Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1973-05-13 / 19. szám
Köszöntések az ünnepi Országos Közgyűlésen Miklós Imre államtitkárnak, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének köszöntése Tisztelt Ünnepi Közgyűlés! őszinte tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntőm az Országos Közgyűlést, annak elnökségét, valamennyi résztvevőjét és Önökön keresztül az evangélikus egyház lelkészeit, híveit, a 450 éves jubileumát ünneplő Magyarországi Evangélikus Egyházat. A közel fél évezredes történelmi múlt az üldöztetésből a „megtűrtsegen” keresztül Miklós Imre államtitkár köszöntést mond vezetett a mába, amikor az evangélikus egyház is egyenjogú lett a magyarországi egyházak és félekezetek között.' Bizonyos történeti, politikai előzményekre és mozzanatokra való hivatkozás nem kerülhető el, hogy a más országoktól és egyházaktól eltérő sajátosságok érthetővé váljanak. Magyarországon 450 évvel ezelőtt — és még évszázadokon keresztül — a magyar királyság hatalmi törekvéseinek támogatásáért cserébe a katolikus egyház kiváltságos helyet töltött be és számos politikai, gazdasági előnyt élvezett más felekezetekkel szemben. Nem véletlen tehát, hogy a XVI. században a függetlenségi mozgalmak támogatták a reformációt és az ellen- reformáció mögött a Habs- burg-uralkodók álltak. A magyar reformátorok neve ezért hosszú évszázadokon keresztül összefonódott a szabadságjogokért, a magyar kultúra felvirágoztatásáért folytatott küzdelmekkel. Ez is értékes része múltunknak, <és hozzátartozik, nemes hagyománya történelmünknek. Mint ismeretes, Magyarország is azokhoz a kelet-európai' országokhoz tartozott, ahol az állam és az egyház )%önválasztását a XIX. századi polgári forradalom nem oldotta meg. Sok más mellett az ellentmondásos fejlődés egyik sajátos jegye, hogy ez a feladat 1945 utánra maradt. A felszabadulás után alapvetően új helyzet és új viszony keletkezett az állam és az egyházak között. Népi államunk megszüntette az egyes egyházak kiváltságos helyzetét, és biztosította az állampolgárok tényleges lelkiismereti szabadságát, a felekezeti egyenjogúságot. A szocialista állam következetes erőfeszítései, a tömegek, köztük a vallásos dolgozók aktív fellépése, valamint az egyházak haladó erőinek együttes hatása következtében megteremtődtek azok a feltételek, amelyek alapján a szocialista állam és az egyházak közötti viszonyt rendezni lehetett. Az igen értékes történelmi örökség újjáéledése és vitalitása jutott kifejezésre abban, hogy 1948-ban, más protestáns egyházakhoz hasonlóan, elsőnek került sor az állam és az evangélikus egyház közötti egyezmény megkötésére. Az elmúlt negyedszázad tapasztalatai alapján joggal állapíthatjuk meg, hogy az egyezmények beváltak, megteremtették az alapot ahhoz, hogy az egyházak, köztük a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állam viszonya mindkét oldalon elvi alapokra épülve rendezett, a szocializmust építő dolgozó népünk érdekeit szolgáló tartós jó viszony. Hazánkban ma a hivő emberek döntő többsége és — nagyrészt ennek következtében — a papság nagyobbik része támogatja a szocializmus teljes felépítését Szűkül azoknak a papoknak és hívőknek a száma, akik nyíltan vagy burkoltan vallásos hitüket, világnézetüket alapvető politikai és társadalmi kérdésekben szembeállítják a szocialista társadalom programjával. A társadalmi fejlődés, a szocializmus építésének közel három évtizede az egyházakon belül — az elvi és gyakorlati magatartást illetően egyaránt — döntő változást hozott. Az evangélikus egyház