Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-09-09 / 36. szám

minimi Isten formáló kezében Jer 18, 1—9 A Szentírás gyakran használ a mindennapi életből vett képe­ket, hasonlatokat Isten üzenetének jobb megértése érdekében. Ezek között egyik legplasztikusabb az edényeket formáló faze­kas képe, mellyel Jeremiás próféta azt mutatja be, hogyan formálja, alakítja Isten gyermekeinek és gyülekezetének éle­tét, hogy az minél jobban megfeleljen Isten által kitűzött cél­jának, rendeltetésének. EZ A CÉL NEM MAS, MINT AZ EGÉSZ EMBERISÉG JA­VÁN AK, előmenetelének szolgálata. Az edény arra való, hogy használják, s ezáltal elősegítse az emberek mindennapi életé­nek kényeimét. Abban az időben még a használatban levő dísz­edények, nemcsak dekorációs célként szolgáltak. Az edény, ha díszítették is, elsősorban mindennapi használati eszköz volt. Isten az ő népét nem hivalkodó díszedénynek hívta el, hogy önmaga ékességével tetszelegjék, hanem hogy haszna^ szolgá­latot végezzen. „Megoldatnak tebenned a föld minden nem­zetségei" — szólt Isten ígérete Ábrahámnak, megmutatva ez­zel Isten népének feladatát e földón. Ez a feladat azóta sem változott. Isten azért hív el ma is embereket, azért teremt gyülekezetei, hogy az áldás legyen az emberek számára. Más Istentiszteleti rend Budapesten, 1973. • Deák tér de. 9. (úrv.) Trajtler Gábor, de. 11. (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, du. 6. Trajtler Gá­bor. Fasor de. 11. Gabányi Géza, du. 6. Gabányi Géza. Dózsa György út 7. de. fél 9. Szirmai Zoltán. Ül­lői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák), de. 12. (ma­gyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly, du. 4. Sze- retetvendégsé^. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Boros Károly, Fóti út 22. de. 11. Kertész Géza. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frán- gepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pester­zsébet de. 10. Virágh Gyula. Sorok- sár-Cjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest-Wekerlete- lep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota— MÁV-telep de. 8. Kökény Elek. Rákospalota-Nagytemplom de. 10. Kökény Elek. Kákospalota-Kístem­szeptember 9-én plom du. 3. Kökény Elek. Rákos­szentmihály de. fél U. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Kafner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés .József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél u„ du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Ma­docsai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) D. Dr. Ottlyk Ernő. du. 6. Madocsai Miklósi Torockó tér de. fél 9. D. Dr. Ottlyk Ernő. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor, xn., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. de. 11. du. fél 7. Buda­keszi de. fél 9. Pesthidegkút de. fél 11. Modori u. 6. de. 10. Muncz Fri­gyes. Kelenföld de. 8. (úrv.) Reuss András, de. 11. (úrv.) Reuss And­rás. du. 8. Bencze Imre. Német­völgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Visontai Ró­bert. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. szóval ez azt jelenti, hogy a ma keresztyén embere és gyüleke­zete is akkor felel meg Isten akaratának, ha alázatosan vállal­ja, a szolgáló eszköz szerepét, ha mindent megtesz azért, hogy ezen a földön kevesebb legyen a könny, a szenvedés és több legyen az öröm és a boldogság. SAJNOS ISTEN NÉPE NEM FELEL MEG mindig ennek a szép feladatnak. Jeremias ezt úgy fejezi ki, hogy gyakran el­romlik az edény. Nem azért, mintha a mester ügyetlen lenne, hanem mert magaval az edénnyel vagy az edény anyagaval vaii valami probléma. Izrael népét az önzés és az elbizakodott­ság tette romlott edénnyé, alkalmatlan eszközzé Isten kezében. De nemcsak Izrael népének története, hanem az egyház törté­nete és egyéni keresztyén életünk tapasztalata is arról beszél, hogy ez a megromlás szinte mindennapos életünkben. A ke­resztyének élete nagyon sokszor nem tükrözi Isten önfeláldo­zó, szolgáló szer ed étét az emberek felé. A történelem folyamán az egyház Isten akaratának alázatos hirdetője helyett gyakran volt az uralkodó kizsákmányoló osztályok védelmezője, táma­sza. Ma pedig önzésünk és szeretetteuségünk miatt egyházunk igen gyaur an nem tudja betölteni a só szerepét társadalmunk­ban. A környezetünkben található sok rendellenesség: a de­rékba tört házaséletek, a feldúlt családi otthonok, a magukra hagyott gyermekek és öregek, a kiégett lelkű, reménységüket vesztett emberek elsősorban bennünket vádolnak: nem áldást közvetítő hasznos eszköz, hanem romlott edény a keresztyén életünk! IGÉNK ÖRÖMÜZENETE, hogy az elromlott edényt Isten újra titeg újra kezébe veszi, kijavítja rajta a hibát, újjáfor­málja s ezzel alkalmassá teszi a hasznos szolgálatra. Isten né - pének története nem más, mint Isten újjáformáló munkájának története. Az ujjáfarmálás folyamata sokszor nagyon kellemet­len. Gondoljunk csak arra. mennyi vívódást jelentett szá­mainkra, amikor egyházunk életét Isten a második világhábo­rú után újra „korongra tette". De e vívódások eredménye az volt, hogy megtaláltuk szolgálatunk helyes útját. Ezt a vívó­dást, mely Isten újjáformáló munkájával mindig együtt jár, nem lehet megspórolni. Engednünk kell, hogy Isten egyéni életünket es egyházunkat napról napra, újra meg újra formáló kézébe vegye. Vállalnunk kell az újjáformálódásunkkal járó vívódásokat, beleértve ebbe a teológiai eszmélődéstől kezd­ve társadalmi életünk problémáinak komoly átgondolását is. Csak Így lehet egyéni életünk és egyházunk Isten választott edénye, az emberek javát szolgáló engedelmes eszköze. Dr. Selmeczi János — Szentháromság után a 12. vasárnapon az oltárterítő szí­ne: zöld. A délelőtti istentisz­telet oltárl igéje: Mk 7.31—37; az igehirdetés alapigéje: Jer 18.1—6 (7—9). — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Szeptember 23-án. vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió és az URH adó. — SZÉKESFEHÉRVÁR. Augusztus 19-én a délelőtti is­tentiszteleten dr. Nagy István tatai lelkész, a Fejér-Komáro­mi Egyházmegye esperese szol­gált igehirdetéssel. — BALASSAGYARMAT. Szeptember 9-én délután 3 óra­kor istentisztelet és ünnepi ■közgyűlés keretében iktatja be szolgálatába Gartai István, a Nógrádi Egyházmegye espere­se a gyülekezet egyhangúlag meghívott új lelkészét. Garami Lajos volt egyházasdengelegi lelkészt. Igét hirdet D. dr. Ott­lyk Ernő. az Északi Egyházke­rület püspöke. IMÁDKOZZUNK Hálát adunk neked Istenünk, hogy szolgálatodra hívtál el bennünket. Bocsásd meg. hogy közömbösségünk és szeretetlen- ségünk miatt sokszor megromlott edénnyé, alkalmatlan eszközzé vált az életünk. Áldott légy