akit jobbnak minősítünk, azt job­ban szeretjük, aki kevésbé jó a szemünkben, azt kevésbé sze­rétjük. És ilyenkor nem azt nézzük, hogy a másik ember meny­nyire bárja a szeretetünket, Sőt, sokszor esünk abba a hibába is, hogy azt szeretjük jobban, aki jobban szeret minket, s igy tulajdonképpen önzővé, számitóvá válik a szeretetünk. AZ IGE HÁROM SZEMÉLYT ÁLLÍT ELÉNK. Az egyik tisz­tességes. udvarias házigazda. A szeretetet mértékkel, kimértev adja. S amint a vendég Jézus olyat tesz. ami nem kedvére való, ami nem fér bele a kegyességébe, az Istennel és emberekkel váló kapcsolatába, máris kész az ítélettel, az elmarasztalással. A másik ember, a bűnös asszony egészen más. Nem vár mást, „csak" szeretetet. s nem ad mást „csak" szeretetet, de a maga teljességében, egész szívével, életével. Nem fontolgat, nem mér­legel, nem számítja a drága kenet értékét, „csak” szeret. De vajon honnan táplálkozik ez a szeretete? A SZERETET FORRÁSA az ige harmadik szereplője: Jézus Krisztus. Szeretetet kínál a házigazda, Simon farizeus számára, aki azonban érthetetlenül áll, sőt elzárkózik a Jézus Krisztustól feléje is áradó szeretet elől. De Jézus határtalan, bűnbocsátó szeretete árad, s ha nem kell a keményszívű farizeusnak, eléri a bűnös asszonyt, akinek életét teljessé teszi, megújítja, a bűn útjáról a jó útra téríti. JÉZUS SZERETETE MA IS ARAD FELÉNK IGÉJÉBEN. Csak úgy tudjuk öl igazán, teljes szívből szeretni, ha találkoz­tunk korlátlan, határokat nem ismerő szeretedével. Azzal a sze­retettel. amelyik elhozta őt erre a földre, s amelyik elvezette a golgotái kereszthez is. Szeretete életének feláldozásához juttat­ta el, hogy bünbocsánatunk, életünk és üdvösségünk legyen. JÉZUS FELÉNK ARADÖ SZERETETE SZÁMUNKRA EL- KÖTÉLEZÉST JELENT. Nem azért kaptuk Jézus szeretetet, hogy sütkérezzünk benne, mint szikrázó, melegítő napfényben, liaifofft,,azért, hogy észrevegyük,mi segítségünkre váró ember­társainkat. Észrevegyük azt, hogy Isten azért adott mellénk énibereket. hogy szeressüjt ökyt, hogy továbbadjuk nekik Jézus korlátlan szeretetét. MI A SZERETET MÉRTÉKE? Hogyan kell szeretnünk a má­sik embert? Ügy. ahogy Jézus Krisztus szeret minket. Korlátla­nul. határtalanul, nem mérlegelve. Mindent megcselekedve a másik, ember érdekében. így leszünk megváltó Urunk bünbo- csánato:. szeretetet. új életet nyert gyermekei, akik szeretetben szolgálnak életük minden napján. Harkányi László Előfizetőink figyeltnébe Értesítjük kedves Előfizetőinket hogy lápunk mostani szá­mában csekkbefizetési lapot helyeztünk el azok számára, akik yi előfizetési dijakat rendezni szeretnék. Azok. akik előfizetési dijukat már rendezték, ne vegyék zaklatásnak a csekk befizetési lap küldését s tegyék el azt akkorra, amikor számukra is ese­dékessé válik újabb befizetés. Azokat pedig, akik meg nem ren dezlék az előfizetési díjat, szeretettel kérjük szíveskedjenek az előfizetési dijat befizetni. Az előfizetési díj egy hónapra 7.50 t i negyed éi re 22.50 Ft. fél évre 45.— Ft. egész évre 90.