Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-06-03 / 22. szám

y A földön szolgáló gyülekezet Máté 10, 29—33 Az élő Krisztus élő gyülekezete valamiért élő gyülekezet. Tehát életének van célja, feladata, szolgáló gyülekezet. SZOL,GÁLNUNK KELL AZ EVANGÉIUMMAL, amely nem nagy hatású szép beszéd, nem szóáradat, hanem Istennek cso­datevő hatalma minden hívőnek üdvösségére. Benne a Szent­lélek Isten működik, ezért képes arra. hogy emberi életeket megváltoztasson, hogy emberek bűnbánatra jussanak, meg­térjenek, hogy más legyen az életük. Persze, ezt nem tehetjük úgy. hogy mi magunk meg nem leszünk „mássá”. Hiszen a hívők élete a legszebb és leghatá­sosabb prédikáció! Az igehirdetés is, amellyel egy-egy vasár­napra készülök! legelőször nekem szóló üzenet. A lelkipásztor a szószékről prédikál ugyan, de mint igehallgató mindig kell, hogy a gyülekezet közt maradjon, és sohasem kerülhet föléje. ISTEN IS, DE 4Z EMBEREK IS az igehallgató gyülekezet­től az evangélium gyümölcstermését várják elsősorban. Azon mérik le, hogy „mit ér” a hitünk. Meglátják, mert keresik is. hogy életünket mennyire hatja át a szeretet: nem vagyunk-e önzők, csak magunkat szeretők. Tudunk-e szívesen és öröm­mel áldozatot hozni másokért, egymásért? Hiszen a mi Urunk ezt■ helyezte a keresztyén szívekre: „egymásért”, „másokért”. De ha ezt komolyan vesszük, nem fizetünk rá erre? Nem emésztődik így fel a földön szolgáló gyülekezet? Az egyház ügye, sőt a magunk sorsa felől sem szabad aggódnunk. ÉPP ALAPIGÉNK UTAL ARRA. hogy a hatalmas Istennek mennyire van gondja a legkisebb és legértéktelenebb teremt­ményére is! Régen se volt és ma sincs különösebb értéke a ve­rébnek. És Isten számon tartja a verebecske sorsát is úgy annyira, hogy tudta nélkül sem éhségtől, sem fagy miatt és semmi más okból sem eshetik le közülük egy sem a fáról. „Ti pedig sok verebécskénél drágábbak vagytok!” Jézus megvál- tottjai vagyunk, akikért Krisztus meghalt és feltámadott. Is­tennek Krisztusban szeretett gyermekei. Még a fejünk hajszá­lai is számontartatnak Nála’. Az élő Krisztus élő gyülekezetének tagjai sohasem lehet­nek sápítozó, örökké csak panaszkodni, sopánkodni tudó em­berek. E tekintetben is eláruljuk hitünket, vagy hitetlenségün­ket. Sokan úgy tudnak panaszkodni, mintha sohasem is hal­lottak volna Istenről, vagy Jézusról. Ez a magatartás is vala­miféle gyümölcse életünknek, amely elárulja a termő fát. EZEK IS BIZONYSÁGI'ÉTELEK, de mindenesetre nem a Jézus Krisztusban gyökerező hitünkről tanúskodnak. Pedig nekünk az a feladatunk, hogy életünkben Krisztusról tanús­kodjunk, Róla vallást tegyünk. Ez a vallástétel nem különít­hető el életünktől. Nem korlátozható ünnepélyes szavakra, bár sokszor ezekre is szükség van. Nem szűkíthető le a kon­firmáció ünnepi órájára,' vagy a templom isntentiszteleti li­turgiára. Itt is szükséges, hogy felhangozzék a gyülekezet aj­káról, szívéből, de sokkal többeket ér el a hétköznapok val­lástétele, a másokért élés önzetlensége, a mennyei Atya jósá­gában, szeretetében bízó, arra hagyatkozó hit, a keresztyén hí­vek Istenben megelégedett, kiegyensúlyozott élete. Az Űr Jézus, — figyelemre méltó! — ezzel kapcsolatban, ily értelmezésben fűzi hozzá ígéretét, amely üdvösséget, vagy kár­hozatot jelenthet: „Aki vallást tesz, rólam emberek