azért, hogy nem nézed alkalmatlan j voltunkat, hanem életünket újra meg újra kezedbe veszed é.s ujjáteremted a szolgálatra. Kérünk, adj szívünkbe alázatot, hogy : engedjük magunkat újjáformálni, hogy életünk akaratod szerint 1 áldás lehessen az emberek számára. Ámen. J. S. BACH műveiből orgonaest lesz szeptember 14-én, pénteken és szeptember 17-én, hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban. Három koráleiőjáték f-moll szonáta G-dúr szonáta d-moll canzona Orgonái: PESKÓ GYÖRGY Közreműködik: Kóté László (hegedű) Előadók: Földes Imre és Meixner Mihály Jegyek ára: 12,— Ft. — SOPRON. A gyülekezet kántorává választotta meg Valtinyi Gábor segédlel-készt. D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke ezért felmentette az egyházmegyei segédlelkészi teendők ellátása alól. CSALÁDI HÍREK — SZÜLETÉS. Veczán Pál miskolci segédlelkésznek július 6-án első gyermekük született. Neve: JUDIT. — HÁZASSÁG. Ifj. Pont­osán Imre tanár és Kováts Ilo­na IV. éves gyógyszerész-hall­gató augusztus 18-án tartották esküvőjüket a kiskőrösi temp­lomban. A szertartást Poni­es án Imre kiskőrösi lelkész, a vőlegény édesapja végezte „Légy hű mindhalálig ...” — Lehel László hánta-ászári segédlelkész és Kajdócsi Ildikó augusztus 18-án tartották eskü­vőjüket a szombathelyi temp­lomban. — HALÁLOZÁS. Kiss Já­nos, a felsőpetényi gyülekezet másfél évtizeden keresztül hű­séges kántora 34 éves korában tragikus körülmények között elhunyt. Temetése augusztus 16-án volt. Temetésén a kör­nyékbeli gyülekezetekből is so­kan megjelentek, mert több helyen is végzett kisegítő kán­tori szolgálatokat. „De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited”. — GÉPÉSZMÉRNÖK—EGYETE­MISTA házaspár kb. másfél évre szolid albérletet keres. Telefon: 471—509/137 mellék 9—15 óra között. j „Megrepedt nádat nem tör I el, a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, a törvényt nem iga­zán jelenti meg.” (Ézs 42, 3) VASÁRNAP. — „Megnyitja néked az Űr az ő drága kin­csesházát, az eget, hogy esőt adjon a te földednek alkalmas időben és megáldja kezednek minden munkáját.” (5 Móz 28.12 — Mt 5,45 — Mk 7,31 —37 — Zsolt 30) Az Ígéret olyan szép, hogy szinte hihetet­len. Pedig nem az Ígéretben van hiány, vagy az ígérőben hiba, hanem bennünk. Isten kincsesházát megnyitotta, hogy rátaláljunk és meggazdagod­junk. HÉTFŐ. — „Ha pedig Isten­től van, ti fel nem bonthatjá­tok azt; nehogy esetleg Isten eilen harcolóknak találtassa­tok.” (Csel 5,39 — Ézs 8,10 — Mk 1,21—28 — 2 Kir 23,26—27) Istennel semmiképpen nem akarunk szembekerülni. Ha „kenyértörésre” kerül a sor, természetesen tudjuk, kinek „kell inkább engedni”. Mégis, e mérték mellé jó, ha egy mási­kat is emlékezetünkbe vésünk; Isten nemcsak nekünk, de minden embernek javát akar­ja. Megrepedtet nem tör el. KEDD. — „Ha meg nem tér­tek mindnyájan, hasonlókép­pen elvesztek.” (Lk 13,3 — Ézs 45,6—7 — Ézs 38,9—20 — 2 Kir 24,1—17) Az asztalszélen álló üvegpoharat beljebb tesz- szük, hogy véletlenül le ne es­sék. A gyerek kezébe nem adunk ollót, hogy véletlenül meg ne vágja magát. Ez elő­fordulható bajok helyett egy biztosan bekövetkezőről ka­punk figyelmeztetést. Ahogy a poharat a veszélyes iránytól ellenkezőleg toljuk, vagy az ol­lót helyére tesszük vissza, úgy keil Istenhez fordulnunk és megtérnünk, hogy el ne vesz- szünk. SZERDA. — „A