és az állam közötti jó viszony megerősödéséhez a jelenlevő igen tisztelt Püspök Urak, professzorok, esperesek és az egyház lelkészeinek, presbitereinek többsége aktívan hozzájárult. Elvi magatartásuk, elméleti tevékenységük, valamint gyakorlati tetteik értékesek és példamutatóak. Mindezt kormányunk és egész dolgozó népünk nagyra értékelte eddig is és teszi ezt a jövőben is. Az elvi tisztázottság és őszinteség, a becsületes párbeszéd egyik nagyszerű eredménye az evangélikus egyház és a szocialista állam közötti kapcsolat. A jelenlegi helyzet ezért az evangélikus hivő, de más vallást követő hivő emberek tetszésével találkozik. Meggyőződéssel valljuk: Hazánkban nem a hívők és a nem vallásos emberek állnak egymással szemben, hanem a szocializmus hívei és ellenségei. Az MSZMP és a magyar kormány politikája lehetővé teszi, hogy a szocialista társadalom építése során az egyházaknak nem kell szembehelyezkedniük e politikával, hanem saját hitelvi tanításaikat követve, e politika mellé állhatnak, mert az a nemzetközi és a hazai téren egyaránt az emberi haladásért, a társadalmi igazságosság érvényesüléséért száll síkra. Tisztelt Közgyűlés! A jövőt illetően is bizakodóak vagyunk. Államunk továbbra is elveiben következetes, gyakorlatában türelmes és körültekintő hazai és nemzetközi egyházpolitikát folytat a jövőben is. A szocializmus teljes felépítéséhez, a világbéke megőrzéséhez és megerősítéséhez a jövőben is szükség és lehetőség van a különböző világnézetű emberek együttműködésére. Számítunk a Magyarországi Evangélikus Egyház eddig is tapasztalt igen értékes példamutató hozzájárulására. plombán ment végbe az evangélikus gyülekezet szétválása a lutheránus és a református reformáció táborára. Hát ilyen patinás távlatokban, a történelemnek ebben a mély talajában gyökerezik az a kapcsolat, amely a Magyar- országi Evangélikus Egyházat egyházammal, a Magyar- országi Református Egyházzal egybeköti. (Letűnt évszázadok különféle és rég elfelejtett viharai olykor meg-megtépázták ezt a kapcsolatot, de a tölgyfa viharban lesz erősebb.) Ma, midőn ezen az egyháztörténe- tileg szent helyen állunk, hogy a történelmi testvéregyházzal osztozkodjunk a hálaadás szent szolgálatában, arról teszek bizonyságot az ünnepi közönség előtt, hogy egymás hitvallásának kölcsönös nagyrabecsülése és tisztelete közben Isten igéjének igaz értelmezése és nemzeti történelmünk legfrissebb korszakának helyes felismerése küldetésünk betöltésének arra a közös útjára terelnek bennünket, ahol egymás jó szándékát támogatva végezzük igehirdetési munkánkat és neveljük híveinket arra, hogy keresztyén hitüket szolgálatot vállaló , s tévő szeretettel töltsék be. Református énekeskönyvünkben is ott van, gyülekezeteink ajkán rendre felcsendül a nevezetes hitvallás, „Erős vár a mi Istenünk!”. Tudvalevő, hogy a vár, a város erős kőfalaival azért épült volt, hogy a nép védelmét biztosítsa, megmaradása javára szolgáljon. Ennek a gondolatnak a jegyében szoros ökumenikus kapcsolatban végezzük annak a várnak szakadatlan erősítését, mellyel ma élő magyar népünket oltalmazhatjuk s javára, elsőrenden szolgálhatunk. EZ pedig hazánk és az emberiség békéjének megőrzésére és biztosítására irányuló ama rendületlen és folyamatos munka, melyet világméretekben a Keresztyén Békekonferencia folytat, s melyben evangélikus testvéreinkkel együtt vettük ki a részünket eddig is és velük együttműködve kívánjuk folytatni békeszolgálatunk jövendő utait. De azért is épült az erős vár, a város, hogy a békében a művelődés, a kultúra színhelye