előtt, én is vallást teszek arról az én - mennyei Atyám előtt; aki pedig megtagad ... én is .. Az élő Krisztus élő gyülekezete és annak minden egyes tag­ja nyugodtan végezheti szolgálatát a földön, hisz még a haja- szála is számon van tartva az Úrnál, és szolgáló életével a hit­ben lehet Krisztus tanúja, hogy egykor neki is Krisztus lesz hathatós szószólója Istennél. Síkos Lajos IMÁDKOZZUNK Ür Jézusunk! Köszönjük, hogy drága kincset bíztál reánk az evangéliumoddal való szolgálaltal. Add Szentlelked erejét nekünk, hogy ebben soha meg ne restüljünk s el ne fárad­junk. Hálás szívvel magasztalunk, hogy a Téged szolgáló élet­ről levetted a hitetlen aggályoskodás terhét, sőt mennyei Atyánk jóságos arcát úgy is ragyogtatod felénk, mint aki előtt drága ez emberi élet, aki számon tartja fejünk hajszálait is. Könyörgünk, Urunk, hadd legyünk evangéliumod megélésé­vel valíástevőid az emberek előtt és könnyítsd meg nekünk azt az órát, amikor szószólónk leszel mennyei Atyánk előtt. Ámen. _________ — LI'THEB-kabATOI szaksze­rűen készít Dóczi Zoltán szabó. VI. Majakovszkij u. 6. — HAKANGÜNTEST, harangko­rona k és állványok készítését vál­lalja Gombos Lajos harangöntő mester örbottyánban (volt ör- szentmiklós). Dózsa György út 79. — HIBAIGAZÍTÁS. A la­punk május 13-i számának 4. oldalán közölt József Attila: Erős vár a mi Istenünk című verse 3. versszakának 5. sorá­ban sajtóhiba van. A sor he­lyesen: A világi úr. istentiszteleti rend Budapesten, 1973. június 3-án Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Hafenu scher Károly. de. 11 (úrv.) D. Káldy Zoltán, du. 6 Trajtler Gábor. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 5. Szeretetvendégség: Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv.) Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák), de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Túr­osánál Károly. Kőbánya de. 10. (úrv.) Sülé Károly, du. 5. Szere­tetvendégség: dr. Kékén András. Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. u. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Bizik László. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Fóti út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Kertész Géza. Frangepán u. de. fél 10. Kertész Géza. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Üjteiep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerlete- lep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV telep de. 8. Kökény Elek. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Kökény Elek. Rákospalota Kis­templom du. 3. Kökény Elek. Rá­kosszentmihály de. fél ll. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél ll. du. fél 3. Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) de. fél ll. német), de. ll. (úrv.) du. 6. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) Óbuda de. 9. Turchányi Sándor, de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Takács József, de. ll. Takács Jó­zsef. du. fél 7. Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél ll. Ruttkay Elemér. Modori u. tí. de. 10. dr. Lehel László. Kelenföld de. 8. Reuss András, de. fél 10. Reuss András, de. ll. (úrv,.) Reuss And­rás, du. 6. Bencze Imre. Német­völgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelen völgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. ll. Visontai Róbert. Csillag­hegy de. fél 10. Csepel de fél ll. — Húsvét után a 6. vasár­napon az oltárterítő színe: fe­hér. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: 1 Pt 4, 7—ll; az ige­hirdetés alapigéje: Mt 10, 29— 33. — KELENFÖLD, Június 2- án, szombaton délután fél 6 órakor szeretetvendégséget tartanak a gyülekezetben (XI. Bocskai út 10.), amelyen dr. Komjáthy Miklós tart előadást. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. — KEMENESMAGASI. Má­jus 20-án Joób Olivér ostffy­asszonyíai lelkész, egyházme­gyei sajtóelőadó szolgált a gyülekezetben igehirdetések­kel, a presbitereknek pedig előadást tartott. Szolgálatával kapcsolatosan tízzel nőtt az Evangélikus Élet előfizetőinek a száma, s a Sajtóosztály több kiadványa került eladásra. — KISKÖRÖS. Május 13-án dr. Fabiny Tibor teológiai aka­démiai tanár szolgált a gyüle­kezetben igehirdetéssel. — ANGYALFÖLD. Június 3-án, vasárnap délután 5 óra­kor szeretetvendégséget tarta­nak a gyülekezetben, amelyen dr. Hafenscher Károly Deák téri lelkész „Testvérek” cím­mel tart előadást. — NAGYKANIZSA. Május 13-án Pintér János zalaeger­szegi lelkész, egyházmegyei sajtóelőadó szolgált igehirde­téssel. Istentisztelet után rész­letes tájékoztatót adott egyhá­zunk sajtómunkájáról, s fel­hívta a hívek, figyelmét annak támogatására. — ZALAEGERSZEG. Május 13-án Fányad Pál nagykanizsai lelkész szolgált a gyülekezet­ben igehirdetéssel. — SZEGED. Május 13-án tartotta a gyülekezet az éven­ként visszatérő májusi zenés áhítatot. A műsor gerincét az egyházi zene neves szerzőinek — Palestrinától Kodályig — kórusmúvei alkották. Elhang­zott még J. S. Bach: Kis d- moll preludium és fuga or­gonán, valamint Händel: Lar­go vadászkürtön. — KISVÁRDA. Hármas ün­nepre gyűlt össze a szórvány­gyülekezet május 13-án az anyagyülekezet templomába. A délelőtti konfirmációi isten- tisztelet keretében iktatta hi­vatalába Benkóczy Dániel nyíregyházi lelkész a Hajdú- Szabolcsi Egyházmegye espe­rese a gyülekezet újonnan vá­lasztott tisztségviselőit: Bánsz- ky József felügyelőt, Darida Gyula gondnokot, Romhalmi Katalin pénztárost, jegyzőt, valamint tizenegy presbitert. Az istentiszteletet követő köz­gyűlésen a gyülekezet köszön­téssel és ajándékkal emléke­zett meg Bárdossy Tibor lel­kész tízéves kisvárdai szolgá­latáról. A délutáni szeretet­vendégség a délelőtti hármas ünnephez kapcsolódott, tartal­mában útravalóul kívánt szol­gálni a konfirmandusoknak, a tisztségviselőknek és a lel­késznek. A LUTHERANIA enek- ÉS ZENEKARA június 10-én, Pünkösd vasárnap délután 6 órakor istentisztelet keretében a Deák téri templomban | J. S. BACH, CESAR FRANCK BS SZOKOLAY SÁNDOR műveiből egyházzenei áhítatot tart. Közreműködnek: László Margit, Faragó Laura, Számadó Gabriella, Kerényi Mária, Fülöp Attila, Berczelly István. Vezényel: Weltler Jenő és Szokolay Sándor Orgonái: Trajtler Gábor Igét hirdet: DR. HAFENSCHER KAROLY A belépés díjtalan! „És én, ha felemeltem e föld­ről, mindeneket magamhoz vonzok.” (Jn 12, 32) VASÁRNAP. — „Áldott az Isten, aki nem vetette meg kö­nyörgésemet és kegyelmét nem vonta meg tőlem.” (Zsolt 66, 20 — Lk 11. 13 — Jn 15, 26—16,4 — Zsolt 27, 7—14) Csak annak mondhatunk el igazán min­dent. akihez bizalmunk van. Megoszthatjuk vele gondjain­kat és problémáinkat. Isten az, aki nem veti meg sem kicsiny, sem nagy kérésein­ket. Kegyelme szerint mindig azt cselekszi, ami a javunkat szolgálja. Próbáljuk meg! HÉTFŐ. — „Mimódon me- nekedünk meg mi, hogyha nem törődünk, ilyen nagy üd­vösséggel, amelyet miután kez­detben hirdetett az Ür; azok, akik hallották, biztosítottak számunkra.” (Zsid 2. 3 — Náh 1, 15 — Jer 29, 11—14 — Csel 3, 12—16) Mi, keresztyének is élhetjük megkötözötten az ó- ember életét, koldusszegényen miközben Isten kegyelmének gazdagsága készen áll szá­munkra, ha nem törődünk az­zal a nagy üdvösséggel, ame­lyet biztosított számunkra. KEDD. — „Hívják őket szent népnek és az Űr megvál- tottainak.” (Ézs 62, 12 — Zsid 10, 10 — Jn 15, 17—21 — Csel 3, 17—26) Szent az, ami Isten szolgálatában áll. Szent az a nép, amely a megváltás örö­mében odaszenteli magát Isten szolgálatára. Istent csak em­bertársaink közt tudjuk szol­gálni. A szent nép, felelősség- teljes, szolgáló nép. Ez a gyü­lekezet. SZERDA. — „Szenteltessék meg a te neved.” (Lk 11, 2 — Zsolt 77, 2 —Kor 2, 12—16 — Csel 4, 1—12) Nekünk, a Bib­liát olvasó embereknek kell azon lennünk, hogy Isten neve megszenteltessék e világon. Életünk és szolgálatunk lehet ennek legfőbb eszköze, de le­het gátja is. Ha életünk példá­ja nem olyan az emberek előtt, hogy érette Istent áldják, könnyen átkozni fogják miat­tunk. Nem nagy szavak, de ki­csiny tettek által szenteltetik meg Isten neve. CSÜTÖRTÖK. — „Igyeke­zem is tusakodván az Ö ereje szerint, mely énbennem hatal­masan munkálkodik.” (Kol 1, 29 — Agg 2, 4 — Jn 7, 37—39 — Csel 4, 13—22) Luther mondja: „Ha tűzben iekvő vasat fogsz meg, nem a vasat érzed, hanem a tüzet, jóllehet a vasat látod.” Mi vagyunk a vas, Isten Lelke a tűz. jéghi­deg vassal nem sokra megy a kovács. Ha azonban áttüzese- dik, csodálatos formákat lehet belőle kihozni. AZ Isten ereje által áttüzesedett emberrel Is­ten hatalmasan tud cselekedni. Rideg vas vagy-e Isten kezé­ben? Vagy hagyod magad for­málni? PÉNTEK. — „Minekutána az atyának a próféták által, ez utolsó időkben szólott nekünk Fia által, akit tett mindennek örökösévé, aki által a világot is teremtette.” (Zsid 1, 1—2 — Mik 1, 2 — Ez 11, 14—20 — Csel 4, 23—31) Isten mindig hatalmának szavával cseleke­dett. Amikor Fia által szól hozzánk, akkor Fia által — aki a testté lett Ige — akar valami újat, valami hatalmasat terem­teni bennünk. Isten igéje ma is a teremtő, az újjáteremtő erővel rendelkező ige. Lehet előle el is zárkózni. SZOMBAT. — „Mert ami Is­tenben láthatatlan, tudniillik az ő örökkévaló hatalma és istenségé, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megér­tetik.” ( Rm 1, 20 — 1 Móz 1, 31 — Ézs 41, 17—20 — Csel 4, 32—37) Aki keresi Istent és akaratát, az megtalálja. Ha eddig nem találtad meg, nem kerested igazán. Fiában hatal­masan megismertette magát a világgal. Benne a bűnt gyűlölő és a bűnöshöz szeretettel le­hajtó Istent találod meg. Lackner Aladár — HALÁLOZÁS. Ponicsán Ádám, a szegedi gyülekezet tagja elhunyt. Régi és új gyü­lekezete nagy részvéte mellett temették el a szegedi temető­ben. Az elhunyt közel négy év­tizeden keresztül a mezőberé- nyi gyülekezet hűséges kánto­ra és tanítója volt. „Aki ne­kem szolgál, megbecsüli az Atya.” — Scheffer István, a vecsési gyülekezet gondnoka, hosszú betegség után 70 