te kegyel­medről elmélkedünk, ó Isten, a te templomodban.” (Zsolt 48.10 — Zsid 12,28 — Jk 5,13— 18 — 2 Kir 25,1—21) A mező számtalan színben pompázik egész éven át. Talán legtöbbet mégis az ősz színeiről beszél­nek, pedig szinte két szín ár­nyalatait vonultatja fel. Az Istenre nézőt mindennél in­kább a kegyelem gazdagsága tartja fogva, teszi boldoggá és szerez számára gyönyörűséget. CSÜTÖRTÖK. — „Mondom néktek, örvendezés van az Is­ten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén.” (Lk 15.10 — Ez 18,27 — Mt 9,27—38 — 2 Kir 25,22—30) Az ember életének a tudatlanságnál sok­kal erősebb korlátozója a féle­lem és a szégyen. Mindkettő helyénvaló a bűnös részéről. Jézus Krisztus azonban azért jött és arra tanít, hogy a féle­lem rabságából kiváltson és a szégyen helyére bizalmat ültes­sen. Ö most is, angyalaival együtt örömmel fogadja a hoz­zá menekülőt, PÉNTEK. — „Ne bízzatok zsarolt javakban és rablott jó­szággal ne kevélykedjetek.” (Zsolt 62,11 — Lk 18,14 — Mt 8,14—^47 — Ezsdr 1) A hét vé­ge felé- hadd kérdezzem meg: elfáradtál? És azt is: pihenés lesz-e, amit szombatra, vasár­napra terveztél? Mert ugye. a következő'* héten ismét teljesí­teni kell feladataidat mennyi­ségileg és minőségileg is, el kell végezni azokat teljes fi­gyelemmel, a legjobb tudásod szerint. A pihenés sem csak magánügy! SZOMBAT. — „Bizodalmunk van a szentélybe való bemene­telre a Jézus vére által, azon az úton, amelyet ő szentelt ne­künk új és élő gyanánt.” (Zsid 10,19—20 — 1 Móz 18,27 — Ézs 35,3—10 — Ezsdr 3) A szentély­ben Isten trónol. Évenként, ál­dozat vérével lépett be oda a főpap. Nekünk ez eszünkbe sem jut. Szólítjuk Istent. Templom­ba megyünk. Jézus vére jelzi az utat az Atkához, Jézus vére takarja be valónkat Isten előtt. Így lehet Jézusért Isten elé lepni. Rác Miklós FINN EGYHÁZI NAPOK Augusztus 3—6. között ,tar­tották meg Poriban a Finn Egyházi Napok rendezvényso­rozatát „Az ember és a hata­lom alkalmazása” címen. A konferencia elítélte a faji meg­különböztetésit Dél-Afrikában és fölhívta az egyházat, hogy foglalkozzék a világ elnyomot- tainak megsegítésével, (lwí) EVANGÉLIKUS ELET A Magyarország! Evangélikus Egyház Sajtóosztályának _ lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest. Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 • Csekkszámlaszám: 516—20.412—vin. Előfizetési ár: egy évre 90.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25211 & 73.2923 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Körkép könyvek kapcsán HUSZÁROK A CÍME Nagyrévi-Neppel György könyvének, mely a Corvina kiadó gondozásában jelent meg nemrég, s a magyar lovasságról szól. ezer év magyar huszárjairól, a honalapítástól az első világháború végéig, amikor a műszaki fejlődés végérvényesen ki­iktatta a lovat és a lovast a hadászatból s a huszárvért páncélos kocsikba dirigálta, küzd­jön ott korszerűen. A könyv nagyszerű kép­anyagot közöl s kitűnő adatokat. Ezekből ki­derül, hogy a huszár súg századokon át utol­érhetetlen s győzhetetlen sereg volt, igazi néphadsereg, könnyű öltözetű, páncélt soha nem hordó, mozgékony, vékony magyar pusz­tai lovakon nyargaló, fegyelmezett hadsereg. Két sorsfordító szerepét szeretném itt kiemelni. Százötven éven át a magyar huszár súg áll­ta útját a töröknek Magyarország területén, ferdén felező vonalban, mint élő sövény, mely megmentette Európát az oszmán vesze­delemtől s annak országot, társadalmat, nem­zeti erkölcsöt ro-mboló utókövetkezményeitöl. Ez volt az egyik. A másik az volt, hogy Ma­gyarország vallásszabadságát és törvényeit, az erdélyi magyar fejedelmekkel az élen. ez a haláJmegvető. ki nem fulladó, bátor és lele­ményes lovasság biztosította. Bocskaival, Bethlennel, Rákocziékkal. Tökölyvel. A bécsi, nikolsburgi és pozsonyi békekötések mögött hajdú-huszárok megingathatatlan sorfala ál­lott. amely végigkergette és megalázta Becs zsoldoshadát, s azonnal az alkotmány meg­tartójává hajlította a Habsburgokat. A reformáció genfi emlékművén nem hiá­ba áll Bocskai István, nem véletlenül nevezte trilógiájában Nagy Fejedelemnek Móricz Zsigmond Bethlen Gábort, akit soha senki nem tudott legyőzni. Inkább hát próbálták átvenni s hasznosítani erejét és módszerét. Wallenstein, a harmincéves háború Habs- burg-vezére írta: „Az én lovasaim csirkék Bethlen huszárjaihoz képest". így éppen ő. Wallenstein, javasolta a császárnak huszárre­gimentek felállítását. Ugyanezt tették mások, királyok, császárok, hadvezérek s egyszerre csak feltűnt Európa, Ázsia s Észak-Aemrika harcterein a magyar lovas mása. S majd mindenütt az emberség elismeréséért harcol­tak a huszárok, szabadságért, melyet egy ha­talom nem engedélyezett a törvénytisztelő népnek. Tiszta szívű hadakozók voltak, istenes regulákkal. Ahogy Móricz Zsigmond írja az Erdély utolsó lapján: „Nagy az Isten és a nagy Isten természetesen semmi mást nem akar. csak amit a tiszta szívű hadakozó előír neki." Akkoriban a katonának a vallás sza­badságának védelmét írta elő az Isten. Azóta általában a nemzet szabadságát írja elő. AZ ANY ANY ELV VARÁZSA idén új anya­nyelvi konferenciára hívta össze a távolabbi külföldön élő magyar nemzetiségűeket Magyar- országon. Az első anyanyelvi konferenciát Debrecenben rendezték meg, a másodikat a külső szépségekben és belső tartásban gyara­podó Szombathelyen. A találkozót a Magya­rok Világszövetsége rendezte meg, s a talál­kozás a hírek szerint sikerült. Ügy tetszik, fokozódik az érdeklődés világszerte édes anyanyelvűnk iránt, főként Amerikában, ahol nagyszámú magyar él s most a szülők és nagyszülők nyelvét feledő fiatalokban várat­lanul felébredt nyelvünk lelkiiámerete és sze­retet e. Hozzájárul ehhez ott a lelkészek, taní­tók, tanárok, könyvterjesztők, minden lelkes lélek szép munkája. Nyelvi öntudatról van szó, amely öntudat elvesztése: a nemzet elvesztése. Aki elhanya­golja anyanyelvét, zagyva nyelvűvé válik, szóhasználatában idegen s ostoba szavak ta­nyáznak, mondatainak nincs tartóereje, mi­ként lelkében sincs már. Ha a lélek nem igényli a szó szépségét, elfakul a nyelv, az ember átnyergel egy másik nyelvre, melynek erejét és szükségét hangsúlyozzák körülötte, szinte csábítva a magyart, jó haszonért hagy­ja faképnél édes anyanyelvét. Ez a szomorú jelenség ma elég gyakori. Holott anyanyel­vűnk gazdagon megajándékozza azt, aki törő­dik vele. Mint az anya fiát-leányát. S nem is kerül ez a törődés nagy fáradságba. Egy-egy szép magyar szót felszedhetünk naponta, aho­gyan a csúnyát felszedjük. A drágakő minden­képpen értékesebb, mint a kavics. Kosztolányi Dezső nyelvünk egyik legnagyobb művésze, ki­jelölte a legszebb tíz magyar szót. Ezek a kö­vetkezők: lány. gyöngy, anya. őz, szűz, kard, csók, vér. szív, sír. Lengyel József egyik'fo­lyóiratunkban most megjelent írásában kifo­gásolja. hogy Kosztolányi e gyönyörű szó- gyűjteményéből kihagyta az „e” hangzás sza­vakat, holott ezek jellegzetes magyar szók, megannyi szép zengésű, s nyelvünk legősibb forrásvidékéről származik. Húsz ilyen szót gyűjtött össze, valóban zengő szavak mind, ide másolom őket: élet, élés, éles, élelem, vér, testvér, féltestvér, nővér, lélek, fej, fejedelem, jelleg, fény. menny, nép, szép. zene, félelem, értelem, szerelem. Igaza van Lengyel József­nek, mind a húsz zeng. s egyik sem cáfolja Kosztolányi válogatását, Örömmel elfogad­hatjuk mindkettőt. Az ilyen szógyűjtés nagyon meggyőző neve­lési forma. Érdemes összehasonlítani más nyelvek hasonló vagy azonos jelentésű szava­ival. Egy magyar nyelvésztársaság a követ­kező tíz legszebb magyar szónak adta a pál­mát: Csend, csillag, fény, gyöngy, illat, könny, lomb, szelíd, szellő, tündér. Mindenki választhat ilyen tíz szót anyanyelvűnkből, a legszebb társasjátékkal szórakozik, játszi mó­don tudatosul benne az anyanyelv. PODMANICZKY FRIGYES jelenik meg előttünk Krúdy Gyula könyvében, melynek a szerkesztő joggal adta ezt a címet: Budapest vőlegénye. Krúdy regényt akart írni a múlt század második felének nevezetes budapesti figurájáról, a gavallér Podmaniczky Frigyes­ről. Ahogy tanulmányozta naplóját és adatait, tüstént írt egy-egy részletet a regényből, s ezeket jórészt meg is jelentette a lapokban. De maradt kéziratban is ilyen regényrészlet. Most ezeket mind felsorakoztatja a nagy író gondozója, s a töredékekből szinte összeáll a kerek regény. Aszód lutheránus bárója nevezetes ember volt. Élete második felében neki volt a leg­szebben gondozott császárszakálla Pesten, mírz- denki messziről megismerte különös kockás ruhájáról, cilinderéről, a kabátja gomblyuká­ba tűzött virágról. Egy konzervatív világ kép­viselőjeként mozgott a fővárosban, amelyhez senkinek sem volt több köze, mint neki. Krú­dy azonban az igazságnak megfelelően meg­írja, hogy a hosszú életű „kockás báró" végig­élte Magyarország összes változatait. 1848— 49-ben honvédtisztként szolgálta a szabad­ságharcot, Kossuth híve volt a világosi fegy­verletételig. Akkor az osztrákok büntetésből huszárkapitányból közlegénnyé fokozták le, s elvitték Tirolba, ahol az osztrák dragonyos- tisztek istálló-munkára fogták a lovak körül. Amikor e szolgálatból kiszabadult, elrejtőzött Aszódon, írni kezdett. A század utolsó évtize­deinek sikeres prózaírója lett belőle. Aztán megjelent Pesten, csatlakozott Tisza Kálmán­hoz, ő alapította a liberális pártot, s tevé­kenykedni kezdett a fővárosban. Podmaniczky megépítette a Sugár útból az Andrássy utat, megcsinálta és vezette az Operaházat, felépítette az új Budapestet. Ko­rának egyik tisztakezű. igazán nemes közéleti vezetője volt; vagyonát szétosztogatta, egy­maga több alapítványt hagyott utókorának, mint egy nemzedék. Mindvégig a szegény emberek közé tartozott, ötforintnyi cikkhono­ráriumokból élt. Agglegény maradt, holdjai elúsztak Aszódon, de ö bölcsen mosolygott. „Elmúlt, mint egy kiöregedett zenélőóra’’ — ír­ja Krúdy. .4 százéves Budapestet ez a külsőre különc, bensőben azonban lángoló hazafi, se­gítette európai fővárossá varázsolni. Szalatnai Rezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom