Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-03-18 / 11. szám

A szolgáló Úr szolgáló egyháza

Kol 1, 24—29

Láttunk már talán falujából messzi városi üzembe, távoli gyárba szakadt munkást látogatóba visszatérve boldogan beszámolni arról a munkáról, amelyet kitanult és végez. Nem a régmúlt kis „Háry Jánosaira” gondolok, hanem a sorsukkal, szolgálatukkal megelégedett öntudatos és széles látókörű mai emberekre. Mintha az ő csillogó szemük, örömtől sugárzó arcuk, boldogságtól átmelegedett hangjuk mutatkozna és szólalna meg itt megsokszorozott mértékben. Egy szolga beszél örömteli boldogsággal szolgálatáról. Pál apostol az ő apostoli küldetéséről, sőt az egész egyház küldetéséről. Úgy. olyan hangon, hogy még az is, aki nem túlságosan gondolkodik el súlyos mély értelmű mondanivalóján, megérzi, hogy valami igen szépet, komolyat mond. Szavaiban kirajzolódnak előttünk a szolgáló egyház arcának vonásai.

1. A KIJELENTÉS HORDOZÓJA. „Titokról” beszél az apostol, ami kezdettől fogva nem volt nyilvánvaló, elrejtett volt, de most kijelentetett. Az evangélium titkáról, ami Jézus Krisztusban jelent meg és lett nyilvánvaló. Ezt emberi bölcsesség, értelem és készség el nem érte, előre nem láthatta. Mi módon is tudhatnánk, vagy ismerhetnénk meg azt magunktól, hogy Isten Őbenne, keresztjének vére által békéltette meg a világot, magával? Hogy általa állítja helyre a világnak eredeti teremtésben állapotát, a vele való közösséget? Olyan titok ez, mint másutt írja, amely nem csupán az ember számára volt az, hanem még az Ö angyalai előtt is. Isten pedig ezt a nagy titkot, amelyet Jézus Krisztusban kijelentett, rábízta egyházára, hogy hordozza és hirdesse az egész világnak. Csak végtelen nagy csodálattal, csupa túláradó Kifejezéssel lehet erről szólni. Nagy és csodálatos a szolgálat, amelyre rendeltetett, mert igenigen nagy és csodálatos az evangélium titka, melyet hirdetnie kell,

■2. A SZOLGAI FORMA. Pál apostol magát is szolgának nevezi. Nemcsak szava, de egész hangja, magatartása is erről tanúskodik. A Krisztus testének, az egyháznak tagja, s egész valójában együtt van a fővel, aki a Krisztus. Ö pedig ezt mondta: „Olyan vagyok, mint aki szolgál”. Az Ür szolgájáról Ezsaiás könyvében található csodalatos próféciák azért mondanak olyan sokat, jövendölnek olyan világosan és hatalmas erővel az Eljövendöröl, azért mutatnak rá olykor világosan, mert az ö szolgai formáját, sőt szenvedő voltát világítják meg. Az igazi szolgasághoz ugyanis bizonyos értelemben mindig hozzátartozik a szenvedés is. Mindenképpen önmegtagadást, áldozatot jelent. Végeredményben arról van szó, hogy Urának a szeretete indítja arra, hogy a világért akár magát feláldozva mindent megtegyen. Végtelen különbség van a két szócska között: miatt vagy -ért. Az egyik okolódást, rossz szájízű meghasonlást és zúgolódást takar, a másik felszabadultságot, szeretetet és boldog örömet. A Krisztus útja ez volt s egyházáé, ha hű Urához, szintén, cscilc 6Z

3. SZOLGÁLATÁNAK EGYETEMES ÉRVÉNYŰSÉGE. Ez a szeretet nemcsak minőségben, de kiterjedésben is végtelen. Belefér az egész világ, minden ember. Nincsenek határai. Ezért, mert nem volt határa Izrael néprajzi határa, ragyoghatott fel az evangélium dicsősége más népeknek. Ezért, mert nem volt határa vallási közösség határa, ragyoghatott fel a pogányok- nak, mint azt a mai oltári ige, a kananeus asszony története is mutatja. Ország és néprajzi határokon túl, egyháztestek határain túl terjedhet és érhet ez a szolgálat. Hányán kérdezték már: hozzátartozik-e a Világméretű diakónia — az elnyomott, kizsákmányolt népek, vagy fajok kérdése, az elmaradt országok sorsa, a béke, vagy háború kérdése, stb. — az egyház szolgálatához? Bizony hozzá. Szolgálatunk nem érhet véget a gyülekezet, vagy hazánk határánál éppen úgy, mint szeretetünk sem. Pál apostol végtelen szeretetének a láthatáron feltűnő végső nagy célja minden ember, az egész világ üdve.