legyen, hogy egybefogja és egybe tartsa kőfalaival a bentlakókat. Abban a nagyszabású .várépítésben, ,a tervszerű munkának abban a minden magyar embert mozgósító folyamatában, amelyet népünk a szocializmus teljes felépítéséért végez, ismét teljes egyetértésben arra törekszünk, hogy Bibliánkhoz, hitvallásainkhoz illendő odaadással és tiszta szívvel az alkotó, cselekvő hazaszeretetre buzdítsuk híveinket és példaadásunkkal az elöljárókhoz illendően valóban elöl is járjunk. így aztán nemcsak egymás templomában találkozunk, hanem népünk nagyszerű terveinek minél teljesebb megvalósítása céljából a Hazafias Népfront nemes küzdőterén is, hiszen atyáink hitvallásában biblikus egységet jelentett az Isten szeretete és az emberszeretet. Amidőn Magyar Református Egyházunk Országos Zsinatának és Zsinatunk éppen a békeszolgálat érdekében messze távol levő lelkész-elnökének, D. dr. Bartha Tibor püspöktársamnak áldást mondó jókívánatait, a Főtiszteletű Ünnepi Közgyűlés előtt kifejezem, e történelmi szent helyen megerősítem mindnyájunk nevében azt az ígéretet, hogy a hű testvér bizalmával, ragaszkodásával és odaadó szeretetével maradunk egyek veletek a könyörgésben, a hálaadásokban és a minden embert boldogító jócselekedetekben. Meghatódott ünnepi érzelmekkel fejezem ki Magyar Református Egyházunk áldás- kívánatát, a Magyarországi Evangélikus testvéregyház nagy emlékünnepe alkalmával. Külföldi vendégeink köszöntése Ünneplő egyházunkat a következő külföldi vendégek köszöntötték: JANIS MATULIS érsek Rigából, a Szovjetunióbeli Lett Evangélikus Lutheránus Egyház nevében; D. DR. JÄN MICHALKO egyetemes püspök Bratislavából, a Szlovák Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház, a Lutheránus Világ- szövetség és a Keresztyén Békekonferencia nevében; DR. JURO STRUHARIK püspök Növi Sadról, a Jugoszláviai Szlovák Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház nevében; ALBERT KLEIN püspök Sibiuból, á Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház nevében; SZEDRESSY PÁL püspökhelyettes Bukarestből, a Romániai Evangélikus Ágostai Hitvallású Zsinat-presbiteri Egyház nevében; DR. HANS FISCHER egyházfőtanácsos Wien, az Osztrák Ágostai Hitvallású Egyház nevében; DR. HANFRIED KRÜGER egyházfőtanácsos Frankfurtból, a Nyugat-Németországi Evangélikus Egyház nevében. Huszár Gál: Könyörgés Isten Szentleikéhez Könyörögjünk az Istennek Szentlelkének, Bocsássa ki magas mennyből az ő világát, Végye el mi szívünknek minden homályát,. Hogy érthessük Istennek mindenben akaratját. Óh. Szentlélek, árváknak kegyelmes atyja, Szegény gyarló bűnösöknek bátorítója, Hitükben elesteknek erős gyámola, , És az ő gyenge hi töknek csak te vagy taplaloja. Szamosközi István református püspök köszöntése Tisztéit Ünnepi Közgyűlés! 450 esztendővel ezelőtt, 1523-ban a budai országgyűlés 54. törvénycikke „nyilvános eretnekeknek és Szűz Mária ellenségeinek” nyilvánította a lutheránusokat. Ez hitelesen jelezte, hogy Magyarországon hat esztendővel Luther fellépése után gyökeret vert a reformáció. Az ország fővárosából, Budáról sugárzott szét elsősorban az ország német lakosai közé. Mi reformátusok is úgy érezzük, ;iz Evangélikus Egyház helyesen járt el, amikor eredetét e hazában 1523-tól kezdve számítja. S milyen remek, történetileg is helyes döntés volt, hogy ezü-y letésének nagy évfordulóját éppen a budavári templomban kívánta megünnepelni. Az a föld, amelyen most állunk, az emlékezés e fontos és boldog perceiben, szent föld. Mert Luther Márton hatalmas alakja mellett e hely géniusza felidézi