éves korában, május 18-án elhunyt. Teme­tése május 20-án volt a gyü­lekezet részvétéle mellett. „Na­gyok és csodálatosak a te dol­gaid, mindenható Űr Isten!” EVANGÉLIKUS ELET A Magyarorszagi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088. Budapest VII!.. Puskin u. 12 Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 516—20.412—VTI1 Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 73.1531 Athenaeum Nyomda. Budapest Botaciós magasnyomás Felelős vezető: , Soproni Béla vezérigazgató Ez itt a Sugovica, a bajaiak promenádja. Partján a tavaszi naplényben százszámra sütké­reznek a kismamák, s a gyer­mekek vakmerőén kacérkod­nak az öblös, parttal, hátim hozzáférhetnek a vízhez. A víz azonban a horgászok paradi­csoma, valamint á csónakázó fiataloké. Magát a várost pedig az áprilisi napfény szinte fel­emeli, s a vízállás alacsonysága kétségessé teszi azt, hogy 1751- ben majdnem teljesen elpusz­tította a várost. Annak pedig végképp semmi nyoma, hogy 1840-ben tűzvész martaléka lett annyira, hogy újjá kellett építeni. Mai alakját is ekkor nyerte Baja. Itt született a hí­res gyalogló, a vándor Jelki András, a költő. Tóth Kálmán, Kossuth hadügyminisztere. Mészáros Lázár, s a kalandos életű szabadságharcos, kitűnő mérnök, Türr István. (Nevével többek között tíz éve a korin- thusi csatornánál találkoztam, amely utolsó nagy alkotása volt.) Ilyen híres város ez a Baja. AMILYEN NAGY A HÍRE, olyan kicsi az evangélikus gyü­lekezete. Nem is áll szándé­komban e maroknyi evangéli- kusságnak és történetének be­mutatása. Sokkalta inkább an­nak a lelkipásztornak, aki 75 éves és még vasámapról-va- sárnapra magára ölti a szolgá­lat palástját. A bajai lelkészt 1927-től Kemény Gáborndk hívják. 46 éve szolgál tehát itt helyben, s nem szabad csodál- ‘ koznunk azon, hogy tanítvá­nyai is nyugdíjasok mór. Kö­zel fél évszázad egyhelyben önmagában is nagy dolog, de nagyságát nem a városi gyüle­kezet munkáján kell lemérni. Mert Baja gyakorlatilag az egész „Bács megye” központja volt, s 24 politikai község alig száz evangélikusságát kellett pásztorolnia. Kélebia és Ne­mesnádudvar tengelyében áll a parányi templom Baján, mely­nek varázslatos szépsége a Déry-kert szögletében úgy csil­log, mint gyűrűben a gyémánt. EZT A ROPPANT TERÜLE­TET kellett Kemény Gábor­nak gondoznia, s gondozza ma is fiatalos lendülettel. Az em­bernek önként jut eszébe a török világ, s a „végek dicsé­reti" Balassi után, mert föld­rajzilag és egyházíöldrajzilag is egyaránt a végeken va­gyunk. Maga a lakosság, mely között bunyevác, szláv és né­met is akad szép számmal, következtetni enged arra, hogy közel vagyunk a Jugoszláv ha­tárhoz, Érdekesség, hogy az üz­letek némelyikére három nyel­ven tüntetik fel a címeket. Az evangélikusság (a szórványok­kal együtt) alig 400 lelket számlál. Elnézegetem ősz hajú szolga­társunkat. Szeme sarka csen­des, elégedett mosolyra ránco­sodik. Visszatérő kérése, hogy róla ne írjunk. De ámint fag­gattam, s belekezd élete egy- egy epizódjának elmondásába, rájövök, hogy ez az élet való­ságos regény. Az első világhá­ború katona ja. Jár a keleti fronton, megsebesül az olasz hadszíntéren. 1922-ben végzi el a teológiát. Soltvadkert, Rá­kospalota, Gyula állomáshe­lyei. Gyulán gyülekezetszerve­ző, első lelkésze a városnak. Miért jött el Gyuláról? — teszem fel a kérdést. HADD IDÉZZEK EGY KO­RABELI LEVÉLBŐL válasz­képpen: „Arról értesültem, hogy Kaász Albert báró úr Öméltóságát... akként infor­málta. hogy Kemény Gábor evang. lelkész nem válogatja meg a társaskörét és nem kí­vánatos elemekkel érintkezik.” Így ír a főispán, mert felje­lentés ment a fiatal lelkész el­len. De hát Baján sem várta jobb sors. A „nem kívánatos ele­mek” nyomorúsága porondra szólította a szociális gondolko­dású lelkészt. Elsárgult újság­lapokon fedezem fel nevet. 1930-ban a „Csonka Bácska” c. lap idézi Kemény Gábort: „Le­gyen egyszer vége a szavakban hangos, de lelkekben üres ma­gyar gyásznak.” 1935-ben pe­dig: „Ne törjön két darabot az állam kenyeréből egy család sem, amíg másnak egy karéj sem jut.” S ugyanebben az év­ben „tiltakozik a társadalomi tagozódás szerinti osztályozás ellen”. Vég nélkül idézhetném a bátor mondatokat, s ez a tö­rékeny ember megnövekszik előttem, mert „oly korban” mondta ki e súlyos szavakat, amikor az igazságért „arcul- csapás” járt. KEMÉNY GÁBOR AZON­BAN NEMCSAK A HELYI PROBLÉMÁKAT érzékelte előrelátóan. Már 1939-ben ,,közpénztár” felállítását sür­gette, s 1937-ben eltörölte az egyházi adót gyülekezetében. 1935-ben a nők egyenjogúságát követelte az egyházban. Ma ezek a kérdések megoldottak, de álmodjuk magunkat visz- sza abba a korba, s rájövünk, milyen vakmerő, forradalmi lépések voltak Kemény Gábor elképzelései. Meg is kérdeztem, hogyan tudtak élni, ha ilyen kicsiny volt a gyülekezet, s az adót el­törölték. „Isten mindig adott. Nem szűkölködtünk. Ma sincs panaszra okunk.” Majd fele­ségére néz. „Isten angyalt állí­tott mellém, ő többet bír, mint én.” Ez a vallomás megható. A papné jóban-rossz’oan az erő, a szolgálat egyik pillére. Révede­ző szeme a múltat pásztázza. 1944. március 19. A németek megszállták hazánkat. „Vasár­nap volt éppen. A következő istentiszteleten a gyülekezettel együtt imádkoztunk erre a be­jelentésre: az elmúlt vasárnap elindult a nemzet történelmé­nek lejtőjén. És senki sem je­lentett fel. Ettől kezdve vol­tunk a legszegényebbek a kon­szolidációig.” MINDEZT CSAK AZ TUD­JA ÍGY VÉGIGCSINÁLNI, akiben hivatásszeretet van. Akit a papi szolgálat meg­nyugtat, s aki ha újra kezde­né, ugyanezt a sorsot vállalná. Mert ha volt is rövid ideig es­peres, lényegében 46 éven ke­resztül szórvány lelkész ma­radt. És itt piheg. lüktet, zsibong körülötte egy fejlődő város. Amikor idekerült hatodik lel­készként 20 ezer körül volt la­kosa. Közben megyeszékhely is volt, s ma 32 ezer körül van la­kosainak száma. Régen „kikö­tőváros” volt élénk kereske­delemmel, ma ipari centrum a déli országhatár mentén. Zö­mében a 18. században épült belvárosa festői képet nyújt, s szláv hangzású víz­partja, a Sugovica hívogatja a fáradt vándorokat. Kemény Gábor szabad idejében itt horgászik. De vajon van-e sza­bad ideje? Nem végeztem szá­mításokat. Jelki András körül­gyalogolta a Földet — már ahol szárazföldet ért a lába —, de azt hiszem a 40 ezer tón többszöröse jön ki. ha Kemény Gábor 46 éves szórvány szolgá­latát km-re számítanánk át. És meddig akar még szolgál­ni? TEHER NEM AKAROK LENNI, de ha szükség van rám, maradok. — Ezzel zárjuk le a kedves, emlékezetes be­szélgetést. ! Dr. Rédey Pál Fél évszázad szórványban

Next

/
Oldalképek
Tartalom