A szolgáló egyház arcának vonásait szemléltük. Eközben önkéntelenül is feltűnt annak az Egynek, az Ür igaz szolgája arcának egy-egy vonása. És ez igy van jól. Az Ö testének, az egyháznak valami módon Öt kell megjelenítenie e világon.

Bánfi Béla

IMÁDKOZZUNK

Hálát adunk neked. Mennyei Atyánk, hogy Jézus Krisztusban, a Te egyetlen igaz Szolgádban kijelentetted magadat és akaratodat a világnak. Áldunk az evangélium jó híréért, melynek szolgálatát egyházadra bíztad. Engedd, hogy felszabadultan és boldog örömmel járhassuk azt az uiat, amelyen ö járt, hogy alázatosan vállaljuk azt is, ami önmagunk megtagadását jelenti. Kérünk, add nekünk Szentlelkedet. hogy így lehessünk egész életünkkel és valónkkal boldog és örvendező szolgái és tanúi e világon. Ámen.

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1973. március 18-án

Deák tér de. 9 (úrv.) dr. Hafenscher Károly, de. 11 (úrv) D. Káldy Zoltán, du. 6 Trajtler Gábor. Fasor áe\ 11 Szirmai Zoltán, du. 5 Szeretetvendégség: Szalatnai Rezső. Dózsa György út de. fél 9. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de 9. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Solymár János, de. 12 (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10 Veö- reös Imre, du. 5 Szeretetvendégség: dr. Selmeczi János. Utász u. de. 9. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11 (úrv.) Bizik László. Rákosfalva de. Ő (úrv.) Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10 Bizik László. Fóti út de. 11 Kertész Géza, du. 5 Szeretetvendégség. Váci út de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Virágh Gyula. Soroksár- újtelep de. fél 9 Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Kispest de. 10. Kispest-Wekerlete- lep de. 8. Pestújhely de. 10 Schreiner Vilmos. Rákospalota MAV-telep de. 8. Rákospalota Kistemplom

de. 10, du. 3. Rákoszentmiiiály de. fél ll Karner Ágoston. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél ll. Cinkota de. fél 11, du. 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3.

Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) Ma- docsai Miklós, de. fél ll (német), de. ll (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6 Szita Istvánné. Torockó tér de. fél 9 Szita Istvánné. Óbuda de. 9 Görög Tibor, de. 10 Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9 Csengődy László, de. ll Csengődy László, du. fél 7 Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél ll Ruttkay Elemér.' Modori u. 6. de. 10 Filip- pinyi János. Kelenföld de. 8 Ben- cze Imre, de. ll (úrv.) Bencze Imre. du. 6. dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9 dr. Rezessy Zoltán. Albertfalva de. 7 Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Ke- lenvolgy de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél ll.

— Böjt 2. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 15, 21—28; az igehirdetés alapigéje: Kol 1, 24—29.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Március 25-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió és URH adó. Igét hirdet KARL BÉLA nagymányoki lelkész.

— DIÓSGYÖR-VASGYAR.

A gyülekezet örökös tiszteletbeli felügyelővé választotta Andrássy István debreceni ny. városi főmérnököt, aki egykor — Istenben boldogult édesatyjával, a gyülekezet első gondnokával együtt — fiatal építészmérnökként irányította a vasgyári templomépítést. Űj presbiterek lettek: Boros Géza és Subert Ferenc.

— KELENFÖLD. Böjti szeretetvendégség lesz március

18-án, vasárnap délután 5 órakor a farkasréti protestáns kápolnában (XI. Németvölgyi .út 138.) Igét hirdet Komjáthy Aladár református esperes, előadást tart D. Koren Emil, a Budai Egyházmegye esperese „A mi Madáchunk” címmel.

