Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1973-06-03 / 22. szám
HŰSÉGGEL ÉS BECSÜLETTEL SZOLGÁLT Országos Egyházunk Petőfi emlékünnepe Kiskörösön (Folytatás az 1. oldalról) a síkságot dicsőíti embernevelő, szabad tájként. Úgy szemléli az Alföldet, mint egy másföldi ritka vidéket. „Szép vagy. Alföld, legalább nekem szép’ — ez az ujjongó bang érzékelteti a Petőfi-táj kibomló gyönyörűségét, mint egy rózsake- helyt. Ezt a képet túlzásnak érezték borúlátó magyar utódai. „Az Alföld sem oly szép, mint Petőfi festé” — hangoztatja Arany László a Délibábok hősében. Hiába hangoztat- ta, cl nemzet Petőfi Alföldke- pit magyar földrajzi és nemzetpolitikai valóságnak fogadta el. Az erkölcsi erőt ajánlja De Petőfi Sándor Alföld-képébe és fogalmába beolvasztotta társadalmi élményeit es magyar nemzeti igényét. Ez a rendkívüli és nagyszerű ebben a lírában. Őszinteséggel és bátorsággal mutatta be a világnak apját és édesanyját, borzukat, udvarukat, a kutyát is s az ’egy szál tyúkot, a szegény család életkorét. A magyar költészetben apárol - anyáról nem készült költészeti alkotás Petőfiig. A Füstbe ment terv édesanyja lényét nagyítja fel, mint az alföldi versek a síkság ói»ás kupoláját, a füvek muzsikáját. A vers egyetlen hasonlata, „csúggtem ajkán szótlanul, mint gyümölcs a fán”: a teljes azonosulás, a gyermeké a szülővel. Hangsúlyozni kell, hogy ezt az azonosulást a szeretet teremti, nem egy elképzelt, hanem egy átélt az egész emberen elarado szeretet. Hasonlataiban összefonódik az apa fogalma a természeti képpel: „S mint edes fia fejére Aldo keze az atyának, így hajolnak ram az ágak.” Ez a hűség es ragaszko dás megannyi versében s prózájában szüntelen lángol. Mintáim volt, mintakepe a darálnak, testvérnek, férjnek es apának is. Állandó yagykepe a meleg szoba. Az otthont ei t ezen. ahogyan később részletesen is elmondja. De nemcsak azért vágyott , a meleg, Otthon mán, mert annyiszor otthontalan volt rövid életében, hanem azért, mert az otthon a családi létforma tárgyszerű megje lenítése. a fészek képe. Szerelmi érzései is e fészek szerelemben futnak össze. Az alföldi táj levegője s az alföldi család melege nevelte, serkentette, ösztökélte. Egy sürgősen forradalmi változtatásra erett országrendnek a családi kor erkölcsi ereje« a janija Pe«°U- Ez döntő jelentőségű gondolata. Petőfi nem úgy forradalmi íróegyéniség, hogy rombolni altar, hanem úgy. hogy csak a rosszat akarja eltüntetni s helyére tüstént fel akarja epiteni a jót. Minden gondolata ehhez a gondolathoz társul, a békés családi képhez. Erre ösztönöz egész költészete, minden elbeszélő költeménye, lóként a János vitéz és a Bolond Istók. Csupán Az apostol mondanivalója kivétel, de hisz tudjuk, ennek lehangoló, szomorú ke: peit szabadszállási képviselői elbuktatása váltotta ki, vagyis a fájdalom, megalázás es kiábrándulás. A Bolond Istók sze- retetben és emberségben osz- szeálló családi képe alighanem a legszebb, itt találkozik az alföldi tájkép, a puha, havas teli est, a tűzhely körül pergő rokka, az éneklő aszony. a nagypapa mesejet hallgató gyerekek, s a tűnődő fiatal térj raizával. Erre kívánta felszabadítani a népet, Magyarorszag minden népét. Nem volt lei- legjáró, realista volt. A sorsa vitte végig egész Magyarországon, fellépett a hegyek koze,; leszállt a mély völgyekbe, folyókon, patakokon ringott, Pozsonyban országgyűlést hallgatott végig, Nagykárolyban megyei választást tekintett meg Sopronban katonaruha- ban’állt őrségen, .Erdélyben a szabadságharc honvédéivel harcolt. Mindez a kézzelfogható valóság felismeréséért tortent, nem véletlenül. Petőfi Európa egyik legnagyobb költői életművével azt fejezte ki, hogy valóban szabaddá és boldoggá csak személyes erkölcsi meggyőződéssel válik a magyar nemzet. Oda kell adnunk magunkat Petőfinek! Gyökerek ereje Magyarország földrajzi és társadalmi valóságához harmadik elemként hozzátársitot- ta a magyarság történetét. Té- vedhetetlenül osztályozta hőseit és eseményeit, felismerései megóvták az általánosítástól s a szabványos képektől. E tekintetben folyton fejlődött, a szabadságharc alatt idézte múltunkat a legélesebb vonásokban. Így alakult ki, éppen halála előtt, teljes magyar élménye. Erre az élményre és igényre, melyet legszebben egy lírai képe fejez ki, hogy ugyanis szép Magyarország bokréta Isten kalapján, építette rá a világszabadság eszméjét. Ez az eszme Magyarország szabadságán és függetlenségén, a magyar társadalom, nemzeti fejlődésén mint szilárd alapon helyeződik el. Nem hagyta el ennek az országnak határát. Neki a verseiben emlegetett „nagyvilág” ez a föld volt, a változatos és teljes. E föld valósága nélkül szétfoszlik a világszabadság, akár egy szólam. Oda kell adnunk magunkat Petőfinek! D. Káldy Zoltán püspök megkoszorúzza a templomban levő emléktáblát Megmutatta, hogy a vers nem szemfényvesztés, nem színes szóáradat, á vers gyönyörködte^, felráz és tudatosít. Ez a költészet nem egy századra szólt, eleven ma is, eleven lesz, míg élni fog a magyar szó. Miért? Mert érthető és őszinte. Petőfi költészete nemcsak az ifjúság érzelmi vihar- zását rejti magában, hanem az emberi életkor egész hangsorát, az öregekét is. Ehhez kellett a gyors és teljes tapasztalat pár év alatt, minden dolgok ismerete, minden titkok megsejtése. Nincs egy valószínűtlen jelzője, kiagyalt szava, irtózott a hitel nélküli szóktól. Versei közmondásszerüen helyet foglalnak a magyar nyelvben, ahogyan dalai népdalhi- telüekké váltak, s nem is csak magyar nyelven, a Duname- dence népeinek nyelvén is. Ez az évforduló is mutatja, menynyire érvényes és igazi ez a költészet szerte a világon. Oda kell adnunk magunkat Petőfinek! Mindez, amit elmondtam, hajszálgyökerek erejével ösz- szefügg Petőfi Sándor evangé- likusságával. Nyilvánvaló, hogy evangélikus mivolta nem csupán matrikuláris állapot, hanem szellemi, társadalmi és erkölcsi igény, mely nem gyöngítette, hanem táplálta a költőt. Költészete rejtélyes marad annak, aki nem ismeri a Károli Biblia történeteit és képeit, a magyar realizmus stilisztikai forrását. Petőfi nem volt képmutató. Istent idézte nagy vallomásai tetőfokán, ■ s nemzeti érzéseivel egyszerre élte át a magyar protestántiz- mus szabadságharcait, íróit és mártírjait. A családi kör levegőjéből ez az áramlat csapta meg. Tábori levelében, melyet. a vízaknai csatából datált, s mely a Közlönyben jelent meg, ezt közli: „Megyünk bérei folyamok gyanánt, mint hajdan a Bethlenek, Rákócziak, Thö- kölyek s hullámainkon visszük a szabadság bárkáját.” Evangélikus és református fejedelmeinkkel a vallásszabadság hőseit idézi m|nt örökhagyókat. Ez a magatartás lángolt tudatában a nemzeti szabadságharcban. A vallás szabadsága: a szellem szabadsága, vagyis lényegében azonos harc, mert a lét erkölcsi előfeltételeit hozza. így csak az gondolkodik, akinek lelkiismeretében a nemzet nevelése és jövője ég az emberi élet legnagyobb lángjával. Petőfi Sándor valóban nemcsak a legnagyobb magyar költő, hanem legnagyobb nemzetnevelőnk is. Oda kell adnunk' magunkat Petőfinek! Koszorúzás a szülőháznál MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZUNKNAK a kiskőrösi evangélikus templomban, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepélyét követően, Országos Egyházunk elnöksége megkoszorúzta a templomban és a költő szülőházánál levő emléktáblát. A koszorúkat az elnökség nevében D. Káidy Zoltán és D. dr. Ottlyk Ernő püspök helyezte el. Az ünnepségen résztvevők ezután megtekintették a szülőházban összegyűjtött emléktárgyakat. A ragyogó májusi tavaszban tartott ünnepség felejthetetlen záróakkordja volt az a kifogyhatatlan bőségű vendéglátás is, amellyel a kiskőrösi gyülekezet tagjai a gyülekzeti házban és a családi otthonokban vendégül látták az ország minden részéből összegyűlt ünneplő sereget. Mezősi György Túrmezei Erzsébet: SZONETTKOSZORŰ Petőfi Sándor születése 150. évfordulójára Hol mondjuk el? Hol mondjuk el az „áldó imádság”-ot, ha nem borul porodra sír halom? Hova vigyünk koszorút és virágot? Hol sirasson keserű fájdalom? Álljunk meg a kis zsuppfödelű háznál, ahol valaha bölcső ringatott, sugaras kék eget először láttál, először szívtál virágillatot? Közel a templom. Harang szava szólal. Szálljon áldó imánk a harangszóval, szálljon Istenhez hálaénekünk! Hisz gyújtó lángnak, vigasztaló dalnak, vereségek mélyén is diadalnak, Petőfi — téged ű adott nekünk! Hol találunk porodból nőtt virágot? Hol találunk porodból nőtt virágot, hogy leszakítsuk és vigyük magunkkal, és megkeressük szép Tündérországot, élet vízének tavát virágunkkal?! Ha elénk lépnél újra! Meddő álom! Hisz porodból nőtt piros rózsánk sincsen! — De szívedből nőtt száz meg száz virágon ...: , usztozhatunk, mint mesebeli kincsen! , S. ha. verseid, szívedből nőtt virága .. magyar szívek titokzatos tavába hullik... te mindig új életre kelsz, és fiatalon, lángolóan, frissen, hogy dalod gyújtson, tettre lelkesítsen — magyar szívekben tovább énekelsz! Te fiatal maradsz! Te szívedben a lángsugarú, nyárral, benne virító egész kikelettel hagytál itt minket, mint a vihar szárnyal — Illés-szekéren!... Maga Isten vett el. Fehér fejjel soha senkise látott. Nem írtál Epilógust, öszikéket. Mint szent tüzeket gyújtó, tiszta lángot, mi fiatalnak őrizhetünk téged. Huszonévesnek. Örök ifjúságnak! Mi megöregszünk. Évek telnek, szállnak ... Te fiatal maradsz, amilyen voltál. Nem írtál „Kapcsos könyv”-be Öszikéket. Mégsincs miért siratnunk veszteséget: te fiatalon — mindent eldaloltál! Legyőshetetlenül és láthatatlan Belém döbben: mi is várt volna rád? Bitófa, börtön? Bujdosás talán? Hulló véred így lett bíborvirág magyar szabadság bús ravatalán. S műveden pecsét. Beteljesedés. Meglett, ahogy kívánta éneked. Mi várt volna? Gyalázat? Tespedés? így tűzben-vérben — „elvégeztetett”, S amíg csörögtek kínzó rabbilincsek, s keresett néped, mint elvesztett kincset, te'szabadon és új meg új alakban tovább énekelted a szabadságot, jártad a hazát, szítottad a lángot legyőzhetetlenül és láthatatlan. Ikercsillag Eljöttem Petőfi szülőhelyére, s Madách városának búcsút intettem. Ünnepév ez! Hiszen százötven éve egy évben születtek ők mind a ketten. 150 év! Mi az, 150 év?! János vitéz elér Tündérországba ... Ádám a régiből új korba lép ... új küzdelem és új csalódás várja. t Küzd és bízik. Ma is, ahogyan régen! ... Ragyogj tovább, ragyogj a magyar égen, szép tisztafényű ikercsillagunk! Segíts eligazodni, irányt venni... csillagfényes utunkon bízva menni... és talpraállni, hogyha roskadunk! Elhangzott Kiskörösön a Petőfi ünnepélyen A Keresztyén Békekonferencia küldöttsége Waldheim ENSZ főtitkárnál A KERESZTÉNY BÉKE- KONFERENCIA ENSZ ALBIZOTTSÁGA az amerikai regionális bizottságának meghívására április 23—28-ig New Yorkban, az ENSZ melletti Egyházi Központban tartotta első ülését. Dr. Tóth Károly, a Keresztyén Békekonferencia főtitkára körvonalazta az albizottság célkitűzését. Az ülésezés idején érkezett a hír, hogy az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa, amely ugyanakkor tartotta ülését New Yorkban, a Keresztyén Békekonferenciának mint nem kormányszervezetnek konzultatív státust biztosított tagjai sorában. A KERESZTYÉN BÉKE- KONFERENCIA KÉPVISELŐIT FOGADTA DR. KURT WALDHEIM ENSZ-totitkár, dr. Bartha Tibor püspök, a Keresztyén Békekonferencia al- elnöke ismerhette Békekonferencia munkáját. Dr. Waldheim válaszában hangsúlyozta a közvélemény és a nem kormányszervezetek fontosságát az ENSZ akcióinak hatékonyabbá tételében, különösen a leszerelési világkonferencia támogatásában. Az albizottság tagjai ezután részt vettek az ENSZ Gazdasági Szociális Tanácsa ülésén. A Keresztyén Békekonferencia amerikai regionális bizottsága és más szervezetek meghívására az Egyházi Központ templomában tartott nyilvános ülésen dr. Bartha Tibor püspök, Makarij orosz orthodox püspök, az indiai Paul Verghese atya, R. D. Günther lelkész az NDK-ból, T. S. Bangura lelkész Sierra Leonéból és H. Waris professzor Finnországból szóltak „A KBK-Wn végzett békemunkák” címmel. AZ ENSZ MUNKÁJÁNAK KÜLÖNFÉLE VONATKOZÁSAI kerültek szóba egy előadássorozatban és a különböző szervezetek előádóival folytatott eszmecserében. Az albizottság dr. Carl Soule (USA) és dr. Heikki Waris (Finnország) elnöklésével végezte munkáját és ajánlásokat készített a KBK Munkabizottságának a mozgalom jövendő munkájával kapcsolatban, s valamint állandó ENSZ képviselete lehetőségeiről és az Egyesült Nemzetek Napján (október 24) tartandó imavilágnap tervéről. Dr. Bartha Tibor püspök április 27-én fogadást adott, amelyen részt vettek az ENSZ-hez kiküldött különböző missziók és az egyházak képviselői is. Bánffy György érdemes művész Petőfi verseket szaval Németh Judit szaval D. dr. Ottlyk Ernő püspök megkoszorúzza a Petőfi ház errtléktábláját Bánffy György érdemes művész a Petőfi háznál szaval Az Evangélikus Teológiai Akadémia június 5-én, kedden, délután 4 órakor az Országos Egyház székházának imatermében akadémiai ülést tart, amelynek tárgya: Cserháti Sándor szegedi lelkész „A Krisztusban szeretett világ'’ című újtestámentumi teológiai doktori értekezésének nyilvános vitája. Az értekezés sikeres megvédése esetén pedig sor kerül a jelölt teológiai doktorrá avatására. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG A Bibliatársaságok Világ- jában rendezte meg konferen- szövetsége Európai Csoportja ciáját. Európa 21 országából 40 március 26-április 6. között résztvevő vitatta meg a Biblia Bad Saarow (Frankfurt/oder) fordításának, kiadásának és egyházi konferenciai központ- terjesztésének kérdéseit, (ena)