— Ft SZERKESZTŐSÉG ÉS RIADOFIIVATAL Teológiai tapasztalatcsere Budapest és Genf között 3 genfi vendég — 27 ma­gyar résztvevő — 2 napos megfeszített munka reggel 1 /2 9-től déli 1 óráig, majd délután 3 órától este 7 óráig — 4 magyar és 4 genfi beszá­moló. maid hozzászólások, vi­ták. kérdések — ezek voltak a külső keretei a Budapest— Kelenföldi Egyházközség ta­nácstermében június 11—12. között tartott teológiai kon­ferenciának. Egyházunknak a Lutheránus Világszövetség nemzetközi teológiai munká­jában részt vállaló négy ta­nulmányi csoportja tartott együttes ülést, hogy kicserél­je tapasztalatait a genfi köz­pont szakreferenseivel. A leg­utóbbi ilyen együttes ülésre két évvel ezelőtt került sor és most Tanulmányi Tanácsunk elnöke. D. Káldy Zoltán püs­pök újra összehívta azokat a munkacsoportokat. amelyek évente 3—4 alkalommal ülé­seznek külön-külön és folya­matos munkával dolgozzák föl az egyházunkat és az evangélikus egyházak egész világot átölelő nagy családját érdeklő kérdéseket. AZ ELSŐ CSOPORT az egyházak életének és munká­jának a mai kor követelmé­nyei között szükséges válto­zásaival foglalkozik Dr. Ha- fenscher- Károly budapesti lelkész vezetésével. Az isten- tisztelet. az egyházi szervezet és igazgatás, a lelkészképzás és továbbképzés kérdései mind annak a nagy kérdés­nek a szemszögéből kerülnek vizsgálatra. - hogyan tud az egyház valóban egyház lenni, Isten és emberek szolgája len­ni a mai világban. A genfi központnak a munkájáról eb­ben a témakörben a Világszö­vetség ausztriai munkatársa. Zabolai Csekme Éva számolt be. aki Becsben végezte teo­lógiai, tanulmányait és az OsArá-k Evangélikus Egyház lelkésze. Beszámolójának kü­lön színt adott, hogy magva­rul beszélt. A MÁSODIK CSOPORT az egyházak egymás közötti kap­csolataival foglalkozik. Dr. Selmeczi János csoportveze­tő. a Teológus Otthon igazga­tója szakszerű részletességgel elemezte a hazánkban megle­vő helyzetet, a római kato­likus egyháznak a kisebbségi protestáns egyházak-' sértő magatartását. amel> _-t külö­nösen a vegyes házasságok esetében tapasztalhatunk. Ki­emelte. hogy bár társadalmi és politikai kérdésekben tud­nak protestánsok és katoliku­sok eayütt haladni és dolgoz­ni. egvházi-lelkipásztori vo­nalon inkább merevségről és rossz kapcsolatokról tudunk beszélni. Sajnos, a genfi köz­pontnak e kérdésekkel foglal­kozó szaktitkára, a dán Pe­der Hőjén lelkész hirtelen be­tegsége miatt nem tudott el- iönni és utolsó pillapatban volt kénytelen lemondani az utat. Helvetté kollégái szá­moltak be a Világszövetség­nek a római katolikus egy­házzal. az anglikánokkal, az ortodoxokkal és más keresz­tyénekkel folytatott párbeszé­deiről. A HARMADIK KÉRDÉS- CSOPORT beszámolóját Dr. Vámos József teológiai dékán terjesztette elő az egyházak és a társadalom, a béke. az igazságosság és az emberi jo- ,gok kérdései terén végzett munkájáról. Ez az a terület, ahol egyházunk nemcsak a Lutheránus Világszövetség tanulpiányi programja, hanem más 'egyházi világszervezetek keretében is, mint például a Keresztyén Békekonferencia, az Európai Egyházak Konfe­renciája vagy az Egyházak Világlanácsa keretében is már évek óta fontos tanulmányi eredményekkel jelentkezett. Dr. Loren Halvorson ameri­kai professzor beszámolója aláhúzta az egyházak, együt­tes felelősségét a világ és a társadalom kérdései iránt. VÉGÜL A NEGYEDIK CSOPORTNAK i/j. Harmat> Béla leikész. teológiai akadé­híentis/iikkh a Balaton mellett Badacsonytomaj protestáns ima- haz: a hónap első vasárnapján ae. 9. líalutonakali evangélikus tem­plom: a hónap uioisó vasárnapján de. 3/Vi2. Balatonaimádi evangélikus tempiom (Bajcsy Zsilinszky u. 25.): minden vasarnap délután 4. Bala- toiioogiár rexormátus nnaház: a iiunap első vasárnapján üu. léi 3, a hónap harmadik vasárnapján de. 9. Balatouíenyves protestáns tem- plornkert: a hónap első vasárnap­ján de. 11, a hónap harmadik va­sárnapján du. 3. Bala toni öld var Felszabadulás u. 15.: a hónap ne­gyedik vasárnapján du. 4. Balaton- füröti református’ templom: a hó­nap utolsó vasárnapján ae. 8. Ba­latoni üzfő feformáius templom (József Attila u.): a hónap első és harmadik vasárnapján du. 6. Bala­tonkenese református templom: a hónap utolsó vasárnapján du. 3. Balul on lel le református imaház: a hónap első vasárnapján du. 5. a hónap harmadik vasárnapján de. fél 11. Balatonszárszó evangélikus üdüiő (Jókai u. 41.): minden va­sárnap de. 10. és református, tem­plom: a hónap második és negye­dik vasárnapján de. ^10. Balaton­szemes evangélikus imaház (Fő u. 32.>: a hónap második és negyedik vasárnapján de. lel 9. Baiaion- szepezo: a hónap harmadik vasárnapján du. 3. Balaton világos Drenyovszky villa (Zrínyi u. 3b.): juliusoan és augusztusban mmuen vasárnap au. 5. Fonyód protestáns templom: a hónap eisó vasárnap­ján u^. fél 10. a hónap harmadak vasárnapján du. fél 5. Gyenesdias evangélikus szeretetotthon: minden • vasárnap de. 10. Keszthely ev an- géukus templom (Deák F. u. 13.) : minden vasárnap de. 10. Révfülöp: a hónap második és negyedik va­sárnapján de. 9. Siófok (Fö u. 93.) : minden vasárnap de. 11. Sümeg protestáns templom (Széchenyi u.): a hónap negyedik vasárnapján du. fél 4. Tapolca protestáns templom (Darányi u. 1—3.): a hónap máso­dik vasárnapján du. 4. a hónap ne­gyedik vasárnapján du. fél 4. Za- márdi evangélikus imaház (Aradi u. IV. köz sarok) : á hónap máso­dik vasárnapján de. fél 12. a hónap negyedik vasárnapján du. 5. Zánka evangélikus imaház: a hónap eisó és harmadik vasárnapján de. 11. rniai előadó által előterjesz­tett beszámolójában egyhá­zunk és a mai magyar társa­dalomnak, a keresztvénység- nek és a marxizmusnak a kérdései vetődtek fel. Keresz­tyének és nem-keresztyének hazánkban tapasztalható, a társadalom építésében, a jobb és szebb jövő formálásában együtt működő, példát mutató kapcsolatai iránt nagy az érdeklődés a Világszövetség tagegyházai között, Nyugat- Európában és Afrikában, meg Ázsiában és Amerikában is, amint arról Gerd Decke nyu­gatnémet lelkész, a genfi köz­pont titkára beszámolt. A tapasztalatcsere jelentő­ségét az a tény húzta alá. hogy nálunk a csoportok ta­nulmányi munkája nem va­lamilyen ..egyetem!” vagy' „intézeti”, az élettől távol álló szakcsoportok ügye. hanem egyházunk egésze, a gyüleke­zetek dolga. Nem az egyházi élettől távol álló, fellegekban járó „teológizálás” a célunk. hanem a gyülekezetek és az egyes keresztyének élete so­rján felvetődő kérdések meg­beszélése. ' Régi korok a teológust sok­szor magános szobatudósnak, poros fóliák fölé hajló, be­zárkózó elmélkedő embernek festették. Teológiai csoport­jaink részt vevőinek ugyan sokszor kell a napi munka után ráadásként végzett te­vékenység során este odaha­jolni a könyvek fölé, de nem akarnak bezárkózó „szoba­tudósok” lenni. A csoportok tagjai között ott vannak egy­házunk jól képzett és tapasz­talt idősebb lelkészei, sőt né­hány nem-lelkész egyházi tisztségviselőnk, valamint a fiatalabb nemzedék képvise­lői is. A cél az, hogy együtt, hazai és nemzetközi tapaszta­latcserével beszéljék meg és próbálják megoldani azokat a kérdéseket. amelyeket az evangélium hirdetése és egy­házunk és a Világ élete szá­munkra fölvet. i. H. B. GYERMEKEKNEK Kincskeresők Nemrég jelent meg egy köhyv, amely érdekes világot mutat be. A régi kincskere­sők életét, az „aranyláz” ko­rát idézi fel. Emberek ez­rei hagyták el otthonukat a világ minden tájáról és utaz­tak Észak-Amerika zord tá­jaira, hogy aranyat találja­nak és meggazdagodjanak. Sokan elpusztultak, a legtöb­ben ugyanolyan szegények maradtak, csak néhány Sze­rencsés akadt, aki valóban gazdag lett. Ezék az emberek nem latolgattak, mindent egy lapra tettek fel. az arany bű­völete megigézte őket. Egyszer Jézus két olyan rö­vid példázatot mondott, ame­lyekben szintén kincsről van szó: ,.Hasonlít a mennyek orszá­ga ahhoz, mint mikor egy ember szántóföldbe rejtett kincset talál és elrejti azt. Örömében elmegy, eladja mindenét és megveszi azt a szántóföldet. Hasonlít a mennyek orszá­ga a kereskedőhöz is, aki igazgyöngyöket keres. Mikor egy drágagyöngyöt talál, el­megy, eladja mindenét és megveszi azt.” Figyeljétek meg, hogy mi­ben különbözik ez a kél pél­dázat egymástól? Abban, hogy az egyik ember véletle­nül bukkan rá a kincsre, a másik hosszas keresés után találja meg azt. Így vagyunk Isten dolgaival is. Ismertem valakit, aki évek hosszú so­rán kereste kitartóan az iga­zi örömöt, sokat imádkozott’, míg Istennél megtalálta a2t. De fontos az is. hogy miben hasonlít a két példázat egy­máshoz. A napszámos és a kereskedő is mindent meg­lesz azért, hogy övé legyen a megtalált kincs. Mindkét em­berről ezt olvassuk: eladja mindenét. Mindketten olyan kincset találtak, ameiy min­den eddigit felülmúlt. Mindegyikünk életében sok szép és értékes dolog van. Nagy kincs a mindennapi ke­nyér. az egészség, a tudás annak megszerzése a tanulás. Nagy ajándék a 'család, egy jó barát. Kimondhatatlan ér­ték a béke a földön. Aki eze­ket a kincseket lebecsüli, az életet becsüli le. Az a kincs azonban, amelyről Jézus be­szél, ezt az életet még szeb­bé, teljesebbé teszi és átve­zet az örök életbe is. Ezért szükséges, hogy ezt a kincset mi is megnyerjük, mi is meg­találjuk. De mi az a kincs, amiről Jézus beszél? Ö így foglalja össze: a mennyek országa. Amikor a „mennyországról” hallunk, azt valami nagyon távoli és bizonytalan dolog­nak érezzük, aminek semmi köze a mai élethez. Pedig nem így van. Jézus példáza­taiban éppen arról van szó, hogy ez az ország. Isten szere­tete közel van mindnyájunk­hoz. Ezért lett Jézus testvé­rünk, ezért halt meg a keresz­ten és támadott fel értünk. A mi kincsünk: Isten nagyon szeret minket, megbocsát ne­künk és átsegít a halálon át az örök életbe. Ennyire drá­gák vagyunk neki. Gondolkozz el azon: meny­nyire fontos neked, hogy eh­hez az országhoz tartozzál? Hogy Isten szeretett gyerme­ke légy igazán? Tudsz-e ezért erődből, vagy idődből áldozni is? Ezen a példázaton ke­resztül azonban Isten nem­csak elgondolkoztatni akar. hanem szeretne téged is ilyen kincskeresővé tenni. Hiszen így olvassuk a Bibliában: „Ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek.” Szórványokban Egy nap Göcsejben Vasárnap délelőtt 1Ö óra van. Most fejeztük be a zalaeger­szegi templomunkban a máso­dik istentiszteletet. Indulok a társgyülekezetbe, Barlaludára, majd a szórványba istentiszte­leteket tartani. Kísérj el, Ked­ves Olvasó, és gondolatban járd végig Velem azokat a hosszú szórványutakat, ame­lyeken gyakran^ végigjárok azért, hogy a néhány lélekből álló szórványközösségekbe el­vigyem a Krisztus evangéliu­mát. ZALAEGERSZEG LEGKOR­SZERŰBB ÚTJÁN, a Göcseji úton indulunk nyugat felé. Gyorsan elmaradnak mellet­tünk a gomba módra szaporo­dó. pasztell színekben pompá­zó házak. Az út élesen kanya­rogva. meredeken emelkedily Hű segítőm, a Trabant 601 -es szolgálati gépkocsi fürgén ka­paszkodik a hirtelen emelke­dőn Máris felértünk a tetőre, a környék legmagasabb pont­jára. a hazítai tv-toronyhoz. Itt álljunk meg néhány pilla­natra. Tavaszias ragyogásban tárulnak elénk a göcseji dom­bok. délre a hegyekként káklő Zalái-dombsdg vonulatai. A domboldalakban szőlők, kicsi „badacsonyok”, a síkságon zöl­dellő vetések, az Alföldből va­lami, odább akácos erdők, töl­gyesekkel és bükkösökkel vál­takozva. Ez utóbbiak a Mátrá­ra emlékeztetnek. Távolabb a magas hegységek hangulatát idéző, örökzöld, susogó fenyők. Ezen a csodálatosan szép tájon él és dolgozik a nagy szórvány kicsiny evangélikussága. Indulnunk kell tovább! Nagy út áll még előttünk. Kilométe­reken át megyünk lefelé, szin­te motor nélkül. Egy újabb emelkedő után ismét tetőre érünk. Itt van a dunántúli kö- olajbányászat egyik központja, Gellénháza. Híveink közül töb­ben is dolgoznak itt. Göcsej­nek az igazi rangját az olaj adta meg, pedig nagyon sok érték van erdeiben is. a fában és i vadállományban. Tartá­lyok és olajkutak között visz tovább utunk. Néhány kilomé­ter és elérjük Nagylengyelt, az olajmező névadóját. Évente két alkalommal családi isten- tisztelet keretében itt is hang­zik az ige. A következő község, Petrikeresztúr, már barlahidai szórvány. Gérczey Dezső má­sodfelügyelő kedves otthoná­ban évente háromszor tartunk istentiszteletet a környék evan­gélikusai számára. A másod­felügyelő özvegy édesanyja is­meri jól a menetrendszerűen közlekedő szórványjáratot. Otthona előtt vár és gyakran átjön vélem a közeli Barlahi- d&ra istentiszteletre. Néhány perc múlva megérkezünk a társgyülekezetbe. Itt általában 11 órakor tartjuk istentisztele­teinket minden vasárnap és ünnepnapon. Istentisztele­tünkön most is itt találjuk a hű segítőtársat, Horváth Györ­gyöt, a gyülekezet pénztárosát, aki a legtöbb szolgálatot végzi a gyülekezetben. A KILOMÉTERÓRA EDDIG 25-öt MUTAT. Érdemes lenne elidőzni ebben a gyülekezet­ben, de mennünk kell, mert még alig láttunk valamit a szórványból. A Cserta patak völgyén haladunk tovább. Zo- gorhida következik. Évi két házi istentisztelet helye. El­hagyva Novát, az egykori járá­si székhelyet, a patak völgyén egymást érik a falvak. Már új­ra a zalaegerszegi szórvány te­rületén vagyunk. Mindegyik faluban egy-két leieknél, akik a lelkipásztort mindig szívesen fogadják. Kissziget. Csömöder, Páka és Dömefölde evangéli­kusai, most csak lélekben lé­pünk be otthonaitokba és ál­dást kérünk szorgos életetekre a hit Fejedelmétől. A szántó­földek. rétek és gyümölcsösök után újra erdőségek követ­keznek. Göcsej már messze mögöttünk van, a Zalai- dombság tájain járunk. Lis- peszentadorján és Dobri a szórvány legdélibb községei. Nagykanizsához itt jóval kö­zelebb vagyunk, mint Zala­egerszeghez. Utunk észak felé kanyaro­dik. Hamarosan elérjük a za­lai olajmezők másik központ­ját, Lovászit. Még 7 km és a szépen fejlődő járási