— A MISKOLCI gyülekezetek méltó módon emlékeztek meg Duszik Lajos egykori főesperesről, halálának 10. évfordulója alkalmából.

— BÉKÉSCSABA. Március

4-én, vasárnap délelőtt isten- tisztelet és közgyűlés keretében iktatta be Mekis Ádám esperes a gyülekezet új lelkészét, Kutyej Pál volt ambrózfalvai lelkészt.

— AZ ORSZÁGOS EGYHÁZ

jogügyi tanácsosa, dr. Szegedi József jogügyi tanácsos közli, hogy minden hónap első és utolsó péntekén délután 4—5 óra között jogi tanácsadás céljából fogadóórát tart a Budapest, VIII., Üllői út 24. I. 27. sz. alatti helyiségben.

— ANGYALFÖLD. A februári szeretetvendégségen az öregek és az öregség kérdéseivel foglalkoztak „Otthont a hazában” címmel. Kiindulásul az

Evangélikus Életben közölt cikkek szolgáltak. Vers, statisztika, irodalom, vallomások, még némi humor is, mind azt a célt szolgálták, hogy növekedjék az idős emberek iránti felelős szeretet és hogy az öregség jelenségeivel küszködő ember belsőleg erősödjék. Az együttlét elején megemlékeztek Kölcsey Ferencről, a Himnusz keletkezésének 150. évfordulója alkalmából. Felolvasással, versmondással a gyülekezet idősebb és fiatal tagjai közösen szolgáltak. — Többször tapasztalta a gyülekezet, hogy egyházi sajtónk jó indítást és használható anyagot nyújt a szeretetvendégségek programja összeállításáh.íz. Októberben például újonnan megjelent imádságos könyvünk: „Ma így imádkozzatok!” állt a szeretetvendégség központjában. A gyülekezet egyik tagja, Lete- nyei Mária, mindenki figyelmét megragadó és helyénvaló megjegyzésekkel olvasott fel szemelvényeket az új kiadványból. Egy szép Tolsztoj elbeszélés, fiatalok által váltakozva mondott zsoltár, személyes bizonyságtételek hozták közel a szeretetvendégség témáját, az imádságot. Már itt elhatározták, hogy a januárban tartandó imahét offertóriumát Teológiai Akadémiánknak ajánlják fel, egy hivatására imádságos lélekkel készülő hallgató megjutalmazására. Az összegyűlt 600 Ft-ot azóta meg is küldték. — Jó, ha a gyülekezet néha külső előadó nélkül. egy megadott közérdekű téma köré csoportosítva, maga állítja össze szeretetvendégsé- ge programját és a program megvalósításába minél többeket von be. — A legközelebbi szeretetvendégségen, március 18-án, vasárnap du. 5 órakor Szabó József ny. püspök Ma- dáchról tart előadást. Minden pénteken este fél 7 órakor a böjti estek „Rólunk van szó” címen Jézusnak a kereszten mondott hét szavával foglalkoznak. i

„Az Űr Isten megnyitotta fülemet, hogy hallgassak, miként a tanítványok; és én nem voltam engedetlen, hátra nem fordultam” (Ezs 51, 4—5)

VASÁRNAP. — „Asztalt terite nékik és egész házanépé- vel együtt örvendezett, hogy hitt az Istennek” (Csel 16, 34

— 1 Móz 32, 10 — Mt 15, 21— 28 — Zsolt 25, 6—14). Az Isten felé fordult ember örvendező életet él. Ennek áldásait legközelebbről a család tagjai érzik. Valóban öröm az, amikor a hivő ember életéből a szeretet, a szelídség, a békesség, a mértékletesség, a szolgálatkészség árad szét a családra. De még nagyobb öröm az, amikor a család tagjai is ráállnák erre az életformára!

HÉTFŐ. — „Térjetek hozzám, szól a Seregeknek Ura, és hozzátok térek, mondja a Seregeknek Ura” (Zak 1, 3 — 1 Ts 1, 9—10 — Jn 7, 14—18 — Lk 17, 20—37) Jézus eljövetele óta módosult Isten szava: Jézus Krisztusban igazán hozzánk fordult, szeretettel közénk jött Isten. Ezzel azt akarja elérni, hogy mi is rátaláljunk az Istenhez és az egymáshoz vezető jó útra. S ezen az úton úgy járhatunk, ha mindenben Istenhez igazodunk, ahogy Jézus tette, ahogy Jézustól tanultuk!

KEDD. — „Monda József az ő testvéreinek: ne háborogja- tok az úton” (17 Móz 45, 24 — Kol 3, 13 — Csel 5, 17—29 — Lk 18, 1—8). Fékcsikorgás. A járókelők felkapják a fejüket: mi történt?! Nem történt „semmi”, csak a fékezés volt „merész” és a gumiabroncs „háborog”. Mégis, emberek élete forgott kockán! Az élet- útat hányszor járjuk így: haragszom, gyűlöllek, irigykedem, hűtlenkedem. Azt kérdezed: ki figyel erre? Nem is gondoljuk, mennyien! Jézus mellénk szegődik és azt mondja most: békességben menjetek. megbocsátásban éljetek — amíg az úton vagytok!

SZERDA. — „Csendes életet folytassatok, a magatok dolgát végezzétek, tulajdon kezetekkel munkálkodjatok, amint rendeltük néktek” (1 Ts 4, 11

— Préd 9, 10 — 1 Sám 3, 1— 10 — Lk 18, 9—17). A zajos életű, nagyhangú ember minden tevékenységével önmagára akarja terelni a figyelmet. Jézus követése csendes életet kíván. Így lehet figyelni Isten útbaigazító szavára. De az élet eseményeit is csak így lehet nyomon követni. S a szeretet sem igényel „hangos reklámot”. A Jézust követő szolgáló élet helyettünk beszél majd. De nem rólunk, hanem Isten dicsőségéről!

CSÜTÖRTÖK. — „Jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, akik elítélik annak léikét” (Zsolt 109, 31 — Zsid 13, 3 — Jer 20, 7—11 — Lk 18, 18—30). „A szegénység nem szégyen, csak

kellemetlen” egy finomságok alatt roskadozó lakodalmi asztal mellett mentege tődztek így a szülők. A világban vannak valódi szegények, akik nagyon ismerik ezt a szót: nincs! Nincs kenyér, nincs otthon, nincs szeretet, nincs társ! Mi hányszor álltunk az ilyenek mellett „bal kezük” felől, elítélve, vádolva?! A „jobb kéz” felől állás a szeretettel segítő helye!

PÉNTEK. — „Mert nem tisz- tátalanságra, hanem szentségre hívott el minket az Isten. Aki azért megveti ezeket, nem embert vet meg, hanem az Istent, aki Szent Lelkét is közié velünk” (1 Ts 4, 7—8 — Ézs 1, 16 — Ézs 41, 8—13 — Lk 18, 31—43). Az otthonunk tisztaságát jelzi a rend: minden a helyén van, gondozottan, ápoltan. Ez némán ugyan, de beszél arról is, aki vigyáz a rendre, szereti a rendet és fáradozik a rendért. A szavaink, a cselekedeteink és a góndolataink az életünk tisztaságát vagy tisztá- talanságát jelzik. A Jézust követő szolgáló élet nyomán a szeretet rendjét munkáljuk, s ezért Istent dicsőítik majd az emberek. „Kérlek, halálod óra rajtam ne vesszen kárba!”

SZOMBAT. — „Velem van az Ür, nem félek; mit árthat nékem ember?” (Zsolt 118, 6 — 1 Ts 3, 2—3 — Mt 21, 33— 46 — Lk 19, 1—10). Amikor Jézus követését egyértelműen a szeretet útján járásban jelöljük meg, a hivő embernek nem az a gondja: mit szólnak majd ehhez mások? Isten mindig a szolgáló életformát megvalósító ember oldalán áll!

Detre János

— ROZSAK legszebb fajtáiról küld díjtalan árjegyzéket PALIOÖ kertész. 1155 Budapest. XV. Csillagtfürt u. 8.

— HARANGOK, orgonák villamosítását jótállással, korszerű megoldással vállalom. Kraszkó Jenő villanyszerelő mester. 5600 Békéscsaba. Gyulai út 22.

— HARMONrUM, öt oktávos, három sípsoros. 13 regoszteres, új állapotban jutányosán eladó. 1082 Budapest Vin.’Futó u. 41. IX. 7.

EVANGÉLIKUS ÉLET

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György

Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088. Budapest Vin., Puskin u. 12. Telefon: 142—074

Csekkszámlaszám: 516—20.412—VU1 Előfizetés) ár: egy évre 90,— Ft

Árusítja a Magyar Posta Index 25 211

73.0786

Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás. Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

Vidovszky Béla

„Non moriar, sed vivam” — idézte régi latin mondásként temetésén a pályatárs búcsúztatója. Mi pedig folytatjuk a zsoltáridézetet: „et narrabo opera Domini” (Zsolt. 118, 19): nem halok meg, hanem élek s hirdetem az Úrnak cselekedeteit.

VIDOVSZKY BÉLA FESTŐMŰVÉSZ egészséges realizmusa törés és kalandozások nélkül egyenletesen emelkedett s hirdeti a világot, — természetet, városokat, ódon várakat, hangulatos épületeket, az otthonok melegét, fényt, színeket, ködöt és napsütést, vibráló fényszilánkokat átszűrt viszfényeket —, mint Isten teremtő, életet és szépséget lehelő, alkotó erejét. Az élettelen tárgyakon is megtalálta az Is- ten-rejtette élet mozgását.

Kora magyar festészetének legnagyobbjai méltatták és emelték maguk mellé: Ferenczy Károly, Szinyei Merse Pál, Edvi Illés Aladár ... A barát koporsójánál képzőművészetünk élő legnagyobbjai búcsúztak megrendült arccal: Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Pátzdy Pál...

Fél Európát bebarangolta s állt meg a leghíresebb művek előtt. Rembrandt és Velazquez hatottak rá mélységesen s az impresszionisták szabtak irányt művészetének. „Azt festem amit érzek” — mondotta 75 éves korában is, fiatalosabban, mint valaha, önarcképén fejének keretet a külső napfény ad, de arcára, madáchi boltozatos homlokára, vonásainak egyensúlyos, az emberség méltóságát és tartását rögzítő nyugalmára a kezében tartott paletta veti a viszfényt.

GYOMÁN SZÜLETETT 1883-BAN. De bimbózó életének melege Szarvas és Békéscsaba volt. Nagyanyját Békéscsabán egykor Munkácsi Mihály anyjaként szerette, apjának játszó- pajtása volt. Őt magát rajzra Szarvason ,.Lányi bácsi”, a rajztanító bíztatta, s első olajképét csabai osztálytársáról, Gyóni Gézáról festette. (Később a csabai gimnáziumnak ajándékozta.)

Hatan voltak testvérek. Közülük ma már csak húga él: özv. Veres Jenőné. Testvéréről, a tragikusan elhunyt országos hírű lelkészről, Vidovszky Kálmánról festett Luther-kabátos, életnagyságú képe élete egyik legszebb portréalkotása.

A SZÁZAD ELSŐ EVEIBEN INDULT, s kerek hetven évre tágult aktív művészi tevékenysége alatt bejárta Európa jelentős festőgócait, tanult és dolgozott, Münchentől Rómáig, Párizstól a svájci múzeumokig. Itthon tizenhat olyan város, vagy tájegység szerepel életrajzában, ahol többször töltött hónapokat, festve a magyar tájakat, várakat, városokat, otthonokat, nem is szólva a szolnoki művésztelepről. amelynek 1912 óta törzstagja volt, s megéledt ecsetje alatt a magyar festőművészet egyik legrangosabb feladata: a sivárnak tartott Alföld színpompás, idilli gazdag világa. 1953-ban a „hazánk új tájai” pályázaton első díjat nyert „Komlói táj” c. képével.

Egyetlen oltárképe is ehhez a tájhoz fűződik. Szolnoki templomunk oltárára festette meg a magához hívogató Jézus alakját, szőke göndör fürtökkel, kissé nőiesen, de olyan gyönyörű alföldi réten, ahol minden virág külön- külön s mégis együtt él, s olyan tündöklő kék égbolt alatt, amilyet csak ő tudott színeivel elprédikálni. Transzcendens képletek iránt nem volt érzéke a realista Vidovszky Bélának, de egeinek kékjén örökkévaló fények, tisztaság. erkölcsi szépség és ragyogás vilióznak. Ez a kép a hyború alatt tűnt el a kirabolt templomból, a szarvasi Placskó-leány által készített gyönyörű békésszentandrási .oltárszőnyeggel s az Alexander család által adományozott két súlyos ezüst gyertyatartóval együtt. Megmentette-e valaki a képet, vagy

megsemmisült, ki tudja? Vajon előkerül-e egyszer valamelyik szolnoki otthon féltve őrzött titkai közül, vagy a háború esztelen rombolásának lett a martaléka — mint sok más képe is a szolnoki művésztelepen?

TEMPLOMKÉPEK IS FORMÁLÓDTAK művészi ecsetje alatt. Az ősi pátriának, Békéscsabának két monumentális templomát hatalmas kompozícióban festette meg az egykori Szeberényi-parókia kertvégéből, (Réti István magántulajdonában van.) A kolozsvári Farkas utcai templomot kétszer is megfestette, s a szószéket külön is. Az egyik ezek közül ott függ László Dezsőnek, Vidovszky Béla unoka- húga férjének Farkas utcai parókiája falán. Testvérének említett portréja mellett az ő ecsetvonásaival a hajszálerekig pontosan kidolgozva függ a csabai lelkészek képsorában a gyülekezeti terem falán Koren Pál esperes képe.

GYÓNI GÉZA PORTRÉJA volt az első olajképe. Aztán másik osztálytársát: apámat kezdte festeni, de nem fejezte be. Tanúja voltam annak a beszélgetésnek, amikor hatvan év múlva szólt édesapámnak: „te, Emil, add ide azt a képet, hadd, fejezzem be.” így lett készen apám diákköri portréja — 78 éves korában.

Megrendítő emlékeim közé tartozik az az öt évvel ezelőtti nyári délután, amit a 85 éves Vidovszky Bélánál édesapámmal Visegrádon töltöttünk. Elnéztem és elhallgattam a két öreget, amint beszélgettek. Apám lassú szavakkal inkább a múltba révedezett, Vidovszky

Béla friss ütemű szavakkal beszélt irodalomról, a mairól, s a klasszikus zenéről, amit nagyon szeretett. Ebben egy témán voltak: Vidovszky Béla diákkorában hegedűművész szeretett volna lenni, mérnök apám pedig egykor szépen zongorázott. Chopin és Schubert volt a témájuk. Vidovszky Béla akkor csonttörés miatt magaszerkesztett alumínium támasztóinstrumentumot tolva maga előtt járt, de hallatlan életakarás feszítette alacsony alakját. Csodálva dicsértem érte, mire szinte kizökkenésként odavetett egy mondatot: „te fogsz eltemetni”. Ez volt az egyetlen szomorkás mondat, amit valaha is hallottam tőle. De máris két egyszerre készülő képét mutatta: a visegrádi nyaraló ház kert felőli oldala reggeli napfényben, s alkonyaikor, amikor lebukik a fény.

A fények játékát szerette nagyon.

Ketten maradtak az egykor együtt érettségiző társak közül: Vidovszky Béla és apám. Az osztályban apám volt a legfiatalabb, Béla bácsi a legidősebb. Végül is ő maradt egyedül.

— Bélát, látogasd meg! — intett apám egy évvel ezelőtt, a halálos ágyán.

VIDOVSZKY BÉLA VÉGTELENÜL SZERETTE AZ ÉLETET, s hallatlan önfegyelemmel tiltakozott a halál ellen. Nem akarta tudomásul venni és nem akarta láttatni teste összeomlását. Már beszélni nem tudott, de szeretteitől kemény kézszorítással búcsúzott. 90 éves volt. Utolsó képét ülve festette. 1971- ben. Virágcsendélet. Az egyik gyönyörű virág a levegőben áll. „Elfelejtett” szárat festeni hozzá, „Már nem tudott szegény figyelni” — mondták könnyesen szerettei.

Én azt hiszem, az örökkévaló szépséget festette meg, ami nincs a földhöz kötve. A szár már nem volt fontos.

„Non moriar, sed vivam, et narrabo opera Domini!" D. Koren Emil