annak á nagy hazai reformátornak emlékét is, akit körtársai méltán „magyar Luthernek” neveztek, Dévai Biró Mátyás áldott emlékét. Itt, Buda várában Bebek Imre prépost Olasz utcai házában hangzott fel először magyar nyelven e városban a Luther Márton szerint híven értelmezett evangélium. Itt, a budai evangélikus templom közvetlen szomszédságában áll annak a templomnak a tornya, a hajdani Magdolna templomé, ahol megalakult és a török uralom nyomása alatt is boldogan élt a budai evangélikus magyar gyülekezet. S itt, ebben a temTe vagy az mi lelkűnknek édes vendége, Az mi-szomorú szívünknek igaz öröme, Lelki háborúinknak csendesítője, Az örök életnek bennünk csak te vagy elkezdője. Te tanítád régente az prófétákat, Igazgattad ő nyelveket és írásokat, Te tötted bölccsé az szent apostolokat, Hogy megtérítsék tehozzád mind e széles világot. Vedd el az mi szívünknek hitetlenségét, Világosítsd meg elménknek nagy setétségét, Rontsd el az gyűlölségnek kegyetlenségét, Engedd te szent hitednek mindenütt egyességét. Válassz minket magadnak élő templomul, Vegyed mi könyörgésünket szent áldozatul, Vedd ki mind ez világot az kárhozatbul, Engedj igaz hitből kimúlást az világbul. Dicsértessék felséges atya Űristen, Legyen áldott az te neved fiú Űristen, Ezekkel egyetemben szent lelek Isten, Maradjon az te áldásod az te bűnös népeden. ) <1562) Ünnepi nyila tkoza t d Magyarországi Evangélikus Egyház négyszázötven éves jubileuma alkalmából AMIKOR MOST A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ 450 éves fennállását ünnepeljük, az élő Isten nevét áldjuk és magasztaljuk, és bizonyságot teszünk arról, hogy Ö volt a kii erősségünk nemzedékről nemzedékre. Istennek adunk hálát azért, hogy az egyetlen Megváltóról, Jézus Krisztusról szóló evangéliumot megismertette kiválasztott szolgájával, dr. Luther Mártonnal, és azután hihetetlen gyorsasággal terjesztette el hazánkban, népünk között is. Hálát adunk a magyar reformátorokért és igehirdetőkért, a neves és névtelen bizónyságtevőkért, akik 450 éven át hűségesen gondoskodtak arról, hogy az evangélium átszállton apáról fiúra, szájról szájra, hitből hitbe. ISTEN, NEVÉT ÁLDJUK AZÉRT, hogy meghiúsította az idegen uraíkodóház és a Rómából irányított papság szándékát, akik törvénybe foglalt jogfosztással, tűzzel és vassal, fenyegetésekkel és ígéretekkel akarták elnémítani és kiirtani az evangéliumi hit követőit hazánkban. Hálával emlékezünk az evangéliumi egyházak nagynevű védelmezőire, akik hatalmukat és tekintélyüket, vagyonukat és életüket vetették be az idegen elnyomással szemben, megvédték a vallási és lelkiismereti szabadságot. és ezzel együtt kivívták népünk szabadságát is. Mély tiszteletadással tartjuk számon azokajt az írókat és költőket, tudósokat és politikusokat, akik mint egyházunk hű fiai sokszor hátrányos helyzetben és nehéz körülmények között vitték előre a magyar kultúra és tudomány ügyét, és ezzel hírnevet szereztek nemcsak maguknak, hanem népünknek és egyházunknak is. őszinte megbecsüléssel gondolunk azokra a gyülekezeti tagokra is, akiknek nevét nem jegyzi a történelem, de akik példaadó hűséggel ragaszkodtak templomukhoz és gyülekezetükhöz, akik építettek, adakoztak és mindent megtettek azért, hogy evangélikus hitüket'és vele együtt a haladó emberi kultúrát megtartsák és tovább adják az utánuk következő nemzedékeknek. ISTENNEK ADJUNK HÁLÁT AZÉRT, hogy az evangéliumnak ezt a szolgálatát átvehettük a hitben előttünk járóktól, reformátorainktól és atyáinktól, és jó lelkiismerettel, szabadon folytathatjuk szocializmust építő népünk új társadalmi rendjében, aminek első történeti jelentőségű dokumentuma az r állammal 25 évvel ezelőtt kötött Egyezményünk. Hisszük, hogy az élő Ür Jézus Krisztus az egyház egyedüli alapja, és nincs más evangélium, mint amely szerint egyedül Őáltala van bűnbocsánatunk, életünk és üdvösségünk. De valljuk azt is, hogy ugyanez az Ür Jézus Krisztus hív minket követésére, és kötelez arra, hogy teljes odaadással szolgáljuk embertársaink, népünk és az emberiség földi javát és békéjét is. EZÉRT MOST AZ EMLÉKEZÉS ÓRÁJÁBAN ünnepélyesen kérjük egyházunk minden tagját, őrizzék meg és újítsák meg az atyáinktól kapott reformátort örökséget, ragadják meg az az élő Űr Jézus Krisztusról szóló tiszta evangéliumot, vállalják a szolgálat útját, és tegyenek meg mindent népünkért és társadalmunkért. Ezen az alapon állva, de múltra és hitbeli különbségre való tekintet nélkül, testvéri szeretettel fordulunk mindazok felé is, akik Jézus Krisztust Urunknak vallják, és újra kijelentjük készségünket arra, hogy együttműködjünk minden jószándékú emberrel a világ igazságosabb rendjéért és békéjéért. Meggyőződéssel valljuk, hogy maga az élő Ür Jézus Krisztus terel minket a szolgálatnak erre az útjára, hogy Magyarországi Evangélikus Egyházunkat megtartsa a Hozzá való hűségben, megújítsa evangélikus reformátoraink hitében, és átvezesse a szolgálat új lehetőségével a múltból a jövőbe. Külföldi vendégek az ünnepi közgyűlésen Petóji emlékünnepély Kiskörösön A Magyarországi Evangélikus Egyház Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából május 20-án Kiskőrösön az evangélikus templomban — ahol Petőfi Sándort megkeresztelték — ünnepélyt rendez. Ez alkalommal a megnyitót D. Kál- dy Zoltán püspök, az ünnepi előadást Szalatnai Rezső író tartja. Petőfi-verseket mond Bánffy György, érdemes művész, Németh Judit pedig Túrmezei Erzsébet „Petőfi-szonett” című költemény-sorozatát adja elő. Énekel a Lutheránia Énekkar és a Kiskőrösi Evangélikus Gyülekezet Énekkara. Az ünnepély délután 3 órakor kezdődik. Az érdeklődőket szeretettel hívja az Országos Elnökség. <— KETY. Április 8-án a gyülekezetben és a hozzátartozó Zombán és Szakályhőgyé- szen böjti igehirdetési szolgálatot végzett Pálfíy Mihály sárszentmiklósi lelkész. Ezeken az alkalmakon, szavalatok mellett Andorka Sándor helyi lelkész „A szögek” címen a nagypénteki eseménnyel kapcsolatos elbeszélést olvasott fel. — CSÖNGE. Március 23-án igehirdetést végzett és előadást tartott Mesterházy Sándor ke- menesmihályfai lelkész. Április 1-én gyülekezeti esten a konfirmandusok szerepeltek szavalatokkal és karénekkel, Somogyi Gyula hegedűszólóval, Balogh Nelly pedig furulyaszólóval szerepelt. Igét hirdetett és „A szülők és a gyülekezet felelőssége a konfirmandusokért” címmel előadást tartott Sokoray Miklós szombathelyi másodlelkesz. *— PÉCS. Március utolsó vasárnapján szeretetvendégség volt a gyülekezetben, amelyen a jelenlevők özv. Káldy Jó- zsefné nagytiszteletű asszonyra, a pécsiek elköltözött volt papnéjára emlékezve koszorúmegváltás címén 2500 forintot adtak össze az új Teológiai Akadémia építésére. — IPOLYSZÖG. A balassagyarmati gyülekezethez tartozó gyülekezet április 15-én mondott köszönetét Vacho Pálnak kilencven évi hűséges és eredményes gondnoki szolgálatáért. Ugyanakkor Szabó József ny. püspök, lelkész beiktatta gondnoki tisztébe Lábát Mihályt, egyházfi tisztébe Selmeczi Jánost, presbiteri tisztébe Cserni Jánost és Krupa Mihályt. Az új tisztségviselőket Schmidt Ádám, a balassagyarmati gyülekezet felügyelője köszöntötte.