szék­helyre. Lentibe érkezünk. A főút mellett, fenyőfák árnyé­kában húzódik meg alacsony tornyú, kicsi templomunk. Megszólal a templom harang­ja. Egy esztendőben 12 alka­lommal hívogatja a Lentiben és környékén élő híveket Is­ten szavának meghallására. Megtartjuk az istentiszteletet, az úrvacsoraosztással. Isten- tisztelet előtt és utána is nagy buzgósaggal intézi a gyüleke­zet ügveit, immár 40 eszten­deje. Lackner Ede, a gyüle­kezet gondnoka. A kilométeróra 70-et mu­tat. Tovább megyünk. Hama­rosan elérjük Rédicsel, a ha­tárátkelő helyet. Itt éles for­dulattal rátérünk a római út­ra. Sík terepen járunk. Zaía- baksára érve az iskolában vá­rakozó hívek számára meg­tartjuk az istentiszteletet, ki­szolgáltatjuk az úrvacsorát. Évente itt is 12 alkalommal találkozunk. Ezután Cseszt- reg, Kerkafalva. Alsószenter- zsébet felé robogunk. Mind­három községben évente 3—3 alkalommal tartunk házi is­tentiszteletet. Többet is elfo­gadnának. de a szórvány más területein is igénylik. Isten­nek hála! Ezekben a falvak­ban gyakran előfordul, hogy a részvétel 300—500%-os, mert a kevés evangélikus mellett szép számmal vesznek részt alkalmainkon más fele­kezetekhez tartozó testvéreink is. A LENTI-CSESZTREGI SÍKSÁGOT elhagyva, ismét dombok és erdők között visz utunk. Újra barlahidai szór­ványokban járunk. A „sze­gek"-be érkeztünk. Barabas- szegen a Császár család ottho­na évente 6 alkalommal fogad­ja magába a környék igére vá­gyó evangélikusait. Átmegyünk innét a néhány kilométerrel odácb levő Kustánszegre, ahol a Simon család egykori csalá­di házának egyik szobájából szépen kialakított Imaház évente 12 alkalommal ad he­lyet a buzgó kustánszegi és környékbeli híveknek. Simon Dezső, szórványgondnok más­fél évtizede végzi itt lelkiisme­retesen. pontosan sok fáradsá­got igénylő szolgálatát. Tovább haladva átmegyünk Göcsej legmagasabb dombján, majd innét hosszú szerpenti­nen ereszkedünk alá újra Za­laegerszeg szórványterületére. Még egy nekifutás észak felé.. Egerváron és Győrváron át a legészakibb szórványba, a Vas meg’ei Pácsonyba érkeztünk. Híveink innét saját gépkocsi­jukkal gyakran bejárnak zala­egerszegi templomunkba. Visz- szafordulunk. Este van, mire hazaérünk. A KILOMÉTERÖRA 170-ET MUTAT. Pedig a szórvány sok területén még nem jártunk, hiszen 120 községet foglal ma­gába ez a nagy körzet. Vannak1 települések, ahova csak gyalog lehet eljutni. Nem mehetünk tovább. Ránk sötétedett. Napfényben mutattam be a szórvány egy részét. Vannak azonban a szórványszolgálat­nak árnyoldalai is. Ezek közé tartozik a más vallású tömegek elszívó hatása. Talán ebből is adódik az a szomorú tény. hogy a szórványban alig Van gyermek. Az időjárás viszon­tagságai is sok veszedelmet hordoznak magukban. Az egyik télen háromszor csúsztam árokba gépkocsival. Egy eske- tést a hófúvásban való sok ki­lométeres gvaioelás után 4 nap múlva tudtam elvégezni. Köszönöm. Testvérem, hogy hosszú szórványutamon elkí­sértél és bocsásd meg, ha el- f árasztottalak. Nekem még nem szabad fáradtnak lennem, mert egy esti Istentisztelet még hátra van zalaegerszegi temo- lomurtkbnn. De örömmel te­szem, mert ahhoz a Krisztus­hoz megyünk. Aki a megfára- dottnak nyugalmat ígér és erőt ad a hétköznapok és az új va­sárnapok küzdelmes szórvány- szolgálataihoz. Pintér János A ' ,4 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom